c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc"

Átírás

1 c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés A program háttere, szükségessége II. A város egészségügyi helyzete 1. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk 1.1. Demográfiai adatok 1.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség 1.3. Természeti és épített környezet 1.4. Szociális helyzet 1.5. A lakhatás, lakásállomány 1.6. A lakosság életmódja 2. A lakosság egészségi állapotának jellemzi 2.1. Morbiditás 2.2. Mortalitás 3. Az egészségügyi ellátó rendszer bemutatása 3.1. Az egészségügyi ellátás intézményei, szolgáltatásai 4. A helyi segíthálózat jellemzése 4.1. Hivatásos segítk 4.2. Civil segítk 5. A fbb problémák, kockázati tényezk összefoglalása III. A város egészségfejlesztési programja 1. Az egészségfejlesztés célkitzései 2. Az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai 2.1. A betegségek megelzése érdekében javasolt programok 2.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok 2.3. Az egészséges életmód népszersítés érdekében javasolt programok 2.4. A környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programok 2.5. Az egészségtudatos magatartás fejlesztési érdekében javasolt programok c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 2

3 I. Bevezetés A program háttere, szükségessége Az évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az egészség tehát alapvet emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszeren a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelm, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészségügyrl szóló évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni. A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosítása az önkormányzat feladata. Ennek körérl és mikéntjérl a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. -a rendelkezik az alábbiak szerint: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemet fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tzvédelemrl, a közbiztonság helyi feladatairól; közremködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közmveldési, tudományos, mvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elsegítése. Az Önkormányzat feladata elssorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezk kedvez alakítása. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokat konkrétan az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrl szóló évi XI. törvény az ÁNTSZ-ek tevékenységeként rögzíti, a késbbiekben részletesen ismertetett módon. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 3

4 Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teend intézkedéseket, feladatokat. Ennek ellenére a lakosság egészségi állapota évtizedek óta elmarad az ország társadalmi és gazdasági fejlettségébl adódóan elvárható szinttl. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával elfogadta az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében. A Program a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az alábbi négy területen kíván fellépni: - az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, - az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, - az elkerülhet halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelzése, - az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. E célt szolgálja az alábbiakban kidolgozott Zalaegerszeg városra kiterjed települési egészségterv. Az egészségterv célja Zalaegerszeg város lakosai életfeltételeinek, életminségének, s ezen keresztül az itt él emberek egészségi állapotának javítása az élet minségét befolyásoló tényezk változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a zalaegerszegiek testi, lelki és szociális jól-létét kell, hogy szolgálja. A önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervez, koordináló, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen mködjenek közre a betegségek megelzésében, az egészséges életmód népszersítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Zalaegerszeg város települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérend célokat, és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezk nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelen a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, sport tevékenységek, ágazatközi együttmködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Az egészségi állapot kedvez irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közremköd átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg. Célunk valamennyi érintett, tenni akaró hivatalos szerv, hivatásos szakember, civil szervezet és magánszemély megnyerése a város egészségtervének végrehajtása érdekében. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 4

5 II. A város egészségügyi helyzete Az állapotfelmérés célja az életminséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezk feltérképezése, a feltárt tényekbl problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok meghatározása érdekében. II.1. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk. Régió lakosságának egészségügyi állapota Az egészség fogalmát, az egészségi állapotot befolyásoló, meghatározó tényezket a szken vett egészségügy és ezen belül a gyógyításügy eszközein és gyakran a kompetenciáján is túlmutató, lényegesen szélesebb körben érdemes értelmezni. Az alábbi 1. ábra szemléletesen mutatja be az egyének egészségi állapotát meghatározó tényezket, az egyes hatások nagyságrendjét is érzékeltetve. 1. Ábra Az egészségügyi statisztikák és kutatások eredményeinek elemzése kapcsán levonható az a következtetés, hogy az egészség komplex hatások eredményeként jön létre vagy vész el-, melyek között meghatározó szerepe van a velünk született öröklött tulajdonságokon kívül az életmódnak, és a környezeti hatásoknak. A gyógyítás nagyon fontos tényez az egészség gyors, eredményes és hatékony helyreállítása érdekében, - de az egészség nem a gyógyításban keletkezik, és nem ott tnik el. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk %-os megoszlását a 2. ábra szemlélteti. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 5

6 11% 43% 19% 27% egészségügyi ellátás környezeti hatások genetikai tényezk életmód 2. Ábra. Az egészségi állapotot elssorban tehát az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezk (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód alakítása elssorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentsen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetségek és korlátok. Az embert körülvev környezet is jelentsen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. II.1.1. Demográfiai adatok A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentsen befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségleteit, dönten meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát és ezzel összefüggésben kiemelt jelentséggel bír a társadalom eltartó képességét érinten. Zalaegerszeg lakónépessége az elmúlt 15 év statisztikai adatai alapján stagnáló tendenciát mutat. Az 1980-as években bekövetkezett utolsó nagyobb népességnövekedés óta f körül alakul. Csökken tendenciát mutat a születések száma, a természetes fogyást az utóbbi évek pozitív vándorlási különbözete kompenzálja. Élveszületések és halálozások számának alakulása élveszületés halálozás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 6

7 3. Ábra A természetes fogyás az 1992-es évtl jellemz Zalaegerszegre. A vándorlási különbözet a vizsgált idszak szélein pozitív, a közepén, az 1990-es évek derekán negatív egyenleget mutatott.a korosztályok aránya átrendezdést mutat: a fiatal népesség aránya csökken, a közép- és idskorú lakosság aránya növekszik, és ez a tendencia egy elöreged zalaegerszegi Állandó népesség kor szerinti összetétele 100% 80% 60% 40% 20% 0% éves éves éves 60-x éves társadalom képét vetíti elre. Az 0-14 éves korú népesség aránya az évi közel 20 %-ról, 2003-ra 13,4 %-ra csökkent. 4. Ábra Korfa (2005. jan.) éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 5-9 éves 0-4 éves Férfi N 5. Ábra Mint ahogy a fenti korfa is jól érzékelteti, a 0-34 éves korosztályban a férfiak képviselik a többséget, míg ez az arány 35 éves korcsoportoktól kezdve megfordul, és a nk száma haladja meg a férfiakét. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 7

8 Felntt korú népesség kor szerinti összetétele 1. sz. táblázat Kohorszok május férfi n összesen % férfi n összesen % férfi n összesen % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 Összesen: , , ,0 Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város népesség nyilvántartása A zalaegerszegi lakosság korösszetételérl három év részletes adatsorai segítségével kapunk képet. az 1995-ös, 2001-es és májusi ötéves kohorszok összehasonlítása legalább két fontos folyamatra mutat rá: 1. Az 1995-ben éves korosztály létszáma között minimális növekedést, között csökkenést mutat. Ennek egyik oka lehet az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya). 2. A vizsgált tíz év alatt kis mértékben, de folyamatosan csökken tendenciát mutat az aktív kohorszok létszáma. A férfiak és nk aránya a népességen belül enyhe ntöbbletet mutat a vizsgált idszakban. A házasságkötések és a válások száma is tendenciaszeren csökkent az elmúlt 15 év alatt, bár az egyébként hasonlóan változó két adatsor az utóbbi idben kismértékben emelkedett. Az egyes városrészek demográfiai adatairól a évi népszámlálás alapján kapunk képet. E szerint a belvárosban és a hagyományos beépítés bels lakóterületeken alacsony a gyermekkorúak aránya, egyúttal magasabb az idskorúaké, míg a kertvárosi lakóövezetekben fordított a helyzet. A fiatal aktívak (-39 évesek) részesedése ugyanakkor magasabb a belvárosban, amely összefügghet a nagymérték belvárosi lakásépítésekkel. A Zalaegerszeget övez kistérség demográfiai folyamatai némiképp eltérnek a városétól. Jól kivehet az a szk településkör (2-3 település), amely aktív részese a szuburbanizációnak, népessége dinamikusan növekedik, kvázi alvóvárosi funkciót betöltve. A várost övez többi kistelepülés esetében demográfiai értelemben hanyatló településekrl beszélhetünk. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 8

9 2. sz. táblázat Zalaegerszegi kistérség és a városhoz közvetlenül kapcsolódó települések lakónépesség változása között Zalaegerszeg Statisztikai térség Bagod Bocfölde Boncodfölde Csatár Kiskutas Kispáli Nagypáli Sárhida Teskánd Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Forrás: Zala megye Statisztikai Évkönyve A város területén lakó veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal él személyek - a KSH évi népszámlálási adatai szerint száma f (ebbl férfi és n), ez a város lakónépességének ( f) 3,9 %-a, ami kedvezbb, mint az országos arány (5,7%). A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemz, hogy közöttük jelentsebb számban vannak idskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagyrésze nem születésétl fogva sérült, hanem életkora elrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A évi népszámlálás adatai szerint a városunkban él fogyatékkal élk fogyatékossági típus szerinti megoszlása a következképpen alakult: mozgássérültek: 1007 f 41% vak illetve gyengénlátó: 336 f 13.6% siket és nagyothalló: 264 f 10,7% értelmi fogyatékos: 261 f 10,6% egyéb: 594 f 24,1% A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32%-a nem fejezte be az általános iskolát, s befejezett alapfokú iskolázottsággal csak 39%-uk rendelkezett. Ez ugyan jelents, 9%-os emelkedés, mégis a nem fogyatékos személyek iskolai végzettségének arányától messze elmarad. Szakképesítéssel, illetve érettségivel 25%-uk rendelkezik, míg egyetemi, fiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5%-ának van. Magyarországon ezer fre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer 1 millió fs lélekszámra utalnak. A 15 éven aluli gyerekek száma kétszer akkora, míg a 60 és annál idsebbek aránya egyötöde a teljes népesség azonos korcsoportjához viszonyítva. Jellemz a jóval fiatalabb korösszetétel, és kiemelkeden magas a halálozási arány. Az ország területén a cigányok meglehetsen egyenltlen eloszlásban élnek. Számuk és arányuk ersen növekedett az északi régióban, valamint a Nyugat Dunántúlon. Helyi szociológiai kutatások c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 9

10 alapján Zala megyében a roma népesség aránya ( f) 7-8 %, a városunkban kb.: 6 % ( f). Az évi népszámlálás során f (a becsült cigány lakosság 32 százaléka), a évi népszámlálás során f (33 34 százalék) vallotta magát cigány nemzetiségnek, míg városunkban 627 f (18 százalék). Egy 2001-ben készült zalaegerszegi vizsgálat adatai alapján térségünkben néhány kivételtl eltekintve nem jellemz a romák telepszer elkülönülése. A felntt cigány népesség %- ának van állása, kevesen tanulnak, 70 % az inaktívak aránya. Kevés az öregségi nyugdíjas, az inaktívak három legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a gyesen és gyeden lévk, valamint a rokkantnyugdíjasok alkotják. A romák iskolázottsága elmarad az átlagtól, a munkaer-piaci pozíciók is gyengébbek másokhoz képest. A munkából szerzett jövedelem alig haladja meg a minimálbért és sok családban a szociális támogatások, segélyek alkotják a háztartások bevételeit. II.1.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatottság, a munkaer-piaci helyzet, valamint természetesen ebbl adódóan a jövedelmi helyzet egészségre és mentális állapotra gyakorolt hatása vitathatatlan. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentsen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten él emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az id eltti elhalálozás veszélye. Ennek f oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhel szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínsége, hogy egészséges, ders öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a városlakók gazdasági helyzetét tükröz foglalkoztatási, munkaer-piaci helyzetét. A munkanélküliséget, mint az egyik legsúlyosabb következményekkel járó társadalmi jelenséget a regisztrált munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számának alakulásával mérjük. Vizsgálati szempont a pályakezd munkanélküliség alakulása, továbbá a munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. Zala megyében egy év alatt (2005. szeptember szeptember között) közel 8%-kal csökkent a regisztrált álláskeresk száma, a nyilvántartott álláskeresk aránya 9,3-ról 8,4 %-ra csökkent. Zala megyében szeptemberében a szeptember havinál 974 fvel kevesebb, összesen álláskerest regisztráltak a munkaügyi központban. Az állástalanok többsége fizikai munkás, és jelentsen ntt a munkanélküli szellemi foglalkozásúak, diplomások száma. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása az 1990-es évek elején tetzött Zalaegerszegen, és egészen 2001-ig dinamikusan csökkent tl ismét emelked tendenciát mutat. Az álláskeresk arányát tekintve - munkaügyi központ statisztikáiból - látszik, hogy a megyében a Keszthely, és Lenti térsége mellett a zalaegerszegi kistérségben tartósan kedvezbb a helyzet az átlagosnál. A pályakezdk munkanélkülisége az utóbbi öt év adatait vizsgálva emelkedést mutat, c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 10

11 különösen az utóbbi három év trendje tnik dinamikusan emelkednek. A bels szerkezetet vizsgálva, a diplomás munkanélküliek száma a két évvel ezeltti drasztikus emelkedést követen nagyjából stagnál az utóbbi három évben, a középfokú végzettséggel rendelkezké és a szakképesítéssel rendelkezké szintén stagnál, a szakképesítéssel nem rendelkezké erteljesen növekedett. A részletes adatsorokból kiderül: a diplomások közül a közgazdászok között emelkedett igen jelentsen az elhelyezkedni nem tudók száma, a középfokúak között az irodai foglalkozásokkal rendelkezk nem találnak munkát, míg a szakképesítéssel rendelkezk közül például a szolgáltatási szektor nem tud fogadni elegend fodrászt, eladót. Ha tendenciájában csökken mértékben is, de a vizsgált idszak egészére jellemz a 180 napon túli munkanélküliek magas aránya a regisztrált munkanélküliek között. A bejelentett munkahely megsznések száma bizonyos létszámleépítés felett köteles a munkáltató bejelenteni az elbocsátást az utóbbi években emelkedett jelentsen. Ennek oka a nagy foglalkoztatók krízise. A 2002-ben készült szociális térkép vizsgálatai szerint, a gazdasági aktivitás növekv tendenciát mutat, ami fként a demográfiai átrendezdésnek az aktív korosztályok aránya emelkedik a népesség egészén belül köszönhet. Ennek oka a születésszám országosan is rendkívül alacsony alakulása. II.1.3. A természeti és épített környezet A környezeti hatások 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvez egészségi állapot fenntartásához. A környezet állapota, a környezeti tényezk egészségre gyakorolt hatása okán foglalkozunk a legfontosabb környezeti tényezk bemutatásával az alábbiakban. Levegminség, zajterhelés A környezet állapotát, a település környezetminségét dönten a természeti adottságok, valamint a környezetterhelés befolyásolják. Zalaegerszeg levegminségére az ipar és a közlekedés gyakorolja a legnagyobb hatást. A közlekedés a porterhelésben játszik szerepet. Az ipar területén a legjelentsebb kibocsátó a MOL Zalai Finomítója, amely kén-dioxid, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, valamint korom tekintetében jelents szennyez. Az Egységes Környezethasználati Engedélyben foglaltak alapján december 31-ig kötelesek megszüntetni a határértéken felüli szennyezanyag kibocsátás mértékét. Az emisszió ugyanakkor mindig alatta volt a megengedett határértéknek. A légszennyezés biológiai tényezi közül az inhalatív allergének játsszák a legnagyobb szerepet. Közülük is kiemelkedik a parlagf, amelynek pollenaránya az összes pollenszámhoz viszonyítva Zalaegerszegen 24 százalékos (országosan 21 %). Különösen az augusztus és szeptember hónap tekinthet fertzöttnek (62 %-os, illetve 88 %-os értékkel). Az egészségi állapotra gyakorolt hatást jól mutatja, hogy amíg 1995-ben 870, addig 2001-ben már 3837 beteget tartott nyilván az Allergológiai Gondozó. Az allergiás asztmások száma 1995-ben 741, 2001-ben 1280 volt. Mindezek alátámasztják a parlagf-mentesítési program jelentségét és fontosságát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzése alapján a környezeti zajok forrásai elssorban közlekedési eredet zajok, de lokális zajforrást jelentenek az ipari c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 11

12 létesítmények és a szórakozóhelyek is. Az elkerül utak megépítésével ugyan a belváros terhelése csökkent, ám miután a tranzitforgalom az összes forgalomnak csak %-át teszi ki, átüt változásról nem beszélhetünk. A nagy forgalmú belvárosi útszakaszokon a terhelés csúcsidben rendszeresen meghaladja a határértéket. Vízbázis Zalaegerszeg vízellátását a város keleti részén 26, nyugati részén 8 kút biztosítja. A kutak túlnyomó többségébl magas vastartalmú víz nyerhet. A vízbázisok állapotáról nyarán készült átfogó vizsgálat. Ennek fbb megállapításai a keleti vízbázissal kapcsolatban, hogy a védterületén szennyez források találhatóak, amelyek hatása már közvetlen beavatkozást is igényel. A nyugati vízbázison, amely fejleszthet, potenciális szennyez forrás nem veszélyeztet, azonban arzén megjelenésére lehet számítani. A vízbázisok kapacitása megfelel, viszont védelmük halaszthatatlan. A keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kapacitás mintegy 35 %-a nehezen megvédhet, sérülékeny földtani közegben van. A jelenleg még kevéssé kihasznált nyugati vízbázis mostani állapotában jelents mennyiség és jó minség vizet tartalmaz, amely hosszú távon is biztosítani képes a térség vízellátását. Városi zöldterületek Zalaegerszegen országos viszonylatban is kiemelkeden magas a zöldterületek aránya. A közhasználatú zöldterületek nagysága közel 5 millió m², amely háromszor nagyobb Nagykanizsa értékénél. A játszóterek száma 2003-ban 48, ezek összes területe meghaladja a 2 hektárt. Jelenleg 74 játszótér található a városban, melybl 9 újtelepítés (EU-szabványnak megfelel). A belterületi parkok területe mintegy 1,5 millió m², vagyis 150 hektár és nagyjából ugyanekkora a belterjesen gondozott zöldterületek nagysága is. A közigazgatási területen jóléti erd, parkerd és arborétum is található. A mesterségesen kialakított azáleás völgy a város büszkesége, ahogy jelképe lehet Zalaegerszegnek a Zalarét ritkasága a kockásliliom is. Zalaegerszeg város területének megoszlása mvelési áganként 3. Táblázat mvelési ág összes alrészlet terület (m2) erd fásított terület gyep (legel) gyep (rét) gyümölcsös halastó 3464 kert kivett szántó szl Forrás: Hulladékgazdálkodás A város területén keletkez kommunális hulladékok gyjtését, szállítását, elkezelését és lerakását a Zala-Depó Kft. végzi. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos elírásokat, díjakat önkormányzati rendelet szabályozza. A 2001-ben átadott korszer kommunális lerakó elméleti kapacitása m ben a lerakón fogadott összes hulladék mennyisége tonna volt. A geodéziai felmérés december 28-i eredménye alapján a depónián c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 12

13 tömörített hulladékok mennyisége m 3 volt, ami m 3 -rel több mint a január 6-án történt megelz felmérés eredménye. A szelektív gyjtés a város számos pontján (48 helyen) bevezetésre került. A hulladékszigeteken három frakció külön gyjtésére van mód (papír, manyag és üveg). A Zalaegerszeg Települési Környezetvédelmi Programja keretében elvégzett felmérés alapján a város közigazgatási területén közel 100 illegális lerakó található, amelyek felszámolása egyben újraképzdésük folyamatos. A hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejldését a folyamatban lév nagytérségi hulladékgazdálkodási program nyomán prognosztizálhatjuk. II.1.4. Szociális helyzet A városlakók szociális ellátottságának fontos mutatója a számukra pénzben és természetben nyújtott ellátások köre, valamint az igénybe vehet szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások. Az alábbiakban errl nyújtunk rövid összefoglaló képet. A pénzbeli, illetve természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat szemlélteti az alábbi 12. tábla, a kötelez, illetve önként vállalt feladatok szerinti bontásban. 4. Táblázat Kötelez ellátások: rendszeres szociális segély, idskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, Önként vállalt ellátások: Bursa Hungarica Felsoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, helyi lakásfenntartási támogatás kiegészít lakásfenntartási támogatás szociális kölcsön szabadulási segély hulladékdíj támogatás nyugdíjasok támogatása méltányossági (átmeneti) segély fogszabályozási támogatás rendszeres gyermekvédelmi segély A kötelez, illetve önként vállalt pénzben és természetben nyújtott ellátások komplex biztosításával sikerült egy olyan személyre szabott, többszint támogatási rendszert megvalósítani, amellyel a rászorult családokat célzottan, az egyéni élethelyzetükhöz igazodóan lehet segíteni. Önkormányzatunk 2003-ban fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyben a már mköd ellátások ismertetése mellett, meghatározta az igényeknek és a jogszabályi elírásoknak megfelelen a szociális szolgáltatások és intézményi ellátások c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 13

14 fejlesztésének jövbeni irányát. Az önkormányzat évben értékelte a megvalósult fejlesztéseket és sor került a Szolgáltatástervezési Koncepció kiegészítésére aktualizálására is. Úgy véljük, hogy az elmúlt idszakban a szolgáltatásfejlesztések expanzív szakasza lezárult, mennyiségi fejlesztésre néhány ellátotti csoport esetében (a gyermekek, a fogyatékkal élk, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek), elssorban az intézményi ellátások terén van lehetség. A továbbiakban hangsúlyt a szolgáltatások minségének fejlesztésére, a kistérségi körzetközponti szerepbl adódó feladatok ellátására kell helyezni. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 5. Táblázat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által - saját intézményében vagy ellátási szerzdés útján biztosított szociális szolgáltatások Szolgáltatási forma megnevezése Szolgáltatást nyújtó intézmény Megnevezése szociális információs szolgáltatás Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ étkeztetés Gondozási Központ házi segítségnyújtás Gondozási Központ családsegítés Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ jelzrendszeres házi segítségnyújtás Gondozási Központ támogató szolgáltatás 1 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete utcai szociális munka 2 Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja közösségi ellátások Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ idskorúak nappali ellátása Gondozási Központj fogyatékos személyek nappali ellátása Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élk Nappali Intézménye hajléktalan személyek nappali ellátása Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja pszichiátriai betegek nappali ellátása Gondozási Központ szenvedélybetegek nappali ellátása Gondozási Központ idskorúak gondozóháza Gondozási Központ hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása 3 Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja idsek otthona Gondozási Központ Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 1 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 2 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 3 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 14

15 6. Táblázat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által - saját intézményében vagy ellátási szerzdés útján biztosított gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások Szolgáltatási forma megnevezése gyermekjóléti szolgáltatások Szolgáltatást nyújtó intézmény megnevezése Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ bölcsdei ellátás Egyesített Bölcsdék gyermekek átmeneti gondozása 4 Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona családok átmeneti otthona 5 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Családok Átmeneti Otthona A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat önkormányzatunk 4 intézmény fenntartásával biztosítja. Valamennyi intézményünk végleges mködési engedéllyel rendelkezik. Önkormányzatunk a szociális területen az átmeneti elhelyezési formák közül a fogyatékosok gondozóháza, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti intézménye, valamint az idsellátáson kívüli további két tartós bentlakást nyújtó intézménytípus biztosítása terén rendelkezik hiányosságokkal. A gyermekvédelem területén pedig az otthont nyújtó és az utógondozói ellátások hiányoznak jelenleg. Javaslat a további két tartós bentlakást nyújtó intézménytípus biztosítására: Fogyatékos személyek otthona, Szenvedélybetegek otthona A város szociális szolgáltatástervezési koncepciója tartalmazza a még hiányzó ellátások kialakítására tett konkrét javaslatokat. II.1.5.Lakhatás, lakásállomány A zalaegerszegi lakásállomány az elmúlt 15 év alatt 14 %-kal bvült, a kilencvenes évek visszaesését követen az ezredfordulótól emelkedett jelentsen az új lakásépítések száma. Az egy lakásra jutó lakosok száma a demográfiai stagnálás miatt az idszakban folyamatosan csökkent. Az épített lakások átlagos alapterülete hektikusan változott a vizsgált idszakban, az utóbbi évek adatai csökken átlagos alapterületeket mutatnak. Ennek oka a tömbszer lakásépítések számának növekedése. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások aránya Zalaegerszegen 96 %. A lakott lakások 18 %-a a belvárosban, 17,6 %-a a hagyományos beépítés lakóterületeken, 41 %-a lakótelepeken, 17 %-a kertvárosias lakóövezetekben található. Az utóbbi évek építkezései nagyságrendekkel nem változtatták meg ezt az arányt. Az elmúlt másfél évtized során a legjelentsebb változás a lakások tulajdonviszonyait érintette. Amíg 1990-ben a lakásállomány közel 20 %-a volt önkormányzati tulajdonban, ez 4 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 5 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 15

16 az arány 2001-re 3 %-ra csökkent. Az önkormányzat tulajdonában évvégén bérlakás volt, amely a lakásállomány 4,6 %-a. A jelenleg nyilvántartott szociális bérlakást igénylk száma 491 család. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti lakosság lakhatásának megrzését, különböz igény, és élethelyzet családok lakáshoz jutásának segítését, a lakásállomány állagának megrzését, illetve korszersítését, valamint a lakásállomány növelését. Az önkormány a lakhatás megrzése érdekében lakbértámogatást, lakásfenntartási támogatást, és adósságkezelési támogatást nyújt, amelyek célja, hogy az érintettek anyagi nehézségeik miatt ne veszítsék el otthonukat, illetve lakhatásukat. A lakosság anyagi, és élethelyzetétl függen több ellátási forma is mködik a bérlakáshoz, illetve az önálló lakáshoz jutás elsegítése érdekében, úgymint szociális és költségelv bérlakás biztosítása, fiatal családok otthona, nyugdíjasházi elhelyezés, valamint helyi támogatás nyújtása lakás építéséhez, illetve vásárlásához.. Az önkormányzat évben fogadta el 10 éves lakáskoncepcióját, amely 2007-ig meghatározta a fejlesztések irányát. II.1.6. A lakosság életmódja Az életmódbeli tényezk szerepe az egészségi állapotot érinten olyan mérték (43 %), hogy népegészségügyi jelentségét komolyan kell venni. A dohányzás, az alkohol, a drog, a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiányos életmód káros hatásai nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához, a korai halálozáshoz. A lakosság egészségi állapotát legnagyobb mértékben meghatározó tényeznek, az életmódnak a vizsgálatáról a zalaegerszegiek körében átfogó felmérés nem készült. Az életmódra vonatkozó általánosítható adatokat a évi Országos Lakossági Egészségfelmérés értékelésébl összegeztük. Dohányzási szokások 2000-ben országosan a nk 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel, amely arány 2003-ban 25%-ra, illetve 42%-ra módosult. A rendszeres dohányzás esélyét több tényez együttesen befolyásolja. Magasabb a dohányosok aránya a fiatalok, a kevésbé iskolázottak, a rosszabb anyagi és lakókörülmények között élk, a sokat dolgozók, a társkapcsolatok hiányában élk, területileg pedig a Közép-Dunántúlon élk körében. A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év) a rendszeresen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb, viszont közöttük az ers dohányosok aránya nagyobb. Az összképet az idsek (65 év felett) átlagnál kedvezbb adatai javítják, amiben szerepe van a leszokásnak és a dohányosok magasabb halandóságának is. Alkoholfogyasztás Magyarországon a felntt ni lakosság több mint ötöde, a férfiak mintegy fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. A nk 5%-a, a férfiak 20%-a tekinthet nagyivónak. (Nagyivó a nk azon köre, akik egy héten 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. (14 egységnyi alkohol=6 dl rövidital, vagy 5 l sör, vagy 2 l bor) c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 16

17 A nagyivás esélyét növelte, ha az egyén középkorú, nem értelmiségi, intenzív munkaterhelésnek kitett, egyedülálló, társas kapcsolat hiányában, és 1000 fnél kisebb településen élt. Csökkentette a nagyivás esélyét, ha valaki nyugdíjas, vagy tartósan munkaképtelen volt. A nagyivók aránya a férfiak esetében a középkorúak, nk esetében a fiatalok között magasabb. Az absztinencia mindkét esetben csökken. A férfiak 10%-a, a nk 36,4%-a soha nem fogyaszt alkoholt. Táplálkozási szokások A magyar lakosság táplálkozási szokásaira összességében a túlzott energia, zsír, koleszterin, hozzáadott cukor és só, valamint elégtelen élelmi rost bevitel, zöldség és gyümölcs, valamint a kívánatosnál kevesebb teljeskirlés gabona fogyasztás jellemz. A napi átlagos energia bevitel fleg a fiatalabb férfiaknál jóval meghaladja az optimális értéket, amihez az alkoholos italok fogyasztása is hozzájárul. A nk ugyancsak túlzott energia bevitelénél a korfüggség nem jellemz. A túlsúly és az elhízás számos betegség kockázati tényezje. Az elhízás közel 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió ember, pedig túlsúlyos. A nknél a kor elre haladtával emelkedik a túlsúlyosság, illetve elhízás gyakorisága. A fiatalabb korosztályban a túlsúlyos férfiak aránya kétszerese a nkénél. A túlzott soványság ötször gyakoribb a nknél, mint a férfiaknál. Mozgás A testsúly jelents mértékét a megfelel testmozgás hiánya is okozza. A lakosság harmada szinte egyáltalán nem végez fizikai mozgást, a fiatal nk harmada, és a férfiak ötöde is csak ritkábban, mint hetente végez testmozgást. A magyar lakosság szabadids fizikai aktivitása átlagosan nem haladja meg a napi tíz percet. Legkevesebben az aktív dolgozók közül mozognak, ami nagyrészt a szabadid hiányával hozható összefüggésbe. Az önkormányzat nyilvántartása szerint városunkban 55 sportágban 138 sportegyesület mködik. Új sportágként megjelentek a jeges sportok, a jégkorong, gyorskorcsolya és a szinkronkorcsolya. A szövetségi sport területén a Városi és Körzeti Sportszövetség, a Városi Szabadidsport Szövetség, és a sportági szakszövetségek mködnek. A városi és városkörnyéki diáksport szervezését a városi általános iskolai, a városi középiskolai és a városkörnyéki diáksport bizottságok segítik. A város sportéletének szervezettsége lefedi a sport minden területét. 7. Táblázat Sportegyesületek száma 138 Sportegyesületi tagok száma 9137 Szakosztályokban foglalkoztatottak száma 6241 Igazolt sportolók száma 2716 DSE-k száma 5 ISK-k száma 18 Szabadids sportegyesület 90 Mköd sportágak száma 55 c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 17

18 NB I-es csapatok 9 Sportági szövetségek száma 3 Sportszövetségek száma 2 Társadalmi aktívák száma 1638 Forrás: Sportiroda évi beszámoló A város kiemelt figyelmet fordít a verseny-, diák és szabadids sportolási lehetségek biztosítására. Az elmúlt idszakban tovább fokozódott a lakosság testmozgás iránti igénye. A szövetségek nagy számú részvétellel amatr csapatbajnokságokat mködtetnek labdarúgás, teke, kosárlabda sportágakban. Az egyesületek számtalan sportágban szerveznek amatr versenyeket. A Sportbizottság elindította a Mozdulj Egerszeg programot, amely során a nem bajnoki rendszer sportolási lehetségeket szervez egyesületeket támogat, pályázat útján. Az önkormányzat jelents szerepet vállal ilyen típusú rendezvények szervezésében, együttmködve az óvodákkal, iskolákkal, sportszervezetekkel, és egyéb civil szervezetekkel. A szabadidsport létesítmény-feltételei javultak. A jégcsarnok felépülésével megteremtdött a jeges sportok feltétele is. A nyitott pályák biztosítása révén közvetett formában, a rendezvények támogatása során közvetlen módon is az önkormányzat jelents támogatást biztosít a szabadidsportnak. A városban lév sportlétesítmények dönt többsége önkormányzati tulajdonban van. A létesítmények mködtetésérl részben a használó sportszervezetekkel közösen, részben teljes mértékben az önkormányzat gondoskodik. Az elmúlt idszakban jelents fejlesztések valósultak meg a Városi Sportcsarnokban, a Városi Stadionban, mfüves pályák, salakos és füves labdarúgó pályák készültek, megújult az andráshidai sportcentrum, a városi strand küls medencéje korszersítésre került. A város különböz részein kosárlabda és kézilabda pályák kerültek kialakításra, folytatódott az iskolai tornatermek burkolatának felújítása. Az önkormányzat a lehetségeinek megfelelen a legégetbb felújítási feladatokat elvégezte. II.2. A lakosság egészségi állapotának jellemzi A lakosság egészségi állapotára vonatkozó részletes, tényszer adatok nem állnak, nem állhatnak rendelkezésre az egészség, mint állapot eltér értelmezése miatt sem. A lakosság szken vett egészségi állapotára leginkább a betegségi (morbiditási) és a halálozási (mortalitási) statisztikai mutatók alapján lehet következtetni. II.2.1. Morbiditási mutatók Megbetegedési (morbiditási) mutatók alapján Zalaegerszeg lakosainak egészségi állapota, hasonlóan az országos tendenciákhoz kedveztlen képet mutat: 35 éves kortól meredeken emelkedik a magas vérnyomás elfordulása, az éves férfiak 40%-a, a nk 50%-a magas vérnyomásos, a szívkoszorúér-és agyérbetegségek mindkét nemben a 45 éves kortól kezd emelkedni, a daganatok elfordulási gyakorisága magas, kiemelked a májzsugor aránya c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 18

19 az ország mentális adatai rendkívül kedveztlen képet mutatnak, sajnos kevés a megbízható adat, a súlyos depressziós állapot a lakosság több, mint 15%-ában fordul el életében legalább egyszer, a családorvosi ellátásban a forgalmi adatokban 15%-ban szerepel hangulatzavar vagy szorongásos állapot miatti ellátás, hosszútávon jelents nemzetgazdasági teher. II.2.2 Mortalitási mutatók - A magyar lakosság halandósága 2003-ban az uniós országok között a 3. legmagasabb. - A régióban több mint ember hal meg évente. - Zala megye halandósága a 90-es évektl az országos átlag felett van. Összhalálozás SHA 65 év alatt Zalaegerszeg 1000 Vas m 900 Zala m lakosra Férfiak Nk NyDRégió Mo EU A korai halálozás 65 év alatt mindkét nem tekintetében kedvezbb az országosnál, minden korcsoportban csökkent, legkisebb mértékben a éves férfi lakosság körében. Az aktív korúak közül hazánkban kétszer több férfi hal meg, mint az EU 25 tagországában. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 19

20 Összhalálozás SHA 65 év felett Férfiak Zalaegerszeg Vas m Zala m NyDRégió 7000 Nk Mo lakosra EU Okspecifikus halandóság: - A legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt következik be (magasvérnyomás, szívkoszorúér és agyérbetegségek), - A rosszindulatú daganatok és az emésztrendszeri halandóságban hazánk 2003-ban az els helyen állt az EU-ban. A éves korú nk körében kiugróan magas a daganatos betegségek, férfiak körében az emésztrendszeri betegségek miatti halálozás. Tüdrák, a vastag-és végbél rosszindulatú megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU-ban. 4-Küls ok 7,5% Férfiak haláloki struktúrája 2003-ban 7-Egyéb 5,7% 6-Fertz 0,4% 5-Légzszervi 4,1% 3-Emészt 9,6% 1-Keringrend 45,8% 2-Daganatos 26,8% c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 20

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ELLÁTÁSOK A gyermekvédelmi törvény valamint Enying Város Önkormányzatának 6/2006. (III.31.) sz. rendelete alapján adható pénzbeli ellátások városunkban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Alapító okirat (egységes szerkezetben)

Alapító okirat (egységes szerkezetben) Alapító okirat (egységes szerkezetben) 1.) Az intézmény neve: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Rövid neve: EESZI Törzsszáma: 638089 2.) Az intézmény székhelye: 6922 Földeák, Zárda u. 2. 3.)

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K

T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K I. BEVEZETÉS...1 II. ELVI ALAPOK...1 II.1. Jövkép...1 II.2. Alapelvek...2 II.3. Értékek...2 II.4. A szolgáltatástervezési koncepció célja...2 II.5. A szolgáltatástervezési

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének 7/2009.(III.05.) rendelete

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének 7/2009.(III.05.) rendelete Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének 7/2009.(III.05.) rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2007. (III.30.) számú rendelet módosításáról Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2017. 01. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozás jellemzői 2017. január 1-én 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlásai Színkód 1: narancs = szakosított

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Tarjánpuszta Község Önkormányzata Képvisel-testületének 10/2009.(IX.10.) rendelete

Tarjánpuszta Község Önkormányzata Képvisel-testületének 10/2009.(IX.10.) rendelete Tarjánpuszta Község Önkormányzata Képvisel-testületének 10/2009.(IX.10.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Tarjánpuszta Község Önkormányzatának Képvisel-testülete a szociális

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében augusztus

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében augusztus Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. usztus A megye munkáltatói 2,1 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében október

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében október Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. óber A megye munkáltatói 1,4 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken óberben

Részletesebben

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata:

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az Enying Város Szolgáltató Intézménye 186/2003.

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

10,10% 24,56% 45,07% 3,97% 26,40%

10,10% 24,56% 45,07% 3,97% 26,40% Balatonkenese Város Önkormányzatának 2010. évi beruházási kiadásainak a feladatonként 2. sz. melléklet Beruházás megnevezése Teljes ktg önrész Kivitelezés tervezett kezdési éve Kivitelezés tervezett befejezési

Részletesebben

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati 1. melléklet a../2011. (..)önkormányzati rendelethez Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke Egészségügyi ellátás - háziorvosi ellátás (önkormányzati 1997. évi CLIV. tv. 152.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2009.(VII.21) Kt számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2009.(VII.21) Kt számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2009.(VII.21) Kt számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése 1. Helyzetelemzés helytállósága: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. EMMI rendeletének 1. és 2. számú melléklete

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MK/HU Érvényességi idő: 2009. 05. 20. 10 óra 30 perc a vizsgakezdés szerint. Minősítő neve, beosztása: Nagy László s.k. NSZFI főigazgató Készítő szerv: Nemzeti Szakképzési

Részletesebben

1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015.(II.2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

(2) A rendelet 4. -ának (7) bekezdés a) pontja helyébe a következ+ rendelkezés lép:

(2) A rendelet 4. -ának (7) bekezdés a) pontja helyébe a következ+ rendelkezés lép: Tura Város Önkormányzata Képvisel-testületének 16/2005. (IX. 28.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 18/2004. (IX. 8.) rendeletének módosításáról 1. (1) A 18/2004. (IX.

Részletesebben

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009(IX.15.) számú rendelet a Pölöske Község Önkormányzat a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007(III.27.)

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

(1) Az Ör. 25. (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép:

(1) Az Ör. 25. (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgylésének./2009.(...). rendelete az önkormányzat szociális szolgáltatásairól szóló 12/2008. (04. 01.) rendelet módosításáról A Közgylés a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

10. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

10. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez EL TERJESZTÉS Tárgya: önkormányzatok gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak átfogó értékelése Készítette: dr. Szabó Tímea Tisztelt Képvisel -testület! A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 77/2011.(V.30.)ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

Az Önkormányzat Képviselő Testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása

Az Önkormányzat Képviselő Testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2009. (X. 15.) rendelete Az Önkormányzat Képviselő Testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Hangony Községi Önkormányzat

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSRÓL TÁJÉKOZTATÓ A RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSRÓL Az önkormányzat a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család idszakos létfenntartási gondokkal küzd,

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról egységes szerkezetben a 14/2015.(VI.25.), valamint a 28/2015.(XII.17.),

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben