Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége. Éves Jelentés 2009.

Átírás

1 Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége Éves Jelentés 2.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés elnöki előszó A BAMOSZ általános bemutatása A BAMOSZ tagjai A BAMOSZ tevékenysége 2-ben... 8 Szakmai érdekvédelemi tevékenység, jogszabály véleményezések... 8 Információszolgáltatás, ismeretterjesztés, konferenciák A befektetési piaca 2-ben... 1 Átfogó áttekintés értékpapír... 2 Speciális A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2-ben Pénztári vagyonok... 2 Biztosítói vagyonok... 3 kezelt vagyonok

3 Éves jelentés 28 4 Bevezetés elnöki előszó 5 Szalai Sándor Elnök A pénzügyi válság nem csak nehézségekkel szembesítette az iparágat, hanem lehetőségeket is teremtett 28-ban kibontakozó globális pénz- és tőkepiaci válság jelentős változásokat eredményezett a a piacok, és a bankrendszer működésében, jelentősen formálta a piaci szereplők, szabályozók, jogalkotók és megtakarítók gondolkodását, átrendezte a korábbi fontossági sorrendeket. A változások rávilágítottak arra, hogy nem csak a szabályozás és a piacfelügyelet szorul változtatásra, hanem a pénzügyi megoldásoknak is sok esetben egyszerűbbeknek, költséghatékonyabbaknak kell lenniük. Minden eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk a pénzügyi kultúra további fejlesztéséért, és a befektetőknek is megozottabb döntéseket kell hozniuk. A hazai piaci események értékeléséhez több kérdést is fel kell tennünk. Mennyire érintette súlyosan az elmúlt két év a hazai magtakarítási és vagyonkezelési piacot? Milyen szakmai és társadalmi összefogást sikerült megvalósítani? Milyen intézkedések születtek? Mennyire tudott mindezek mellett a hazai piac talpra állni és milyen hatással volt az elmúlt időszak a hazai befektetők, megtakarítók bizalmára? A számok tükrében adhatunk nagyon pozitív választ is. A teljes nyugdíjpénztári, és befektetési ban tartott, és kezelt vagyon tekintetében a hazai piac jól állta a sarat. Bár a pénztári megtakarítások volumene az árfolyamok csökkenésén keresztül jelentősen visszaesett 28-ban, 2- ben ennek a lemaradásnak a jelentős része eltűnt. Az árfolyamok jelentősen nőttek, míg az új befizetések továbbra is biztosították az emelkedést. A befektetési vagyonának csökkenése európai szinten is az egyik legmérsékeltebb volt, amit nagyban magyarázhat a tagolt termékszerkezet, és a folyamatosan meglévő intézményi, nagyobb részben nyugdíjpénztári kereslet. A biztosítói unitlinked termékekben kezelt vagyon sem zuhant jelentős mértékben, ma már a válság kirobbanása előtti szinten van. A kezelt teljes vagyon ezek eredőjeként mára minden korábbi értéket meghalad, ami mögött az árfolyamok emelkedése hajtotta pozitív átértékelődésen túl az új pénzek megjelenése is megemlíthető, első sorban magánpénztári hozzájárulások és befektetési befektetések formájában. A részletek ugyanakkor jelzik, milyen problémákkal, nehézségekkel, szakmailag nem kellően megozott döntésekkel kellett mind a szakmának, mind a befektetőknek szembe nézniük. A minimálisan szükséges kommunikáció kritikus pillanatokban megmutatkozó hiánya, a jogszabályalkotás, és a meglévő szabályozás módosításának a kellőnél valószínűleg sokkal sűrűbb menetrendje inkább hátráltatták, mint előremozdították a folyamatokat. Számos kritikával illethetjük, és illettük is a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatos jogszabályok gyakori, nem egyszer átgondolatlan változtatását, így a választható nyugdíjpénztári portfoliók kötelező részvényhányadának elérését kijelölő határidő kitolását, az önkéntes pénztári befizetéseket érintő adókedvezmények megváltoztatását és a magánpénztári befektetések devizakitettségének korlátozását, vagy éppen a befektetési átalakulására, beolvadására vonatkozó kamatadó-fizetési szabályok csendes módosítását. Mindez idő alatt nem mehetünk el természetesen az előremutató kezdeményezések megvalósulása, valamint a sikeres iparági lobbi eredményei mellett sem, így meg kell említenünk a közép-távú megtakarításokat ösztönző, Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) intézményének a bevezetését, a Nyugdíj-előtakarékossági számla egyidejű megtartását, a nyereségek-veszteségek szembeállíthatóságának bevezetését a befektetési ra és tőzsdei, valamint a nem tőzsdei befektetések tőkenyereségét érintő adómértékek egységesítését. Ebben a gyorsan változó környezetben a hazai vagyonkezelési ipar és a mögötte lévő megtakarítási piac közeljövője nagyban függ majd attól, mennyire leszünk képesek szakmai-társadalmi összefogásban, a piacot szabályozó és felügyelő intézményekkel, a gazdaság-politikai döntéshozókkal, és nem utolsó sorban a megtakarítókkal együtt gondolkodni. Ennek eredményeként rövid távon ki kell alakítani egy olyan iparági stratégiát, ami a lehetőségeinket, relatív előnyeinket figyelembe véve képes egy ésszerűen elképzelhető jövőképet mutatni. A rendelkezésre álló idő ugyanakkor nagyon rövid, az európai iparági globalizáció felgyorsulva halad előre. Nem a bezárkózás a cél, hanem a hazai iparág erre érdemes részterületeinek megerősítésén keresztül egy olyan környezetet teremteni, ami a hazai magán-, és intézményi befektetők számára átlátható, az itt előállított befektetési megoldások érthetők, a költségek szempontjából az ipar hatékonyabb, és a szabályozás ezt határozottan, EU-konform módon támogatja. Ez valós esélyt kell adjon arra is, hogy a jelenlegi iparág bizonyos részterületeinek tekintetében az EU-n belül is nyertesek legyünk. Végül, de nem utolsó sorban és minden eddiginél hangsúlyosabban kell tennünk a pénzügyi kultúra fejlesztéséért, mind eladói, mind vevői oldalon. Az e téren működő Pénziránytű Alapítvány filozófiája, tevékenysége, céljai kell, hogy jelentsék az irányt. Az első konkrét eredményeket (a Nemzeti Alaptanterv részeként, választható tantárgyként felvehető pénzügyi ismeretek nevű tantárgy oktatásának megkezdése) további erőfeszítéseknek kell követni, amihez nem csak az eddigieknél sokkal szélesebb szakmai-társadalmi összefogás szükséges, hanem az erre mozgósítható anyagi források rendszerének újra gondolása is. A helyes stratégia megfelelő támogatás mellett is csak úgy valósulhat meg, ha az általános pénzügyi műveltség széles értelemben, és jelentősen javul. Budapest, 21. május

4 Éves jelentés 28 A bamosz általános bemutatása a bamosz tagjai 7 A BAMOSZ általános bemutatása A BAMOSZ tagjai Alapítás éve: 13. Székhely: 155 Budapest, Honvéd tér 1. Tel: , Fax: info@bamosz.hu Honlap: A szövetség fő feladatai az alábbiak: Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet. Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás folyamatában való részvétel. A befektetési megismertetése, megfelelő közönségés sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül. Információ gyűjtése a hazai piacról. Szakoktatás támogatása. Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel). Szakmai normák, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása. A BAMOSZ tagjai: A BAMOSZ tagjai lehetnek kezelő társaságok, illetve egyéb kizárólag portfoliókezelési tevékenységet végző társaságok. A BAMOSZ-nak jelenleg 27 tagja van, mely felöleli az engedéllyel rendelkező kezelő társaságok túlnyomó részét. A BAMOSZ jelentőségét, szerepét mutatja, hogy tagjai jelenleg mintegy 8,3 ezer milliárd Ft-ot kitevő vagyont kezelnek. A BAMOSZ tagok kezelik a hazai hozzávetőlegesen 7%-át, részarányuk az egyéb kezelt vagyonok esetében is meghatározó, így pl. a pénztárak vagyonának több mint háromnegyede, illetve a biztosítók vagyonának két-harmada tagjaink kezelésében áll. A BAMOSZ elnöksége 2-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge s-nv Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zrt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.) A BAMOSZ elnöksége 21-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge s-nv Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zrt.) Fekete Attila (Allianz Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kozma Krisztina (Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Pázmándi László (Budapest Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Tóth Balázs (OTP Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.) A titkárság: A titkárság jelenleg 3 fővel működik. Főtitkár: Temmel András Nemzetközi kapcsolatok: A BAMOSZ 1. óta tagja az egyes európai országok nemzeti szövetségeit tömörítő európai - és vagyonkezelők szövetségének (EFAMA). 2. óta a magyar CFA egyesülettel közösen a nemzetközi GIPS szervezet hazai támogató tagja. 1. ABERDEEN Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. 174 Budapest, Rákóczi út ügyvezető: Kozma Krisztina Tel.: , Fax: ACCEsS Befektetési Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Akadémia u. 7-. ügyvezető: Balogh Attila - Tel.: , Fax: AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 11 Budapest, Üllői út 1. ügyvezető: Kocsis Bálint - Tel.: Fax: Allianz Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Bajcsy-Zs. út 52. ügyvezető: Kiss Nagy Emil - Tel.: Fax: AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út ügyvezető: Harsányi Judit - Tel.: Fax: Biggeorge s-nv Befektetési Alapkezelő Zrt. 13 Budapest, Lajos u B/4. ügyvezető: Csoma András - Tel.: Fax: Budapest Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út. 8. ügyvezető: Fatér Gyula - Tel.: , Fax: Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. 3 Budapest, Bécsi út 25. ügyvezető: Kornis Gábor - Tel.: , Fax: CiB Befektetési Alapkezelő Zrt. 7 Budapest, Medve u ügyvezető: Komm Tibor - Tel.: , Fax: CONCORDE Befektetési Alapkezelő Zrt. 13 Budapest, Alkotás u. 5. ügyvezető: Bilibók Botond - Tel.: 48-22, Fax: DIALÓG Befektetési Alapkezelő Zrt. 134 Budapest, Kecske u. 23. ügyvezető: Szöllősi Ferenc - Tel.: 43-24, Fax: Erste Alapkezelő Zrt Budapest, Népfürdő u ügyvezetők: dr. Mesterházy György- Tel.: , Fax: EURÓPA Befektetési Alapkezelő Zrt. 111 Budapest, Fő u ügyvezető: dr. Kollár György - Tel.: Fax.: ÉVGYŰRŰK Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út /A. ügyvezető: Varga János - Tel.: Fax.: 15. FINEXT Befektetési Alapkezelő Zrt. 2 Budapest, Futó u VI. em. ügyvezető: Tatár Tibor - Tel.: 2-21, Fax: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt. 132 Budapest, Bécsi út 15. II. em. ügyvezető: Török Mihály - Tel.: 88-, Fax: GENERALI Alapkezelő Zrt. 1 Budapest, Teréz krt ügyvezető: Schuszter Péter - Tel.: 31-72, Fax: ING Befektetési Alapkezelő Zrt. Budapest, Dózsa György út 84/B ügyvezető: Benczédi Balázs- Tel.: 2-333, Fax: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 151 Budapest, Vigadó tér 1. ügyvezető: Zobor Zsuzsa - Tel.: , Fax: Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. 24 Budaörs, Neumann J. u. 1. ügyvezető: Bakati Gábor - Tel.: , Fax: 21. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. 15 Budapest, Váci u. 38. ügyvezető: Daróczi Andor Pál - Tel.: , Fax: OTP Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 33. ügyvezető: Hamecz István - Tel.: 4-83, Fax: OTP Alapkezelő Zrt. 1 Budapest, Pálya u. 4-. ügyvezető: Tóth Balázs Tel.: 33--, Fax: PIONEER Alapkezelő Zrt. 111 Budapest, Fő u ügyvezető: Vízkeleti Sándor - Tel.: , Fax: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 3. ügyvezetők: Somlai László - Tel.: 2-, Fax: 2-2. RAIFFEISEN Befektetési Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Akadémia u.. ügyvezető: Balogh András - Tel.: / 484-4, Fax: TAKARÉK Alapkezelő Zrt. 12 Budapest, Pethényi köz 1. ügyvezető: Dézsi Tamás - Tel.: , Fax:

5 Éves jelentés 28 8 A BAMOSZ tevékenysége 2-ben A BAMOSZ tevékenysége 2-ben 2-ben a legfőbb kihívást a BAMOSZ számára az előző évben kitört pénzügyi, gazdasági válság befektetési piacot érintő hatásainak kezelése jelentette. Ez vetően két területen nyilvánult meg: egyrészt korábban nem látott mennyiségű jogszabály előkészítési, véleményezési munka merült fel, másrészt a korábbi időszakokhoz képest sokkal intenzívebb sajtójelenlétet és ezzel összefüggő feladatokat is jelentett. Szakmai érdekvédelemi tevékenység, jogszabály véleményezések A 2-es évben a törvénykezési, jogszabályalkotási területen az alábbi jelentősebb feladatok jelentkeztek: Alternatív befektetési ról szóló EU direktíva (AIFMD): Az EU Bizottság 2 májusában tette közzé a direktíva első tervezetét, mely az összes nem UCITS ot kelező kezelőre egységes szabályozást tervez bevezetni. Az ezzel kapcsolatos munka jelentőségét, az érintett szervezetek számát tekintve a tavalyi év egyik legnagyobb horderejű ügye volt. Magyarország különösen érintett a kérdésben, mivel nemzeti szabályozás alá első hazai döntő többsége ezen új direktíva hatálya alá kerülne. A BAMOSZ folyamatosan konzultált a Pénzügyminisztériummal a képviselendő magyar álláspontról. A befektetési ról szóló új törvényi szabályozás szakmai előkészítése: Bár az év során a válságkezelési intézkedések nem adtak teret és lehetőséget az átfogó törvénymódosításra, a BAMOSZ-on belül folytattuk az előkészítő munkát, amely elsődlegesen a felmerülő módosítási igények összegyűjtésére, továbbá a szabályozási koncepció kidolgozására, és a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetésére terjedt ki. at érintő kérdések: A pénzügyi válság legérzékenyebben az ingatlanat érintette, 28 végén a nyíltvégű ingatlan likviditási helyzetének romlása ráirányított a figyelmet a szabályozás hiányosságaira és mind a PM mind a Felügyelet részéről gyors szabályozási reakciókat váltott ki. A 28. év végi tűzoltó jellegű módosítások ugyanakkor nem oldották meg hosszú távon a hasonló nagyságrendű likviditási kockázatok megnyugtató kezelési lehetőségét, illetve továbbra is szükség lenne azon egyéb módosításokra is, amelyek az működésének hatékonyságát tudnák javítani. Ezekről intenzív szakmai vita folyt a BAMOSZ-on belül, a kikristályosodó javaslatokat a befektetési ról szóló törvény átfogó módosítása kapcsán kívánjuk benyújtani a PM felé. A 2. évnek ugyanakkor volt egy nagyon fontos pozitív eredménye is az ingatlan számára: a tavasszal felálló új kormány a közteherviselés rendszerét átalakító csomagja részeként módosította az ingatlan átruházási illetékkel kapcsolatos szabályokat, mely egyben rendezte a korábbi szabályozás ingatlannak versenyhátrányt okozó anomáliáit. Tartós befektetési számla (TBSZ) NYESZ kamat- és nyereségadózás változása: A kormány az adótörvények módosítása kapcsán javaslatot terjesztett elő, mely a NYESZ megszüntetése mellett tartalmazta a Tartós befektetési számla, a TBSZ bevezetését. A BAMOSZ annak ellenére, hogy a technikai megvalósításra más megoldást javasolt üdvözölte a TBSZ bevezetését, ugyanakkor erőteljesen fellépett a NYESZ egyidejű megtartása mellett, amit végül sikeresnek bizonyult. A TBSZ gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a Bankszövetséggel közösen konzultációt szerveztünk a Pénzügyminisztériummal. A törvénymódosítás egyúttal egy régóta szorgalmazott célt is teljesített, nevezetesen lehetővé tette a befektetési jegyek adózása esetében a nyereséges és veszteséges ügyletek összevonását, ezzel versenyhátrányos helyzetet szűntetett meg. Pénztárakat érintő nagyobb horderejű PM-es módosítási javaslatok: A kormány az év során több lényeges, nyugdíjpénztárakat érintő módosításról is döntött, ezek közül a vagyonkezelési tevékenységet is közvetlenül érintő fontosabb részek az alábbiak voltak: a magánnyugdíjpénztárak esetében devizamegfelelési szabály bevezetése, a hozamgarancia intézményének bevezetése, a vagyonkezelési díj maximális mértékének csökkentése, továbbá az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adózási szabályainak megváltoztatása. A módosítási javaslatok kapcsán a BAMOSZ szakmai álláspontjának érvényesítése eredményeként többnyire kompromisszumos verzió került elfogadásra. EU-s szabályozási kezdeményezések: A pénzügyi válság Uniós szinten is intenzív szabályozói reakciókat váltott ki, a már említett AIFM Direktíva mellett egy sor egyéb területen is folyt jogszabály-előkészítési tevékenység: UCITS IV. Direktívához kapcsolódó 2. szintű jogszabályok előkészítése, EU Bizottság UCITS letétkezelőkkel kapcsolatos konzultációja, Prospektus Direktíva felülvizsgálata, CESR pénzpiaci kategorizálására vonatkozó ajánlása. Az ezekkel kapcsolatos szakmai érdekérvényesítést elsődlegesen az EFAMA (az kezelők európai szövetsége) látja el az egyes tagállami szövetségek érdekeinek, véleményeinek összefogásával, mely szervezetnek a BAMOSZ is tagja. Információszolgáltatás, ismeretterjesztés, konferenciák Információszolgáltatás, sajtókapcsolatok: A pénzügyi válság hatásainak kezelése szükségessé tette e téren a BAMOSZ intenzívebb megjelenését. Ennek érdekében: negyedéves gyakorisággal sajtóbeszélgetéseket tartottunk aktuális kérdésekről, bővítettük a hagyományos havi és negyedéves adatszolgáltatás információtartalmát, kiegészítve ezeket edukációs célú sajtóanyagokkal. Befektetési adatbázis működtetése: A tájékoztatási tevékenység további fontos eszköze a BAMOSZ honlapja, mely jelenleg a legátfogóbb képet adja a hazai befektetési ról, az általunk működtetett adatbázis biztosítja az adatokat az egyéb, befektetési kal foglalkozó honlapok, médiumok felé. Konferenciák: 2-ben két szakmai konferencia megrendezésében működtünk közre: februárban került megrendezésre egy szakmai konferencia a pénzügyi szabályozás várható alakulásáról; továbbá novemberben egy nemzetközi konferencia kilenc közép- és kelet európai ország szakmai szövetségének és felügyeleti szerveinek részvételével a térség kollektív vagyonkezelési piacait érintő aktuális kérdésekről. A BAMOSZ jövőbeli tevékenységét illetően különösen ez utóbbinak volt kiemelkedő jelentősége, mivel a konferencia sikeres megrendezése egyúttal az első lépést jelentheti a célul kitűzött szorosabb regionális együttműködés megvalósítása irányában. Pénziránytű Alapítvány tevékenységének támogatása: A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése a BAMOSZ kiemelt stratégiai célja, ennek zászlóvivője jelenleg az MNB kezdeményezésére létrejött Pénziránytű Alapítvány. Ennek megfelelően az ítvány működését a BAMOSZ a rendelkezésre álló eszközeivel maximálisan élve igyekszik támogatni, tevékenyen is részt véve az Alapítvány működésében. temmel András Főtitkár

6 1 Éves jelentés 28 befektetési piaca 2-ben 11 Átfogó áttekintés A pénz- és tőkepiacok 2-ben kezdtek magukra találni a 28-ban bekövetkezett gazdaságtörténelmi jelentőségű sokk után, és az akkori tőkepiaci visszaesést, márciustó kezdve hatalmas piaci felélénkülés követte. A hazai részvénypiacon az 5% feletti 28-as áresést 7% feletti növekedés követte 2-ben, de emellett a magyarországi befektetési at komolyan érintette a hazai kötvénypiacon végbement fordulat is (a 28-as év végének problémáit követően 2-ben 14% feletti hozamot ért el a hazai állampapírindex). Ugyanakkor a két évet együtt tekintve látható, hogy még nem ért vissza a piac a válság előtti szintre, és a 2-es évet is érintette még a nyíltvégű ingatlan, illetve a garantált on keresztül a válság utóhatásaként a tőkekivonás. A mögöttes piacok teljesítményét mutató számokat (1. ábra) nézve látható, hogy miközben az indexek többsége 2-ben már jelentős pozitív hozamokat produkált, a 28-as veszteségeket még nem minden esetben sikerült ledolgozniuk. Ezért nem is meglepő, hogy bár az 2-ben közel 1%-os vagyonbővülést mutattak, a 28-as visszaváltások hatását még nem teljesen tudták 2 végéig visszahozni. 1. ábra Tőkepiaci indexek kumulált teljesítménye Százalék RMAX MAX BUX BIX MSCIWF (HUF) I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI Ha a magyarországi befektetési piac számait összevetjük más európai országok adataival, azt tapasztaljuk, hogy a 28-as visszaesés gyakorlatilag az európai piacon tapasztalható átlagos visszaesésnek volt megfelelő, miként a 2-es fellendülés is az egész európai piacon tapasztalható volt. A hazai piac (euróban számolt) csökkenése 28-2-ben 2. ábra 1. tábla Alapok darabszáma 2. során 3 új indult és ot hoztak a 45 BAMOSZ év közben felvett tagjai, ugyanakkor nyíltvégű beolvadással, 1 végelszámolással, 35 1 zártvégű pedig a futamidő végével megszűnt, és 2 került BAMOSZ körön kívülre. Az száma összesen az év eleji 4-ről az év végére ra nőtt (2. ábra). Az európai országok piacainak 28-as, 2-es éves, és 28-2-es kétéves változása (euróban) /2 Liechtenstein -5,7% 1,%,4% Svájc -1,8%,1% -1,% Németország -,5% 11,% -2,3% Norvégia -41,7% 7,1% -2,7% Franciaország -14,3% 1,3% -5,4% Írország -1,8% 15,7% -7,2% Svédország -37,% 45,% -,3% Luxemburg -24,3%,% -1,% Magyarország -24,% 17,% -11,8% Törökország -2,% 1,7% -,1% Hollandia -21,2% 1,2% -13,1% Szlovákia -1,7% 4,3% -13,2% Ausztria -22,% 8,5% -1,3% Dánia -2,%,1% -17,1% Finnország -37,4% 31,2% -17,8% Nagy Britannia -42,5% 37,7% -2,8% Portugália -3,8% 13,7% -21,4% Románia -51,% 52,% -2,5% Belgium -,1% -1,7% -2,% Csehország -2,3% -1,5% -27,5% Olaszország -3,2% 1,2% -2,3% Spanyolország -27,% -4,4% -3,2% Lengyelország -52,8% 28,1% -3,5% Szlovénia -54,7% 17,3% -4,% Görögország -54,%,1% -54,% Bulgária,4% EFAMA összesen -22,7% 14,% -11,4% (forrás: EFAMA) lényegében az európai átlagnak felel meg, szép számmal vannak olyan országok, ahol a visszaesés lényegesen meghaladta a hazai értéket (1. tábla) A BAMOSZ tagjai által kezelt összvagyona 2-ben összesen,7%-kal nőtt, és az év végére 2 8 milliárd forintra emelkedett. Az előző évi visszaesés után a növekedés üteme átlagosnak mondható, a 23-as visszaesés utáni növekedéshez hasonló mértékű volt, ami az év második negyedévében meginduló tőkepiaci fellendülés, a harmadik negyedévben meginduló intézményi és a negyedik negyedévben meginduló lakossági érdeklődésnek köszönhető (3. ábra). A növekményt mintegy 7%- ban a hozamok eredményezték, a 133 milliárd forintos friss tőke elmarad ugyan az előző évi visszaváltások szintjétől, de tekintetbe véve, hogy a második féléves tőkebeáramlásnak az első féléves tőkekivonásokat is ellensúlyozni kellett, nem rossz eredmény. Az A befektetési vagyona 2-ben az első félév csökkenése után az év második felében hatalmas növekedésnek indult. A második negyedévben beinduló tőkepiaci gyorsulást a harmadik negyedévben követte az előbb az intézmények, majd a lakosság által generált tőkebeáramlás (4. ábra). Összességében a 25-ben meglódult növekedés 27-ig folytatódott, majd a 28-as pénzügyi válság negatív hatása 2. közepéig volt érezhető az piacán. 3. ábra Alapok összvagyonának növekedési üteme Százalék összesen 328 milliárd forint hozamot értek el 2- ben, ami jelentősen meghaladta az előző évi veszteségek mértékét. 4. ábra 34 Befektetési vagyona 5 Milliárd forint Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás I. 2. II. 2. III. 2. IV

7 Éves jelentés 28 befektetési piaca 2-ben 13 A BAMOSZ tagok által kezelt vagyona 27-ig tendenciaszerűen nőtt, a GDP növekedésénél nagyobb ütemben, így a bruttó hazai össztermék egyre nagyobb arányát adta, 27 végén már több mint %-át. A 28-as nagy visszaesés mind abszolút értékben, mind a GDPhez viszonyítva jelentősen, a 2. végi szintre vetette vissza az vagyonát, amit 2-ben csak részben tudtak ledolgozni, még a GDP 5. ábra csökkenő szintje mellett is, így 2 végére a GDP 11,5%-át tette ki az vagyona. A háztartások összesített nettó vagyonához viszonyítva hasonlóan alakult az összvagyona: 27 végén közel 2%-ot tett ki, és a 28-as visszaesést követően Az és a háztartások vagyonának alakulása 32 Milliárd forint 28 BAMOSZ (bal skála) Alapok vagyona a GDP százalékában (jobb skála) 24 Alapok vagyona a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) még 2 végére is csak 17,4%-ig nőtt (2. tábla és 5. ábra). A BAMOSZ tagok által kezelt a Magyar Nemzeti Bank adatai ján 18. óta rendre az összes magyarországi vagyonának több mint 7%-át tették ki. A háztartások és a bamosz vagyona Százalék tábla (milliárd forint) GDP (folyó áron) Háztartások nettó * pénzügyi vagyona BAMOSZ * előzetes adat ábra Az egyes típusokban az átlagos mérete persze eltérhet: míg 3 Milliárd forint az átlagos pénzpiaci 2. végi 2, vagy ingatlan 15 milliárd forint körüli vagyona két-háromszoro sa az átlagos énak, a vegyes, 15 nem besorolt, garantált és származtatott esetében az átlagos mérete csak 2-3 milliárd 5 1 forint körüli. Különbözik az egyes típusokban az átlagos méret alakulása is. Az ingatlan átlagos mérete dinamikus növekedés után 27. óta jelentősen visszaesett, és csökkent 2-ben is, az átlagos pénzpiaci 23-óta először csak 28- ban csökkent, és 2-ben stagnált, egy átlagos kötvény viszont fokozatos csökkenések után 2-ben nőtt először, de így is kisebb, mint 1- Alaptípusok átlagos mérete egyéb ingatlan származtatott garantált részvény vegyes kötvény pénzpiaci átlagos mérete ben volt. Míg az ingatlan mellett a garantált és a nem besorolt átlagos mérete is csökkent, a kötvény mellet a részvényé és a származtatott é nőtt jelentősen, a pénzpiaci csekély növekedése mellett a vegyes átlagos mérete is csak kismértékben nőtt (8. ábra). A háztartások összes eszközein belül a befektetési jegyek aránya 25- ben haladta meg először a korábbi 5-%-os arányt, 2-ban 8%-ra, majd 27-ben 1%-ra nőtt, 28- ban 7%-ra esett vissza, és a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a 2-es évben némileg még tovább csökkent (. ábra).. ábra Befektetési jegyek a háztartások pénzügyi eszközein belül Százalék 5, 5,7 4,7 4,7 7, ,4,8 Láthattuk, hogy 2-ben az száma alig nőtt, a vagyonuk viszont jelentősen megugrott, ennek megfelelően az átlagos mérete három év csökkenés után a 2-es évben újra nőtt. Az átlagos méretű 22-ig folyamatosan nőtt, majd a következő két évben csökkent. A 25. évben ismét megugrott az átlagos méretű vagyona, majd a következő három évben megint csökkent, a 2-es növekedés után mintegy 7 milliárd forintot tesz ki, ami a 8 évvel korábbi szintnek felel meg (7. ábra). Az átlagos méretű európai (UCITS) eszközértéke ugyanakkor 35-4 milliárd forint, az átlagos amerikai é 2-25 milliárd forint.,,7 7. ábra Átlagos mérete Milliárd forint , 4,3 4,,1 7,3 11, 1,7 2 1, 2,1 1, ,2 8, 7,8,,1 7,3. ábra Befektetési száma Az forgalmát, vagyonnövekedését tekintve fontos kiemelni az egyes kategóriák közti különbséget. Míg 28-ban a részvény és a speciális kivételével minden kategóriában tőkekivonás történt, 2-ben éppen a garantált szenvedték el a legnagyobb tőkekivonást, miközben a legtöbb kategóriába már friss tőke érkezett. Míg a garantált mellett az ingatlan és a vegyes csökkentek, a többi típus vagyona nőtt. A befektetők változó preferenciáit jól mutatja, hogy a pénzpiaci után már a részvény jelentik a második kategóriát, az ingatlanat megelőzték a garantált és ismét megközelítették a kötvény, és a származtatott és egyéb együtt már megelőzték a vegyes at. (-1. ábra) 1. ábra Befektetési száma

8 Éves jelentés 2 14 befektetési piaca 2-ben ábra Befektetési vagyona Milliárd forint ábra Befektetési vagyona Milliárd forint ábra Befektetési jegyek vagyonváltozása 2-ben 3 Milliárd forint kötvény -2-8 vegyes Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás Az egyes kategóriák esetében a különböző mértékű tőkevonzás és a különböző nagyságú hozamok más-más arányban növelték a vagyont. A 17. ábrán látszik, hogy míg a hozamok az ingatlan kivételével minden típusnál növelték a vagyont, az értékesítés a pénzpiaci, kötvény, részvény, a nem besorolt és a származtatott esetében volt pozitív, de csak az első két kategóriában haladta meg a hozamok hatását, a vagyonváltozást a hozamok legnagyobb arányban a részvény esetében okozták. 13. ábra Befektetési jegyek forgalma 28-ban 2 Milliárd forint ábra Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 28-ban 1 Százalék ábra Befektetési jegyek forgalma 2-ben 2 Milliárd forint ábra Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2-ben 1 Százalék A -1. ábra az átlagos hozamait mutatja 2-ben: látható, hogy a pénzpiaci 7-8%-os hozama mellett a garantált és az ingatlanfejlesztő is hasonló hozamokat értek el, a kötvény, a kötvénytúlsúlyos vegyes és a nem besorolt -1%-os hozamot, míg a származtatott hozama jellemzően ennél némileg magasabb volt. A kiegyensúlyozott vegyes és a részvény 3-5%-os hozamokat mutattak, ugyanakkor az ingatlanforgalmazó átlagosan csak % körüli teljesítményt értek el 2-ben.. ábra Az átlagos hozamai 2-ben 45 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék Likviditási Rövid kötvény Hosszú kötvény túlsúlyos ábra 1 31 vegyes Kiegyensúlyozott vegyes túlsúlyos 44 3 Tiszta részvény, nem besorolt forgalmazó A hazai átlagos hozamai 2-ben 8 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék Likviditási Rövid 8 kötvény Hosszú kötvény 13 túlsúlyos vegyes 31 Kiegyensúlyozott vegyes túlsúlyos Tiszta részvény Forintban nominált garantált forgalmazó fejlesztő fejlesztő

9 Éves jelentés 28 1 befektetési piaca 2-ben 17 A pénzpiaci továbbra is a legnagyobb kategóriát alkotják, de az utóbbi években jól elkülönült a likviditási és a klasszikus pénzpiaci trendje. A 2-os év során az előbbiek váltak a nagyobb csoporttá, bár 2-ben az utóbbiak vagyona mutatott nagyobb növekedést. 2-ben nem indul új pénzpiaci, de az év során felvett új tag egy likviditási ot hozott. Emellett az év során 14 garantált ot alakítottak át pénzpiacivá, ebből 5 a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű likviditási, 2. ábra pedig az egy év alatti hátralevő futamidejű hagyományos pénzpiaci Milliárd forint közé tartozott. Egy korábban 11 kötvény ot is likviditási pá 1 alakítottak, míg 5 pénzpiaci ot 8 átsoroltak a likviditási, két likviditási ot pedig a pénzpiaci 7 5 közé. Két pénzpiaci beolvadással, egy likviditási pedig végelszámo- 3 4 lással megszűnt. Az száma 2 1 így a 28. végi 42-ről 55-re nőtt. A pénzpiaci vagyona 2- ben 31%-kal nőtt, ezen belül a likviditási vagyona 27%-kal, a klasszikus pénzpiaci vagyona 42%-kal. (2. ábra) A likviditási 11 milliárd forintot, míg a klasszikus pénzpiaci összesen 82 milliárd forintnyi tőkét vonzottak ki 2-ben. A likviditási átlagosan 7-8% körüli, a klasszikus pénzpiaci -1 % körüli hozamot értek el 2- ben, ami összesen 72 milliárd forintot jelentett a befektetőknek. A hazai pénzpiaci vagyonát a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatával összevető 21. ábrán látszik, hogy az elmúlt tíz éven a pénzpiaci vagyonának változása szorosan követte az kamat változásában beálló tendenciákat minden jelentősebb kamatemelést a pénzpiaci vagyonának időleges visszaesése követett, míg a kamatcsökkentéseket jellemzően fokozatos vagyonnövekedés követte. Nem történt ez másként 28- ban, illetve 2-ben sem. A pénzpiaci számának és vagyonának alakulása Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII ábra Likviditási (NEÉ, bal skála) Likviditási (darabszám) és az MNB kamat (NEÉ, bal skála) (darabszám) Milliárd forint Százalék hazai pénzpiaci vagyona (bal skála) jegybanki kamat (jobb skála) Egy új rövid kötvény és három új hosszú kötvény indult az év során, és egy új rövid kötvény ot az év közben felvett BAMOSZ-tag is hozott, egy ingatlan ját rövid kötvény pá alakítottak, míg egy hosszú kötvény ot a likviditási közé soroltak át, az év során pedig egy rövid kötvény beolvadással, egy-egy rövid és hosszú kötvény pedig végelszámolással megszűnt. Az év végére így az száma 24-ről 2-ra nőtt. A kötvény vagyona 2 során 1 %-kal nőtt. A rövid kötvény vagyona 7%-kal, míg a hosszú kötvényé 5%-kal nőtt az év során. A kötvény az év során 72 milliárd forint tőkét vonzottak (szinte kizárólag az év második felében). 22. ábra A kötvény számának és vagyonának alakulása 27 Milliárd forint A friss tőke több mint két-ötöde a rövid kötvényba érkezett és elsősorban kisbefektetőktől, míg a hosszú kötvénynál jelentkezett a nagyobb arányú új tőke, elsősorban egy intézményi átstrukturálás következtében. (22. ábra) A hazai kötvény átlagosan -13% körüli hozamot, míg a globális kötvény jellemzően alacsonyabb, 4-5% körüli hozamot értek el 2- ben. A hazai kötvény forgalmát a hazai kötvények teljesítményét mutató MAX indexszel összevető 23. ábrán az látszik, hogy 2-ben a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge korrelációt mutatott. Darab 2 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Rövid kötvény (NEÉ, bal skála) Hosszú kötvény (NEÉ, bal skála) Rövid kötvény (darabszám) Hosszú kötvény (darabszám) 23. ábra forgalma és teljesítménye, 2. Milliárd forint Százalék Hazai kötvény forgalma MAX index havi változása (jobb skála) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII

10 Éves jelentés 28 befektetési piaca 2-ben 1 A 2-es év során 2 új vegyes indult, mind a kettő 3% alatti részvényarányt tartó kötvénytúlsúlyos vegyes, míg az év közben felvett új tag is hozott egy 3 és 7% közötti részvényarányt tartó kiegyensúlyozott vegyes ot, valamint egy korábban nem besorolt ot kötvénytúlsúlyos vegyes nak soroltak be. Az év során 5 beolvadással, 3 pedig végelszámolással megszűnt, egy-egy kiegyensúlyozott vegyes ot részvénytúlsúlyos, tiszta részvény, illetve származtatott pá alakítottak, és egy BAMOSZ-körön kívülre került. Emellett egy kötvénytúlsúlyos vegyes ot kiegyensúlyozott vegyes pá soroltak át. A vegyes száma az év során 48-ról 4-re csökkent. 24. ábra A vegyes vagyona fokozatosan csökkent az év első felében, és 14 Milliárd forint tendenciaszerűen nőtt a másodikban, 13 de vagyonuk egy év alatt összesen 11 így is %-kal csökkent. Ezen belül 1 a kötvénytúlsúlyos valamivel gyorsabban csökkentek, egy év 7 8 alatt 13%-kal csökkent a vagyonuk. 5 A kiegyensúlyozott vegyes 4 3 vagyona 4%-kal csökkent 2-ben. 2 (24. ábra) 1 A vegyes ból összesen 2 milliárd forint tőkét vontak ki az év során. A tőkekivonás nagyjából hasonló arányban csökkentette a kötvénytúlsúlyos, illetve a kiegyensúlyozott vegyes at, a 13 milliárd forint körüli éves tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy negyede. A hazai kötvénytúlsúlyos vegyes 2-ben átlagosan 14% körüli, az európai és globális pedig átlagosan 1-% körüli hozamot hoztak a befektetőknek. A kiegyensúlyozott vegyes hozama ennél magasabb volt, a hazai és közép-kelet európai általában 3-4%-os, az egyéb vegyes átlagosan -27% körüli hozamot értek el az év során. A vegyes számának és vagyonának alakulása Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII túlsúlyos vegyes (NEÉ, bal skála) túlsúlyos vegyes (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes (NEÉ, bal skála) Kiegyensúlyozott vegyes (darabszám) A részvény az év során 1 milliárd forint friss tőkebeáramlás volt tapasztalható. A részvénytúlsúlyos ba 15 milliárd forint, míg a tiszta részvény ba összességében mintegy 7 millió forint friss befektetés érkezett 2-ben. (25. ábra) A 2-es évben a részvény az előző évek veszteségei után jelentős hozamokat értek el, miután az év nagy részében már a részvénypiacok visszapattanása és szárnyalása volt tapasztalható. A hazai és közép-kelet európai részvénytúlsúlyos átlagosan 3-5%-os éves hozamokat értek el, míg a tiszta részvény átlagosan 5-7%-ot. Az európai, az észak-amerikai és a fejlett piaci átlagosan 1-4% körüli, az ázsiai és a feltörekvő piaci részvény 25-7% körüli hozamokat értek el 2-ben. (2. ábra) 25. ábra A részvény számának és vagyonának alakulása 3 Milliárd forint ábra A részvény számának és vagyonának alakulása (földrajzi kitettség szerint) 3 Milliárd forint túlsúlyos (NEÉ, bal skála) túlsúlyos (darabszám) Tiszta részvény (NEÉ, bal skála) Tiszta részvény (darabszám) Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Darab 27 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII nemzetközi (NEÉ, bal skála) Ázsiai (NEÉ, bal skála) Észak-Amerikai (NEÉ, bal skála) Európai (NEÉ, bal skála) Hazai (NEÉ, bal skála) Közép-kelet európai (NEÉ, bal skála) nemzetközi (darabszám) Ázsiai (darabszám) Észak-Amerika (darabszám) Európai (darabszám) Hazai (darabszám) Közép-kelet európai (darabszám) ábra Az év során nem indult új részvény, de az év közben felvett új tag hozott egy tiszta részvény ot, míg egy-egy vegyes ból részvénytúlsúlyos, illetve tiszta részvény lett, míg egy tiszta részvény ot átsoroltak a részvénytúlsúlyos közé. Ugyanakkor két beolvadással, kettő pedig végelszámolással megszűnt. Az év során az száma 5-ről 58-ra csökkent. A részvény összesített nettó eszközértéke 51%- kal nőtt 2-ben. A tiszta részvény vagyona 41%-kal, a részvénytúlsúlyos 55%-kal nőtt. A hazai részvény és a BUX index változása, 2. Milliárd forint Százalék 15 Hazai részvény forgalma 15 BUX index havi változása I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. A hazai részvények teljesítményét mutató BUX index havi változását és a hazai részvény havi forgalmát összevetve látható, hogy 2-ben a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge, de negatív korrelációt mutatott (27. ábra).

11 Éves jelentés 28 2 befektetési piaca 2-ben 21 értékpapír Speciális. Azok a nyilvános nyíltvégű értékpapír, amelyek kezelői nem kívánják a kategorizálással megkötni magukat (például az abszolút hozamra törekvő, és ezért a különböző eszköztípusokba és országokba szabadon fektető ) az egyéb, nem besorolt hoz tartoznak. Az év elején 8 ilyen működött, az év során 5 új indult, egy ingatlan ját ilyenné alakítottak, míg egy-egy nem besorolt ot vegyes, illetve származtatott pá alakítottak, így számuk az év végére -re nőtt. Az egyéb nyilvános nyíltvégű értékpapír vagyona egy év alatt 3%-kal csökkent, bár az átsorolt hatását kiszűrve,5%-kal nőtt. A 3 milliárd forintos tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy %-a. Az év egészében létező teljesítményei a -8%- tól a +4%-ig terjedő skálán alakultak. 2-ben 2 új zártkörű részvény és 2 új zártkörű garantált indult, és elindult egy új származtatott is, így a zártkörű értékpapír- és speciális száma az év során 2-ről 34-re nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális vagyona 2-ben ismét közel megduplázódott. Leggyorsabban a zártkörű egyéb vagyona nőtt, egy év alatt több mint -szorosára. (28. ábra) A zártkörű értékpapír- és speciális összességében több mint 7 milliárd forint új tőkét vonzottak a 2-es évben. Ennek 8%-a a zártkörű részvényba érkezett, míg a zártkörű nem besorolt tőkevonzása 8,1 milliárd forint volt, a származtatott é 4, milliárd, a kötvényé 2,7 milliárd, a garantált é 4 millió forint, a pénzpiaci ból viszont 2,2 milliárd forint tőkekivonás történt. A garantált száma lendületesen nőtt 22, az első indulása és 28 vége között, 2- ben azonban több érte el a futamidő végét, mint ahány új indult. Az év elején 155 nyilvános garantált működött, 2 során további indult, miközben 15 elérte futamideje végét, és megszűnt, 2 beolvadt, 14-et pedig a futamidő végével pénzpiaci pá alakítottak. Az év végére az száma így 142-re csökkent. Az év elején 3 nyíltvégű garantált működött, év végére ezek száma 51-re emelkedett. A garantált vagyona 2-ben 21%-kal csökkent. Miután a garantált többsége még mindig zártvégű, az ból kivont tőke jellemzően egybeesik a lejárt és megszűnt, vagy pénzpiacivá alakított vagyonával, illetve a futamidő végén nyíltvégűvé alakított ból kivont tőkével. Összesen 13 milliárd forintot vontak ki nyilvános garantált ból 2-ben, ami a 28-as tőkebeáramlás másfélszerese, de a 2-27-ben tapasztalt éves szintű tőkebeáramlásnál szignifikánsan kisebb. Az átlagosan 7% körüli hozamot mutattak 2- ben. A speciális másik csoportja a származtatott é. Az év elején 21 tartozott e csoportba, az év során 2 új indult, egy ot pedig a BAMOSZ egyik év közben felvett tagja hozott, egy-egy vegyes és nem besorolt ot származtatott pá alakítottak, egy viszont beolvadt, így az év végére 25-re nőtt az száma. A nyilvános közt 2-ben a leggyorsabban ismét a származtatott vagyona bővült, egy év alatt 73%-kal nőtt, és az év során milliárd forint új tőke áramlott az ba. Az év egészében létezett éves teljesítménye az 52% feletti értéktől a -,5%-ig terjedő skálán, átlagosan 2% körül szórt 2-ben. (2. ábra) 28. ábra Az egyéb értékpapír számának és vagyonának alakulása 3 Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII , nem besorolt (NEÉ, bal skála) Zártkörű értékpapír- és speciális (NEÉ, bal skála), nem besorolt (darabszám) Zártkörű értékpapír- és speciális (darabszám) ábra A speciális számának és vagyonának alakulása Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII (NEÉ, bal skála) (NEÉ, bal skála) (darabszám) (darabszám)

12 22 Éves jelentés 28 befektetési piaca 2-ben 23 Az év során a BAMOSZ egy új ingatlanot kezelő taggal bővült, ez egy új zártkörű ingatlanforgalmazó ot hozott. Az év során két ingatlanforgalmazó és egy ingatlanfejlesztő megszűnt, egy-egy ingatlan jából kötvény, illetve nem besorolt lett, egy ingatlanforgalmazó pedig BAMOSZ körön kívülre került. Az év végére így az év eleji 2-ról 21-re csökkent az száma. Az ingatlan jainak száma 1-ről (ebből 8 hazai) -ra csökkent (ebből 4 a hazai). Az ingatlan vagyona az év során 23%-kal csökkent. Az ingatlanfejlesztő vagyona %-kal, a közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító ingatlanforgalmazó é 15%-kal, a hazai ingatlanba fektető é 5%-kal, míg a nem hazai ingatlanba fektető vagyona 47%-kal csökkent. 31. ábra Az összetétele az évek végén 3. ábra Az ingatlan számának és vagyonának alakulása 4 Milliárd forint 1 Százalék forgalmazó (NEÉ, bal skála) forgalmazó (darabszám) fejlesztő (NEÉ, bal skála) fejlesztő (darabszám) Darab XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Míg 25-ben és 2-ban a legtöbb friss tőkét az ingatlan vonzották, 27-ben és 28-ban pedig a legnagyobb arányú tőkekivonás az ingatlanat érintette, 2-ben a garantált után a második legnagyobb tőkekivonást szenvedték el: 2. során összesen 85 milliárd forintot vontak ki az ingatlanból. A tőkekivonásból 41 milliárd forint az ingatlan jait (34 milliárd a hazai ingatlanba fektető at, 7 milliárd pedig az európai ingatlanba fektető at) érintette, míg 43 milliárd a hazai ingatlanat, közel 1 milliárd forint pedig az ingatlanfejlesztő at. (3. ábra) Az év során végig létező nyilvános ingatlan 2-ben átlagosan összesen 5,5% körüli veszteséget szenvedtek el. Az ingatlanfejlesztő ugyan pozitív hozamot mutattak 2-ben, átlagosan 8% körüli hozamot értek el, a hazai ingatlanforgalmazó azonban jellemzően negatív hozamot értek el, bár az egy része a pénzpiaci hoz hasonló hozamot mutatott, más azonban az első negyedéves ingatlanleértékelések miatt jelentős veszteségeket szenvedtek el. ingatlan származtatott garantált egyéb részvény vegyes kötvény pénzpiaci Bár 2-ben ismét nőtt az arányuk, az évek során a kötvény súlya folyamatosan csökkent az összes belül, 25 végére első ízben nem a kötvény alkották a legnagyobb csoportot, ma pedig a pénzpiaci mellett a részvény, a garantált és az ingatlan is megelőzik a kötvényat. A legnagyobb kategória Magyarországon továbbra is a pénzpiaci é, és ezek aránya 2- ben is tovább nőtt. Részben a részvénypiaci fellendülés, részben a zártkörű miatt 2-ben jelentősen nőtt a részvény aránya is, és 22%-kal felzárkóztak az pénzpiaci mellé. Míg 28-ig hat éven át folyamatosan nőtt a garantált aránya is, 2-ben először csökkent, arányuk azonban így is meghaladja a 14%-ot, és a harmadik legnagyobb csoportot jelentik. Az ingatlan aránya az ezredfordulót követően gyors növekedést mutatott, de a 27-es jelentős tőkekivonás óta az utóbbi három évben jelentősen csökkent az arányuk, így 2 végén az vagyonának már csak 1%-a volt ingatlanban, de ezzel is a negyedik legnagyobb csoportot alkotják. A 32. ábra a különböző nyilvános, nyíltvégű értékpapír-típusok megoszlása mutatja Magyarországon és (az EFAMA adatai ján) Európában 2 végén. 32. ábra Az értékpapír típusok megoszlása Magyarország Európa 1% 1% 4% 22% 1% 1% 13% 1% 33. ábra 14% Az piaci részesedése Magyarország 1% 14% 17% Európa 33% 13% 3% % 8% 3% 72% 2% 2% Nyilvános nyíltvégű értékpapír Zártkörű 23% Alapok ja 1% Jól látható, hogy a hazai összetétele lényegesen eltér az európai összességétől. Míg nálunk az összes vagyon legnagyobb része - 1%-a - pénzpiaci ban, és további 14%-a kötvényban volt, addig Európában ez a két típus együtt az vagyonának kevesebb mint felét teszi ki. A hazai részvény aránya az európai átlagnak alig több mint harmada. Eközben az jainak aránya nálunk jóval meghaladja az európai átlagot. Egy másik jellegzetes különbségre a következő ábra világít rá: az összes on belül az ingatlan aránya nálunk még mindig az európai átlag közel háromszorosa, míg a garantált esetében ez az arány ötszörös, miközben a zártkörű, intézményi é még mindig az európai átlag alatt van. (33. ábra) A befektetési piaca az európai országokban 2 végén, millió euróban Luxemburg Franciaország Németország Írország Nagy Britannia 31 Olaszország Spanyolország Svájc Ausztria Svédország 42 Dánia 1 8 Belgium Hollandia 7 Finnország Norvégia 4 43 Portugália Liechtenstein Lengyelország Törökország 15 Magyarország Görögország Csehország 4 42 Szlovákia 3 4 Románia 2 58 Szlovénia 2 15 Bulgária (forrás: EFAMA)

13 Éves jelentés befektetési piaca 2-bEn Az és a kezelt vagyon alakulása negyedévenként (millió forintban) összvagyon a negyedévek végén Likviditási 4.51, ,4 72.7, ,1 8.5, , , , ,1 32.8, , ,2 4.81, , ,2 Rövid kötvény 75.73, , ,7 81.2,73 7.,3 Hosszú kötvény , ,2.73,7 7.55, , , , , , ,11 túlsúlyos vegyes 5.38, , , , ,3 Kiegyensúlyozott vegyes 5.13, , , , , , 4.1, ,55.5,38.5,75 túlsúlyos , ,81.314, , ,4 Tiszta részvény 5.374, ,13.27,5 77.7, , , , , , ,1, nem besorolt 32.1, , , 33.3, ,38 Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok , , , , , , , , ,8 4.38, , , , ,75.25,3 1.4,51.413,3 21.7, , , , ,3 14.,3.84,3.8,3 3.35,15.3,7 5.22, 2.845, 1.57,1 131,53.25,5.524, ,5 8.45, , , , ,17 2.2, ,1 4.82, ,5.45, ,32 Zártkörű , , ,5 3.71, ,35 forgalmazó , , 2.31, 248.7, , fejlesztő.114,7.45,7 8.,3.15, , , ,7 2.31, ,7 24.7, , , , , ,1 Alapok összesen , , , , , Pénztárak számára kezelt vagyon , , , , ,32 Unit-linked termékek , , , , ,51 biztosítói vagyon ,2 8.7,84 53., , ,8 Biztosítók számára kezelt vagyon , , , , ,31 kezelt vagyon , , , , ,13 Vagyonkezelésben lévő vagyon , , , , ,75 Mindösszesen , , , , ,44 A BAMOSZ tagok által kezelt vagyonának alakulása 17 2 (millió forintban) ebből: Hazai Nemzetközi ebből: Hazai Nemzetközi ebből: Hazai Nemzetközi ebből: Hazai Nemzetközi ebből: Hazai Nemzetközi Összesen

14 Éves jelentés 28 2 befektetési piaca 2-ben 27 Az számának negyedéves alakulása 2-ben Az átlagos hozama 2-ben darabszám a negyedévek végén Likviditási Rövid kötvény 8 7 Hosszú kötvény túlsúlyos vegyes Kiegyensúlyozott vegyes túlsúlyos Tiszta részvény , nem besorolt 8 Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Zártkörű forgalmazó fejlesztő Alapok összesen Az számának alakulása 17-2 darabszám Alapok összesen súlyozatlan átlag év eleji vagyonnal súlyozott átlag hazai likviditási 7,2% 7,8% euróövezeti likviditási,5%,8% dollárövezeti likviditási,7%,7% likviditási,38% 7,35% hazai pénzpiaci 8,77% 8,7% euróövezeti pénzpiaci 4,28% 3,2% dollárövezeti pénzpiaci,45% 1,2% pénzpiaci,82% 8,2% hazai rövid kötvény,3% 17,5% rövid kötvény 7,% 1,8% hazai hosszú kötvény,2%,8% egyéb hosszú kötvény 4,4% 3,58% hosszú kötvény 11,45%,3% hazai kötvénytúlsúlyos vegyes 14,53%,35% európai kötvénytúlsúlyos vegyes,7%,7% egyéb kötvénytúlsúlyos vegyes,28%,8% kötvénytúlsúlyos vegyes 11,77%,22% hazai kiegyensúlyozott vegyes 2,% 3,8% KKEu-i kiegyensúlyozott vegyes 3,14% 4,3% egyéb kiegyensúlyozott vegyes,8% 2,78% kiegyensúlyozott vegyes 22,4% 31,22% hazai részvénytúlsúlyos 4,3% 42,8% KKEu-i részvénytúlsúlyos 45,87% 42,4% európai részvénytúlsúlyos 2,7% 21,82% észak-amerikai részvénytúlsúlyos 17,% 17,% ázsiai részvénytúlsúlyos 28,85% 3,7% egyéb részvénytúlsúlyos 38,5% 51,3% részvénytúlsúlyos 3,3% 44,41% hazai tiszta részvény 7,32% 71,37% KKEu-i tiszta részvény 4,% 5,% európai tiszta részvény 3,1% 3,1% észak-amerikai tiszta részvény 3,75% 3,75% ázsiai tiszta részvény 45,8% 1,3% egyéb tiszta részvény 34,7% 23,8% tiszta részvény 5,1% 35,3% KKEu-i egyéb, be nem sorolt 3,82% 3,82% globális egyéb, be nem sorolt 7,1% 15,17% egyéb, be nem sorolt,47% 15,% forintban nominált garantált 7,37% 7,74% euróban nominált garantált 2,13% 1,7% dollárban nominált garantált -2,3% -2,3% garantált,73% 7,33% hazai származtatott 2,21% 24,48% KKEu-i származtatott,73% -4,22% európai származtatott 3,% 3,% egyéb származtatott 24,4% 2,81% származtatott 22,14%,% hazai ingatlanforgalmazó -,22%,22% európai ingatlanforgalmazó 5,87% 7,85% forgalmazó -,84%,4% hazai ingatlanfejlesztő 7,74% 8,7% ingatlanfejlesztő 7,74% 8,7%

15 Éves jelentés A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2-ben A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2-bEn Pénztári vagyonok A BAMOSZ tagjai a befektetési kezelésén kívül foglalkoznak vagyon- és portfoliókezeléssel is, a 23- as szabály-módosítás óta pedig a BAMOSZ tagjai lehetnek tisztán vagyonkezelő (nem kezelő) cégek is. Az on kívüli vagyonkezelt vagyon tekintetében is meghatározó szerepet játszik a hazai piacon a BAMOSZ. A BAMOSZ tagok által kezelt összes vagyon (az at is beleértve) a 23 végi 2 milliárd forint körüli mértékről négy éven keresztül dinamikusan nőtt, 27 végén már meghaladta a milliárd forintot, és bár a 28-as visszaesést követően ismét milliárdra csökkent, a 2-es év végére már meghaladta a 7 milliárd forintot is. Ez azt jelenti, hogy közt 35%-os átlagos bővülés történt, majd a %-os, 28-as csökkenés után 2-ben ismét 28%-kal nőtt a vagyon. A 22 és 2 közti hét évben átlagosan így 2%-os bővülés volt tapasztalható. Az aránya a teljes kezelt vagyonból 24 és 27 között fokozatosan 48%-ra emelkedett, majd 28 során 42%-ra, 2-ben pedig 3%-ra csökkent. 34. ábra A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 8 Milliárd forint Kezelt vagyon (kal együtt) a GDP százalékában (jobb skála) 7 Kezelt vagyon (kal együtt) a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) BAMOSZ tagok által kezelt vagyon (bal skála) BAMOSZ (bal skála) A BAMOSZ tagjai 2 végén az on kívül további 4 milliárd forintot kezeltek pénztáraknak, biztosítóknak és egyéb megbízók számára. A BAMOSZ tagok kezelésében lévő vagyon 2-ben 35%-kal bővült. A kezelt vagyonok növekedését a GDP növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy a GDP arányos kezelt vagyon 27-ig folyamatos növekedést mutatott, és a 22 végi %-ról öt év alatt 2%-ra nőtt. A 28-as visszaesés miatt ugyan az arány 22,5%-ra csökkent, 2 végére azonban ismét 2,4%-ra nőtt (34. ábra). Az nélküli vagyon a GDP 17,%-át teszi ki. A kezelt vagyon 22 és 27 között ugyancsak gyorsabban nőtt, mint a háztartások nettó vagyona. S bár 28-ban itt is visszaesést tapasztalhattunk, 2 végére szintén jelentős volt a növekedés: 22 végén a BAMOSZ tagjai által kezelt vagyon mértéke a háztartások nettó vagyonának 14,%-át, 27 végén már 4,%-át tette ki, 28 végén 3,4%-át, 2 végén pedig 44,5%-át Százalék Az on kívüli kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak (magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak) számára kezelt vagyonok teszik ki. A teljes pénztári piac több mint háromnegyedét a BAMOSZ tagjai kezelik ábra Pénztári vagyonok 275 Milliárd forint II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV ábra A pénztári vagyonok eszközösszetételében jelentős változások zajlottak le 2-ben is. A részvényarány, és a külföldi részvények mellett a hazaiak is, gyorsan növekedtek a második félévben, bár az első félévben még csak kismértékű növekedés volt A BAMOSZ tagjai által kezelt pénztári vagyon 2- ben 35,%-kal nőtt, az év végén milliárd forintot tett ki. Az összes kezelt vagyonon belül a pénztári vagyon 28 végén 33,8% volt, ami egy év alatt 35,8%- ra nőtt. Az on kívüli kezelt vagyon esetében a pénztári vagyon aránya 58,5%-ról 58,8%-ra nőtt. A pénztári vagyonok eszközösszetétele 1 Százalék IV. 2. I. 2. II. 2. III. 2. IV. külföldi Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú belföldi Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla tapasztalható az előző év utolsó negyedéves visszaesése után - a részvényarány a 28 végi 2%-ról 3,5%-ra nőtt. Továbbra is meghatározó azonban a hazai állampapírok aránya (az összes vagyon több mint 52%-a). (3. ábra) 1 7,1% a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2. december 31-i adatai ján

16 Éves jelentés A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2-ben Biztosítói vagyonok A biztosítók számára kezelt vagyon adja a második legnagyobb csoportot. Ez a vagyontömeg az év során 1148 milliárd forintról 1 5 milliárd forintra nőtt, 2- ben tehát 35,%-kal bővült a BAMOSZ tagok kezelésében lévő biztosítói vagyon, részben a BAMOSZ tagoknak történt vagyonátadások következtében. Ez a teljes biztosítási piac több mint két-harmada. 1 (37. ábra) 37. ábra Biztosítói vagyonok 11 Milliárd forint Biztosítók - egyéb vagyon Unit-linked termékek 1 II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV A 2-es évben a külföldi részvények aránya ismét egész évben fokozatosan nőtt, hasonlóképpen a 27- es évvel, bár 28-ban ennek éppen az ellenkezője történt. Az év végére még így is kevesebb, mint a vagyon fele volt külföldi ben, de már 3,7% volt külföldi részvényekben. Eközben csökkent a hazai kötvények, de nőtt bankbetétek aránya. Az év végére így is az 4%-a volt részvényekben, és 47%-a külföldi ben. (3. ábra) A biztosítók befektetésekhez nem kapcsolódó tartalékai 8-85% körüli mértékben hazai állampapírokban és bankbetétekben vannak, és ez az arány számottevően nem módosult 2-ben sem. Az év során 8,5-1% között változott a külföldi kötvények aránya a biztosítói portfoliókban. 38. ábra A biztosítók vagyonán belül elkülönítettük a unit-linked termékek vagyonát, ez 2 végén 533 milliárd forintot tett ki, ami 32,5%-kal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az egyéb biztosítói vagyonok eközben 37,7%- os éves növekedés után az év végére 1 27 milliárd forintra nőttek. Unit-linked termékek eszközösszetétele 1 Százalék IV. 2. I. 2. II. 2. III. 2. IV. 3. ábra Az egyéb biztosítói vagyonok eszközösszetétele 1 Százalék IV. 2. I. 2. II. 2. III. 2. IV. 1 7,4 % a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2. szeptember 3-i adatai ján A biztosítók számára kezelt vagyon a teljes vagyonkezelt vagyonon belül 28 végén 1,2%-ot tett ki (ezen belül a unit-linked termékek,7%-ot). Ez az arány egy év alatt 2,4%-ra nőtt (ezen belül a unit-linked termékek aránya 7%-ra nőtt). Az on kívül kezelt vagyonból a biztosítói vagyonok részaránya 33,2%-ról 33,4%-ra nőtt (míg ezen belül a unit-linked termékeké 11,%- ról 11,4%-ra csökkent). (38. ábra) külföldi Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú belföldi Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla külföldi Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú belföldi Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla kezelt vagyonok Az egyéb kezelt portfoliók (a magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, illetve befektető-védelmi, betétbiztosítási nak és egyéb intézményi befektetőknek kezelt portfoliók) teszik ki a kezelt vagyon kisebb részét. (4. ábra) 4. ábra kezelt vagyonok 4 Milliárd forint 35 5 Ebben a csoportban a BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 288 milliárd forintról 2 során 33 milliárd forintra nőtt ez 2,3%-os bővülést jelentett. Az egyéb portfoliók a teljes kezelt vagyon 4,8%-áról viszont 4,7%-ára csökkentek egy év alatt. 41. ábra Az egyéb kezelt portfóliók eszközösszetétele 1 Százalék IV. 2. I. 2. II. 2. III. 2. IV. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Az on kívüli kezelt vagyonon belül a részarányuk 8,3%-ról 7,8%-ra csökkent. (41. ábra) külföldi Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú belföldi Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla Az egyéb portfoliók a biztosítók egyéb vagyonához hasonlóan 8% feletti mértékben hazai állampapírokat és bankbetéteket tartalmaztak 2-ben is, emellett 1-15% között mozgott az egyéb hazai kötvények aránya is, míg a részvények aránya tovább mérséklődött, így az év során jellemzően 5% körül volt a hazai kötvények és bankbetétek aránya. Az on kívül kezelt vagyon változása 2-bEn Pénztárak , 1..32, , , ,3 Unit-linked termékek , , 44.11, , ,5 Biztosítók - egyéb vagyon , 8.7,8 53., , , , ,4 23.8, , ,1 Mindösszesen , , , , ,8 A kezelt vagyon változása Alapok összesen Pénztárak összesen portfoliók Összes kezelt vagyon

17 BAMOSZ 155 Budapest, Honvéd tér 1. Tel: , Fax: Honlap: