Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül"

Átírás

1 Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül A program célterülete gazdasági szempontból elmaradott, hátrányos helyzetű térségnek számító zempléni térségek. A magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, az egyre növekvő roma lakosság számos társadalmi veszélyt, konfliktusforrást jelent az itt élők számára. A térségben nincs jelentősebb gyár / üzem, a mintaprogram települései viszonylag távol esnek az iparterületektől. Az elmúlt évtizedekben itt zömmel elmaradtak a munkahelyteremtő beruházások is. A mezőgazdasági termesztésre alkalmas területek viszont rendelkezésre állnak, a megművelésükön keresztül a szegregálódott munkanélküli roma lakosság visszavezethető a munka és a társadalom világába. Z E M P L É N I M É R N Ö K I É S V I D É K F E J L E S Z T É S I K F T T o l c s v a, K o s s u t h ú t 2 9.

2 Köszönetnyilvánítás Jelen projektet és az azt összefoglaló írás létrejöttét a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet támogatta. Hathatós szakmai segítségük - melyet ezúton köszönünk meg - elengedhetetlen volt mind a koncepció, mind pedig a részletek kidolgozásánál. Külön köszönettel tartozunk az érintett hat zempléni település - Pálháza, Makkoshotyka, Tolcsva, Olaszliszka és Bodrogolaszi- polgármestereinek és vezetőinek a lelkes és aktív közreműködésükért. Örülünk, hogy segítségükkel részesei lehetünk azokak a folyamatoknak, melyek az utóbbi időben egyre inkább a gazdaság új-hagyományos alapokra helyezéséről és valós értékek újraalakulásának reális lehetőségeiről tesznek tanúbizonyságot Zempléni Mérnöki és Vidékfejlesztési Kft / 2012 / NAKVI i ZEMPLÉNI MÉRNÖKI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KFT

3 Tartalom Köszönetnyilvánítás... i A 1649 / 2012 / NAKVI számú szerződés másolata... 1 Bevezetés Általános bemutatás, helyzetelemzés Demográfia és etnikai folyamatok Gazdaság, munkaerőpiac Szociális ellátás Stratégiai feladatok Az ÚMVP és a vidéki foglalkoztatás Szociális földprogramok és a roma felzárkóztatás Romaprogram-e a szociális földprogram? A roma szegregáció kutatásának területi szempontjai a Az Észak-Magyarországi régió népességföldrajza Szociális földprogramok gyakorlata Miben áll a földprogram lényege? A roma támogatási programok jellemzői A települési környezet A szociális földprogram a település életében a pályázattól a megvalósításig A kertészeti ágazat fejlesztési lehetőségei Magyarország és a releváns térség talajviszonyai / 2012 / NAKVI ii ZEMPLÉNI MÉRNÖKI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KFT

4 3. Zöldség és gyümölcs ágazat cselekvési tervek Bodrogolaszi Bodrogolaszi történeti, mezőgazdasági, etnikai adottságai Bodrogolaszi cselekvési terve Olaszliszka Olaszliszka történeti, mezőgazdasági, etnikai adottságai Olaszliszka cselekvési terve Tolcsva Tolcsva történeti, mezőgazdasági, etnikai adottságai Tolcsva cselekvési terve Irodalomjegyzék / 2012 / NAKVI iii ZEMPLÉNI MÉRNÖKI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KFT

5 A 1649 / 2012 / NAKVI számú szerződés másolata 1.

6 2.

7 3.

8 4.

9 Bevezetés A foglalkoztatottság Magyarország kistelepülésein még az uniós átlagban igen alacsony országos szinttől is helyenként igen jelentősen elmarad, míg a tartós munkanélküliség a lélekszám-arányuknál jóval nagyobb mértékben szorult be ezekbe a falvakba, kisvárosokba. Az eddigi tapasztalatok alapján önmagában sem a piaci, sem az állami szféra nem tudta és nem tudja hatékonyan és maradandóan orvosolni ezt a problémát, hisz az ország kisebb falvai és az általuk összefüggően lefedett vidéki térségek folyamatosan szegényednek, ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb társadalmi problémák színtereivé válnak, egyre több közösségi feszültség halmozódik fel bennük. A probléma súlyát jól jelzi a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet melléklete, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazza. Ennek értelmében több mint 700 olyan (kis)település található az országban, ahol az alacsony foglalkoztatottság mellett a helyi gazdaságfejlesztés infrastrukturális és humán háttere is gyenge. E településkör foglalkoztatási problémáit jellemzően nem képesek még csak részben sem megoldani a közelükben lévő városok: a városokban is visszaszorulóban van a képzetlen munkaerőt igénylő termelés, illetve épp az ilyen gazdasági szektorok vannak leginkább kitéve az export-lehetőségek, és átfogóan a világgazdaság ingadozásainak. A lehetőségeket pedig tovább szűkítik az emelkedő üzemanyagárak; alapprobléma a közösségi közlekedés kisfalvakat érintő visszaszorulása, a hálózat ritkulása és az ingázási intenzitás/potenciál gyengülése. Ezen településen élők számára helyben kellene munkát biztosítani, olyan eszközöket kell definiálnunk, amelyek néhány hónapon vagy egy éven belül működésbe hozhatók, hatásaik azonnal jelentkeznek, és fenntarthatóságuk is tervezhető. A települések foglalkoztatási gondjaira tehát viszonylag gyors és hatékony megoldást kell keresni. Ennek a megoldásnak a kereteit a helyi gazdaságfejlesztés elméleti alapvetései és eszközei jelölhetik ki a kertészeti és zöldségágazaton keresztül. Mintaprogram megvalósulása esetén az ágazatok: új munkahelyeket teremtenek, jövedelmet generálnak és az a céljuk, hogy idővel önfinanszírozóvá váljanak, a bevételeik között a magánfinanszírozás is bizonyos mértékben megjelenik, 5.

10 célcsoportjukba tartoznak a tartós munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézséggel küzdő pályakezdő fiatalok, a gondozási kötelezettséggel terhelt nők, az idős és fogyatékossággal élő emberek és a szociális beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek. A kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb (kis területen nagy értéket előállító), legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata. Az elsődleges árukibocsájtás szintjén mintegy 350 milliárd Ft értéket állít elő, ami áruértéken megközelíti az 1000 milliárd Ft-ot. Ennek az árumennyiségnek az előállítása mintegy ezer családnak biztosít teljes vagy részfoglalkoztatást. A kertészeti ágazatok jelentős szerepet vállalnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. Magyarország adottságai a kertészet fejlesztésére mind a klimatikus és talajadottságok, mind a szakmai felkészültség, hagyományok tekintetében kiválóak. A zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaság és a kertészet legdinamikusabban fejleszthető ágazata, az egész kertészeti árbevétel 60-65%-át adja. A rendszerváltás után az ágazat a korábbi 3,5 millió tonnából mintegy 1 millió tonna termelését veszítette el, jelenleg 2,3-2,8 millió tonna körül mozog a termelés. Kertészeti termékeink beltartalmi, illetve díszítő értéke meghaladja, de legalábbis eléri az európai versenytársak által előállított minőséget. Zöldség- és gyümölcsféléink íz- és zamatanyagai messze felülmúlják a dél-európai termékek értékeit. A kertészet fejlesztése magas kézimunka igénye és eltartó képessége miatt komoly munkahelyteremtő és jövedelemtermelő potenciált jelent, különösen a zöldség-gyümölcs szektorban. A kertészeti ágazatok fejlesztése hozzájárulhat a biológiai potenciál jobb kihasználásához, a kultúrtáj megőrzéséhez. Adottságaink és a piaci lehetőségek tekintetében megcélozható, hogy Magyarország legyen a tágabb térség kertészeti centruma. A termelői érdekeltség megteremtése, a termelésösztönzés kiemelt fontosságú a zöldségtermesztési ágazat számára is. A jó minőségű és változatos hazai zöldség termékek népszerűsítése, a helyi termékek, a helyi értékesítés támogatása az egészséges táplálkozás alapelveinek terjesztése mellett hozzájárul a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, s kiválthatja saját termeléssel az egyre növekvő importot is. Összegezve a mintaprogram célterülete gazdasági szempontból elmaradott, hátrányos helyzetű térségnek számító zempléni térségek. A magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, az egyre növekvő roma lakosság számos társadalmi veszélyt, konfliktusforrást jelent az itt élők számára. A térségben nincs jelentősebb gyár / üzem, a mintaprogram települései viszonylag távol esnek az iparterületektől. Az elmúlt évtizedekben itt zömmel elmaradtak a munkahelyteremtő beruházások is. A mezőgazdasági termesztésre alkalmas területek 6.

11 termőképessége igen változatos ezért egyedi vetéstervek és cselekvési tervek kidolgozása elengedhetetlen. A mintaprogram az adott térségek kiválasztott településein a helyi gazdasági aktivitás javítását, a helyi szereplők ismeretbővítését, a helyi termékek előállítását és többirányú hasznosítását célozza. A célok megvalósítását biztosító fő tevékenységek: településszintű cselekvési tervekre épített effektív mezőgazdasági termelési tevékenységek beindítása az állam által támogatott közfoglalkoztatási projektek segítségével a megtermelt termékek helyben történő hasznosítása, értékesítésének megszervezése ismeretátadás a közfoglalkoztatásba vont személyek, termelők és egyéb szereplők számára A mintaprogramban résztvevő települések a cselekvési tervekre alapozva, az állam Start Programjára és a Szociális Földprogramra támaszkodva forrásokat generálnak a termesztési programban résztvevők bérének és járulékainak biztosításához, szervezik és menedzselik a mintaprogram helyi tevékenységeit. A mintaprogram támaszkodik a szintén a térségre koncentráló ismeretátadási kiadványok terjesztését célul tűző, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) HÉLIA Helyi élelmiszer láncok fejlesztése és innovációja elnevezésű szakmai műhely tudásbázisára alapuló mintaprogramra. Jelen mintaprogram felhasználja a korábbi hasonló témájú, de más településeken megvalósított programok tapasztalatait. A kulcsszereplők irányításával közösségi-, lakossági fórumokat szeretnének szervezni, amelyek lehetőséget adnak az együttgondolkodásra, az egyének tudásainak összegzésére és nem utolsó sorban az együttműködésre való ösztönzésre, a pozitív jövőkép kivetítésére. Az emberek esetleges passzivitását közösség építő programokkal fel lehet oldani, hiszen az együttműködés a helyi gazdaságfejlesztési programok alapja. A mintaprogram mérhető, kimutatható eredménye a munkahelyteremtés, a helyi foglalkoztatás javítása, a település élelmiszertermelő potenciáljának növelése, az eddig kiaknázatlan termőterületek hasznosítása, a helyi mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállítása, valamint azok piaci értékesítése révén a termelésben résztvevők jövedelemhez juttatása. A mintaprogram ezeken túl javítja a szociális segélyekre fordított állami forrásokkal való gazdálkodást, csökkenti a támogatási igényeket, enyhíti a rászorultságot. 7.

12 1. Általános bemutatás, helyzetelemzés Borsod-Abaúj-Zemplén megye tíz kistérsége (az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Edelényi, Mezőcsáti, Ózdi Sárospataki, Szikszói, Szerencsi, Tokaji) leghátrányosabb helyzetű, kedvezményezett besorolású. 1 Hátrányos helyzetű, kedvezményezett besorolású 3 kistérség (a Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi). A megyeszékhely és térsége mellett a Tiszaújvárosi kistérség volt az, mely nem kapott hátrányos helyzetű besorolást. A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% feletti értéket képvisel, továbbá közel 40%-os arány figyelhető meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége vonatkozásában is Demográfia és etnikai folyamatok A megyét - a január 1-jei közigazgatási állapot szerint település alkotja, mely az ország megyéi közül a legtöbb. Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma nem éri el a 900 főt. A megye 330 községéből 144-ben a lakosok száma 500 fő alatti, 80-ban pedig fő közötti. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest fővárost is számítva hazánk harmadik legnépesebb megyéje, lakónépessége január 1-jén fő volt, 10%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón (országosan ezen idő alatt 2,5% volt a csökkenés). A férfiak lélekszáma magasabb korai halandóságuk következtében nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. A megye népesség öregedését jelzi, hogy a gyermekkorúak hányada csökken, (2001:18,9%; 2010:16,4%) míg a felnőtt korúak hányada kisebb (2001:66,7%; 2010:67,3%), az időskorúak aránya (2001:14,4%; 2010:16,4%) jelentősebb mértékben növekszik. A lakosság korösszetétele megmutatkozik a megye öregedési indexében is száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma - mely 2010-ben 100 % volt (országosan ez a mutató 112,6), azaz egyenlő létszámú az idős és a gyermeknépesség megyénkben. Az országos tendenciától való különbséget a megyénkre jellemző országos átlagnál magasabb születésszám okozza. A megye korfája a 2006 és 2011 közötti időszakban - néhány korcsoport kivételével csökkenő népességet tükrözi és a lakosság elöregedését jelzi. 8.

13 A megye népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte, amely tendencia a mai napig megfigyelhető. A népességcsökkenés egyik oka a természetes fogyás (élveszületések és a halálozások számának különbözete), azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek. A belföldi vándorlási különbözet alapján megyénkre az elvándorlás a jellemző, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. A megye belföldi vándorlási különbözete ezer lakosra vetítve -7,3 ezrelék. Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyéket követően megyénkből a legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg a hátrányosabb helyzetű kistérségekből, (Abaúj- Hegyközi, Bodrogközi, Ózdi, Szerencsi). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések aránya a hazai átlagot minden évben meghaladja, ellenben a halálozási arány értékei az országos átlagtól jóval kedvezőtlenebbül alakulnak. Az élveszületési arány megyénkben 2010-ben 9,7 ezrelék volt, mely meghaladta az országos 9,0 ezrelékes átlagot, a megyék közötti rangsorban B-A-Z megyében Budapest fővárost is figyelembe véve- a második legmagasabb a születések aránya. A halálozási arány 2010-ben megyénkben 14,3 ezrelék, országosan 13,0 ezrelék, ezzel a kedvezőtlen halálozási mutatóval rendelkező megyék élvonalába tartozunk. Megyén belül a legmagasabb halálozási értékek többnyire ott jellemzők, ahol a születések száma is alacsony: Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegylábi területei (Mezőkövesd, Tokaj térsége). A halálozási arány Tiszaújváros kistérségben a legalacsonyabb. Megyénk országos viszonylatban (ezen belül az északi részén található Cserehát és a Hernád másik oldalán elhelyezkedő Abaúj- Hegyaljai területek) a 2001 évi népszámlálási adatok, illetve kutatási becsült adatok alapján a romák létszámát tekintve az első helyet foglalja el. Várható etnikai folyamatok Észak-Magyarországon A nemzeti kisebbségek anyanyelvi elmagyarosodása (lezárult: németek, végéhez közelít: szlovákok, ruszinok) A nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők számának, arányának további csökkenése Elmagyarosodás és a földrajzi fekvés (migrációs és asszimilációs folyamatok) kapcsolata (hegyvidék, hajdani etnikai menedékhelyek és a turizmus) A cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése (különös tekintettel a 14 év alatti korosztályra) 9.

14 Elcigányosodás várható mértéke: Legnagyobb: cigányok által hagyományosan lakott, halmozottan hátrányos helyzetű (pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát) Legkisebb: cigányok által hagyományosan csekély mértékben lakott, zárt közösségű területek (pl. hegyvidékek) urbanizált, kedvezőbb életkörülményeket kínáló, magasabb lakáspiaci státusú, idegenforgalmilag vonzó területek (pl. M3-as autópálya és a 2-es főút övezete /Bükkalja, Mátraalja/, Nyugat-Cserhát) Várható etnikai térfolyamatok: növekvő etnikai szegregáció, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ) A csecsemőhalandóság aránya - ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli elhunyt csecsemők száma a megyében meghaladja a hazai átlagot, ugyanakkor az országos átlagtól kedvezőtlenebb csecsemőhalandósági mutató idősoros alakulásában javulás figyelhető meg 2008-ban és ez a kedvező tendencia, azóta is folytatódik. A csecsemőhalandóság megyénkben kedvezőtlenebb helyzetének alakításában a 2500 gramm alatti súllyal világra jött gyermekek országos átlag feletti aránya is szerepet játszik. Borsod- Abaúj-Zemplén megye főleg északi területein született gyermekek körében az alacsony súllyal születés kockázata közel másfél szerese az országos átlagnak, továbbá szinte az egész megye területén meghaladja a kis súllyal születés veszélyeztetettsége a hazai gyakoriságot időszakra vonatkozóan. Ezen területek egybeesnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel, illetve a roma lakosság nagyobb arányú jelenlétével. A hátrányos helyzet egyik exponált faktora-amely az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakhatás. A lakó-és lakáskörülmények minőségének javítása az egyik komoly lehetőség a szegénység elleni küzdelemben. Tény, hogy a megye ebből a szempontból igen nehéz helyzetben van. A romatelepek felszámolása, a szegregálódó falvak, illetve a hátrányos helyzetben élők által magas arányban lakott települések fejlesztése, rehabilitációja nélkül komoly eredményeket nem lehet elérni. A megyében sok a hátrányos, igen rossz szociális helyzetben lévő család. A lakásuk lelakott, zsúfolt, vizes, komfort nélküli, így nem megfelelő higiénés közegészségügyi körülmények között élnek az ott lakók. Ezek a körülmények a felső légúti megbetegedések kockázatát, a 10.

15 krónikus betegségek kialakulását, a tetvesség terjedésének kockázatát növeli, egyre több az asztmás, bronchitises kisgyerek, már csecsemőkorúaknál is Gazdaság, munkaerőpiac A fentebb részletezett kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak a felerősödése összefüggésben áll a megyei gazdaság teljesítményének, foglalkoztatás kapacitásának alakulásával, melyek a megye népességmegtartó képességének legfontosabb elemei közé tartoznak. Borsod-Abaúj- Zemplén megye a főbb gazdasági, foglalkoztatási mutatók tekintetében hosszabb ideje a megyék rangsorában az utolsók között van. A gazdasági teljesítményt átfogóan jellemző GDP értéke 2009-ben az ország egészének 4,3%-át tette ki a megye részesedése, ami az előző évtized közepétől csökkenő tendenciát mutat. A népesség átlagost jóval meghaladó csökkenése ellenére a GDP egy főre jutó összegének változásában is tükröződik a megyei gazdaság térvesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában a 90-es évek elején kialakult hátrányos helyzet továbbélését mutatják, melyre a 2008-tól a pénzügyi-gazdasági válság munkaerő-piaci feszültségei is rárakódtak. A éves népesség gazdasági aktivitási adatai szerint, a közötti időszak során évente 235 ezer főt foglalkoztattak a megyében, legtöbbet 2004 évben, ekkor közel 241 ezer fő volt a számuk. Ez a viszonylagos egyensúly 2008-ban billent fel, ekkor 226 ezer fő alá süllyedt a foglalkoztatottak száma, 2010-ben pedig már alig haladta meg a 218 ezer főt. Így a évi létszám 6,2%-kal kevesebbet tett ki, mint 2000-ben, miközben az országos csökkenés nem érte el a 1,9%-ot. A megyei foglalkoztatottak országos értékeiből való részesedés az időszak nagy részét jellemző 6%-os szintről az utóbbi 3 évben 5,8%-ra csökkent, miközben a népesség részaránya még elején is 6,9% volt. A KSH által - az ILO módszertani ajánlásai szerint - mért munkanélküliségi adatokban ellenkező előjelű változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedben. Eszerint az időszak elején 30,5 ezer főt számlált a munkanélküliek száma a megyében, ami a rákövetkező évben 24 ezerre, az évtized legalacsonyabb szintjére süllyedt. Ezt követően egy folyamatos emelkedés indult, az évtized végén a KSH adata 45,8 ezer főre tette a megyében élő munkanélküliek számát, ami 50%-os növekedést jelent az évtized eleji létszámhoz képest. A 2008-ban kialakult pénzügyi-gazdasági válság munkaerő-piaci hatásai az ország fejlettebb régióit nagyobb mértékben érintették, így országosan ennél nagyobb, 80,1%-os emelkedés következett be. Ennek hatására a megyében élő munkanélküliek számának országoshoz viszonyított részaránya a 10-12% között hullámzó szintről 9,6%-ra mérséklődött. 11.

16 Ezek a változások azonban a megyei munkaerőpiac relatív helyzetén alig módosítottak, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyére jellemző foglalkoztatási arány a megyék rangsorában 2000-ben a második legalacsonyabb helyről a harmadik legalacsonyabb helyre módosult, míg a munkanélküliségi ráta a legmagasabbal kezdődő rangsorban az első helyről a harmadik helyre változott ben a megyei 42%-os foglalkoztatási arány 7,2%-ponttal maradt el az országos átlagtól (2000-ben, ill ban 8,2, ill. 8%-ponttal), a munkanélküliségi ráta, ami ekkor 17,3%-ot tett ki, 6,1%-ponttal volt magasabb az országosnál (2000-ben, ill ban 5,2, ill. 6,9%-ponttal). A évi régiós adatok szerint a térségben melynek jellegadó része Borsod-Abaúj- Zemplén megye foglalkoztatottak legnagyobb, közel azonos részarányát a középfokú szakképesítéssel és/vagy gimnáziumi érettségivel (35,1%), valamint a szakiskolai végzettséggel rendelkezők (33,1%) alkották. Őket a diplomások rétege (21,4%) követte, s a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részvétele alig haladta meg a 10%-ot. Az utóbbi, gazdasági válsággal is terhelt tíz év folyamán a legalacsonyabb iskolai végzettséggel dolgozók száma csaknem a évi felére csökkent a régióban, a szakmunkás réteg létszámának apadása ennél jóval mérsékeltebb volt, 15%-kal volt alacsonyabb ben, mint 2000-ben. A különféle középiskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási szintje az évtized végén ugyanott volt, mint az elején, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezőké viszont 36%-kal emelkedett. Az elmúlt tíz évben a munkanélküliek száma minden iskolai végzettségi csoportban emelkedett, a legnagyobb növekedés a diplomások körében figyelhető meg, legkevésbé viszont a szakiskolai végzettséggel munkát keresők száma nőtt a KSH adata szerint. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulását a éves lakosság főbb korcsoportjai szerint vizsgálva egyértelmű, hogy az elmúlt évtized változásainak legnagyobb vesztesei a fiatalok (15-24 évesek) A fiatalok foglalkoztatottak közötti részaránya a felére csökkent, a középkorosztályé pedig kissé (6%-ponttal) emelkedett. Így a KSH munkaerő-felmérései alapján a évesek körében a régióban a foglalkoztatási arány a korábbi 28,8%-ról 16%- ra süllyedt, a éveseké 1,3%-ponttal 56,5%-ra emelkedett, a éveseké gyakorlatilag változatlan, 2,2%. Országosan hasonló tendenciák érvényesülése figyelhető meg. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet tartósan alacsony szintje, illetve a nagyarányú munkanélküliség már több évtizede indokolja (az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett) a különféle közfoglalkoztatási formák széleskörű alkalmazását a térségben. A ben a régióban foglalkoztatottak mintegy 10%-a, Borsod-Abaúj Zemplén megyében több mint 12.

17 11%-a a másodlagos munkaerőpiacon kapott munkát. Ez a szerepvállalás 2011-ben a részmunkaidős közfoglalkoztatás bevezetésével, valamint az országos és helyi közfoglalkoztatási programok szervezésével várhatóan tovább növekszik, miután a néhány hónapon át foglalkoztatottak száma ebben a szektorban szeptember végéig már közel 38 ezer főt tett ki a megyében (56 ezret a régióban), miközben év egészében 30 ezren voltak részesei a különféle közfoglalkoztatási programoknak. A foglalkoztatás évi ágazati összetételének áttekintésére a KSH évközi adatgyűjtéséből származó közlése alapján van lehetőség, amely azonban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók adatait tartalmazza. A keresetek relatív színvonala továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint országosan. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben a megyében 163 ezer forint volt, 1,1%-kal több az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 4,8%-kal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 3,5%-kal csökkentek. A regisztrált álláskeresők száma, összetételét tekintve: Borsod Abaúj-Zemplén megyében és között regisztrált álláskeresők számának alakulásáról hasonló változások olvashatók le, mint azt az előzőekben láttuk. A decemberi adatokat egybevetve az évtized első évét követően lezajlott gyors csökkenést egy folyamatos növekedés váltotta fel, amely a gazdasági válság mélypontján, 2009-ben megugrott, ekkor a december végén nyilvántartott álláskeresők száma csaknem tíz ezer fővel (15,7%-kal) múlta felül az egy évvel korábbit. A 2009-től fokozatosan kibővített másodlagos munkaerő - piaci foglalkoztatás, valamint az év harmadik negyedévétől megyénkben is meginduló gazdasági növekedés az elsődleges munkaerőpiacon is kapacitásnövelést tett lehetővé. Ezeknek a változásoknak a hatására az álláskeresők decemberi megyei létszáma már egy közel 5%-os (3,3 ezer fős) csökkenést mutatott. Országosan a decembere között végbement növekedés jóval nagyobb mértékű (26,6%) volt, ami év végéig kevésbé csökkent (2,2%), mint a megyében. Az álláskeresők összetételében korábban tapasztalt lassú ütemű módosulásokkal szemben a gazdasági válság indukálta létszámleépítések gyors változásokat idéztek elő, de alapvető jellegzetességein nem változtattak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők legnagyobb csoportját a segédmunkára jelentkezők alkotják (36,3%), a betanított munkásokkal (15,1%) együtt az álláskeresők több mint felét teszik ki. A szakképző iskolában szerzett középfokú szakmai ismeretekkel rendelkezők a következő nagy csoport, arányuk 13.

18 35,5%-os a fizikai munkát keresők részaránya, így az összlétszám csaknem 87%-át adta. A szellemi jellegű munkakörökre jelentkezők részesedése 13% volt a megyében 2010 végén. Ez az állománycsoporti összetétel már alig különbözik a korábbiaktól, s megtartotta országostól való eltérésének jellemzőit is, ami a betanított munkások és a szellemi munkakört keresők alacsonyabb, a segédmunkások magasabb részarányában mutatkozik meg. Az álláskeresők felét a éves korosztályok (fele-fele megoszlásban a és a évesek) alkotják. A 25 évesnél fiatalabbak részaránya 16,8% volt az elmúlt év végén, a 45 évesnél idősebbeké 32,4% év végén az álláskeresők közel fele (47,9%) legfeljebb általános iskolát végzett - köztük 10% 8 osztálynál kevesebbet -, országosan ennek a rétegnek az aránya nem éri el a 41%-ot sem, azzal együtt, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzettek részaránya országosan nagyobb ütemben csökkent, mint megyénkben. A decemberi állapothoz képest a nők, a szellemi munkából kikerültek, az idősebb korosztályokhoz tartozók és a középiskolai vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők között, mint egyéb rétegeké. Eltekintve attól, hogy országosan a férfi és női álláskeresők száma közel azonos mértékben nőtt, egyéb vonatkozásokban hasonló irányban változott az álláskeresők összetétele az áttekintett időszakban. A munkanélkülivé válást megelőzően munkában eltöltött, illetve járulékfizetéses időszak alapján megállapított álláskeresői járadékban év végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 8 ezer fő, az összlétszám 11,6%-a részesült. Az ennek kimerítését követően (vagy a nap közötti járulékfizetési időszak alapján) megállapított álláskeresők segélyét közel ennyien kapták (11,1 %). A döntő többség, több mint 30 ezer fő (44,2%) a helyi önkormányzatok által az aktív korú munkanélküliek segélyezésére vonatkozó szabályok alapján megállapított bérpótló juttatásban (BPJ) részesült. Az álláskeresők harmada (33,3%) e két ellátás egyikében sem részesült, ún. ellátatlan volt. Az országos arányszámok ahogy korábban is - a járadékosok és a bérpótló juttatásban részesülők esetében tértek el leginkább. Míg az előző ellátásban részesülő csoport összlétszámon belüli súlya nagyabb (19,3%), az utóbbi csoporté kisebb (30,7%) volt a megyeinél. A vizsgált két időpontot egybevetve, mind a megyében, mind országosan az álláskeresők segélyében részesülők létszáma emelkedett a leginkább (69, ill. 62,5%-kal), míg az álláskeresők járadékára jogosultak száma már csak 34%-kal volt több országosan, mint két évvel azelőtt, a megyében pedig már csökkenni kezdett. Az önkormányzatok által segélyezetteké országosan még nagy növekedést mutatott (19,5%), megyénkben, ahol 14.

19 arányuk korábban is, ebben az időszakban is jóval nagyobb volt annál, már nem nőtt. A pénzbeli ellátásban nem részesülők száma Borsodban mintegy 17%-os, országosan 30,5%-os növekedést mutatott. A megyei munkaerőpiac súlyosan kedvezőtlen helyzeténél fogva a munkanélküliség időtartama sok éve már lényegesen hosszabb, mint országosan. A tartósan, azaz legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők részaránya a válság éveit megelőzően 40%, decemberében 43,3% volt a borsodi kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők körében, ami az ezt követő időszakban kiszélesített közösségi célú foglalkoztatás hatására fokozatosan, végére 36%-ra süllyedt. Ez az arány 2008 végén 30,6%, két évvel később 28,9% volt országosan. A tartósan munkanélküliek között a megyében 17,3%, országosan 11,9% volt azok aránya, akik már legalább 2 éve nem jutottak még csak időlegesen sem munkához. A KSH által becsült megyei és országos munkanélküliségi ráta közötti különbség, továbbá a munkanélküliségi és foglalkoztatási arányszámok megyék közötti különbségei jól mutatták Borsod-Abaúj-Zemplén megye súlyos terheket hordozó munkaerő-piaci helyzetét. A KSH által alkalmazott mérés azonban nem teszi lehetővé a megyeinél kisebb területi egységek - így a tervezési statisztikai kistérségek, illetve megyénk esetében ezek területi határaitól számos esetben eltérő területi lehatárolású munkaügyi körzetek szintjén a munkanélküliség arányának becslését. Ezt a hiányt pótolja az NFSZ (illetve elődei) által alkalmazott módszer, amely a regisztrált álláskeresők havi zárónapi létszámát viszonyítja a KSH által minden év január elsejére kimutatott megyei (országos) munkaerő-mérlegében szereplő gazdaságilag aktív népesség számához. Ezzel a módszerrel óta számolja havonta az NFSZ a megyei, illetve körzeti mutatókat. Megyén belül azonban nagyobb különbségek rögzültek a jobb és a legrosszabb munkaerőpiaci helyzetű körzetek között. A legnagyobb arányú munkanélküliséggel küzdő gönci munkaügyi körzet településein átlagosan több mint négyszer akkora arányú munkanélküliség állandósult, mint az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal rendelkező tiszaújvárosi körzetben. A Tiszaújvárosi körzet mellett Mezőkövesd és a megyeközpont, Miskolc körzetének munkaerőpiacán mérhető még a megyei átlagnál, illetve 20%-nál alacsonyabb munkanélküliségi arány, a megye többi területén annál magasabb. Két körzet (Encs, Sátoraljaújhely) kivételével a és decemberében mért munkanélküliségi arány nőtt, a rákövetkező évi index viszont már a körzetek többségében csökkenést mutatott. Ezzel együtt a munkanélküliség szintje kirívóan magas az encsi-gönci körzetekben, ahol az országos 15.

20 négy, illetve ötszörösére tehető, de további 5 körzetben is két és fél háromszoros arány jellemző. A regisztrált álláskeresők 53%-a a Sajó-menti ipari körzetek Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Tiszaújváros térségében él. Ezekben a körzetekben 10% fölötti ütemben - Miskolc körzetében 20%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma és év vége között, de további négy (Mezőkövesd, Szerencs, Edelény, Gönc) körzetben is 12-20%-os növekedés zajlott le. A többi körzetben nem volt jelentősebb emelkedés, Sátoraljaújhely térségében pedig már egy 15%-os létszámcsökkenés is megfigyelhető. Mint a fenti grafikonon megfigyelhető különbségek, s a munkanélküliségi arányok változása kapcsán tapasztaltak is azt mutatják, hogy a gazdasági válság munkaerő-piaci következményei csaknem valamennyi körzetben jelentősen növelték a munkanélküliség terheit, s mélyítették a korábban kialakult területi különbségeket. A MUNKANÉLKÜLISÉG MÉRSÉKLÉSÉT, A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) és -a megye egészét lefedő- kirendeltségi hálózata munkaerő-közvetítési alaptevékenységének ellátásán túl működtet olyan foglalkoztatáspolitikai eszközöket, melyek a munkaerő-piaci hátrányok mérséklését célozzák. Ezek konkrét alkalmazását a térség aktuális munkaerő-piaci helyzetéből fakadó igények, illetve az országos foglalkoztatáspolitikai irányelvek alapján kialakított szabályozási és finanszírozási mozgástér szabja meg. A munkaügyi szervezet a munkahelyüket elveszített (ennek veszélyével fenyegetett) munkavállalókat munkaerő-piaci esélyeiket javító, foglalkoztatást eredményező támogatási programokkal, szolgáltatások széleskörű alkalmazásával segíti, másrészt a munkaadók számára nyújt olyan támogatásokat illetve szolgáltatásokat, melyek alkalmazottaik számának megőrzését vagy annak bővítését indukálja. A évi támogatási prioritások élén a tartósan munkanélküli, s ennélfogva a települési önkormányzatok által bérpótló juttatásában (BPJ, szeptemberétől ún. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, FHT) részesített álláskeresők foglalkoztatásának legalább átmeneti idejű biztosítása állt, melyre a közfoglalkoztatás új rendszerű alkalmazása ad lehetőséget. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) munkaügyi szervezet által megvalósított 1.1 kiemelt projektje részint ugyanennek a célcsoportnak a szakmai képzését, foglalkoztatását szolgálják, részint azokat az álláskeresőket támogatják, akik koruk (25 év alatti, 50 év feletti), alacsony iskolai végzettségük, szakmai ismereteik hiánya, a munkától való átmeneti 16.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól február

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól február Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 214. február Továbbra is harmadával kevesebb az álláskeresők száma a megyében, mint egy éve. A 213-214. évi

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központ. Miskolc

Munkaügyi Központ. Miskolc Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL 215. JANUÁR A szezonálisan csökkenő kereslet ellenére továbbra is 5 ezer közelében a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest A projekt. Időtartam: 2011.05.01 2013.04.30 (2 év) Teljes

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó T Á J É K O Z T A T Ó BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL 216. FEBRUÁR Tartósan csökkenő tendenciájú az álláskeresők száma a megyében. A megyei munkaerőpiacot 35-4 ezer vel folyamatosan

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum. Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24.

TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum. Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24. TÁMOP 1.1.4 Kistérségi munkaerő-piaci fórum Ráckevei kirendeltség, Ráckeve 2013. április 24. TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben