10. A TULAJDON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIAJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10. A TULAJDON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIAJA"

Átírás

1 382 KOROSSY JUDIT lisznyai SANDOR,,1 34. Mindig azonnal befizetern a szarnlakat, ahogy megerkeztek. 35. Gyakran adok nagy borravalot a pincereknek/pincemoknek. ha elegedett vagyok. 36. Gyakran gondolok elvesztegetett idokent arra az idore, amikor eppen nem keresek penzt. 37. Gyakran akkor is kifizetern a szarnlat az etterernben vagy a boltban, ha ugy gondolom, hogy becsaptak, mert felek szova tenni a pincernek vagy az elad6nak az ugye t. 38. Ha rossz kedvem van, gyakran koltekezem. 39. Ha valaki tartozik nekern, gyakran felek visszakerni tole a penzt. 40. Nem szeretek kolcsonkerni rnasoktol, csak akkor teszern. ha elengedbetetlenul sziikseges. 41, Nern szivesen ko lcsonzok pe nzt rnasoknak. 42. [obban allok anyagilag, mint azt a legtobb isrnerosom gondolja r6lam. 43. Torvenyes kereteken be lul barrnire kesz vagyok a penzert. 44. Szivesebben ko ltok penzt maradand6 do lgokra, mint olya no kra, amelyek elobb-utobb elfogynak (pi. etel, viragok stb.). 45. Buszke vagyok a penzugyi sikereimre, es szivesen dicsekszem veluk barataim elott. 46. Rosszabbul allok anyagilag, mint ahogyan azt a legtobb ismerosom gondolja. 47. A legtobb baratomnak kevesebb penze van, mint nekern. 48. Priid dolognak tar torn, ha valaki titkolozik penzugyeivel kapcsolatban isrnerosei, baratai elott. 49. Gyakran veszekszem csalad tagjaim rnal a penz rniatt, 50. Hiszek abban, hogy egy ember fizetese sokat elarul intelligenciajarol. 51. Elfogadom, hogy a je len legi jovedelrnern aranyban all azzal a munkaval, am it vegzek. 52. A legtobb baratomnak to bb penze van, mint nekern. 53. Azt hiszem, a fizetesern joval kevesebb annal, m int amennyit megerdernlek. 54. Nagyon keyes lehetosegern van arra, hogy javitsak anyagi helyzeternen. 55, Osszehasonlitva ismeroseirnmel, azt hiszern, en j6val robber gondolok a penzre naluk. 56. Szinte allandoan szorongok anyagi he lyzetern miatt, 57. Gyakran fantazialok an61, hogy mi lenne, ha sok penzem lenne. 58. Nagyon ritkan adok penzt koldusoknak vagy reszegeknek, 59. Bliszke vagyok ana, hogy kepes vagyo k takarekosan eln i. 60. Ebben az orszagban a penz alapjan ltelik meg egymast az emberek, 10. A TULAJDON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIAJA F. t.assu Zsuzsa, Lisznyai Sandor BEVEZETES : A TULAJDON FOGALMA Ebben a fejezetben az any agi javak birtoklasanak pszicho l6giai tenyezoirol lesz szo - ami a targyak (beleertve a penzt is) eszkozjelleg ti birtok lasan tul van, Bernutatjuk a tulajdo n fogalm anak kozgazdasagi es jogi rneghatarozasat, A bioj6giai es evolucios elrneletek tag abb keretet ad nak a kulonbozo pszichologiai megkozeliteseknek, majd vegul az egyenkozpontu es a tarsas-tarsadalm i szernpontokat is rnagaban foglalo szocialkonstrukcionista elrneleteker ismertetjuk. A magantulajdon a kapitalizmus egyik alapintezrnenye (Pejovich, 1992). A tulajdonhoz vale jog, a tu lajdonjog emberek kozotti viszonyt jelal, ajavak szrikossegebol ered, es ajavakhoz val6 hozzajutast szabalyozza. Ez a rneghatarozas osszhangban van a leg tobb tu lajdonr6jvallott nezettel, fgy az egyik legregeb bi jogrendszerre l, a rornai joggal is, A rornai jog szarnos mas kategoriat is ismer, es ezeken be liil a magantulajdon csak egy forrnaja a tulajdonjogoknak. A tul ajdon foga lm a tartalmazza a vagyonta rgy hasznalatanak jogii t (usus), a vagyontargybol szarrnazo haszno k elsajii titiisiinak joga t (usus fructus), a vagyontargy forrnajanak es tartalrna nak megvaltoztatasara iranyul6 jogot (abusus) es az elobbi harem jog reszben vagy egeszben val6 elidegenitesenek jogat elore es kozosen mcghatarozott feltetelek szerinti megegyezes alapjan. ]ogilag a tulajdon tartalm i jegye a kizar6 jelleg: a tulajdonos mindenki mast kiza r6an rendelkezik a tulajdonaban levo dolog folott. A tulajdon kizarolagossaga miatt minden tulajdonnal kapcsolatos dentes es ezek kovetkezrnenyei is a tulajdonos felelossege. Ebbol a szempomb6l erdekes kerdest vet fel a kozossegi tu lajdon foga[ rna, mivel az a kozosseg tagjai kozuj nem zar ki senkit a rendelkezesbol, a konkret d6ntesi he lyze tek azonban megsem teszik lehetove a kozosscg m inden tagjanak, hogy egyforman re ndelkezzen "tulajdona" felett (Vamosi, 1983), A LU XUS IRANTI ATTITUDOK ES A MATERIALlZMUS SZEMELYISEGDI M ENZIOI Mint sok mas tarsadalmi intezmeny, a tulajdon eseteben is megfigyelheto, hogy a kezdetbcn "frott" torvenyekkel szabalyozott viszony atalakul etikailag, azaz normativan szabalyozotta. A tujajdon eseteben ez a folyamat leginkabb a fenyuzeshez, a pa -

2 A TULAJ DON ES A TULAJ DONLAS PSZICHOLOGINA F. LASSU ZSUZSA Ll SZNYAI SANDOR zar lo eletmodhoz vale viszo ny kialakul asa so ran figyelhet6 m eg. (Az ange l nyelv egyetlen kifejezessel: a hivalkod o fogyaszt assal [conspicuous consump tion) jelo li ezt a jelenseget, ame ly magaban foglalja a norrnak alol vale felszabadulast, az ex travagans, fenyci zq eletrnodot.) Mind Europaban, mi nd az azs iai kult urakban a kozepkorba n a luxu s csu pa n a nernesseg egyes retege i sza mara volt elerhe to - es sok helyen spec ialis to rvenyek sza ba lyoztak ezt az eletforrna t (pi. a.fenytizesr korlatozo" [s umptuary] torvenyek). Fontos mom ent um, hogy Europaban (pl. Japannal ellentetben, ahol a torven ye k kon kretan eloirtak peida ul a hazak epltesekor azok me re te t es magassagat) mar igen kor an erkolcs i norrnak iran yitottak az e letv itel t: a "protes tan s erika" tilto tta a szernelyes fenytizest, es egyfajta purita n eletvitelt tamogatot t. Mindazo na ltal kezdetto l fogva felfedezheto egyfajta am bivalencia a luxuseletmod hoz va16 viszo nyban : a mater ializmus - anyagi java k mint terminali: ertek, azaz. anyagiassag" erte lernben haszn alju k a terrninus t - megerosodesene k eppen a re klamip ar fejlc dese adott len diil etet. A re klarnok az anyag i javakkal - peld aul oltozkodessel eler heto szocialis st atusra alap ozva batorlto t rak a vasarlas ra. A "nagyon gazdagok" egyszene a pinz iran ti negat(v attitudok "megtestesitoi": Matth ews (199 1) sze rint jel legzetes negativ "csa ladi iizenet" a gazdagsag es az er kolcs te lenseg azonositasa. Azonban ezzel egy ido be n a kulturalis elit szerepet is betoltik a tarsadalomb an : az alta luk els6 kent kipr obalt tec hn ikai berendezesek, ruhak stb. je lent ik a koveten d6 m intat a "tobbiek" szama ra. Ma mar azonba n kevesse korlatozzak a fogyasztas mert eket, e keyes eszkoz kozo tt szere pe l a luxuselet vitel kiemelt ad6ztatasa, illet ve az ingatlanok epites et szabilyoz6, a "viroskep egyseget veda" rend elet ek. A gazdagsag tem aja k6ze! all a fenyuzes hez, a fogyaszt ash oz, esmint ktltatasi tema abban is hason /(t az ut6bbihoz, hogy nehezen megragadhat6. Ennek to bbek koz6 tt bizonyara az is az oka, hogy a "gaz dagok" szociol6giailag meghatarozott csoponja m eglehetasen zin (Furn ham, Argyle, 1998). A kutatok nehezebben erik aket el, mint peldaul a szegenyeke r, a vesze lyeztete ttek cso ponjait, akik ne k kevesebb eszkoziik van arra, hogy megvedjek privat szferajukat a tudomanyos kutatassa l szemben. A pszichologia es a kozgazdasagt an kapcsolatan ak az egyik legerdekeseb b moz zanata, ah ogyan mind ket t udo manyig a sza mara ne lkii16zhe tetlen adatokat, elme leteket "kolcsonz i" egymasto l. A kozgazdasagtan egy naiv pszicholo giai/s zociol6giai e lme lete t hasw al, hogy megm agyarazza, mien "hasznosak" a tarsadalmi egyen latlensegek. Ezek az elonyok mi nt a "tarsadalmi kulonbsegek szocialis funkci6i" jelennek meg az elme letekben. Fobb pontjait a rablazat ban foglaltu k oss ze. A t6rvenyi szabalyozas he lyett rna a gazdasagi szo cializaci6 res zeke nt (dimenzi6 jakent) ertelmezhet6 a fogyaszrassa l ka pcso latos att itu do k form alasa. Richin s es Dawson (1992), valam int Ditt mar (1992) kfserle tet tettek a materializmus mint terminci/is ertik dimenzi6jana'k meresere, an a kerdezve ra, hogy m en nyire tartj ak fontosnak a rulajdonszerzest, mennyire tanjak a vagyont a boldogsag feltetelenek, mennyire a birt okol t targyak men nyisege alapjan itelik meg sajat sikeresseguket az embe rek. Belk (1984) inkabb szemelyisegjellemzak alapja n k6zeli tette meg az anyagiassigot, amelyek kozott szerepelt peldaul a kiesinyesseg, a birtoklasvagy es az irigyseg. Mind harom kutaras ban azt ta laltak, ho gy a fokozo tt anyagiassag magasabb s2orongassa l jan, az anyagias emberek keves be voltak elegede tte k eletiikkel, jobban szo> rongtak vasa.rlasa ik miatt t a b la zat. A valla lkoz6k egyes esziel: jellemzoi mint szocuiiis kiilonbsegeket indoklo tarsada lmi-gazdasagi funkeiok A vallalkozokkal kapcsolatos allitasok Az allitasok leherseges hacrere es magyarazataik A vrillalkozok magasabb jovedelmet az itldokolja, A vallalkozok a gazdagok "self-made ma n'i- tlp usaba tartoznak a szerzok szerint (Furnham, Argyle, hogy ez a jovedelern mint jutalom megerositi a kockazatvallalasr, a kemeny munka iranti elkotelezectsegdker. A vallalkozok revekenysegenek eredrnenyekeppen uj munka helyek szulernek a gazdasagban. A kockazatvallalo viselkedes mintat ad sokak szarnara a tarsadalornban. 1998). Egyererte nek abban is, hogy e csopo rtnak magas a teljeslrrnenymorivacioja, es cgy jellegzeres motivacioe rtek-stru ktu ra jel1emz6 rajuk : a protestans munkae tika (McClelland et al., 1953). A sikeres, gazdag vallalkozok szemelyiseg e.szokarian", erdekes, igy konnyen azonosu lnak vele. Ennek oka, hogy jellegzeres eletutj uk a tarsaclalmi is csalmi ei nem ismertsligtiil egy uj ide ntitas kia lakitasahoz vezet (Kers de Vries, 1977). A gazdagok ra rsa da lmi/kultura lis elite t alko t- Ez az elkepzeles legalabb Joh n Locke-ig nyulik nak, amely kepes anyagi es egyeb erdekekrol vissza, akilllil a uirsadalolll tagjanak szamito"szliveren" (sovereign), azaz filggerlen szemely elsosorban a penzfuggerlen ul is vezetni az orszagor kritikus helyzerekben. tigyi fuggerlenseggel hararozhato meg - ez reszi ot kepesse arra, hogy reszr vegyen a kozosseg (az orszag) sorsar alakito do ntesekbe n. Ez a modell eppen ellemete a "korrupc politikusnak", aki sajat erdekeit helyezi az ;ilcala kepviselt kozasseg(e k) erdekei ele. A gazdagsag e kozkelecu nezet szerint megovja a donteshozokat, az elit tagjaicatto l, hogy onas erdekeiket cartsak szem eloct, de legalabbis kevesbe lesznek megvesztegethetok. A s20ciologiai elitkutatasok sok esetben ennek ellenkezojere is talaltak peldakat. A gazdasagi elit egyfajta kult uni1is vezeto szerepet is beta lt a tarsadalomban. A gazdagok veszik meg elsokent a tomeges forgalomba meg nem kerult technikai ujdonsagokat, ok pr6baljak ki e16szor a technologiai fejlodes adta uj lehetosegeker. A gazdagok szivese n adakoznak. Ez ugyanis resze a gazdagok ondefinici6janak a "jotekonysagi balok" hozzatarroznak a gazdagok drsadalmi identi casahoz. Az egyik magyani.z at a kapo tt ere dme nyekre az leh et, hogy az anyagiassag a keves be mat erialis " mag asabb" ertekek leertekel eset jelent i, illet ve azt, hogy a birt oklas nem biztosftja es nem poro lja pe lda ul az onki te ljesltest, a tarsas kapcsol atok at stb. Kassel' es Ryan (1993) ezt az elkep zelest vizsg alta, es azt talalt a, hogy akik az ertekek rangsoro!<1sakor a esalad, a kozosseg, az onelfogadas ele sorolta k a tul ajdonszerzest, azokra magasabb depr esszi6- es szorongasszint, gyengebb onkite ljesites, vita liti s, one lfogadas volt jellem zo. Csiksze ntm iha lyi es Roehb erg-halton (198 1) egy olyan m odellt javasolt, ame ly integrilja az ismenetett eredmenyeket es a tulajdonl as pozitfv kult udlis funke iojat. Megkiil on boztetik a "te rm ina lis ma te rializmust" es az "instrume nra lis m aterializmu st" : az elsa ese tbe n (a korabban ideze tt tan ulm anyok nagy resze ebben az ertelemben foglalkoz ik a ma te rializm ussal) a t ulajd onlas a tabbi ertekkel verseng6, azokkal egyenr angu eel, az ut 6bbi esetebe n esupa n esz koz a "magasabb ertekek" el-

3 386 F. LASSU ZSUZSA U5ZNYAI SANDOR eres ehez. Ez magyarazna azt az eredrnenyt is, hogy a penz inkabb csak a szegenyeknek ad (kisrnertekii) boldogsagot. a magasabb jovedelm iiek altai birt okolt targyak ugyanis gyakran igen alacsony instrument alis errekkel birnak, eszkozok csupan abban az ertelernben lene tn ek, ah ogyan azt Agnew (199 3) ajanlotta mod elljeben, amely sze rint a tul ajdonszerzes ossze ko to hid egy jovtiben i. szimbolikus "jobb e let " fele. BIOLOGIAI MAGYARAzAT: A I/SZERZESI OSZTON" Az az elkep zeles, hogy a dolgo k tul ajdonlasanak vagya osztonos, biol6giai alapokon nyugszik, nern uj keletti. Mar a szazadford ulon kesziiltek ranu lrnan yok, amelyek azt taglaltak, hogy a szerzesi ind it tatas pszichol6giailag melyen gyokerezo (osztonos) kesztetes (Baldwin, id. Dittmar, 1992). Ezek a kora i osztoniranyults agu kutatasok a tul ajdonlassal kapcsolat os viselkedest az orokles es a kornyezeti hatasok nezopontjabol vizsgaltak, megfigyeleseiket gyakran iranyitottak kiilonbozo human es nem human tarsulasokra, illetve a kisgyerm ekek gyujtoteve kenyse geire, m int a tul ajclon biol6giai alapjainak bizon yitek aira. Kesobb a kuta tasok szernlelete valtozott, es a javak funkciojara helyezt ek a hangsul yt - a javakat mint has znos eszkozo ket es kifejezo szimb6lumokat vizsgaltak. A szerzesiosz ton-teoricit megsern hagyhatjuk ki attekintesunkbol, his zen e megkozelites meg nem ment ki teljesen a divat bol (rna is gyakran hivatkoznak ra), ezert a koztudatban tovabb el a m indennapi "naiv pszichologia" elmekent. A szociobiol6giaban pedi g (amely a szokaso kat es strukturakat emberi es allati szinten egyara nt elsoso rban genet ikai alapun ak tekinti ) onallo, tud omanyosan vizsgalt ter iilet lett. Az elmelet szerint min den organizmus ana toreksz ik, ho gy maximalizatja tul elesi ese lyeit. A tulajdon szempontjab61ez azt jelenti, hogy igyeksziinkannyi eroforr6.s felett rendelkezni, amennyi csah iehetseges, es ez kesztet a birtoklasra (Kitcher, 1985 ). Ezen a szinten a szociobio16giai megkbzelftes a kor ai oszto nteoret ikusokhoz has onl 6an a vagyon felhalmozasaban a veleszuletett, biol 6giai tenyezok szerepet em eli ki. A birt oklasi vagy bszton os eredetere utal6 bizon yftekok harom diszciplina vizsgalati anyagab6l sza rma znak: ezek az osszehas onlit6 antropol6gia (amely ana keres valaszt, hogy vajon a birtoklasi magatartasnak hasonl 6 forma i es fokozatai talalhat6k-e a ku Ibnbozo kul turakban es tci.rsadalmakban), a fejlodeswektan (amely a binoklast a gyerme kek koreben vizsgalja), az etol6giai es szociobiol6giai kutatasok (amelyek az allatok es az emberek tulajdonlasa kozotti hasonl6sagokat keres ik). Birtoklas a kul6nb6z6 tarsadalmakban Akar egyetert Unk azzal, hogy letez ik szerzesi osz ton, akar nem, az biztos, hogy a birtoklasi viselhedes egyetemesen elterjedt viselkedesi forma az emb eri tarsadalmak ban, az elte resek inkabb fokozati ak. Hobhouse es mu nkat arsai (1915) ha rom szaz tradiciomilis tarsadalma t vizsgaltak meg, es azt talaltak, hogy a magantulajdon alapvetoformai minden hoi me gtalalhat6k voltak. (Igaz ugyan, hogy csak a targyak szuk korere kor- 10. A TULAJ DON ESA TULAJDONLAS PSZiCHOL6GIAJA 387 latozodtak: fokent fegyverekre, ruh akra es ek szerekre.) Mas szerzok tap asztalatai szerin t viszont a primitzv ta rsadalm akra so kkal inkabb a koztulajdon jej lernzo, mint a magantulajd on. A rnagantulajdon elterjedesevel osszefugges be hozhato az allatta rto-n ovenyrerrnes zto eletrnodra valo berend ezkedes (lete lepedes, allatok hazias itasa), ami kialakitja a tarsad almi-gazdasagi ret egzodest, es szocia lis biztonsagot teremt. A magantulaj don a mezcga zdalk odo tarsadalmi-gazdasagi rend szer letrejotrevel jelenik meg, es az egyen fizikai es szocialis biztonsagat szolgalja, rnivel az intezrnenyes t arsadalrni rendet vedi (Dittma r, 1992). Lenyeges kulturalis kiilonbsegeket tart fel a nemzeti kult{mik szocialpszichologiai vizsgalata. Hofst ede klasszikusnak szamlto mfiveben (Culture's Consequences, 1980) egy 40 allam 117 ezer lakosat atfogo vizsga lat eredrnenyet kozli. A kutatast egy multi nacionali s vallalat (az IBM) alkalrnazottai koreben vegeztek, a kerde sek a dolgoz6k rnunkaval kapcsolatos tapa szt alataira, ert ekeire, attittidje ire vona tkoztak. Fakt oranalitikus elernzessel Hofst ede negy dim enzi6 rnent en kulonboztette meg az egyes orszagokat: hatalmi tavolsag, bizonyt alan sagkerules, individualizrnus- kollekti vizmu s es ferfiassag-noiess eg. Az individualizmus-kollek tivizmus dim enzioj at rnegvizsgalva azt talaita, hogy a kutatasa ban sze replo orszagokat tekintve az individualizmus pontertekenek korrelaci6s egyiltthat6ja +0, 82 az egy fore jut6 nemz et i terrnek (GDP) nagysagaval ossz evetve. Sernmik epp en nem vonhato le azon ba n az a kovetkeztetes, hogy ok-okozati osszefugges lenne, fokent, ha a Tavol-Keleten az adatgyujtes ( ) e ta bekovetkezett gazdasag i fejlodest is figyelemb e vesszuk. Az erose n kollektivisztiku snak szarnito Japan vagy Hongkon g gyors gazdasagi fellendul ese megkerd ojelezi azt az elkepz elest, miszer im onrnagaban az individuaiizmus lenne a gazdagsaghoz vezetii ut (Sm it h, Bond, 1993). Barrnilyen altalanosan alkalmasna k tun ik is a kulturak individualizmus- kollekti vizmu s dimen zi6ban torteno megitelese, szamos szerzo hivja fel a figyelmet arra, hogy az egyenek elete ben ez ajellemzo a kiilonbozqeletteriileteken maskent nyilvanulhat meg. Japanban a kollekt ivizmus leginkabb a munka, Kfnaban a csalad, Latin-Am erikaban a tarsas kapcsolatok tertileten jelemkezik. Indiaban az, hogy valaki indi vidualiszti kus an vagy kolle ktivisztikusan viselkeclik, a korlilmenyektol fugg, tnivel az indiai kultura mas kult{mikhoz viszonyftva sokkal inkci bb elturiaz ellentmondasokat (Sm it h, Bond, 1993 ). Enn ek fenyeben at kell gondolni azt a sokak altai osztott velem enyt, hogy az ind ividualizmus es a modernizmus egymas szinon imai lenn en ek, teh at a vagyon es az ind ividualizmus cgytitt Jarnak. Barmilyen csabft6 lenne elfogadni es jovobeli elorejelzeseink alapjava tenni ezt az osszeftiggest, az ut 6bbi ha rmin e ev tapasztal atai nem igazolrak a feltetelezett ok-oko zati kapcsolatot az individualizmus es a magas gazdasagi szfnvonal kozot t. A kutatasok egymasnak ellemmond6 eredme nyei ellenere az individualizmus-kollekti vizmus dim enzi6 vizsgalata j6 eszkoznek bizonyult a kulturalis ktilonbsegek felterk<~p eze s ere. Sokkal szukebb es konkretabb szempontb61kereste a kultu ralis eltereseket Wallendorf es Arnould (19 88), amik or amerikai varos lakokat es nigeri ai f61dmuveseket Ilasonlftottak 6ssze kedvenc targyaik alapjan. Amint az varhato volt, az eredmenyek azt mutattak, hogy az amerikaiak anyagiasa bbak, es erose bb az igenytik a birtokl as1'<1 a nigeriaiaknal, emellet t erosebb en is kbtodnek d.r gyaikhoz. Az ame rikai nok es (croak legnagyobb aranyban hasznalati t6megcikkeket em lftettek (pi. szek, 6ra),

4 A TU lajoon ES A TU lajdonlas PSZICHOLOGIAJA F. LASSU ZSUZSA lisznyaj SANDOR amelyeket a szorakoztato elektronikai eikkek kovettek (pi. teve, ma gn6). A n iger iaiak valasza i megoszl ottak a nem szernpontjabo l: a ferfiak vallas i vag y magikus dolgokat ne veztek meg leginkabb, mig a n ok a hazassagh oz vagy na ztartashoz kapcso16d6 targyakat helyeztek eloterbe. A szerzok an a a kovet kez tetesre jutottak, hogy az eltere sek a magantulajdon kulturakozvetito funkci6jtit tu krozik. Mig a t radi cionalis n iger iai tars ad alornban a kival asztott t argyak a hagyornanyokh oz, vallasi rit usokhoz kapesol6d6 ert ekeket emelik ki, addig a modern nyugati kul turaban eppen a rnodern izacio es legujabban a posztmodern vilagnezet tukrozodik a targyak birtoklasaban, a fogyasztasban. Gyermekkor Ha visszagondolunk gyerm ekko run kra, majdnem bizon yos, hogy tal alunk ol yan idoszakot, am ikor hosszabb-rovidebb ideig gytijtottu nk valamit: a fiuk peldaul autoskartyat, belyeget, a lan yok inkabb sz alvet akat, kepeslapokat. Valoszirnileg hasonlo m egfigyelesbol kiind ulva szarnos korai munka szentelt figyelmet agyermekekgytijtoszenvedelyenek, am it az os ztonteoria elsodleges biz onyit ek anak tartottak, mivel a birtoklasi viselkedes e forrn aja a gyermeki fejlodes be n a vila gon m indenhol jell em zo (Litwinski, 1942). Kes ob b azo n ba n en ne k ellentmo ndo ad atok lattak napvilagot, tobb kutato is azt talalta, hogy a gyerme keknek csak 10%-a foglal kozik komolyan gytijtessel. Newson es Newson (197 6) lon gitudinalis vizs galatban 700 (kulo n bozo tarsadalmi osztalyokba tartozo) an yat kerdeztek meg gyerrnekeik viselkedeserol. Eredrnenyeik azt mutattak, hogy 4 eves ko rban a fiuk 80, a lan yok 66%-{mak volt valarnilyen gy tijternenye. jelenrosen tobb volt a gyujt6 a kozeposzt alybeli, mint a rnunkasosztalybeli gye rekek kozott. Ez azt mutatja, ho gy a ta rs as h at asok es ga zd asa gi kortilmenyek befolyasoljak a tar gyak gy ujte set, ami a tul ajdonnal kape solatos viselkedesek egy spedalis formaja. (A ked venc ta rgyakat res zletesen rargy aljuk a fejezet egy ke sobbi reszeben.) A szerz6k elemzes uk ben sz inten kit ernek a birtoklasra mint az entudat Jejlodesenek fontos tenyezoj ere is, ennek kapesan targyalj ak a vigasztal6 targyat, vagyahogy W in n ico tt nevezi : az atmeneti targyat. Bizonyara sok an lattak mar ol yan 1-2 eves gyermeket, aki keservesen si rt, m ert az anyja el akart ven n i tole valam i kin eze tr e egyata lan nem tetszetos, sot elh asznatt, sz akadt, 6eska tar gyat. Leh et az egy kendo, egy mad, amin ek mar a karjai is hi anyoznak, vagy egy regi hal6ing fos zlanya, a!enyeg, ho gy a gyermek rendkfvlil erasen ragaszkod ik hozza. Az bsztonteoretikusok sze rint e jelenseg szinten a!at amasztja elmeletliker. A szociobiol6giai megko zelites al apjan minden emberi tarsas viselkedest es intezmenyt felfoghatunk ugy, mint egy termeszetesen szelektal6dott genetikai keszlet termeket. Az ok a gen ek maradnak fenn, amelyek elosegftik a t ti1elest, a viselkedeseket adaptivva teszik. Ebbol a szempontb6l a szerzesi viselkedes az anyagi erofo rrasok fe!etti kontroll elonye vel jar. Gyermekekkel 6vodaba n vegzett vizsgalatok mutatjak, hogy a m indenki altai vagyott jatektargyak birtoklasa eros pozitfv korrelaci 6b an all a gyermeknek az 6vodai esopo n dominancia-rangs oraba n elfoglalt helyevel (Charleswort h et ai., 19 83). 389 Az em ber es "egyeb a/i atfa jta k" Ha van a birtoklasi viseikedesnek ge neti kai alapj a, akkor feltetel ezhetjuk, hogy a ho zzank genet ikailag ko zel allo allat fajta k hasonl6an vise Ikednek. Ennek ellenorzesere Ell is (1 985) em oerszabasu majmok viselkedes et vizsgal ta. Kur atasai azt mutattak, ho gya prirnatakn al kijejezett tulajdonosi viselkedes figyelheto m eg : kotodnek a birtokolt targyhoz, a " t ulajd onos" kizaro lag os hozzafereset a csoport tobbi tagja felismeri es tiszteletben tartj a. Azonban ez utobbi fu gg a m ajom rangsorban elfoglalt h elyetol es a targyhoz val6 fizikai kozelsegetol - jogi fogalmakkal kifejezve tehat azt mondhatjuk, hogy ez az ugynevez ett birtokossag n ern sokkal to bb, mint a targyidolegesjizikaibrizete, rnivel egy dorn inansabb egyed felbukkanasa m egvaltoztatja a tul ajdonvis zonyokar. Nines tehat egy koz osen osztott szabalyrend sze r, a m ery a targyat az egyik tag kizar ol agos tulajdonan ak isrnerne el. A kutatok szarnos faj vizs galata nyornan azt talaltak, hogy a szerzesi viselkedes az elelem raktarozasara sz ontkozik, ami oszt onos reakci6 a forrasok hianyara. Az allatok ko reben me gfigyelt birtoklasi vagy felhalmozo viselkedes celja az alapsziiksegletek kielegitese, mig az ember gyujtese onrnaga ert val e (Dittm ar, 1992), a megfi gyelt hasonlosagok at homologiakent er telmezn i tevedes lenn e. Tarsas tenyezok Az osztonelmelet szamara problernat je lentett az ajandekozas, mint az onzd sz erzesi vagynak ellenr rno ndo cselekedet. Az altruista viselkedes egyes kutatok szerint azonban szinten m agyara zhato az "onz o gene k" szernp ontjabol, ugyanis altala ban olyan tarsain kk al szemben vagyunk altruis ta k, ak ikk el ge n kes zlet un k jelentos re sze ko zos (roko no k), a nem rokonokkal sz emben reciprok altruizmust tetelezlink fel (Daw kins, 198 6/19 76 ). A reciprok altruizmust azonban nem sikeriilt kutatasokkal alatamasztani, es mive! az altruista viselked es nagy je!entosegu, es gyakran e!ofordul e!etiinkben (pi. ajandekozas), fgy inkabb feltetel ezhetunk val am ifele alt ruista kesztetesr. A temaval foglal ko z6 antropol6gusok ezen finomftottak bsztbnelm e letli ket, es a szerzest mas osztonokkel egy uttm uko do a sztbnkent irt ak Ie, amit tarsas tenyezok is befolyasoln ak (Malinowski, 1922). A pszichol6gia szempontjab6l ann al, hogy egy viselkedes vel es zi.iletett vagy tajlult, tal an erd ekesebb az, hogy mi az adott viselked es adon kontextuson beli.ili szocia/is jelentese vagy celja. A birtokl as nem egyediil a birtokos szemelyehez kotodojelenseg, meg csal< nem is egy diadikus viszonyban letezik a targy es birtokl6ja kozott, mivel nem lehetunk kizar6lagos tulajdonosai valaminek anelkul, hogy ez t masok is ne venn ek figyelem be. A tul ajdonl as ta.rsas jel enseg: a tulajdonos es tulajdona kozotti birtokviszony mindigh int masokat is, akik eljogadjak es tiszteletben tartjak e viszonyt. Errol a kerdesrol Mead (1973) azt frja :,,[A tu lajdon] magaban fogla! egy szervezett attitiidot, amelya kozosseg minden tagja szamara kozos." Annak megertesehez, hogy mitjelentenek li Z anyagi javak, at kell tekintenlink a veliik kapcsolatos tarsadalmilag osztott nezeteket e s crt ekftelet eket, valamint meg kell vizsgaln unk azokat az en-m asik szemely-birtoki:ir gy alapveto harmasan bellil.

5 39 0 EGYENKOZPONTU MEGKOZELiTES: A VAGYON MINT A KITERJESZTETT EN RESZE Nem a ruh a teszi az embert - tartja a mond as, de en nek ellenkezojet sugalljak a divatcege k, a reklarnok, a vilag korul ot tunk. Olt ozekunket enunk kulso bu rkanak tekintjuk, aminek kommunikativ fun kci6ja van. Beszel tarsadalm i hovat artozasunkrol, foglalkozasunkrol, nemi szerepazonosulasunkrol, etnikumunkrol, politikai orientacion krol stb, Vajon nem igy van ez egyeb vagyontarg yaink eseteben is? Nem erezziik-e megfosztv a magunkat eruink egy fontos res zeto l, amikor elveszltjtik egy kedves targyunkat? S vajon nem eltiik-e at valarnilyen formaban mind ann yian azt a rossz erze st, am i akkor fog el bennunket, ha idegenek keze be n latjuk azt viszo nt? A primitiv nepek tobbfele magikus, an imisztikus rltusa kotodik ahhoz a hithez, hogy targyaik at vannak itatva tulajdon osuk szellernevel. Emiatt nem erinthetik meg azokat idegenek, es ezert ternetik el oket tul ajdono suk kal egyutt. Ebben az erte lemben az en egyenlo mindazzal, amit az egyen magaenak tart, tehat ruh aival, hazaval s tb. Game s, 198 1/1890). Ezeket az elkep zeleseket napjainkban ernpiri kusan is vizsgaltak, Harem munkaterulet erdekes a mi szernpontunk bol: a tulajdon szerep e a szemelyeszielesben es -Ieirasban : a t ulajdonnak vagy hianyanak befolyasa az one rtekelesre es a m egelegedettsegre: a tu lajdon b uncselekmen y miatt vagy egyeb okb61 torteno elvesztesenek hatasa az egyen enerzesere. Mit definialnak az ernberek enuk reszekent? Ezt a kerdest to bbfele kuta tasban vizsgaltak meg. Prelin ger (1959) peldaul ana az eredrnenyre jutott, hogy a felnottek enukhoz negyedi k legkozelebb allo dolognak a birtokolr tar gyakat tartjak (ezt mege16zik a testre szek, testi folyamatok es a szemelyes azonosi t6 jellemzok, peldaul a nev), amibol azt a kovetkeztetest vont a Ie, ho gy az anyagi javak fomos enkiterjesztest alkoma k. Szamos vizsgalat alacamas zto tta elgondo lasat. Ana a kerdesre peldaul, hogy " Ki vagy te?", a vizsgalati szemelyek spontan m6don neveztek meg tul ajdon aikat mint enlik elemeit (Gordon, 1968). A kapcsolat a szeme lyes cargyainkkal olyan eras, ho gy meg a pszichot ikus leroml<i.s allaporaban is megmarad, ahol az en egyeb tenyezei es az ent uda t komoly mertekben zavart szenvedn ek (Lierz, "_'1 10. A TULAJ DON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGlAiA F. LASSU ZSUZSA L1 SZNYAI SANDOR 19 57). A tulajdon mint az en resze onertekelesiinknek is fontos osszetevoje, a tobb es "jobb" vagyon azonban nem csak magasabb bnertekejeshez vezet, hanem elvanls ainknak es a szamunkra font os (referencia-) szeme lyekkel tb rte no oss zehasonlfta sunknak is alapja. Tehat az objekt fv es szubjektiv j61et nem mindi g jar egylitt, mivel a kbrnyezetiinkhoz viszonyitu nk, abhoz kepest erez zlik magun kat gazdagnak, ezert boldognak, sikeresnek, tehetsegesne k vagy szegenynek, es igy szerencsetlennek, s ikerte lennek, te hetsegtelenne k. Az bss zehasonlira.s fontossagat vizsgalta Dittmar egy kut atasaban. A vizsgalati szemejye kne k meg kellett hat aro zniuk, hogy men nyire enenek egyet a. hason16 kijelentesekkel: "Az emberek akkor is pr abalnak legalabb olyan vagy jobb aut6t venni, mint a szom szedjuk vagy baratjuk, ha nem engedhetik meg maguknak." "A vagyon bizonyos csopo rt ho z val6 tartozas erzete t teremti meg." Az eredme nyek megoszlonak a ta rsadalmi reteghelyzet szerint. A mu nkasosz raly tagjai statisztikailag lenyegesen kisebb jelemoseget tul ajdonftottak 39 1 a vagyon ertekrnero funkciojanak, mint a kozeposz talybeli vizsgalati szernelyek. Keze n fekvo ma gyar azat az elter es re a Festinger (20 00/1 957) a lt al leirt bognitivdisszonanda-redu kcio jelensege. Mivel a munkasosztaly tagjai nern rend elkezn ek szarnottevo vagyo nna l, ezert ha fontosnak ta rtana k az anyagi java kat, az one rtekeles uk csokke nese hez vezetne, ezt elker ulendo a vagyont (amely szarnuk ra nem elerhe to) ne m tekinti k fontos ertekme ronek. A kozeposztalybeliek ezzel szernben nagy jelentos egfi nek tartj ak az anyagiakat a tars as ossz ehaso nlitas folyamataban. Mind enk it megvisel egy vagyontargya elvesztese. Egy brit vizsgalatban a megkerdezett felnott szernelyek 440/0 -a a rabiast nevezre a legnyugtalanitobb krimin alis cselek edetne k, arnitol a leginkabb tart. (Meg kell jegyezni, ho gy s tat isz t ika ilag is ennek van a legnagyobb eselye.) A testi se rtesse l osszeh as onlitva a rablas a pszichol6giai trauma es a btincselekrneny erds zakoss aganak erzete tekinteteben csak mertekeben, de nem minosegeben kulonbo zik. Az envesziis erzese kulonb ozik a nemek kozott: a nok nagyobbnak ereztek, mint a fer fiak (Dittmar, 1988, 1992 ). A vizsgalato k teh at azt mutattak, bogy anyagi javaikat az ern ber ek eniik res ze nek tekinti k, mint ha az enhatarok a fizikai testen kivulre tolodnanak, magukban foglalva a targyakat, arniket birtoklunk, letr ehozva fgy egy "k iterjesztett ent". A kovetke zo lepes annak megisrnerese, hogy hogyan fejlod ik ki gyermekkorban a kapcsolat akozott, ami k vagyunk, es amit birtoklunk, Fejlodestani nezopont tdentitasuni: fejlodese azoko«a "targyakon" kereszt iil tortenik, arnelyekre enhatara inkat kiterjesz tjiik azaltal, ho gy sajatu nkkent defini aljuk oket, Lehetnek ezek emlekek, keszsege k, kapcsolatok, de idet artoznak a konkret targyak is. A ps zichoanalitikus irodalom szerinr a gyermek elet eben elsa tulajd onanak az anyai mel! tekinthet o, ami mint a kiilvilag magaba vet[tett resze jelenik meg a pszicheben (R6heim, 1984). Primitfv nepek sziiletesi dtu saiban j61 nyom on kbveth et a a fold (tulajdon) = anya megfeleles, amely az elsa es a legfont osabb t ulajdontargy szimbolikus azon ossagat jelzi. A fejjodes kbvetkezo lepcs6jen, az en es a kiilvilag elkiilonlilese idoszak aban valik font ossa a vigasztal6 targy (cuddly), amit Winnic ott (19 53) atmeneti targykent ir Ie atmenet az en es nem en hataran, atmenet az en es az anya kozott. Enn ek megfelejoen ket f6 tenyezo miatt fontos: e16szbr is, mert a gondoz6 szeme lyt szimbolizalja, s fgy crzelmi koteleket jelem. Masodszor, men fonto s szerepet jatsz ik az en es nem en elvalasztasaban: reszben a gyermekhez, reszben mar a kornyezethez tarto zik. Azonb an mar az ebben a korai idos zakban tort eno en-mas ik elkiilbnftest is befolyasoljak szo 'ialis hatasok, peldaul nemi sztereotipiak, kultu ralis orokseg. A lanyok peldaul ink,lbb lagy, aktivitas csokkent6 tar gyakat preferalnak, a fiuk pedig tomor, aktivit asfokoz6kat. Az atmenete i targy val6szfnuleg a nyugati kultura jelensege, ugyanis a II1cgvizsgalt nem nyugati rarsadalmakban ritkan fordul eio, ezekben a carsadalmakban azonb an az anya sok kal tovabb test kozeiben tartja gyermeke t (gondoljunk az afrikai benns ziilottekre). A rarsadalom fejiett segenek foka az ent uda t kialakul<lsailak folyamataban is szerepet jatszik.

6 "4 1 F. LAss0 ZSUZSA L1 SZNYAI SANDOR Fr eud kla ss zikus munkaja az ami/is harakterral beszamol ar r61 a megfigyelesrol. ho gy a felnott kori birtoklasi viselked es ten yezo i, az egyen viszonya az anyagi javakho z osszefuggesbe h ozhat o a kora gyerme kk ori tapa szt alato kkal, kul onoskeppen a sz ob atisztas agr a sz oktatas korulmenyeivel. A sz er zesre es gyfijte sre irany ulo felnottkori hajlamot a szigoru toaleu -trening eredmenyenek tehinti, a pen zhez mint szimbolikus feceszhez kot odik a szernel y (Ab raham, 1991 ). Neo-pszichoanal itiku s szerzo k Fre ud m unka ibo l kiindulva vizsga ltak a birtokl as i viselkede st, figyelmuket azonban a toalett-trening interperszondlis tenyezo ir e iranyirottak. Csaku gy, mint Freud, ok is parhuzam ot vontak a te sti produktumok es a tulajdontar gyak kozott. Velernenyuk szerint a szobatisztas agra szoktatas kapcsan torteno in terakc i6 k jelentik az elet e lse "csa ta m ezejet", ahol a gyerm ek rnegtapasztalja onrnagat mint "ko ntrollai6 tenyezot". Ez a kontroll nemcsak a tar gyra, hanem a kornyezetre is vonatkozik, hiszen biztositja a gyermek szamara gondoz6i figyelrnet. Altalanossagban elmondhato, hogy a gyermekek birtoklasi viselkedes et a biztonsag igenye motivalj a, de a tulajdontargyak a hatalorn es a stat us jelzoi is. Isa acs (196 7) azt vizsgalta, hogy milyen m6don hasznaljak a gyermekek a rargyakat az interakci6k es kapcsolatok meghatarozasara es kontrolljara. Er edrnenyei sz er int a targyak feletti kontroll j6l tukrozi a cs oporthier archiaban elfoglalt helyet, rnasreszt a ba rati kapcsolatokat, vagyis hogy ki kin ek en ged i m eg, hogy t argyait hasznalja. Az aja ndekozas aktusat tanulman yozva azt tapasztalta, ho gy az ajandek nemcsak az ajandekoz6 erze lme it es nagylelktiseget ko zvetiti, hanem kifejezi a meg ajandekozott sz eret etremeltosagat is. A komyezet feletti kontroll szerepet sokan han gsulyoztak, Furby (19 80 a) a kontrolli geny megnyilvanulasanak tan ja, ho gy a kisgy ermekek mindent ke zb e vesznek, megfo gnak, m egtapo gatnak, am ikor a cselek ves hatisa a donto tap as zt alat: az "en okozom" orom e. Ahogy novek szik a gyer m ek, a kornyez et elkezd i ha ta rok kbze szoritani az ex plo ra ci6t (a kornye zet felderiteset) - va nnak dolgok, am ikkel lehet jatszani, es o lyanok, amikkel nem. Ezaltal a gyer mek megt anulja, h ogy melyek azok a rargy ak, am elye ket kontroll alhat, rendelkez he t velilk, es melyek til tottak, mert valaki m ashoz tartoznak. Igy tebat a tulajd ont az en es a m as ik hat araiv al azonositja. Eszerint a birtoktargyak fejlodes-l elektani jelentosege az, hogy a kvazi fizikai en kiter jesz tes eszkozei, amelyek segitik a gyermeket a kornyez et kontrolhllasaban (Dittmar, 1992). Furby (1978 ) tebat egy specialis hum an dr ive-ot, a szukseglet keltettefesziiltseg redukci6jara irfmyul6 kesztetest felt etelezett, amit egy 270 gyermekkel kt~szltett interjusorozat alapjan vegzett elemzessel tamasztott ala, A kornyezet kontrollalas6.ra iranyul6 drive enelmezese szerint azok a t ar gyak, amelyeket a gyermek kepes kontroll alatt tanani, a self reszeikent es " tu lajdonke nt" (possessions) ertelmezhetok. A gyermekek igy masokat is ellenorzesilk al a vonhatnak azaltal, h ogy bizonyos targyakhoz szabalyozza k a hozzaferest. Ezt igazo lta Furnham es]ones (1987) felm er ese is, am ely saran SZ::1 Z gyermekkel kes zftettek interjut. Eredmenyeik szerinr a gyermekek ugy velik, ho gy iranyftani tudjak azo ka t a szemelyek et, akik ha sznalj ak az 0 tar gyaikat, es ez kulon osen az idosebb gye rm ekekre volt jelle m zo - a fiat alabbak azt h ittek (legalabbis errol tan uskod nak az interj uk), ho gy a sziileik iran yit jak azo kat, akik az 6 targyaikat h asznal- 10. A TULAJ DON ES A TULAJDONL.AS PSZICHOLOGIN A 393 jak. A gye rekek m integy fele szarno lt be arro l, hogy hajland6 ko lcso na d ni va lam eiyik tulajdontar gyat - a fiatalabbak azok nak, akiket sz er ettek, az idosebbek azoknak, ak ikne k szuksegu k vo lt ra, a kik ko lcso nkerte k az ado tr ta rgyat. A fiata lab b gyerm ek ek azok at a targyakat sz erettek in kab b, amelyek et a szu leik ad tak nekik, az idosebbek leginkabb a saj at m aguk altal sze rzett t argyakat erte ke ltek. A tulajdonlas rnentalhi gien es fun kci6it so k tanulman y bizonyit ja: Wapne r es mun katarsai (1990) orege k otthonab an vegez tek vizsgalatot. es azt ta laltak, ho gy a feltet t ernleke k orzik, fejezi k ki a tobb i emberhez fuzodo kapcsol atokat. Ol yan helyzetekbe n, ah ol az emberek iok alis identitasa (lako hel yuk ho z, ismerosokhoz ko to do idenritasa) ernigracio vagy az eletvitelben beko vet kezo valam ilyen radikalis valtozas rniatt bizonytalanna valik, egy- egy szi m bo lik us jelentes ii targy segithet a t azo n az id oszakon, am lg az identitasnak ez a dim enzi6ja ujbol meg nem sz ila rdul. Egy hazai vo natkoz as u p elda (Hor vath, ) attelep ult vajd asagi m agyarok beilleszkedeset es ident itas p ro blernait vizsga lta es mutatta ki a szimbolikus tulajdonlas atmenetet biztosit6 funkciojat. Fontos meg utalnunk egy nagyreszt akadernikus vitara : Dittmar (1992 ) a fent idez ett, Furby (197 8) altai kep viselt megkozelitest, amel y a tulajdonlast elsosorban a konrrollhoz koti, azzal a kritikaval illeti, hogy nem veszi figyelembe a tulajd onlas szimbolikus (es mentalhigienes hasznossaga altai m egeros itett) funkciojat. Mig az idosebbek legfontosabb tar gyai elsosorban sz imbolikus jellegfiek, a fiatalabbak a ltai m egn evezett legfontosabb tar gyak (pl. ja tekok, sportfelszereles ) inst rum en ta lis jellegtinek ttinnek (ba r a legfi atal abbaknal is sz imbolikusnak tekinthetok a di vatos ru hak, ekszerek). F. Varkonyi Zsu zsa (1978) a kisgyermek i kompetencia ke rdeset vizsgajva a gyer m ek szab ad exploraci6s lehetoseget szinten az onall6sa g kialaku las a alapfelte telenek ta rtotta. A rar gyak fcletti kon trol! fontossagat em eli ki Merei is. Gyermekek ko reben vegzett sz ocia lps zicho l6g iai kiserle te ben a vezeto es a cso port egy m asra hatasat vizsgalt a. Os szes zokott, szabalyo kka l, rftu sokkal rendelk ezo 6vod ai csoponokba m as csoponbeli ido seb b, nagy tar sa s hat6er ovel (szocialis penetranciaval) rendelkezo gyerm ekeket (vezeto t) hel yeztek. Ana a kerdes re kerestek valasz t, vajon a vezeto az uj csoportban is vezeto lesz -e, azaz eredeti csoportj ab61 szarmaz6 szab alyokat, jatekokat vezet be, es iran yitj a a csopon ot, vagy a csopon hat norm aival es s zabalyaival a vezetore. A kiserlet tanusaga szerint a csoportok er osebbnek bizonyulnak a vez etoknel, am a vezetok a cs op ortnyomasra tobbfelek eppen reagalhatnak. Az egyik megfigyelt vezetoi viselkedes a targyak hasznalataf elettikontrojl altai tortena irany tcis. A csopo n a vezetore ruhazta a jatektargyak tulajdonjogat. Ugyan tovabbra is jatszhatott barki barmivel, a gye rekek m indig hangoztattak, ho gy Andor kockajaval, aut6javal jatszanak (Merei, 1989a), "A tarsas kapcsolatok elesebben jelennek meg a targyak kozvetltesevel" - irja Merei. Az altala vizsgalt 6vod as- es kisiskol askoni gyerekeknel a targyak megszerzese es megtartasa a szo cialis helyzet (kozponri vagy per em -) es a tarsas viszonylato k (pi. szo lidari ta s, kirekeszte s) fonto s jelzese (Merei, 1989b). Egy masik vizsgalt terlilet a gyer mekek birtoklasra vonatkoz 6 /lyelvi kifejezesei. Az "enyem", "tied " a gyerme k legelso sza vai kaze ta rt o znak, m ar 2 eves kor elott megjele nne k, d e pontos rel aci6ban toneno hasznalatu k nem alakul ki 3-4 eves ko r ig.

7 394 lo A TULAJ DON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIA.J A F. LASSU ZSUZSA LlSZNYAI SANDOR Az "enyem" gyakoribb hasznalarat, mint az onervblyesftesre es az el1erzesre v0l1atkoz6 motivaci6s,wapotot, a ketszavas mondatok sp ontan prod ukcioja kov eti, am ely mar a birtokl as leir asara szol gal: "enyem auto". A birtoklas fogalrnanak m eg erteset az enyern-tied birtokos nevrnasok dicnotorn parkent torteno hasznalata koveti. A bir tokos nevrnasok es mas birtoklast kifejezo nyelvi elernek megjelenese nemcsak az el1ervenyes(test (self-assertion) szo lgalja, hanem az en es a masik elkiilo nitese t, az endefinlci6t. Sokkal inkabb ez, semmint az onzes nyilvanul meg a 2-4 eves koru gyermekek jatekok feletti vitaiban, habar a szul ok ez t legtobbszor onzesnek, irigyse gnek cimkezik. Ezek a civodasok azon ban egy progresszfv fejlod esi fazis reszei, am elyben a gyermek enhatarait a rnasiktol vale erotelj es elk ulon ltes re ven definialja, Ezt bizonyftja az is, ho gy a birtokl as ha sznal ata en me ghataroz o kategcriakent va la rne lyes t csokken 4-5 eves kor utan, amikorra az enhatarok markisse megszilcirdulnat: (Ne wson, Newson, 1976). Szarnos vizsgal at kiindulasi alapj a Piaget kognitivfejlodes-elmelete (1970). Piaget szerin t a gyerrnek gondolkodas anak fejlod ese negy szakaszra oszthato : szenzomot oros, mti veletek elotti, kcn kr et es forrnalis mfiveletek szakasza. A gondolkodas fejlodesenek korai idosz akaban a gyermek a vilagot rendszerezetleniil es csak sajat nezcjpontjat figyel embe veve tatja (miiveletek elotti szakasz), m ajd ezt ko veti a decentrolas kepessegenek kialakulasaval egy absztraktabb es logikusabb fejlodesi fok (kon kre t mfi veletek szakasza ), am it csak kb. 11 eves kor tajan valtfel a forrn alis mfiveletekben vale gondolkodas kepessege, ami osszet ett hipotetikus helyzetek analizalasat, szintetizalasat es t obb nezopont egyidejti figyelernbevetelet igenyli. A kozgazdasagi fogalmak fejlodeset vizs gato kutatasok megerositik Piaget e lkepzelese t. Furby peldaul a magantulajdon fogalmanak fejlodeset vizsgalva (1980) megallapitotta, ho gy a gyermekek eleszbr a fjzikai kbzelseg es ha sznalat alapjan ftelnek a tulajdoni viszo nyo kr61, es majd csak ke so bb ertik meg, hogy olyan sz emely is lehet a targy birtokosa, aki fizikailag nincs jelen, hogy a birtoklas felelosseggel es gondoskodassal jar, es bonyolult tbrvenyi szabalyozasa van. Furby eredmenyei bsszekapcsolhat6k azokkal a szociobiologiai elm eletekkel, amelyek a birtoklasban a rul el esi eselyek maximalizalas at latjak. A gyermekek korai elkepzelese a tulajdonr61 (a kbzelseg es ha sznalat mint meghatarozo ten yezek) ertelmezheto ugy, hogy a legjobb tulelesi eselyek eleresere t brekszenek. Bar ezek a kutatasok nem hangsulyoztak a tarsas hatasokat, nehany adalekot m egis szol galtattak ezzel kapcsolatban. Peldaul a klilonbbzo tarsadalmi osztalybol sz armazo gyermekek es serdulok mask epp indokoltak es lt eltek m eg a tarsadalmi egyenlotlensegeket, s ezt a gondolkodasi kornyezet hatasaval magyarazzak (Dickinso n, 1990). Ennel kbzvetlenebbul bizonyftottak a rarsas hatasokat a politikai es gazdasagi szocializacio kerdeset tanulmanyozo k utatasok, am elye k a csalad, az iskola, a kortarscsoport es a tbmegkommunikacio szerepet vizsgaltak a birtoklas gazda sagi, politikai vo natko zasaiban. Kimutattak peldaul, hogy az am erikai iskolak erote ljesen orientaljak a gyermekeket a magantulajdon tiszteleter e es a rar sadalmi egyen lotl ensegek elfogadasara. Kulturkazi a ss zehaso nlfto viz sgalatban azt talaltak, hogy izraeli kibucban (aho l a tulajdonformak inkabb k6zossegiek, mint nyugaton) feln avo gyermekek normai a megosztas es a kapcsolatok kore szervezodnek, mig Amerikaban a normak a gyermekek kbreben is a kiz ar 61agossagot, a magantulajdont ve- 395 dik (Faigin, 1958). A ta rsadalrnak ismertetett individualisztikus-kollektivisztikus me gkulonboztetese ebben az esetben is jol hasznalhato, Bar a gyermek kognitfv es nyelvi kepesse gei meghatarozzak a felfoghato in forrnacio minoseget es mennyiseget, a tul ajdonviszonyokra vonatkozo ism er et ek et a szoc io kult ur alis kornyezetevel torteno interak ciokbol n yeri, annak is tarsadalmilag altalanosan elfogadott jelentesrend- szeren belul. A felnott en instrurnentalis es szimbolikus kiterjesztese A pszichol6giai vizsgalatok alapjan a birtoklas ket asp ektusat erne ljuk ki : instrumentalis fun kcioja reven a kornyezet kontroll ala sara ad Iehetc seget, szimbolikus funkcioja altal pedig a tar sas kapcsolatok tenyezoje es az egyen attit iidjeinek, ertekeinek, velekedeseinek kozvetitoje. Lassuk elo szor a kontrollfunkci 6t! Furby (19 80b) mar ernlitett munkajaban kit er a serdulok es feln ottek tulajdonrol alkotott elkepzeleseire is. N ezete szerint a targyak a szocialis hatalom tis a status kifejezoi, az egyenis eg es egyenne valas jellemzoi. Az onban legfontosabb vonasuk rn egi s az eszkozfunkcio, azaz a kontroll ele res enek lehetosege (lasd Mer ei hazai vizsgalata t). Enkiterjesztes is csak abban az ertel ernben tortenik, am ennyiben a birtoklas megerbsit: a szemeiy azonkepesseget, hogy koz vetlenul kontrollalja fizika i vag y szocialis kornyezetet, Minel nagyobb mertekfi a kontrollunk eg y targy felett, ann al szorosabbnak kell lennie a targy es en ko zbtti kapocsnak. Prelinger (1959) emlftett kutata.saban azt az eredmenyt kapta, hogy bs szehasonlftva a kontrollalt, kontrollal6 es semleges targyakat, az egyen enjehez leginkabb tartoz6nak a kontrollait targyakat erezte, hz'sse tavolabbinak a Iwntroilal6 targyakat, es nem tartotta enreszeneh a semleges targyakat. A szemelyiseg szimbolikus kifejezodese sze m pontjabo l a tulajdont leginkabb a fogyaszt6i vise lkede s oldalaro J vizs galtak. A fogya sztasi cikkek hasz nalatat, egyes markak preferenciajat bizonyos sz emel yisegvonasok megnyilvanulasanak tekintik. Gondoljunk peldaul a tipikus Merced es tulajdonosra, s maris elindul bennlink egy gondolati sor, latjuk megszokott te veken ysegformait, szokasait, altazkbdeset, tarsat st b. A szemelyis eg nem kbzv etlenui tukr6z odik a targyban, emiatt az objektfv szemelyisegvizsgalo elja ra sok helyett az enfo galom szemal1tikus differenciallal torteno vizsgalata tunik cel ravezetobbnek az enkep es ta rgykep osszeveteseben. Ennek soran az egyennek onmagat, illetve targyait kell jellemeznie egy rulajdonsaglista alapjan. Autotulajdonosokkal keszult felmeresek e red men yei sze rint a rulajdonos sajat autoja lefrasara gyakrabban h asznalt oly an jelzoket, mint bnmaga jellemzesere, szem ben mas am ok jellemzesevel (Birdwell, 196 8). Tabben r<l.mutatnak azonban a m6dszer problemaira, amelyeket a reali s-idealis enkep elteresei vagy a n yilvan os es pr ivat fogyaszras kerdesei ve t nek fel. Abelson es Prenti ce szamos tanulmanyukban foglalkoznak a birtokl<is funhciona lis dichot6miajaval, vagyis az eszkoz- es a sz im bolikus fun kcio kka l. Egyik vizs ga la I ukban (1989 ) a resztvevoket ana kertek, ho gy soroljak fel kedvenc rargyaikat, majd a kapott listat az alapjan el emeztek, hogy a teh gy szimbolikus vagy es zkb zjelicgu funkciot tblt-e be. Szimbolikusnak tekimettek azokat a targyakat, amelyek a sze In61yiseg idobeli, tbrteneti folytonossagatfejezik ki (pi. fot 6k ), muveszi vagy intel-

8 396 F. LAss0 ZSUZSA lisznyai SANDOR lektualis erdeklodesroi tanuskodnak (pi. konyvek, kepek), es statust vagy joletet tukroznek (pl. vitorlas haj6). Tipikus eszkozjeliegu targyak a szerszarnok, kozlekedesi eszkozok stb. Ezutan a szernelyeket az osszeallitott Iista alapjan ket csoporrba osztottak : az un. szimbolikus birtolwsok es az eszkozbirtokosok kateg6ricijaba. Vegul allast kellett foglalniuk egy vitaban, amely szimbolikus (a tarsadalmi ertekeket es idealokat hangsulyozo) vagy instrumentalis (direkt, konkret nyereseget kiernelo) for- maban volt megfogalmazva. A legfontosabb eredrneny az volt, hogy osszefuggest talaltak a tulajdon, az attinidok es az ertekek kozott, ami azt jelzi, hogya tulajdonhoz val6 viszony altalanos ervenyfi szernleletre is utal. A szerzok ezt a szimbolikus vagy instrurnentalis szernleletet a belso motivacios rendszer kifejezodesenek tekintik, Ana a kerdesre azonban, hogy egyesek mien szimbolikus, masok mien eszkozbirtokosok, nem kerestek valaszt. Konyvunk dolgoz6r61 es rnunkarol sz616 fejezete kozelebb vihet ennek a kerdesnek a megvalaszolasahoz. A TULAJDONLAS FEJLODESE A tulajdonlas funkcioin tul a pszichoj6gia szamara ketsegkivul a legfontosabb a kognitfv oldal, a fogalmak fejlodese: hogyan konceptualizaljak az emberek a tulajdon fogalmat, hogyan velekednek r6la, mil yen erzelmekkel viszonyulnak a tulajdonhoz? Az egyik legerdekesebb kerdes talan a tulajdon fogalmanak fejlodese. Berti es munkatarsai (1982) szazhusz 4-13 eves gyerrneker kerdeztek meg arrol, mit gondolnak, ki birtokol bizonyos dolgokat. Ezeket az objekturnokat harem csoportba osztottak: a) a termeloeszkozok (ideertve a szolgaltatas eszkazeit is, pi. a busz); b) az ipari es mezogazdasagi termekek, ezekben az aga zatokban megtermelt javak; c) a hasznatat joga. A kovetkezo fejl6desi szakaszokat (azaz valasztipusokat) talajtak: 1. a) A termeloeszkoz aze, aki a legkozelebbi terbeli komaktusban van vele (a busz az utasoke). 2. b) Az ipari es mezogazdasagi termekek senkihez sem tartoznak, mindenki vehet beloluk. 3. a) A termeloeszkozak tulajdonosa az, aki megfelelo m6don hasznalja oket, ellenorzese alatt tartja azokat. A gyar a munkasoke. 4. b) A termekek tulajdonosa az, aki leginkabb reszt vesz megtermeleslikben, megtervezesiikben, megalkotasukban. 5. a) A tulajdonos az, aki komrollt gyakorol a termeles, azaz a termeloeszkozak hasznatata felett. A tulajdonos a ronak. 6. b) A termekek tulajdonlasa ebben az esetben szorosan asszefiigg a termeloeszkozok tulajdonlasaval (a fonoknek meg kell osztania a megtermelt javakat a munkasokkal). 7. a) A gyerekek ktilbnbseget tesznek a munkattat6 es az utasftasok kiad6ja, a [0nak kozon. 8. b) A termek a fonoke. io A TUlAIDON ESA TUlAIDONLAS PSZICHOlOGINA a) Vilagos kiilonbsegreves a fonok es a tulajdonos kozott. 10. b) A megtermelt javakat a terrneloeszkozok tulajdonosa birtokolja, az alkaimazottaknak fizetes jar. A fenti vizsgalat eredrnen yei tehat - rneglepo m6don - nem csupan a gyerrnekek tulajdonfogalmanak alakulasat mutatjak, de egyes politikai ideologiak elemeire is raismerhetunk. Politikai nezettolfugg a tuiajdonok ezen ket kiemelt csoportjel11ak termeszete, amelyek raadasui csupan hipotetikusan teteznei: - hiszen a termeloeszkozok tobbsege nem csupan termeldeszkoz, a "megtermelt javakat" nem csupan a munkasok egy csoportja termeli meg, a valosagban ez sokkal inkabb egy hosszu, osszetett, terben es idoben is nehezen iokalizalhato folyamat veg eredrnenye. Berti es munkatarsai azt talaltak, hogy a termeloeszkozok tulajdonfogalmanak fejlodese szakaszokban tortenik, azonban az adott terrneloeszkoz jellegetol fugg, hogy milyen gyorsan. A "fonok = tulajdonos': idosza,k peldaul,8-9 eves korban bu~ kan fel a "gyar", eves korban a "busz" es csupan eves korban a "termofold" eseteben, Ez ut6bbi Furnham es Argyle (1998) szerint annak tulajdonithat6, hogy a Berti es rnunkatarsai kiserleteben reszt vevo gyerekek na?y reszenek nej? volt ez utobbi tipusu termeloeszkozrol kozvetlen tapasztalata. Mindernellett az IS valoszfnfi, hogy a gyerekek kepe az egyes tulajdonforrnakro l jellernzo onmagaban a tulajdon terrneszetere, hiszen sokkal inkabb vita targya a, (felnott) tarsadalornban a foldtulajdon, mint peldaul a buszok szabad adasvetele. Altalaban va~nak vagyo?targynak alkalmasabb vagy legalabbis tiplkusabb, megszokottabb objektumok es tulajdonkent nehezebben felfoghatok. Cram es Ng (1989) Uj-Zelandon vizsgaltak a tulajdonlas alapjair61 alkotott elkepzeleseker harem korcsoportban: 5-6 eves, 8-9 eves es eve~ g~ermekek. Gyenge osszefuggest talaltak abban a tekintetben, hogy a korral ~gyre,m kab b magasabb szintu, absztrakt, szerzodeses alapot tulajdonitottak a tulajdonlasnak a gyetekek az alacsonyabb szintu, fizikai tulajdonsagokkal szemben. Meglepo m6don, mar it legfiatalabbak is elutasftottak a tulajdonlast a "t~tszes" alapjan: azaz tisz~~b,an voltak azzal, hogy ha valami megtetszik nekik, az meg nem lehet blztosan az ovek. A legfomosabb jellemzo a kontroll es az adott objektumhoz val6 hozzaferes lehetoscge volt. A birtoklas - azon gyermekek koreben, akik mar maguk is aktiv vasarl6k voltak - a szemelyes biztonsag, a status es a szabadsag eleresenek eszkoze volt, tehat fontos resze a szemelyisegfejlodesnek. Ez azonban szuksegesse tesz majd vizsgalato kat olyan kulturalis kazegben elo gyerekek koreben, ahol a tulajdonlas j6va! kisebb szerepet tolt be (elszigetelt kozoss egekben, pi. izraeli kibucokban). ZOClALKONSTRUKCIONISTA SZEMLELET: A TULAJDON MINT AZ IDENTITAs SZIMSOLUMA Mcgallapithatjuk, hogy az emberek es targyaik kozotti kapcsolat rendkfviil bo~~o lult, sokkal tobbet jelent, mint a funkcionalis hasznalat vagy a kereskedelml eri {:k. Anyagi kornyezetiink fontos entudatunk, a vilagr61 alkotott keplink formalasa- es I'

9 A TUlAJOON ES A ru lajdonlas PSZICHOLOGIAJA F. LASSU ZSUZSA USZNYAI SANDOR ban. Meg az olyan he rkoznapi, praktikus dolg ok, mint a konyhai eszkozok vagy orak is sz irnbolikus jelentest hord oznak. Hogy mindezt res zletesebben is kifejthess uk. eloszor bernutatjuk az elrneleti keretet, a szocialkonstrukcionista megkozelftest, am ely az anyagi javakat az identitas tarsadalmilag elfogadott sz.i m bo lurnaike nt fogja fel. A szocial kon st rukcionizmu s olyan kul onbozo szakteruletek eredrne nyeibol sarj adt, mint a rudasszociolo gia, fen omenol6gia, nyelvfilozofia, a korabbi szovje t szociokulturalis ps zicnologia es fokent a s zim bolik us interakcioni zrnus (Ditt mar, 1992). Tekintsuk at a szocialkon strukcion izm us alap gondolatait! Vila gun kat n ern kaotikus, rendsz er ezetl en benyom ash alrna zkent erzekeljuk, nanem rendezett, os szefu ggo egeszkent. Honnan szarrnazik ez a rend? A dolgok jeieritesen ek tarsadalmilag me ghatar ozott es elfoga do tt rendszerebol. Az emberek tehat azert latj ak ugy a vilagot, ahogy latjak, mert a uuscdolombar: szeles korben elter- jedt tevekenysegekben vesznek reszt, es kapcsoiatban a/lnak a vi/aggai mintjelentesrendszerrei, amely direkt es szimboiikus szoeichis eserekben atad6 dik, reproduka/6dik, atvaltozik. A korulottunk lev6 vilagot tehat nem eszlelh etjuk vagy erthetj uk meg koz vetleniil, mivel az abban az ertelemoer: felep{tett, hogy barm ely me gfigyelesunk csak a vilcig megerteseben haszncilt kateg6riakon es fogalmakon keresztiil vcilik erteimesse, Horman sza rmaznak ezek a fo galmi rendszerek? Terrneszetesen a kulturab ol, a tar s adalo mbol mindennapi tudasunk eredete szocialis. A tarsadal om, ah ogyan mi isrnerjuk, nem letezhetne, ha tagjai nem fogad na k el a szaba lyok, hiedelmek es jelentes ilyen szimbolikus rendj et. Azonban nem csak a t arsada lom hararozza me g az egyent - a hat as kolcsonos. Az olyan fogalmak, min t ido, ter, vagy az olyan kateg6riak, mint nem, ko r, n em leteznek a tarsadalmon kivul, es lcithat6va teteli.ikben nagy szerepe van a materialis vilcignak. A nemi, osz raly- vagy statusbeli hovatarwzasunkat vilagosan jelzik bizonyos rarg yak, peldaul a ru haz atunk. A szocializaci6 soran els ajatltunk egy mintazato t, amely leirja, hogy mijyen anyagi jayak milyen tar sadalmi kateg 6riat je16lnek. Bar sokan a status quo fennt arra sara tbrek ednek, a t arsadalmi valtozasok megis valtoztatnak ezeken a jelentesrendszereken. Gondoljunk ana, h ogy a nok is hordanak nadragot, am i a mult sz azadban me g elkepzelh et etlen volt, a szazad elej en is in kabb kiveteles, ma mar azonban elfogadott, term esz etes. Nem fugg-e ez bssze a n oi szere p v~utozasaval, altalaban valamifele rarsadalmi szint u valtozass al a nemi szerepek ter en? > Az identitas fogalma es tortenelmi valtozasai Az identitas tudasnak, normaknak, ertekekne k, tapaszralatoknak es vezerlo elveknek a rendszere, vagyis szochhis es ko gnitlv reprezentaci6k keszle te. Az identitas magaban foglalja azt a tudast, hogy hoi vagyok es mi vagyo k, de nem a kornyezo vilagr61 fuggetlenul, hanem azzal oss ze fu gges be n. ld entitasunk csak abban az eset ben megalapozott, ha masok visszajelzesei me gerosftik. Az visz ont, ho gy milyenszeles ezeknek a fontos szemelyeknek a kor e, az idok folyaman so kat valtozott. A lefrt tarsadalmi-gazd asagi valtozas ok a tbrten elem folyaman m egvaltoztattak az egye nek bn meg ha raro zas at is. Riesmann A magcinyos tomeg dmu konyveben (1983/195 0) a kbzepkort6i kezd6d oen ket forradalommal es ezeknek a for radal mak nak a nyugati em ber tarsa dalmi k aral~te rere gyakor olt hat asav al foglalk ozik. Az elso, az ipari forrad alom elo tt az egyen elete so kkal inkabb nyilvanos volt. A csa ladi cs egyeb tarsas kote lek ek erosek vo ltak, es az egyen identitasat (enazonossaga t) ezeken ker es ztiii hatarozta m eg, a tarsas inte zrne nyekbe agyazod otr be. Mivel a tradfci6knak ebben a korban ige n nagy volt a szerepuk, Riesmann e korszak karakteret tradfci6t61 iranyltot: embernek ne vezte el. Az ipari forr adalom teljes atrende zodes t eredrnenyeze tt a gazdasag ban es a tar sadalom ban egyarant. Enne k re sze volt az egyen: tudatossag novekedese, ezaltal az add ig er os kot elekek megl az ult ak. Az egyen pozicioja mar nem elo re meghararozott, oroklott tob be. Ezt az ernbert ip ust Riesman n belii/rol irany ft ott karaktemek nevezte el. Erre a kara kt erre mar nem csop ort alapu, hanem egyedil eg felepitett identitas jell ernz o, arnelyne k fontos eleme az anyagi javak birtoklasa (From m, 1994). A 20. s zazad ujabb forrad alm at hozott a fejlett nyugati allarnokban. Ez a Riesmann altai fogyas zt6i forradal omnak ne vezett valtoza s bss ze kapcsol 6dik a fogyasztoi tomegtarsadalorn kialakulasaval, es to vabb erosit i az "or bkl btt" iden titastol a "sz erze tt" identitas fele vezeto folyamatot. A fogyasztas egyre inkabb az egye n szimbo]ikus vagyait elegit i ki, m int a csal ad vagy kozo sseg pra ktikus, hasznos igeil~eit. Ugy tuni~, az, ho gy kik vagy unk, egyre ink abb azaltal nyer jelentest, hogy mint egyene k mit birtoklunk: az anyagi javak lettek a szernelyes es tar sas id entitas szimb6luma i. Az ily m6don jell emzett embertipusn ak Riesm ann a klvu/rol ircinyitott Iwrakter nev et adta, jel ezve ezzel a kiils o viszonyftasi pontok (p I. tbmegkommunikcici6 altai suga llt ertekek, birtokolt java k) jejentosegen ek nb veked eset. A szimbolikus interakcionizmus alaptetele, hogy identitas tudatun k kifejlod esenek alapj a az onre flex i6s kepesseg, vagy is az, hog y ffiasok s zem eve l las suk onm agunkat (Mea d, 1973). Az e ntudat teh at azt jelenti, ho gy az en lesz a megfigyeles rargya. Ehhez sz ukse g van az i5nmagamravonatkoztatas es a szerepjatszas kepes seger e, es ll1indketto csak egy tarsada lmi/ag elfogadott jelentesrendszeren belulleh erseges, aho! az 6n, a masi k es a tar gy kijel blese es szim bo likus reprezentaci6ja megtortenh et. Ez a jelentes rendszer a tarsas val6sag. A targyak es az entudat Az egyik legkon'tbbi empirikus tapasztalatna k: a rar gyak fizikai m egragadasan ak rcnd kivlili jelentosege van az entudat kiala kula saban. A fizik ai kb rnye zet felderitese hozz ajaruj az en ha ta rok felismereseh ez, a gyerme k eza lta l ker(il szoc ialis relaci6 ba korn yeze tevel, ami vel megalapozza az egyeni es targyi vilag kozotti folyamatossagot. Mead ez t "a masik nezopontj a atvetelenek" nevezi. Ahho z, hogy sajat egyedi Ietunk lud ato ssa valjon, el kell tudnunk kepzelni, ho gyan is "ne ziink ki" a masik szemszogcbol. Azonban n em csak a szemelyek, han em a targ yak is szo lga lha tna k kiind ulasi pontul, ho gy bnmagunkr61 tapasztalat ot szerezzunk, klilon os tekintet tel azo k fiziiwi ellenalicisara, tomorsegere. A ra rgyak hatar ain ak erz ekeles e te ha t szim ulta n nezopomokat er edme nyez. Ebb en az ertelemben szorosan osszekapcsol6di k a targy es i)nmagam erzek elese. A tci rgy birt okl asa t obb pu sztan ps zichoj6giai kozelse gne l - I'

10 400.,1 f' I I F. lassu ZSUZSA USZ NYAI SANDOR egyfajta osszeolvadast jelent. Ezert van, hogy egyesek regi, j6 1 megszokott targyaikat o lyan ne hezen cse rel ik Ie ujak ra (Irwi n et al., 1946). A kovetkezo kerdes az, hogyan valik be lsove a rnasik nezoponrja? Ennek megvalaszolasahoz eloszor meg kell ismerkednunk Mead szignifikans szimb6lum-fogalmava l. Egy szimbolum akkor szignifikans, ha rneg kozelitoleg ugyanaz t je len ti m in d az adonak, mind a vevonek, Peldau l a nyelv ilyen szig n ifikans szimbolum rendszer, amelynek segi tsegevel az emberek szimu ltan ne zopontbol Iarhatjak, ahogyan visel kednek, es amit ez masokba n kival t. Minden sz im b6l um vagy targy jelentese s zocialis. A jeientesre masok vise lkedesebo l kove tkezt e tu nk, azuta n kepze letben belehelyezked un k nezopontjukba, ma jd fokozatosan azonosu lunk ezzel. A szirnbolum egy olyan entitas, amely valamely mas egyeb entitast helyettesir. Ebben az ertelernbe n a targyakat szi mb6lum nak teki nthetjuk, fgy jelentesuk t ulrn utat fizikai jellernzoiken. Ahhoz, hogy egy targy szirnbol urnkent fun kcionaljon, kell hogy legye n egy tarsadalmilag osz tott jelentese. Peldaul, hogy r uhankat divatosnak, magunkat ezalta l a divattal lepest ta rtonak definialjuk, az s zukseges, hogy errol a kor ulottunk levcs szernelyek is Igy velekedje ne k. A rargyak sz imbolikus dimenzi6ja ko n nyebben vizsgalhato a szernelyek identi ta sanak vo natkozasaba n. A targyak szimbol ikusan kozolnek valamit tulajdonos uk r6 1, peldaul ho gy mfiveszi hajlam u, ex trav er tal t vagy regim od i. Kifejez hetnek poli tikai iranyultsagot, ertekeket, csoporttagsagot vagy szelesebb kateg6riatagsagot, mint a nem, a kor, az etnik um. De ezt is csak akkor kepesek kozvetiteni, ha e jelentes t ar sadalmi kozmegegyezesen nyugszik. M int azt mar korabban e mlitettuk, ez a jelemesrendszer azonban nem stati kus, h anem folyamatosan alak ul es ujraalakul az emberek koz6tti imerakci6ban. Mint szimbolikus kornyezet, ezen beliil formch6dik az egyen szubjekt v realitasa. Ez az t jelemi, hogy a gye rmek tarsadalomertelmezesei t carsas forrasokra (a csa lad, iskola, ba ratok, media) epitve alaki tja ki. Me ad ezekre a tcirsadalmi lag osztott ertelmezesekre vonatkoz6an h asznalja az "altalanos masik" kife jezest. Az edd igie kbol ket to vab bi go ndola t k6vetkezik: egyreszt az, hogy akik gyakrabban vesznek reszt az int erakci6kban, egy csoporton belli l val6szinuleg osztjak a vilagr61 val6 reprezentaci6ikat is, mig mas csoportok mas reprezemaci6kat alakithatnak ki. Masreszt azonban a szeles korben e lfogadott nezetek, amelyeke t peldau l a med ia k6zvetit, epp ellentetes hatast valta na k ki - ho mo geni zaljak a k6zosseget. A korai taktilis kapcsolat nyoman kialakul6 folytonossagot az enes a targy kozott koran elfedi egy szimbolikus dimenzi6. Ez azt je lenti, hogy a targyak objektiv es szimbolikus val6saga a fejlodes soran egyre inka bb k6lc s6nhatasba ker ul. Hogyan zajlik ez a foiyamat? Mead sze rim identitasu nkat azaltal alakitjuk ki, hogy kepesse val unk masok nezopomjab61 szemlelni 6nmagunkat. Az identitas azon ban tobb, mint pusztan a tarsad al m i attitud6k es eloirasok pas szivan be lsove valt keszlete. Az egyeni realitas tarsas termek, a szocializaci6 soran integral t es atalakitott nezopontok egyedi metszespomja, amely azonban a tarsadalmi folyamatok egysegere es strukt urajara m im egeszre vonatkozik. Az ide ntitas szakaszokba n alak ul ki. A gyer mek eloszbr go ndoz6janak nezopontjat veszi at es interna lizalja. Kesobb mar kepes tebb nezopom egyideju figye lembevetelere, es onmag,lt mar ezek perspektfvajab61 latja. Kovetkezeskeppen az enatti- 10. A TUlAJDON ES A TUlAJDONLAS PSZICHOL6GIAJA 40 1 uidok komplexebbe es becigyazottabba valnak, vegul az osszes kozve titett es elfogado tt attittid integra lod ik egy belso egysegben - ez is az "altalanos m as ik" reszet kepezi, amely a gondolko das es cselekves szervezesenek alapja a tars ak fizi kai jelenleictol fuggetlenul, Ditt mar szerint a folya mat hasonlokeppen m egy vegbe a ta rgyak es identitas ko zorti kapocs kia laku lasa sora n is. Ebben a jcitektargyak fon tos szerepet to ltenek be. A kislany peldau l hallja, amim a szulei megdicserik Ot, gondoskod6nak es ked ves lick nevezik, men szepen fesul i a babat. A kisfi u pedi g eros es ugyes, arnikor a jatek szcrszam okkal jatszik. A jatekok teh at kulonbozo szemelyisegvonasokat je le znek, valarnint a trad icio na lis szerepekhez vale igazodast szolgalja k. Arnint a kis lany az anyai szerepjatekokon keresztul foga lmat alko t az an yasa grol, ababa valik az anya:;;ig kult uralis jelen tes einek m egt estesitojeve (Dittmar, 1992). Az ide n titas fejlodesenek kesobbi szakaszaban az en -masik-targy harm as, vagyis :IZ identitas es a tu lajdon kapcsolata ro bber jelent an nal, h ogy az " altalcinos masit:" IlOgyan ertekeli azt. A tulajdon alapu ertekeles mar a bels5ve val: kulturcilis jelentesek ciltalcii I I1S keszletebol szarmazik, nem direkt interakci6k ko zvetitik, hanem szocialis intezmcnyek, peldaul az iskola vagy a m edia. A tulajdontargyak nem elkulonulten ho rdo zzak jelentesuker, hanem az identitas Gestaltiat (egeszlh) alkotjak. Igy te hat a 111C.:ad i " altalanos m asi k" kialaku lasa olyan fo lyarnat, arnelyben a tobbiekes a tarsada/111/1 mint egisz lesznek a szimbolikus komm unikaci6 adoi, es az en lesz a vevt». Az idemitas targyi szimb6 lumokon keresztul toneno megalapozasa, kifejezese I I 'k folyama ta a serdli lo- es felno nkorban is folytat6dik. Ehh ez szamos tar sas cseit'kves kapcsol6d ik. Az ajandekozas soran pe lda ul ugy va las ztj uk ki az adott ajande 'o t, hogy altala valamilyen kivam tulajdonsaggal "ajande ko zzuk meg" az unnepel11'1, illetve hogy m egerosits Li k valamely jellemvonasat. Szinten a tulajdonos es t uinjdo na k6zo tti eros ko tel ek miatt t6rtenik, hogy az uj lakast nemcsak kitakaritj uk, hallcm kisse at is alakitjuk, mielott beko lt6zu n k. S ugyanigy, am ikor tova bbadu nk I,Ijla, megpr6baljuk szemelytelenne tenni, hogy ne legyen olyan fajd almas az elszai atlas. Vagy gondoljunk a h osszli t avollet ud ni h azat eresre: ilyen kor lijra birtokba I',1/ venn i ta rgyainkat, az er imes, a haszmilat vagy akar csak egy sze ru szemte!5desai/ III, Ezek a prak tikak m ind a szemelytelen tomeg termekek szemelyesse te telet szol!,,:lijak azaltal, hogy kiepftik a tu lajdon es az identitas k6z6tti kapcsot. Milyen funkci6kkal jellemezh eto a tu lajdon? Te nyleges vagy ve lt hatalmat, komrollt I>izlOsft, kenyelem es erzelmi kiegyensulyozottsag forrasa, teljesitmenyeink, mul tbeli 1.lpasztalataink ko nkret kezzelfoghat6 bizonyiteka, ma sokkal val6 kapcsolatai nk emic' kcztetoje. j elenteset a tarsadalm i el fogadottsag megerositi, es mint az ide ntiras mah'l'imis szimb6luma, altala ko mm un ikalj uk tarsa ink fele ertekeinket, tarsadalmi hov,llarcozas unkat, velekedeseinke t. Vizsgaljunk meg a funk ci6k kozu l nehanyat! l fltu sszim b6 /um ok r. 'gyik gyakran vizsga lt fogalom, ame ly a materi,uis targyak alta i vih1gosa n m egi,>'ilva nul, a status. Am iko r statusszimb61umokr61 beszelun k, mindenkinek vannak I II- "pzcles ei, hogy mik lehetnek ezek. Egyeseknek au t6, masoknak haz vagy eksze-

11 A TUlAJDON ES A TUlAJDONLAS PSZ ICHOL6GIAJA F. LASSU ZSUZSA USZNYAI SAN DOR rek, festmenyek jutnak eszebe. Sokun kban felidezodik korunk uj keleui,jenozese", a mobilt elefon es a hozza kapeso16d6 jelzok. A statusszirnbolum nemesak a tarsadalmi pozicio meghat arozasara alkalmas, de kifejezi az egyen elets tilusat, szemelyes es kulturalis ertekrendjet is. A szociologusok megfigyeitek, hogy fontos szerepi.ik van a tarsad almi status quo fenntarta saban aza ltal, hogy ovjak eslathatova teszik az emberek kozotti hierarehikus elkulonulest, Simmel a divatot elemezve ina le ezt a jelenseget (1973). A felsobb osztalyok a legujabb es legd ragabb divathobortoknak h6dolva probaljak meg az als6bb osztalyoktol val6 elkul onulesuker kifejezni, Mihelyt azonban a tornegt ermeles reven ezek a retegek is oles6n hozzajuthatnak ezekhez a terrnekekh ez (statusszimbolumokho z), a felsobb ret eg mar el is hagyja ezt a divatot. Ilyenkor ugyanis az adott vagyontargy leertekelodik, es helyette megjelenik valami u] es elernetetlenebb vagyontargy, amely statu sszirnbolumrna minos ul. Egyes kutatok a stat usszirnbolumo k als6bb osztalyokba val6.jeszivar gasanak" elkepzeleset azert vontak ketsegbe, men szerintiik az elit ists fogyaszt6i viselkedest felvaltotta a tome gkommunikaci6 iranyirotta vasarloi rnagatartas, a termekek reklamja minden osztal y tagjaihoz egy idoben jut el. Mindenkeppen erdemes azonban szem elott tartani, hogybar a reklamok a fogyaszt6i kedvet igen, de a szukseg es anyagi tehetseget nem novelik. Masreszt a val6di elitista vasarloi magatartas ten ylegesen nehezen megfigyelheto, ezert nem hasonlithato ossze a tornegfogyasztassal. 403 targyakra vagy rnarkakra fokuszaltak, illetve arra, ahogyan az egyedi vasarlo kezeli ezeket a targykepeket. De sem az enkepnek, sem a targykepnek nines onal/6j e/entese, mivel mind tars as hat asok befolyasa alat t allnak. Peldaul mielott ugy d ontunk, hogy ezt vagy azt a markat megvasar oljuk, osszeve tjuk enkepunket a mark at tipikusan hasznalok kepevel, es amelyikkel nagyobb mertekfi egyezest erzekelunk (vagy amely fele ori entalodunk), azt valas ztjuk (Grubb, Hupp, 1968). igy vetcdik fel a [ogyasztosztereotlpia kerdese. Ezek a sztereotipikus velekedesek az onban tovabbi t arsad alrni kategoriakhoz es az azokr6l alk otott sztereot ipiakhoz kotodhetnek, ilyenek peldaul a nemi sztereotipiak. Min el inkabb noies/ferfias az en kepunk, annal valoszintibb, hogy a (tarsadalmilag elfogadottan) noiesnek/ferfiasnak tartott auto t, ruhat, cigaret tat stb, valasztjuk. To vabbm en ve, a reklarnokban egyre inkabb hangsulyt fektetnek arra, hogy a modell me gjelen ese es a terrnek irnazsa iljeszkedjen egyrnashoz (Dittmar, 1992). A csoporttudat szinten befolyasolja azt, aho gyan tar gyakkal jellernzunk egyeneket. A sajat csoportunkba tart ozo szemelyeket a magunkeiho z hasonlo targyakkal Irjuk le, mig mas csoportok tagjait kiilonbozoekkel. Fontes megjegyezni.in k, hogy e megfigyelesek mindegyike nyugati rarsadalmakban vegzett vizsgalatok bol szar mazik, alt alan oslt asuk ezer t csak erre a korre terjedhet ki. Szimbolikus "enkiteljesltes" Fogyasztasi cikkek Ebren toltott oraink nagy szazalekaban folyamatosan zudu lnak rank a reklarnok, amelyek ki..ilonbozo termekek megvetelere buzdit anak. Kimondva vagy kimond atlanul azt fgerik, hogy birt oklasuk altai szebbek, jobbak, ferfiasabbak, noiesebbek stb. leszunk. A reklam a fogyaszt6i viselkedes vizsgalatan bellil egy olyan teri.ilet, ahol a targyak szimb olikus funkci6ja a leginkabb nyilvanvai6. Mint azt korabban Ieirtuk, a term ekek enre vonatkoztatott jelentese egyreszt szemelyes tulajdonsagokat, attitudoket, ertekeket kozal, masreszt tarsadalmi hovatartozasunknak, helyzetunknek a kifejezoje. Ez a ket funkci6 (a szemelyes erte kek kozvetitese es a tarsadalmi hovatartozas jelzese) azonban nem elesen elki..ilbnulo jellemzoket takar. Talan meglepo, de mindenkeppen elgondolkodtato adat, hogy a fogyasztasi cikkek szimb olikus dimenzi6jat a gyermekek mar 5-6 eves korukban felismerik, bar teljesen csak eves koruk tajan ertik meg. A piackutat6k kezdetbe n azt felteteleztek, hogy a vasarlasi dontes "objektfven" letezo szemelyisegvonasok megnyilvanul asa, de empirikusan nem sikerlilt alaramasztani elkepzelesuket (Foldi, 1974). Nyilvanval6va valt, hogy nemcsak az aru minosege a fontos, han em "psziehikai alakja" es egyeb nem mat erialis enekei, amit osszefoglal6an a marka kepenek, imazsanak nevezunk. (A konyvben klilon fejezet foglalkozik a reklammal es a fogyaszt6k befolyaso1<isaval (8,), illetve a fogyaszt6i magatart<issal (5.), reszletes elemzestik ott talalhat 6.) A reklampsz ichologiai kut atasok megfelelest talaitak az egyen onmagar61 es tu/ajdonar6/ kia/akltott osszkepe kozon. Ezek a vizsgalatok azonban meg mindi g egyedi "A szemi.i veg intellektualis kulsot kolcsonoz." Ebben a sokszor elhangz6 velekedesben egyertelmuen benne van, hogy a szernuveg szimbolikus jelentese egyfajta intellektualis tartalorn, amely viselojere atruhazodik, amig azt viseli. Amennyiben nem erezzuk magunkat elegge intell ektual isnak, vagy azt gondoljuk, nem latszik rajtunk, hogy mennyire zsenialisak vagyunk, csak tegylink fel egy megfeleloen komoly szemuveget, es maris jobban erezzuk magun kat. A materialis szimb6lumok kommunikaei6s erejiiknel fogva identirasalkot6 es "hangsulyoz6 jellemzokkel bfrnak. Amig nem vagyunk biztosak identitasunk bizonyos tenyezoiben, addig azt targyak binoklasaval, hangsul yozott hasznalataval pr6bflljuk nemcsak onmagunk szamara megerosfteni, hanem a korn yezet unkk el kozolni. A gyakorlaton reszt vevo orvostanhallgat6 egyik szep peldaja ennek. Barho va rnenjen is, fonendoszk6pja biztosan vele van, lehetoleg lathato helyen, a nyakaban viseli, meg az sem rettenti el, ha ebed kozben belel6g a levesebe. Orvosi identita sali ak ugyanis meg a fonendoszk6p es a feher kopeny a legbiztosabb pontj ai. AltalalIossagban ezt ugy frhatju k Ie, hogy kompenzatorikus kapcsolat van a tapasztal atok, a!', yakorlat, a kompetencia hianya es az ehh ez kotodo materialis szimb6lumok fokozott hasznalata kozatt.. Bzt a kapcsolatot nemileg szinezi a szemelyre 61tatanosa njellemzo hu/so/belsokonti'o llossag, valamint az a velekedeslink, hogy van-e aktualisan lehetascgiink a kontrollra. Awk, akik altalaban ellenorzesli k alan tartjak a helyzeteket, az aktu alis kontrolli 'privacio harasara valoszfnubben mutatnak kompenz atoriku s viselkedest, mint,iw k, akik maskor sem erzik ugy, hogy az a kezukben lenne az iranyftas (Beggan, 1Sl 91), Az identitasdeficit azonb an nem mindi g nyilvanval6 az egyen szamara.

12 404 I" ~ 1., F. LASsO ZSUZSA USZNYAI SANDOR 10. A TULAJDON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIAJA 405 Ilyenkor mindig akadnak "baratok", akiktol kaphatunk erre vonatkoz6an visszajelzeseket. A tarsas motivacio es a konforrnitasra iranyulo nyomas ugyanahhoz az eredrnenyhez vezet - az enkiteljesites szinten tarsas folyamat, az en esmasik materialis szimb61umok kozvetitette dial6gusa (Wicklund, Gollwitzer, 1985). barrnit megkaphatnak, amit csak akarnak. A tevekenysegek mint a celokhoz vezeto eszkozok elveszitik jelentoseguket, es ezaltal maguk a celok is devalvalodnak. Klinikusok velernenye szerint csak igen keyes szernely kepes ezt szernelyisegtorzulas nelkul atveszelni, Eleg-e valaha az eleg? Az otthon mint az identitas burka A targyak fontos szerepet jatszanak azzal, hogy az egyenek vagyait, idealjait kifejezo jelentessel birnak, es hogy birtoklasuk altal az egyen kozelebb kerul ezekhez a vagyott idealokhoz, Ez a szimbolikus aspektus vilagitja meg azonban azt is, hogy miert nem elegedett olyan sok ember, bar a vagyott targyakat mar birtokolja. Egyre csak vasarolnak, mintha tenyleg Descartes kifacsart mondasa lenne vezerelvuk: Vasarolok, tehat vagyok. A "soha nem eleg" jelensegenek vizsgalata kapcsan McCracken (1990) bevezette az eltolt ideal (displaced ideal) fogalrnat. A szernelyes idea10k szerinte gyakran eltavolodnak a mindennapok valosagatol. es egy rnasik id6ben es terben jelennek meg. I1yen [elenseg a "boldog bekeidok", az igeretes jova vagy a filmsztarok elete utani vagyodas. Az anyagi javak kulonosen alkalmasak az eltolt idea10k fele torekvesre. Akarhanyszor vasarolunk valamit, amire mar nagyon regota vagytunk, ennek az idealnak megfeleloen cselekszunk. Azonban az idealis eletvitelt ezzel nem sikerill elernunk, Igy csalodottak vagyunk. De csalodotrsdgunk nem az ideal elvetesere, hanem tovabbi fogyasztasra osztonoz. A reklarnok jelentosen novelik a fogyaszt6i etvagy merteket. Richins (1991) az anyagiassag tenyezoit vizsgalva annak harem, egyrnassal osszefuggo jellemzojet talalta: birroklas-kozpontusag: a birtoklas a boldogsag forrasa: a birtoklas hatarozza meg a sikert. Kifejlesztett egy un. materializmusskalat (anyagiassag ertelemben), amivel azt a kerdest pr6balta megvalaszolni: vajon tobb targy birtoklasa kivaltja-e a boldogsagot vagy a j61let (megelegedettseg) erzeset? A pozitiv oldalon a rulajdon mar sokszor leirt jellemz6i allnak: peldaul az endefinfci6 eszkoze, megkonnyiti a mindennapjainkat, segfti a boldogulast. A negativ oldalon azonban az all, hogy varakozasaink es remenyeink ellenere csal6dast eli.ink at, mert a szerzesi vagy megallfthatatlanul novekszik, es a birtoklas nem p6tolja az enfejlodes es a tarsas kapcsolatok nyujtotta oromer. Amikor Richins osszehasonlitotta az anyagias es nem anyagias szemelyeket a birtoklast kfsero pozitiv es negatfv erzesek atele:se szempontjab61, azt talalta, hogy a pozitiv erzesek tekimeteben nines klilonbseg, am az anyagiasak tobb negativ erzesr61 szamoltak be, amikor vasaroltak. Ennek hattereben elterest talalt az uj tulajdonhoz fuz6d6 elvad.sokkal osszefuggesben: az anyagias szemelyeknek nagyobb (pozitiv) elvarasaik voltak a targyakkal szemben mind szemelyes, mind szocialis tereo. Azt vartak peldaul, hogy uj culajdonuk altai fuggetlenebb, sikeresebb szemelyisegek lesznek, valamint fej16dik csaladi eletuk. es javulnak tarskapcsolataik. Mi tortenik, ha hirtelen minden vagyunk val6ra val hat, mert peldaul nyerunk a lott6n? Empirikus kuratas ugyan nem foglalkozott ezzel a kerdessel, de szamos anekdota kering arr61, hogy az emberek rovid euf6ria uran radbbbennek, hogy sok minden (orom es banat egyaranc) kimarad az eletukb61 azaleal, hogy Kepzeljiik el, hogy ugy kell valakirol benyornast forrnalnunk, hogy csak a hazarol, lakasarol keszult fenykepeket lathatjuk. Tudnank-e rola velernenyt mondani, es vajon Iteletunk mennyire lenne pontes? Ezt a feladatot adtak Sadalla es rnunkatarsai (1987) diakoknak, miutan a haztulajdonosokat megkertek, hogy jellernezzek onmagukat identitasuk negy dimenzi6ja menten. Ezek a dirnenziok az intellektualis [ellernzok, nylltsag es melegseg, onallosag es extraverzio voltak, A fenykepeket megtekinro diakok nagymertekben hason16an jellerneztek a haztulajdonosokat, mint ok magukat, es a finom kulonbsegek teren is pontosak voltak. A vizsgalat azt mutatja, hogy a tulajdonosok targyaikon, eletterukon keresztul tobbfele jellemvonast megjelenftenek, valamint azt, hogy ezt a megjelenltett identitast rnasok nagy pontossaggal felismerik. Mivel a lakasokban, hazakban altalaban tobben elnek egyutt, ezert a lak6hely bercndezesenek, targyainak jelentese nem vonatkoztatharo el a tarsas ha.tasokt61, peldaul a parkapcsolat dinamikajatol. Nem veletleniil hasznaljak a rendszerszemleleui par- es csaladterapias iranyzatok a csaladi otthon alaprajzat diagnosztikus eszkozkent (Sherman, Fredman, 1989). A targyak hasznalata szinten hasonl6 "arulkod6" jel lehet. A hazak, lablsok vagy szobak nem egyszeruen a tarsas cselekves helysziiici, a benni.ik talalhat6 targyak az en tbrtenelmenek tanubizonysagai, amennyiben :lz egyen tarsadalmi pozfci6jat, erdeklodeset, politikai nezeteit, szemelyes izleset es igcnyeit fejezik ki. Mindemellett az egyik legertekesebb tulajdonunk a lakas, a haz. Furnham es Argyle (1998) Nagy-Britanniara vonatkoz6 adatai szerint (egy 1985-os ~ ta t i s zt i kar a tamaszkodtak) a brit csaladok 67%-anak mag{mtulajdona a lakas vagy a haz, amelyben el- ezzel az eur6pai kozepmezonyben van, lrorszagban peldaul ez a7.. arany 80%, Nemetorszagban viszont csak 38%. Egy masik fontos ad at lehet a lakasokkal kapcsolatban az, hogy mennyit kell dolgozn un k azert, hogy megvehessi.ik - a szerz6k Angliaban azt talaltak, hogy a csalado k 1994-ben (regi lakasokert es ujonnan epitettekert osszesen) atlagosan rontot fizettek otthonukert, amelyben laktak (ez kb. 30 milli6 forint). Egy csalad {'ves bevetele atlagosan ugyanekkor font volt (7 milli6 forint). Ebb61 kiszaiillchatjuk, hogy egy csalad 4,2 eves osszjovedelme kell egy lakas megvetelehez. Rex {.:; Moore (1967) kialakftott egy uj "osztalykoncepci6t" - azaz a lakhatasi viszonyok :dapjan igyekezett elkulonfteni tarsadalmi retegeket, ahol a legalacsonyabb statusu Il:lcg a "szobaberlethez", a legmagasabb a "sajat tulajdonu csaladi hazhoz" kapcsoibdott. Az osztalykoncepci61enyege, hogy a sorrend hierarchiar is jelent, ahol minl!l:nki igyekszik a "sajat wlajdonu csaladi haz" fele orientat6dni, lehet61eg a varosl:iizpontt61 tavolabbi zoldovezetben. Emellett ona1l6 "szubkultud.kat" is talaltak:

13 406 F. LASSU ZSUZSA USZNYAI SANDOR 10. A TUlAJDON ES A TUlAJDONLAS PSZlcHOL6GrNA 407.,./ l th olyanokat, akik megis inkabb a belvarosban szerettek lakni, illetve akik a lakasberlet szabadsagat prefe raltak a sajat lakassal szemben. A lakasnak, illetve haznak mint tulajdonna k az "anat6miajat" vizsgalrak Goffman (1956), Camel' (1977), illetve Csikszent rnihalyi es Rochberg-H alton (198 1). Goffman feltetel ezte, hogy a lakas feloszthato egy.frcntregiora" es egy "hats 6 reg iora" - az elobbi a csalad identitasat prezentalja, mig az utobbit nem lathatjak a vendegek. Csikszentmihalyi es Rochb erg-halton (198 1) csaladt agokra lebontva is feltetelezett egy kitiintetett "szent helyet", ahol az adott csaladtag leginkabb ot thon erezre magat (emellet t egy globalis mutator is vizsgalt ak, amely azt merte, hogy altalaban mennyire erzi magat otthon egycsaladtag). Nem meglepo med on ez a szent hely (inner sanctum) gyerrnekek eseteben a halosz oba, a szulok eseteben a nappali es a konyha (a felesegek eseteben a konyha, a ferjek szarna ra a dolgoz6szoba). Csfkszentrn ihalyi es Rochberg-Halton (198 1) tob b mint kilencven chicag6i csaladi haz lakoival vegeztek felrneres t, amelyben arra kert ek esket, hogy nevezzek meg kedvenc tar gyukat, es indokoljak is meg valaszt asukat, Eredrnenyeik azt mutatjak, hogy kulonbseg van a generac iok kozott a targyvalaszt asban: a fiatalok inkabb olyan targyakat valasztottak, amelyek altai identitas ukat rnegalapozh atjak es autonorniajukat megterernthetik, mig az idosebb korosztalynal elote rbe kerultek a tarsas kapcsolatok lenyornatai es az elet visszamenbleges erteke!esere aikalmas targyak. Kulonb seget talaltak a nemek vonat kozasaban is: a ferfiak inkabb a cselekvesvonatkozasu, enre iranyul6 t6.rgyakat!avorizaltak, amelyek a teljesitmeny, a fizikai era es az altalanes kepessegek szimb6lumai. A nok ezzel szemben erosen kihangsul yozrak szemelyes targyaikat, amelyek a szernelykozi kapcsolatok, a csaladi kontinuitas es a nagyobb rarsadalmi rendszerekhe z tartozas szimbolurnai. KEDVENC TARGYAINK MINT A NEM, A KOR ES A KULTURA JELZESEI Tarqyak az eletuton A kovetkezokben Kamptner (1991) atfog6 vizsgalatainak eredmenyet m uta tjuk be, aki mint egy 600 kaliforniai szemellyel vert fel nyitott kerd eseket tart almaz6 kerdofvet, amely a leginkabb becsben tarrott, fontos tul ajdontargyakra, az azokho z valo kotadesre kerdezett ra negy korcsoportban: eves gyerme kek, eves fiatalok, eves fiatal felnottek, eves felnottek es 60 ev feletti idasek. A kovetkezo tablazatok kozi.il az elsa (10.2. tablazat) a legfontosabbn ak tartott targyakat, a masodik (10.3. tablazat) az indoklast (miert olyan fontosak), a harmadik (10.4. tablazat) pedig a legink abb preferalt ajand ekok tipusait tartalma zza. Amint az a tablazatokb61 is lath at6, az eredmenyeket nehezen lehetne a hazai karulmenyekre atiiltetn i: a jarmu vek nagyobb elterjedtsege eredmenyezi a leginkabb fontosn ak tartott tulajdomargyak kozott a "jarmuvek" gyakori emlfteser. Megis fonto s uj szempontoka t jelentett Kamptner vizsgalata a tulajdonlas pszichol6giaja kapcsan - e szemp ontokat harom pontban foglaltuk ossze: tablazat. "Me lyek a legfontosabb tulajdol1 targyai?" A vdlaszok kateg6rici inah szaw /ek os eloszlasa Kamptner (1991) nyoman A megnevezett targyak (%) Korosztaly Teljes rninta Ferfiak N6k Gyermekek Plussallarok 26 Sporrfelszer eles 28 Plussallatok 31 (10-11 Spor tfelszereles 16 Plussallarok 22 Babak 15 evesek) Gyermekja reko k 10 Gyerrnekjarekok 20 Zene 12 Babak 8 Kis aprosagok 13 Ekszerek 12 Kis aprosagok 8 Takarok, parnak 4 Konyvek 10 Fiatalok Zelle 13 Zelle 17 Ekszerek 16 (14-18 j arrn iivek 11 Sportfelszereles 17 Plussa llarok II evesek) Ekszerek 10 j arm iivek 11 Zelle 10 Sportfelszereles 10 Kis aprosagok 9 Ruhazat 9 Kis aprosagok 8 Ruhazar 6 jarmuvek 6 Ki s aprosagok 6 Fiatal Iarrnuvek 21 Iarmuvek 33 Ekszerek 22 felnortek Ekszerek 17 Zelle 10 Fenykepek 16 (18-29 Fenykepek 13 ~e nykep ek 10 jarrniivek 13 evesek) Ernlektargyak 8 Ekszerek 10 Parnak, Plussallatok 5 Ernlektargyak 7 rakar6k 9 Parnak, ta karok 5 Miitargyak 7 Pltis sal larok 7 Zene 5 Felno trek ~e nykepek 13 ~en ykepe k 18 Erkeszler 18 (30-59 Ekszerek 13 Ekszerek 15 Ekszerek 12 evesek) Erkeszler 11 Konyvek 9 Miirargyak 10 Mutargyak 10 Sportfelszereles 6 Fenykepek 10 Ko nyvek 7 [ arrnilvek 6 Emlekrargyak 8 Ki s aprosagok 6 Butorok 8 ldosek ~e ny kepek 17 Kis aprosagok 26 Ekszerek 25 (60 ev Ekszerek 16 Fenykepek 17 Etkeszler 19 fcler r) J>is aprosagok 14 Iarmiivek 11 Fenykepek 17 Etkeszlet 11 Miitargyak 11 Kegy rargyak 6 Miirargyak 7 Sportfelsze reles 9 Butorok 6 I-'omi5: Fllrnham. Argyle. 1998; Gunt er, Fllrnham, A vizsgala t megko zelitese konkret, tartalmi jellegu, ezen alkalmas ana, hogy ea nem es a kor dimenz i6jaban) konkre t fogodz6kat nyujtson a gyakorlati, reklam es marketing terlil eten dolgoz6 szakembereknek. Nem csupan a tulajdonlas pszichol6giai harteret mu tatja meg, de konkr et tanacsokat is adhat arra nezve, hogy egy-egy (bar igen elnagyolt) fogyaszt6i ret eg milyen aruka tegoriakkal koze [[theta, szoht hat6 meg. Az eredm enyeket Erikson (1967) identitasfejlodesi elmeletevel hoztak asszhangba, amely egy nagyszabasu kfserle t a tulajdonlas pszichol6giajanak komplex, fejlodes-lelektani keretbe iiieszt esere. Eszerim az 1-3 eves korl! gyermekek kedvenc targya a vigasztalo targy, amely az en es a masik kulonvalasana k idoszakaban, illetve az elvalaszt<ls idejen font os, bizton sagerzet et nyujt6 eszkoz. Erikson ebben az eletkorban a fejlades celjanak az alapveto bizalom kialak ulasat tar t-

14 408 F. LASSUlS UZSA. USZNYAI SANDOR ja, a vigas zta16 ta rgy, mint egy megszokott do log, az anya eltavo lodasanak idoszaka ban bizton sagerzetet ad. Az iskolaba ker ulf gyermek reljesitm enyhelyzetben talalja magar. Fejlodesen ek ebben a szakas zaban legfontosabb ta pasztalata a kompet encia erzetenek kia laku lasa (vagy a kud arc). Kedven c targyai eze rt olyan sporteszkozo k es ugyessegi jat ekok, ame lyek meger6siti k a kornpet en ciaerzetet. tamogatjak a teljesitrnenyhe z val6 pozitiv viszo ny (a sikerorientalt szemelyiseg) kifejlodeset. Az ido skoru szerne lyek sza rnot vetn ek eletukkel. A merlegeles kapcsan fontos tampo ntokat jelentenek szernelyes tortenetu k ernlekei, az identitas retrosp ektiv jelzo i. A kutatas jelleget tekintve inkabb egy pillan atkepet mutat anal a kultu rarol, ame lyben vegeztek: fon tos tor teneti munkakent is erte lrnezheto, ame ly legin kab b a hagyatekkutatasokkal es mas neprajzi munkakkal rokonithato tablazat. "Mit szeretnc leginkabb ajandehba kapni?" A valaszok kategoriciinak szazair!kos eloszlasa Kamptner (1991) nyoman A megnevezert rargyak (%) Koroszraly Teljes rninra Ferfiak Nok Gyerrnekek Ruhazat 28 Gyerm ekj arekc k 25 Ruhazat 41 (10-11 Gyerrnekjatekok 19 Sporrfelszerelcs 22 Pliissallatok 9 evesek) Sportfelszereles 12 Ruhazat 15 Zene 9 Penz 10 Pem II Penz 9 Pliissa llarok 6 Aprosagok 8 Konyvek 9 Fiatalok Ruha zat 28 Penz 36 Ruhazar 33 ( Penz 26 Ruhazat 20 Penz 19 evesek) Ekszerek 12 jarmiivek 10 Ekszerek 18 jarrnfivek 6 Zene 8 Pliissallatok 7 Zene 6 Gyermekjatekok S Szemelyes dolgok 6 Fiatal Ruhaza t 21 Penz 21 Ruhazar 2S felnoctek Penz 13 Ruhazat 16 Szemelyes dolgok 19 ( Szemelyes dolgok 13 Sportfelszereles 16 Ekszerek 18 evesek) Ekszer 12 Zene II Penz 9.,.6' ~rh Konyv 6 Szerszamok 7 Kiinyvek 7 Sporcfelszereles 6 Felnottek Ruhazae 22 Ruhazae 29 Szemelyes dolgok 19 (30-59 Konyvek 12 Konyvek 11 Mucargya k 17 evesek) Szemelyes dolgok 12 Pem 11 Ruhazat 16 0 ucargyak 11 Sportfelszereles 7 Konyvek 13 Ekszerek 9 Szerszamok 6 Ekszerek 11 Idosek Ruhazae 29 Ruhazue 38 Ruhazae 22 (60 ev Szemelyes dolgok 17 Konyvek 13 Szemelyes dolgok 18 felett) 0 utargyak I I Szernelyes dolgok 10 J~ u r a rgya k 18 Ekszerek 10 Penz 8 Ekszerek 16 Konyvek 9 Szerszamok 8 Konyvek 6 Emlektargyak 8 Fomis: Gunte r, Furnha rn, 1998; Furn ham, Argyle, A TUlAJDON ESA TUlAJDONLAS PSZICHOL6GIAJA tsb lazat. "Mitfrt szereti kedvenc tergyait?" A tulajdonlas motivacios bdzisara vona tkozo herdesckre adott vdtaszol: szazalekos eloszlasa Kamptner (1991) nyoman Az indoklasok (0/0) Korosztaly Teljes rninta Ferfiak Nok Gyerme- Elvezer 25 Elvezet 32 ln trinzik jelleg 21 kck Inrrinzik jelleg 21 Akt ivitas 21 Elvezer 19 ( Akriv itas 16 Intrlnzik jelleg 21 Tarsa s 16 {'vcsck) Ta rsas 12 Hasznalati ertek 9 Szemelyes ro rrencr II Szeme lyes rortenet 8 Tarsas 9 Akt iviras II l'iaralok Elvezet 28 Elv ezer 40 Tarsas 36 (14-18 Ta rsas 22 Hasznalati erte k 19 Elvezee 17 {'vesck) Hasznalari errek 16 Szernelyes kenyelem I I Haszna lari erre k 14 Szernelyes ke nyelern 8 Intrinzi k jelleg 7 Szem elyes ror tener 9 Szeme lyes rorrener 7 Ta rsas 7 Intrinzik ielleg 6 li.ual fel- Tarsas 29 Tarsas 23 Tarsas 34 ",luck Elvezet 28 Elvezee 23 Elvezer 3 ()H- 29 Intrinzik jelleg 10 lnrrinzik jelleg 13 Intrinzik jelleg 32 /vesek) Szemelyes kenyelem 7 Onkifejezes 10 Emlekek 9 Emlekek 7 Szemelyes kenyelern 10 Szernelyes tortener 7 Szernelyes tortenet 5 S l'cln orrek Tarsas 42 Tarsas 46 Tarsas 40 ( Elvezet 21 Elvezer 12 Elvezet 27 ('I't'sck) Emlekek 8 Em lekek 6 Emlekek 9 Hasznalari ertek 6 Szemelyes jelleg 6 Inrrinzik jelleg 9 lntrinzik jelleg 6 Haszn alar i erte k 6 Hasznalati errek 7 Idilsek Tarsas 49 Tarsas 34 Tarsas 64 (li n 61' Elve zer 24 Elvezet 34 Elvezct 12 h I <:1r) Hasznalat i ertek 6 Hasznalati er tek ) 1 Emlekek 6 Emlekck 6 Ern lekek 6 Inrrinzik jelleg 6 Szernelyes jelleg 3 Szernelyes jelleg 6 Onk ifejezes 3 [!1 crinzik jelleg 3 Szeme lyes kenye- Onkifejezes 3 lem 3 Vallasos jeljeg 3 I",,(/s: Gunter, Furnharn, 1998; Furnharn, Argyle, l ulajdon es nemi identitas I all1 pm er szinten hiilonbsegeket talalt a nemek ttirgyvalasztasanah te kinteteben, s a h I Ill bsege k minden kor esoponban megjelentek. A lanyok inka bb a plussjatekokat es I h:'lbakat kedvelik, mig a fiuk a spo rtszereket. Felnave a nok a fenykepeket es ek, 'I'cket preferaljak, a ferfiak az aut6kat vagy spo rteszkozbket. Az indokok tekinte I hcn azt tapasztalta, hogy a ferfiak han gsulyozzak az aktiv, ins tr umentalis jellemlkct, mig a na k a szimbolikus, kifejez6 jelleget, kulonosen a tarsas kapesolat ok vo 11 :11kozasaban. Ezek az adatok ajata masztja k az ismertetett chicagoi vizsga lat ered "I c' J1ye it. Hason16 eredme nyt kapon Dittmar is (1992). A ferfiak e~.a n o ~ eltero targyvajasztasa a nem i identitas megha taroz6ival fugg I.::zc. A neml ldentltas nem egysze ruen annak tudata, hogy me lyik nemhez tarro-

15 410 F. LASSU ZSUZSA lisznyai SANDOR zu nk, hanem a nemunkrol es a nemi szerep einkrol a tarsadalorn altai kozvetitett is- merer ek es norrnak belso ve valt rendszere. A nernek kozotti elrereseker nagyon sokan vizsgalta k. A szarnos kut atas konklu zioja, hogy,aferfi teljesit~en~orientalt, i~ dividu alista, onervenyesfto, mig a no gondoskodo, kapcsolaton ent alt, mel~g ~s er ze lem kifejezo A megall apitasb61 azonban nem kov etkezik, hogy ez.a nerm k~ lonbse gek reali s jell emzes e lenne, vagy ho gy a no~ ~~ a ferfia~ magukat Ily~n te,rmlnusokban irn ak le. Valojaban ezek csak sztereotipiak, de rmnt olyanok, tobbe-kevesbe fedik a valosagot. Az egyedi ese tek azonban rnind ig sokkal arnyaltabbak. A nemi id enti ta s kutatasanak fontos ered rnenye. hogy ravilagitott az identitas kialakulasanak nemenkint eltero jeliegere. A leanygyermek az iderititas kialakul asanak korai szakas zaba n onmagat (no i) go ndozojan keresztul es azzal egysegben hatarozza meg. Ezzel ellentetben a fiugyerrnek onmagat elsodleges gondoz~!a,t~l ~ktivan el~ ii.lonii 16 lenykent definialja. Ezt a ki.ilonboz~.seget a}ar~adalom megerosltl: 19yr a n ~m~ Id e~ rita s megszilardul. Ennek megfelelo en a nok onmagukat kapcsoiatalk fugg venyeben irjak ie, a ferfiak pedig on allo egyenkent. Id entitas es ku ltu ra Kamptn er kutatasanak eredrnenyei nem alkalmazha,t6k unive~zali;an, ~i~zen cs,ak a vizsgalt (arn erikai) kulturara vonatkoznak. A kultura befolyasolo hatasar kultu;kozi bss zehasonht6 vizsgalattal kell ellenorizni. Erre.va~l a l,kozott,wall,end.or,f.e~ Arnould (1988), akik a mar emlftett kutatasukban amen kat varoslakokat e~ n,lgenal falusiakat kerdeztek meg arr6 1, hogy mi a kedven e tul ajdonuk. Az amenkal valaszo16k fele nevezett meg hasznalati rargyakat vagy sz6rakoztat6 elekuonikai cikkek et, a masik fele szemel yes es dfszt argyakat. A vcilaszras indokaul az amerikaiak 60%-a szimbolikus ten yezoket es szemelyes emlekeket, kotodest emlft etett. Nok es ferfiak vonatkozasaban az ameri kai minta megoszlasa az elozoekben ismertetett eredmenyeket tukrbzte. A szerzak szinten vizsgalt ak az eletkori jellemzoket is, es e teren szinten Kamptner eredm enyeivel egybecsen go adatokat kaprak. Az identitas erik soni fogalma, amely az auton6m egyeniseg kialakul asat emeli ki, a kutacasok alapjan kifejezetten nyugati termeknek tunik, leven mas kulturik az ent a tarsas kapcsolatokba beagyaz6dott entitasnak tekintik. Ezt t~kr?ztek Walle~dorf e~ Arnould eredmenyei is. A nigeriai valaszo16k nemcsa~ kevesbe mutatt~~? lr:okosl att itudoket, hanem gyakran kellett oket figyelmeztetdl ana, hog~ matenahs targy~ kat nevezzenek meg, men spontan m6don foldjeikre, gyerme.kejlae ;~gy o.l vasrr;a~ nyaikra gondoltak. Ezek a ki.ilonbsegek a tbbbsegeben agnkulturalis, fejlet:segl szinten levo nigeriai tarsadalom kulturalis sajatossagaival magyarazh atok. E tarsadalmi-gazdasag i tfpu sban a fold a legfontosabb vagyon, a trad icionalisan pa: riarchalis esaladszerkezet pedi g magyarazza, hogy a noker es a gyermekeket tul ajdo.nkent kezelik. Az olvasm anyok ciltalaban a vallas szent frisai t jelentik, amelyek "birtoklasa" a tradfci6khoz k6t odest, a hagyomanyok tiszteletet szimbolizalja. A nemek vonatkozasab an is a nyugatit61 elt ero mintazatot talaltak: a nok a hazassaggal vagy haztartassal kapcsolatos targyakat neveztek meg, mig a ferfiak vallasi vagy magikus jellegg. tulajdonaikat. Az ind oklasban elhan yagolhat6ak voltak a 10. A rulajdon ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIN A 411 haszn ossagra, szernelyes kotodesre utalo rnegfon tol aso k, helyettuk a rnagikus, spiritualis hatoero, a penzre valthatosag, az es zte t ika i ertek, a presztizs kerult e lo terbe. Am erikaban a targyak az egyen egyedi, szern elyes tortenelmet jelkepezik, Nigeriaban a tarsadaimi suuusra vonai koznah, es a szocialis identitas, valamint a kuitural isan elfogadott idealokhoz vai6 alkalmazkodas tukrozod esei. A kep azonban folyarnato san valtozik. Aho gyan a nyugati civilizaci o (minden aldasaval es atkaval) beszi varog a harmadik vilagba, ugy valtoznak meg az identitas ossz etevoi. A fiatal ok, hogy on rnagu kat szuleiktol rnegkulonboztes sek, nyugati ter- mekeket vasarolnak es hasznalnak, mig az oregek tovabbra is a kulturalis hagyomanyokhoz kotod o targyakat preferaljak. Szociookonorniai status es tulajdon A status kevesbe tan ulrnan yozot t terulet, mint a nem vagy a kultur alis hatte r, pedig az egyen tarsad alornban betoltott tarsadalrni es anyagi pozfcioja relevans kapcsolatban all ert ekeivel, enfogalmaval, identitasaval. Leginkabb ugy Irhat o le, mint a hata10m, jovedelern es vagyon, munkakorulrn enyek, eletstilus es kultura teriileten mutatiwz6 egyenuftiensegek eleme. A status es az enfogalorn osszefuggesenek vizsgalata soran azt tapaszt altak, hogy az alacsony statusu egyenek erzelmi kapcsolataikat hangsulyo zzak, mig a magas statusu szernelyek auton6m icijukra es onr end elkezesiikr e helyezik a hangsulyt. Enn ek megfeleloen a magas sratusuak inkabb belso kontrollosak, mlg az alacsony sratusuak a ki.ilso k6riilmenyekben keresik a sorsukat befolyasol6 okokat. Szinten elter a ket csoport ajovore vonatkozo elkepzeleseik orient aci6jaban, konk retan az enfejlodes, anyagi biztonsag keresese es szem elyes fuggetlenseg tekinteteben. Az alacsony sealusu (munkasosztalybeli) szemelyek inkabb anyagi bizrons agra torekednek, mig a kozeposztalyba tartoz6k az bnmegval 6sltast es enfejlodest erte kelik magasabbra (Str umpel, 1976). Egy masik vizsgalatban Coleman (1983) azt tap asztalt a, hogy a munkasosztaly ta gjai csaladi es lak6helyi kbtelekeik et hangsul yozzak, rovid tavu gazdasagi terveket fogalmaznak meg, es e16nyben resze sftik az instrumentalis es sz6rakoztat6 termekeket, hogy mindennapi tevekenyseguket k6nnyebbe tegyek es c:lt6lts ek szabadidejuket. Ezzel szemben a kozeposztalybeli szemelyek olyan tulajdomargyakat valaszt anak, amelyek kifejezik status ukat, presztfzsu ker, identirasukat, hosszabb ta.vra terveznek, es hangsul yt fektetnek az enfej16desre. Dittmar (1992) vezeto beoszt asu penzu gyi szakembereket es munkanelkulieket lj asonlftott 6ssz e a megnevezett 6t legfontosabb vagyont argyuk alapjan. A ket esoport tagjai jelent osen kul6nboznek rarsad almi-anyagi statusuk tekinteteben: jovedclmi.ik, tarsadalmi megbeesulesuk es hatteruk nagymertekben elter. (A vizsgalt Illunkanelkuli-csoport nagyreszt szakkepzetl en fizikai munkasokb61 alit. ) Meglepa (1l6don a ket esopon csak kevesse terr el a megnevezett tar gyak kateg6riait tekintv '. Mindket csoportban a sz6rakoztat6, hasznalati es un. "szentimentaiis" rargyak (fot6k, apr6sagok, pliissjatekok) voltak a vezeto helyen, bar ez ut 6bbiak a menedzsereknel nagyobb aranyban. A ket csopon tagjai kulbnbozo indokokkal magyai :'m nk, hogy mien font os szamukra az adott targy. Az i.izletemberek a targyak hasz-

16 A TUlAJOON ES A TUlAJOONLAS PSZICHOL6GIAJA F. LASSU ZSUZSA li SZNYAI SANDOR n alati vagy erze lm i je lentosegene l gyakrabba n hangsulyoztak, hogy tulajd onaik szerne lyes tortenel rnu k szimb6lu mai. Ennek az elle nkezoje vol t megfigyelheto a mun kane lk uliek eseteben, akik in kabb az elo b bi okokat ernlitettek. Az uz letern be rek emellett gyakrabban in dokol tak va lasztasukat a targyak eszte tikai, mint ke reske d elmi ertekevel, elle n tetben az alacsony status u szerne lyekkel. Osszessegebe n a m agasabb statusu sze rne lyek a targyak sz imbolikus tenyez oire fogekonyab bak, m ig az alacso ny status ua k a targyak gyak orl ati, hasznalat i erte ket, an yagi vo na tkozasair h an gsulyoz tak. Dittmar eredmenye osszefuggesbe hozh at o a statu s es a jovore vo nat ko z6 te rvek korabban isrnertetett kap csoiarava l. Az u zl et embere k eroteljesen ind ividual iza lt, ho sszu tav u enfej lodest celoz na k me g, fgy targyaikat is m int egyedisegu k tortenelrni sz im bolu rna it tar tjak fo n tosnak, Ezzel ellente tbe n a m u nka ne lk uliek az an yagi es erze lrn i bizt ons agot helyezik elo terbe, s tulajd ontar gyaik va las ztasaba n kie me lt szerepe t jatszik azo k kozvetlen hasznal ati, kere skedelmi erte ke es erze lrni jell emzo i. Az anyagi javak mint sztereotipiak A sztereotipia vala mely cso po rt tagja inak jell ernzoircl alkotott, ta rsa da lrn i szinten sze les ko rbe n elte rje dt ke pzet. Az eltero m egk ozelltes f sz te reotipiakutatasok kii lo nb se geik elle nere megegyezn ek ab ban, ah ogy a sztereotip ia lenyegi von asai t m eghat arozz ak (D itt m ar, 1994). Els oken t a ko nszenz ust ernelik ki, mint a sz te reotfp ia leg fontos ab b vonasar. T anulman yok s or a biz onyftja, ho gy a sztereotfp ia ugyan nem je lle mza a cso po n minden tagj ar a, a tipi ku s jell egze tesse gek azonban a cso port na gy szazalekar a igazak. Ilyen tip iku s jellegzetesseg le he t peld aul a birtokolt tcirgy is. Ennek m egfelel 6en az em berek fej eb en kompl ex es ap r6 lekosan kid olgozott ve leke de se k lehetnek arr61, ho gy a klilonbozo tars ad almi-gazdas agi csoponoknak milyen kul6nosen kedve lt tar gyaik vannak. Ti pi kus t argyak azok, amelye k s zorosan (de nem kizar6lagosan) kap csojhat6 k az egyik csoporthoz, es azt a m asikt61 m egkiil onboztetik. Mivel ez eket a ve leke de se ket is valame ly csoporthoz tartoz o sze m elyek alakftjak ki, ezert felvet6 d ik a kerd es, hogy vajon a kii16n bo zo tarsadalmi-gazd asagi hatter u cs opo rto k ugyanazokat a d.rgyaka t t artjak- e peld au l az iizle temberek ti piku s tulajdonainak, vagy let eznek cso po n speci fik us vel eked esek? A m asodik tenyez o a kat egor iz,k io irodalmaban le frt jelenseg. Kiil6 n bo z6 rar sad alm i csop onokhoz tanozo egyenek azaltai kiilonboztetik meg magukat mas csoportok tagjait61, ho gy kogn iti v folyamatok altai erositik axeitereseket a masik csoportt61, minimalizaljak sajat csoportjukon belul. A m asik csoport jellemzoit egyszeru sltve latj ak, mig sajat csoponju kr 61 alkoton velemeny iik arnyalta bb, valtozat o sabb. H a a tulajdontargyak funkci6ja a csoportokjellemzeseben hasonl6 a sztereo tipiakhoz, ak kor az egy es csoponok tagjai Hye n elte ro m 6d on je llemzik ve llik m agu kat es a csoportjukon kfvillieket. A h arm adi k jelens eg a szte re otf piak vai6scigtartalmaval va n ka pcsolatban. Barmennyir e torza k is ezek az egyszer usf te tt vel eke desek, abba n m ind en t ars adalomtudos egyetert, h ogy a t ar sad almi csoponok tenylegesen kul6nb6znek egymastol, a szter eotf pi ak va l6s eltereseken alap ulnak. A szeles koru alta lanosf tas o koz torzfras t. es 41 3 Di tt mar (1992) korab ban m ar be rn utatott k utatasaba n harem kulonbozo szocio okono rniai sta t usu csop ort tagjai t (u zletembereket, egyetemis rakat es m unkarie lkulieket) ken m eg, hogy nevezzek meg o t legfontosabb t ulajdonuka t. Ezu t an arra is m egkert e az egyes csopor tok tagjait, h ogy irj ak Ie, sze ri n t uk mi t sorolt fel a rnasi k ke t csoport egy-egy t ipi ku s ta gja. A csoport tagok alta i on rnagukro l kesz fte tt lista kul onboz o tt at tol, amit a k iilso csoport tagjai allitottak ossze, azon ba n barrn ely ket csoport altal a harrnadikro l irt listak nagyrn errekb en fedtek egy ma s r, t ehat a sz tereotipiku s ve lekedesekben ko nszen zus rnutatkozot t. Az iizletembereket legin kabb a munkaj ukra es pen zu gye ik re vonatkozo targyak felsorolasavai je llernezte k, pe lda ul irat tarca, pe n z, hitel kar tya. A tipik us egyetemista targyai a kiv ulallo k szerint a ruhaik, lernezeik, ka zet taik, konyveik - alta laban ami a ta nulash o z es a szabadido elto ltesehez szukseges. A munlcanelhi iiek ese teben olyan targyakat irt ak le, amelyek az alapsz uksegletek kie legfresehez, a p ass ziv kik apcsolod ashoz es a ta rsas kapcsola tokhoz ko tod nek, pe lda ul butorok, televizio, fen yk ep ek es egyeb szenti mentalis tar gyak. Az egyes csoportok tagjai saja t m agu kat azo n ba n nem ilyen kategor iku san jellemeztek, fel sor olasaik sokkal nagyo bb varian ciat rn utatt ak, es jelem6sen elte rte k a tipik usnak ite lt tar gyakt ol, Minde n csoport na l m egfigyelhet6 volt egyreszr, ho gy sa [at lista ikban gya kra bba n s zerepe lnek un. " szentimentalis" (erzelmi vo natk ozas u) tetel ek es s zorakozta to elektro nika i cikkek, m int azt a m asi k ke t cso po rt tipiku snak hit te, rnas res zt, hogy kevesebb pen zzel kapcso latos targyat es irat ot soro ltak fel, mint a "ti pi kus" listak. Ezek az ered me nye k is a latamasztjak a tulajd ontargyak szte reo tipik us fu nkci6janak h ipotezi set. A tulajd ontar gyakban m int sz tereotip ik us jellemzokbe n mutatko z6 k lil6 n bsegek a tcirsada lmi -gazdasagi status d imenzi6ja men ten je le ntke znek, es va16s egyenlo tle nsegeket t likr ozne k, ba r egyszerusitett forma ban. A materialis cso po njellemzok szeles kor ben elfogadott tarsad al mi reprez entaci6kna k tekinthe tok. A tar gyi sz im b6l umok fontos szerepet jatsza nak a k iilbn b6zq t<1rsadalmi csopo rt okr61kial akftott nezetein k s zerve zeseben. Rajtuk kereszt lil erteke ljiik es h elyezzii k el a to bbieket a tch sas- rar sad almi terbe n (D it t ma r, 1994). A TARGYI KORN YEZET HATAsA AZ E5ZLELT IDENTITAsRA Szege nyek es gazdagok eszlelt jellemvonasai E tema vizsgalata n agym ertekben tam asz kodik az attribuc ioku ta tasok ere dmenye ire. Az attribt'lci6elmrhet azt vizs galja, hogy az egyenek m ilyen okokka l, fokent h ogy lie/so vagy kiilso tenyez6kkel magyara zza k a ra rsas-tarsadalmi jel ens egeket. Ona llo kutat as i terli let an na k kerdese, ho gy vajon az em be rek mi vel in dokoljak a szegeny sege t, gazdagsagot, a tarsadalmi egyenlotlensegeket. Az ere d menyek szeri nt sze les kor be n elte rje dt veje ke desek te teznek a k iilo nboz6 tarsadal mi he lyze t u s zemel yek jelicrnvon asair61. Agyermekek mar ige n kor an megkiil bnb6ztetik a szegenyseget es gazdagsagot k ulill1 boz6 szem elyes je lle mz6k alap jan, mi ura n azokat kiil s6 vonasok kb zvetftesevel

17 414 F. LASSU ZSUZSA ' L1SZNYAI SANDOR (ruha, targyak) eszleltek (Leahy, 1981). Ez a megkulonboztetes, ugy tfinik, azonos a klilbnbozo tarsadalrni osztalybol szarmazo gyermekeknei. A szegenyeket lusta, durva, eroszakos, iszakos embereknek latjak, akiknek kellernetlen, sikertelen gyermekeik vannak. Ezzel ellentetben a gyermekek velernenye szerint a gazdagok j6 modoruak, szorakoztatoak, kedvesek, intelligensek, boldogok, valarnint sikeres es szeretetre melto gyermekeik vannak. Csak a nagyobb, 12 ev koruli gyerekek kis szazaleka latta a gazdagokat fonbk6skodonek es kapzsinak (Baldus, Tribe, 1978). Serdulokkel vegzett vizsgalataban Tzeng es Everett (1985) azonban azt ralalta, hogy a jomodu embereket a brit fiatalok ambivalensen itelik meg, pozitiv es negativ vonaso kat egyszerre rulajdonitanak nekik. Pozitiv vonaskent a fuggetlenseget es irigylesre mejt6 szocialis helyzetiiket emelik ki, mig a negatfv jellemzok az ernpatia es egyiittmukbdes hianya. Hazai vizsgalatok a tarsadalmi osztalyok, foglalkozasi csoportok sztereotipikus megfteleset kutattak eves fiatalok koreben (Hunyady, 1996). A foglalkozasi csoportok a tevekenyseg forrnaja szerint szellemi es fizikai tevekenysegekre oszthat6k. A vizsgalt kategoriak kozul az elobbiekhez tartozott a tanar, a munkahelyi vezeto, a hivatali alkalmazott es atrnenetileg a tanulo is. Fizikai tevekenyseget vegzok koze a szakkepzett es szakkepzetlen rnunkasok es a parasztok (mezogazdasagi munkasok) tartoztak. A vizsgalatokat 1981-ben, 1991-ben es 1994-ben vegeztek, bevonva ezzel a megfigyelesi szempontok koze a sztereotipiak rortenelmi valtozasat. Az 1981-es es 1991-es adatokb61 a fenti eredrnenyekkel val6 bsszehasonllras rniatt a vagyoni helyzet szernpontjabol kiernelkedo munkahelyi vezetot (mint "gazdag" szernelyt) es a kedvezotlen vagyoni helyzetben leva munkast altalaban lehet osszevetni. A megkerdezett fiatalok szerint 1981-ben a munkahelyi vezeto elsosorban intelligens, 6ntudatos es politika ira.nt erdeklodo, de legkevesbe jellemzok ra a szocioemocionalis vonasok: a baratsagossag es a j6 humor ben az ertelmi kepessegek megftelese is kedvezotlenebb lesz, a baratsagossag es becsuletesseg minos!tese pedig kifejezetten negativva vcitik. A munkasokat a fiatalok leginkabb baratsagosnak es j6 humorunak tartjak, a moralis vonasokat 1981-ben meg odaitelik, 1991ben azonban mar vitatjak. Hunyady 1994-ben a piacgazdasag jellegzetes tarsadalmi-foglalkozasi kateg6riaival egeszftette ki a vizsgalatot. A menedzser, uzletember es banka.r megitelese szinten hasonl6an alakul, ahogy az angolszasz teri.ileten vegzett kutatasokban lathat6. Ezeket a magas tarsadalmi-gazdasagi statusszal jellemzett csoportokat a magyar fiata10k is meglehetosen ambivalensen jellemeztek: kiemeltek szorgalmukat, intellektusukat, nepszerusegi.iket, de elmarasztaltak oket becsi.ilet, baratsagossag, j6 humor tekinteteben. A tarsadalmi egyenlotlensegek magyarazata.nak tanulmanyozasa soran nehany kutat6 eltereseket talalt a belso okok tulajdonitasaban nem, iskolazottsag vagy vallasi felekezet fuggvenyeben, de ezek a valtoz6k esak kismertekben befolyasoltak az ered menyeket. Mas tarsadalmi valtoz6k (anyagi helyzet, foglalkozas, oszraly) dimenzi6jaban sem sikeri.ilt kiilbnbsegeket talalni a nezetrendszerben (Nilson, 1981). Ez elegge megleponek tunik, ha felidezzi.ik az amibucio folyamatanak egyik alapjelenseget, az onkiszolgal6 torzltast, ami annyit jelent, hogy az em berek val6szfnubben tulajdonftjak sikereiket belso okoknak es kudarcaikat kiilsoknek (Hewstone, Antaki, 10. A TUlAJDON ES A TUlAJDONLAS PSZICHOL6GINA ). A tarsadalmi egyenlotlensegek kapcsan ez ugy jelentkezhet, hogy a szegenyek sajat szegenyseguket (mint kudarcot) kulso okokkal magyarazzak, mig a gazdagok gazdagsagukat (mint sikert) belso diszpozici6knak tulajdonitjak. A legerorcljesebb elteres a politikai jobbes bal oldal tekinteteben van (Forgas, 1985). A baloldati szernlelet valoszintibben jar egyutt a tarsadalmi tenyezok hangsulyozasaval az cgyenlotlensegek indoklasaban, mint a jobboldali szellerniseg. A tomegkommunikacio szerepet vizsgalva szarnos elemzo megfigyelte, hogy a media nagyobb aranyban tulajdonitja belso okoknak a gazdagsagot es a szegenyseget, mint a tarsadalmi, strukturalis tenyezoknek. Az egyenre iranyul6 magyarazatok uagyobb tarnogatast kapnak, a belso oki tenyezok hangsulyozasa az un. alapvetii attril)llci6s hiba. Az elsa benyomas tarqyi k6rnyezete Milyen jellernvonasokkal irnank Ie a szerneteskukaban kotoraszo, szakadt ruhazatu crnbert vagy a fekete Mercedesbol kiszallo, teveszor kabatos alakot? Ha sernrni mas inforrnacioval nem rendelkeziink, akkor is lenne velernenyiink roluk, tenne rank valarnilyen benyornast kulsejuk. Az else benyomas kialakulasa nagyon sokszor a t:irgyi kornyezeten alapul. Hogyan tortenik ez? 1\ benyomasok kialakulasariak szocialpszichologiai kutatasa szarnos jelentos crcdrnenyt hozott (Aseh, 1973; Anderson, 1974; Hamilton, Zanna, 1974). Ezek a kuiatasok azonban nem foglalkoztak a targyi ingerekkel a benyomas alakulasaban. M;'lsreszt, mint azt Dittmar (1992) is sz6va tette: az informacios folyamat hangsuiyozasa mellett a korai vizsgalatok alapvetoen elhanyagoltak a tarsadalmi kornyezet Iratc/sat, amelyben mindennapi benyomasaink kialakulnak. 1\ targyi kornyezet hatasat a benyomas kialakulasaban Dittmar a kbvetkezo eljaras.al vizsgaita: egyetemistakat ken meg, hogy ki.ilbnb6zo dimenziok menten ertekeljt-il ck egy szemelyt, akirol egyoldalas lefrast olvashattak. A leirasban az illeto sze11)(~ly targyi rulajdonait soroltak fel: ruhcik, lakasberendezes, kozlekedesi es munka.'::zkoz6kstb. A lisdk egy viszonylag gazdag, illetve egy szegeny ember targyait tar1111 maztak. A kovetkezo dimenzi6k alapjan Kellett megitelni az ily m6don jellemzett ('Illbereket: auton6mia (pi. onall6, onbizalommal rendelkezo), kozvetlen kontroll (pl. kornyezetet kontrollalja), ens (pi. dinamikus, onervenyeslto, dominans), erzelmi III 'Icgseg (pi. baratsagos, onzetlen), egyediseg (pi. egyedi, hisz az onkifejezesben). I\z eredmenyek azt mutattak, hogy a resztvevok egyetenettek a szemelyek relai fv gazdagsaganaklszegenysegenek targyakon keresztlil tortena megfteleseben. r i ll 'llett a targyi kornyezet mind az ot identitasdimenzi6t befolyasolta, azonban I illiinbozo m6don (lasd a es abrcit.) I\mint az a abra diagramjain lathat6, az ero es a konnoll megftelesenel a IIl:1tcrialis k6rnyezet alapjtm eszlelt anyagi helyzct es a kerdeses dimenzi6k pozitfv ",:;zcfliggest mutatnak: minel gazdagabbnak eszleltek a szemelyeket, annal inkabb (' I ):; l1 ck es kbrnyezetliket kontrollal6nak tanottak oket oezzel ellentetes 6sszefi.igl s lathat6 az erzelmi melegseg es egyediseg tekimeteben: minel gazdagabb valaki, an,"l/ Iwvesbe mutat meleg es egyeni vonasokat. Ezek az eredmenyek nem fuggtek a eelsze-

18 416 F. LASSU ZSUZSA L1SZNYAI SANDOR 0,5 0,4 0,3 -" 0,2 -v _~ 0,1 be ~ --< - 0,1-0,2-0,3-0,4-0,5 Era Kontroll ab ra. Vagyon es eszlelt identitas Erzelmi rnelegseg Identitasdimenzi6k Egyedi seg o Gazdag Szege ny mely nernet ol, az auton6 mia megft elese,az~n ba n kul onbozott aszerint, hogy a eelszerne ly no volt, vagy ferfi (lasd a abrat)., r A vizsgalati szemelyek a noket ink abb on allonak jellemeztek, ha gazdagna k e:zlelt ek oket, mig a ferfi ak at kevesb e tartottak on allonak puszt an a z~r :; ~er; t~ h et~ s nek tiintek. A jeienseget Dittmar azzal magyarazza, hogy az an yagi J? I~ t.reven.el e~heto gazdasagi fugge tlenseg a nok eseteben az autonom ia megsze,rzeset J ele~tl, mivel onalloa n donthetnek sorsuk felol. A ferfiak eseteben a relativ gazdagsag nem olyan dramai h atasu, azonban a gazdagsaggal os szefugg o a u to n~m ~ a es o k ken~s. azt is jelentheti, hogy aktivitas ukat a kenyerkereso sz erep n agym erte ~b en ~ ek otl.!' magyarazat ujszerti es erdekes, de nem feled~ezhetlink meg a~okro l a f~rfi a ~rol, akik nem toltik minden idejlik et munkaval, meg ls vagyon osak, llletve arro l a.ten y rol, hogy a vizsgalat nem vette figyelembe a eelszemely (salad i allapo tat mmt az on allo sag egyik fontos te nye z6je t. Dorninan s reprezentaciok 10. A TULAJDON ES A TULAJDONl,<X$ PSZICHOL6GIAIA 417 I\z elcbb iek ben ismer tetett vizsgalat is Illusztralta, hogy a tarsadalornb an sze les kor ben elterjedtek bizonyos velekedesek a gazd agsag es a szegenyseg ta rgyi jellernzol1'o!, es ezek a velekedesek fuggetlcn ek a megftelo tarsas-t ar sadalmi hatteretol. lizr ta masztjak ala a gazdasagi es politi kai szocializacio ternakoreb en vegzett ku tat.isok is: a gyermekek, meg mie lott tapasztal atokat sze rez hetne nek a gazdasagi kornyezetb en, mar igen kor an ismerik es m egertik a gazdagsag es tarsadalrni status fogalmat. A kulo nbozo vagyoni he lyzetii ernberekrol alko tott kep elonyosebb a gazdago k, mint a szegenyek eseteben. Kozos szimbolikus korn yezetunk n emesak tarsadalmilag elte rjedt vele kedeseket, ha nern un, dominans reprezenuicioka i is tartolmaz, t1 1t1e1yek az eraes hatalom tarsadol mi e!oszlasat irjak Ie, am i azt jelen ti, hogy a szzimos le!wtsegesjellemzes kdziil nehany elterjedtebb, uralkod6bb. Uralkod6 ozaltol, hogy az uralkod6 csoport (osztaly) altai kialakitott elkepzeeest tartalmazza. Am int Conne ll (1983) me g j 'gyzi: "Az ur alkodo csop or tok alakltjak szavainkat, arnelyekke l beszelunk, fogalmainkat, amelyekkel gond olkodunk." Ez leh et teh at a legjob b magyarazat arra, hogy minden egye b tarsadalmi kat egoria-tagsagon tul a vagyo n - mint dornin ans [cllcrnzo - altalanos velekedeseink szer int pozitfv sze rnelyiseg vona sokkal jar. A dorn inan s reprezentaciok let et bizonyitjak Hunyady emlftett kuta tas ai is. I 81-ben a tarsadalom vizsgait csop ortjait elvben meg nem valasztottak el nagy va I',yoni kulonbsegek, es a kor hivatalos ideolog iaja sze rint a munkasosztaly volt az uralkodo osztaly, A kulon bozo szemp ontok sze rint hetfoku skalan megitelt tarsadulmi csoportot 1981-ben osszessegeben meg pa zitfvan jellerneztek, 1991-ben a III 'gfteles semjeges iran yba tolodott, a segedrnunkaso k eseteben pedi g negarivva valt, Az 1994-ben vegzet t kutatas eredrnenye i szer int a munkassag megltel ese tovabb roml ott, a megkerdezettek a nyolc vizsga lt rarsadalmi kategoria koz i.i l az utol H!' ) he lyre ran gsorolrak ezt a reteget. A piacgazd asag uralkod6 ideol6g iajanak megll'l 'loen elsa helyre a menedzser keri.i lt, ame ly kateg6ri a a legszorgalmasab b, legin I ;ibb ontudatos es nep szer u jellem zest kapta (Hunyady, 1996). 0,4 0.3.",; 0,2 - ll) t:: -v be ~... '<t: 0,1-0, 1-0,2-0.3 Na Ferfi SZEGZES Ne m abra. Az autonomia megiteiese a vagyon esa nem[ilggvenyeben o Gazd ag Szegen y Ehben a fejezetben osszefog laltuk a materialis javak birtokl asara vonatkoz6 elme lelc 'ket, a d. rgya kna k az identit as kialakulasaban es megszil ardul as aban be tb ltott ',70 'rcpet es a tar gyi identitas individuatis es szocialis ten yezoit. Az alta lunk birto I nit targyak jelentosen hozzajaruln ak enazono ssagunk kialak uuisa hoz es me gszi I. rdulasahoz, valamint kozvetfto szerepet toltenek be onmagunkr61valla tt nezeteillk kulvilag fele torten o kommunikaci6jaban. Ezek a funkci6k a tarsadalom es a Il dt llra rendsze1'en bewl jonnek lerre, es k Lilonbi:izokCppe n mgkodnek. A vallas i 1I,ldiei6k, torzs! rftusok, a rarsadalom Irott es frat lan szab alyai egyarant befal yasol,~ I a materialis vilag ko mmunikatfv, enkite ljes fto, identifikalo fun kci6it. Ami mindc'11 kulturab an es tarsada lmi forma ban, Nigeriat ol Ang lian es Magyarorszagon at 1\ lllcrikaig m ind eniltt kozos: e funkci6k lete. Ami a tulajdonok vilagciban es a tulajdon I,LIJan is tettenerheto, az az a szeles spektrum, amely a szigoru kdtdttsegek mellen ezen f unk I i(,f~ sohszinu, krea tiv megval6sitasaban jelen tkezik.

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek Bástya 2010 lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS JELEN MÓDOZAT

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI:

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI: www.sithonia-sarti.hu www.sartimania.hu Sarti Sarti ófalu Sarti Beach Sarti a Halkidiki-félsziget kö zép sõ, Sithónia-nyúlványának ke le ti partján fek szik. Ne vét már az ókor ban is lé te zõ te le pü

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

Rögzítés üreges anyagba

Rögzítés üreges anyagba 06 - Ureges:Üreges.qxd 2008.12.16. 14:15 Page 153 Üreges fémdübel 154 Billenõhorog K, KD, KDH, KDR, KM 156 Üreges lapdübel PD 158 Gipszkartondübel GK 159 Fém gipszkartondübel GKM 160 06 - Ureges:Üreges.qxd

Részletesebben