A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM"

Átírás

1 Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézet A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Budapest, november

2 Szerkesztette és a kutatást irányította: Dr. habil Báger Gusztáv egyetemi tanár, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója Szerzık: Dr. Báger Gusztáv Bogyó Tibor Dr. Goldperger István Dr. Hegedős Ágnes Dr. Kiss Daisy Dr. Örlıs László Dr. Pulay Gyula Dr. Roóz József Dr. Szorcsik Sándor Dr. Vigvári András Kiadásért felel: Dr. Pulay Gyula fıigazgató A kézirat lezárva november 20. Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézet ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ... 9 BEVEZETİ A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGRÓL RÖVIDEN Az információs társadalom fogalma a legkimunkáltabb A tudásalapúság megragadható jelei A tudás értelmezése A tudástermelés, az innováció Tudásmenedzsment A tudásalapú társadalom gazdasági alapjairól Mitıl tudásalapú a gazdaság? A tudásalapú gazdaság modellje A tudásalapú gazdaság piacgazdasági keretei ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG KIÉPÍTÉSÉBEN Az állami szerepvállalás sajátosságai és újszerő vonásai Új követelmények a makrogazdasági irányításban A gazdasági versenyképesség erısítése A jövedelem-újraelosztás újragondolása Az oktatás komplex kezelése Szociális kohézió, közszolgáltatások és egészségügy A globális együttmőködés erısítése Hatékony közigazgatás a tudásalapú gazdaságban A közigazgatási szervezetek mint tudásszervezetek A közigazgatási szervezetek külsı kapcsolatrendszere mint tudásvagyon A közigazgatási szervezetek humántıkéje A közigazgatási szervezetek strukturális tıkéje A közigazgatási szervezetek eredményessége Teljesítménymérés a közigazgatásban Az eredményes közigazgatási szervezet kritériumai Jövıkép kialakítása, stratégiai szemlélet Értékalapú koordináció A tudásközpontú nemzeti stratégia Az ellenırzés szerepe a tudásalapú nemzeti stratégia kialakításában és megvalósításában A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM ASPEKTUSAI A JOGALKOTÁSBAN A Lisszaboni Stratégia a jogi szabályozás háttere A jogalkotás által legérzékenyebben érintett területek A költségvetés tervezése Oktatás, kutatás és fejlesztés (K+F), technológiai innováció A tudásalapú társadalom és a munkajog új munkavégzési formák Esélyegyenlıség a társadalmi kirekesztettség megelızése

4 3.3. Az IKT terjedése és a jogi szabályozás Az egységes európai információs tér megvalósítása Az információhoz jutás új útjai (az e-társadalom) Elektronikus kormányzás, elektronikus ügyintézés A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja a WTO megalakulása elıtt A GATS létrejötte és fı szabályozási elemei A szolgáltatáskereskedelem liberalizációja és az Európai Unió Tudásalapú társadalom és a tulajdon szabályozása A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM MÉRÉSE A tudásalapú gazdaság mutatószámrendszerei OECD indikátorok Az Európai Unióban használt indikátorok A tudásalapú gazdaság és társadalom számokban A tudásalapú gazdaságba történı befektetések és a tudásalkotás Innovációs hajtóerık. Humán erıforrások a K+F-ben A tudásalapú gazdaság teljesítménye, tudáshasznosítás UTÓSZÓ HELYETT A TENNIVALÓKRÓL FÜGGELÉKEK Nemzetközi szervezetek a tudásalapú gazdaságról Az Európai Unióban használt indikátorok A felsıoktatás számára megnyílt lehetıségek az új felsıoktatási törvény hatálybalépése után A felsıoktatási K+F számbavételének problémái és továbbfejlesztésnek irányai Munkaerıpiac és oktatás IRODALOMJEGYZÉK AZ ÁSZ FEJLESZTÉSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZETÉNEK EDDIG MEGJELENT TANULMÁNYAI

5 Ábrák jegyzéke 1. sz. ábra Kommunikációs eszközök használata (ezer fıre) 2. sz. ábra Innovatív vállalatok 3. sz. ábra A gazdasági növekedés alakulása az OECD országokban (egy fıre jutó GDP átlagos évi változása 1980 és 1998 között) 4. sz. ábra Néhány ország egy fıre jutó GDP-jének alakulása (vásárlóerı-paritáson, USA dollárban) 5. sz. ábra A munkamennyiség és a munkatermelékenység szerepe a gazdasági növekedésben (a teljes gazdaság, ) 6. sz. ábra A tıkeintenzitás és a teljes termelékenység szerepe a gazdasági növekedésben (üzleti szektor, ) 7. sz. ábra Az adott évben beadott szabadalmak száma az Egyesült Államokban ( ) 8. sz. ábra Különbözı végzettségőek átlagos órabére az Egyesült Államokban (USA dollárban) 9. sz. ábra A vezetık és a dolgozók szerepének súlya az innovációban, illetve a folyamatok tökéletesítésben és fenntartásában 10. sz. ábra A K+F befektetések volumene (milliárd euró, folyó áron, ) 11. sz. ábra A bruttó K+F ráfordítás a GDP százalékában (néhány kiemelt országcsoport átlagában és a szélsı értéket képviselı országban, valamint Magyarországon) 12. sz. ábra Kormányzati K+F kiadások a GDP százalékában 13. sz. ábra Az üzleti szektor K+F-re fordított kiadásai a GDP százalékában 14. sz. ábra A évi BERD mutató megoszlása a különféle technikai követelményt támasztó feldolgozóipari ágazatcsoportok között (összes ráfordítás = 100) 15. sz. ábra Közpénzbıl innovációs támogatásban részesülı vállalatok aránya 16. sz. ábra Az iparban a felsı-közepes és csúcstechnikai K + F aránya a K + F kiadáson belül 17. sz. ábra A kockázati tıkebefektetések a GDP százalékában (2006-ban) 18. sz. ábra K+F kiadások áramlásai (2000-ben, millió euró, 1995-ös árakon) 19. sz. ábra Fiatalok tudásszintje (a éveseken belül a legalább felsı középfokú végzettségőek aránya százalékban) 5

6 20. sz. ábra A éves lakosságon belül a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya 21. sz. ábra A éves korosztályra jutó új reál-tudományos és mőszaki diplomások száma 22. sz. ábra A éves korosztályra jutó új reál-tudományos és mőszaki diplomások száma Magyarországon 23. sz. ábra Részvétel az egész életen át tartó tanulásban (a éves korosztály százalékában) 24. sz. ábra Ezer munkavállalóra jutó kutatók száma 25. sz. ábra A K+F létszám és a kutatók évi száma 26. sz. ábra A high-tech ágazatok (feldolgozóipar és szolgáltatások) növekedési üteme ( évek átlaga) 27. sz. ábra A high-tech- és medium high tech feldolgozóipar bruttó hazai termék termelési arányai (2003, feldolgozóipari összes GDP = 100) 28. sz. ábra A high-tech és a tudásintenzív szolgáltatások bruttó hazai termék termelési arányai (2000, szolgáltatások összes GDP-je=100) 29. sz. ábra Foglalkoztatás a csúcstechnikai szolgáltatásban és iparban (az összes munkaerı százalékában) 30. sz. ábra A high-tech export az összes kivitel százalékában 2006-ban 31. sz. ábra High-tech termékek exportjának világpiaci részesedése (százalékban, ben) 32. sz. ábra A high-tech termékek exportjának éves átlagos növekedése (százalékban, ) 33. sz. ábra Az IKT ráfordítások aránya (a GDP százalékában, 2006-ban) 34. sz. ábra Internethasználók aránya a különbözı képzettségőek körében Németországban 35. sz. ábra A szélessávú Internet-elérés mutatószámai (100 lakosra vetítve) 36. sz. ábra Az egymillió fıre jutó tudományos publikációk száma 2002-ben 37. sz. ábra Az egy millió lakosra jutó bejelentett EPO és USPTO szabadalmak száma 6

7 Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat Az IKT szektor ráfordításainak GDP-hez viszonyított évi arányai (százalékban) 2. sz. táblázat Munkaerıpiaci mutatók (százalékban) 3. sz. táblázat A kormányzat kiadásai funkcionális osztályozásban a GDP százalékában 4. sz. táblázat Jóléti kiadások a GDP százalékában 5. sz. táblázat A kompetenciák és a szervezeti teljesítmény kapcsolata 6. sz. táblázat A kormányok által követett értékek idıbeni hierarchiája 7. sz. táblázat Az értékek összehangolásának lehetıségei 8. sz. táblázat Innovációs teljesítményindikátorok 9. sz. táblázat A bruttó K+F ráfordítás (GERD) megoszlása pénzforrások szerint 10. sz. táblázat Az emberi erıforrásokra fordított kiadások a GDP százalékában 11. sz. táblázat A felsıoktatásban részt vevı hallgatók megoszlása ISCED képzési területek szerint 12. sz. táblázat A kutatók szektorok szerinti megoszlása és növekedési dinamikája (százalékban) 13. sz. táblázat A kutatóhelyek számának alakulása Magyarországon 14. sz. táblázat Egy foglalkoztatottra számított termelékenység (vásárlóerı-paritáson számított GDP; EU 27=100) 15. sz. táblázat Az egy órára számított éves termelékenységi indexek változásai az EU 15-ök és az USA esetében 7

8 8

9 Elıszó E tanulmány témaköre a tudásalapú gazdaság és társadalom rendkívül aktuális önmagában, de az EU-hoz való csatlakozás, a Lisszaboni Stratégia (nem maradéktalan) teljesülése, a gazdasági növekedés megtorpanása stb. még inkább aktuálissá tette és teszi azt. Mégis joggal adódik a kérdés, miért éppen az Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézete (a továbbiakban: ÁSZ FEMI) foglalkozott és foglalkozik vele vagy pontosabban: ez az intézet miért a tudásalapú gazdaság és társadalom kérdéseit emeli ki egy tanulmány keretében. Mindenekelıtt hangsúlyoznunk kell, hogy a téma egy szerves fejlıdés következtében került napirendre intézetünkben. Több olyan tanulmánykötetünk jelent meg korábban, amelyek már közvetlenül és sok szálon kapcsolódtak a tudásalapú gazdasághoz, társadalomhoz. Ilyenek a felsıoktatásról, a környezetvédelemrıl, a K+F tevékenységrıl és az innovációról készített és megjelent elemzéseink, amelyek számos részterületen igényelték a tudásalapúság átgondolását, értelmezését és elemzését, a vonatkozó követelmények érvényesítését, azt, hogy a kialakulási folyamat kibontakozását egy-egy adott területen miképpen lehet megalapozni, illetve meggyorsítani. Intézetünk érthetıen intenzíven foglalkozik az állami szerepvállalás kérdéseivel, aktuális problémáival mind a hazai speciális összefüggéseket, mind az átfogó, nemzetközileg általános szempontokat figyelembe véve. Nem kell nagyon részletesen bizonyítani, hogy a két téma mennyire szorosan összefügg, hogy a közszolgáltatások maguk is hogyan tolódnak el éppen a tudásalapúság kiépítésének szőkebb és tágabb területeire, különösen a társadalmi viszonyokat, illetve a tudásdiffúziót illetıen. Ezt még hangsúlyozottabban támasztotta alá, hogy az intézetben kimondottan foglalkozunk a közszolgálati szférával többek között éppen abból az aspektusból, hogy ez a szféra maga is tudásszektor (a közigazgatás maga is tudásszervezet), de hatásos és innovációbarát ügyintézése révén külsı részese is a tudásalapú gazdaság és társadalom kedvezı esetben gyors és hatékony kibontakoztatásnak. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a jognak, a jogalkotásnak egyre több feladata van a tudásalapú társadalom, gazdaság jogi kereteinek megteremtésében, ezek fejlesztését szolgáló rész- és átfogó szakpolitikák hatásos érvényesítésének az elısegítésében, bizonyos területek például az Internet stb. mőködésének szabályozásában, s a szellemi javak tulajdonjogának fejlesztésében, akkor nem véletlenül kellett kitérnünk néhány jogi aspektusra is. 9

10 Arra is utalnék, hogy az ÁSZ ellenırzései során értelemszerően egyre gyakrabban találkozik a téma mindennapi aspektusaival, jellemzıivel, eredményeivel, de nem kívánatos hatásaival is. Az ellenırzés, különösen az átfogó és a teljesítményellenırzés hatásosságát szolgálhatja a témában való mélyebb eligazodás, az összefüggések feltárása és megismerése. E tanulmányban is természetesen fıleg ezeket a szálakat törekszünk megragadni és kibogozni, összefüggéseiket tisztábbá és érthetıbbé tenni. Még azt mindenképpen hangsúlyoznám, jóllehet nagy figyelmet fordítunk a szakirodalom ismertetésére, mégsem célunk egy, a témakörre vonatkozó elméleti szintézis elkészítése, hanem csak annak bemutatása, hogy mennyire tudásalapú ma a magyar gazdaság és mennyire nem, illetve milyen fıbb feladatokat kell még megoldani a szóban forgó követelmények jobb kielégítése végett. Munkánk eredményességét bizonyítaná, ha a kiadványunkat megismerı szőkebb szakértıi kör, de a szélesebben érdeklıdı társadalmi kör is úgy érzékelné és értékelné tevékenységünket, hogy hozzájárul e rendkívül fontos, mondhatni jövıt-meghatározó társadalmi-gazdasági probléma tisztázásához. Mi mindenképpen erre törekedtünk. Ezért hasznosítottuk azokat a véleményeket is, amelyek a tanulmány tervezetének szakmai vitáján elhangzottak, s amelyekért a kiváló szakembereknek közülük is kiemelten Vámos Tibor akadémikusnak és Tamás Pálnak, az MTA Szociológiai Intézete igazgatójának ezúttal is köszönetemet fejezem ki. Mindamellett azt is mondhatjuk: a témával úgy jártunk, mint a hegymászó a heggyel egyszer csak ott volt elıtte, s megkísérelte megmászni. Sikerül-e? Nem ez a legfontosabb bár messze nem közömbös része az ügynek, hanem a reakció, az önkéntelenül kiváltott cselekvés. Megtette, mert ott volt, elvárták tıle, hogy megmássza, ráadásul nagy volt a kihívás. A tudásalapú gazdaság, társadalom ma minden társadalomkutató, közgazdász számára a hegy! Amennyiben pusztán az elsı kiálló szikláig eljutottunk, hozzájárultunk ahhoz, hogy mások feljebb juthassanak. Báger Gusztáv 10

11 Bevezetı Ebben a rendkívül gyorsan változó világunkban talán abban mindenki egyetért, hogy a XXI. századdal szép új világ köszöntött az emberiségre. Pontosabban az emberiség szép új világot teremtett erre az ezredfordulóra. Olyan világot, amely a gazdasági lehetıségeket tekintve soha nem tapasztalt helyzetbe hozta a Föld lakóit, s ennyiben valóban gyökeresen új, a tényezı-hatékonyság oldaláról minıségileg is új világról van szó. Ugyanakkor számtalan olyan problémával, gonddal kénytelen az emberiség továbbra is küszködni kirívó szociális, jövedelmi, vagyoni egyenlıtlenségek, nagy és táguló esélyegyenlıtlenségek emberek, régiók, országok, világtájak között stb., amelyek a lehetıségek oldaláról szinte megmagyarázhatatlanok. Ezért is szép ez az új világ így idézıjelben. Az információs technológia és technika, a tudás, az ismeretek felhalmozódása a termelés technikai alapjait (és az azt mozgásba hozó munkaerıt) alapvetıen megváltoztatta. Ez mindenekelıtt abban jut kifejezésre, hogy az ember, s ezáltal a mai gazdaság termelıképessége soha nem látott szintre nıtt. Az 1950-es évek elejétıl a világ GDP termelése 6-8 szorosára bıvült, ezen belül a közismert gazdasági csodát mővelı országoké (Japáné, Németországé stb.) még gyorsabban, a fejlettség élvonalában haladóké pedig lassabban növekedett. A jelenlegi termelıerık hatásosságát jelzi, hogy becslések szerint ezek teljes kihasználásával a világ mai népességének a kétszeresét lehetne kielégítı szinten ellátni, fenntartani. Egyedül Észak-Amerika agrárkapacitása elegendı lehetne a jelenlegi népesség agráreredető élelmiszerrel történı megfelelı ellátására. Ezekben összegzıdnek a lehetıségek, az új világ eredményei. A valóság mégis az, hogy a világ mai népességének egy nagy hányada az úgynevezett szegénységi küszöb alatt, azaz kevesebb, mint napi egy USA dollárból él. A változások a munka világát is érintették: a foglalkoztatási ráta az EU 25-ökben 2005-ben nem érte el a 64 százalékot (1995-ben az EU 15-ökben mindössze 60 százalék volt, az EU 10- ekben kissé visszaesett), Japánban közelítette a 69 százalékot, s az Egyesült Államokban valamivel még jobb volt a helyzet, 71,2 százalékos foglalkoztatást mértek, amit nagyban befolyásolt a katonai (hadi) szféra nagy súlya. Európa több országában (többek között nálunk, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában) e mutató 60 százalék alatt helyezkedik el, az úgynevezett fejlıdı, de különösen a lemaradó országokban pedig még kedvezıtlenebb a helyzet. Ez utóbbiak közül viszont egyre inkább kivételnek számít Kína, India, Brazília és jelentıs részben Oroszország is. A globalizáció hatására ugyanis a tömegtermelés, 11

12 így a foglalkoztatás egyre inkább ezekbe az országokba tevıdik át. Erre alapot ad mint azt a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2007-es foglalkoztatási jelentése megállapítja az a tény, hogy a világ munkaerejének 45 százaléka ezekben az országokban él, míg az OECD országokban csak 19 százaléka, a bérszínvonaluk a fejlett országokénak egy tizede körül mozog. Okot és ösztönzést a folyamatnak tehát az ad, hogy a szóban forgó országokban a munkaerı jóval olcsóbb, mint a fejlett országok munkaereje, ráadásul mindenekelıtt a kínai rendkívül szorgalmas, megbízható, tanulékony, mindent elvállaló és felvállaló. Ez vonatkozik a termelıerık anyagi elemeinek hasznosítására is. Mindeközben a világ felsı 10 százalékának jut a megtermelt jövedelem 40 százaléka, ez a decilis birtokolja az anyagi gazdagság (vagyon) 60 százalékát, nem is beszélve a szellemi termékekrıl, a vagyonról vagy éppen az információról. A jövedelemskála alsó decilisébe tartozók ez utóbbiakhoz gyakorlatilag semmilyen mértékben nem jutnak hozzá. Ezt az új világot a fentieken túl többek között az jellemzi, hogy az ember egyre jobban megismeri a világot, az életet, az anyagot. Ugyanakkor és egyidejőleg a megismerés e csodálatos folyamatának számos hordaléka, salakja van. Egyre több a hamis, a nem alátámasztott információ, amelyek között egyre nehezebb eligazodni. Az sem ritkaság manapság, hogy tudományos köntösbe bújtatva nem bizonyítható tételekrıl folyik a vita, hanem ideológiák között. Következésképpen a tudásalapúság nem pusztán némely anyagi-gazdasági probléma megoldásához nem adta még meg a kulcsot, de nem kevés szellemi hordalékkal is jár, pontosabban adott viszonyok között a tudásérvényesítés, -hasznosítás nem egyértelmően és nem mindenki számára biztosított. Ez különösen vonatkozik mint bizonyítani törekszünk a késıbbiekben a társadalmi viszonyokra, szegmensekre. Itt csupán annyit jeleznénk, hogy még nagy változások elıtt állunk, amelyeknek várhatóan túlsúlyban lesznek a pozitívumai, s ezek közül kiemelkedı lehet (lenne) a hatalmas, elmaradt kultúrterületek és néptömegek fokozatos, de gyors felemelkedése, ezen kultúrák ötvözıdése az euro-atlanti kultúra eredményeivel, az életmód átfogó és lényeges javulása stb. A XX. század végi, XXI. század eleji korszak, a szép új világ jellemzıjeként, a társadalmi fejlıdés új jelenségeinek leírására ma leggyakrabban olyan fogalmakat használnak a kutatók, a társadalomtudósok, de még a politikusok is, mint az információ, a kommunikáció, a tudás, a tudásmenedzsment, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció vagy mint az információs, tudásalapú, tudás- vagy innovációs gazdaság, illetve társadalom. 12

13 Természetesnek tekinthetı, hogy ha új jelenségekkel találkozunk legyenek ezek gazdaságiak, társadalmiak vagy akár politikaiak, megkíséreljük azokat értelmezni, megmagyarázni. A köznapi ember mindenekelıtt hatásuk tekintetében akar eligazodni a jelenségek, folyamatok között, s attól függıen, hogyan hatnak rá ezek igyekszik kihasználni vagy elkerülni a következményeket. A tudós ember az új jelenségekhez a miért, hogyan kérdéseket feltéve közelít, rendszerez, csoportosít, tipizál, kutatja azok mélyebb gyökereit. Az ideologikus beállítottságú saját értékrendje szerint magyarázza a jelenséget, a politikus alkatú megpróbál gyakorlati választ adni vagy ilyen megoldásokat sürget, befolyásolni akarja gyorsítani vagy lassítani, ilyen vagy olyan irányba terelni az új jelenségek, folyamatok alakulását, ezek hatásait. Az adott válaszok természetesen minden esetben a különféle érdekek és értékek vagy ezeket kifejezı, érvényesítı ideológiák mentén is megfogalmazódnak. A más és más felfogásokban nyilvánvalóan nagy szerepe van az eltérı mőszaki, gazdasági, szociológiai, filozófiai stb. tudományterületi megközelítéseknek is. Természetesnek tekinthetı az is, hogy a tudományos életben a kutatók egy-egy új jelenséget különféleképpen, egymástól eltérıen értelmeznek. Gyakran hosszú idı telik el, amíg a fogalmak letisztulnak, az álláspontok közelednek, konszenzus jön létre a tudósok egy-egy csoportja között különösen a társadalomtudományok területén. Napjainkban hasonló a helyzet e kérdéskörben. Még mindig rengeteg a tisztázatlan kérdés. A nemzetközi és hazai szakirodalomban sokan még azt is vitatják, hogy van-e létjogosultsága az információs, tudásalapú vagy tudástársadalom kategóriákat használni. Sokszor még azok a fogalmak sem kiérleltek, amelyekkel leírjuk, értelmezzük az új jelenségeket. Még messze nem egy nyelven beszélünk. Tanulmányunkat a tudásalapú gazdaság rövid bemutatásával, kifejtésével, úgy is mondhatnánk értelmezésével kezdjük. Tudjuk, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom pontos leírása, a különféle értelmezések 1 körüljárása több éves szakmai munkát igényelne, amely meghaladja intézetünk lehetıségeit. Itt és most a tudásalapú gazdaság néhány általunk fontosnak vélt és az általánostól eltérıen megítélt összefüggését kíséreljük meg röviden bemutatni. 1 Ha az elmúlt tizenegynéhány év dokumentumait megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a társadalom kontextusában az alábbi kifejezéseket használják: információs társadalom (Information Society), tudásalapú társadalom (Knowledge Based Society), tudástársadalom (Knowledge Society), a tudás társadalma (Society of Knowledge), információ- és tudásalapú táradalom (Information and Knowledge Based Society) és a tudásalapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai (Socio-economic Impacts of Knowledge Based Economy). 13

14 A problémakörrel foglalkozók ennek a kétségtelenül nagyon is ellentmondásos korszaknak az új jelenségeit, kimutatható trendjeit általában technikai-technológiai, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseikben közelítik meg, s a vizsgálatok folyamán hol egyikre, hol másikra, hol a harmadikra koncentrálnak, de jellemzıen összekapcsolódnak az információ és a tudás jelentıségének, mint e korszakot leginkább meghatározó tényezıknek a kiemelésével, döntı szerepének a hangsúlyozásával. Akik az információt, az információs technológiát és technikát, mint e korszak leginkább jellemzı, meghatározó tényezıjét hangsúlyozzák, azok információtechnológiáról, információs gazdaságról, információs társadalomról szólnak. Akik a tudást tartják e korszakra leginkább jellemzınek, e korszakot megalapozó tényezınek, azok jellemzıen tudástechnológiáról, tudásgazdaságról, tudástársadalomról beszélnek. Azokban az esetekben pedig, amikor a technológiai, gazdasági és társadalmi megközelítések tudásalapú elıtaggal egészülnek ki, a gazdaság fejlıdésének történelmi folyamat-jellege domborodik ki, hangsúlyozottan a technikai-technológiai nagy áttörések szerves egymásra épülése kerül elıtérbe, amelyek a XVIII. XIX. századhoz képest a második világháború óta nagyon felgyorsították a változások menetét, megnövelték ezek méreteit, felfokozták intenzitását. Nem vitatjuk a különféle megközelítések jogosságát, de nem érthetünk egyet azokkal, akik csak technológiai, csak gazdasági, csak társadalmi, kulturális stb. változásként kezelik az új jelenségeket, kiszakítva azokat bonyolult összefüggéseikbıl. A tanulmány keretében e korszakra jellemzı új jelenségeket nem egymástól elszigetelve, hanem társadalmi kontextusaikban vizsgáljuk. A technológiai, gazdasági változásokat társadalmi összefüggéseikben értelmezzük, azaz mint össztársadalmi folyamatot, változást fogjuk fel. Ebben az összefüggésrendszerben törekszünk érzékeltetni, hogy a társadalmi fejlıdés minıségi változásait, azaz azt, hogy egy komplex, a társadalmi lét minden területét átható folyamatról van szó. Ugyanakkor abból indulunk ki, hogy a gazdaság alapszerkezetében bár átstrukturálódik változatlan a magántulajdon, a profitérdek, a moderált piacgazdaság, s a társadalmi erık, a társadalmi viszonyok (szociális, kulturális, politikai stb. viszonyok) alapvetı meghatározói, rendezı elvei is ezek maradnak annak ellenére, hogy a folyamatok, a nagy változások a jelenleginél átfogóbb társadalmi szintő koordinációt igényelnének, sıt a globalizációból is eredıen a gazdasági folyamatok, azok következményei nemzetállamok feletti irányításra szorulnának, nem is beszélve a fenntarthatóság, ezzel összefüggésben a környezetvédelem garantálásáról. A fentiekbıl következıen azt tartottuk célszerőnek, hogy azoknak a folyamatoknak, jelenségeknek az elemzésére koncentráljunk, amelyek a tudásalapú gazdaság és társadalom mozgá- 14

15 sának, fejlıdésének a gazdaság (piacgazdaság), a globalizáció, az állami szerepvállalás erıterében zajlanak. A kötetben helyet kap a tudásalapúság gazdasági alapjainak kibontása. Alapvetı fontosságúnak tartjuk annak kiemelését, hogy a gazdasági fejlıdés gyújtópontjába egyre inkább az emberi szakértelem, a tudás, a tanulás kerül, s a gazdaság ma sokkal mélyebben és közvetlenül gyökerezik a tudás termelésében, elosztásában és felhasználásában, mint korábban bármikor. Ebben az összefüggésben elemezzük a gazdasági fejlıdés új szakaszát, amelyben elengedhetetlennek tartjuk a gazdasági növekedés új, endogén szemlélető modelljének alkalmazását, a növekedésfogalom újszerő tartalmi megközelítését, illetve meghatározását (például ebbıl a szempontból a hadi szféra teljesítményének kezelését). Ugyanakkor ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tudásalapú gazdaság változatlanul piacgazdaság, s a legjelentısebb koordinációs tényezı belátható idın belül továbbra is a piac marad annak ellenére, hogy az maga is számos nem gazdasági, nem piaci tényezıtıl befolyásoltan funkcionál. A tudásalapú gazdaságban a teljesítmény, a foglalkoztatottság és a jólét növekedését a tudásintenzitás és a csúcstechnológia dinamikus fejlıdése viszi majd elıre, egyelıre piacgazdasági keretek között, egyenetlenül, nagyfokú differenciáltságot szülve, illetve azt tovább fokozva. Az is belátható, hogy az egyéni differenciálódás a nagyfokú tudásbeli különbségek folytán felgyorsul, bár méreteiben nem éri el, de hatásfokában messze felülmúlja, felülmúlhatja a kézmővességnek az eredeti tıkefelhalmozás korabeli differenciáló hatását. Ennek már ma is jó példái a garázs-vállalkozások, ezek kitörései. Már itt utalnunk kell arra, hogy tanulmányunk legalább két vonatkozásban hiányérzetet kelthet az olvasóban. Tudjuk, hogy jelentısége, de fıleg tisztázatlansága miatt foglalkoznunk kellett volna a mai piacgazdaság természetével, sajátosságaival. A kutatók, az elemzık számára teljesen világos, de a gondolkodó ember számára is kételyeket kelt: mennyiben valós, illetve mennyiben szabályozott (moderált), mennyiben szimulált (központi modell alapján csinált és mőködtetett), mennyiben monopolisztikus mai viszonyok között a piac. Alapvetı kérdések ezek, amelyekre a tudomány még nem adott átfogó, teljes és egyértelmő választ. Ugyanez vonatkozik a globalizáció által újjászült és felerısített duális gazdaság problémakörére, azon belül is elsısorban az elsorvasztott (elsorvadó) nemzetgazdasággal kapcsolatos, az ebbıl fakadó más kérdésekre is. Ezen nagy horderejő témákra terjedelmi, de mindenekelıtt tartalmi okokból nem térhettünk ki: ezek ugyanis önállóan megérnek nem egy, hanem több tanulmányt is. Végül nem zártuk ki, de direkt formában nem utaltunk arra, hogy tetszik, nem tetszik az adott viszonyok magukban hordják a válság, különösen a pénzügyi krízis 15

16 lehetıségeit, mi több szükségszerőségét, ami az ingatlanpiaci, a spekulációs tıkepiaci buborékok szétpukkanása nyomán be is következett. A tanulmányban érintjük az állami szerepvállalás fontosságát a tudásalapú gazdaság kibontakoztatásában. Az államra, mint történelmileg változó, fejlıdı intézményre a napjainkban érvényesülı folyamatok közül a globalizáción túl a tudás, az információ egyre inkább meghatározóvá válása gyakorolja az egyik legnagyobb hatást, mégpedig minden oldalról. Ez az össztársadalmiság újratermelésének szinte minden területét érinti. Az államnak közvetlenül a globálizációhoz kapcsolódó funkciói mellett bıvül a tudásalapú társadalom kiépítésével összefüggı feladatköre is, illetve az új fejlemények módosítják az állam gazdasági, szociális funkcióinak a tartalmát, az eddigi tapasztalatok szerint még az úgynevezett hagyományos államfunkciókat is kibıvítették, minıségben lényegesen átalakították. Korszakunk új jelenségei kétségtelenül kihívást jelentenek az államok, a kormányzatok számára. Nem hagyják érintetlenül az állam szerepét a fenntartható fejlıdés megvalósításának követelményei vagy a jövedelem-újraelosztás átgondolása csakúgy, mint az egész életen át tartó oktatás és tanulás elvének érvényesítése, a megfelelı szintő foglalkoztatás biztosítása stb. A tanulmányban önálló fejezetben foglalkozunk a tudásalapú társadalmat hatékonyan szolgáló, maga is tudásalapú közigazgatás néhány aspektusával. Kiindulópontunk az, hogy nemcsak a modern információs technikát és technológiát alkalmazó gazdaság szervezıdésére jellemzı a tudáshálózatok kialakulása, hanem a közigazgatási szervek tevékenységére is, hiszen korunkban az államnak már nem egyszerően társadalmi-gazdasági szférákat, hanem együttmőködı rendszereket kell szabályoznia úgy, hogy az állam maga is része e hálózatoknak. A képet még inkább tarkítja, összetettebbé teszi a civil társadalom önszervezıdése és fokozott társadalmi szerepe, többek között bonyolult kapcsolat- és viszonyrendszere magával az állammal. Ehhez kapcsolódik a közigazgatási szervezetek valódi tudásszervezetté válásának a folyamata, a mőködés hatékonysága, eredményessége, s a tudásszervezetté válásnak olyan kulcselemei, mint a tudásvagyon, a humántıke, a jövıkép felvázolása, a jövıkép mozgósító ereje stb. A tudásalapú gazdaságban az államnak tudásközpontú stratégiát kell folytatnia, a tudás felhalmozását és hasznosulását segítı politikát kell megvalósítania, ami több vonatkozásban új eszközrendszert is feltételez. A tudásközpontú nemzeti stratégia kidolgozása és érvényesítése, a tudásalapú gazdaság komplexitása az állami ellenırzést is új követelmények elé állítja. Egyre nı a jelentısége az átfogó, rendszerszemlélető, teljesítményorientációjú ellenırzésnek. Ezáltal az ellenırzés is 16

17 hozzájárulhat a tudásközpontú nemzeti stratégia kialakításához és eredményes megvalósításához. A tudásalapú gazdaságban a közigazgatás csak akkor lehet eredményes, ha a jó kormányzás elveit és értékeit követi, amelynek elengedhetetlen eleme a megfelelı ellenırzési rendszer, sıt, az ellenırzés a jó kormányzás kialakulását is segíti. A tanulmány azt is elemzi, hogy milyen módon jelennek meg a jogalkotásban a tudásalapú gazdaság és társadalom alapvetı elemei, problémái. Nyilvánvalóan a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtése és mőködtetése nem csupán a társadalmi és a gazdasági struktúrát befolyásolja, hanem a jogi szabályozás terén is indokolja a leképezést, a szükség szerinti beavatkozást. A tudásra épülı gazdaság és társadalom fejlıdése ugyanis elengedhetetlenül szükségessé teszi a szabályozást, emellett pedig számos olyan problémát is felvet, amelyeket alapvetıen a jogalkotás, a szabályozás útján lehet és kell megoldani. Ennek során megkíséreljük bemutatni, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítését, feltételeinek megteremtését, valamint az általa felvetett problémákkal kapcsolatos legfontosabb kérdések megoldását miként szolgálta és szolgálja a jogalkotás és a jogalkalmazás. A témához kapcsolódó közösségi célkitőzések ismertetésével bemutatjuk, hogy a hazai jogalkotásban milyen területeken jelentek meg a tudásalapú gazdaság és társadalom uniós szintő összefüggései, kérdései, s azok mennyiben befolyásolták a szabályozás alakulását. A tanulmányban nagy teret kap a tudásalapú gazdaság és társadalom mérése, illetve a mérésfejlıdés elemzése, ismertetve a nemzetközi gazdasági szervezeteknek a tudásalapú gazdaság teljesítményének mérésére kidolgozott mutatószámrendszerét. Mindenekelıtt gyakorlati megközelítésbıl törekedtünk a tudásalapú gazdaság és társadalom leírására, jellemzésére használatos statisztikai adatsorok, indikátorok sokszínő rendszerébıl olyan mutatószámrendszert összeállítani, amely lehetıséget ad mind nemzeti, mind nemzetközi alapon és szinten a helyzet összehasonlításra, átfogó értékelésére. Úgy ítéljük meg, hogy e mutatók (statisztikai indikátorok) alkalmasak a tudásalapú társadalom és gazdaság jövıbeli fejlıdése szempontjából meghatározónak számító elemek nyomon követésére, s mind a hazai, mind a nemzetközi környezetben egymással összehangoltan értékelhetı bemutatására. A tanulmányban, annak valamennyi részében foglalkozunk a tudásalapú gazdaság kiépítésének problémáival, e területen végbement változások bemutatásával, s a gyakorlati teendıket törekszünk összefoglalni, olyan viszonyítási pontokat igyekszünk megragadni, amelyek cselekvési vezérfonalként szolgálhatnak a mindennapok során a gyakorlati teendık számára. 17

18 Azt feltételezzük, hogy a társadalmi, politikai és katonai kettéosztottság megszőnésével, a globalizációval, valamint az uniós csatlakozással új esélyeket kap (kapott) hazánk. Az esély a társadalmi boldogulás új lehetıségeit jelenti, miközben potenciális a veszély: maga a lemaradás a nemzetközi versenyben. Az egységesülı Európa teljesítményénél fogva elismert és ezáltal nyertes társadalmai közé kerülhetünk ez korunk és jövınk történelmi tétje, amit megragadni kizárólag most van esélyünk. Ezért megkíséreljük nemzetközi versenyképességi keretbe helyezni az Európai Unió és Magyarország pozícióit a tudásalapú gazdaság és társadalom dimenziójában, bemutatva a hazai kiépülés helyzetét és a fejlıdés lehetséges és optimálisnak gondolt irányait. Az ugyanis teljesen természetes, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom hazai kiépülésének kereteit egyrészt az uniós csatlakozás jelentette kihívások és lehetıségek (az uniós tagországok közötti verseny), az uniós támogatások oldaláról, másrészt az EU-n keresztül a globális világgazdasági térben célszerő meghatározni. Magyarországnak egy uniós struktúrába ágyazódva, a Lisszaboni Stratégia annak továbbgondolt változata keretében kell kialakítania a tudásalapú társadalom és gazdaság hazai intézményi, jogi kereteit, figyelemmel a tágabb feltételekre, mindenekelıtt a világban végbemenı globalizációs jelenségekre és folyamatokra. A külsı feltételek és az ösztönzık oldaláról vizsgálva a tudásalapú társadalom kiépülését, megállapítható, hogy az állam minden szintjén 2 aktív szerepvállalásra van szükség, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magánszektor, a külföldi tıke számára is vonzóvá tegye a befektetéseket, de egyúttal a foglalkoztatottak jóléte is megteremtıdjön, életmódja is javuljon, a szegénység minimalizálódjon, illetve annak érdemi társadalmi kezelése biztosított, megalapozható legyen. Fontos, hogy az állam hangsúlyos szerepe megjelenjen a szabályozók, az infrastrukturális, a kutatási és az innovációs rendszert érintı struktúrák meghatározásakor. Mindezt még nyomatékosabbá teszi az EU tagság érdemi megvalósulása, az ország társadalmigazdasági felzárkóztatása az Unió fejlett országaihoz. Ez mint ahogy a belépés jogiprocedurális folyamata is kizárólag kormányzati vezérléssel lehet sikeres, éppúgy, mint a felzárkóztatáshoz igénybe vehetı támogatások fogadása, hatásos, eredményes hasznosítása. A Lisszaboni Stratégia legfıbb jelszava, hogy az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb régiója. Az eredeti cél megfogalmazásában nem kis része van azoknak az elemzéseknek és elméleti munkáknak, amelyek a XXI. század közeledtével kezdıdtek el és abból indultak 2 Ebbe a nemzetállamok együttesét, mi több a nemzetállamok felettiséget is beleértjük. 18

19 ki, hogy a XX. századi technikai fejlıdést követıen egy olyan új társadalmi-gazdasági korszak körvonalai kezdenek kirajzolódni, amelyben az innovációnak és a tudásnak meghatározó szerepe lesz. [Arcibugi, D. (2000)] A Stratégia félidıs értékelése, a tényleges helyzet megítélése nyomán ma már túlzottan optimista, maradéktalanul nem teljesíthetı célnak tőnik, ezért rendszeresen figyelemmel kell lenni a végrehajtásra, s az objektíve szükséges változtatásokat idıben meg kell lépni, amihez minden tagállamnak nemzeti szinten is hozzá kell járulni. * * * Tisztában vagyunk azzal, hogy az itt közreadott tanulmányunk nem zárhatja le a szóban forgó téma vizsgálatát, elvi-gyakorlati összefüggéseinek feltárását és tisztázását, annál is inkább, mert megítélésünk szerint egy sajátos, bizonyosan egész történelmi idıszakot átható és átfogó gazdasági-társadalmi viszonyrendszerrıl van szó. Ezért szakmai eredménynek tekintjük, ha gondolatfelvetéseinkkel, gondolatvitelünkkel sikerül a további elemzı, alkotó tevékenységeket megfelelı irányba befolyásolni, azok sikerességét, a gyakorlati teendık meghatározását elısegíteni. 19

20 20

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

INNOVÁCIÓ. Földiekkel játszó égi tünemény. Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26.

INNOVÁCIÓ. Földiekkel játszó égi tünemény. Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26. INNOVÁCIÓ Földiekkel játszó égi tünemény Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26. Tartalom: Mi az hogy innováció? Milyen az innováció finanszírozása? Miért van

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24.

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24. NKTH Innotárs program KKVENT_8 A hazai kis- és középvállalatok esélyei a nemzetköziesedı tudásgazdaságok korában A kis- és s középvk pvállalatok innováci ciós teljesítm tménye és nemzetköziesed ziesedése

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

Államháztartás Uniós támogatások

Államháztartás Uniós támogatások 45. Közgazdász-Vándorgyőlés Debrecen, 2007. szeptember 20-22. Államháztartás Uniós támogatások Bihary Zsigmond fıigazgató, Állami számvevıszék Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szekcióülés! Elöljáróban

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban Lannert Judit prezentációja Mőhelybeszélgetés 2009. február 19. Tempus Közalapítvány 1 A nyitott koordináció módszere A nyitott

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír,

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír, Válassza ki a helyes állítást! Az információs társadalom a számítógépes információfeldolgozás következménye. Az informácios tarsadalom tudománya számára az információt, tudást és kommunikáciot, valamint

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS

ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL Készült az Új Magyarország Fejlesztési terv Államreform Operatív Program

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái -

A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái - A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái - Az Alapítvány A Múzeumok és Látogatók Alapítvány 2004. januárjában azzal az alapvetı célkitőzéssel jött létre,

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ II. INGATLANOK FORGALOMKÉPESSÉGE forgalomképtelen törvény alapján, forgalomképtelen helyi döntés alapján, korlátozottan forgalomképes az 1990. évi LXV. tv. alapján,

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az Ügyfél bemutatása...

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében szakmai találkozó változás Jelen helyzet Kívánt helyzet 2007. Május 10. irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minıség javulás Változás

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben