Cardiovascularis szabályozás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cardiovascularis szabályozás"

Átírás

1 1./21 Somogyi Magdolna Cardiovascularis szabályozás Feladata a cardiovascularis paraméterek regulációja révén vitális funkciók biztosítása adaptáció a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás a változás lehet fiziológiás,pl.: izomtevékenység alkalmazkodás a környezet hőmérsékletének ingadozásaihoz patológiás, pl.: vérveszteség folyadékveszteség hypoxia a szív folyamatos működtetése Mechanizmusai lehetnek lokálisak ennek révén a szisztémás keringéstől eltérő változások jöhetnek létre egy adott terület így jobban tud alkalmazkodni a külső hatásokhoz erek endogén / miogén / saját / bazális tónusának megváltoztatását okozzák vasoconstrictiot vagy vasodilatatiot okoznak működésük során a szisztémás keringés továbbra is fenntartott mechanizmusai: parenchymalisak metabolitok által a szöveti anyagcsere hat vissza a véráramlásra így ahol szükséges, lokálisan fokozódik a véráramlás 1. funkcionális- / aktív- / munkahyperaemia oka: az adott szerv fokozott munkavégzése kialakulása: a fokozott munkavégzés következtében 1. vasodilatator metabolitok szabadulnak fel 1. fokozott anyagcsere vég/köztitermékei pl. adenozin 2. sejteket a fokozott aktivitás során elhagyó anyagok, pl. K + 2. az érfal simaizmai hypoxiások lehetnek ritkán játszik szerepet metabolikus autoreguláció lép életbe O 2 kínálat és szükséglet összehangolására mely meghatározza az értágulat mértékét szervi specifitása: kis bazális tónusú szervekben (pl. vese) kialakulásának kisebb az esélye, mint nagy bazális tónussal rendelkező szervekben pl. az agyban az értágulat mértéke meghaladhatja az igényt is

2 2./21 Somogyi Magdolna 2. reaktív hyperaemia hypoxiát követő helyreállás után az érellenállás csökken az áramlás nagyobb intenzitású lesz, mint megelőzően pl. vérnyomásmérés mértéke és időtartama arányos az elzárás időtartamával és megnövekszik, ha az elzárás időtartama alatt az izmok munkát végeznek ezért valószínűsíthető, hogy nem az érfal simaizmainak rövid idő alatt megszűnő hypoxiája okozza, hanem oka: vasodilatator anyagcsere köztivégtermékek felszabadulása az ischaemiás szövetekből humoralis parakrin faktorok által a környező, aktív szövet ezek által képes szabályozni véráramlását eikozanoidok prosztanoid vegyületek általános intra- és intercelluláris szignálmolekulák termelésükre minden sejt képes kialakulásuk: membrán foszfolipidből a foszfo-lipáz A2 szabaddá teszi az arachidonsavat, melyből képződhetnek cytochrom P450 termékek funkció: vasodilatatorok még nem pontosan ismert lipoxinok funkciójuk még nem pontosan ismert leukotriének szerepük: gyulladás, allergiás folyamatok PGH2 COX1 és COX2 (ciklooxigenázok) révén enzimek segítségével bomlik tovább a sejt enzimkészlete határozza meg, hogy mely termékek jönnek létre PGI 2 PGD2 prostaciklinből jön létre az adenilát-ciklázt aktiválja helyi vasodilatatiot okoz artériákban folyamatos dilatatios tónus gátolja a thrombocyták aggregációját a prorenin átalakításában is részt vesz szisztémás vasoconstrictio rá hat a bradikinin és a hisztamin is prostaglandinból jön létre vasodilatatiot okoz

3 3./21 Somogyi Magdolna PGE2 prostaglandinból jön létre az adenilát-ciklázt aktiválja helyi vasodilatatiot okoz a prorenin átalakításában is részt vesz szisztémás vasoconstrictio reverzibilisen képes átalakulni: PGF2α prostaglandinból jön létre vasoconstrictiot okoz TXA2 =thromboxán A2 thrombocytákból szabadul fel IP3 utat aktiválja ic. Ca 2+ vasoconstrictiot okoz gyógyszeres befolyásolásuk Cortisollal a foszfo-lipáz A2 gátolható Aspirinnel a ciklooxigenázok gátolhatók alkalmas koaguláció / thrombosis gátlásra kb. 4 óra hossza szükséges hozzá kallikrein-kinin rendszer a vasoaktív kininek kialakulása: plazma prekallikreinből képződhet: plazma kallikrein szöveti ártalmak, XIIa faktor hatására + visszacsatolás, öngerjesztő foly. interstitalis fehérjebontó enzim szöveti kallikrein hypoxia, szöveti trauma hatására interstitalis fehérjebontó enzim kininogént hasítanak interstitalis típusai: HMW kininogén szöveti és plazma kallikrein is hasíthatja LMW kininogén csak a szöveti kallikrein hasítja kininek jönnek létre típusai: lysil-bradykinin hatásos, de átalakul bradykininné bradykinin

4 4./21 Somogyi Magdolna szerepük: 1. gyulladásos mediátorok vasodilatatio receptormediált mechanizmus 1. idegvégződésekre hat neuropeptideket szabdít fel az endothelre hatnak belőle NO szabadul fel 2. endothelre is hat közvetlen NO felszabadulás fokozott kapillárispermeábilitás endothelsejtek kontrakciója révén távolodnak egymástól pórusok keletkeznek, melyek átjárhatók makromolekulák, leukocyták számára oedema és gyulladásos folyamatok fájdalom a bradikinin algogén mediátor közvetlenül izgatja a fájdalomérző afferens idegvégződéseket antagonistái nem csak gyulladás csökkentők, de a gyulladásos fájdalmat is mérséklik 2. áramlásszabályozás exocrin mirigyekben a kallikrein globulinra hatva kallidin képződését segíti elő a kallidin bradykinin termelését serkenti vasodilatatios hatással inaktivációjuk lysil-bradykinin és bradykinin esetében ugyanazon az úton történik enzimei: kinináz I és kinináz II (ACE) az ACE teljesen azonos az angiotenzin-konvertáló enzimmel! inaktív peptidet képeznek

5 5./21 Somogyi Magdolna Hisztamin legfontosabb gyulladásos mediátor hízósejtek granulumaiból szabadul fel felszabadulásának okai: 1. immunreakció Fc receptoraikkal megkötik a szabad IgE-ket IgE specifikus antitest megjelenésére degranulálnak 2. anaphylatoxinok hatására 3. polimodális idegvégződésekből felszabaduló egyes neuropeptidek hatására 4. Idegi tényezők hatására egyes szervekben pl. GI tractusban 5. Szöveti károsodás hatására hatásmechanizmusai két különböző receptoron át más-más módon hat receptorai az endothelsejtek felszínén találhatók H1-R: IP3 jelutat aktiválva Ca 2+ -felszabadulást endothelsejtek kontrakciója H2R: a camp szintjét növeli vasodilatatio hatásai: gyulladásos mediátorokra jellemzők vasodilatatio fokozott kapillárispermeábilitás viszketés, fájdalom th. befolyásolása: ún. antihisztaminokkal melyek a H1-R-t blokkolják anaphylaxiás és allergiás állapotokban alkalmazzák endothel eredetűek endothelsejtekből felszabaduló vasoaktív anyagok hatására ezen anyagok lehetnek EDRF-ek (endothel eredetű /derived/ relaxáló faktorok) vizsgálatuk: ép és sértett endothelű érfalakon Ach segítségével endothel nélküli érfal simaizmai kontrakciót mutat ép endothellel fedett érfal simaizmai relaxálnak NO leghatékonyabb EDRF jelenléte lehet tónusos, folyamatos vérnyomásszabályozásban jelentős

6 6./21 Somogyi Magdolna fázisos emelkedést mutat bizonyos ingerekre, pl.: nyírófeszültség áramlás sebessége nyírófeszültség ic. Ca 2+ konstitutív NOS aktivitás vasodilatatio funkcionális hyperaemia esetén acetilkolin hisztamin bradykinin vasoaktív intestinalis peptid (VIP) substante P (SP) = P-anyag noradrenalin csökkenti az általa okozott vasoconstrictiot kialakulása az endothelsejt transzmembrán receptorát inger éri a receptor Gqα proteint aktivál, mely protein-lipáz-c (PLC) működését serkenti, mely IP3 jelúton át ic. Ca 2+ konc.növekedést okoz a Ca 2+ kalmodulinhoz kapcsolódva serkenti a NO-szintetáz (NOS) működését típusai: 1. NOS1 (nnos) neurális típusú 2. NOS2 (inos) phagocytákra jellemző cytokin-indukált 3. NOS3 endothelsejtekre jellemző konstitucionális aktivitása az ic. Ca 2+ függvénye L-argininből citrullint és NO-t képez útja a hatóterületig lokálisan ható anyag könnyen diffundálva kilép a képző sejtből környező simaizomsejtekre hat gyorsan bomlik mivel szabadgyök főleg oxihemoglobin jelenlétében ezért hatása időben és térben korlátozott lokális hatásmechanizmusa átlép a simaizom sarcolemmáján serkenti a guanil-cikláz működését nő az ic. cgmp-szint nő a protein-kináz-g (PKG) aktivitása csökken az ic. Ca 2+ -szint simaizom relaxál, emiatt vasodilatatio inaktivációs mechanizmusa is beindul foszfo-diészteráz közvetítésével ezt gátolja a viagra

7 7./21 Somogyi Magdolna EDCF (endothel eredetű /derived/ constrictor faktor) endothelin endothelsejtek termelik parakrin vasoconstrictor típusai: ET-1 az ismert legpotensebb vasoconstrictor ez van jelen a keringésben is ET-2 ET-3 termelődési ingerük angiotenzin katekolaminok hypoxia thrombin nyírófeszültség hatásmechanizmusuk: ET-A receptorhoz kötnek IP3 úton ic. Ca 2+ konc. vasoconstrictio A lokális humorális szabályozás mediátorai összefoglalva

8 8./21 Somogyi Magdolna szisztémásak 1. központi idegrendszer által gyors, erőteljes szabályozásra ad módot könnyen adaptálódik a TPR szabályozásában a symp vasoconstrictor tónusra hat 1. premotor neuronok ingerlőek vagy gátlóak lehetnek nyúltvelő agytörzsi cardiovascularis központ része cardiovascularis szabályozásban szereplő sejtcsoportjai: 1. Caudalis area része a nucleus ambiguus mely preganglionáris vagusneuronokat tartalmaz aktivációja: spontán nem játszódik le felsőbb idegi szintek felől aktiválható receptorzónák aktiválódása nyomán hatása: GÁTLÓ rostro-ventricularis area aktivitását gátolja ezáltal gátolja a symp aktivitást a szívben és rezisztencierekben gátolja: spinalis symp preganglionáris neuronok indul gátló ingerületek a szívhez n. vagus révén preganglionáris vagusneuronjaiból 2. Rostro-ventrolateralis medulla (RVLM) formatio reticularis része aktivációja: hatása: negatív chronotrop, dromotrop nyugalomban a psy hatás túlsúlyban nyúltvelő caudalis area perifériás receptorok spontán ritmusgeneráló aktivitás egyes sejtjeiben konvergáló funkcióval bír receptorok és felsőbb központok jelei összegződnek végső ingerületi állapotát ezen jelek eredője adja + hatásának jellege nem változik, csupán erőssége hatása: symp, AKTIVÁLÓ hatóterülete: IML sejtek 2. preganglionaris neuronok gerincvelő cardiovascularis szabályozásban szereplő sejtcsoportjai: intermediolateralis (IML) sejtek preganglionáris, symp. neuronok mediátor: Ach nikontinerg receptor

9 9./21 Somogyi Magdolna működésük nem csak agyi központból szabályozható erre utalnak purinerg és aminerg receptoraik ingerlő és gátló hatások konvergálnak rajtuk

10 10./21 Somogyi Magdolna 3. interneuronok lehetnek ingerlőek vagy gátlóak 4. postganglionaris neuronok a gangliontól a szervig futnak psy: a mediátor Ach receptora muszkarinos atropin gátolja hatóterület: szív közvetítő: n. vagus atropinos gátlás tachycardia hatás: tónusos gátlás ezért lesz a szívfrekvencia kb. 72 / perc az endogén 100/perc helyett TPR a postganglionaris neuronok nem hatnak a TPR-re néhány kivétel: 1. közvetítő: n. vagus GI mirigyek hatása vasodilatatio Ach-val együtt felszabaduló VIP és NO hatása atropinrezisztens tüdőerek dilatatio agyburkok erei dilatatio 2. közvetítő: sacralis psy külső genitáliák vasodilatatio atropinrezisztens symp: mediátora lehet noradrenalin, adrenalin α1,β1,β2 receptorokra hatnak Ach muszkaronis receptor, atropin gátolja hatása: szív mediátora: adrenalin, noradrenalin receptora: β1 hatása: pozitív szívhatások

11 TPR 11./21 Somogyi Magdolna szabályozásában a symp hatás kizárólagos!!!!! mediátora katekolaminok receptoraik, hatás α1 mediátora: noradrenalin hatóterülete: arteriolák, vénák hatás: vasoconstrictio, venoconstrictio a kevésbé hatásos adrenalin okoz a vázizimokban adrenerg vasodilatatiot β2 mediátora: adrenalin hatóterülete: vázizom arteriolái hatás: adrenerg vasodilatatio inkább vasoconstrictiot csökkent Ach muszkarinos receptor, atropin gátolja szerep: vázizom anticipációs szabályozása kolinerg vasodilatatio verejtékmirigyek szabályozása 5. Primer afferens neuronok receptorok ingerületét vezetik el receptorok elhelyezkedésük: erekben és szívben gyakran cardiovascularis reflexogén zónákban típusaik: kemoreceptorok inkább a légzés szabályozásában jellemzőek normál állapotban kis frekvenciával működnek az egész szervezetben a legjobb vérellátásuk van hypoxia esetén jelentősek ez hypercapniát, majd acidózist okoz hypercapnia magában is lehet kiváltója ingere: P O2 lassú véráramlás esetén vérveszteség nyomán P CO2 jelentősebb =asphyxia esetén hatásmechanizmusuk: nyugalmi potenciáljukat O 2 érzékeny K + csat.tartja fenn hypoxia esetén működése módosul K + akkumuláció dep. feszfüggő Ca 2+ csatornák nyílnak dopaminfelszabadulás mely a IX-X-es agyideget ingerli

12 12./21 Somogyi Magdolna hatásuk: fiziológiás funkciójuk a légzés szabályozása patológiás körülmények közt a pressor areara hatnak vasokonstrikció a vérnyomás és a TPR szív és agy esetén nem szívfrekvencia vese véráramlása jelentősen!!! speciális reflexek búvárreflex Cushing-reflex KIR ischaemiás reakciója képviselőik: glomus caroticum, glomus aorticum baroreceptorok / mechano- / nyújtási receptorok primer szenzoros neuron fiziológiás ingere: éren belüli nyomás emiatt megnyúlik az artéria fala és deformálódnak a receptorok érzékenysége: 60 Hgmm-es artériás nyomás felett működik efelett ha P AP frekvencia így nyugalmi artériás nyomás mellett is működik, alacsony frekvenciával ez a nyugalmi vagus-tónus alapja 200 Hgmm-es vérnyomás felett telítődik az AP frekvencia maximálissá válik adaptálódnak tartós vérnyomáseltérés korrigálására nem alkalmasak különösen érzékeny a gyors, pulzusszinkron nyomásnövekedésre minden systole alatt nő az AP frekvencia és minden diastole alatt csökken bár a szakaszokat késve követi a nyomáspulzus késése miatt előfordulásuk magas nyomású szakaszon: artériás vérnyomás nagyságát érzékelik alacsony nyomású szakaszon volumenreceptorok

13 13./21 Somogyi Magdolna a magas nyomású rendszer receptorai 1. carotis sinus receptorai lokalizáció: a. carotis interna eredésénél lévő kiöblösödésben receptortípus: képződő ideg: baroreceptorok sinus vagy Hering-féle ideg n. glossopharyngeushoz kapcs. befut a nyúltvelőbe jelentősége: azonnali védelem a vérnyomásingadozások ellen biztosítja az agy normális vérellátását felállás, lefekvés esetén is érzékenyebb az aortaívi csoportnál 2. aortaív és az eredő nagyerek fali receptorai receptortípus: baroreceptorok a képződő ideg n. vagushoz kapcsolódik kialakul a nyugalmi vagus-tónus, mely a receptorokból induló afferensekhez kötött az efferensek AP-hullámai a pulzushullámmal szinkronizáltak nyúltvelőbe fut központi képviseletük nucleus tractus solitarii nyúltvelő középső részén caudalis areaban szerepük artériás vérnyomás rövid távú szabályozása pulzusonkénti szabályozás ez elmarad denervált szívnél afferenseik pufferidegek: ha a vérnyomás 1. szívhez menő vagus-rostokban aktivitás negatív chrono- és dromotrop hatás 2. gátlódik a rostro-ventrolateralis sejtcsoport a symp tónus csökkent mértékű így a vérnyomás folyamatos gátló kontroll a RVLM-en baroreceptorérzékenység-átállítódás magas vérnyomás esetén nyomásérzékenységük csökken kisebb frekvenciájú AP alakul ki ha a középnyomás érzékenységük azonban szélesebb tartományú lesz

14 14./21 Somogyi Magdolna az alacsony nyomású rendszer receptorai =volumenreceptorok, cardiopulmonalis receptorok lokalizációjuk: VCS, VCI, vv. pulmonales főbb a. pulmonalis-ágak, BK endocardiuma elvezetésük: cardiopulmonalis afferensek működésük: érzékelik a falfeszülés változásait mely az alacsony nyomású szakasz teltségével arányos vérnyomás hosszútávú szabályozása hormonális hatások révén Bain-Brige-reflex: JP feszítésével kiváltott tachycardia Hatásai általános presszorreakció a symp hatás fokozódása létrejöttének módja csökken a caudalis area gátló hatása nő a rostro-ventrolateralis medulla aktivitása hatása: nő a szívfrekvencia a szívösszehúzódások ereje az artériás vérnyomás általános depresszorreakció psy hatás fokozódása létrejöttének lehetősége nő a caudalis area gátló hatása csökken a rostro-ventrolateralis medulla aktivitása hatása. csökken a vasoconstrictor hatás a pozitív chronotrop effektus a pozitív dromotrop effektus a pozitív inotrop effektus Szelektív ingerületi mintázat differenciált symp aktiválás vagy gátlás a symp és psy hatás a különböző szervekben nem feltétlenül van összhangban

15 15./21 Somogyi Magdolna 2. Humorális szabályozás révén lassabb, tartósabb szabályozást tesznek lehetővé kevésbé adaptív az idegi szabályozás is aktiválhatja Szisztémás és lokális mechanizmusok is léteznek Szisztémás mechanizmusok Katekolaminok ide tartozik az adrenalin és mellékvesevelőből származik a noradrenalin symp postganglionáris neuronokból így bef. az idegi szabályozás a humorálist mellékvesevelőből: kisebb arányban elválasztásának csak 20%-át adja receptorai a különböző szervekben eltérőek ez a különböző hatások alapja lehetnek α1: elhelyezkedése: artériás és vénás simaizom adventitia közelében keringő ligandra kevésbé érzékenyek inkább symp idegvégződésekből felszabadult NA hatását közvetítik hatása: Gq proteinen keresztül aktiválja az IP3 rendszert, mely ic. Ca 2+ -koncentráció -t okoz simaizomkontrakció érszűkület hatékonyság: a noradrenalin hatásosabb α2 elhelyezkedése: 1. arteriolák simaizomzatában kevés 2. sympathicus terminálokon autoreceptorok 3. KIR egyes neuronjain hatása: 1. Gi-n keresztül hatva gátolja a camp-t simaizomkontrakció 2. NA-felszabadulás gátlása hatékonyság: 3. KIR neuronjainak gátlása vérnyomáscsökkenés a noradrenalin hatásosabb

16 16./21 Somogyi Magdolna β1: elhelyezkedése: szívizom, kizárólagosan hatása: Gs protein révén a camp-t serkenti pozitív chronotropia,inotropi stb hatékonyság: egyformán hatékonyak β2: elhelyezkedése arteriola-simaizom különösen vázizom ereiben lumenhez közeli területen keringő ligandok hatnak rá így kisebb adrenalinkoncentrációra is reagálnak hatása: Gs protein révén a camp-t serkenti relaxáció vasodilatatio hatékonyság: adrenalin hatékonyabb hatásaik összegződve a vérnyomás emelésére irányulnak mely két úton játszódhat le: szív perctérfogatának növelése vénák kontrakciója fokozott vénás áramlás jön létre α1 receptorokon át közvetlenül a szív serkentése révén β1 receptorokon át szív kontraktilitása és a szívfrekvencia értéke növekszik TPR növelése arteriolák kontrakciója α1 receptorokon át vázizmok artérioláinak kontrakciója kevésbé jelentős α1 és β2 receptorokon át Renin-angiotenzin rendszer aktiváló hatásai: vese csökkent vérátáramlása β1-ingerlés hiponatrémia aktiválódása: arachidonsavból PGI2 és PGE2 jön létre melyek segítik a prorenin renin átalakulást renin képződik forrása: renalis juxtaglomeruláris app. myoepithel sejtjei extrarenalis mellékvesekéregben és KIR-ben

17 17./21 Somogyi Magdolna szekréciós sebessége meghat. a folyamat sebességét ez a lépés szabályozható proteolitikus aktivitással bír hasítja a plazma angitenzinogénjét, nem sebességmeghatározó lépés (felesleg) angiotenzin I keletkezik dekapeptid nem rendelkezik ismert biológiai hatással (angiotenzin)konvertáló enzim =ACE hasítja ez egy peptidáz molekula az endothelsejtek felszínén nem sebességmeghatározó, nem szabályozható az ACE feleslege miatt ACE-gátlókkal sebességkorlátozó lehet angiotenzin II keletkezik oktapeptid szintjét a keletkezés és enzimatikus elbomlás sebessége szabja meg ez a hatásos molekula inaktiválása angiotenzináz által történik angiotenziniii jön létre hatása: az IP3 rendszer aktiválódása az ic. Ca 2+ -szint növekedését okozza, ennek hatására vasoconstrictor hatás főként az arteriolákban csökkenti a vesében a Na + -ürítést az elektrolitveszteség elkerülésére mellékvesekéreg aldoszteronelválasztását fokozza fokozva a Na + -visszatartást közvetlenül ingerli a hypothalamus szomjúságközpontját szomjúság alakul ki sóétvágy kialakulása fokozza a vasopressin-szekréciót végső soron vérnyomásemelkedést hozva létre gyógyszeres befolyásolása vérnyomás csökkentése céljából angiotenzin hatását befolyásolja: Saralasin, Losartan ACE működését gátolja: Captopril A prosztaglandin, kinin és renin-angiotenzin rendszer kapcsolata arachidonsavból keletkezik PGI2 és PGE2 melyek közvetlenül lokális vasodilatatiohoz vezetnek prorenin szintézisét serkentik kallikrein elősegíti a kininogén bradykinin átalakulást prorenin renin átalakulást a bradykinin lokális vasodilatatiot okoz

18 18./21 Somogyi Magdolna a renin elősegíti a angiotenzinogénangiotenzini átalakulást a kinináz II = ACE elősegíti bradykinin inaktivációját az angiotenzini angiotenzin II átalakulást az angiotenzin pedig szisztémás vasokonstrikcióhoz vezet az így bekövetkező szisztémás vasokonstriciót pl. a vese arterioláiban lokális vasodilatatio kíséri

19 19./21 Somogyi Magdolna Vazopresszin / antidiuretikus hormon (ADH) szintézise: hypothalamus nucleus supraopticus nucleus paraventricularis pars magnocellularisa tárolása: neurohypophysis a hypothalamus neurohypophysis rendszerben választódik el a következő hatásokra:angiotenzin elválasztása esetén hiperozmózisban hipovolémia és hipotenzió esetén hatása a vérnyomás emelése két úton: perctérfogat fokozásával ez a nagyobb jelentőségű út ~ antidiuretikus hatás vesében hat V2 receptoron keresztül fokozza a camp képződését ennek hatására fokozott vízvisszaszívás jön létre TPR növelésével kevésbé jelentős út jelentős hatás csak nagymértékű hypovolémia és hypotensio esetén tapasztalható arteriolák simaizmaira hat V1 receptoron keresztül IP3 úton ic. Ca 2+ -koncentráció emelkedést okoz mely simaizomkontrakcióval, vasokonstrikcióval jár Atrialis natriureticus hormon a szív endokrin működésének terméke a jobb pitvar endokrin myocytái termelik termelődésének ingere: hipervolémia szív csökkent kontraktilitása receptorai: guanil-cikláz enzimaktivitással rendelkeznek GTP-ből cgmp-t hoznak létre hatásmechanizmusuk: a cgmp protein-kináz G-t aktivál mely simaizomban az ic. Ca 2+ -szintet relaxációt, vasodilatatiot okozva

20 20./21 Somogyi Magdolna hatása: a vérnyomást csökkenti, folyamatai: perctérfogat csökkentése vízvesztés révén, melynek kiváltó okai: vazopresszin-szekréció gátlása nincs fokozott vízvisszaszívás veseartériák dilatációja 1. fokozott filtráció 2. reninszekréció gátlása csökkenő angiotenzin-koncentráció csökkenő aldoszteron-koncentráció Na + -visszaszívás gátlása az aldoszteron-konc. csökkenésén és közvetlenül ANH hatására is TPR csökkentése arteriolák vazodilatatioja révén, melynek okai: az ANH közvetlen hatása csökkent angiotenzin-koncentráció Aldosteron hatóterülete: vese hatása: fokozott Na + -visszaszívás ezt víz követi hipervolémia Cortisol szteránvázas molekula hatása: fokozott α1 receptor expresszió fenil-etanilamin-n-metil-transzferáz serkentése nagy koncentrációban aldoszteronszerű hatással bír hasonló szerkezet! Tiroxin (T4) és Trijódtrionin (T3) pajzsmirigyhormonok hatásuk: fokozott β1 receptor expresszió fokozott metabolizmus hajlam a TPR csökkenésére mennyiségi zavarok thyreotoxikus krízishez vezet mely szívelégtelenséget okoz

21 21./21 Somogyi Magdolna A három rendszer együttműködése egy adott terület perfúziójának szabályozásában 1. Szisztémás hatások szerepük a teljes szervezet igényeinek érvényesítése az adott érterület felett akár az adott terület igényeinek ellenére az állandó perfúziót igénylő területeken nem jelentős lehetnek neuralisak symp befolyásolja szívhatásokat TPR-t psy a TPR-re nem bír befolyással! negatív szívhatások hormonálisak gyakran aktiválnak lokális szabályozó mechanizmusokat 2. Autoregulatio vascularis mechanizmusok által szerepük az állandó perfúzió biztosítása függetlenül a körülményektől, szervezet igényeitől nem veszi figyelembe az adott terület közvetlen igényeit sem az állandó perfúziót igénylő szervekben jelentős lehetnek endothel eredetűek EDRF, EDCF miogén eredetűek Bayliss-effektus általi áramlási autoregulatio parenchymalis mechanizmusok által az adott terület igényeinek megfelelő alkalmazkodás akkor jelentős, mikor az adott terület aktív és ez nem áll ellentétben a szervezet igényeivel tényezői lehetnek metabolitok fokozott szöveti anyagcsere vég-vagy köztitermékei funkcionalis és reaktív hyperaemiát okoznak parakrin mediátorok gyakran gyors és erőteljes hatásúak

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana III.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana III. A kardiovaszkuláris rendszer élettana III. 48. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 49. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, November 19 2018.

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének

Kardiovaszkuláris rendszer működésének Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + ér ellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

Keringés. Kaposvári Péter

Keringés. Kaposvári Péter Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt

Részletesebben

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 50. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 51. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, December 2 2016. Kihívások/Célok

Részletesebben

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Hogy ne száradjunk ki!! Ozmoreguláció Anatómiai feltétel: A túlélés titka: Víz konzerválás és NaCl, urea nagy c.c.

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai 1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai Extracelluláris tér = NaCl H 2 O Szabályozás: lassú gyors Az E.C. tér nagyságának szabályozása = volumenreguláció A NaCl és víz arányának szabályozása = ozmoreguláció

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai Dr. Szabolcs Judit Semmelweis Egyetem ÁOK II.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Az újszülött első vizsgálata(i) 1. megtekintés

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Endothel, simaizom, erek

Endothel, simaizom, erek Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi

Részletesebben

A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer A vegetatív idegrendszer A zsigerek, mirigyek működését irányító rendszer: Kardiovaszkuláris rendszer (szív ingerképző és vezető rendszere, szívizom, erek simaizmai) GI rendszer (simaizmok, mirigyek) Húgyhólyag

Részletesebben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán Testtömeg szabályozás Palicz Zoltán A hypothalamus fontosabb magcsoportjai Alapfogalmak Orexigén projekció: táplálékfelvételt indukáló idegpálya Anorexigén projekció: táplálékfelvételt gátló idegpálya

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Nevezze meg a számozott részeket!

Nevezze meg a számozott részeket! Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)

Részletesebben

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk A HK vastag felszálló szárának obligát NaCl reabszorpciója Henle-kacs hossza és a hosszú kacsú nephronok aránya emberben:

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Attila Nagy 2018 A fehérje típusú reabszorpció kismolekulasúlyú peptidek: karriermediált mechanizmus, a nagymolekulasúlyú

Részletesebben

A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31

A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31 A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31 prof. Sáry Gyula 1 Mit jelent? normoventiláció hypoventiláció hyperventiláció eupnoe bradypnoe tachypnoe dyspnoe orthopnoe asphyxia 2 1 Reflexek és negatív

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg

Részletesebben

Kutatási beszámoló ( )

Kutatási beszámoló ( ) Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el: Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Az egyes szervrendszerek vérellátása

Az egyes szervrendszerek vérellátása 1./19 Somogyi Magdolna Az egyes szervrendszerek vérellátása Agy a szervezet fenntartásához nélkülözhetelen folyamatos vérellátása oxigén- és glükózigénye nagy- fiziológiásan csak a glükózt használja! oxigén-

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis

Részletesebben

A kapilláris rendszer

A kapilláris rendszer A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

Vér és keringés II. Hemodinamika

Vér és keringés II. Hemodinamika Vér és keringés II. Hemodinamika 2/17 az áramlás nem írható le egzakt módon: merev falú, állandó keresztmetszetű cső, homogén, egyenletesen és laminárisan áramló folyadék kellene mégis érdemes tanulmányozni

Részletesebben

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Eredmény: 0/323 azaz 0%

Eredmény: 0/323 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai Rutkai Ibolya Témavezető: Dr. Tóth Attila DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen,

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Légzés: az oxigén transzport útvonala

Légzés: az oxigén transzport útvonala Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek

Részletesebben

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Eredmény: 0/308 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.

7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés. Orvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek resorptios és secretios működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai:

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása

A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

A keringési rendszer szabályozása

A keringési rendszer szabályozása fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III. Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítette el a gastrointestinalis szekréció különböző fázisait. 1904-ben Nobeldíjat kapott az emésztés kutatásában

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben