MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM október 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 2006. október 16."

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM október 16.

2 2

3 TARTALOM 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS STRATÉGIA PRIORITÁSI TENGELYEK PÉNZÜGYI TÁBLA (ELİZETES) AZ EURÓPAI MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP ÉS AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEI NAGY PROJEKTEK PARTNERSÉGI MENETREND

4 1 BEVEZETÉS A Közép-magyarországi régió operatív programja az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódva az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával között megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Kidolgozásának alapját egyrészt a régió as idıszakra vonatkozó stratégiai terve, másrészt a kapcsolódó ágazati fejlesztési programok jelentik. A Közép-magyarországi régió (KMR) 2007-tıl - az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK számú Tanácsi Rendeletben (továbbiakban: Rendelet) meghatározott - 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzés hatálya alá tartozik, az egy fıre jutó GDP értéke alapján. A régió 2006-ig az 1. Konvergencia célkitőzés alá esett, ezért ún. phasing in régióként, valamint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként speciális elbánásban részesül. A Közép-magyarországi régióban a társfinanszírozás 85%-os felsı határa, és a támogatható tevékenységek a Konvergencia régiókéhoz hasonló. Ugyanakkor a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökkenve, 2011-re eléri a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzés átlagos, egy fıre jutó támogatásintenzitási szintjét. A csökkenı allokáció a régiónak juttatott EU-támogatások pénzügyi elkülönítését és megfelelı nyomon követését igényli. A Közép-magyarországi régióra önálló operatív program készül, amely integráltan tartalmazza a régió területén ERFA forrásokból megvalósuló ágazati és regionális fejlesztéseket. A Közép-magyarországi régió operatív programjához hat további operatív program kapcsolódik: - Az Államreform operatív program és a Végrehajtás operatív program szintén a régió ERFA forrásait terheli; - A Társadalmi megújulás operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program a régió ESZA forrású fejlesztéseit tartalmazza; - A Közlekedés operatív program és a Környezet és energia operatív program ad keretet a régió területén Kohéziós Alapból megvalósuló nagy közlekedési és környezetvédelmi projekteknek. 4

5 2 HELYZETELEMZÉS 2.1. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS HELYZETE A Közép-magyarországi régió általános földrajzi helyzete A Közép-magyarországi régió, Budapestbıl és Pest megyébıl álló területe km 2. A régió népessége január 1-jén fı volt, ami az ország népességének 28 százalékát adta. A régió ásványkincsekben szegény, talajának termıképessége és a csapadékviszonyok nem elınyösek a mezıgazdaság számára. A régió helyzetét meghatározza Kárpát-medencei központi fekvése, ahol a középhegységi vonulatok, az Alföld, valamint a Duna határán fekszik. Ezek alakítják alapvetıen a közlekedési útvonalak fı irányait, amelyek a történelmi fejlıdés során kijelölték a térség központi szerepét. A régió meghatározó térszervezı ereje a régiót átszelı Duna, amely kiemelkedı jelentıségő ivóvízbázis, vízi szállítási és közlekedési útvonal, partjai üdülı és rekreációs, valamint lakóterületek. A két partját összekötı hidak és kompátkelık közlekedési valamint logisztikai fejlesztési csomópontok. A folyó lehetıséget kínál a vízi sportokat kedvelıknek is. Településrendszer A Közép-magyarországi régió településrendszere három eltérı jellegő részre tagolható. Ezek a fıváros, a fıvárosi agglomeráció 80 települése, és a Pest megye fıvárosi agglomeráción 5

6 kívül esı területe. A központi szerep egyaránt megnyilvánul a népességkoncentráció, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a különbözı feladatú intézményrendszerek terén. Ennek hatására alakult ki a fıváros körül egy kiterjedt agglomerációs győrő, amelynek településszáma folyamatosan bıvül. A régió népességének túlnyomó része (86%) Budapesten és a budapesti agglomerációban él. A társadalmi-gazdasági átalakulás által felgyorsult szuburbanizáció többirányú szegregációt indított el. Egyrészt erısödik a fıváros belsı területeit érintı szegregáció, másrészt, mivel gyakran a vagyonosabb társadalmi csoportok hagyják el a várost, a társadalmi elkülönülés a város és a városkörnyéki területek között is jelentkezik; az agglomeráció északi és északnyugati részein. Megjelent a hátrányos helyzető társadalmi csoportok városból történı kiáramlása is, ami érinti a régió agglomeráción kívül esı településeit is. A régió városhálózatát a kisvárosok alkotják, amelyek többsége funkcióhiányos. A városok, illetve a nagyobb népességő települések a fıvárost megközelítı utak mentén találhatók, a fı közlekedési útvonalak közti területeken pedig falvas térségek jellemzıek. A fıvárosból kiinduló útvonalak mentén fekvı nagyobb települések (például Vác, Gödöllı, Szentendre, Cegléd) térszervezı hatása csak közvetlen környezetükre terjed ki, egymás közti kapcsolataik erısítését pedig a haránt irányú, összekötı közlekedési kapcsolatok hiánya gátolja. A Budapest környéki falvak sokszor felduzzadt népességük eredményeképp emelkednek városi rangra. A régió északi és nyugati részén, a középhegységi és dombvidéki területeken (Börzsöny, Visegrádi-hegység, Pilis-hegység) a kisfalvas településtípus dominál, míg a déli, alföldi jellegő területeken a nagyfalvak vannak túlsúlyban (Dabas térsége, Tápió-vidék). A és azt meghaladó számú lakost számláló települések számának növekedése, a városi jogállású települések növekvı száma a régió fokozódó városiasodását jelzik. Ennek ellenére az alföldi területek mezıvárosai, valamint a felduzzadt agglomerációs települések történeti fejlıdésük okán gyakran falusi arculatot mutatnak. 6

7 A régión belüli fejlettségi különbségeket jellemzi, hogy amíg a fıváros fejlett szolgáltató szektorral rendelkezik, addig a régió egyes térségei alapvetı társadalmi problémákkal, gazdaságszerkezeti gondokkal küzdenek. A Közép-magyarországi régió térszervezı ereje a fıvárosnak tulajdoníthatóan átnyúlik a régió határain és olyan, többnyire nagyvárosi szerepkörrel rendelkezı városokat érint, mint Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét és Szolnok. A régió gazdasági helyzete Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége: 2004-ben az ország GDP-jének 44,5%-a származott a Közép-magyarországi régióból. Az egy fıre jutó GDP 2004-ben a régióban az országos átlag 159%-a, Budapesten 205%-a, Pest megyében 89%-a, (a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 261%, Pest megyében 114%). A GDP 78%-át Budapest, 22%-át Pest megye adja. Az egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem az országos átlag 125%-a volt (Budapest 133%, Pest megye 95%). A regionális GDP több mint háromnegyedét a tercier szektor termeli, ami az országos bruttó hozzáadott érték felét teszi ki, továbbá az alkalmazásban állók közel háromnegyedét foglalkoztatja ben Budapesten foglalkoztatták a pénzügyi tevékenységeket végzık több, mint felét, a szállítás, posta és távközlési ágban dolgozók egyharmadát. Budapesten koncentrálódnak a gyógyszergyárak, a távközlés, IT és média vállalatai. A kedvezı helyzet fennmaradását biztosíthatja, hogy az egy lakosra jutó beruházások értéke Budapesten megközelíti az országos érték másfélszeresét (144%). A külföldi érdekeltségő vállalkozások 62%-a, a külföldi mőködıtıke 64%-a található a régióban a 2004-es adatok szerint, döntı hányaduk (86%) Budapesten. Ágazati megoszlását tekintve 2004-ben a külföldi tıke 14,5%-a a kereskedelem területére, 24,4 százaléka az ingatlan szektor és üzleti szolgáltatások területére, 26,3%-a az ipar, 1,2%-a az építıipar területére áramlott ban az ipar a bruttó hozzáadott-értéket tekintve 18,5%-kal részesedett a régió GDPjébıl, ugyanakkor 32,6%-kal az ország ipari termelésébıl. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó, például a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 30, Pest megyében közel 40 százalék. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt ipari beruházások jelentıs része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása figyelhetı meg. A Közép-magyarországi régió az ország összes mezıgazdasági termıterületének 7 százalékával rendelkezik, a mezıgazdasági szektor súlya 1% körüli, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli. A fıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedı a régió zöldségés gyümölcstermesztése, valamint a tejtermelés. 7

8 Foglalkoztatás, munkanélküliség A Közép-magyarországi régióban a foglalkoztatási szint 2004-ben 56,3% volt. A régió fejlett gazdasága hazai viszonylatban magas foglalkoztatottsági szintet biztosít, a munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A gazdaság koncentrációja nyomán a foglalkoztatási helyzet az országos átlaghoz képest kedvezı óta növekszik az aktív népesség száma, a foglalkoztatási arány hazai viszonylatban magas (Budapesten 58,1%, országosan 50,5%, 2004). Kiemelkedıen magas, 56,7% a szellemi foglalkozásúak aránya, s ugyancsak magas a költségvetési szervezeteknél dolgozók részaránya (37%). Munkanélküliség, jövedelem és foglalkoztatás Ország összesen Ország Bp. nélkül Budapest Agglomeráció Nem agglomeráció Közép- Mao. régió Regisztrált munkanélküliek száma Egy adózóra jutó jövedelem az átlag százalékában Foglalkoztatottak a éves férfi népességbıl ,8 57,2 66,1 64,6 58,3 64,6 Foglalkoztatottak a éves nıi népességbıl ,5 45,8 55,1 51,7 44,6 52,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ,9 41,6 38,0 31,3 41,1 37,0 Vezetı, értelmiségi foglalkozásúak aránya (%) 20,5 17,8 31,0 22,1 13,0 26,7 Egyéb szellemi foglalkozásúak aránya (%) 20,3 18,5 27,4 22,8 17,4 25,1 Ipari, építıipari foglalkozásúak aránya (%) 31,5 34,7 18,9 29,7 37,2 23,7 Forrás: KSH A munkanélküliségi ráta 2004-ben Budapesten 4,4%, Pest megyében 4,7%, erıs szezonális ingadozásokkal és jelentıs területi különbségekkel. Pest megyében a Ceglédi (7,5%), Dabasi (7,1%), Szobi kistérségek (6,0%) rendelkeznek a legmagasabb munkanélküliségi értékekkel. A regisztrált pályakezdı munkanélküliek száma 2001 óta folyamatosan növekszik, végén 2250 fı volt. Problémát jelent, hogy a munkaadók a pályakezdı munkavállalók esetében is elvárják az alapvetı gyakorlati ismereteket, egyes felsıfokú végzettséget igénylı pozíciók telítıdtek (jogász, közgazdász), valamint a közép- és felsıfokú képzési rendszer nem alkalmazkodik a munkaadók elvárásaihoz. Gyakorlatilag strukturális munkanélküliség alakul ki, hiszen Budapesten és az agglomerációban alig létezik szabad munkaerı az elérhetıség, a jövedelmek és az aktivitási hajlandóság jelenlegi szintjén, és bizonyos szakmákban óriási kereslet mutatkozik (villanyszerelı, fémmegmunkáló szakmák szinte mindegyike, elektromőszerész stb.). 8

9 A m unkanélküliségi r áta ter ületi k ülönbségei, 2004 Jelmagyar ázat Mu nkanélküliségi ráta, (%) A Közép-magyarországi régióban a lakossági jövedelmek magas szintje tapasztalható. A régióban elért lakossági jövedelmeknek 70%-a Budapesten keletkezik, több mint ötöde az agglomeráció lakosait gazdagítja, az agglomeráción kívüli területekre kevesebb, mint 10% jut. A régión belüli hagyományos különbségek részben magyarázhatók a jövedelemtulajdonosok képzettségi szerkezetének eltérésébıl, részben a foglalkoztatási szerkezet következménye, de nem elhanyagolható a budapesti és vidéki munkahelyek bérszínvonala közötti, hagyományos 30% körüli eltérésbıl fakadó különbség sem. Demográfia A Közép-magyarországi régió népességszáma január 1-jén fı volt, az ország népességének 28,1%-a. A természetes szaporodás és a vándorlás alakulása a KMR-ben ( ) Születések Halálozások Természetes Bevándorlás Elvándorlás Vándorlási Népesség fogyás egyenleg változása Budapest Agglomeráció Pest megye többi része KMR Adatok forrása: T-star, KSH Budapesten a demográfiai folyamatok az országos mértéket többszörösen meghaladóan negatívak, nagyon erıteljes az elöregedés folyamata, soha nem látott mértékő az elvándorlás, elsısorban az agglomeráció településeire költözés. A természetes fogyás több mint 160 ezer fıs, az elvándorlás közel 105 ezer fıs negatív egyenleget eredményezett 1990 és 2004 között a fıvárosban. A város számára ez adóforintokban is megjelenı veszteség, hiszen az átlagosnál jóval módosabb és képzettebb csoportok tudják csak megfizetni az életmódváltás költségeit. 9

10 Jellemzı a belsı kerületek kiüresedése, a lakófunkciók helyett intézményi, gazdasági tevékenységek megtelepedése. A klasszikus downtown szerep terjedése utcáról utcára, kerületrıl kerületre halad. A fıváros ipari zónájában lévı barna és rozsdaövezetek költséges rekonstrukciója lassan halad, a gazdasági szuburbanizáció nem kedvez ezek megújulásának. Az agglomeráció elmúlt másfél évtizedének meghatározó folyamata a szuburbanizáció. A Budapestrıl kiköltözık elsıdleges célterülete az agglomerációs övezet. A kilencvenes évek közepétıl felfutó lakossági szuburbanizáció jóvoltából a népesség az 1990-es 567 ezer fırıl 2005-re 719 ezer fıre növekedett. Az agglomerációs övezet, az országos folyamatokkal szemben, fiatalabb korszerkezetővé vált, ugyanakkor jelen van az elöregedés is, de a beköltözı, zömében fiatalabb generáció növekvı súlya elfedi ezt a jelenséget. Sajátos megosztott/hasadt társadalmak alakultak ki az agglomeráció gyorsan növı falvaiban, ahol az elöregedı ıslakosság és a betelepülı módosabb középosztály gyökeresen eltérı életmódja konfliktusokat gerjeszt. A beköltözık tömegei miatt az egy évtizeddel korábban a létéért küzdı önkormányzati és egészségügyi intézmények szőkössé váltak, a szolgáltatási színvonaluk emelése is elvárt. Az erıltetett ütemben lezajlott infrastruktúra-építést követıen sajátos kontraszt figyelhetı meg az alulfinanszírozott önkormányzatok, a közösség szegénysége és a privát szféra gazdagsága között. A lakossági szuburbanizáció során az agglomerációba kitelepedett lakosság nem adja fel fıvárosi kötıdéseit, és ez a mobilitás növekedésével járt együtt. A tömegközlekedés nehézkessége a motorizált közlekedés felfutását eredményezte, ám a Budapesten belüli úthálózat nem alkalmas a megnövekedett forgalom elvezetésére. A közlekedés körül generálódó és súlyosbodó konfliktusok kezelése sürgıs és a fenntartható struktúrák felé elmozduló fejlesztéseket igényel. A mobilitás megnehezedése miatt megindult a visszaköltözés is, különösen azokról a területekrıl, ahol nincs kötöttpályás tömegközlekedés, hiányosak és nem megfelelıek az elérhetı szolgáltatások. Pest megyében az agglomeráción kívüli területeken a demográfiai folyamatok hajszálnyival kedvezıbbek, mint az országos átlag. A területre jellemzı az elöregedés, a természetes fogyás, és az utóbbi néhány év jótékony hatása következtében a vándorlás is pozitív egyenleggel zárt. A szuburbanizációt tápláló folyamatok lassan kifulladóban vannak, hiszen a fıvárosi ingatlanok értékesítésébıl származó jövedelembıl ma már komoly hitelek felvételével sem lehet az agglomeráció frekventált településein ingatlanhoz jutni. A fıvárosba történı napi ingázás az utak telítettsége és a közösségi közlekedés lassúsága miatt olyan idıráfordítást igényel, amit már kevésbé vállalnak a kiköltözık, nem is beszélve a 10 évvel ezelıttinél lényegesen kevésbé falusias környezetrıl és a városi életmódhoz tartozó kulturális, sport és szabadidı tevékenységek szők kínálatáról. Az agglomeráció településein egész utcák lakosai cserélıdtek le tíz év alatt, a lelkes építkezık visszaköltöztek a fıvárosba. A pilisvörösvári és a szentendrei térség telítıdni látszik, a parcellázható területek hiánya, a közlekedés nehézségei mellett már az utóbbi pár évben is erıteljesen csökkent a kiköltözések üteme. A Budapesten belüli szuburbanizáció fıleg a szabad területekkel rendelkezı pesti kerületekben vált fokozottabbá, ám a város határában épült lakóparkokról, új parcellázású területekrıl is tapasztalható a menekülés (pl. Helikopter-telep). A lakosság korösszetétele alapján a következı programozási idıszak kezdetére a fıvárosi lakosság további elöregedése prognosztizálható. Budapest a születéskor várható átlagos 10

11 élettartam tekintetében a jobb életesélyő területekhez tartozik (férfiak: 70,5 év, nık:77,4 év), Pest megyében ezek a mutatók némileg elmaradnak (férfiak: 69,1 év, nık: 77,05 év). Az öregedési index a régiókat tekintve a Közép-magyarországi régióban a legmagasabb (112,3%, a fıvárosban 145,5%). A halálozásokat tekintve, a fıvárosi és a pest megyei lakosság körében a leggyakoribb halálokok 2004-ben a keringési rendszeri betegségek (49,8%), daganatos betegségek (25,8%), emésztırendszeri betegségek (7,4%), morbiditás és mortalitás külsı okai (sérülések, mérgezések, balesetek, öngyilkosságok: 6,4%) és a légzırendszer betegségei (3,7%) voltak. A régió etnikai összetételének jelentıs elemét képezik a romák, akik nagyobb arányban Budapest belsı kerületeiben és Pest megye perifériális fekvéső településein fordulnak elı. A nemzeti kisebbségek közül német és szlovák csoportok elszórtan, szerbek Szentendre és Ráckeve térségében találhatók. Az Észak-Amerikából és Nyugat-Európából érkezett munkavállalók mellett magas a délkelet-európai bevándorlók száma. Humán tıke A Közép-magyarországi régióban Közép-Európában egyedülálló humántıke-koncentráció jött létre, amely a fizikai feltételekkel együtt Budapesten egy kimagaslóan fejlett központot hozott létre. A régió legfıbb versenytársainak (Bécs, Prága, Pozsony) fejlettsége már a csatlakozás elıtt lényegesen meghaladta a Konvergencia célkitőzés kritériumát. Hozzá kell tenni, hogy Budapest már a kilencvenes évek közepén is meghaladta az EU 15-ök átlagának 75%-át. Pest megye 1995-ben egyike volt a legkevésbé fejlett megyéknek, 2002-ben viszont már a negyedik helyre került a megyék rangsorában. Az egy lakosra jutó GDP összege (euro, vásárlóerı paritáson) Terület * Budapest Pest KMR Magyarország EU EU Austria Wien Slovakia Bratislavský kraj CZ Praha Forrás: EUROSTAT, *Nemzeti számlák , KSH A Közép-magyarországi régióban a humán erıforrások koncentrációja egyedülállóan magas. Budapest a legnépesebb város a versenytársak közül, és a felsıfokú végzettségőek aránya is magasabb, mint Bécsben, Prágában vagy Pozsonyban. Budapesten és Pest megyében több mint félmillió felsıfokú és 1,2 millió középfokú végzettségő lakos él. A humán erıforrás hasznosításának gátja az alacsony aktivitás, ami az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva legfeljebb a középmezıny aljára elengedı. A humán tıke felhasználása, 11

12 különösen a felsıfokú végzettségőeké, a Közép-magyarországi régióban alacsony: a felsıfokú végzettségőek közül csak 290 ezer fı (56,5%) folytat rendszeres jövedelemszerzı tevékenységet! Terület Állandó Közép-magyarországi régió súlya az országban Munkavállalási korú népesség (fı) Felsıfokú végzettségő Felsıfokú végzettségő foglalkoztatottak száma Munkahelyek száma Kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma Jegyzett tıkéje Bruttó hozzáadott értéke APEH Társasági adóbevallások BM KSH Népszámlálás 2001 T-Star adatai (milliárd Ft) Budapest Pest megye KMR Magyarország Ország KMR KMR % 27,7 27,7 43,8 42,8 32,5 52,9 62,9 67,0 53,9 57,4 Budapest % 16,5 16,4 34,3 32,9 24,4 41,6 58,4 46,2 49,0 47,5 Mint a fenti táblázatból látható, a humán források hasznosítása a térségben mégis viszonylag sikeres, hiszen a gazdaság foglalkoztató képessége a legerısebb az országban, a lakosság vállalkozási aktivitsa magas, a régió, különösen Budapest tıkevonzása erıteljes A RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ GAZDASÁGI TÉNYEZİK Vállalkozások Az ezer lakosra jutó mőködı vállalkozások száma a régióban az országos átlag 180%-a, Budapesten több, mint kétszerese az országos értéknek, Pest megyében az átlaghoz hasonló (Budapest 232%, Pest megye 105%). A régióra az országos átlagnál is inkább jellemzı, hogy arányában kevés a középvállalkozás. A mőködı társas vállalkozások túlnyomó része 0-9 fıt foglalkoztató szolgáltató és kereskedı kisvállalkozás. A 250 fınél többet foglalkoztató vállalkozások aránya 0,2 százalék. A régióban 140 ezer egyéni vállalkozás van, melyek jelentısége, bevétele az esetek túlnyomó többségében elmarad a társas vállalkozásokétól. Az átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül esı területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken. A mőködı vállalkozások gazdasági ág szerint, 2004 Régió / Ágazat Mezıgazdaság Ipar és építıipar Szolgáltatás Közép-Magyarország 1,3 17,1 81,6 Ország összesen 4,5 18,2 77,3 Forrás: KSH A kis- és középvállalkozások hatékonysága országszerte alacsony: a GDP-bıl való részesedésük csak 45%, annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban 12

13 foglalkoztatottak 2/3-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének egyik fı oka, hogy a vállalkozások jelentıs hányada technológiailag elavult termelı-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, K+F kapacitásuk és innovatív tevékenységük is alacsony. Ennek ellenére a KKV-k az alacsony költségő alkalmazásokat már használják (könyvelıprogramok, internet, irodai szoftverek). Komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt multinacionális cégek között fordulnak elı Kutatás fejlesztés és innováció A rendszerváltás után a hazai kutatás-fejlesztés volumene jelentısen csökkent: 2004-ben a teljes K+F ráfordítás Magyarországon a GDP 0,9 %-a (1988-ban 2,3%), ez kevesebb, mint fele az EU-25 átlagának (1,9 %). A Közép-magyarországi régióban a GDP 1,4%-át fordítják K+F-re, míg a vidéki régiókban a 0,6%-ot sem éri el ez az arány. Az elmúlt években a régió súlya a K+F ráfordítások terén tovább nıtt. Budapest a K+F területén meghatározó szerepet tölt be Magyarországon ben a kutatóhelyek közel fele, a K+F-létszám kétharmada, a doktori fokozattal rendelkezı kutatók 60%-a, a K+F ráfordítások 60,2%-a koncentrálódott Budapesten. A kutató-fejlesztık aktív keresıkhöz mért aránya Budapesten 3,2%. A budapesti agglomeráció súlya meghatározó az üzleti jellegő kutatásokban is, a ráfordítások 80%-a, a foglalkoztatottak 75%-a itt koncentrálódik. Budapesten és agglomerációjában a K+F dolgozók száma meghaladja a 17 ezer fıt, számuk 1997 és 2003 között 30%-kal növekedett. Az MTA doktorainak 72%-a a fıvárosi agglomerációban dolgozik. A kutatás-fejlesztési területek nagy részének a fıváros a fı kutatóbázisa, míg az agrártudományoké Gödöllı. A K+F szektor legfontosabb adatai, 2004 Közép- Magyarország Budapest Pest megye Magyarország összesen K+F ráfordítás (mft) ,3 Kutatóhelyek száma ,4 K+F létszám (fı) ,9 Ebbıl kutató: ,6 Tudományos fokozattal Régió aránya (%) ,5 rendelkezık száma K+F tevékenységek folytató vállalkozások száma (2002) ,8 K+F témák száma (db) ,3 Forrás: KSH A kutatóhelyi hálózatban a legjelentısebb szerepük a felsıoktatási intézményeknek és az MTA kutatóintézeteinek van. A kutatóintézetek jelentıs hányada azonban más állami 13

14 intézményekhez (pl. kormányzati szervek, KSH, Honvédség, egészségügyi intézmények stb.) tartozik, vagy magántulajdonban van. A vállalati K+F helyek K+F ráfordítása Magyarországon alacsony, részesedésük a K+F kiadásokból (38%) messze elmarad a fejlett európai országok 50-80% közötti arányától. Az ezer alkalmazottra esı vállalati kutatók számának aránya az EU átlagának 40%-a. A vállalati kutatóhelyeken dolgozó szakemberek száma 1996 óta kétszeresére nıtt, mely jellemzıen néhány ágazatra és nagyvállalatra koncentrálódik (gyógyszeripar, IT, távközlés, gépipar). Magyarországon 2003-ban az összes vállalkozás 19%-a volt innovatív 1. Míg a legalább 250 fıt foglalkoztató szervezetek körében az innovatív vállalkozások aránya az átlag kétszerese, 41% volt, addig az 50 fı alatti szervezeteknél mindössze 17%. Az ipartól eltérıen a szolgáltatási szektorban a közepes ( fıt foglalkoztató) vállalkozások innovativitása volt a legerısebb. Az iparban átlagosan 21,4% volt az innovatív cégek aránya. Kiemelkedı volt a vegyi anyagok és termékek gyártásával foglalkozó cégek innovativitása (45%), valamint a gép-, berendezésgyártóké (33,2%). A szolgáltató szektorban a pénzügyi tevékenység minden negyedik, a számítástechnikával, K+F-fel, illetve mérnöki tevékenységgel foglalkozóknál pedig minden harmadik újított. Az innovációs tevékenység csaknem fele (47%-a) kizárólag termék-innovációval volt kapcsolatos, az eljárás-innováció ennek alig több mint harmada Turizmus A Közép-magyarországi régió idegenforgalmi adottságai kedvezıek: Budapest történelmi épületei, gyógyvizei és a Dunakanyar jelentıs turisztikai vonzerıt jelentenek. A régió nemzetközi összehasonlításban egyedülállóan nagyszámú, bıviző, magas hıfokú termálvizet kínáló fürdıkkel rendelkezik. A Dunakanyar legfıbb vonzerejét természeti adottságainak változatossága, országos jelentıségő kulturális-történelmi nevezetességei, a vízi sportolási lehetıségek, a termálvíz, a természetjárás lehetısége és a fıváros közelsége jelenti. A ráckevei Duna körzete elsısorban a fıvárosi lakosság üdülıövezeteként mőködik. A régióban található a magyar kereskedelmi szálláshelyek 11%-a. Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek 87%-a szálloda vagy panzió. A budapesti kereskedelmi szálláshelyi férıhely 83%-át (34 ezer férıhely) a szállodák adják. A budapesti szállodák közel fele (47%) három-és négycsillagos egységként mőködött. A fıváros kiemelkedı részesedést mondhat magáénak a minıségi (üzleti-, konferencia- és gyógyturizmus) turizmus terén (KSH, 2005). A régión belül elkülönül a fıváros és a Dunakanyar idegenforgalmi aktivitása, Pest megye kistérségeiben nagyon kevés szálláshely mőködik. Magyarországon 2004-ben összesen 22 millió vendégéjszakát regisztráltak, amibıl 18,9 milliót a kereskedelmi, 3,1 milliót pedig a magán szálláshelyeken töltöttek el. Az országban 1 A KSH definíciója szerint innovatív szervezetnek minısül az a vállalkozás, amely új vagy jelentısen korszerősített termékeket vezetett be a piacra, illetve szervezeti keretei között új vagy jelentısen továbbfejlesztett technológiát alkalmazott. Az is innovatív cégnek minısül, amely, bár nem tudott újdonsággal piacra lépni, korszerőbb technológiát bevezetni, de elkezdett ilyen jellegő tevékenységet, csak vagy idı hiányában nem tudta azt a vizsgált periódusban befejezni, vagy valamilyen oknál fogva kezdeményezése meghiúsult. 14

15 eltöltött vendégéjszakák 27,9, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 43,3 százaléka Budapesten realizálódott (KSH, 2005) Információs társadalom Magyarországon 2005 végére az internet-elıfizetések száma meghaladta a 907 ezret, egy év alatt 22-kal növekedve.,az elıfizetık 72%-a választotta a szélessávú, xdsl, vagy a kábeltévés csatlakozást. Az internet-elıfizetéssel rendelkezı háztartások aránya 20,1% volt. Az összes elıfizetés 29,1%-át a Közép-magyarországi régióban kötötték Összes háztartás (%) PC-ellátottság Internet hozzáférés Szélessávú kapcsolat Közép-magyarországi régió 47,2 29,1 17,1 Budapest 48,4 31,4 18,8 Magyarország 38,8 20,1 10,1 A közösségi hozzáférésre a teleházak és az e-magyarország pontok bizonyos helyeken térítés ellenében - nyújtanak lehetıséget. A teleházak száma országosan 436, míg a régióban 42. Közösségi I nternet hozzáfér ési pontok, 2006 Jelmagyarázat Intézményi ellátott ság Csak E-Magyarország pont Csak teleház Teleház és E-magyarország pont Egyiksem A régióban mőködı 10 fınél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek 84%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, 55%-nak van honlapja, 19% használ belsı hálózatot és 12% rendelkezik integrált vállalatirányítási rendszerrel. Az információs eszközök használata a pénzügyi közvetítés és a villamosenergia-, gáz-, gız- és vízellátás ágakban a legmagasabb. A legalacsonyabb elterjedtséget az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban találjuk. A közigazgatási intézmények a évi országos adatok szerint szinte kivétel nélkül rendelkeznek számítógéppel, melyeknek 97%-a személyi számítógép. A helyi hálózat elsısorban az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedt. Az internet-használat terén még mindig észrevehetı a kistelepülési önkormányzatok lemaradása a nagy intézményekkel szemben (90%, illetve 99% az elterjedtség), a különbség azonban gyorsan csökken. 15

16 Az internetet használó önkormányzatok aránya 93%-ra nıtt. Az önkormányzatok elsısorban ISDN (42%) és modemes (29%) kapcsolódást alkalmaztak, ugyanakkor az xdsl és vezeték nélküli kapcsolatok aránya az ISDN és a modemes kapcsolatok rovására egyaránt 10%- kal emelkedett, és megközelítette a 20%-ot (xdsl), illetve a 12%-ot (vezeték nélküli). Az államigazgatási intézményekre a bérelt vonali kapcsolat jellemzı (59%) Elérhetıségi környezet A Közép-magyarországi régió versenyképességét alapvetıen határozza meg a gazdasági fejlıdés nyugat-európai központjától való távolsága és a térség idıben számított elérhetısége, amit fıleg a közlekedési rendszerek infrastrukturális állapota határoz meg. Elsısorban a magisztrális (autópályák, gyorsvasutak és a légi) közlekedési rendszerek infrastrukturális hátterének és jármőállományának korszerősítése jelenthet lehetıséget a piacra jutás költségeinek csökkentésére. A belsı elérhetıségnek elsısorban a közszolgáltatásokat nyújtó térségközpontok elérhetısége során van jelentısége. A Közép-magyarországi régióban jelenleg is léteznek közlekedési szempontból hátrányos helyzetőnek tekinthetı települések, ahonnan a lakók számára jóval több idıt és költséget jelent a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a többiek számára. A régió az ország sugaras szerkezető út- és vasúthálózata révén a legfontosabb hazai közlekedési csomópont. A közlekedésben betöltött szerepét jelzi, hogy a régióban három páneurópai közúti, vasúti és vízi közlekedési irány, és három további ág találkozik (helsinki folyosó). A fıváros határán 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és fıúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A sugárirányú elemek (ha nem is megfelelı kapacitással) rendelkezésre állnak, a forgalom célszerő lebonyolódását lehetıvé tevı, körirányú elemek kiépítése viszont hiányos. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentıs része nemzetközi és országos forgalom. Budapest környékének közúthálózata a fıvároson belüli hálózathoz hasonlóan sugárirányú, a kör- és harántirányú útvonalak hiánya itt fokozottan jelentkezik. Az agglomerációban tudatosan épített, folyamatos vonalvezetéső körirányú elem nincs, az ilyen igényő forgalom levezetése nehézkes és lassú, ebbıl következıleg gazdaságtalan és balesetveszélyes. A hálózat hiányosságai - a Duna-hidakat is beleértve - forgalmi nehézségeket okoznak, amelyek az életminıséget is jelentısen befolyásolják. Közúti közlekedés A Közép-magyarországi régió rendelkezik a leghosszabb gyorsforgalmi úthálózattal, ugyanakkor az összekötı utak kiépítése nem mindig szolgálja a kistérségi központok kedvezıbb elérését. Különösen a régió dél-keleti térségében okoz gondokat a haránt-irányú kapcsolatok hiánya. A fıvárosba irányuló célforgalom mellett a tranzitforgalom fokozottan terheli a térséget, amelynek forgalom-levezetési, kapacitásbeli problémákkal kell szembenéznie. Különösen súlyos gondokat okoz az autópályák mentén fekvı települések belsı úthálózatának rendkívüli terhelése. A Duna-hidak kapacitása nem elég a tranzit-forgalom és Budapest forgalmának átvezetésére. A közúti közlekedési hálózat kritikus pontjai a szintbeli közúti-vasúti keresztezıdések, mert 16

17 csökkentik az útvonalak átbocsátó képességét, és akadályozzák a közforgalmú közlekedési jármővek menetrendszerő közlekedését, valamint veszélyeztetik a közlekedés biztonságát is. A régióban a fıváros közelségébıl adódóan sajátos problémát okoz a szuburbanizáció mobilitási igényt növelı hatása. A napi munkába járáshoz szükséges utazási idı egyre növekszik, ezért a kis sebességő helyváltoztatási módok hátrányba kerültek. A szétszórtan épülı új bevásárlóközpontok, egyéb nagy vonzerıvel rendelkezı létesítmények is az autóhasználat kényszerét növelik, és csökkentik a közösségi közlekedés igénybevételének esélyét. Az átlagos napi forgalom a régióban jelentısen nagyobb az országosnál. Budapesten a belsı városrészek forgalma alig változott az elmúlt években, mert az úthálózat telített, a torlódások állandósultak. Pest megyében a közúthálózat 16,5%-a számít jó minıségőnek. Budapesten a belterületi utak 80%-a burkolt út, ezen belül azonban egyes külsı kerületekben a burkolt utak aránya 50-60% körül mozog, míg Pest megyében csak 40%. A személygépkocsi-ellátottság növekedését nem követte a közúton kívüli parkoló-felületek létesítése. A közterületeken várakozni kívánók csupán kb %-a helyezhetı el szabályosan. Budapesten 28 P+R parkoló üzemel, ez hétköznap 4777 parkolóhelyet jelent, ebbıl csak 527 korszerő, ırzött. Számos parkoló nem rendelkezik megfelelı közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A Budapestrıl kiinduló utazások 1%-a, a környékrıl kiinduló utazások 1,5%-a használja a P+R rendszert. Vasúti közlekedés A vasút területén nagy probléma a nem megfelelı pályaállapot, a vasúti létesítmények rossz mőszaki állapota, az alacsony kihasználtság és alacsony járatsőrőség, valamint az elavult jármőpark, ami a jelenleg turisztikai célú kisvasutak rendszerére is igaz. Budapest elıvárosi közlekedésében a vasút szerepe korlátozott, mivel jelenleg nem fokozható csúcsidıben a járatok száma. A 11 elıvárosi vasútvonal közül kettı nem villamosított. A kapacitások bıvítésére, az utas-szolgáltatások minıségének javítására mindegyik vonal esetében szükség van, csakúgy, mint a kapcsolódó (ráhordó) rendszerek kialakítása és a parkolási feltételek javítására. A városközpont és a repülıtér közötti vasúti-gyorsvasúti összeköttetés nem épült ki. További hiányosság, hogy nincs megteremtve az elıvárosi vasút-hálózat és a városi kötöttpályás rendszer egyes elemeinek összehangolása. A vízi közlekedés területén a Duna Helsinki folyosónak minısül, áruforgalma jelentékeny lehetne, azonban a fıváros feletti szakaszon a kis hajózási vízmélysége miatt csak a maximum 1500 tonnás hajók közlekedhetnek zavartalanul. A folyami hajózás versenyképességét rontja az elavult hazai hajópark, a gazdaságtalanul üzemeltethetı flotta és a korszerő kikötık hiánya. A vízi közlekedés térvesztésének ellenére, az utóbbi idıben a szállított áruk tömege 3,4 M tonnáról 4,05 M tonnára emelkedett, ezen belül a belföldi áruszállításé 806 ezerrıl 1,46 M tonnára nıtt. Az egyetlen nemzetközi igényeknek megfelelı kikötınk Budapest-Csepel. Ami a hazai légi közlekedést illeti, részesedése az áru- és személyszállításban nem változott jelentısen az elmúlt években. A Magyarországról induló légi útvonalak átlagos hossza csökkent, a célállomások köre bıvült. A hazai légitársaság repülıgépeinek kihasználtsági foka 48 %-ról több mint 65 %-ra növekedett. Az ún. diszkont légitársaságok megjelenésével 17

18 jelentıs forgalomnövekedés ment végbe, 2005-ben a repülıtér utasforgalma 8 millió utast meghaladó, 25%-os mértékben nıtt. Közösségi közlekedés A közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármő-közlekedés aránya a budapesti lakosok napi utazásainál 60-40%, az összes utazásnál pedig 55-45%. A közforgalmú közlekedés részaránya az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent (ez a tendencia minden valószínőség szerint folytatódni fog a következı években). A Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazások 28%-t a BKV, 37%-t a MÁV és 35%-t a Volán járatai bonyolítják le. A közforgalmú utazások (szállított utasok) megoszlása Budapesten a következıképpen alakul: metró: 22%, busz: 41%, villamos: 32%, elıvárosi vasút: 4,5%. Figyelemre méltó, hogy a kötött pályán haladó közlekedési eszközök részesedése nem éri el a 60%-ot. A közösségi közlekedés legfontosabb problémái a viszonylag alacsony utazási sebesség, a kedvezıtlen átszállási lehetıségek (nem csak közösségi közlekedésen belül, de más eszközökkel is), a kiszámíthatatlan szolgáltatás (hosszú menetidı, pontatlanság a menetrendhez képest) különösen a nem-kötöttpályás közlekedési eszközökre vonatkozóan, és a kényelmetlen utazási körülmények. Hiányoznak az egyéni és a közösségi közlekedés közötti színvonalas kialakítású tömegközlekedési csomópontok. A Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása megkezdıdött, a rendszer teljes körő megvalósulása vonzóbbá fogja tenni a közösségi közlekedést a fıváros vonzáskörzetében érintett mintegy 3,3 millió fıs lakosság számára. Kombinált szállítás és logisztika A Ro-La forgalom (közúti kamionok továbbítása vasúti kocsikon) az elmúlt tíz évben ötszörösére növekedett, a hazai közúti tranzitforgalom 8-9%-át ezen a módon szállítják keresztül Magyarországon. Ebben a rendszerben jelenleg hazánkban heti 65 kombinált vonat közlekedik mintegy 13 viszonylatban, de a fıváros térségében korszerő átrakó-terminál nincs. Ro-Ro (konténerek, kamionok dunai szállítása) keretében 2002-re egységre nıtt a szállított mennyiség. A konténer forgalom a Csepeli Szabadkikötıben 2004-ben meghaladta a 131 ezer TEU-t (konténeregységet). A logisztikai szolgáltató központ (LSZK) olyan zárt, telepszerően elhelyezkedı szolgáltató vállalkozások, illetve szervezetek összessége, amely közös infrastruktúrára és információs hálózatra épülnek, és ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlmenıen beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelı tevékenységek is történik. Magyarországon a logisztikai tevékenység értéke becslések szerint a GDP 6%-át teszi ki. Budapest körzetében 3 mőködı logisztikai központ található (a BILK-en kívül a MAHART Csepeli Szabadkikötı, és a Harbour Park) HUMÁN INFRASTRUKTÚRA ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA A Közép-magyarországi régióban kiemelkedı helyzetben van a fıváros a közép- és felsıfokú végzettségőek körében. A 18 évesnél idısebb népesség 54,1%-a végzett középiskolát 18

19 (országosan: 38,4%), a felsıfokú végzettségőek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (13,6%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól is (11,7%). A perifériális helyzető kistérségekben élık iskolázottsági mutatói lényesen rosszabbak, a felsıfokú végzettségő lakosság aránya 6 százalék alatt van. Végzettség / Térség 2001 Ország összesen Ország Bp. nélkül Budapest Agglomeráció Nem agglomeráció Közép-Mao. régió Óvodások száma (fı) Általános iskolások száma (fı) Szakiskolai tanulók száma (fı) Szakközépiskolai tanulók száma (fı) Gimnazisták száma (fı) Legalább középfokú végzettségőek a 20 évnél idısebb népességbıl (%) 65,0 62,2 77,6 71,2 56,7 73,3 Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 16,3 13,1 30,5 18,6 8,6 24,8 Forrás: KSH A régióban az oktatási rendszerben résztvevı tanulók száma megváltozott. Budapesten a fiatalkorúak létszámcsökkenése jellemzı, míg - a szuburbanizáció következtében - Pest megyében alig változott az óvódások és általános iskolások száma. A szakiskolai oktatásban két és félszeresére növekedett a tanulók száma közel másfél évtized alatt. Az átalakulásban a gimnáziumi oktatás kapacitása nagyobb mértékben növekedett, mint a szakközépiskoláké. A felsıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja ben a fıvárosban 35 önálló intézmény mőködött, több mint 70 karral. Budapest jelentısége még inkább kitőnik, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos szakokat, képzési irányokat csak itt indítanak az országban. Ez a kiemelkedı helyzet a hallgatói létszámban is megjelenik, az ország 225 ezer nappali tagozatos egyetemi, fıiskolai hallgatójából 100 ezer fı (az összlétszám 44%-a) a fıvárosban tanul. Budapest elınye ennél is nagyobb a tudományos minısítéssel rendelkezı oktatók terén, szerepe különösen a közgazdász, orvosi, mőszaki és a mővészeti képzésben jelentıs. A térség ilyen végzettséget adó intézményeiben tanul az összes hallgató több mint fele, és itt szerez diplomát a mezıgazdasági, természettudományi és jogtudományi képzésben részt vevık közel fele is. Az elmúlt évtizedben széles oktatási kínálat jött létre, az önkormányzati fenntartású intézményekben elsısorban a fıvárosban többféle iskolai modell, számos tanterv és oktatási módszer jelent meg. Az alapítványi és magániskolák mellett bıvült az egyházi oktatás is. A speciális nevelési igényő gyermekek, tanulók igényeinek kielégítésére többcélú intézmények mőködnek. 19

20 A 2004/2005. tanév adatai alapján a régióban 996 óvodaegység 2 mőködött, ennek 82,8%-a önkormányzati fenntartású. A bölcsıdékben a 100 férıhelyre jutó beíratott gyermekek száma Budapesten 119,9 fı, Pest megyében ennél magasabb, 124 fı. A régió bölcsıdéi átlagosan 120%-os kihasználtsággal mőködnek. Az óvodáknál Budapesten kedvezıbb a helyzet, a 100 férıhelyre jutó beíratott gyermekek száma 94, Pest megyében 102 fı. Az általános iskolák (652) döntı többsége (82,7%) az önkormányzatok fenntartói körébe tartozik. Az intézményrendszer egészét érinti az épületek állagromlása, az oktatási infrastruktúra elavulása. Az agglomerációban jelentıs hiányok tapasztalhatók az óvodai és alapfokú oktatási intézményi ellátottságban, ugyanúgy, mint a meglévı intézmények infrastruktúrájának minıségében és a napközbeni gyermek- és idısellátás lehetıségeiben (pl. napközi, családi napközi). A beruházásokra, az épületek állagmegóvására fordított összegek visszaestek, aminek következtében az óvoda- és iskolaépületek 9,2 százaléka azonnali, 40 százaléka mihamarabbi felújításra szorul. A régióban, különösen az agglomerációban mintegy közoktatási intézmény vár jelentısebb felújításra és/vagy bıvítésre. Az épületek állagának megóvása mellett a legsürgetıbb feladat azoknak a helyiségeknek a kialakítása, melyekkel az oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszereléseirıl szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet értelmében szeptember 1-ig valamennyi óvodának és iskolának rendelkeznie kellett volna, de amelyek közel harmaduknál még nem állnak rendelkezésre. A fıvárosi középiskolák tanulóinak közel 25%-a Pest megyébıl jár be, és a demográfiai trendeket, illetve a közoktatási rendszer átalakulását figyelembe véve a tendencia várhatóan tartós marad. A régióban számottevı kapacitással rendelkezik az iskolarendszeren kívüli (munkaerı-piaci) képzés intézményhálózata. Megkezdıdött a szakképzés intézményrendszerének átalakítása annak érdekében, hogy rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a munkaerıpiac igényeihez. Jelenleg a képzés szerkezete a képzı intézmények adottságaihoz igazodva folyik, nincs összeköttetés a képzés, és a fiatalokat fogadó vállalkozások között. Jelenleg a os Humán Erıforrás Fejlesztése Operatív Program keretein belül történik a szakképzés kísérleti modelljének kidolgozása, a területileg integrált szakképzı központok (TISZK) létrehozásával. A KMR területén Vácott és Cegléden folyik egy-egy TISZK megalapozása EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az elsı helyen állnak. A régióban jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különbözı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) mőködı szakrendelık, kórházak és alapellátást biztosító intézmények. A tudomány-technológia fejlıdésével lépést tartó korszerő berendezések, gépek beszerzése nem biztosított, óriási gondot jelent a mőszerpark elavultsága, hiányossága. A kötelezıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes mőködését nehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. Több szakorvosi rendelıintézetre jellemzıek a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága. 2 Óvodaegység: önálló és többcélú intézménnyel egybeszervezett tagóvoda. 20

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

BİVÜLİ BUDAPESTI GAZDASÁG SZŐKÜLİ FİVÁROSI KÖLTSÉGVETÉS

BİVÜLİ BUDAPESTI GAZDASÁG SZŐKÜLİ FİVÁROSI KÖLTSÉGVETÉS az ország gazdasági motorja Az egy lakosra jutó GDP 2006-ban a fıvárosban közel háromszorosa volt Magyarország en kívüli átlagának. A megtermelt országos bruttó hazai termék 34%-a fıvárosból származott.

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában Egyházy Zoltán szaktanácsadó, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI INTEGRÁLT KÖZREMŐKÖDİ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben