Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program

Átírás

1 Jászsági_fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM EGYEZTETÉSI ANYAG VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Jászsági Többcélú Társulás Titkársága Jászberény, Szabadság tér 16. Budapest, október 31.

2 Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag A munka a Jászsági Többcélú Társulás megbízásából készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján Kistérségi kapcsolattartók: VÁTI Kht. témafelelőse: VÁTI Kht. szakértői: Dányi Olga, titkárságvezető Magera Tibor, titkárságvezető-helyettes Lányiné Fogarasi Kornélia Czene Zsolt Dálnokiné Devecseri Anikó Földesi Petra Göncz Annamária Illés István Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Schneller Krisztián Vaszócsik Vilja A Jászsági Többcélú Társulás munkatársai: Bobák Nóra Móczó Zsófia Tasi Attila Vincze Beáta MTA RKK ATI szakértői: Szarvák Tibor Szoboszlai Zsolt BOKARTISZ Kht. szakértői: ELTE TTK szakértők: MTA TAKI szakértő: Külső szakértők: Irodavezető: Vezérigazgató: Molnár Géza Gál Tamás Seres Tibor Nemes Nagy József Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Jordán Klára Faragóné Huszár Szilvia Tamás Szilvia Göncz Annamária Csanádi Ágnes 2

3 Program fázis Egyeztetési anyag Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik. 3

4 Program fázis Egyeztetési anyag Tartalomjegyzék Bevezetés..5 Stratégia 7 Operatív program 29 Mellékletek: A megvalósítás pénzügyi háttere A megvalósítás és végrehajtás szereplői Javasolt új célpiramis 155 4

5 Program fázis Egyeztetési anyag Bevezetés A Jászsági Többcélú Társulás szeptember 18-án tartott ülésén 61/2006. sz. Társulási- Kistérségi Fejlesztési Tanácsi határozatával elfogadta a Jászsági Fejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program 1. munkarészét, azzal a kiegészítéssel, hogy a további javaslatokat, észrevételeket írásos formában szükséges benyújtani a VÁTI Kht, azaz a készítő felé, aki gondoskodik azok megválaszolásáról, illetve bedolgozásáról. Az 1. munkarész tartalmazza a fejlesztési koncepció fejezeteit, amelyekben meghatározásra kerültek a kistérség belső adottságai (erősségei és gyengeségei), valamint a térség által kevésbé vagy nem befolyásolható külső környezet veszélyei és lehetőségei. A helyzetelemzés során felszínre kerülő információk alapján átfogó célként került megfogalmazásra a társadalmi-, gazdasági- és természeti környezet összhangjának megteremtése, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérségévé váljunk. A térség jövőképét előtérbe helyezve 5 stratégiai cél, azaz prioritás fogalmazható meg: - Humánerőforrásra építő, versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztése - A Jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése - Kisvárosi és vidéki életminőség javítása - Az agrárium fejlesztése - Természeti, környezeti elemek védelme, fenntartása A prioritások (stratégiai célok) esetében megfigyelhetjük, hogy kétszer (I. és II. prioritásban) is megjelenik a társadalom kérdése, hiszen a társadalom egyensúlyi fejlődése vonzza magával a gazdaság fejlődését. A kistérség társadalmának hagyományai, öröksége alapot biztosítanak arra, hogy az összefogás képességéből kiindulva fogalmazzuk meg legfőbb értékeinket, és rajzoljuk meg a Jászsági kistérség fejlődésének térképét. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezési rendszerhez. A megvalósítandó alprogramok kialakítása során elsősorban a települések tervezési időszakára szóló fejlesztési projektötletei kerültek feldolgozásra. Ezen ötletek jelennek meg a regionális és megyei fejlesztési programokban is, illeszkedve ezáltal azok célkitűzéseihez, és figyelembe veszik az abban foglalt irányelveket. A projektötletek mellett az Európai Uniós tervezési metódusokra alapozva előtérbe szükséges helyezni a tervezési fázist, ezért a rövid távú feladatok esetében előnyben részesül a települési, mikro-térségi és az egész térséget szolgálóan lefedő programok, tervek, tanulmányok kidolgozása. Ilyen alprogram például a Jászsági gazdaságfejlesztési program, a turizmusfejlesztési program, a tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya vagy az egészségtervek elkészítése. A fejlesztéseket jól megalapozott tervezéssel tudjuk fenntarthatóvá, gazdaságossá, eredményessé tenni, és csak a körültekintő tervezést követően kezdhetők meg a megvalósítás lépései. Alapvető feladatnak, horizontális célnak tekintjük a környezet védelmének kérdését, az esélyegyenlőség biztosítását, amelyek külön prioritásként is megjelennek a célpiramisban. A 5

6 Program fázis Egyeztetési anyag stratégiai programok által el kell érnünk, hogy a kistérség a Strukturális Alapok finanszírozásából a versenyképesség elérése érdekében minél hatékonyabban tudjon részesedni, a lehetőségek kihasználása optimális mértékben valósuljon meg. A térségben való gondolkodás képességét fejleszteni szükséges, amely szinte valamennyi projekt kiválasztási kritériumaként is megfogalmazható, hiszen a pontszerű fejlesztések kora lejárt. Jól felfogott érdekként fogalmazódik meg a partnerség elve, amely szélesebb lehetőségeket tár a fejlesztésben érdekelt szervezetek elé. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések által érhetjük csak el a térség harmonikus fejlődését, amelynek során nemcsak a térségen belül, de azon túl is szükséges a kapcsolatok építeni, ápolni és a fenntartást biztosítani. 6

7 Program fázis Egyeztetési anyag I. Stratégia 7

8 Program fázis Egyeztetési anyag A stratégia fókuszában a prioritások állnak, kibontásuk egységes szerkezetet követ. Az indoklásban a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása fogalmazódott meg, amely egyrészt a helyzetelemzés megállapításaira csatol vissza, másrészt utal a prioritást alkotó intézkedések fontosságára is. A következő pontokban a prioritás által elérni kívánt általános célok, majd a hatásindikátorok bemutatása következik. A stratégiai adatlapok további részeiben a prioritást szolgáló intézkedések felsorolása kapott helyet, illetve intézkedésekre lebontva megtalálható a forrásösszesítő is. A megvalósítás pénzügyi hátteréről és szereplőiről az 1. és 2. melléklet tájékoztat. A Kistérségi Fejlesztési Tanács által elfogadott intézkedésekben három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (3. melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). 8

9 Program fázis Egyeztetési anyag I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE Indoklás A Jászság lakóinak megélhetési forrását adó gazdasága számára a kilencvenes évek jelentős változást hoztak a foglalkoztatási szerkezetben. Iparának fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el a kedvező és az M3 autópálya megépülésével felértékelődő fekvésének, ipari hagyományainak, Budapest környékéhez kapcsolódó dinamikájának és a magas külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. A foglalkoztatottak 47%-a dolgozik az iparban (1990-ben 42% volt). Ebből eredően a Jászság foglalkoztatási helyzete viszonylag jó, a munkanélküliség csak 5%-os. Gazdaságának sebezhetőségét ennek területi koncentráltsága és az agrárium helyzete okozza. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás harmadára esett vissza, és ez bár a megmaradt néhány nagyüzemnek köszönhetően foglalkoztatási szerepe nagyobb (10%), mint az országban átlagosan az ipart nélkülöző, fejlettebb területektől elzárt alsó-jászsági, nagy romanépességű településeken a megélhetési lehetőségek drasztikus csökkenését hozta. A szolgáltatás szerepe összességében 2%-kal csökkent. Fenti történések ráirányítják a figyelmet a gazdaság és társadalom összefüggésére, egységére, és arra, hogy a megélhetésben a piaci és közcélú tevékenységek arányait tovább kell finomítani, a piaci verseny és érdek szerepét pontosabban kell meghatározni az egész rendszer működésében 1. A jászsági gazdaságfejlesztés stratégiája a II. prioritásban is tárgyalt humán feltételek, illetve a IV prioritásban kifejtett agrárfejlesztések mellett az I. prioritásban a közlekedési fejlesztéseken, az ipari, logisztikai és turisztikai szerkezet javításán és a tudásbázis erősítésén alapul. A kistérség gazdasági fejlődéséhez a közvetlen termelői, vállalkozói beruházások mellett a gazdaság háttérfeltételeinek javítása szükséges. A közlekedési és vonatkozó humán fejlesztési elemek elsődleges szerepe az, hogy a gazdaság számára kedvező, a vállalkozások alapítását, működését és beruházásait ösztönző háttérfeltételeket biztosítsanak. A társadalmi feltételek jelentőségét nemcsak ez a kettős megjelenés (humán feltételek és tudásbázis) mutatja, hanem az a tény is, hogy a jászsági gazdaság fejlődésének legnagyobb korlátja a demográfiai helyzetben, népességfogyásban. A kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének első pillére (specifikus célja) a közlekedés fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a területi, gazdasági- társadalmi fejlődési esélyeket. Ezen belül a versenyképesség alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség, amely közúton a gyorsforgalmi- és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ütemezése országos léptékű feladat. Maga kistérség is felvállalhatja viszont a számára előnyösebb alternatív nyomvonalak megkeresését, tanulmányterv készítését és ennek 1 A kistérségi szinten jól látható - és figyelmen kívül nem hagyható - összefüggés és egység a társadalom és gazdaság mellett a tájra és a környezeti elemekre is kiterjed. 9

10 Program fázis Egyeztetési anyag felhasználását lobbitevékenységében. Az interregionális kapcsolatokban szerepe van emellett a tiszai átkeléseknek, és a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének is. A kistérség ipari fejlődése egyértelműen összefügg az M3 megépülésével. Ugyanakkor éppen e fejlődés beszállító, távolabbi vállalkozásokat is bevonó jellege a közúthálózatot, főleg a 32 sz. főutat az átmenő kamionforgalommal együtt - igen megterheli. Ezért fontos a főutak elkerülő szakaszainak megépítése, illetve a logisztika átgondolása is a biztonságosabb, gyorsabb, pontosabb célbajutás, és a környezeti feltételek javítása érdekében. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása, a termelés, szállítás és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A Jászságban a jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jásztelek Jászkisér, Jászkisér Pély, Jászágó Jászberény) túl fontos a meglévő utak rossz állapotának javítása is. A települések közvetlen megközelítése, belső közlekedése, az ebből eredő por- és zajszennyezés csökkentése, a településkép javítása érdekében szükséges bel- és külterületi utjaik minőségének javítása. A biztonságos és egészséges közlekedést szolgáló kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentőséggel bír. A fent említett - főleg önkormányzati kompetenciába tartozó - utak kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladatot ró az önkormányzatokra és az országos közutakat üzemeltető Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságára. A kistérségi versenyképesség előrehaladásának második pillére a gazdaság továbbfejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az innovativitásnak, kreativitásnak és a Jászsági kohézió erején alapuló együttműködésnek. A gazdaság fejlesztésekor tekintettel kell lenni a kistérség kétpólusú gazdasági szerkezetére, vagyis a világpiacon is számottevő és versenyképes (ipari) vállalatok valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire. Ez a kettősség megmutatkozik a térszerkezetben is, Jászberény, illetve a kisebb városok (több és nagyobb vállalkozások), valamint a mezőgazdasági jellegű, kevés vállalkozással rendelkező falvak tekintetében. Cél, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozott legyen, vagyis a két vállalkozói szektor területileg kiegyenlítetten fejlődjön, lehetőleg kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. A Jászság beszállítói ipara az elmúlt években a technikailag és gazdaságilag is jelentősen átalakult. A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben, és működésük néhány fontos részét egyre inkább átengedik nekik, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában. Az így kialakult beszállítói réteg maga is multinacionálissá vált, követve e megrendelői igényeket. A Jászságban kialakult ipari struktúra, a multinacionális vállalatok és beszállítóik jelenléte, valamint az ezek köré kialakult jelentős létszámú kis- és középvállalkozások a magyar ipari termelés komoly szegmensévé vált. Az ipari potenciál fejlesztése technológia- és termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok és övezetek meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. A termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból viszont nagyon jelentős a KKV-k szerepe. A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését, a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését, és ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. 10

11 Program fázis Egyeztetési anyag A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások és logisztikai szolgáltatások növelése szükséges. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. A logisztika, a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél magasabb színvonalra történő emelése érdekében logisztikai létesítmények kialakítása szükséges (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése). A logisztikai létesítmények azonban csak megfelelő infrastruktúrális ellátottság esetén működőképesek, ezért javítandó az ipari parkok és övezetek megközelíthetősége is: az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró 32-es számú főút Hatvan-(Jászfényszaru)-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteit összekötő, illetve nemzetközi tranzitforgalma az utóbbi években nagyon megnövekedett, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozására igény van. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni új (vasúti) szállítási lehetőségeket is. A turizmus világjelensége a Jászság életében is rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert befolyásolja a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életét, hanem azért is, mert hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, sőt, a saját belső értékeik és kapcsolataik átértékelésére is. A turisták egyre inkább igénylik az új és komplex turisztikai termékeket. Előtérbe kerül az ép természeti, kulturális és társadalmi környezet, a szolgáltatások magas színvonala és a személyes biztonság. Ember és (társadalmi, gazdasági, táji) környezete kapcsolatának harmóniája a biztosítéka egyben a Jászság megtartóképességének is. A Jászság sokszínű, egyedi turisztikai arculata, valamint megfelelő piaci érvényesülése érdekében már megkezdődött vonzerőinek és szolgáltatásainak összekapcsolása, és összehangolt, komplex, térségi jellegű termékkínálat kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, szolgáltatásainak összekapcsolását, a térség városainak, falvainak és vállalkozóinak összefogását igényli. A Jászság turizmusának élénkítésére reálisan kitűzhető cél a kerékpáros- és vízi turizmus, a természetjárás tájakat, településeket összefűző hálózatának kialakítása, a falusi-, rendezvény-, üzleti- és termálturizmus fejlesztése, a programok és gasztronómia kínálatának bővítése, komplex, minőségileg is megújított kínálat kialakítással, valamint modern piacszervezési módszerek alkalmazásával (marketing, piackutatás, információadás, PR). Fontos, hogy a kínálatbővítés ne csak a kereslethez és vállalkozások elképzeléseihez, hanem a turizmus természeti és társadalmi környezetének terhelhetőségéhez, rehabilitációjához és a kialakuló Jászság-imázshoz is illeszkedő legyen. A fogadóképesség feltétele turisztikai infrastruktúra háttér, s ezen belül kiemelkedő szereppel a szálláshelyek, amelyek a tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé. A szálláshelyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus érdekében is fontos a minőségi szállások fejlesztése. A kínálatot növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével és turizmusba való időszakos bevonásával. Szükséges a vendéglátóhelyek, illetve szolgáltatások kínálatának fejlesztése, színvonalemelése is. Mindezek összehangolt, rendszerbefoglalt termékkínálattá fejlesztése eredményezi a Jászsági turizmus gazdaságban betöltött szerepének növekedését. 11

12 Program fázis Egyeztetési anyag A versenyképes jászsági gazdaság harmadik pillére a tudásbázis erősítése, a szak- és továbbképzés, az innovatív információs társadalom. A modernizálódó gazdaságnak kreatív és képzett vállalkozókra, minőségi munkaerőre van szüksége. A vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra való bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését a gazdaságfejlesztési stratégiához és piaci igényekhez illeszkedő képzéssel szükséges megkönnyíteni. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében is fontos a képzettségi szint növelése, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzése. A Jászság munkaerőpiacán nem találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás, hiányzik az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. A társadalmi innováció fejlesztésében nagy szerepe van a telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának. Az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való hozzájutást, az informatikai rendszerek pedig új dimenziót nyitnak a társadalmilag hasznos munkavégzés előtt. Mindezek hatására hatékonyabb, hálózatosabb gazdasági szerkezet jöhet létre, ami elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, a különböző élethelyzetekhez is alkalmazkodó munkavégzést, és ezáltal csökkentheti a munkanélküliséget. A versenyképesség új követelményei miatt a Jászság beszállítói iparában szükségessé és a tőkeerős helyi cégek részvételével lehetségessé is - vált egy tudományos kutatóbázis kialakítása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állna a vállalkozók rendelkezésére. Az innovációs, K+F, képzési és inkubátorház funkciók betöltésére formálódó beszállítói tudásközpont kialakítására alkalmas lenne a Jászberényben található volt huszárlaktanya, mely nemrég önkormányzati tulajdonba került. A program megvalósításában a SZIE karai és a Regionális Virtuális Továbbképző Központ intézményei együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítésére, a vállalkozói képességek fejlesztésére, a hozzájuk tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzésére decentralizált gazdaságszolgálati központok létrehozása javasolt. Az információ-technológiai alkalmazások a gazdaság mellett alapjaikban formálják át a társadalmi kapcsolatokat, a közigazgatást, oktatást és kultúrát. Már ma gyermekkortól idős korig szükség van informatikai kultúrában való otthonosságra. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nemcsak a hálózati és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok eredményességétől, illetve településeken megvalósuló integrált programoktól, valamint informatikai alkalmazások bevezetésétől is (pl. e-önkormányzás, elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika). Az informatika társadalmasításának fontos eszközei az e-magyarország pontok, teleházak. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik a Jászság gazdaságának versenyképességét, és itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását. 12

13 Program fázis Egyeztetési anyag Általános célok: A kistérség elérhetőségének és térségi kapcsolatrendszerének javítása A térség gazdasági és gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Az innováció (tudásalapú társadalom) és együttműködés társadalmi feltételeinek megteremtése Hatásindikátorok: Közlekedési infrastruktúra bővülése és javulása Vállalkozási aktivitás és bevételek növekedése A foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása Képzési szerkezet bővülése, minőségi javulása, képzettség javulása Az I. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése 13223* I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés 18553** I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárutak kiépítése I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése 4200 I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos 3100 I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése 370 I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása 4145 I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 4330 I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése 1760 I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése 6837 I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása 745 Összesen: * A fejlesztés nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításában nagyon fontos. ** Ebből az Újszász-Vámosgyörk vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata (forrásigénye:6700 MFt) 13

14 Program fázis Egyeztetési anyag II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Indoklás A Jászság lakossága fogy, és ezen belül rohamos a természetes fogyás: az elmúlt évi halálozásnak csak alig 65%-a volt a születések száma. Ez a közösség megtartóerejének, életerejének veszedelmes gyengülését mutatja, és megrázó jelként hív sürgős a szembenézésre és változtatásra kistérségi és települési, kisközösségi szinten egyaránt. A helyzet elfogadható szintre fordítása érdekében szükséges egy - a lehetőségeket is figyelembevevő - akcióprogram kialakítása. Emellett a kohézió szempontjából új kihívás a rendszerváltás helyi veszteseinek társadalmi közösségbe visszasegítésével kapcsolatos terhek viselése, a növekvő arányú cigánysággal való együttélés, és az idegen, leszakadó nagyvárosi rétegek - lakásmaffiával is összefüggő - megjelenésének kezelése. Mindezen a vidéktől elszívott energiák hatásait mutató, és tágabb környezetre is kiterjedő problémák kezelésében van a Jászságnak egy különösen kiemelkedő előnye, nevezetesen a jász öntudat és egység értéke. A Jászság legfontosabb öröksége, amire a jövőjét alapozhatja, maga a jász -ság. A kistérségben ez a tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység- és térségi tudat a kohézió, a nehézségekkel való szembenézés, megoldás és fejlődés meghatározó forrása. A jászok természetes, szerves, megalapozott és megdolgozott identitásának, egységének, összetartásának ereje különleges kincs, ami a mai korban önmagában a versenyképesség záloga. Ez az erő képes segíteni a gazdasági és társadalmi életben szükséges bizalmat, kommunikációt és együttműködést, a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetését, az esélyteremtést és felzárkóztatást. A jászság már több társadalmi átalakulást, részleges lakosságcserét átélt, mégis jászság maradt, mégpedig ezzel a hazánkban példaértékű erővel. Az újra alaposan megpróbált kohéziót erősíthetik a beilleszkedésre és befogadásra, jogokra és kötelességekre, korlátokra és lehetőségekre vonatkozó hagyományok, és ezek oktatásba, nevelésbe, képzésbe építése. A beilleszkedés és versenyképesség érdekében egyaránt szükséges a megküzdéshez, érvényesüléshez szükséges személyes és közösségi kompetenciák megszerzésének támogatása, illetve a szereplők által kölcsönösen elfogadható, együttélés és együttműködés számára kereteket adó normarendszer kialakítása. A társadalmi összetartozás közösségi funkciói az intézményrendszer fejlesztésében is megjelennek: a III. prioritásban szereplő egészségügy mellett itt a II. prioritásban az oktatási, nevelési és a szociális ellátások területén. A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, illetve továbbadása, az adott kor számára elérhetővé tétele. Az örökség mellett mai közösségfejlesztés a másik alapvető tényező a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. 14

15 Program fázis Egyeztetési anyag Népességének időről időre megújuló, eredményesen működő, erős megtartóképességű társadalommá szerveződése olyan folyamat, amely állandó figyelmet igényel. A közösség megtartóerejébe való befektetés a fentiek alapján a kistérség fejlődési esélyeit határozza meg (akár történik ilyen lépés, akár nem). A Jászság kohéziójának fejlődésében tehát a megélhetési lehetőségeken túl két kulcselemet szükséges kiemelni: egyrészt a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét és kötődését, másrészt a Jászságban élő cigány és más nem jász beköltözőkkel való kulturált együttélést, integrációt. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása, a civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények tantervi keretein belül is. Az integrálódást, megkapaszkodást segítő programoknál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a volt mezőgazdasági munkások képzettsége, munkakultúrája más, a tartósan munkanélküliek, közelmúltban letelepedettek, lecsúszott bevándorlók közül sem mindenki képezhető át ipari munkára, hanem más, esetleg közmunkára is szükség van értelmes, önbecsülésüket és társadalmi kapcsolataikat helyreállító munkából megélhetésük érdekében. Már az nagy eredmény, ha a tartós munkanélküliekből nem válik végleges munkanélküli, több generáción keresztül munka nélkül szocializálódó réteg, hanem legalább a részleges önellátás szintjén képes a megkapaszkodásra. A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Ezáltal kiteljesedhet az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. A társadalmi szolidaritás esélyteremtési és felzárkóztató programjaiban egyaránt figyelni kell a közösségi részvételre felkészítő (normakövető beilleszkedési) oldalra, és a mindezt megalapozó kölcsönös biztonság-, bizalom-, és elfogadás erősítő lépésekre. A Jászság különböző helyzetben levő rétegei közötti feszültségek oldására az esélyegyenlőséget, megélhetést és közbiztonságot javító intézkedések mellett szükséges a megértést segítő általános kommunikációs, illetve a konfliktuskezelési kultúra javítása, illetve a befogadó és beilleszkedő sajátosságaira és helyzetére való figyelem, a kölcsönös túlterheléstől való tartózkodás. A befogadás és beilleszkedés elősegítése szükséges nemcsak a Jászságban élő cigányság és beköltöző idegenek, hanem a különböző fogyatékokkal élők esetében is. A kulturális tőke emelése a szegénység és szociális kirekesztődés csökkentésének eszköze. Erre a kistérségben nem csupán a társadalmi igazságosság és szolidaritás miatt van szükség, hanem azért is, mert ez a modern társadalom és gazdaság zavartalan működését érintő kérdés. Nélkülözhetetlen a leszakadók foglalkoztatási potenciáljának emelése, a társadalom bármilyen szintjén hasznos, önbecsülést adó piaci vagy nonprofit megélhetési formák elterjesztése. E célt szolgálhatja az általános és szakmai képzettségi szint növelése (I. prioritás), és nem utolsó sorban a felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése. Fontos továbbá az 15

16 Program fázis Egyeztetési anyag esélyegyenlőség, az értékek társadalmi szintű újragondolása, ezen belül az élethez szükséges, megvalósított, de eddig megfelelően (el) nem ismert tevékenységek méltányos társadalmi megbecsülése és honorálása. A települési közösségek elemi érdeke az egymás után következő nemzedékek megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatoknak egyben kötelező feladatai közé is tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jászsági települések egy részénél egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő infrastrukturális, felszereltségi és személyi feltételek előteremtése. Áthidaló megoldásként intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. Emellett a szülők is elviszik lakóhelyükről gyermekeiket a jobb ellátás és továbbtanulási karrier reményében. Otthonuktól különböző településben történő oktatásuk esetén fontos különös figyelemmel elősegíteni szülőfalujukhoz és Jászsághoz kötődésük fejlődését, és az identitásuk tudatosságának erősödését, illetve elismerni és kompenzálni a gyermekekre hárított megterheléseket. A fentiek szerinti drámaian alacsony születésszám és a gyermekekre még így is áthárított nehézségek, károk miatt szükséges egy komplex Gyermekbarát Jászság Program beindítása. A jászsági kohézió szolidaritás eleme, az egységesen alakított térségi szociálpolitika alapján a kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. Általános célok: A jászsági kohézió erősítése Az élethez szükséges kompetenciák megszerzésének segítése A társadalmi örökség és identitás tudatosítása, megőrzése és továbbadása Hatásindikátorok: A népességmegtartó képesség erősödése (születés/halálozás aránya, szolidaritás, társadalmi tőke, identitástudat, biztonság) Az együttműködés gyakoribbá válása Az esélyegyenlőség és versenyképesség javulása (felkészült életkezdés és életen át tartó tanulás) Önbecsülést és megélhetést segítő, közösség számára is hasznos tevékenységek A szervezettségi szint emelkedése: betöltött közösségi szerepek gyarapodása (kistérségtelepülés, közösség-egyén szinten egyaránt) 16

17 Program fázis Egyeztetési anyag A II. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék épületek védelme 1245 II.1.2. Közösségfejlesztés 996 II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése 1120 II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése 1170 II.2.2. Az oktatási-, nevelési ellátórendszer fejlesztése 3298 II.2.3. A szociális ellátórendszer fejlesztése 3016 Összesen

18 Program fázis Egyeztetési anyag III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Indoklás: A Jászság lakosságának közösség által meghatározott életminőségében a megélhetési, fejlődési lehetőségek és környezeti feltételek mellett kiemelt jelentősége van az egészséges élet lehetőségeinek, valamint a települési környezet támogató minőségének. A lakosság életminőségét jelző mutatók közül elsőként kell figyelmet szentelni annak a sajnálatos ténynek, hogy nagyon nagymértékű a természetes fogyás: az elmúlt évben 1261 fő halt meg, ugyanakkor csak 814 fő született itt. Ezen belül magas a fiatalkorúak halálozása is. Ezért különösen fontos ebben a prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetni a kialakítandó Gyermekbarát Jászság program megfelelő elemeit, illetve a felnőtt lakosságra is vonatkozóan szükséges az aktuális objektív kép megismerése, települési és kistérségi egészségtervek készítése. A jászsági polgár születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség közel hétezer fogyatékos polgárának fele mozgássérült. A halálokok között döntő szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek fokozottan felhívják a figyelmet a megelőzésre, illetve a feltárt betegségek kezelésének feladataira. Fenti problémák kezelésében a Jászság közössége részben az ellátás javításával, részben a személyes életmód társadalmi-, gazdasági, környezeti kereteinek alakításával léphet előre. A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Ezért különösen nagy jelentősége volna az Erzsébet kórház mozgó gyermekgyógyászati és nőgyógyászati szakorvosi szolgálata (MSZSZ) működési feltételei biztosításának. A Gyermekbarát Jászság programban alapvető szerepe kellene legyen a közösség érkező tagjai megfelelő színvonalú várásának, a gyermek- és ifjúsági ellátási színvonal emelésének, beleértve az iskolai és mentális ellátásokat is. Ez az alapja a a II. prioritás szerinti közösség- és ellátásfejlesztés mellett a felnövekvő nemzedék egészséges integrálódásának és a társadalmi funkciói eredményes jövőbeli betöltésének. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepének betöltése és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással. A háziorvosi ellátás feltételei majd mindenhol kielégítőek, viszont két háziorvosi körzetben már tartósan betöltetlen a praxis, hiányoznak gyermekorvosi praxisok és több településben betöltetlen fogorvosi praxisok is vannak. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti, és ugyanez még súlyosabban jelenik meg a védőnői státuszok esetében. A szakemberhiány részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával, illetve a közösség részvállalásával a saját későbbi ellátását végzők taníttatásában és nevelésében. Az egészségügyi szolgáltató rendszer komplex fejlesztéséhez szükséges az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása (beleértve a mentőállomás hálózatot, fogorvosi-, gyógyszertári ügyeletet is), a műszaki, technológiai fejlesztés, az intézmények átalakítása és az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. 18

19 Program fázis Egyeztetési anyag A hosszú, egészséges élet lehetőségét mindezek mellett az itt élő emberek életmódjának változásában való közösségi részvétel befolyásolja. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. A lakosságközeli primer szekunder prevencióban nagy egészségügyi szerepe van a szűrési lehetőségek bővítésének és javításának, emellett fontos az iskolai professzionális egészségnevelés, a mentális fejlődés segítése és az egyéni tanácsadás. Az egészségtudatos magatartás közösségi elősegítése által lakóinak javuló közérzete mellett fokozódhat a térség gazdasági aktivitása is. Kistérségi illetve települési szinten is fontos újra figyelmet szentelni a fizikális és mentális teljesítőképességet egyaránt javító, hagyományos sportaktivitás növelésére, a sportlétesítmények bővítésére, infrastrukturális és eszközfejlesztésére, sportiskola létrehozására, tanuszoda építésre, az iskolai és tömegsport erősítésére. Emellett az egészségmegőrzésben és gyógyításban is célszerű, illetve tervezett növelni a termál- és gyógyvizek hasznosítását, amely egyben a gyógy- és egészségturizmus fontos fejlesztési iránya is. Alapvető, hogy az egészségügyi fejlesztések megtörténjenek, erre alapozva lehet kidomborítani az egészségügyi előnyöket a turizmus fejlesztésében is. A fürdőszolgáltatások fejlesztése és az EU normákhoz alkalmazkodás nagy feladatot jelent. Úgy kell fejleszteni a térség fogadóképességét, hogy a minőségi szolgáltatás ne csorbuljon, és a tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé forduljon a térség. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte és az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztése. A Jászság vezető turisztikai terméke lehet a termálvízre alapuló egészségturizmus. Az életkörülményeket, életminőséget és a lakosság egészségi állapotának megőrzét alapvetően meghatározza az ivóvíz minősége. A jászsági településekben szolgáltatott ivóvíz minősége a kémiai paraméterek szempontjából többségében kifogásolt, ezen belül sürgős intézkedés indokolt: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor esetében elsősorban a víz arzéntartalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány esetében pedig a víz magas amóniumion tartalma miatt. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózatok cseréje is elengedhetetlen. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. A kistérségi jövőpolitika egyik talpköve a lakhatási feltételek javítása. Fontos a jászsági fiatalok életkezdésének közösségi támogatása a piaci anomáliák rájuk háruló káros hatásainak enyhítésére. Az olcsóbb lakásért történő nagymértékű belső és külső vándorlás a családi, települési kötődések szakadásával, a személyes és közösségi életvitel megnehezedésével, kevesebb gyermekvállalással, a szociális háló megterhelésével és közegészségügyi veszélyekkel is jár. A fiatalok és ezáltal a közösség helyzetének, kilátásainak javítása érdekében szükséges gondoskodni szolgálati lakásokról, fecskeházakról, helybeliek számára támogatott telkekről, megfelelő közművesítettségű szociális lakásokról, illetve a cigánytelepek felszámolásáról is. Mindez elősegíti a kistérségi ellátások szakmai, személyi feltételeinek biztosítását, a kohézió és integráció erősítését, illetve az esélyegyenlőség javítását. 19

20 Program fázis Egyeztetési anyag A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a biztonságérzet. A közbiztonság terén mind hatóságilag mind a civil kezdeményezések támogatásában előrelépés szükséges. A közösség részvételével terjedő SZEM mozgalom mellett szükséges még a helyi Polgárőr Szervezetek technikai feltételeinek korszerűsítése, illetve a térfigyelő rendszerek és a települési közvilágítás fejlesztése. A lakosság életminőségét meghatározó közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok, településközpontok, terek és középületek a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a társadalom közérzetének. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Szükséges volna megállítani a települési zöldfelületek csökkenő tendenciáját, és a Gyermekbarát Jászság program keretében a játszóterek biztonságát növelni kell. A közintézmények akadálymentesítése egyre sürgetőbb, hiszen a kisgyerekes látogatók mellett gondolni kell a több mint háromezer mozgássérültre, valamint az idősödő lakosság szükségleteire. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat, éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. Általános célok: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása (ellátás, egészségtudatosság, ivóvíz) A közösségi szerveződés tereinek biztosítása A települési környezet javítása Az esélyegyenlőség és integráció feltételeinek javítása Hatásindikátorok: A lakosság egészségi állapotának javulása A népességmegtartó erő fokozódása Az életminőség, települési közérzet javulása 20