A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 4005/2012. számú tájékoztatás

Átírás

1 A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott 4005/2012. számú tájékoztatás a évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról január 1-jétől a évre alkalmazandó, a személyi jövedelemadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, valamint a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának az adózó rendelkezése szerinti felhasználására vonatkozó szabályokat - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.), - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja.tv.), - az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LX VI. törvény (Eho.tv.), - az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo.tv.), - az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Mód tv.), - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (Szf. tv.) - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló CXX. törvény (Ekho tv.) tartalmazza. Az elnöki tájékoztatás e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja. A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait és az adatszolgáltatási kötelezettségeit az állami adóhatóság részére történő, a évről teljesítendő adatszolgáltatással, a évben folyamatosan teljesítendő adatszolgáltatással, valamint a magánszemély évi személyi jövedelemadó bevallásával, adónyilatkozat benyújtásával kapcsolatos munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló NAV tájékoztatók ismertették. Az említett tájékoztatókban foglaltak ismerete is szükséges a jelen tájékoztatásban leírtak alkalmazásához. I. Az adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A munkáltatói adómegállapítást - tekintettel arra, hogy június 10-e 2012-ben munkaszüneti napra esik június 11-éig kell megküldeni a bevallást benyújtó adóügyében illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz (3-9. számú melléklet). Az adómegállapítást az állami adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani.

2 2 A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat a NAV internetes honlapjáról ( lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni. A tájékoztatás részét képezi a 11. számú melléklet, az állami adóhatóság tájékoztatására szolgáló nyomtatvány a magánszemély adóhátralékáról (11T29). Az útmutatónak 2012-től nem része az elektronikusan történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 13. számú melléklet, miután a évi munkáltatói adómegállapításokat a 08-as bevalláshoz hasonlóan az állami adóhatóság az Oracle alapú általános bevallás-feldolgozó rendszerében dolgozza fel. Így az elkészült állományt nem kell az ekon programmal ellenőrizni, az közvetlenül az ÁNYK kitöltő és ellenőrző program segítségével, Ügyfélkapun keresztül továbbítható az állami adóhatóság részére. II. A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges további tudnivalók 1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának feltételei 1/a A magánszemély bevallási kötelezettségének általános szabályai A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl.: az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csere ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia. Az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően a magánszemélynek nem kell bevallania azt a bevételt, a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben; b) amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a forintot; c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; f) amely pénzbeli nyereménynek minősül; g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján M agyarországon nem adóztatható; h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani; i) az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint nemleges bevallási nyilatkozatot tett. A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag olyan jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt, amelyeket az a)-i) pontok alapján nem köteles bevallani.

3 3 Amennyiben az előzőekben leírtak nem teljesülnek, a magánszemély az adóévre önadózás keretében - adónyilatkozat, (1153ANY), vagy - az adóhatóság közreműködésével készült egyszerűsített bevallás, (1153E) vagy - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás, (1153) illetve önadózás helyett, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - munkáltatói adómegállapítás (11M29) útján tesz eleget bevallási és adófizetési kötelezettségének. 1/b. Adónyilatkozat A magánszemély adónyilatkozattal teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az összes jövedelme ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallani az adóévben kizárólag ugyanazon adóelőleget megállapító munkáltatótól (kifizetőtől) származik, és a levont adó/adóelőleg valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a) tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el, és b) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt megosztás nélkül - az adóból adójóváírást, adókedvezményt annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőlegnyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette, és c) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot nem ad. A fentieken túl a magánszemély akkor is teljesítheti adónyilatkozattal a bevallási kötelezettségét, ha az adóévben kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, feltéve hogy d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot) nem számolt, számol el és e) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem vett/vesz igénybe, és f) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és g) az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, Adónyilatkozattal teljesíthető továbbá a bevallási kötelezettség abban az esetben is, ha a magánszemély adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg és emellett más kifizetőktől is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy h) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt/számol el, és i) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít. amennyiben az adóelőlegnyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és j) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

4 4 k) az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, és l) az összes jövedelme az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. 1/c. Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel Az az adózó, aki megfelel az egyszerűsített bevallás választására vonatkozó törvényi feltételeknek, és munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelentheti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Egyszerűsített bevallást az a magánszemély választhat, aki az adóévben a) kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le és/vagy b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége, továbbá c) nem volt egyéni vállalkozó, és d) mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és e) a b) pontban említett eset kivételével, nem az adóhatósági közreműködés nélküli bevallást köteles benyújtani. Nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt érvényesít, az adójáról rendelkezik, a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad, vagy egyébként e jövedelméből nem kell jövedelmet megállapítania, olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választotta, feltéve, hogy különadó fizetésére nem kötelezett, illetve a kifizetőtől nem vállalta át az ekho megfizetését. 1/d. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben a) egyéni vállalkozó volt; b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani; c) fizető-vendéglátó tevékenyégére tételes átalányadózást választott; d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség levonására (Szja. tv. 3. számú melléklet) vonatkozó nyilatkozatot; e) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett; f) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles; g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó

5 5 vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot); h) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult; i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott; j) nem belföldi illetőségű magánszemély; k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el; l) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; m) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett; n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani; o) az a)-n) pontban nem említett esetekben, ha nem tehet, vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot. 2. Munkáltatói adómegállapítás 2/a. Általános tudnivalók A magánszemély, amennyiben megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, és ha annak évi elkészítését a munkáltató (kifizető) vállalja, adókötelezettségének munkáltatói adómegállapítás útján is eleget tehet. A munkáltatói adómegállapítás szempontjából munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltató az adómegállapítást tévő nyilatkozat napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. (Az Szja. tv. alapján társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmai ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az M RP szervezet) Amennyiben a munkáltató vállalja és a magánszemély megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a magánszemély által január 31-ig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján állapítja meg a magánszemély adóját (11NY29-es nyilatkozat). Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. Amennyiben az adózó január 31-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot az új munkáltatójánál teheti meg. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának a megállapítását, a magánszemély január 31-ig arról is nyilatkozik, ha nem kéri (11NY30-as nyilatkozat) a munkáltatói adómegállapítást. A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, a március 21-ig átadott igazolások figyelembevételével május 21-ig (2012-ben május 20-a munkaszüneti napra esik) állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást június 11-ig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül.

6 6 Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, az Szja. törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről. Amennyiben az adózó adónyilatkozat útján kívánja teljesíteni bevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja az adónyilatkozat nyomtatványát. 1 2/b. A 11NY29/11N Y30-as nyilatkozatok A magánszemély január 31-ig nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, amelyben kéri a évi személyi jövedelemadójának munkáltatói megállapítását (1. számú melléklet 11NY29). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, - és a munkáltató egyébként azt vállalná ezt a tényt is közölnie kell a munkáltatójával (1. számú melléklet 11NY30). 2/c. A 11N Y29-es nyilatkozat A magánszemély a 11NY129-es nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha a) kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását is vállaló munkáltatója fizette ki b) az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak c) költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani. d) az adóévben - az a)-c) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha e) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát március 20-ig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak, továbbá ha az adójáról külön törvényben előírtak szerint rendelkezik; f) a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges bevallás i nyilatkozatát (11NY63-as nyilatkozat) az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja; g) adószámmal rendelkezik, (nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő) önálló tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra, valamint a kifizetéskor levonásra került; 1 Art. 27. (1); Art. 27/A; Szja. 11/A.

7 7 h) az adóelőleg-megállapításra vonatkozó nyilatkozata megfelelt a törvényben előírtaknak és különbözeti-bíráság fizetésére nem kötelezett (Szja. 48. (4)) i) nem kívánja az adómegállapítás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot; j) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, amely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen például a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén, vagy ha nem a munkáltatótól származik az adomány), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése, vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt; k) a magán-nyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részre utalta (kifizetés helyett); l) az egyéb feltételek fennállása esetén a magánszemély egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet szerzett. Nem érintik továbbá a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a forintot). A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell benyújtania nyilatkozat helyett. A magánszemély nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot az alábbi esetekben: a) önadózóként kötelezett bevallás benyújtására; b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik; c) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; d) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; e) nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles. Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának az adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, amely kizárja a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét. 2/d. A 11NY63-as nyilatkozat Amennyiben a munkavállaló (tag) az adóévben őstermelői tevékenységet is folytatott és e tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot tehet. A 11NY63-as nyilatkozatot (2. melléklet) a mezőgazdasági őstermelő akkor teheti meg, ha a

8 8 költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított őstermelésből származó éves bevétele a forintot meghaladja, de nem több forintnál, valamint rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20 %-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyike külön-külön is jogosult a nyilatkozat megtételére, ha megfelelnek az előzőekben felsorolt feltételeknek, valamint ha a nyilatkozatot mindannyian azonosan választják. A nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie annak a munkavállalónak (tagnak), akinek a mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a forintot nem haladja meg. Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdasági tagi tevékenységével összefüggésben, az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből a felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű adóhatósági közreműködés nélkül személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert az ezen a módon levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az állami adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 1153-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén teheti meg. 2/da. 11NY63 (2. számú melléklet) kitöltési útmutató A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni. Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdasági nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot is be kell írnia. Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi adómegállapítását kizárná ezt a nyilatkozatot a 11NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg. A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni. Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás öszszegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor). A 635. sorban kell nyilatkozni a évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegéről. Ezt a sort annak az őstermelőnek kell kitöltenie, aki az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási), illetve például gazdasági társaság választott tisztségviselője, mert ebben az esetben őstermelőként biztosított. (A biztosítási jogviszonnyal összefüggésben megállapított járulékalappal csökkenteni kell majd a 15 %-os egészségügyi hozzájárulás alapját.) Ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 636. sorban nyilatkoznia kell erről X beírásával. Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak az a mezőgazdasági őstermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is). aki

9 9 az Szja. törvény pontja alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A döntéshez a 1153-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget. Az Eho. törvény 4. (3) bekezdésének előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5 %-nak 15 %-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie sor: Ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15 %-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben X -szel jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát sor: Ha a magánszemély a évi 15 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie sor: Ha 638. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére. 3. A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők Az adóévet (2011) követően a magánszemély annál a munkáltatónál teheti meg az adómegállapítást kérő nyilatkozatát, amellyel a nyilatkozattétel napján munkaviszonyban (tagi jogviszonyban) áll és a nyilatkozatát időben, azaz január 31-ig benyújtotta. Ha a magánszemély nyilatkozatát az új munkáltatójához nyújtotta be, akkor csatolnia kell annak a munkáltatónak a évi jövedelemigazolását is, akinél december 31-én még munkaviszonyban állt, illetve akinél a év folyamán munkaviszonyban állt és a munkaviszonya évközben szűnt meg. Ha a magánszemély január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 31-ig még nem létesít munkaviszonyt, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallást kell benyújtania, vagy élhet az adónyilatkozat, illetve az egyszerűsített bevallás lehetőségével, ha annak feltételei fennállnak. A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért élhet a munkáltatói adómegállapítás lehetőségével, ha annak feltételei egyébként fennállnak. A nyilatkozatot ebben az esetben is január 31-ig lehet megtenni. A bevételből levonható összegre (pl. érdekképviseleti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be március 20-ig kell a munkáltató részére átadni. A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (11M29), június 11-ig, elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait ha adóját a munkáltató állapítja meg a munkáltató köteles az adó megállapításához való jogra vonatkozó elévülési idő végéig megőrizni. 2 A évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb május 21-ig közli a munkáltató a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére 2 Art (1)

10 10 olyan időpontban adja át, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse a május 21-i határidőig. A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében eljáró adóigaz gatóság dönt. Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli viszsza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie ('08-as be vallás). A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól (Art. 28/B. (1)). Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. (2) bekezdésében foglaltak miatt nem módosítható, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély illetékessége szerinti alsó fokú állami adóhatósághoz. A feltárt adókülönbözetről lehetőség szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie ( 08-as bevallás). Amennyiben az adókülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet. Nem helyesbíthető a munkáltatói adómegállapítás, ha a 11M29M-05-ös lapot (8. számú melléklet, Rendelkezés az önkéntes biztosító pénztárhoz utalandó összegről ) érinti. Ebben az esetben a magánszemély élhet adózói javítással (helyesbítéssel) a 1153-as bevallás benyújtásával, az ott leírtak szerint. 3/a. A személyi jövedelemadó és a mezőgazdasági kistermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása A munkáltató a személyi jövedelemadó és a levont adóelőleg/adó, az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi befizetéskor, de legkésőbb június 21-ig levonja, vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (Így kell eljárni például, ha az év végi adóelszámolás során a

11 11 korlátra való tekintettel helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét) A munkabérből havonta levont adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 %-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon június 21-ig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15 %-os mértékkel. Ha a további két hónapi levonást követően is maradt adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély adóügyében illetékes alsó fokú állami adóhatóságot (11T29-es lap, 11. számú melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott. Az elszámolás közlésével kell a 11T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az illetékes alsó fokú állami adóhatóságot akkor, ha a magánszemély munkaviszonya a nyilatkozata benyújtásának napját követően szűnt meg. A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 1208-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti. A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Art. 28/B. (2) bekezdése, valamint a a szerint megállapított adó- és járulékkülönbözet le nem vonható részének bejelentésére a 12AJK jelzésű nyomtatvány szolgál. 3/b. Az 1-1%-os nyilatkozatok kezelése A munkáltatók május 21-ig kísérőjegyzékkel adják át az állami adóhatóságnak a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az öszszevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1+1%-áról. A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait amennyiben az Szf. tv. 5. (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilatkozatok kezelésével munkáltatóját bízza meg - legkésőbb május 10-ig adja át a munkáltatójának, hogy azok legkésőbb május 21-ig beérkezzenek az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes alsó fokú állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes alsó fokú állami adóhatóságnak, a más ik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni. A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azo-

12 12 nosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összes darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell. Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni. III. Kitöltési útmutató 1. A 11M29-es lapok kitöltése A munkáltatói adómegállapításhoz a számú mellékletek szerinti (11M29) nyomtatványminták készültek. Az adómegállapítást az említett nyomtatványok jól olvasható fénymásolt példányain vagy a NAV internetes honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon, határidőben megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek. A évi adómegállapítás részeként a következő lapok használhatók fel: 11M29A 11M29M 11M29M M29M M29M M29M-02 11M29M-03 11M29M-04 11M29M-05 11M29M-06 Ajánlott segédlet M unkáltatói adómegállapítás a évi személyi jövedelemadó megállapításához (3. sz. melléklet) M agánszemélyenkénti összesítő a évi személyi jövedelemadó megállapításához (3/a. számú melléklet) A évi személyi jövedelemadó megállapítása (4/a. sz. melléklet) A évi személyi jövedelemadó megállapítása (4/b. sz. melléklet) A évi személyi jövedelemadó megállapítása (4/c. sz. melléklet) Nyilatkozat a évi munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokról (5. sz. melléklet) A évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap (6. sz. melléklet) A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (7. sz. melléklet) Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó öszszegről (8. sz. melléklet) Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása (9. sz. melléklet) az adókedvezmények megállapításához az állami adóhatósághoz nem kell benyújtani (10. sz. melléklet)

13 13 2. A 11M29A és a 11M29M lapok kitöltése A megfelelő rovatok kitöltésével a 11M29A lapon kell feltüntetni az adómegállapítást végző munkáltató adatait (azonosítás A blokk), valamint az adómegállapítás jellegét (helyesbítés), illetve az adómegállapítással érintett magánszemélyek a 11M 29M lapok száma számát ( B blokk). Az erre a célra kialakított kódkockába akkor kell H betűt írni, ha a munkáltató az adómegállapítást az elévülési időn belül helyesbíti. Első (eredeti), illetve ha az adómegállapítás beadása határidőt követően történik, a 11M 29A lapon a kódkockát üresen kell hagyni! Ha a 11M29A lapon a kódkockában feltüntetésre kerül a H jelzés, akkor a 11M29A laphoz tartozó valamennyi 11M29M lap helyesbítésnek minősül. Ha a 11M29A lapon a kódkocka üres, akkor a 11M29A laphoz tartozó valamennyi 11M29M lap első (eredeti) beadásnak minősül. A 11M29M (3. sz. melléklet) lap a magánszemélyenkénti összesítő lap, ezen kell feltüntetni az adómegállapítással érintett magánszemélyre vonatkozó adatokat. A 11M29M lapon a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Az Azonosítás (A) blokkban fel kell tüntetni a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, nemét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 1208-as bevallás mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát és abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító számát is. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Ha az adómegállapítás korábbi munkáltatótól, más kifizetőtől származó jövedelmet - halmozott adatot - is tartalmaz, a (B) blokkban a jelölt helyen 1 -es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató által kiállított Adatlap adatainak figyelembe vétele. Ha az Adatlap megjegyzései között feltüntetésre kerül a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadó összege, vagy önálló igazolást ad át a magánszemély, vagy szóban jelzi e kötelezettségét, figyelmeztetni kell arra, hogy bevallást kell benyújtania. Halmozott adatnak tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Abban az esetben, ha az említett ellátásokat nem a munkáltató folyósította, az elszámolás feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot, 0 -át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe. A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is a magánszemély nyilatkozata alapján. A 11M29M-06-os lap (9. sz. melléklet) kitöltésének feltétele, hogy a 11M29M-es lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék. A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte. Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mező-

14 14 gazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek a magánszemély, úgy a regisztrációs számot kell beírni. Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány egyben a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Így a 11M29M-es lapon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét. A 11M29M es, a 11M29M es, és a 11M29M as lap benyújtása kötelező. Előfordulhat, hogy a magánszeméllyel kapcsolatosan nem terhelte adómegállapítási kötelezettség a munkáltatót. Ilyen akkor lehetséges, ha a munkáltató a magánszemély erre irányuló kérelmének hiányában végzi el az adómegállapítást. Ezt jogszabályi előírások alapján nem teheti meg a munkáltató, de ha előfordul ilyen eset, ezt a 11M29M-es lap (B) blokkjában az erre szolgáló helyen - a helyesbítés mellett - T betűvel kell jelölni. A T jelölés esetén, csak a kötelezően kitöltendő lapokat (11M29M, 11M29M M29M-01-03) kell benyújtani 0-ás adattartalommal vagy üresen. Ha a 11M29M lapon T betűt szerepeltet, akkor a 11M29A lapon az Adómegállapítás jellege kódkockában a H jelzést fel kell tüntetni, ahogy a 11M29M lap megfelelő kódkockájában is. 3. A 11M29M es lap (4/a sz. melléklet) kitöltése 3/a. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a magánszemély évi személyi jövedelemadó bevallásával, adónyilatkozat benyújtásával kapcsolatos munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló NAV tájékoztató tartalmazza. Ebből következően itt csak a 11M30-as igazolás hivatkozott sorainál leírtaktól eltérő útmutatás található. Az összevont adóalap megállapítása (szuperbruttósítás) január 1-től az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítés összegével. Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelem 27 százalékkal növelt összege. A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozó jövedelmek 1,27- szereseként kell meghatározni. Fontos! Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül az év végén ismét meg kell állapítani. A 11M29M lap sorok a oszlopaiban az adóalapba tartozó jövedelmek összegét kell szerepeltetnie, míg a d oszlopaiban az adó alapját, amely az adóalapkiegészítéssel növelt jövedelem (az a oszlop 1,27-szerese). Azokban a sorokban, ahol költség szerepeltethető (2., 5. sor) a bevétel ( b oszlop) és a költség ( c oszlop) különbözetét, azaz a jövedelem összegét, az a oszlopban kell feltüntetni. A d oszlopba az a oszlop összegének 1,27-szerese (adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem, azaz az adóalap) írandó.

15 15 Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek A munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül 1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás (a továbbiakban: M30-as igazolás) 1. sorában szereplő jövedelemmel. Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés 2. sor: E sor b oszlopában kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést (M 30-as igazolás 2. sor). Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a c oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig az a oszlopban kell szerepeltetni. Ha a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 39%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés teljes összegét (a b oszloppal egyezően) az a oszlopban kell feltüntetni. Az a oszlop összegének 1,27-szerese írandó a d oszlopba. Más bérjövedelem 3. sor: Ebben a sorban az M 30-as igazolás 3. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a magánszemély a részére kiállított igazolást a munkáltatójának maradéktalanul átadta. A jövedelmet az a oszlopban kell szerepeltetni. A d oszlopba a jövedelem 1,27-szerese írandó. Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek 4. sor: Ebben a sorban az M 30-as igazolás 4. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki. A jövedelmet az a oszlopban kell szerepeltetni. A d oszlopba a jövedelem 1,27-szerese írandó. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés 5. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a c oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a b oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig az a oszlopban kell szerepeltetni. Az a oszlop összegének 1,27-szerese írandó a d oszlopba. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek. Önálló tevékenységből származó jövedelem 7. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az M30-as igazolás 7. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. Az a oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az a oszlop összegének 1,27-szerese írandó a d oszlopba. Az elismert költséghányad alkalmazásával elszámoltnak kell tekinteni a köztestület számára fizetett tagdíjat is, ezért azzal az 1. sorban szereplő bérjövedelmet ilyen esetben nem lehet csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.

16 16 Ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallás (1153. számú) benyújtására kötelezett. Egyéb jövedelmek Egyéb jogcímen kapott jövedelem 12. sor: Ez a sor tartalmazza az egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, juttatásokat. (Lásd az M 30-as igazolás 12. sora). A jövedelmet az a oszlopban kell szerepeltetni. A d oszlopba a jövedelem 1,27-szerese írandó. Összevont adóalap összege 15. sor: Ennek a sornak a d oszlopába az sorok d oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az a oszlopban az 1-3. sor a oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni. Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege 16. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összegét évtől a családi kedvezmény adóalap kedvezményként vehető igénybe, vagyis a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját csökkenti a családi kedvezménnyel. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén forint, három és minden további eltartott esetén forint. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot a) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, b) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, c) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében azzal a feltétellel, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy a döntésük szerint minősül jogosultnak.

17 17 Kedvezményezett eltartott: akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Eltartott: a kedvezményezett eltartott, az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Jogosultsági hónap az a hónap amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély munkáltatójához tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságról, magzat esetében a várandósságról, illetve a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról. A nyilatkozaton fel kell tüntetnie a magzat kivételével minden eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Erre szolgálnak a 11M29M-02 11M29M-03 lapok (5-6. sz. mellékletek). A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő adóalap 19. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni azt az összeget, amely az összevont adóalap összegéből a családi kedvezmény összegének levonása után marad (15. sor d oszlopában szereplő összeg csökkentve a 16. sor d oszlopában szereplő összeggel) évi összes jövedelem 20. sor: E sor d oszlopában kell feltüntetni a magánszemély összevonás alá eső jövedelmeit (15. sor d oszlop) és külön adózó jövedelmeit (a 11M29M as lap 179. és 180. sor d oszlopa alapján számított összeg) együttesen. Ezt az összeget kell figyelembe venni az adójóváírás és a súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmények kiszámítása esetén. A 20 sor a oszlopában az adóalap-kiegészítés nélkül számított évi összes jövedelem összegét kell szerepeltetni. A 20. sor a oszlopot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a magánszemély az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye ( sorok), illetőleg tandíj, felnőttképzési díj után igénybe vehető halasztott kedvezménye (34. sor) címén kívánja csökkenteni. A lakáscélú hiteltörlesztés, és a tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény esetén az Szja. tv. átmeneti elő-