Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013"

Átírás

1 Jászsági_fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM EGYEZTETÉSI ANYAG VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Jászsági Többcélú Társulás Titkársága Jászberény, Szabadság tér 16. Budapest, október 31.

2 Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag A munka a Jászsági Többcélú Társulás megbízásából készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján Kistérségi kapcsolattartók: VÁTI Kht. témafelelőse: VÁTI Kht. szakértői: Dányi Olga, titkárságvezető Magera Tibor, titkárságvezető-helyettes Lányiné Fogarasi Kornélia Czene Zsolt Dálnokiné Devecseri Anikó Földesi Petra Göncz Annamária Illés István Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Schneller Krisztián Vaszócsik Vilja A Jászsági Többcélú Társulás munkatársai: Bobák Nóra Móczó Zsófia Tasi Attila Vincze Beáta MTA RKK ATI szakértői: Szarvák Tibor Szoboszlai Zsolt BOKARTISZ Kht. szakértői: ELTE TTK szakértők: MTA TAKI szakértő: Külső szakértők: Irodavezető: Vezérigazgató: Molnár Géza Gál Tamás Seres Tibor Nemes Nagy József Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Jordán Klára Faragóné Huszár Szilvia Tamás Szilvia Göncz Annamária Csanádi Ágnes 2

3 Program fázis Egyeztetési anyag Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik. 3

4 Program fázis Egyeztetési anyag Tartalomjegyzék Bevezetés..5 Stratégia 7 Operatív program 29 Mellékletek: A megvalósítás pénzügyi háttere A megvalósítás és végrehajtás szereplői Javasolt új célpiramis 155 4

5 Program fázis Egyeztetési anyag Bevezetés A Jászsági Többcélú Társulás szeptember 18-án tartott ülésén 61/2006. sz. Társulási- Kistérségi Fejlesztési Tanácsi határozatával elfogadta a Jászsági Fejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program 1. munkarészét, azzal a kiegészítéssel, hogy a további javaslatokat, észrevételeket írásos formában szükséges benyújtani a VÁTI Kht, azaz a készítő felé, aki gondoskodik azok megválaszolásáról, illetve bedolgozásáról. Az 1. munkarész tartalmazza a fejlesztési koncepció fejezeteit, amelyekben meghatározásra kerültek a kistérség belső adottságai (erősségei és gyengeségei), valamint a térség által kevésbé vagy nem befolyásolható külső környezet veszélyei és lehetőségei. A helyzetelemzés során felszínre kerülő információk alapján átfogó célként került megfogalmazásra a társadalmi-, gazdasági- és természeti környezet összhangjának megteremtése, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérségévé váljunk. A térség jövőképét előtérbe helyezve 5 stratégiai cél, azaz prioritás fogalmazható meg: - Humánerőforrásra építő, versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztése - A Jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése - Kisvárosi és vidéki életminőség javítása - Az agrárium fejlesztése - Természeti, környezeti elemek védelme, fenntartása A prioritások (stratégiai célok) esetében megfigyelhetjük, hogy kétszer (I. és II. prioritásban) is megjelenik a társadalom kérdése, hiszen a társadalom egyensúlyi fejlődése vonzza magával a gazdaság fejlődését. A kistérség társadalmának hagyományai, öröksége alapot biztosítanak arra, hogy az összefogás képességéből kiindulva fogalmazzuk meg legfőbb értékeinket, és rajzoljuk meg a Jászsági kistérség fejlődésének térképét. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezési rendszerhez. A megvalósítandó alprogramok kialakítása során elsősorban a települések tervezési időszakára szóló fejlesztési projektötletei kerültek feldolgozásra. Ezen ötletek jelennek meg a regionális és megyei fejlesztési programokban is, illeszkedve ezáltal azok célkitűzéseihez, és figyelembe veszik az abban foglalt irányelveket. A projektötletek mellett az Európai Uniós tervezési metódusokra alapozva előtérbe szükséges helyezni a tervezési fázist, ezért a rövid távú feladatok esetében előnyben részesül a települési, mikro-térségi és az egész térséget szolgálóan lefedő programok, tervek, tanulmányok kidolgozása. Ilyen alprogram például a Jászsági gazdaságfejlesztési program, a turizmusfejlesztési program, a tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya vagy az egészségtervek elkészítése. A fejlesztéseket jól megalapozott tervezéssel tudjuk fenntarthatóvá, gazdaságossá, eredményessé tenni, és csak a körültekintő tervezést követően kezdhetők meg a megvalósítás lépései. Alapvető feladatnak, horizontális célnak tekintjük a környezet védelmének kérdését, az esélyegyenlőség biztosítását, amelyek külön prioritásként is megjelennek a célpiramisban. A 5

6 Program fázis Egyeztetési anyag stratégiai programok által el kell érnünk, hogy a kistérség a Strukturális Alapok finanszírozásából a versenyképesség elérése érdekében minél hatékonyabban tudjon részesedni, a lehetőségek kihasználása optimális mértékben valósuljon meg. A térségben való gondolkodás képességét fejleszteni szükséges, amely szinte valamennyi projekt kiválasztási kritériumaként is megfogalmazható, hiszen a pontszerű fejlesztések kora lejárt. Jól felfogott érdekként fogalmazódik meg a partnerség elve, amely szélesebb lehetőségeket tár a fejlesztésben érdekelt szervezetek elé. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések által érhetjük csak el a térség harmonikus fejlődését, amelynek során nemcsak a térségen belül, de azon túl is szükséges a kapcsolatok építeni, ápolni és a fenntartást biztosítani. 6

7 Program fázis Egyeztetési anyag I. Stratégia 7

8 Program fázis Egyeztetési anyag A stratégia fókuszában a prioritások állnak, kibontásuk egységes szerkezetet követ. Az indoklásban a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása fogalmazódott meg, amely egyrészt a helyzetelemzés megállapításaira csatol vissza, másrészt utal a prioritást alkotó intézkedések fontosságára is. A következő pontokban a prioritás által elérni kívánt általános célok, majd a hatásindikátorok bemutatása következik. A stratégiai adatlapok további részeiben a prioritást szolgáló intézkedések felsorolása kapott helyet, illetve intézkedésekre lebontva megtalálható a forrásösszesítő is. A megvalósítás pénzügyi hátteréről és szereplőiről az 1. és 2. melléklet tájékoztat. A Kistérségi Fejlesztési Tanács által elfogadott intézkedésekben három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (3. melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). 8

9 Program fázis Egyeztetési anyag I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE Indoklás A Jászság lakóinak megélhetési forrását adó gazdasága számára a kilencvenes évek jelentős változást hoztak a foglalkoztatási szerkezetben. Iparának fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el a kedvező és az M3 autópálya megépülésével felértékelődő fekvésének, ipari hagyományainak, Budapest környékéhez kapcsolódó dinamikájának és a magas külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. A foglalkoztatottak 47%-a dolgozik az iparban (1990-ben 42% volt). Ebből eredően a Jászság foglalkoztatási helyzete viszonylag jó, a munkanélküliség csak 5%-os. Gazdaságának sebezhetőségét ennek területi koncentráltsága és az agrárium helyzete okozza. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás harmadára esett vissza, és ez bár a megmaradt néhány nagyüzemnek köszönhetően foglalkoztatási szerepe nagyobb (10%), mint az országban átlagosan az ipart nélkülöző, fejlettebb területektől elzárt alsó-jászsági, nagy romanépességű településeken a megélhetési lehetőségek drasztikus csökkenését hozta. A szolgáltatás szerepe összességében 2%-kal csökkent. Fenti történések ráirányítják a figyelmet a gazdaság és társadalom összefüggésére, egységére, és arra, hogy a megélhetésben a piaci és közcélú tevékenységek arányait tovább kell finomítani, a piaci verseny és érdek szerepét pontosabban kell meghatározni az egész rendszer működésében 1. A jászsági gazdaságfejlesztés stratégiája a II. prioritásban is tárgyalt humán feltételek, illetve a IV prioritásban kifejtett agrárfejlesztések mellett az I. prioritásban a közlekedési fejlesztéseken, az ipari, logisztikai és turisztikai szerkezet javításán és a tudásbázis erősítésén alapul. A kistérség gazdasági fejlődéséhez a közvetlen termelői, vállalkozói beruházások mellett a gazdaság háttérfeltételeinek javítása szükséges. A közlekedési és vonatkozó humán fejlesztési elemek elsődleges szerepe az, hogy a gazdaság számára kedvező, a vállalkozások alapítását, működését és beruházásait ösztönző háttérfeltételeket biztosítsanak. A társadalmi feltételek jelentőségét nemcsak ez a kettős megjelenés (humán feltételek és tudásbázis) mutatja, hanem az a tény is, hogy a jászsági gazdaság fejlődésének legnagyobb korlátja a demográfiai helyzetben, népességfogyásban. A kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének első pillére (specifikus célja) a közlekedés fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a területi, gazdasági- társadalmi fejlődési esélyeket. Ezen belül a versenyképesség alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség, amely közúton a gyorsforgalmi- és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ütemezése országos léptékű feladat. Maga kistérség is felvállalhatja viszont a számára előnyösebb alternatív nyomvonalak megkeresését, tanulmányterv készítését és ennek 1 A kistérségi szinten jól látható - és figyelmen kívül nem hagyható - összefüggés és egység a társadalom és gazdaság mellett a tájra és a környezeti elemekre is kiterjed. 9

10 Program fázis Egyeztetési anyag felhasználását lobbitevékenységében. Az interregionális kapcsolatokban szerepe van emellett a tiszai átkeléseknek, és a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének is. A kistérség ipari fejlődése egyértelműen összefügg az M3 megépülésével. Ugyanakkor éppen e fejlődés beszállító, távolabbi vállalkozásokat is bevonó jellege a közúthálózatot, főleg a 32 sz. főutat az átmenő kamionforgalommal együtt - igen megterheli. Ezért fontos a főutak elkerülő szakaszainak megépítése, illetve a logisztika átgondolása is a biztonságosabb, gyorsabb, pontosabb célbajutás, és a környezeti feltételek javítása érdekében. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása, a termelés, szállítás és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A Jászságban a jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jásztelek Jászkisér, Jászkisér Pély, Jászágó Jászberény) túl fontos a meglévő utak rossz állapotának javítása is. A települések közvetlen megközelítése, belső közlekedése, az ebből eredő por- és zajszennyezés csökkentése, a településkép javítása érdekében szükséges bel- és külterületi utjaik minőségének javítása. A biztonságos és egészséges közlekedést szolgáló kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentőséggel bír. A fent említett - főleg önkormányzati kompetenciába tartozó - utak kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladatot ró az önkormányzatokra és az országos közutakat üzemeltető Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságára. A kistérségi versenyképesség előrehaladásának második pillére a gazdaság továbbfejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az innovativitásnak, kreativitásnak és a Jászsági kohézió erején alapuló együttműködésnek. A gazdaság fejlesztésekor tekintettel kell lenni a kistérség kétpólusú gazdasági szerkezetére, vagyis a világpiacon is számottevő és versenyképes (ipari) vállalatok valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire. Ez a kettősség megmutatkozik a térszerkezetben is, Jászberény, illetve a kisebb városok (több és nagyobb vállalkozások), valamint a mezőgazdasági jellegű, kevés vállalkozással rendelkező falvak tekintetében. Cél, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozott legyen, vagyis a két vállalkozói szektor területileg kiegyenlítetten fejlődjön, lehetőleg kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. A Jászság beszállítói ipara az elmúlt években a technikailag és gazdaságilag is jelentősen átalakult. A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben, és működésük néhány fontos részét egyre inkább átengedik nekik, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában. Az így kialakult beszállítói réteg maga is multinacionálissá vált, követve e megrendelői igényeket. A Jászságban kialakult ipari struktúra, a multinacionális vállalatok és beszállítóik jelenléte, valamint az ezek köré kialakult jelentős létszámú kis- és középvállalkozások a magyar ipari termelés komoly szegmensévé vált. Az ipari potenciál fejlesztése technológia- és termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok és övezetek meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. A termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból viszont nagyon jelentős a KKV-k szerepe. A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését, a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését, és ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. 10

11 Program fázis Egyeztetési anyag A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások és logisztikai szolgáltatások növelése szükséges. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. A logisztika, a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél magasabb színvonalra történő emelése érdekében logisztikai létesítmények kialakítása szükséges (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése). A logisztikai létesítmények azonban csak megfelelő infrastruktúrális ellátottság esetén működőképesek, ezért javítandó az ipari parkok és övezetek megközelíthetősége is: az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró 32-es számú főút Hatvan-(Jászfényszaru)-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteit összekötő, illetve nemzetközi tranzitforgalma az utóbbi években nagyon megnövekedett, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozására igény van. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni új (vasúti) szállítási lehetőségeket is. A turizmus világjelensége a Jászság életében is rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert befolyásolja a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életét, hanem azért is, mert hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, sőt, a saját belső értékeik és kapcsolataik átértékelésére is. A turisták egyre inkább igénylik az új és komplex turisztikai termékeket. Előtérbe kerül az ép természeti, kulturális és társadalmi környezet, a szolgáltatások magas színvonala és a személyes biztonság. Ember és (társadalmi, gazdasági, táji) környezete kapcsolatának harmóniája a biztosítéka egyben a Jászság megtartóképességének is. A Jászság sokszínű, egyedi turisztikai arculata, valamint megfelelő piaci érvényesülése érdekében már megkezdődött vonzerőinek és szolgáltatásainak összekapcsolása, és összehangolt, komplex, térségi jellegű termékkínálat kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, szolgáltatásainak összekapcsolását, a térség városainak, falvainak és vállalkozóinak összefogását igényli. A Jászság turizmusának élénkítésére reálisan kitűzhető cél a kerékpáros- és vízi turizmus, a természetjárás tájakat, településeket összefűző hálózatának kialakítása, a falusi-, rendezvény-, üzleti- és termálturizmus fejlesztése, a programok és gasztronómia kínálatának bővítése, komplex, minőségileg is megújított kínálat kialakítással, valamint modern piacszervezési módszerek alkalmazásával (marketing, piackutatás, információadás, PR). Fontos, hogy a kínálatbővítés ne csak a kereslethez és vállalkozások elképzeléseihez, hanem a turizmus természeti és társadalmi környezetének terhelhetőségéhez, rehabilitációjához és a kialakuló Jászság-imázshoz is illeszkedő legyen. A fogadóképesség feltétele turisztikai infrastruktúra háttér, s ezen belül kiemelkedő szereppel a szálláshelyek, amelyek a tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé. A szálláshelyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus érdekében is fontos a minőségi szállások fejlesztése. A kínálatot növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével és turizmusba való időszakos bevonásával. Szükséges a vendéglátóhelyek, illetve szolgáltatások kínálatának fejlesztése, színvonalemelése is. Mindezek összehangolt, rendszerbefoglalt termékkínálattá fejlesztése eredményezi a Jászsági turizmus gazdaságban betöltött szerepének növekedését. 11

12 Program fázis Egyeztetési anyag A versenyképes jászsági gazdaság harmadik pillére a tudásbázis erősítése, a szak- és továbbképzés, az innovatív információs társadalom. A modernizálódó gazdaságnak kreatív és képzett vállalkozókra, minőségi munkaerőre van szüksége. A vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra való bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését a gazdaságfejlesztési stratégiához és piaci igényekhez illeszkedő képzéssel szükséges megkönnyíteni. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében is fontos a képzettségi szint növelése, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzése. A Jászság munkaerőpiacán nem találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás, hiányzik az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. A társadalmi innováció fejlesztésében nagy szerepe van a telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának. Az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való hozzájutást, az informatikai rendszerek pedig új dimenziót nyitnak a társadalmilag hasznos munkavégzés előtt. Mindezek hatására hatékonyabb, hálózatosabb gazdasági szerkezet jöhet létre, ami elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, a különböző élethelyzetekhez is alkalmazkodó munkavégzést, és ezáltal csökkentheti a munkanélküliséget. A versenyképesség új követelményei miatt a Jászság beszállítói iparában szükségessé és a tőkeerős helyi cégek részvételével lehetségessé is - vált egy tudományos kutatóbázis kialakítása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állna a vállalkozók rendelkezésére. Az innovációs, K+F, képzési és inkubátorház funkciók betöltésére formálódó beszállítói tudásközpont kialakítására alkalmas lenne a Jászberényben található volt huszárlaktanya, mely nemrég önkormányzati tulajdonba került. A program megvalósításában a SZIE karai és a Regionális Virtuális Továbbképző Központ intézményei együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítésére, a vállalkozói képességek fejlesztésére, a hozzájuk tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzésére decentralizált gazdaságszolgálati központok létrehozása javasolt. Az információ-technológiai alkalmazások a gazdaság mellett alapjaikban formálják át a társadalmi kapcsolatokat, a közigazgatást, oktatást és kultúrát. Már ma gyermekkortól idős korig szükség van informatikai kultúrában való otthonosságra. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nemcsak a hálózati és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok eredményességétől, illetve településeken megvalósuló integrált programoktól, valamint informatikai alkalmazások bevezetésétől is (pl. e-önkormányzás, elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika). Az informatika társadalmasításának fontos eszközei az e-magyarország pontok, teleházak. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik a Jászság gazdaságának versenyképességét, és itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását. 12

13 Program fázis Egyeztetési anyag Általános célok: A kistérség elérhetőségének és térségi kapcsolatrendszerének javítása A térség gazdasági és gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Az innováció (tudásalapú társadalom) és együttműködés társadalmi feltételeinek megteremtése Hatásindikátorok: Közlekedési infrastruktúra bővülése és javulása Vállalkozási aktivitás és bevételek növekedése A foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása Képzési szerkezet bővülése, minőségi javulása, képzettség javulása Az I. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése 13223* I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés 18553** I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárutak kiépítése I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése 4200 I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos 3100 I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése 370 I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása 4145 I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 4330 I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése 1760 I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése 6837 I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása 745 Összesen: * A fejlesztés nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításában nagyon fontos. ** Ebből az Újszász-Vámosgyörk vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata (forrásigénye:6700 MFt) 13

14 Program fázis Egyeztetési anyag II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Indoklás A Jászság lakossága fogy, és ezen belül rohamos a természetes fogyás: az elmúlt évi halálozásnak csak alig 65%-a volt a születések száma. Ez a közösség megtartóerejének, életerejének veszedelmes gyengülését mutatja, és megrázó jelként hív sürgős a szembenézésre és változtatásra kistérségi és települési, kisközösségi szinten egyaránt. A helyzet elfogadható szintre fordítása érdekében szükséges egy - a lehetőségeket is figyelembevevő - akcióprogram kialakítása. Emellett a kohézió szempontjából új kihívás a rendszerváltás helyi veszteseinek társadalmi közösségbe visszasegítésével kapcsolatos terhek viselése, a növekvő arányú cigánysággal való együttélés, és az idegen, leszakadó nagyvárosi rétegek - lakásmaffiával is összefüggő - megjelenésének kezelése. Mindezen a vidéktől elszívott energiák hatásait mutató, és tágabb környezetre is kiterjedő problémák kezelésében van a Jászságnak egy különösen kiemelkedő előnye, nevezetesen a jász öntudat és egység értéke. A Jászság legfontosabb öröksége, amire a jövőjét alapozhatja, maga a jász -ság. A kistérségben ez a tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység- és térségi tudat a kohézió, a nehézségekkel való szembenézés, megoldás és fejlődés meghatározó forrása. A jászok természetes, szerves, megalapozott és megdolgozott identitásának, egységének, összetartásának ereje különleges kincs, ami a mai korban önmagában a versenyképesség záloga. Ez az erő képes segíteni a gazdasági és társadalmi életben szükséges bizalmat, kommunikációt és együttműködést, a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetését, az esélyteremtést és felzárkóztatást. A jászság már több társadalmi átalakulást, részleges lakosságcserét átélt, mégis jászság maradt, mégpedig ezzel a hazánkban példaértékű erővel. Az újra alaposan megpróbált kohéziót erősíthetik a beilleszkedésre és befogadásra, jogokra és kötelességekre, korlátokra és lehetőségekre vonatkozó hagyományok, és ezek oktatásba, nevelésbe, képzésbe építése. A beilleszkedés és versenyképesség érdekében egyaránt szükséges a megküzdéshez, érvényesüléshez szükséges személyes és közösségi kompetenciák megszerzésének támogatása, illetve a szereplők által kölcsönösen elfogadható, együttélés és együttműködés számára kereteket adó normarendszer kialakítása. A társadalmi összetartozás közösségi funkciói az intézményrendszer fejlesztésében is megjelennek: a III. prioritásban szereplő egészségügy mellett itt a II. prioritásban az oktatási, nevelési és a szociális ellátások területén. A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, illetve továbbadása, az adott kor számára elérhetővé tétele. Az örökség mellett mai közösségfejlesztés a másik alapvető tényező a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. 14

15 Program fázis Egyeztetési anyag Népességének időről időre megújuló, eredményesen működő, erős megtartóképességű társadalommá szerveződése olyan folyamat, amely állandó figyelmet igényel. A közösség megtartóerejébe való befektetés a fentiek alapján a kistérség fejlődési esélyeit határozza meg (akár történik ilyen lépés, akár nem). A Jászság kohéziójának fejlődésében tehát a megélhetési lehetőségeken túl két kulcselemet szükséges kiemelni: egyrészt a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét és kötődését, másrészt a Jászságban élő cigány és más nem jász beköltözőkkel való kulturált együttélést, integrációt. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása, a civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények tantervi keretein belül is. Az integrálódást, megkapaszkodást segítő programoknál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a volt mezőgazdasági munkások képzettsége, munkakultúrája más, a tartósan munkanélküliek, közelmúltban letelepedettek, lecsúszott bevándorlók közül sem mindenki képezhető át ipari munkára, hanem más, esetleg közmunkára is szükség van értelmes, önbecsülésüket és társadalmi kapcsolataikat helyreállító munkából megélhetésük érdekében. Már az nagy eredmény, ha a tartós munkanélküliekből nem válik végleges munkanélküli, több generáción keresztül munka nélkül szocializálódó réteg, hanem legalább a részleges önellátás szintjén képes a megkapaszkodásra. A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Ezáltal kiteljesedhet az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. A társadalmi szolidaritás esélyteremtési és felzárkóztató programjaiban egyaránt figyelni kell a közösségi részvételre felkészítő (normakövető beilleszkedési) oldalra, és a mindezt megalapozó kölcsönös biztonság-, bizalom-, és elfogadás erősítő lépésekre. A Jászság különböző helyzetben levő rétegei közötti feszültségek oldására az esélyegyenlőséget, megélhetést és közbiztonságot javító intézkedések mellett szükséges a megértést segítő általános kommunikációs, illetve a konfliktuskezelési kultúra javítása, illetve a befogadó és beilleszkedő sajátosságaira és helyzetére való figyelem, a kölcsönös túlterheléstől való tartózkodás. A befogadás és beilleszkedés elősegítése szükséges nemcsak a Jászságban élő cigányság és beköltöző idegenek, hanem a különböző fogyatékokkal élők esetében is. A kulturális tőke emelése a szegénység és szociális kirekesztődés csökkentésének eszköze. Erre a kistérségben nem csupán a társadalmi igazságosság és szolidaritás miatt van szükség, hanem azért is, mert ez a modern társadalom és gazdaság zavartalan működését érintő kérdés. Nélkülözhetetlen a leszakadók foglalkoztatási potenciáljának emelése, a társadalom bármilyen szintjén hasznos, önbecsülést adó piaci vagy nonprofit megélhetési formák elterjesztése. E célt szolgálhatja az általános és szakmai képzettségi szint növelése (I. prioritás), és nem utolsó sorban a felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése. Fontos továbbá az 15

16 Program fázis Egyeztetési anyag esélyegyenlőség, az értékek társadalmi szintű újragondolása, ezen belül az élethez szükséges, megvalósított, de eddig megfelelően (el) nem ismert tevékenységek méltányos társadalmi megbecsülése és honorálása. A települési közösségek elemi érdeke az egymás után következő nemzedékek megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatoknak egyben kötelező feladatai közé is tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jászsági települések egy részénél egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő infrastrukturális, felszereltségi és személyi feltételek előteremtése. Áthidaló megoldásként intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. Emellett a szülők is elviszik lakóhelyükről gyermekeiket a jobb ellátás és továbbtanulási karrier reményében. Otthonuktól különböző településben történő oktatásuk esetén fontos különös figyelemmel elősegíteni szülőfalujukhoz és Jászsághoz kötődésük fejlődését, és az identitásuk tudatosságának erősödését, illetve elismerni és kompenzálni a gyermekekre hárított megterheléseket. A fentiek szerinti drámaian alacsony születésszám és a gyermekekre még így is áthárított nehézségek, károk miatt szükséges egy komplex Gyermekbarát Jászság Program beindítása. A jászsági kohézió szolidaritás eleme, az egységesen alakított térségi szociálpolitika alapján a kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. Általános célok: A jászsági kohézió erősítése Az élethez szükséges kompetenciák megszerzésének segítése A társadalmi örökség és identitás tudatosítása, megőrzése és továbbadása Hatásindikátorok: A népességmegtartó képesség erősödése (születés/halálozás aránya, szolidaritás, társadalmi tőke, identitástudat, biztonság) Az együttműködés gyakoribbá válása Az esélyegyenlőség és versenyképesség javulása (felkészült életkezdés és életen át tartó tanulás) Önbecsülést és megélhetést segítő, közösség számára is hasznos tevékenységek A szervezettségi szint emelkedése: betöltött közösségi szerepek gyarapodása (kistérségtelepülés, közösség-egyén szinten egyaránt) 16

17 Program fázis Egyeztetési anyag A II. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék épületek védelme 1245 II.1.2. Közösségfejlesztés 996 II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése 1120 II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése 1170 II.2.2. Az oktatási-, nevelési ellátórendszer fejlesztése 3298 II.2.3. A szociális ellátórendszer fejlesztése 3016 Összesen

18 Program fázis Egyeztetési anyag III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Indoklás: A Jászság lakosságának közösség által meghatározott életminőségében a megélhetési, fejlődési lehetőségek és környezeti feltételek mellett kiemelt jelentősége van az egészséges élet lehetőségeinek, valamint a települési környezet támogató minőségének. A lakosság életminőségét jelző mutatók közül elsőként kell figyelmet szentelni annak a sajnálatos ténynek, hogy nagyon nagymértékű a természetes fogyás: az elmúlt évben 1261 fő halt meg, ugyanakkor csak 814 fő született itt. Ezen belül magas a fiatalkorúak halálozása is. Ezért különösen fontos ebben a prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetni a kialakítandó Gyermekbarát Jászság program megfelelő elemeit, illetve a felnőtt lakosságra is vonatkozóan szükséges az aktuális objektív kép megismerése, települési és kistérségi egészségtervek készítése. A jászsági polgár születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség közel hétezer fogyatékos polgárának fele mozgássérült. A halálokok között döntő szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek fokozottan felhívják a figyelmet a megelőzésre, illetve a feltárt betegségek kezelésének feladataira. Fenti problémák kezelésében a Jászság közössége részben az ellátás javításával, részben a személyes életmód társadalmi-, gazdasági, környezeti kereteinek alakításával léphet előre. A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Ezért különösen nagy jelentősége volna az Erzsébet kórház mozgó gyermekgyógyászati és nőgyógyászati szakorvosi szolgálata (MSZSZ) működési feltételei biztosításának. A Gyermekbarát Jászság programban alapvető szerepe kellene legyen a közösség érkező tagjai megfelelő színvonalú várásának, a gyermek- és ifjúsági ellátási színvonal emelésének, beleértve az iskolai és mentális ellátásokat is. Ez az alapja a a II. prioritás szerinti közösség- és ellátásfejlesztés mellett a felnövekvő nemzedék egészséges integrálódásának és a társadalmi funkciói eredményes jövőbeli betöltésének. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepének betöltése és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással. A háziorvosi ellátás feltételei majd mindenhol kielégítőek, viszont két háziorvosi körzetben már tartósan betöltetlen a praxis, hiányoznak gyermekorvosi praxisok és több településben betöltetlen fogorvosi praxisok is vannak. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti, és ugyanez még súlyosabban jelenik meg a védőnői státuszok esetében. A szakemberhiány részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával, illetve a közösség részvállalásával a saját későbbi ellátását végzők taníttatásában és nevelésében. Az egészségügyi szolgáltató rendszer komplex fejlesztéséhez szükséges az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása (beleértve a mentőállomás hálózatot, fogorvosi-, gyógyszertári ügyeletet is), a műszaki, technológiai fejlesztés, az intézmények átalakítása és az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. 18

19 Program fázis Egyeztetési anyag A hosszú, egészséges élet lehetőségét mindezek mellett az itt élő emberek életmódjának változásában való közösségi részvétel befolyásolja. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. A lakosságközeli primer szekunder prevencióban nagy egészségügyi szerepe van a szűrési lehetőségek bővítésének és javításának, emellett fontos az iskolai professzionális egészségnevelés, a mentális fejlődés segítése és az egyéni tanácsadás. Az egészségtudatos magatartás közösségi elősegítése által lakóinak javuló közérzete mellett fokozódhat a térség gazdasági aktivitása is. Kistérségi illetve települési szinten is fontos újra figyelmet szentelni a fizikális és mentális teljesítőképességet egyaránt javító, hagyományos sportaktivitás növelésére, a sportlétesítmények bővítésére, infrastrukturális és eszközfejlesztésére, sportiskola létrehozására, tanuszoda építésre, az iskolai és tömegsport erősítésére. Emellett az egészségmegőrzésben és gyógyításban is célszerű, illetve tervezett növelni a termál- és gyógyvizek hasznosítását, amely egyben a gyógy- és egészségturizmus fontos fejlesztési iránya is. Alapvető, hogy az egészségügyi fejlesztések megtörténjenek, erre alapozva lehet kidomborítani az egészségügyi előnyöket a turizmus fejlesztésében is. A fürdőszolgáltatások fejlesztése és az EU normákhoz alkalmazkodás nagy feladatot jelent. Úgy kell fejleszteni a térség fogadóképességét, hogy a minőségi szolgáltatás ne csorbuljon, és a tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé forduljon a térség. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte és az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztése. A Jászság vezető turisztikai terméke lehet a termálvízre alapuló egészségturizmus. Az életkörülményeket, életminőséget és a lakosság egészségi állapotának megőrzét alapvetően meghatározza az ivóvíz minősége. A jászsági településekben szolgáltatott ivóvíz minősége a kémiai paraméterek szempontjából többségében kifogásolt, ezen belül sürgős intézkedés indokolt: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor esetében elsősorban a víz arzéntartalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány esetében pedig a víz magas amóniumion tartalma miatt. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózatok cseréje is elengedhetetlen. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. A kistérségi jövőpolitika egyik talpköve a lakhatási feltételek javítása. Fontos a jászsági fiatalok életkezdésének közösségi támogatása a piaci anomáliák rájuk háruló káros hatásainak enyhítésére. Az olcsóbb lakásért történő nagymértékű belső és külső vándorlás a családi, települési kötődések szakadásával, a személyes és közösségi életvitel megnehezedésével, kevesebb gyermekvállalással, a szociális háló megterhelésével és közegészségügyi veszélyekkel is jár. A fiatalok és ezáltal a közösség helyzetének, kilátásainak javítása érdekében szükséges gondoskodni szolgálati lakásokról, fecskeházakról, helybeliek számára támogatott telkekről, megfelelő közművesítettségű szociális lakásokról, illetve a cigánytelepek felszámolásáról is. Mindez elősegíti a kistérségi ellátások szakmai, személyi feltételeinek biztosítását, a kohézió és integráció erősítését, illetve az esélyegyenlőség javítását. 19

20 Program fázis Egyeztetési anyag A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a biztonságérzet. A közbiztonság terén mind hatóságilag mind a civil kezdeményezések támogatásában előrelépés szükséges. A közösség részvételével terjedő SZEM mozgalom mellett szükséges még a helyi Polgárőr Szervezetek technikai feltételeinek korszerűsítése, illetve a térfigyelő rendszerek és a települési közvilágítás fejlesztése. A lakosság életminőségét meghatározó közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok, településközpontok, terek és középületek a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a társadalom közérzetének. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Szükséges volna megállítani a települési zöldfelületek csökkenő tendenciáját, és a Gyermekbarát Jászság program keretében a játszóterek biztonságát növelni kell. A közintézmények akadálymentesítése egyre sürgetőbb, hiszen a kisgyerekes látogatók mellett gondolni kell a több mint háromezer mozgássérültre, valamint az idősödő lakosság szükségleteire. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat, éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. Általános célok: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása (ellátás, egészségtudatosság, ivóvíz) A közösségi szerveződés tereinek biztosítása A települési környezet javítása Az esélyegyenlőség és integráció feltételeinek javítása Hatásindikátorok: A lakosság egészségi állapotának javulása A népességmegtartó erő fokozódása Az életminőség, települési közérzet javulása 20

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben