Sajtómegjelenések a Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében című, Kiskunfélegyházán március 18-án és 19-én megtartott konferenciáról

Átírás

1 Sajtómegjelenések a Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében című, Kiskunfélegyházán március 18-án és 19-én megtartott konferenciáról 1., Kárpát-medencei feladatok a XXI. századra Az 1996-ban alapított KÖZÉP-EURÓPA KLUB közhasznú szervezet konferenciát rendez a KÁRPÁT-MEDENCEI MUNKAKÖZÖSSÉG munkacsoportjával együttműködve március 18-án és 19-én GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁGOT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN címmel Kiskunfélegyházán, a polgármesteri hivatal dísztermében. Kárpát-medencei feladatok a XXI. századra elnevezésű program keretében A Kárpát-medence mint természeti és földrajzi egység címmel október én megkezdett, majd a november án A Kárpát-medence környezetbiztonsága, május án Az Északkeleti-Kárpátok erdeinek szerepe az éghajlatváltozásban, május én Kárpát-medence klímavédelme (Konferencia 1. és a október án Kárpát-medence klímavédelme) Konferencia 2. címmel megtartott konferenciák után, a rendezvénysorozat idén március 18-án és 19-én Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel folytatja munkáját Kiskunfélegyházán. A konferencia célja az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A meteorológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Föld klímája melegedett az elmúlt másfél évszázadban. A 2007-ben közzétett IPCC jelentés szerint, többfokos globális melegedésre számíthatunk az évszázad végére. A becslések szerint a regionális melegedés értékei várhatóan számos térségben jelentős mértékben meghaladják majd a globális átlagot. A Kárpátmedence térsége is nagy klímaérzékenységű zónába tartozik. A hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az éghajlat-változásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, s meghatározó tényező lesz a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A következő évtizedekben várhatóan mélyreható stratégiai kihívások elé állítja a világ államait. Mivel globális problémával állunk szemben, ezért a megfigyelése, elemzése és kezelése is csak világméretű összefogással valósítható meg. A hatékony cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához pedig elengedhetetlen a lokális és regionális együttműködés. Különösen érvényes ez Európa egyetlen tökéletes földrajzi- és egyik legkonkrétabban definiálható ökológiai egységére, a Kárpátmedencére.

2 A KÖZÉP-EURÓPA KLUB, amikor megkülönböztetett figyelemmel vizsgálja a Kárpát-medence 1920-ban politikai eszközökkel szétdarabolt, szétrombolt természeti és földrajzi egységének, gazdasági és kulturális harmóniájának helyreállítási lehetőségeit, kiemelt feladatként határozta meg a szubrégió éghajlatváltozás-hatásainak vizsgálatát és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A rendezvénysorozat, s ennek részeként a március én, Kiskunfélegyházán Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel rendezendő tudományos tanácskozásnak is célja: 1., elősegíteni az érintett országok környezet- és klímabiztonság területén végzett kutatási eredményeinek megismerését, a korábban tapasztalt hatások összegyűjtését és összegzését, továbbá a kutatók közötti emberi kapcsolatok és szakmai együttműködések továbbépítését, erősítését, 2., fórumot biztosítani közös állásfoglalások és ajánlások kialakításához a globális és regionális éghajlatváltozás hatásai és lehetséges válaszai alapján, amelyek gyűjteménye a klímavédelemmel összefüggő döntések tudományos megalapozását fogják szolgálni, s mindezzel 3., hozzájárulni a Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Stratégia kidolgozásához, amelynek előkészítő konferenciáját november én tartják, szintén Kiskunfélegyházán. Ezek a célok és feladatok azonban csak intézményes rendszerben valósíthatók meg. A terv alapján a Kiskunfélegyházán, a és közötti uniós finanszírozású fejlesztési program keretében létesítendő Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központ biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálását. A program nagyságára való tekintettel, a nonprofit intézet csak a kutatóközpontok, egyetemi és főiskolai kutatóműhelyek támogatásával, és a velük való együttműködésével valósítható meg, és lehet sikeres. A konferencia a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) támogatásával valósul meg. A konferencia támogatói: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Móra Ferenc Művelődési Központ, Móra Ferenc Gimnázium, Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium, Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma, Oázis Hotel.

3 A konferencia fővédnöke: Tőkés László, európai parlamenti képviselő A konferencia védnöke: Dr. Papp Antal, tűzoltó ezredes, a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke. A konferencia elnöke: Dr. Varga Zoltán DSc professor emeritus, ökológus (Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar) datok_a_xxi_szazadra_7834/t_k%c3%a1rp%c3%a1tmedencei%20feladatok%20a%20xxi.%20sz%c3%a1zadra/index.html 2., Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében? - videóval Ezzel a címmel rendezett konferenciát a Közép-Európa Klub Kiskunfélegyházán, a városháza dísztermében március én. A jeles előadók és a résztvevők arra a kérdésre keresték a választ, milyen intézkedésekkel lehetne lassítani az éghajlatváltozást, annak káros hatásait, Földünk felmelegedését. A rendezvény fővédnöke Tőkés László, európai parlamenti képviselő, szervezője Kelemen József, a Közép-Európa Klub elnöke volt. Kelemen József 1994 márciusában szervezte meg az első tanácskozást Kiskunfélegyházán Közép-Európa, mint perspektíva címmel. Azóta tudós emberek több találkozón is megfogalmazták a Kárpát-medence, Európa tökéletes földrajzi- és ökológiai egységének klímavédelmével, környezetbiztonságával kapcsolatos teendőit. Teszik ezt azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a politikai eszközökkel szétdarabolt, szétrombolt természeti és földrajzi egység gazdasági, kulturális összetartozására, arra, hogy ebben a térségben csak az itt élők és a politikai döntéshozók összefogásával tehetünk meg mindent környezetünk védelméért ben létrehozták a Kárpát-medencei kutatók és fejlesztők munkacsoportjait is. A csoportnak felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és magyarországi tagjai is segítették a mostani, félegyházi konferencia szervezését. Ez a tanácskozás már

4 előkészítője a következő, várhatóan novemberben tartandó tanácskozásnak, amelynek kiemelt feladata a szubrégió éghajlatváltozásainak vizsgálata mellett az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása, megfogalmazása lesz mondta el a Közép-Európa Klub elnöke. Kelemen József szólt arról is, hogy Kiskunfélegyházán egy klímabiztonsági központ létrehozását tervezik, amely biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálását. A kiskunfélegyházi konferencia résztvevőit és előadóit Csányi József polgármester köszöntötte. A tanácskozást Tőkés László, európai parlamenti képviselő nyitotta meg. nus_gazdasagot_a_karpatmedenceben_7923/t_gyilkos%20vagy%20hum% C3%A1nus%20gazdas%C3%A1got%20a%20K%C3%A1rp%C3%A1tmedenc%C3%A9ben%20-%20vide%C3%B3val/index.html 3., Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében március március 19. Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos u. 1. I. emelet A KÖZÉP-EURÓPA KLUB közhasznú szervezet a KÁRPÁT-MEDENCEI MUNKAKÖZÖSSÉG munkacsoportjaival együttműködve március én KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Dísztermében (Kossuth Lajos u. 1. I. emelet) konferenciát rendez. A március én Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpátmedencében címmel megrendezésre kerülő tudományos tanácskozásnak is célja: 1./ elősegíteni az érintett országok környezet- és klímabiztonság területén végzett kutatási eredményeinek megismerését, a korábban tapasztalt hatások összegyűjtését és összegzését, továbbá a kutatók közötti emberi kapcsolatok és szakmai együttműködések továbbépítését, erősítését, 2./ fórumot biztosítani közös állásfoglalások és ajánlások kialakításához a globális és regionális éghajlatváltozás hatásai és lehetséges válaszai alapján, amelyek gyűjteménye a klímavédelemmel összefüggő döntések tudományos megalapozását fogják szolgálni, s mindezzel 3./ hozzájárulni a Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Stratégia kidolgozásához, amelynek előkészítő konferenciáját november én tartjuk Kiskunfélegyházán.

5 Ezek a célok és feladatok azonban csak intézményes rendszerben valósíthatók meg. Tervünk alapján a Kiskunfélegyházán, a és közötti uniós finanszírozású fejlesztési program keretében létesítendő Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központ biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálást. A program nagyságára való tekintettel, a nonprofit intézet csak a kutatóközpontok, egyetemi és főiskolai kutatóműhelyek támogatásával, és a velük való együttműködésével valósítható meg, és lehet sikeres. 4., Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében? Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében. Tőkés László európai parlamenti képviselő fővédnökként vett részt a kiskunfélegyházi Közép-Európa Klub március én megrendezett környezetvédelmi konferenciáján. Az 1994-ben létrejött civil szervezetet híven jellemzi képi szimbólumának felirata: Mentsük meg szülőföldünket, a Kárpát-medencét! / Cselekedjünk együtt a környezet- és klímabiztonságért! A klub Kárpát-medencei feladatok a 21. században elnevezésű, másfél évtizede indult programja keretében zajlik a mostani tudományos szakértekezlet, amelynek címe: Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében. A szakma jeles képviselőit, az előadókat és az érdeklődőket a pénteki kezdőnapon Kelemen József, a Közép-Európa Klub elnöke köszöntötte. A Kiskunság fővárosának nevében Csányi József polgármester üdvözölte az egybegyűlteket. A konferencia levezető elnökeként Varga Zoltán ökológus, debreceni professor emeritus nyújtott szakmaim bevezetést és eligazítást a részvevőknek. Megnyitó beszédében Tőkés László a Közép-Európa Klubbal kialakult személyes kapcsolatáról szólva nagy elismeréssel méltatta annak példamutató tevékenységét.

6 A gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan elvének szellemében értékelte Kelemen József hivatástudó munkásságát, a közép-európai térség természetvédelmének, valamint a mesterségesen meghúzott határok által felszabdalt Kárpát-medencei nagyrégió mint tökéletes földrajzi és politikai egység eredeti állapotának a megőrzése és helyreállítása szolgálatában. Egy gyilkos és öngyilkos történelmi korszak nehezékétől szabadulva és visszahúzó erejét leküzdve a Kárpát-medence teremtett valóságából fakadó összetartozását, földrajzi-természeti egységét közös erővel kell érvényre juttatnunk mondotta az erdélyi képviselő, a térség népeinek együttműködését, ezzel együtt pedig a külhoni magyar közösségek, illetve Erdély alanyi jogú, autonóm szerepvállalását szorgalmazva ebben a korszakos jelentőségű törekvésben. Európai képviselői minőségében Tőkés László átfogó tájékoztatást nyújtott a természeti katasztrófával fenyegető verespataki bányatervvel szembeni európai parlamenti fellépéséről, valamint a romániai, illetve erdélyi erdők védelmében kifejtett tevékenységéről készséggel felajánlva, hogy a konferencia, illetve a Klub ajánlásait is megjelenítse az Európai Unió törvényhozásában. A megnyitást követően a víz világnapjáról való ünnepélyes megemlékezésre került sor, mely napot az ENSZ égisze alatt immáron több mint egy évtizede március 22-én tartanak meg világszerte. Ebből az alkalomból a Móra Ferenc Gimnázium egyik diákja Kányádi Sándor Ének a forrásról című költeményét adta elő. Ezt követően a szakelőadások sorát Varga Zoltán nyitotta meg A Kárpátmedence természeti értékei: egység, veszélyeztetettség és a jövő kilátásai című tanulmányával. Borhidi Attila akadémikus, botanika- és ökológiaprofesszor A 21. század várható éghajlata és gazdasági-társadalmi következményei a Kárpátmedencében címen értekezett, Szalai Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem éghajlatkutató docense pedig a klímaváltozásnak a Kárpát-medencei vízgazdálkodására gyakorolt hatásairól tartott érdekfeszítő előadást. A konferencia szünetében Visy Zsolt régész, professor emeritus a Közép-Európa Klub Verespatak múltja, jelene és jövője képekben című vándorkiállítását nyitotta meg, mely néhány évvel ezelőtt már Brüsszelt, az Európai Parlamentet is megjárta. Délután további rangos előadásokkal folytatódott az értekezlet, amely hozzászólásokkal, kérdésekkel és válaszokkal, valamint a konferencia elnökének összefoglalójával ért véget az első napon. Ma Állásfoglalás és ajánlások megfogalmazásával zárul a konferencia. A szervezőknek feltett szándékuk, hogy hosszú távon egy Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központot hozzanak létre Kiskunfélegyházán. Nagyvárad, március 19.

7 Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája 5., Milyen gazdasági tevékenységet bír el a Kárpát-medence?

8 A Közép-Európa Klub (KEK, alapítva 1996-ban) a Kárpátmedence országainak tudósait, környezetvédőit tömörítő nemzetközi szervezet. A Kiskunfélegyházán székelő klub tagjai immár rendszeres időközönként összegyűlnek, hogy megbeszéljék a teendőket, illetve hallassák szavukat a mindannyiunkat érintő környezeti kérdésekben. A testület soraiban több kárpátaljai tudós, természetvédő szakember is található. A napokban újabb nemzetközi konferenciára került sor Kiskunfélegyházán a Klub rendezésében Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel. Ungvárról a fórumon részt vettek Tarics Zoltán, Lengyel Sándor, a fizika-matematikai tudományok kandidátusai, az Elektronfizikai Kutatóintézet munkatársai, Mihály András, a biológiai tudomány kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense és e sorok szerzője. A konferencia célja: felhívni a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozásra, amely a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, külön kitérve a Kárpát-medence térségére, mivel ez a régió nagy klímaérzékenységű zónába tartozik. A hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az éghajlat-változásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, s meghatározó tényező lesz a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A KÖZÉP-EURÓPA KLUB, amikor megkülönböztetett figyelemmel vizsgálja a Kárpát-medence 1920-ban politikai eszközökkel szétdarabolt, szétrombolt természeti és földrajzi egységének, gazdasági és kulturális harmóniájának helyreállítási lehetőségeit, kiemelt feladatként határozta meg a szubrégió éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatát és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. Az első fórumot még 2001-ben tartották meg, az idei pedig már a hatodik volt a sorban. A részvevőket Kelemen József, a Klub főtitkára és Csányi József, a város polgármestere köszöntötte. A konferencia fővédnöke Tőkés László, európai parlamenti képviselő volt. A konferencia elnöki tisztét dr. Varga Zoltán ökológus, a tudomány doktora, a

9 Debreceni Egyetem emeritus professzora töltötte be. Kelemen József előadásában megemlékezett a Víz Világnapjáról, kihangsúlyozva, hogy a nem is olyan távoli jövőben bizonyos régiókban nagy édesvízhiány fog fellépni. Erről a problémáról a Kárpát-medencére vonatkozóan részletesen beszélt dr. Szalai Sándor, éghajlatkutató, a gödöllői Szt. István Egyetem docense. dr. Borhidi Attila, botanikus, ökológus, az MTA rendes tagja, a Pécsi Egyetem emeritus professzora részletesen elemezte a XXI. század várható éghajlatát s annak gazdasági-társadalmi következményeit a Kárpát-medencében. Vidékünkkel kapcsolatban a környezetkárosító potenciális veszélyforrásokról a Felső-Tisza vízgyűjtő területén (Időzítés nélküli ökobombák Kárpátalján) Ruszlan Marijcsuk, az Ungvári Nemzeti Egyetem egykori, jelenleg az Eperjesi Egyetem docense tartott tartalmas beszámolót. Előadások hangzottak el a Tisza élővilágának veszélyeztetettségéről, valamint szerbiai szakaszának nehézfémszennyezettségéről, a tudomány felelősségéről a humán gazdaság megteremtésében. A 10 perces hozzászólásokban Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke arról a szerepről beszélt, melyet az egyház tölt be a természetvédelemben. Olekszandr Bokotej, ökológus az ukrajnai és magyarországi keresztény természetvédő szervezetek együttműködését taglalta, Tarics Zoltán, az Elektronfizikai Kutatóintézet tudományos titkára pedig beszámolt az intézetben folyó munkáról, ezen belül arról, milyen kutatásokat végeznek Kárpátalján a radionuklidok és nehézfémek eloszlásának feltérképezése terén. A konferencia végeztével nyilatkozatot dolgoztak ki, melybe bekerültek a kárpátaljai résztvevők ajánlásai is. Oleg Parlag, a fizika-matematikai tudományok kandidátusa Ungvár Kiskunfélegyháza

10 6., A kiskunfélegyházi környezetvédelmi konferenciáról A kiskunfélegyházi környezetvédelmi konferenciáról Tőkés László európai parlamenti képviselő fővédnökként vett részt a kiskunfélegyházi Közép-Európa Klub március én megrendezett környezetvédelmi konferenciáján. Az 1994-ben létrejött civil szervezetet híven jellemzi képi szimbólumának felirata: Mentsük meg szülőföldünket, a Kárpát-medencét! / Cselekedjünk együtt a környezet és klímabiztonságért! A klub Kárpát-medencei feladatok a 21. században elnevezésű, másfél évtizede indult programja keretében zajlik a mostani tudományos szakértekezlet, amelynek címe: Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében. A szakma jeles képviselőit, az előadókat és az érdeklődőket a pénteki kezdőnapon Kelemen József, a Közép-Európa Klub elnöke köszöntötte. A Kiskunság fővárosának nevében Csányi József polgármester üdvözölte az egybegyűlteket. A konferencia levezető elnökeként Varga Zoltán ökológus, debreceni professor emeritus nyújtott szakmai bevezetést és eligazítást a részvevőknek. Megnyitó beszédében Tőkés László a Közép-Európa Klubbal kialakult személyes kapcsolatáról szólva nagy elismeréssel méltatta annak példamutató tevékenységét. A gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan elvének szellemében értékelte Kelemen József hivatástudó munkásságát, a közép-- európai térség természetvédelmének, valamint a mesterségesen meghúzott határok által felszabdalt Kárpátmedencei nagyrégió mint tökéletes földrajzi és politikai egység eredeti állapotának a megőrzése és helyreállítása szolgálatában. Egy gyilkos és öngyilkos történelmi korszak nehezékétől szabadulva és visszahúzó erejét leküzdve a Kárpát-medence teremtett

11 valóságából fakadó összetartozását, földrajzi, természeti egységét közös erővel kell érvényre juttatnunk mondotta az erdélyi képviselő, a térség népeinek együttműködését, ezzel együtt pedig a külhoni magyar közösségek, illetve Erdély alanyi jogú, autonóm szerepvállalását szorgalmazva ebben a korszakos jelentőségű törekvésben. Európai képviselői minőségében Tőkés László átfogó tájékoztatást nyújtott a természeti katasztrófával fenyegető verespataki bányatervvel szembeni európai parlamenti fellépéséről, valamint a romániai, illetve erdélyi erdők védelmében kifejtett tevékenységéről készséggel felajánlva, hogy a konferencia, illetve a Klub ajánlásait is megjelenítse az Európai Unió törvényhozásában. A megnyitást követően a víz világnapjáról való ünnepélyes megemlékezésre került sor, mely napot az ENSZ égisze alatt immáron több mint egy évtizede március 22-én tartanak meg világszerte. Ebből az alkalomból a Móra Ferenc Gimnázium egyik diákja Kányádi Sándor, Ének a forrásról című költeményét adta elő. Ezt követően a szakelőadások sorát Varga Zoltán nyitotta meg. A Kárpát-medence természeti értékei: egység, veszélyeztetettség és a jövő kilátásai című tanulmányával. Borhidi Attila akadémikus, botanika és ökológiaprofesszor A 21. század várható éghajlata és gazdasági-társadalmi következményei a Kárpát-medencében címen értekezett, Szalai Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem éghajlatkutató docense pedig a klímaváltozásnak a Kárpátmedencei vízgazdálkodására gyakorolt hatásairól tartott érdekfeszítő előadást. A konferencia szünetében Visy Zsolt régész, professor emeritus a Közép-Európa Klub Verespatak múltja, jelene és jövője képekben című vándorkiállítását nyitotta meg, mely néhány évvel ezelőtt már Brüsszelt, az Európai Parlamentet is megjárta. Délután további rangos előadásokkal folytatódott az értekezlet, amely hozzászólásokkal, kérdésekkel és válaszokkal, valamint a konferencia elnökének összefoglalójával ért véget az első napon. Ma Állásfoglalás és ajánlások megfogalmazásával zárul a konferencia. A szervezőknek feltett szándékuk, hogy

12 hosszú távon egy Kárpát-medencei Környezet és Klímabiztonsági Központot hozzanak létre Kiskunfélegyházán. 7., A klímavédelemről tanácskoztak Kiskunfélegyházán Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát a Közép-Európa Klub Kiskunfélegyházán. Neves szakemberek arra a kérdésre keresték a választ, milyen intézkedésekkel lehetne lelassítani földünk felmelegedését. A Közép-Európa Klub 1994-ben indította el konferenciasorozatát Kelemen József kezdeményezésére. A szellemi műhely tagjai kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a Kárpát-medence szétrombolt természeti és földrajzi egységének, gazdasági és kulturális harmóniájának helyreállítási lehetőségeit. Kiemelt feladatként határozták meg a szubrégió éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatát és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy az éghajlat- változásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, s meghatározó tényező lesz a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A globális probléma kezelése csak világméretű összefogással valósítható meg. Ugyanakkor a hatékony cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához elengedhetetlen a lokális és regionális együttműködés. Különösen érvényes ez Európa egyetlen tökéletes földrajzi, ökológiai egységére, a Kárpát-medencére. A félegyházi tudományos tanácskozás részvevői munkájukkal szeretnének hozzájárulni a Kárpát-medencei Környezet- Klímabiztonsági Stratégia kidolgozásához. Tervezik továbbá Kiskunfélegyházán egy klímabiztonsági központ létrehozását, amely biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálását tájékoztatta lapunkat Kelemen József a Közép-Európa Klub elnöke. Szabadulni kell a korszak koloncaitól A Kárpát-medence földrajzi, természeti és gazdasági egységét a Trianonnal brutálisan szét rombolták. A gyilkos nagyhatalmi érdekeknek áldozatul esett

13 Közép-Európa és Kárpát-medence öngyilkosságával egyenértékű a ránk kényszerített szétdaraboltság további fenntartása. Közép-Európa és a Kárpátmedence egységét, közösségét helyre kell állítani. A Kárpát-medence teremtett voltából fakadó összetartozását, földrajzi és természeti egységét is érvényre kell juttatnunk egy gyilkos és öngyilkos történelmi korszak koloncaitól szabadulva fogalmazott a tanácskozás fővédnöke Tőkés László, Európa parlamenti képviselő Kiskunfélegyházán. 8., A klímavédelemről tanácskoztak Kiskunfélegyházán Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát a Közép-Európa Klub Kiskunfélegyházán. Neves szakemberek arra a kérdésre keresték a választ, milyen intézkedésekkel lehetne lelassítani földünk felmelegedését , A klímavédelemről tanácskoztak Kiskunfélegyházán Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát a Közép-Európa Klub Kiskunfélegyházán. Neves szakemberek arra a kérdésre keresték a választ, milyen intézkedésekkel lehetne lelassítani földünk felmelegedését. A Közép-Európa Klub 1994-ben indította el konferenciasorozatát Kelemen József kezdeményezésére. A szellemi műhely tagjai kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a Kárpát-medence szétrombolt természeti és földrajzi egységének, gazdasági és kulturális harmóniájának

14 helyreállítási lehetőségeit. Kiemelt feladatként határozták meg a szubrégió éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatát és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy az éghajlat- változásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, s meghatározó tényező lesz a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A globális probléma kezelése csak világméretű összefogással valósítható meg. Ugyanakkor a hatékony cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához elengedhetetlen a lokális és regionális együttműködés. Különösen érvényes ez Európa egyetlen tökéletes földrajzi, ökológiai egységére, a Kárpát-medencére. A félegyházi tudományos tanácskozás részvevői munkájukkal szeretnének hozzájárulni a Kárpát-medencei Környezet- Klímabiztonsági Stratégia kidolgozásához. Tervezik továbbá Kiskunfélegyházán egy klímabiztonsági központ létrehozását, amely biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit és a feladatok koordinálását tájékoztatta lapunkat Kelemen József a Közép-Európa Klub elnöke. Szabadulni kell a korszak koloncaitól A Kárpát-medence földrajzi, természeti és gazdasági egységét a Trianonnal brutálisan szét rombolták. A gyilkos nagyhatalmi érdekeknek áldozatul esett Közép-Európa és Kárpát-medence öngyilkosságával egyenértékű a ránk kényszerített szétdaraboltság további fenntartása. Közép-Európa és a Kárpátmedence egységét, közösségét helyre kell állítani. A Kárpát-medence teremtett voltából fakadó összetartozását, földrajzi és természeti egységét is érvényre kell juttatnunk egy gyilkos és öngyilkos történelmi korszak koloncaitól szabadulva fogalmazott a tanácskozás fővédnöke Tőkés László, Európa parlamenti képviselő Kiskunfélegyházán.

15 9., március 22-én a Kossuth Rádió kor kezdődő Határok nélkül c. műsorában tudósítottak a konferenciáról hangtar.radio.hu 10., Milyen gazdasági tevékenységet bír el a Kárpát-medence? Oleg Parlah tudósítása a konferenciáról a Kárpáti Igaz Szó-ban és elérhető a honlapjukon a következő cím alatt: 11., Mentsük meg szülőföldünket, a Kárpát-medencét!,,Tőkés László európai parlamenti képviselő fővédnökként vett részt a kiskunfélegyházi Közép-Európa Klub március én megrendezett környezetvédelmi konferenciáján. a tudósítás további része: Erdély online.