A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM"

Átírás

1 Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézet A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Budapest, november

2 Szerkesztette és a kutatást irányította: Dr. habil Báger Gusztáv egyetemi tanár, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója Szerzık: Dr. Báger Gusztáv Bogyó Tibor Dr. Goldperger István Dr. Hegedős Ágnes Dr. Kiss Daisy Dr. Örlıs László Dr. Pulay Gyula Dr. Roóz József Dr. Szorcsik Sándor Dr. Vigvári András Kiadásért felel: Dr. Pulay Gyula fıigazgató A kézirat lezárva november 20. Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézet ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ... 9 BEVEZETİ A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGRÓL RÖVIDEN Az információs társadalom fogalma a legkimunkáltabb A tudásalapúság megragadható jelei A tudás értelmezése A tudástermelés, az innováció Tudásmenedzsment A tudásalapú társadalom gazdasági alapjairól Mitıl tudásalapú a gazdaság? A tudásalapú gazdaság modellje A tudásalapú gazdaság piacgazdasági keretei ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG KIÉPÍTÉSÉBEN Az állami szerepvállalás sajátosságai és újszerő vonásai Új követelmények a makrogazdasági irányításban A gazdasági versenyképesség erısítése A jövedelem-újraelosztás újragondolása Az oktatás komplex kezelése Szociális kohézió, közszolgáltatások és egészségügy A globális együttmőködés erısítése Hatékony közigazgatás a tudásalapú gazdaságban A közigazgatási szervezetek mint tudásszervezetek A közigazgatási szervezetek külsı kapcsolatrendszere mint tudásvagyon A közigazgatási szervezetek humántıkéje A közigazgatási szervezetek strukturális tıkéje A közigazgatási szervezetek eredményessége Teljesítménymérés a közigazgatásban Az eredményes közigazgatási szervezet kritériumai Jövıkép kialakítása, stratégiai szemlélet Értékalapú koordináció A tudásközpontú nemzeti stratégia Az ellenırzés szerepe a tudásalapú nemzeti stratégia kialakításában és megvalósításában A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM ASPEKTUSAI A JOGALKOTÁSBAN A Lisszaboni Stratégia a jogi szabályozás háttere A jogalkotás által legérzékenyebben érintett területek A költségvetés tervezése Oktatás, kutatás és fejlesztés (K+F), technológiai innováció A tudásalapú társadalom és a munkajog új munkavégzési formák Esélyegyenlıség a társadalmi kirekesztettség megelızése

4 3.3. Az IKT terjedése és a jogi szabályozás Az egységes európai információs tér megvalósítása Az információhoz jutás új útjai (az e-társadalom) Elektronikus kormányzás, elektronikus ügyintézés A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja a WTO megalakulása elıtt A GATS létrejötte és fı szabályozási elemei A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja és az Európai Unió Tudásalapú társadalom és a tulajdon szabályozása A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM MÉRÉSE A tudásalapú gazdaság mutatószámrendszerei OECD indikátorok Az Európai Unióban használt indikátorok A tudásalapú gazdaság és társadalom számokban A tudásalapú gazdaságba történı befektetések és a tudásalkotás Innovációs hajtóerık. Humán erıforrások a K+F-ben A tudásalapú gazdaság teljesítménye, tudáshasznosítás UTÓSZÓ HELYETT A TENNIVALÓKRÓL FÜGGELÉKEK Nemzetközi szervezetek a tudásalapú gazdaságról Az Európai Unióban használt indikátorok A felsıoktatás számára megnyílt lehetıségek az új felsıoktatási törvény hatálybalépése után A felsıoktatási K+F számbavételének problémái és továbbfejlesztésnek irányai Munkaerıpiac és oktatás IRODALOMJEGYZÉK AZ ÁSZ FEJLESZTÉSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZETÉNEK EDDIG MEGJELENT TANULMÁNYAI

5 Ábrák jegyzéke 1. sz. ábra Kommunikációs eszközök használata (ezer fıre) 2. sz. ábra Innovatív vállalatok 3. sz. ábra A gazdasági növekedés alakulása az OECD országokban (egy fıre jutó GDP átlagos évi változása 1980 és 1998 között) 4. sz. ábra Néhány ország egy fıre jutó GDP-jének alakulása (vásárlóerı-paritáson, USA dollárban) 5. sz. ábra A munkamennyiség és a munkatermelékenység szerepe a gazdasági növekedésben (a teljes gazdaság, ) 6. sz. ábra A tıkeintenzitás és a teljes termelékenység szerepe a gazdasági növekedésben (üzleti szektor, ) 7. sz. ábra Az adott évben beadott szabadalmak száma az Egyesült Államokban ( ) 8. sz. ábra Különbözı végzettségőek átlagos órabére az Egyesült Államokban (USA dollárban) 9. sz. ábra A vezetık és a dolgozók szerepének súlya az innovációban, illetve a folyamatok tökéletesítésben és fenntartásában 10. sz. ábra A K+F befektetések volumene (milliárd euró, folyó áron, ) 11. sz. ábra A bruttó K+F ráfordítás a GDP százalékában (néhány kiemelt országcsoport átlagában és a szélsı értéket képviselı országban, valamint Magyarországon) 12. sz. ábra Kormányzati K+F kiadások a GDP százalékában 13. sz. ábra Az üzleti szektor K+F-re fordított kiadásai a GDP százalékában 14. sz. ábra A évi BERD mutató megoszlása a különféle technikai követelményt támasztó feldolgozóipari ágazatcsoportok között (összes ráfordítás = 100) 15. sz. ábra Közpénzbıl innovációs támogatásban részesülı vállalatok aránya 16. sz. ábra Az iparban a felsı-közepes és csúcstechnikai K + F aránya a K + F kiadáson belül 17. sz. ábra A kockázati tıkebefektetések a GDP százalékában (2006-ban) 18. sz. ábra K+F kiadások áramlásai (2000-ben, millió euró, 1995-ös árakon) 19. sz. ábra Fiatalok tudásszintje (a éveseken belül a legalább felsı középfokú végzettségőek aránya százalékban) 5

6 20. sz. ábra A éves lakosságon belül a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya 21. sz. ábra A éves korosztályra jutó új reál-tudományos és mőszaki diplomások száma 22. sz. ábra A éves korosztályra jutó új reál-tudományos és mőszaki diplomások száma Magyarországon 23. sz. ábra Részvétel az egész életen át tartó tanulásban (a éves korosztály százalékában) 24. sz. ábra Ezer munkavállalóra jutó kutatók száma 25. sz. ábra A K+F létszám és a kutatók évi száma 26. sz. ábra A high-tech ágazatok (feldolgozóipar és szolgáltatások) növekedési üteme ( évek átlaga) 27. sz. ábra A high-tech- és medium high tech feldolgozóipar bruttó hazai termék termelési arányai (2003, feldolgozóipari összes GDP = 100) 28. sz. ábra A high-tech és a tudásintenzív szolgáltatások bruttó hazai termék termelési arányai (2000, szolgáltatások összes GDP-je=100) 29. sz. ábra Foglalkoztatás a csúcstechnikai szolgáltatásban és iparban (az összes munkaerı százalékában) 30. sz. ábra A high-tech export az összes kivitel százalékában 2006-ban 31. sz. ábra High-tech termékek exportjának világpiaci részesedése (százalékban, ben) 32. sz. ábra A high-tech termékek exportjának éves átlagos növekedése (százalékban, ) 33. sz. ábra Az IKT ráfordítások aránya (a GDP százalékában, 2006-ban) 34. sz. ábra Internethasználók aránya a különbözı képzettségőek körében Németországban 35. sz. ábra A szélessávú Internet-elérés mutatószámai (100 lakosra vetítve) 36. sz. ábra Az egymillió fıre jutó tudományos publikációk száma 2002-ben 37. sz. ábra Az egy millió lakosra jutó bejelentett EPO és USPTO szabadalmak száma 6

7 Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat Az IKT szektor ráfordításainak GDP-hez viszonyított évi arányai (százalékban) 2. sz. táblázat Munkaerıpiaci mutatók (százalékban) 3. sz. táblázat A kormányzat kiadásai funkcionális osztályozásban a GDP százalékában 4. sz. táblázat Jóléti kiadások a GDP százalékában 5. sz. táblázat A kompetenciák és a szervezeti teljesítmény kapcsolata 6. sz. táblázat A kormányok által követett értékek idıbeni hierarchiája 7. sz. táblázat Az értékek összehangolásának lehetıségei 8. sz. táblázat Innovációs teljesítményindikátorok 9. sz. táblázat A bruttó K+F ráfordítás (GERD) megoszlása pénzforrások szerint 10. sz. táblázat Az emberi erıforrásokra fordított kiadások a GDP százalékában 11. sz. táblázat A felsıoktatásban részt vevı hallgatók megoszlása ISCED képzési területek szerint 12. sz. táblázat A kutatók szektorok szerinti megoszlása és növekedési dinamikája (százalékban) 13. sz. táblázat A kutatóhelyek számának alakulása Magyarországon 14. sz. táblázat Egy foglalkoztatottra számított termelékenység (vásárlóerı-paritáson számított GDP; EU 27=100) 15. sz. táblázat Az egy órára számított éves termelékenységi indexek változásai az EU 15-ök és az USA esetében 7

8 8

9 Elıszó E tanulmány témaköre a tudásalapú gazdaság és társadalom rendkívül aktuális önmagában, de az EU-hoz való csatlakozás, a Lisszaboni Stratégia (nem maradéktalan) teljesülése, a gazdasági növekedés megtorpanása stb. még inkább aktuálissá tette és teszi azt. Mégis joggal adódik a kérdés, miért éppen az Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézete (a továbbiakban: ÁSZ FEMI) foglalkozott és foglalkozik vele vagy pontosabban: ez az intézet miért a tudásalapú gazdaság és társadalom kérdéseit emeli ki egy tanulmány keretében. Mindenekelıtt hangsúlyoznunk kell, hogy a téma egy szerves fejlıdés következtében került napirendre intézetünkben. Több olyan tanulmánykötetünk jelent meg korábban, amelyek már közvetlenül és sok szálon kapcsolódtak a tudásalapú gazdasághoz, társadalomhoz. Ilyenek a felsıoktatásról, a környezetvédelemrıl, a K+F tevékenységrıl és az innovációról készített és megjelent elemzéseink, amelyek számos részterületen igényelték a tudásalapúság átgondolását, értelmezését és elemzését, a vonatkozó követelmények érvényesítését, azt, hogy a kialakulási folyamat kibontakozását egy-egy adott területen miképpen lehet megalapozni, illetve meggyorsítani. Intézetünk érthetıen intenzíven foglalkozik az állami szerepvállalás kérdéseivel, aktuális problémáival mind a hazai speciális összefüggéseket, mind az átfogó, nemzetközileg általános szempontokat figyelembe véve. Nem kell nagyon részletesen bizonyítani, hogy a két téma mennyire szorosan összefügg, hogy a közszolgáltatások maguk is hogyan tolódnak el éppen a tudásalapúság kiépítésének szőkebb és tágabb területeire, különösen a társadalmi viszonyokat, illetve a tudásdiffúziót illetıen. Ezt még hangsúlyozottabban támasztotta alá, hogy az intézetben kimondottan foglalkozunk a közszolgálati szférával többek között éppen abból az aspektusból, hogy ez a szféra maga is tudásszektor (a közigazgatás maga is tudásszervezet), de hatásos és innovációbarát ügyintézése révén külsı részese is a tudásalapú gazdaság és társadalom kedvezı esetben gyors és hatékony kibontakoztatásnak. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a jognak, a jogalkotásnak egyre több feladata van a tudásalapú társadalom, gazdaság jogi kereteinek megteremtésében, ezek fejlesztését szolgáló rész- és átfogó szakpolitikák hatásos érvényesítésének az elısegítésében, bizonyos területek például az Internet stb. mőködésének szabályozásában, s a szellemi javak tulajdonjogának fejlesztésében, akkor nem véletlenül kellett kitérnünk néhány jogi aspektusra is. 9

10 Arra is utalnék, hogy az ÁSZ ellenırzései során értelemszerően egyre gyakrabban találkozik a téma mindennapi aspektusaival, jellemzıivel, eredményeivel, de nem kívánatos hatásaival is. Az ellenırzés, különösen az átfogó és a teljesítményellenırzés hatásosságát szolgálhatja a témában való mélyebb eligazodás, az összefüggések feltárása és megismerése. E tanulmányban is természetesen fıleg ezeket a szálakat törekszünk megragadni és kibogozni, összefüggéseiket tisztábbá és érthetıbbé tenni. Még azt mindenképpen hangsúlyoznám, jóllehet nagy figyelmet fordítunk a szakirodalom ismertetésére, mégsem célunk egy, a témakörre vonatkozó elméleti szintézis elkészítése, hanem csak annak bemutatása, hogy mennyire tudásalapú ma a magyar gazdaság és mennyire nem, illetve milyen fıbb feladatokat kell még megoldani a szóban forgó követelmények jobb kielégítése végett. Munkánk eredményességét bizonyítaná, ha a kiadványunkat megismerı szőkebb szakértıi kör, de a szélesebben érdeklıdı társadalmi kör is úgy érzékelné és értékelné tevékenységünket, hogy hozzájárul e rendkívül fontos, mondhatni jövıt-meghatározó társadalmi-gazdasági probléma tisztázásához. Mi mindenképpen erre törekedtünk. Ezért hasznosítottuk azokat a véleményeket is, amelyek a tanulmány tervezetének szakmai vitáján elhangzottak, s amelyekért a kiváló szakembereknek közülük is kiemelten Vámos Tibor akadémikusnak és Tamás Pálnak, az MTA Szociológiai Intézete igazgatójának ezúttal is köszönetemet fejezem ki. Mindamellett azt is mondhatjuk: a témával úgy jártunk, mint a hegymászó a heggyel egyszer csak ott volt elıtte, s megkísérelte megmászni. Sikerül-e? Nem ez a legfontosabb bár messze nem közömbös része az ügynek, hanem a reakció, az önkéntelenül kiváltott cselekvés. Megtette, mert ott volt, elvárták tıle, hogy megmássza, ráadásul nagy volt a kihívás. A tudásalapú gazdaság, társadalom ma minden társadalomkutató, közgazdász számára a hegy! Amennyiben pusztán az elsı kiálló szikláig eljutottunk, hozzájárultunk ahhoz, hogy mások feljebb juthassanak. Báger Gusztáv 10

11 Bevezetı Ebben a rendkívül gyorsan változó világunkban talán abban mindenki egyetért, hogy a XXI. századdal szép új világ köszöntött az emberiségre. Pontosabban az emberiség szép új világot teremtett erre az ezredfordulóra. Olyan világot, amely a gazdasági lehetıségeket tekintve soha nem tapasztalt helyzetbe hozta a Föld lakóit, s ennyiben valóban gyökeresen új, a tényezı-hatékonyság oldaláról minıségileg is új világról van szó. Ugyanakkor számtalan olyan problémával, gonddal kénytelen az emberiség továbbra is küszködni kirívó szociális, jövedelmi, vagyoni egyenlıtlenségek, nagy és táguló esélyegyenlıtlenségek emberek, régiók, országok, világtájak között stb., amelyek a lehetıségek oldaláról szinte megmagyarázhatatlanok. Ezért is szép ez az új világ így idézıjelben. Az információs technológia és technika, a tudás, az ismeretek felhalmozódása a termelés technikai alapjait (és az azt mozgásba hozó munkaerıt) alapvetıen megváltoztatta. Ez mindenekelıtt abban jut kifejezésre, hogy az ember, s ezáltal a mai gazdaság termelıképessége soha nem látott szintre nıtt. Az 1950-es évek elejétıl a világ GDP termelése 6-8 szorosára bıvült, ezen belül a közismert gazdasági csodát mővelı országoké (Japáné, Németországé stb.) még gyorsabban, a fejlettség élvonalában haladóké pedig lassabban növekedett. A jelenlegi termelıerık hatásosságát jelzi, hogy becslések szerint ezek teljes kihasználásával a világ mai népességének a kétszeresét lehetne kielégítı szinten ellátni, fenntartani. Egyedül Észak-Amerika agrárkapacitása elegendı lehetne a jelenlegi népesség agráreredető élelmiszerrel történı megfelelı ellátására. Ezekben összegzıdnek a lehetıségek, az új világ eredményei. A valóság mégis az, hogy a világ mai népességének egy nagy hányada az úgynevezett szegénységi küszöb alatt, azaz kevesebb, mint napi egy USA dollárból él. A változások a munka világát is érintették: a foglalkoztatási ráta az EU 25-ökben 2005-ben nem érte el a 64 százalékot (1995-ben az EU 15-ökben mindössze 60 százalék volt, az EU 10- ekben kissé visszaesett), Japánban közelítette a 69 százalékot, s az Egyesült Államokban valamivel még jobb volt a helyzet, 71,2 százalékos foglalkoztatást mértek, amit nagyban befolyásolt a katonai (hadi) szféra nagy súlya. Európa több országában (többek között nálunk, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában) e mutató 60 százalék alatt helyezkedik el, az úgynevezett fejlıdı, de különösen a lemaradó országokban pedig még kedvezıtlenebb a helyzet. Ez utóbbiak közül viszont egyre inkább kivételnek számít Kína, India, Brazília és jelentıs részben Oroszország is. A globalizáció hatására ugyanis a tömegtermelés, 11

12 így a foglalkoztatás egyre inkább ezekbe az országokba tevıdik át. Erre alapot ad mint azt a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2007-es foglalkoztatási jelentése megállapítja az a tény, hogy a világ munkaerejének 45 százaléka ezekben az országokban él, míg az OECD országokban csak 19 százaléka, a bérszínvonaluk a fejlett országokénak egy tizede körül mozog. Okot és ösztönzést a folyamatnak tehát az ad, hogy a szóban forgó országokban a munkaerı jóval olcsóbb, mint a fejlett országok munkaereje, ráadásul mindenekelıtt a kínai rendkívül szorgalmas, megbízható, tanulékony, mindent elvállaló és felvállaló. Ez vonatkozik a termelıerık anyagi elemeinek hasznosítására is. Mindeközben a világ felsı 10 százalékának jut a megtermelt jövedelem 40 százaléka, ez a decilis birtokolja az anyagi gazdagság (vagyon) 60 százalékát, nem is beszélve a szellemi termékekrıl, a vagyonról vagy éppen az információról. A jövedelemskála alsó decilisébe tartozók ez utóbbiakhoz gyakorlatilag semmilyen mértékben nem jutnak hozzá. Ezt az új világot a fentieken túl többek között az jellemzi, hogy az ember egyre jobban megismeri a világot, az életet, az anyagot. Ugyanakkor és egyidejőleg a megismerés e csodálatos folyamatának számos hordaléka, salakja van. Egyre több a hamis, a nem alátámasztott információ, amelyek között egyre nehezebb eligazodni. Az sem ritkaság manapság, hogy tudományos köntösbe bújtatva nem bizonyítható tételekrıl folyik a vita, hanem ideológiák között. Következésképpen a tudásalapúság nem pusztán némely anyagi-gazdasági probléma megoldásához nem adta még meg a kulcsot, de nem kevés szellemi hordalékkal is jár, pontosabban adott viszonyok között a tudásérvényesítés, -hasznosítás nem egyértelmően és nem mindenki számára biztosított. Ez különösen vonatkozik mint bizonyítani törekszünk a késıbbiekben a társadalmi viszonyokra, szegmensekre. Itt csupán annyit jeleznénk, hogy még nagy változások elıtt állunk, amelyeknek várhatóan túlsúlyban lesznek a pozitívumai, s ezek közül kiemelkedı lehet (lenne) a hatalmas, elmaradt kultúrterületek és néptömegek fokozatos, de gyors felemelkedése, ezen kultúrák ötvözıdése az euro-atlanti kultúra eredményeivel, az életmód átfogó és lényeges javulása stb. A XX. század végi, XXI. század eleji korszak, a szép új világ jellemzıjeként, a társadalmi fejlıdés új jelenségeinek leírására ma leggyakrabban olyan fogalmakat használnak a kutatók, a társadalomtudósok, de még a politikusok is, mint az információ, a kommunikáció, a tudás, a tudásmenedzsment, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció vagy mint az információs, tudásalapú, tudás- vagy innovációs gazdaság, illetve társadalom. 12

13 Természetesnek tekinthetı, hogy ha új jelenségekkel találkozunk legyenek ezek gazdaságiak, társadalmiak vagy akár politikaiak, megkíséreljük azokat értelmezni, megmagyarázni. A köznapi ember mindenekelıtt hatásuk tekintetében akar eligazodni a jelenségek, folyamatok között, s attól függıen, hogyan hatnak rá ezek igyekszik kihasználni vagy elkerülni a következményeket. A tudós ember az új jelenségekhez a miért, hogyan kérdéseket feltéve közelít, rendszerez, csoportosít, tipizál, kutatja azok mélyebb gyökereit. Az ideologikus beállítottságú saját értékrendje szerint magyarázza a jelenséget, a politikus alkatú megpróbál gyakorlati választ adni vagy ilyen megoldásokat sürget, befolyásolni akarja gyorsítani vagy lassítani, ilyen vagy olyan irányba terelni az új jelenségek, folyamatok alakulását, ezek hatásait. Az adott válaszok természetesen minden esetben a különféle érdekek és értékek vagy ezeket kifejezı, érvényesítı ideológiák mentén is megfogalmazódnak. A más és más felfogásokban nyilvánvalóan nagy szerepe van az eltérı mőszaki, gazdasági, szociológiai, filozófiai stb. tudományterületi megközelítéseknek is. Természetesnek tekinthetı az is, hogy a tudományos életben a kutatók egy-egy új jelenséget különféleképpen, egymástól eltérıen értelmeznek. Gyakran hosszú idı telik el, amíg a fogalmak letisztulnak, az álláspontok közelednek, konszenzus jön létre a tudósok egy-egy csoportja között különösen a társadalomtudományok területén. Napjainkban hasonló a helyzet e kérdéskörben. Még mindig rengeteg a tisztázatlan kérdés. A nemzetközi és hazai szakirodalomban sokan még azt is vitatják, hogy van-e létjogosultsága az információs, tudásalapú vagy tudástársadalom kategóriákat használni. Sokszor még azok a fogalmak sem kiérleltek, amelyekkel leírjuk, értelmezzük az új jelenségeket. Még messze nem egy nyelven beszélünk. Tanulmányunkat a tudásalapú gazdaság rövid bemutatásával, kifejtésével, úgy is mondhatnánk értelmezésével kezdjük. Tudjuk, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom pontos leírása, a különféle értelmezések 1 körüljárása több éves szakmai munkát igényelne, amely meghaladja intézetünk lehetıségeit. Itt és most a tudásalapú gazdaság néhány általunk fontosnak vélt és az általánostól eltérıen megítélt összefüggését kíséreljük meg röviden bemutatni. 1 Ha az elmúlt tizenegynéhány év dokumentumait megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a társadalom kontextusában az alábbi kifejezéseket használják: információs társadalom (Information Society), tudásalapú társadalom (Knowledge Based Society), tudástársadalom (Knowledge Society), a tudás társadalma (Society of Knowledge), információ- és tudásalapú táradalom (Information and Knowledge Based Society) és a tudásalapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai (Socio-economic Impacts of Knowledge Based Economy). 13

14 A problémakörrel foglalkozók ennek a kétségtelenül nagyon is ellentmondásos korszaknak az új jelenségeit, kimutatható trendjeit általában technikai-technológiai, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseikben közelítik meg, s a vizsgálatok folyamán hol egyikre, hol másikra, hol a harmadikra koncentrálnak, de jellemzıen összekapcsolódnak az információ és a tudás jelentıségének, mint e korszakot leginkább meghatározó tényezıknek a kiemelésével, döntı szerepének a hangsúlyozásával. Akik az információt, az információs technológiát és technikát, mint e korszak leginkább jellemzı, meghatározó tényezıjét hangsúlyozzák, azok információtechnológiáról, információs gazdaságról, információs társadalomról szólnak. Akik a tudást tartják e korszakra leginkább jellemzınek, e korszakot megalapozó tényezınek, azok jellemzıen tudástechnológiáról, tudásgazdaságról, tudástársadalomról beszélnek. Azokban az esetekben pedig, amikor a technológiai, gazdasági és társadalmi megközelítések tudásalapú elıtaggal egészülnek ki, a gazdaság fejlıdésének történelmi folyamat-jellege domborodik ki, hangsúlyozottan a technikai-technológiai nagy áttörések szerves egymásra épülése kerül elıtérbe, amelyek a XVIII. XIX. századhoz képest a második világháború óta nagyon felgyorsították a változások menetét, megnövelték ezek méreteit, felfokozták intenzitását. Nem vitatjuk a különféle megközelítések jogosságát, de nem érthetünk egyet azokkal, akik csak technológiai, csak gazdasági, csak társadalmi, kulturális stb. változásként kezelik az új jelenségeket, kiszakítva azokat bonyolult összefüggéseikbıl. A tanulmány keretében e korszakra jellemzı új jelenségeket nem egymástól elszigetelve, hanem társadalmi kontextusaikban vizsgáljuk. A technológiai, gazdasági változásokat társadalmi összefüggéseikben értelmezzük, azaz mint össztársadalmi folyamatot, változást fogjuk fel. Ebben az összefüggésrendszerben törekszünk érzékeltetni, hogy a társadalmi fejlıdés minıségi változásait, azaz azt, hogy egy komplex, a társadalmi lét minden területét átható folyamatról van szó. Ugyanakkor abból indulunk ki, hogy a gazdaság alapszerkezetében bár átstrukturálódik változatlan a magántulajdon, a profitérdek, a moderált piacgazdaság, s a társadalmi erık, a társadalmi viszonyok (szociális, kulturális, politikai stb. viszonyok) alapvetı meghatározói, rendezı elvei is ezek maradnak annak ellenére, hogy a folyamatok, a nagy változások a jelenleginél átfogóbb társadalmi szintő koordinációt igényelnének, sıt a globalizációból is eredıen a gazdasági folyamatok, azok következményei nemzetállamok feletti irányításra szorulnának, nem is beszélve a fenntarthatóság, ezzel összefüggésben a környezetvédelem garantálásáról. A fentiekbıl következıen azt tartottuk célszerőnek, hogy azoknak a folyamatoknak, jelenségeknek az elemzésére koncentráljunk, amelyek a tudásalapú gazdaság és társadalom mozgá- 14

15 sának, fejlıdésének a gazdaság (piacgazdaság), a globalizáció, az állami szerepvállalás erıterében zajlanak. A kötetben helyet kap a tudásalapúság gazdasági alapjainak kibontása. Alapvetı fontosságúnak tartjuk annak kiemelését, hogy a gazdasági fejlıdés gyújtópontjába egyre inkább az emberi szakértelem, a tudás, a tanulás kerül, s a gazdaság ma sokkal mélyebben és közvetlenül gyökerezik a tudás termelésében, elosztásában és felhasználásában, mint korábban bármikor. Ebben az összefüggésben elemezzük a gazdasági fejlıdés új szakaszát, amelyben elengedhetetlennek tartjuk a gazdasági növekedés új, endogén szemlélető modelljének alkalmazását, a növekedésfogalom újszerő tartalmi megközelítését, illetve meghatározását (például ebbıl a szempontból a hadi szféra teljesítményének kezelését). Ugyanakkor ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tudásalapú gazdaság változatlanul piacgazdaság, s a legjelentısebb koordinációs tényezı belátható idın belül továbbra is a piac marad annak ellenére, hogy az maga is számos nem gazdasági, nem piaci tényezıtıl befolyásoltan funkcionál. A tudásalapú gazdaságban a teljesítmény, a foglalkoztatottság és a jólét növekedését a tudásintenzitás és a csúcstechnológia dinamikus fejlıdése viszi majd elıre, egyelıre piacgazdasági keretek között, egyenetlenül, nagyfokú differenciáltságot szülve, illetve azt tovább fokozva. Az is belátható, hogy az egyéni differenciálódás a nagyfokú tudásbeli különbségek folytán felgyorsul, bár méreteiben nem éri el, de hatásfokában messze felülmúlja, felülmúlhatja a kézmővességnek az eredeti tıkefelhalmozás korabeli differenciáló hatását. Ennek már ma is jó példái a garázs-vállalkozások, ezek kitörései. Már itt utalnunk kell arra, hogy tanulmányunk legalább két vonatkozásban hiányérzetet kelthet az olvasóban. Tudjuk, hogy jelentısége, de fıleg tisztázatlansága miatt foglalkoznunk kellett volna a mai piacgazdaság természetével, sajátosságaival. A kutatók, az elemzık számára teljesen világos, de a gondolkodó ember számára is kételyeket kelt: mennyiben valós, illetve mennyiben szabályozott (moderált), mennyiben szimulált (központi modell alapján csinált és mőködtetett), mennyiben monopolisztikus mai viszonyok között a piac. Alapvetı kérdések ezek, amelyekre a tudomány még nem adott átfogó, teljes és egyértelmő választ. Ugyanez vonatkozik a globalizáció által újjászült és felerısített duális gazdaság problémakörére, azon belül is elsısorban az elsorvasztott (elsorvadó) nemzetgazdasággal kapcsolatos, az ebbıl fakadó más kérdésekre is. Ezen nagy horderejő témákra terjedelmi, de mindenekelıtt tartalmi okokból nem térhettünk ki: ezek ugyanis önállóan megérnek nem egy, hanem több tanulmányt is. Végül nem zártuk ki, de direkt formában nem utaltunk arra, hogy tetszik, nem tetszik az adott viszonyok magukban hordják a válság, különösen a pénzügyi krízis 15

16 lehetıségeit, mi több szükségszerőségét, ami az ingatlanpiaci, a spekulációs tıkepiaci buborékok szétpukkanása nyomán be is következett. A tanulmányban érintjük az állami szerepvállalás fontosságát a tudásalapú gazdaság kibontakoztatásában. Az államra, mint történelmileg változó, fejlıdı intézményre a napjainkban érvényesülı folyamatok közül a globalizáción túl a tudás, az információ egyre inkább meghatározóvá válása gyakorolja az egyik legnagyobb hatást, mégpedig minden oldalról. Ez az össztársadalmiság újratermelésének szinte minden területét érinti. Az államnak közvetlenül a globálizációhoz kapcsolódó funkciói mellett bıvül a tudásalapú társadalom kiépítésével összefüggı feladatköre is, illetve az új fejlemények módosítják az állam gazdasági, szociális funkcióinak a tartalmát, az eddigi tapasztalatok szerint még az úgynevezett hagyományos államfunkciókat is kibıvítették, minıségben lényegesen átalakították. Korszakunk új jelenségei kétségtelenül kihívást jelentenek az államok, a kormányzatok számára. Nem hagyják érintetlenül az állam szerepét a fenntartható fejlıdés megvalósításának követelményei vagy a jövedelem-újraelosztás átgondolása csakúgy, mint az egész életen át tartó oktatás és tanulás elvének érvényesítése, a megfelelı szintő foglalkoztatás biztosítása stb. A tanulmányban önálló fejezetben foglalkozunk a tudásalapú társadalmat hatékonyan szolgáló, maga is tudásalapú közigazgatás néhány aspektusával. Kiindulópontunk az, hogy nemcsak a modern információs technikát és technológiát alkalmazó gazdaság szervezıdésére jellemzı a tudáshálózatok kialakulása, hanem a közigazgatási szervek tevékenységére is, hiszen korunkban az államnak már nem egyszerően társadalmi-gazdasági szférákat, hanem együttmőködı rendszereket kell szabályoznia úgy, hogy az állam maga is része e hálózatoknak. A képet még inkább tarkítja, összetettebbé teszi a civil társadalom önszervezıdése és fokozott társadalmi szerepe, többek között bonyolult kapcsolat- és viszonyrendszere magával az állammal. Ehhez kapcsolódik a közigazgatási szervezetek valódi tudásszervezetté válásának a folyamata, a mőködés hatékonysága, eredményessége, s a tudásszervezetté válásnak olyan kulcselemei, mint a tudásvagyon, a humántıke, a jövıkép felvázolása, a jövıkép mozgósító ereje stb. A tudásalapú gazdaságban az államnak tudásközpontú stratégiát kell folytatnia, a tudás felhalmozását és hasznosulását segítı politikát kell megvalósítania, ami több vonatkozásban új eszközrendszert is feltételez. A tudásközpontú nemzeti stratégia kidolgozása és érvényesítése, a tudásalapú gazdaság komplexitása az állami ellenırzést is új követelmények elé állítja. Egyre nı a jelentısége az átfogó, rendszerszemlélető, teljesítményorientációjú ellenırzésnek. Ezáltal az ellenırzés is 16

17 hozzájárulhat a tudásközpontú nemzeti stratégia kialakításához és eredményes megvalósításához. A tudásalapú gazdaságban a közigazgatás csak akkor lehet eredményes, ha a jó kormányzás elveit és értékeit követi, amelynek elengedhetetlen eleme a megfelelı ellenırzési rendszer, sıt, az ellenırzés a jó kormányzás kialakulását is segíti. A tanulmány azt is elemzi, hogy milyen módon jelennek meg a jogalkotásban a tudásalapú gazdaság és társadalom alapvetı elemei, problémái. Nyilvánvalóan a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtése és mőködtetése nem csupán a társadalmi és a gazdasági struktúrát befolyásolja, hanem a jogi szabályozás terén is indokolja a leképezést, a szükség szerinti beavatkozást. A tudásra épülı gazdaság és társadalom fejlıdése ugyanis elengedhetetlenül szükségessé teszi a szabályozást, emellett pedig számos olyan problémát is felvet, amelyeket alapvetıen a jogalkotás, a szabályozás útján lehet és kell megoldani. Ennek során megkíséreljük bemutatni, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítését, feltételeinek megteremtését, valamint az általa felvetett problémákkal kapcsolatos legfontosabb kérdések megoldását miként szolgálta és szolgálja a jogalkotás és a jogalkalmazás. A témához kapcsolódó közösségi célkitőzések ismertetésével bemutatjuk, hogy a hazai jogalkotásban milyen területeken jelentek meg a tudásalapú gazdaság és társadalom uniós szintő összefüggései, kérdései, s azok mennyiben befolyásolták a szabályozás alakulását. A tanulmányban nagy teret kap a tudásalapú gazdaság és társadalom mérése, illetve a mérésfejlıdés elemzése, ismertetve a nemzetközi gazdasági szervezeteknek a tudásalapú gazdaság teljesítményének mérésére kidolgozott mutatószámrendszerét. Mindenekelıtt gyakorlati megközelítésbıl törekedtünk a tudásalapú gazdaság és társadalom leírására, jellemzésére használatos statisztikai adatsorok, indikátorok sokszínő rendszerébıl olyan mutatószámrendszert összeállítani, amely lehetıséget ad mind nemzeti, mind nemzetközi alapon és szinten a helyzet összehasonlításra, átfogó értékelésére. Úgy ítéljük meg, hogy e mutatók (statisztikai indikátorok) alkalmasak a tudásalapú társadalom és gazdaság jövıbeli fejlıdése szempontjából meghatározónak számító elemek nyomon követésére, s mind a hazai, mind a nemzetközi környezetben egymással összehangoltan értékelhetı bemutatására. A tanulmányban, annak valamennyi részében foglalkozunk a tudásalapú gazdaság kiépítésének problémáival, e területen végbement változások bemutatásával, s a gyakorlati teendıket törekszünk összefoglalni, olyan viszonyítási pontokat igyekszünk megragadni, amelyek cselekvési vezérfonalként szolgálhatnak a mindennapok során a gyakorlati teendık számára. 17

18 Azt feltételezzük, hogy a társadalmi, politikai és katonai kettéosztottság megszőnésével, a globalizációval, valamint az uniós csatlakozással új esélyeket kap (kapott) hazánk. Az esély a társadalmi boldogulás új lehetıségeit jelenti, miközben potenciális a veszély: maga a lemaradás a nemzetközi versenyben. Az egységesülı Európa teljesítményénél fogva elismert és ezáltal nyertes társadalmai közé kerülhetünk ez korunk és jövınk történelmi tétje, amit megragadni kizárólag most van esélyünk. Ezért megkíséreljük nemzetközi versenyképességi keretbe helyezni az Európai Unió és Magyarország pozícióit a tudásalapú gazdaság és társadalom dimenziójában, bemutatva a hazai kiépülés helyzetét és a fejlıdés lehetséges és optimálisnak gondolt irányait. Az ugyanis teljesen természetes, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom hazai kiépülésének kereteit egyrészt az uniós csatlakozás jelentette kihívások és lehetıségek (az uniós tagországok közötti verseny), az uniós támogatások oldaláról, másrészt az EU-n keresztül a globális világgazdasági térben célszerő meghatározni. Magyarországnak egy uniós struktúrába ágyazódva, a Lisszaboni Stratégia annak továbbgondolt változata keretében kell kialakítania a tudásalapú társadalom és gazdaság hazai intézményi, jogi kereteit, figyelemmel a tágabb feltételekre, mindenekelıtt a világban végbemenı globalizációs jelenségekre és folyamatokra. A külsı feltételek és az ösztönzık oldaláról vizsgálva a tudásalapú társadalom kiépülését, megállapítható, hogy az állam minden szintjén 2 aktív szerepvállalásra van szükség, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magánszektor, a külföldi tıke számára is vonzóvá tegye a befektetéseket, de egyúttal a foglalkoztatottak jóléte is megteremtıdjön, életmódja is javuljon, a szegénység minimalizálódjon, illetve annak érdemi társadalmi kezelése biztosított, megalapozható legyen. Fontos, hogy az állam hangsúlyos szerepe megjelenjen a szabályozók, az infrastrukturális, a kutatási és az innovációs rendszert érintı struktúrák meghatározásakor. Mindezt még nyomatékosabbá teszi az EU tagság érdemi megvalósulása, az ország társadalmigazdasági felzárkóztatása az Unió fejlett országaihoz. Ez mint ahogy a belépés jogiprocedurális folyamata is kizárólag kormányzati vezérléssel lehet sikeres, éppúgy, mint a felzárkóztatáshoz igénybe vehetı támogatások fogadása, hatásos, eredményes hasznosítása. A Lisszaboni Stratégia legfıbb jelszava, hogy az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb régiója. Az eredeti cél megfogalmazásában nem kis része van azoknak az elemzéseknek és elméleti munkáknak, amelyek a XXI. század közeledtével kezdıdtek el és abból indultak 2 Ebbe a nemzetállamok együttesét, mi több a nemzetállamok felettiséget is beleértjük. 18

19 ki, hogy a XX. századi technikai fejlıdést követıen egy olyan új társadalmi-gazdasági korszak körvonalai kezdenek kirajzolódni, amelyben az innovációnak és a tudásnak meghatározó szerepe lesz. [Arcibugi, D. (2000)] A Stratégia félidıs értékelése, a tényleges helyzet megítélése nyomán ma már túlzottan optimista, maradéktalanul nem teljesíthetı célnak tőnik, ezért rendszeresen figyelemmel kell lenni a végrehajtásra, s az objektíve szükséges változtatásokat idıben meg kell lépni, amihez minden tagállamnak nemzeti szinten is hozzá kell járulni. * * * Tisztában vagyunk azzal, hogy az itt közreadott tanulmányunk nem zárhatja le a szóban forgó téma vizsgálatát, elvi-gyakorlati összefüggéseinek feltárását és tisztázását, annál is inkább, mert megítélésünk szerint egy sajátos, bizonyosan egész történelmi idıszakot átható és átfogó gazdasági-társadalmi viszonyrendszerrıl van szó. Ezért szakmai eredménynek tekintjük, ha gondolatfelvetéseinkkel, gondolatvitelünkkel sikerül a további elemzı, alkotó tevékenységeket megfelelı irányba befolyásolni, azok sikerességét, a gyakorlati teendık meghatározását elısegíteni. 19

20 20

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Az informatika és a felsıoktatás,

Az informatika és a felsıoktatás, Az informatika és a felsıoktatás, az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség,

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben