IRTA. J)r. KAlIl' ARAD, '881. BYOIITATTA UTIIY L "1"

Átírás

1 IRTA J)r. KAlIl' ARAD, '881. BYOIITATTA UTIIY L "1"

2 Ara.d t61 Petrozsenyig. -- Dr. Jrarki ~r. -- Junius 5-en Petrogalli Arthur vezetese alau 12 t&nar e8 86 lyczeumi tanulo randult k.i az elso erdelyi vasut AltaI 6IJO/ O arleengedea mellett rendelkesdsere bocsatott kocsikon Petrozsenyba, hoi a brassoi baoyatarsa.sag vendegazeretetet elvezve, mibnap a k08zenbanyakat 8 a Csetatye Bolit, harmadaap pedig a Szurduk-szorost latogatta meg, es 8-an olmeretekkel gyarapodva 8e kedvee benyomasokkal jott haza Aradra. UtUDknak ez a historicuma. Leirasat fogadjak eziveeeu a kirandulis 1&«- jai, 8 fogadjak seiveeen mindazok, kik erdek.l6doek hazank foldje irant. L A Maros manten, A hegyee Dr6ed.aak ntols6 'gai oyugateem Vi1'c01 es Paulis kozt sselid dombokkal vegz6dnek B hatalmas {alat kepezve Alljak utjat & r6n.ioak. hogy tert ne foglaljon Aradvarmegye keleti feleben ; mert az mar "gorbe orsz'g". A Borosjeno, Vilago8 es Pauli. kozti emelkedds a Hegyalja.. MagyarorsziLg egyik leggazugabb bortermd vid.ske. Elesen korvooalozv& je.lentkezik u mindj'rt, a mint Aradot &Z elsd erdqyi yuut k04:!sud elhagyj uk,

3 2 JIap. jepay'ivol jobbra eltiln"dll az Aradi vu. u el3t~rben aaonual uombeotlik u cgytor ayu Kikalaka. m~tt6tto a 8otct'kck vimgolli. bnl ra. 6uakuyugatna \, a borosienlii begym«(g.nove. Depe magyar volt hajdallabail Mikalaka\unk; a ~rok h6doltsag ut'u utolerte Aradvarmogyo k~nok lona: as elbujdosott magyarok haz helyeit a hegyok kozt bantod's uelkul marndt lomuok lzaljottak mag... agy pedig azon niczok, kiket a brloviczi bckcnek biztolitaaara a Maroll ndeldl" epaea be Soboninig telepitett volt 10 kormhy. A Caluw _'r 13S2 bou volt temple- IDA I 1&61-ben ~bb portab61,uo", miut a mol' tadi Arad. DelDok. KaroIOD tul ottc11kezdvo a Ru ka- Polyaaa Du,I86 azelid hullamainalt l'ban'l Ki. 8zeat-Kiklo.b61 cult gr6f Zelinl.Ity nagy magtjra emg magu abbo&. bogy mogakadjon rajta A.&em; ocubb Kil(alud (Engol.bruun) iot r.,lc'nk. _dnkbe jut~= (K.ircbwoibo). ked"l,. "kirvaj"."kat knak F.kertd. 8&oDt.LoAnyfAl. ft molmik 01 a Ult k6z6tt bujk6l" Uj-Pan't. Legk~zelebbi 'ljombuok. aa al~ orddlyi "&lntuk Clak lavaly map),ilt'lioma.a, Ic:mmit MIll wi 01 erdckc. mullj'b6l. Pedig mono"r,, phuai. u 6ree Lablol OttO. u Uju K.aNeaonyi JUOI a mepoddbaioi. madnyi mindcm(ola vi UODtaga'goO ment at. Hajdalila az ~ haly«hl emelkecleu Arad kapt.dauual. hilde. laalylycl di- CItIkv3"Uoe v'r, mclyrlll a mcgy~t i. "Ike-... del~k I hoi 1182-bea If. UdJ. ad a llir~ '1- lamcaioyt klsvetteelu orn'sgyaldti tauu..k(tu. ~. azahad.ag'nak megdlsd~.ere_ A _baor lod. S. v6r~ {edela r, bib. templomt61,-.. knyu- II!tra ali,,.f dou lomok mutatj'k a helyot. hoi a tift.lannak 'tmenotj rooly "yluban k~.itett II... pompuotl A 1~1i"lDoddiJ clauicul ~f'"molt a munk'" I,,'boll ujabbkori mo.a-

4 vdnyokot: doh'nyt da Idpou w te... ODok. & folytoll torjod3 (aluuak kaloti oldajb a "... tt6l jobbra. oz de u oragg'lt k6zt. de&rgl "'ukf'" eiy.'- mall' PODtoaau aorako&va. 6t kia clo.b emelkedik, Egy.vAb mosmagyarbta. bouaa ko1e&b. &ott as az 6l balold. ValalDely 6ri'" klr6j yw tllgd lovg lit lia uoknak b"ly4u tiutitoua IDOl bocakorat a a'rlol. J\hb61 leu u egc.=a. KaclariU'1.ua _Iig van lai'ny. Egy DcpeaatUak halutt.jait. - a II. ~la 'Ital magult urakat. a \ac.&rok. t6r6kgk iltal lo,'agou ma,t,.amkal..at labet, ~pped mac" II. lk;"t f~i. Taliu a. 11S2 ki oraugl1il1e.. uok dtrai,'oltak rajt'lk kifeuitvo. \"&&1 batin kt;p~&tt!k u altyid6bod ~aa al'juk krilt MAroll mollotl 1)0 la'lila ""gi. iuk4bb.. erd6. moeunit lu1&6.. onton 3.I.k60ak UlIel6 N 10- omollr... hul~ ai yoltalt"l Majd, ha DelD OIUpU ug~'hulygatjak m. e t6rtt4ueti taluyobt, laidi I 8i.:.! ben. mikor a l"ld~libbre &b&l1 MlW, W'UI "g)' kit kahouia-k'polna, dp:ttetett. hat&roaouu,. fololbolqllk i addis m'" emit ldaradjudk.~i auu'l JalonUS.,,'1... ". bogy.iiid!- - Jub\ra. Tomoe\ I.rIDDI10 duaki ",.ara I.Anyatto. mar omluett doaab, oul lejtaj6d lduaol)'g6 kornynotbau liido,kut fie SHpCala tun,\'.i buut.ltoauak ki U,"olb6l. Blaahalauk ~IClu~lorl.k I.. au31 e.. 1t ki. tt'r ijtal.. y,... lull (.i<,,,;r mellett, maly utohbiuak hatirihau a ",',.:i Mar". t.'~y niguho" a hajjaul Li&corei apt.t. NKuak romjail61 ~gy lilt k~.ott rejl6&kod4.adp ko, vau. KlJIyet1eolll a ralu kuloti oldal'".. ~.. 6. II. rulu.i "ncul EaAaacloak _I IDMer. I 1D'ly~ S_'... k4.t.ljlako.ik.iii, yillon14..,f,b vult.....,.,..... IkerttltA a B6ly'k. Name.. " a ki-'nduljeuteuii.1.1kot,... OID r'j'lk k6vakot hajpl' l10r0kek lirm'j. II: 3

5 4 ncotostergu stergu Mllna beba in tcrgu, Se cumpere unu htrbu, Hirbu Be sparse Baha remase Cu banii pe masa I" A Maros partjat61 alig 200 mcterre cpiilt Szabadhcly jobbra marad, s figyclmiiuk~t most mal' osztatlauul a. Hegyalja foglalja el. Eseakou Villl.gos varll.nak romjai boronguak, ounau ddlre menve Kovaszinez, Kuvin, Gyorok, l\iencs es a kat Paulis sorakozik egymas melle. G y 0 r 0 k vasuti allomas, es a mezovaroai rangjara sokat tart6 kis helynek hizai kozt sok igcn csiuos akad, a mcunyibeu aradi szolobil'tokosok egcsz utcaakat epitettek vcgig kedves nyarilakasokkal. A kath., ref. es gorog keleti templomok toruyaikkal a vad hegyipatak altal megszakitott piaczou egymas koselcben allanak. A ket elsouek papjai irodalnf ferfiak; Varga Ferencz volt plcbanosnak, Szcged monographusdnak ut6dja a szinmiiir6 Horovitz Lipot, a predikator pedig, Racz Karoly, cgyebckcu kivul az Aradvarmegycl c is kiterjedt zarandi ref. cgyhizmegye torteuetdt irta volt meg. Nyaron as oszszel azuret tajan a szokottnal ejenkebb a yaros, melynck egyik uevezetessdge a Nadasdy fele kastely a mult szazadb61 valv. Elhagyatott, szdles tornaczu es folyosoju kettfis rococo-cpu let, kopott falfcatmenyekk el s divatjamult butorokkal. Vagy 3 elrckcdt zongora tanuakodhatik arr61, hogy a falakou fliggo kepekeu abl'azolt szep nlik kozul valamelyik hajdam\ban elevenebb eletet teremtett e rideg szobakban. Kivul egy kaputorony ad az egeszuek 6don szinczetet. A 5zep geaztenyefak kozt levd haj. dani Markovics-kastcly sainten egyik el'dekes pontja Gyoroknak, mely fom buszken emelkedik

6 a Hegycs-Drocsa nyugati IcjWsscgenek legmagasabb pontja, a Kecskes. Gyorokkal delfele osszefugg Manes, melynek voros borarol mal' megirta Bar6ti Szabd David a nparaszti majorsag+-ban, hogy..- - a somlyai, mcoi.'si,gr6tok TI\bl6.jukra megyen.1' A szulos gazdak itt a knrikas miiveletuek baratjai ; afajta azal vcsazoket eresxtcuck, mint pl. a rajnavidckick, csakhogy az dveukint megkimel t 1-2 szal vesszot meg hosszabbra hagyjak s ~zt nem vizsaiutesen, vagy feli vre uy ujtjak a masik toke fele, han em a sor irauyabau sajat karojahoz egyiket fclfele, a m:'tsikat pedig Iefele forditva egesz iv re hajtjak meg 8 ket helyeu is m egkotik ftizfavesszfivel, Az Aradon marcz. 15. tartott boraszati crt(~kezlet ohajtusn mar az iden valosul, a meuyn::ribell a kiucstaruuk itt levd tclepen a kormauy vinczel ler-kepzo-iutezetet nyit.. Meuesnek Iegkoselebbi szomssedja 6- es U j-p a u lis, utobbi vasuti allomas. Uj-Paulis cgyszel'll k iucstari gyarmat, hoi 450 svab termel bort, diuuyet, dohauyt. 'I'eroetodombjanak koruyeken Varga Fereucz romai bolthajtasokat s felul beboltozott teglafolyos6cskakat talalt, tovabbo. szamozott rcmai tegla.kat. O-Paulis a kedves borhizakkal, kolu:'tkkal mosolygo Hegyes-Drocsauuk legdelnyugntibb helyscge. Kis mezovo.ros, uagy varoshiza.val. Kozvetleuul a Maros jobb part jan emelkeduek bal'atsagos hazai, melyek orssagutat is kepezo utczajaoak nehol urias tekill~etet ko!- csouoznek. A varos azclott magyarabb as kathohkusabb lehetett; legalabb keleten egy saiklacsucs tetejcn a palosokuak vagy paulinusoknak kolostora ~Ulott, melynek utols6 okleveles nyomat 5

7 bol talaljuk. Bcgycpesult ki)omlntlck je}()li a szerzethas alapjat. A varos folott mcredekcll emelkecw hegynek deli oldnlat a negyvenes cvekben Boros J6zsef ultette be 5 latta el mestel'seges barlauguyildsokkal. Paulist61 keletrc a hegyseg egeszen az orvcnyes Marospartig nyomul s a miutegy 600 meter hosszu lippai szoros menton az emberek faradsaganak is hozza kejlctt jarulnia, hogy 6-7 meter szeles utat kdsz itseuek, Baloldalt az orszagu t, - jobboldalt, kt>vel kirakott tolteseu, a vasut halad. amaz eppeuseggel a hcgyek IabH-nal, ez a kauyurodo Mnrosnak mercdck part jan. A dombokat sseseelyes osszevissaasrigbnu alakitja egcszszd a csillarnpala, grknit es zoldku s mindnmellett, hogy a nagy retegekbcu az orszagutat is fenycgeto csillampaln volna az uralkodo, uem-egysser tor elo a zoldko s meghodit egy-egy teruletet a maga szamal'a. Odabb keletre, Rnrludual es Solymosual meg eroseakosabb a zold kd, mely most mal' a szienittel egyiitt akarja mi ud szukebb kdrre szoritnui a palat. - Paulistol Ha(lu{tig a Marosra di.i}o hegyek tobbuy ire koparok cs csak a baraczkai meg a kladovui v6!gy hoz valtozatossagot a dologba. Baraczka j6 bort terem CS csinos kolnakknl dicsekszik. Kladova odabb csznkra egy, a Marossnl egyesiilo erdds keresatvolgybe bujt el. A Mares rcgi folyasat parkanyz6 hegycsucson varromokat keresnek. E Val' tobbi kozt Erdely tr6nigcnywjenck, Szekely M6zesllck is h6dolt, a volgybeu levu kolostorbau pedig egyidobcn a p~\'losok.laktak, 1441-ben meg mint Bmukovics GyOl'gy egyik uradalmanak feje szerepelt az akkor Magyar-, Kie- es Felso-Kalodvanak nevezett helyseg. Mig a lippai szorosban balra meredok sxiklafalak gatoljak a latas szabadsagat, addig jobbra,

8 delfeld, Temcsvarmegycnck erdds, falvakkal teleszurt ronaja otlik sscmuukbe, ki valt a varoaias ktilscju Lippa. Rajtuk tul mar tokcletesen mcgszunik a Mal'osnak alfdldi jellcge. Piros punkosd napja levcn, bucsu volt R a d- nan, mikor vouatuuk palyaudvaraba robogott. Egy kis hegyipatak bidjau keresziul szep harsfasorok kozt ketws kolepcso vezet a magaslaton fekvo kcttoruyu kath. templomhoz, s a vele oszszekdttetesben a1l6 assisi Sz ent-ferenca-feie ketemcletes zardahoz, melynek udvarau a puukoad-, kisasszony- es Mal'ia-napi bucsun 5 krajczar helypenz mellott szazaval tauyaznak a 8-90UO f(jnyi bucsusokuak szekerei. - A hires csudateve kepet 1668 ball va.s:holta egy bosnyak eredetii ember, Vr ichonassa Gyovgy, stole keriilt az ide. Mikol' a tordkok 1695-ben az egesz kapolnat porra egettek, ez a papiros-kep sertetleuul maradt. Az6ta is tomcrdck csoda tortcut vele, amint errol bliven ertesulhetuuk a ponyvau szeltire arult historiakbol cs sz ent kouyvekbdl,' ban epitettek az clsu kapoluat oda, hol i767 ota a mostani templorn btlszkelkedik. Hoszsza 67 5' szelcssege 15, es magassaga meter. Kilencz oltar ds hatalmas orgona vau benne; 2 sekrestyeje as fenn 2 oratoriuma. A kis Maria-kcphez oldalt elhelyezctt lcpcsou szokas folmeuui. l\ieg aunak a falunak nepere is dicsoseg harul, melyuek papja a kormeueteu a szeutsdget viheti. Az oltar hata mogott uehauy felfiiggesztett manko hirdeti a hely csodntevf erejct, mcly nelfogva a santak kiegyenesednek, a siiketck hallanak, a vakok latnak stb. Az oratoriumban szazaval 16gnnk a Marin-kepek: ex voto ajalldekozzak a templomnak e tobbnyire gyal'16 fametszeteket, vagy eppell olajfestrnenyeket oly egyeuek, kik valamely bajbol va16 megszabadulasukat a Mariahoz intezett fohasskodaauak tulajdouitjak, 7

9 8 Radnat ez a sok bucsujdras vagyonos hely lye tette. A templom ciotti teren fellitott satrak kozt pezsgd elct uralkodik. Olvas6k, r6zsafiizerek, radnai emlek-penzek, csodalatos historiak, imakdnyvek, a kozudp ialese szerint kiriv6an szinezett szentkepek, mindenfajta gyermekjatekok, mdzeskalacsok, kantak stb. s a mik kival6an raduai specialitasok : nagy keletnek orvendo, ligycseu font ketfiilli kosarak, eleuk adas-veveanek targyait kepeaik. A latogatdk magau-hazakba, a kolostor udvarara s az emeletes nagy velldeglobe ssallanak, vagy a mezdn maradnak, Ilyen solemnitasoknal minden masodik haz egy-egy korcsma, A templommal osszekot"ott kolostornak kertje igen csinos; tole delnyugatra, eppen nem diszes koruyezetben, kis hegyorron all a II. Jozsef csaszarnak april 25. itt tett latogatasat megorokiw emlek. E helyutt fakadt ls arra a nyilatkozatra, hogy a radnai zarda legszebb fekvesu az egesz vilagon. Van egy masik emlekko is, melyet a templomajto tajan jobbra az elsls oszlopnal falaztak be, s melyben egy patk6nyomot mutogatnak. Mikol' egyszer a torokok fel akartak egetni a kapolnat, egyiknek lova alatt besiippedt a ko es a 16 labanal fogva tartotta a derek muzulmaut. Szentiil hiszi ezt a nep es csokclgatja a mondott helyen hiven JJlegol'zott kovet. Mi6ta a 2143 olah, magyar cs buuyevacz lakost szamito Radna vas uti allomas, hol a Lippara igyekvlsk is kisaallnak, azota a forgalom novekszik. Van gy6gyszertara, posraja, taviroja, jhrasbirosaga; a mellett kdvetvalasztasi szekhely. Videke nagyresat erdoseg, magat a kozseget is szepen beultettek faval. -Iovedelemhajto a kdfejtea is; valami 12 mester foglalkozik ezzel, reszint sirkoveket fnragvan, resaint pedig kulondsen folyos6k kirakasara alkalmas koczkakdveket bocsatvan aruba.

10 Az 1872-ben a 1\1&1'080n keresattil epitett Lid Temesvarmegyebe es pedig Lip par a vezet. Kovezett utczak (honny soit, qui mal y pense) fogadnak bennlinket. Jobbra a sziirke apaczak hosz- $ZU, egy emeletes zardajaban a videk legjo bb leanyiskolaja foglal helyet. Baloldalt elhagyatott kincstal~i epuletek sorakoznak egymus melle; Lippa azelott a. Maroson eszkozol t soszallitasnak egyik legfobb allomasa volt. Most a folye partjat fakkal kezdik saegelyezui ; ttikrct magat gyakrau ellepik a tutajok. Nagy fa-, deszka- es zsipdelylerak6i elcnk forgalomnak tanubiaonysagai. Nemcsak kereskedese, hauem ipara, foldmtivel ese es cs bortermelese is jelentekeny svab, olah, magyar es racz lakosnale szorgalma jovovel kecsegteti a kis varost. F.o utczajan ma is haszualnak egyes hazakat, melyek elott allit61ag meg a torok korb6l fenumaradt fodott folyos6k vezetuek a boltokba es arucsarno kokba. A koruyezd hegyekbol uyert j6 agyagb61 valami 80 fazekas es csel"epes cveuki.it haremnegysaasezer edenyt kcpes elofdlitaui; fazekaik az egesz alfoldou ismeretesek. Arad, Mak6, Sseged es Titel ezen czikkeknek fopiacza. Teglaik. haz fodocserepeik, valamiut meszegeto kemenczdik is jelesek. A kadarok az iuteu kiteszuek magukart, s az allarni erddkuek hasznaveheto faibol e.venkiut hordorn valo valo dongat is kessitenek ; 8zGrgalmuknak nagy osatouzoje a szomsaed ai'adi Hegyalja. A koedenyipnr iukabb solid, mint csiuos targyakat mutat fol ; egy kis partolas mellett fejlodesuek iudulhatun. Az olah videknek festdi nepviseletot ked vela lakossagn llagyoll igcny be veszi a 45 sz iicsot, kik meg is varruak cs hi mezuek evenk iut kdrulbeliil 60(iO kossokat (kodmont) cs mellenyt, A rovid utunkball gyakran felttiut olah knlapoknak s reszben eipkaknak keszitdit is Lippau talaljuk ; egyca ful 2 9

11 10.vak lakoi tobbnyire a koruyek viseleterdl egeszen elutd s nella llgyallcsak furcsa alaku ka.lnpokat hordanak. Miut szoi05g:l.zdak, a lippaiak messze maraduak a tulso partnak birtokosai mogiitt; boruk 1'OS1., foldizii, - hiaba dicserte meg Kiddy Paluak negy ev ejott megjelent foldrajz«. A varost kiterjedt erddsegek veszik koriil s ezek rc egy k ira.ly i erdeszeti es gazdasagi hivatal visel goudot. 5R.OOO hektaruyi erdoseg tartozik kezelesc ala. A lakosok vallasat a nagy kath. templom, a syuagcgu es a bizarr kulseju g. kcl, tol'oily jelxi ; az 13~7 -beu I. Karoly altai toulousei szeut Lnjos tisztele' ere epitett ternplomuak nemi romjait ml:g latni lehet. Egyik temetoje l'egi medon a. varos kozepeu szomorkodik. Hazai csiuosak s kivalt a Zsofia-, hid- er foutczan vanuak az elokelobbek ; emeletes azoubau csak valami 10 akad ki;zotttik. Vtasok az " Arad varoshoz ",,,!hgya}' kiraly hoz", vagy a" Vadasekurthuz " cz imzett veudr'globen szillhatnak meg. Reudesen va lamilyes, kavehaz is van alattuk. l\iulato belyei koze szamithatui a katb. temploui tajau elterule Speth-kertet s eszakfele a Iiegyoldal ban a szdp Baukertet, mely ben kadas furddt talaluuk s egy hegyi patakou tul jo etkezo helyct. Del utauon kint ml:g fagy lal tozhatnak is a lippa.i gourmaudok a foutczai czukraszdaban. A sistarovici uton folkereshetjiik az ujahb idoben figyelmet keltett savanyuvizforrast, melynek leguevezetesebh, m(~g a torok' korbel fcnumaradt resze a Basa-kllt. - Tanilltezetei koziil felemlitem a polgari es a g. kel. iskolat. Kira lyi ja. ra<;bil'od.g. kcvetvalasatas, erdo-, posta-, ado- ~8 tavirohivata] szekhelye: Gyogyszertara rcgi. Tiiz~ nek, vizuek aldozuak a lippaiak: aunak tiizolto tarsulatukkal, euuek a M<Ll'oSOU berendezett uszo. hazukkal. Eleuk sziuezetet aduak a varosllak az azt minden oldalrol kornyezls, jeleuws haszuot hajt6 szilvaskertek, mclyekuek gazdag tel'm(:se. h61 kitiin6 8zilvoriumot k(~szitellek.

12 11 Ez nngyjab61 a mostaui Lippanak kdpe. A regi Lippat, - melyet tb29-ben Janos kil'aly latott el uagyobb szubadalmakkal, ozvegye pedig egyideig itt tarts udvarat - vara tette fontossa. Visarok ovezte kastelyat s negy bastya tette er oscbbekke sancza it, Helyet a Solymossal szemben levd sa Marosuak utolso, t ulajdoukepeui szorosat jelzo hegynyel'gen csak igen csekely uyomok mutatjak, A XVI. szazad kozepetdl, a XVII-ikllek vegeig uem egyszer voltak azok e tajon az czman-uralomuak vcdofalai ; a Maros magyarorssag i seakasaauak nyitjat a torok is, a magyar is Lippabau kereste. A torok 1~51-ben foglalta el eloszor s 1552-ben, Aldana jovoltabol. masodszor ; a birtokaert folyt harczok tauusitjak eldnyos fekveset. Utoljara 1695-ben a torok felcgette s otthagyta, de csnpan az 1716-ki passarovici bekebeu moudott Ie rola vegkepen. Azota a falak miudjobban duledeztek B a varnak most "ko se mutatja helyet.". A ki Raduara, Lippara megy, rendesen folkerul az eszakkeletuek fekvo Solymosra is, me lyet Raduatol csak cgy utcza s egy kis patak valaszt el. Itt mar egeszen kozel jon a hegyst'g a Mal'oshoz, mely folott meredekeu emelkedik es csupau a vaspalya s az orsz:i.gnt szanni ra hagyegy kis helyet. EWtte malmok kerekeit forgatja a Maros. A csucsot varrom koronaszn. A lejtos~gen s resabeu a labainal vouulo volgybcll levo szdtszcrt helyseg 1800 lukosauak 10,000 liektarual uagyobb hatarn van. Ez a liatar a szegeuy olahok gazdagsaga. A hegyeket, v<;lgyeket fedd erdo legkuloub az egesz Arad val'megycben. Arl'ol azouban, hogy olom- es rczbhnyai voluauak, csak egyikmdaik kesikouyvttuk tud, a uep nero. Maga a yin' a Knpu-Zserllova-hegy alatt egy eldredulf fokon romladozik s delrol eg,rcnes, La ncm is igcn j:irt utou [utuuk fol oda, Szilagyi MiluUy, Izubella kiralynd,

13 12 Bathol'Y Istvan ds Zaigmond, Szekely l\1ozes, Rakoczy Zsigmond stb. voltak h:tzigazd:h hajdanaban. Orszagos nev valamenuyi ; de meg is h1tszik a duleddkekeu, hogy szeretettel gondozott dpiiletnek emlekei. Nemelyik ablaknak oldalau meg a regi falfestmenyek uyomat saemlelhetjuk ; Isabella kiralyne erkelye eleg ep, - A viztartonak mal' csak romjai lathat6k; valarni orcg koldus szokott abba rcjtegetni holmi kenyerfclcket, tctleg megczafolva a kalauzt, ki szcriut a cisterna olyan mely, hogy a beledobott kacsa a Maros vi- Zebell utotte fol fejct ujra. A varnak itt-ott meg meglev6 piucaejeben - a nep hile sserint - eiesett torokok lelkei orzik a kincseket ; hordokon uluek s minden bemenotfil bizouyoa allatfejet kdrnek; a ki azt megadhatja, rogytig rakodlrutik kincsekkel ; kulouben rogton lefejezik. Egyebiraut csakugyan talalni rcgi penzeket a varhegycll S azok az olah gyerekeknek jatekszerei ota szamos torteneti ad at vonatkozik rea. A mondott evben,1. Ulasalo kiraly a Hunyadynak ajandekozott Erd-Somlyo helyett OI s7.ag Mihalyt es Janost karpotolta vele. Hat esztendu mulva Huuyady peuzen vette meg Hagymasy. Lasz!ot6l, kihez nem tudom, mily uton kerult. Az oreg' Szilagyi Mihaly 1458-ban Solymos varna_ g''yat, Literati Kery Balaast unokadcscse kira,lylya. valasetatdsanak hirdvel kiildte a kaseaiakhoz, A Bathoryak ezen birtokat a torokok bell ugyan hiaban ostl'om~ltak, de a keresztcllyck a kovetkezd evben megis clhagytak. Utolsri varna_ gya 1555-ben halt meg Lippau. Mindamellett' uelll kerult idegen kesre ban itt ment vegb e baro Zay Annanak ba1'6 Csaky Pallal val6 cgyb e.. keles~. A 300 vendeguek l'agyog6 sordban ott volt I. Ferdinand CSasz8.l'-kiralynak ds fianak, kat osztrdk fl5hcrczegnek. Bathory Istvan erddly] f~~ jedelcmnek, a 8zigetvari Zl',inyi Miklosnak '8th,

14 13 kovetsege is. "Hol van az egykori fdny, hoi van az egykori zaj?!" ben BOl'bely Gyorgy, Bfl.thory Zsigmond vezdre, az iddkozben ide bejutott torokc)ket ki verte. 1fi97 -ben Josika Istvane volt, majd 161>2-ben S~ekely Mo.zesnek adta Bathory ; Szekelyt azonban Basta 1603-ban Feh6rvn.rn:i1 megverven 8 tildozvell. 8 a vara.t Kladovaert elcserelte Bektar pasduak, a miert az aug. 23-iki medgyesi orszaggyulesen megnotaztak, Borbely Gyorgy pedig a varat meg azon evben visszafoglalta P6kai Tamastdl, a tordknek megbizottjatol. A Val', fl.ijitolag, meg a. multo sza.~ zadban is oly j6 karbau volt, hogy otven fabol a1l6 orseget lehetett benne tartaui. A szeditls meredeksdgeu, baruulo fulakrol hasauknak cgyik lcgkiesebb tnjkdpdn mereughetuuk el. A koruyezd hegyek Dcl-lHagyal'orsd.gllak es Erdelyuek idaig kekjo ormai, az atellenbeu levi) Lippa., alattuuk az eziist szulag gyauaut kigyozo Mares videke stb. a mily nagy, epp oly szep latuivalo hatar. A varhegy tovebeu lcvo kis butyikban magunkhoz vett szulouna cs p:hinkn alaposau kivcsz beununket a kij!wi hangulatb61 s most mar teljes proeai szemeket vet hetuu k az odabb keletre elc:g suruu kovetk ezd liclyekre.. A szoros a lippai es solymosi Val', valamint az aradi kob{lllyik sziklnfalaiual veget erven, csnkhamar feltarul eldttuuk a diernovai volgy, hol a so lyrnosiak majalisozui szoktak. Emitt, Al'adtul 37'5 kilouieterre, a hntiucz ikobftnya koppnsztjn a lwgyet. Aljabuu 1854-bon 'I'raitler egy Ids totgyarmatot alapitott ; most csak az egy.darabou erdotleu videk tanusitja, hogy ott valatnikor favag()k laktak. - Conglomeratbol a1i6 sziklak kepeaik a kepnek keretdt ; csak helylyel-kozzel tunuek f01 a palakovek, mel_yek ~ utou 01 malva, hig sarat alkotnak, - A kis hataru es csupad 136 hazb61 ~U1o.l\Iilovat a.1'1'61tettek ueveae-

15 14 tesse kezikonyveink, hogy ott rezbanya, es himol' van. A hegyek koziil alig eldbuklrauo kis falunak dombjaiban talalnak ugyan nemi l'cztartalmu koveket, hauem reudszerea aknazasra most nem gondolnak. Egyideben csakugyan gondoltak; de most mal' dpp ugy el veszett anuak a nyoma, mint a raduai eziist, es rezbanyake. melyeket a XVI. es XVII. 8zazadban allitolag.muveltek is, sot egy tarsasag szaeadunkuak elsd tizedeiben is tett folkutataaara uj, de sikertelen kiserletet. Lakosai egyebiraut koszorukcveket, s6dara16kat s mas ~ feleket faragnak, sot 1850-ben az aranyagi rezbanyat is jobbadau ok vettek munkaba, Jobboldalt Hosszusz6, gr. Latour birtoka, szdp videken, nagy erdok es nagy sz ilvasok kozt fekszik. A Marosra dulo hegyoldalakon meszkdkemencsek sorakoauak egymas melle. Altalaban veve a Ruska-Polyana lippai csoportjaban neokomi homokkd az uralkodo, itt-ott porphir-resaletekkel folvaltva:. Balra az igen nyajar tekiutetu Odvosnal toi'- kollik a regi milovai ut az 1~~7. ota keszitett 01'- Bzagutba. Odvos hajdanabau Ot vos uevet viselt; eredetileg magyar lak6i most mal' tobbuyire elolahosodtak s a meg megmaradt keyes kath. uemet ugy akarja magat megkulonboatetui az olahoktol, -hogy fahazait rendesen kcreszttcl jeldli meg. Utait es utczait gr. Forray Alldd,s es utodai szep nyal'fakkal szegelyeztek, hanem ezeknek nagy rerzet a berlok ~ZOll megorokitesre melt6 OkOB iiriigy alatt vagattak ki, hogy saelfuvas idejen hajlongasaikkal a falakat rongaljak. Az 1089 lakes egyebiraut a kezmuiparban foleg kosarak fonasava! vesz reszt. Berczes, 'sziklas hatarukban eleg bdven terem a kukoricza, es berzenczei szilva ; erdejiik nagy S szep, A. parasatok nehauy kckes homokkd-bauyat is muveluek, termdszetesen minden gond nelkul. Bekakd-se, mint e tajon

16 15 mindeniitt, itt is b6ven mutatkozik; hanem azert senkinek sem jut esaebe, hogy uveghutat allitson. K 0 n 0 p nepessegre csak nyolcz lakosaal marad Odvos mogott j posta- es tavirohivatala a vasuti allomasa leven, ennel fontosabb, Utkazben ' latjuk a sebeseri patak-malom folott emelkedd n Iustallatios domb'i-ot, hoi as oreg Kouopinak beigtntasakor oagy unnepet csaptak. Odvos most egyik, Konop a masik 'fiae, is maga pedig a falun tul egy dombon a1l6 es szdlldhegyekkel kornyezett kapolnaban pihen. A csinos kastelyuak pinczeajtajaba kotottek ki 184~ ben a h\zad6k Sperlag mer nokot. A tetteseket ut6bb BerzovAn felakasetottak. A falu tulajdoukepeu ket rdszbol all s nem igen fligg egy be; nyugati l'eszet Konopiczanak, U rvolgyuek nevezik; Konopnak csak a keletit. A ketto kost fiatal, alig eves'dio faerdo all, talan a toki fournir-gyarra valo tekintetbdl, Konop es Nadas kozt a Debella-Gora-hegy emelkedik, keletfele pedig a kalacsai patak va.~ lasztja el Berzovatol, - Ezen patak szorosanal (Aradto] 53 km-re) al'8.11ylag gyakl'an forduluak elo hegycsuszamlasok. termesaetesen az orssagutnak veszelj-eatetesevel. A 34. orhaznal jobbra kitekintven, a Maros altul rougalt tisstason a siufliktol alig.megkulomboztethetd-romokat latuuk. Az a Gurl'a Csetatye. Deluek harem tomb, balra egy nyugatrol keletnek csap6 hosszabb fal ; ko..l'nyeke letarolva, csak a jobboldali romok kozt van nehauy kecekeragta cserje. A deluyugati oldalou megyiink be, hoi az erdseu ossseragusztott termeskofalak miutegy 12 meter hossztl tolyosofelen (talan kapualjan) vezetnek vegig, jobbro! a mar emlitett harom tombou kiviil meg egy faltormeleket mutatva. Balra, az epuletuek vcgen, nyilds vau, melyeu az omladek belsejcbe hatol hatuuk s ott egy delrdl eszaknak

17 16 vouuld falnt talhlunk. melyuek mngass:\.ga 4'5 meter. A delnek esd 20 meteruyi darnh eleg OS7.- szefiiggo s euuek kozepetajall masfel meter magassagig cgy lyuk van, talau piuczebejdras. Odabb eszakra harom, de mal' minduikabb ellapulo toinzs tolti ki a Holt-Marosig meg h:itralc\'u, sziutdn 20 meteruyi tert s rungalau a Holt-Maresban is van egy kiilon:u16 omladek. - KcllU:lk a torok viligban hatarvar-szerepet vitt j tobbet uem tu.lok rola. De nerusokarn mal' a romokrol sem foguuk tudui : kegyeletleniil hordjak szet azokat - utcsiualasra. A sovauy hataru Kehnakt61 delkeletre Belotincz 'I'emesmegyduek legcszukkeletibb helysege, AzelOtt faval iizott egy kis ke reskedest ; de ez is hauyatlott, mivcl valarui ev 6ta nem kepez tobbd tutujkikotot. A keleti oldalau vouulo helyscg eszalua, (~ppell Berzov,i.I':l. mutatvn, mercsz kiazbkdst tesz es a Korug-csucsot alkotja. Az egyuttal liarom varruegyduek hatsrkove. Berzova meg Arnd ban, Belotiucz Ternesbeu, Lalasincz pedig mar Krasso-Szoreuy ben vall. Korug valami plait uepvezer volt ki a liugyoruanyok szeriut 17~4-bell itt utotte fel satorat S 1'61a uevestek el a hegyet. Ugy hitsaik, Krassobau cs Temesbeu hiabau jart s izgatott, mert a. Inzadas itt nem verhetett gyokeret. Az 1633 olah es uemet lakossal biro atellcnes B e r z 0 van a k pa.ljav3i1 is van 7)kiilvaros+-a. Az egyik Tuasova, a masik Audrdsfalva. Keleten a hosazau eluyulo, de csak 72 fahazbol all6 Monorostya fugg vele ossze. Bcrzova vasnti, p6sta- cis tavirda-allomas. Szomoru nevezetcsscge, hogy junius 3. Al'admegyebell itt iitott lei a cholera, mely megydukben magaban.15,061 egyeut tamadolt meg s 5521'et Biron is vitt. Krasec-Saoreuymegydnek Icgdszakuyugatihb falva, Lalasiucz ajig latsaik. Seep erdejeuek, mely delfele Zabalczig konulbelul 14 kilometer hossznu

18 17 koveti a hegygerinczet, a kiucstdr viseli gondjat. Meszkobanya-telepe is a kiucstarc. liz 1600 fonyi lakossag jobbara ott lel alkalmazast, s a Ialasinczi mesz hire most mar harom varmegyere sz61. Magava! a meszcgetessel azonban helyben nem foglalkoznak. Vasutuuk mellett Kapruczan epp ugy nem szabad azt kerdezui. hogy szorult be a kecske a templomba, mint a szomssedos (de utba nem esd) Dumbrcviczan azt, hogy mi van a templomra pingalva? Egyebil'ant a templom itt is. ott is faalkotmany, illo tavolsagbau a harauglabaktol. A Dibosicza-patak is folytou csorgedezd tanuja a kapruczaiak vizszabalyoz6 talentumanak ; par ev elott harem barasdavonaaeal elteritettek eredeti iranyab61 s ez most valami 5-6 meter szeles kis folyova izmosodott. A hatarban, hol neha-neha r6mai ezust peuzeket is talaluak, sok szep sailvaskert van. Csakhogy a termest nem maguk a lakosok fozik ki, hauem eladjak a esidckuak. vagy az olab videkeket e czdlbol eveukiut folkereso hidegk,iti (guteubruuni) svaboknak. A uep naprol-uapra seegeuyedik. Hauem a lauyok ssepek s igaza lehet a gyermekversuek : "Gyi, Tordara, Toronyara, Onnan mt'gyudk Kapruczarn i Ounan hczunk ollih fat lit, J arjllk vele a z90katat - Hopp 1 hopp 1hopp 1" Batuczau sziuteu ilyeu foldhoz ragadt nep lakik ; szorgalmuk ellen azonban legalabb az aszszouyokual, nem lehet panaszkodni. Akarha:nyat talaluuk, a ki meuetkozben fou, hatan gyermeket viszi, dalol s mags. elott kecsket vagy mas allatot hajt. Ra uezve mindez nem incompatibilis. Nagy haladas, hogy itt minden haznak kony- 3

19 h'ja leczes ajt6val van jobban vedve. Az utcznajt6k is' melt6k a folemlitesre ; reudeseu egy meter magassagig be vannak (on va, vagy iukab karozva, csak jobbrol-balrol emelkcdik kdt karo a tobbi role, melyben megkapaszkoc1 \'<1., fratyck es fatak gyakran nagyon is nagyot keuyteleuek lepui. A falu temploma fab61 van s meg ezt is jobbrolbalr6l tamogatni kcll, hogy el ne doljou. Batucza vagy Kis-Bata hnjdan az atelleues Battaval egyutt magyar hely"volt". Ugy latsaik, hogy ott valamikor, ma.r 1238 ban, kercsztes b:lratok laktak s a boldogs. sztizrol nevezett battai apatsagnak czirnet ma is osztogatja a kiraly. T6le eezaknyugatra a kamenicz i rakodoual, a batta-lalasiucei hatarbau a K:\l'pat'lk eg~szeu kozel jonuek a Maroshoz s annak medret is veszrilyesse tesz ik Keletre azoubau be Czelhtig, Bakamezoig es Osatrovig ismet kitagul a voigy s elul sziute elszigetelve all BuIes. Ott a romai idokbeu a XIII. Legio Gemuiana tartozkodott, hogy a.maros vedelmere eastrumokat epitseu. Kozsegi jelleget a veserek, szeut l\:ia.l'ton1'6i czimzett apatsaganak korar pedig egesaeu szent Istvau idejeig viszik fol. II. Endl'e 51)00 darab kosoval ajandekozta meg, s ketsegteleu. hogy alatta Bulcs mar sotarhaz volt. Az 1l41-ki futas utau a lakossag ismet osszesaedeldzkddott s 1332-beu ujabb vil'agza.snak nyomat talaljuk. Hal'augjauak ercz nyelve messzire elhangzott s hagyomauy szerint a solymosi erddkben vadaszgat6 Matyas kiraly esak akkor fuvatott takarodot, ha uregszdla.lt n nbulesi bika". ~ torok elol a baratok meuekultek 9 a mit magnkkal nem vihettek. azt elastak ; igy egy szep haraugot a romok kdzt 1807 ben ujra foltala.!tak s az most a temesvari serniuariumi templomban hivogat misere. Azontul merd tengddes volt a bulcsiak elete ; meg 1717 beu is csak 6 ha.zb61allott a falu es c8u~all 1749-ben alakult

20 19 ujra, Az urasag (Mocsonyi) szel'uskertjenek ajtaja clott parhuaauiosnu halado 2-2 meteres fal, a ndp szeri nt, cgy pinczeuek lejil'atat kepeate, Ezen s a tcmetou tul a~ig meggaeolhato boz6tos fold hatou vnuuuk a ndmely keaikonyvben "jeleaek u nek moudott, tcnyleg azonbau esak hosszas kereses utan felotlo csek ely romok, torruelekelc 5 a keleti oldalon e feliratos osslopkd: MA-ET!S ONI- CAS-NA -CPA -LA! <1 <-AMPA -NTON. Az egesz 116 em. hosszu s gt'anitb61 van faragva. Meg nines osuiertetve s megfejtve.) Az cpuletuek fdirauya, ugy latszik, eszakrol delre huzodott s kczepehez nyugatfele egy ssinten mintegy 80 m. hosszu saarny esatlakozott. A legtobb tormeldk a kdt il'a.uyuak metszls pontjaball fordul elo s c;gynttal kelcteu ferhetni hozzt\. lcgkounycbbeu. Eszakkeleten kutgodorfele s nemi, korulbelul l-mcter szdles cs 12 m. hosszu, de nagyou kikoptatott alapfalaaat mutatkozik. Az ekkent jelzctt tcrtol cszakrn talau egesaen a 90 lepdsr e levu Holt-Marosig foglalhatott helyet a regi varos; az uj telcp euol dk-re vau s az 1749-beD, illctolcg 18,0 utau emelt rom. kath. templom is ott cpult. A hivekrol erdemes megjegyezui, hogy lorn. kath. letukre olahok, vagy iukabb elolahosodott mugyarok cs uemetek, szarm-a uezve csak miutegy 4.25-eu. MOlldjak, hogy a romok CV elott meg mcglehetos allapotbau voltak; 8 foldosur azoubau eugedelyt adott szethordatasukra. Ha ez ugy van, jellemzo a uepuek a multak it'ant valo el'deklodescre, bogy most mar ev utan alig tudjak az idegent oda kalauzolui, felvilagositast adui pedig eppenseggel keptelenek l AZOll ban k isse ki tertuu k az irany b6l. V 008- tuuk Bntuczat B a Preluka-hegyet elhagyva, Govosdiahoz er mely bizouy nem arrol nevezetes.a mit selejtcsebb kezikouyveiuk - dsazeznvarvn ezt 8 huuyadvarmegy ei Govosdiaval - rakeuuek. Vas-