E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat február VIII. évfolyam 2. szám TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos új szabályok Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Figyelem! január 1-jétől megszűnt a tételes költségelszámolás. Minden kötelezett a NAV felé teljesíti bevallási kötelezettségét. Az előleg bevallásának és befizetésének határnapja az hónap tekintetében a tárgyhónapot követő hónap 12-e. A bevallási kötelezettséget elektronikus úton a es bevalláson kell megtenni. A szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésére vonatkozóan január 1-jén lépett hatályba a évi CLV. törvény. Az új rendelkezések gyökeresen változtatják meg a szakképzési hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó korábbi rendszert. Megszűnik az eltérő üzleti év szerint adózókra vonatkozó speciális szabály. Tartalom 1 TB A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos új szabályok 7 ART Megtagadható az adószám kiadása az adóregisztrációs eljárásról 10 ÁFA Visszaigényelt áfa kiutalására vonatkozó határidő 12 A HÓNAP TÉMÁJA Az adózók által elkövetett gyakori hibák 15 OLVASÓI KÉRDÉSEK Ajándéktárgy utáni adózás Papír alapú étkezési utalvány adása 2012-ben Reprezentációs költségek 2012-től Lapszámunk szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk az adózással kapcsolatos kérdését. Honlapunkról - további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek456 A JOGSZABÁLYFIGYELÉST és az ADÓNAPTÁRAT is a honlapunkról, a segédletek közül töltheti le! A kézirat lezárásának dátuma: december 15. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

2 Változott a kötelezettek körének meghatározása: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat kivéve a víziközmű-társulatot, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Az átalányadózást alkalmazó hozzájárulásra kötelezett fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti, nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét, amely szabályok nem változtak. Nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke, megállapítása A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, az előző pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. A szakképzési hozzájárulás 2 módon teljesíthető: gyakorlati képzéssel, illetve pénzbeli befizetéssel. Gyakorlati képzés szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is szervezésével, a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény alapján együttműködési megállapodást kötött. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben, vagy időszakosan tesz eleget gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti. Kötelezettséget csökkentő tételek A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti. [A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló (280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet] 1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, az alábbiak figyelembevételével állapítja meg a nettó kötelezettségét. Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva öszszegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani ( / 130 = 3 384,6). A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves öszszegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, a 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

4 csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és az alábbi táblázatban szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján határozza meg. Szakmacsoportos szorzók: Egészségügy 0,9933 Szociális szolgáltatások 0,6279 Oktatás 0,6488 Művészet, közművelődés, kommunikáció 0,8245 Gépészet 1,2882 Elektrotechnika-elektronika 1,2476 Informatika 0,7872 Vegyipar 0,8347 Építészet 1,2781 Könnyűipar 1,2359 Faipar 1,2011 Nyomdaipar 0,7871 Közlekedés 0,7609 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0,6160 Közgazdaság 0,7118 Ügyvitel 1,1143 Kereskedelem 1,0513 Vendéglátás 1,2846 Egyéb szolgáltatás 0,8406 Mezőgazdaság 1,1819 Élelmiszeripar 1,2622 Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege az alábbiak szerint számított havi csökkentő tételek összege. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként az előzőek szerint számított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. Amennyiben a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. 3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségének megállapítása során az alábbiakat veszi figyelembe. A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani ( / 100 = Ft). A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves öszszegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytatókra vonatkozó további szabályok Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződésen alapuló gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 A csökkentés korlátja Az előzőek szerint nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. Teljesítési megbízott igénybevételének a lehetősége Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti a kötelezettség csökkentésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a kötelezettség csökkentésre vonatkozó előírásokat. Együttműködési megállapodás Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. Bevallás és befizetés Az előleg bevallása, megfizetése A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető, és a meghatározott feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a kötelezettséget meghaladó költségeit. Az előlegbevallási kötelezettséget a 1212-es számú bevalláson kell benyújtani, a kötelezettség befizetését a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára kell teljesíteni. A visszaigénylés az Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű, az adott évre rendszeresített 17-es számú nyomtatványon kezdeményezhető, amelyen az adózó a kiutalás, illetve a valós túlfizetés átvezetését kérheti. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

6 Éves elszámolás A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a csökkentő tétel éves összegét, az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel összegének különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni, vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett az éves bevallásában figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti. az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a december 31-éig hatályos szabályok szerint, január 1-jét követően az előzőekben ismertetett előírások szerint teljesíti. A évben kezdődő üzleti év esetén a december 31-éig terjedő időszakban a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé, a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami adóhatóság felé február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban teljesíti. Amennyiben a december 31-éig terjedő időszak tekintetében a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára felnőttképzési szerződés és tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesíti, február 25-ig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére. Átmeneti szabályok A hozzájárulási kötelezettség évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, az alábbiak figyelembevételével az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni. A évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 ADÓZÁS RENDJE Megtagadható az adószám kiadása az adóregisztrációs eljárásról Írta: dr. Kovács Ferenc NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó évben jelentősen kibővült az adóhatóság eszköztára a feketegazdaság elleni küzdelemben. Az egyik új eszköz az adóregisztrációs eljárás, melynek részletes szabályait az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art.) 24/C 24/E. -ai tartalmazzák. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon meghatározott kritériumoknak megfelelő személyek, akik magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy azok az adózók, akik az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem és mellékletei benyújtásával tesznek eleget (továbbiakban: adózó) jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára, új adózó alapításában vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt. Amennyiben valaki ez év elejéig egy gazdasági társaságot szeretett volna alapítani, és a gazdasági társaságokról szóló jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be a cégbejegyzési kérelmet, szinte biztos lehetett abban, hogy gyorsan (akár órákon belül) megkezdhette a gazdálkodási tevékenységet az új céggel, ehhez az adószám is rendelkezésére állt. Ez az idilli helyzet változott meg 2012-től. Az új szabályok alapján az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan, a törvényhelyben felsorolt kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával vagy részvényesével (a továbbiakban együtt: tag) szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Az akadályok a következők: A tag a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdőnapját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

8 felfüggesztését követően, vagy más okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt; b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik. Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, amely esetben az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek, kötelezettségük elmulasztásakor a mulasztási bírság magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával valamennyi taggal szemben (részvényesre) kiszabásra kerülhet. Az állami adóhatóság az adószámot a bejelentéstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a jogszabályban meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása vagy megtagadása tárgyában a bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon az akadály fennállásáról. A nyilatkozat megtételére az adóhatóság által megküldött 12TADNYIL nyomtatványon van lehetőség. A nyilatkozattételi idő az eljárási határidőbe nem számít bele. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül. Látható, hogy e szabályok az új cégek alapítása során alkalmazhatók. A jogalkotó azonban gondolt arra az esetre is, ha egy meglévő cégben történik tulajdonosváltás, illetve a vezető tisztségviselő személye változik. Az állami adóhatóság a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese személyében történt változásról a tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e az adóregisztrációs eljárásban meghatározott valamely akadály. Az állami adóhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak, és mulasztását nem menti ki, az adózó adószámát törli azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot a hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Kimentési kérelem benyújtására ez esetben is van lehetőség, 8 napon belül (jogvesztő határidő!). A törvény annak érdekében, hogy az önhibájukon kívül tartozást felhalmozó adózók vezető tisztségviselői, illetve tagjai, részvényesei ne essenek el az új adózó alapításának, illetve más adózó működésében történő részvételnek a lehetőségétől lehetőséget biztosít a törvényben felsorolt esetekben és módon a fenti jogkövetkezmények alóli kimentésre (mind új cég bejegyzése esetén, mind pedig működő cég változásbejegyzésekor). Amennyiben ugyanis az állami adóhatóság az adószám megállapítását a jogszabályban meghatározott okok fennállása miatt megtagadta (illetve a változást nem jegyezte be), az a vezető február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kimentési kérelmet az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni, a határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kimentési kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja (illetve a változást bejegyzi), ha az adószám megállapítását a jogszabályban meghatározott adótartozás alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a kimentési kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy a) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és b) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában fennállt, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és c) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a jogszabályban meghatározott adószámtörlési esetek alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, a) az adószám megtagadására okot adó adószámtörléssel érintett adózóban tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és b) a kimentési kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentési kérelmen túlmenően amennyiben a határozat elleni jogorvoslat alapja nem a fenti okok valamelyike lehetőség van fellebbezés benyújtására is, melynek határideje hasonlóan a kimentési kérelemhez a határozat közlésétől számított 8 nap, mely jogvesztő, vagyis a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem nyújtható be. A törvény továbbá lehetőséget biztosít azon adózók és adózónak nem minősülő magánszemélyek részére, akikkel szemben fennálló okra tekintettel utasítaná el az állami adóhatóság más adózó adószámának megállapítását, vagy alkalmazná más adózóval szemben az art. 24/C. rendelkezéseit a más adózó alapítását megelőzően, vagy más adózóba történő belépésüket megelőzően kimenthessék a velük szemben felmerült akadályt. Ez alapján az állami adóhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként vagy képviseletre jogosult tagként, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához vagy adószám törléséhez vezet. Az állami adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmaz- 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

10 za a kérelmező adóazonosító számát. A kérelmet a 12TADRI nyomtatványon lehet benyújtani, mely illetékköteles. Az illeték mértéke Ft, az illeték megfizetését az adatlap benyújtásával együtt kell igazolni. Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását nem tagadhatja meg, illetve változásbejelentés esetén az adózó adószámát nem törölheti, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője és tagja rendelkezik 15 napnál nem régebbi ilyen típusú igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be. ÁFA Visszaigényelt áfa kiutalására vonatkozó határidő Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: art.) 37. (4) bekezdése rendelkezik a visszaigényelt áfa kiutalásának határidejéről. Az art. 37. (4) bekezdése január 1-jei hatállyal módosításra került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvényben, amelyet a Magyar Közlöny 140. számában, november 29-én hirdették ki. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 162. (1) bekezdése ismét módosította az art. 37. (4) bekezdését február 1-jei hatálybalépéssel. Ugyanez a jogszabályhely szintén február 1-jei időponttal hatályba lépteti az art. 37. (4a) bekezdését. A évi CXCIII. törvény a Magyar Közlöny 163. számában december 29-én került közzétételre február 1-jétől a kiutalási határidőre vonatkozó általános szabály szerint a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás adóhatósághoz történő beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékesség időpontjától számított 75 napon belül kell kiutalni. Felszámolás, végelszámolás alatt álló adózók esetében más a kiutalási határidő, valamint ha a visszaigénylés jogszerűségét az adóhatóság utólagos ellenőrzés alá vonja, akkor bizonyos esetekben a kiutalási határidőt nem az esedékesség időpontjától kell számítani, de ezek a szabályok a cikk tárgyát nem képezik. Az art február 1-jétől hatályba lépő 37. (4a) bekezdése az általános szabálytól eltérően úgy rendelkezik, hogy a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, feltéve, hogy az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás. Az adózó a bevallásban köteles nyilatkozni az említett tényállás fennállására vonatkozóan. A cikk további részében pénzügyileg nem rendezett adóként említjük annak a beszerzésnek az adóját, amely a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben nem került megfizetésre, vagy ezen időpontig a beszerzés által keletkezett február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 tartozás teljes egészében más módon nem szűnt meg, illetve a beszerzés ellenértékéből való viszszatartás nem kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történt. E szabály szerint, ha az adózó a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallásában pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót nem vont le, akkor az adóhatóság a teljes visszaigényelhető adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelt adó összege meghaladja az 1 millió forintot, akkor 45 napon belül köteles kiutalni. Ezzel szemben, ha az adózó visszaigényelhető adót tartalmazó bevallásában pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót is levonásba helyezett, függetlenül annak összegétől, akkor a teljes visszaigényelhető adót tehát nem csak a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót az adóhatóság a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 75 napon belül köteles kiutalni. A pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó kapcsolódhat olyan beszerzéshez, amelynek tekintetében az adólevonási jog az adott bevallást magában foglaló időszakban került érvényesítésre, vagy az adott bevallásban előző időszakról beszámítható csökkentő tétel részeként került elszámolásra (azaz az adólevonási jog az adott bevallást megelőző bevallásban került érvényesítésre). Azonban az art. 37. (4a) bekezdésének szövege szerint abban az esetben 75 nap a kiutalási határidő, ha olyan beszerzés(ek) nem rendezettek pénzügyileg, amely(ek) tekintetében az adólevonási jog gyakorlása az adott adómegállapítási időszakban történt. Ebből elvileg az a jogértelmezés adódik, hogy a kiutalási határidő 30, illetve 45 nap abban az esetben, ha a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó ugyan az adott bevallásban előző időszakról beszámítható csökkentő tétel részét képezi, de azon beszerzések ellenértéke pénzügyileg rendezett, és az ezt terhelő adó az adott bevallásban került levonható adóként elszámolásra. Az adózónak módja van arra, hogy jogszerűen olyan helyzetet teremtsen, amely folytán a kiutalási határidő 30, illetve 45 nap. Az áfa-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó adólevonási jogát annak keletkezését követően, de az elévülési időn belül gyakorolja. Ez a szabály kizárólag azon beszerzés(eke)t terhelő adó levonásánál irányadó, amelyeknél az adólevonási jog december 31-ét követően keletkezett. Ebből adódóan az adózó dönthet úgy, hogy az adott bevallásban a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó tekintetében nem gyakorol adólevonási jogot, így az abban bevallott visszaigényelhető adó nem tartalmaz pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót, tehát a kiutalási határidő 30, illetve 45 nap. Ez a módszer alkalmazása mindenképpen praktikus, ha az adott bevallásban egyébként levonható adóként elszámolható, pénzügyileg nem rendezett beszerzés(ek)re jutó adó összege nem jelentős a pénzügyileg rendezett beszerzésre jutó adóhoz képest. Azonban nem dönthet az adózó akként, hogy az adott bevallásban levonható adóként elszámolt pénzügyileg nem rendezett beszerzésére jutó adót következő időszakra átvihető követelésként vallja be, míg a pénzügyileg rendezett beszerzésre jutó adót visszaigényelhető adóként. Ugyanis az áfa-tv (2) bekezdése értelmében a negatív tárgyidőszakban elszámolandó adó egésze visszaigényelhető adóként vagy következő időszakra átvihető követelésként számolható el. Ha egyes beszerzés(ek) pénzügyi rendezése való- 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

12 színűleg a bevallás benyújtásának esedékességét követő napokban bekövetkezik, akkor az adózó dönthet úgy is, hogy a bevallását később nyújtja be, így annak ( határidőn túli ) benyújtásakor már minden beszerzés pénzügyileg rendezett, ezért a kiutalási határidő 30, illetve 45 nap. Ebben az esetben az adóhatóság a bevallás határidőn túli benyújtása miatt mulasztási bírságot szabhat ki, de néhány napos csúszás esetén ennek kicsi a valószínűsége, illetve az esetleg kiszabható mulasztási bírság összege elvileg nem lehet jelentős. Az art. 37. (4e) bekezdéséhez kapcsolódik az art (20e) bekezdése, amelyet a évi CXCIII. törvény 162. (2) bekezdése szintén február 1-jétől léptet hatályba. E rendelkezés szerint, ha az adózó az általános forgalmi adó visszaigénylésénél a 37. (4a) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, akkor terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság alapját a visszaigényelhető adóként bevallott összeg tehát nem a pénzügyileg rendezett beszerzésre jutó adó képezi. Ha a bevallott visszaigényelhető adó 5%-a nem éri el a 200 ezer, illetve az 500 ezer forintot, akkor az adóhatóság minimum 200 ezer, illetve 500 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben a bevallott visszaigényelhető adó 5%-a meghaladja a 200 ezer, illetve az 500 ezer forintot, akkor az adóhatóság elvben nem köteles 200 ezer, illetve 500 ezer forintnál több mulasztási bírságot kiszabni, de az összes körülmény figyelembevétele alapján ennél nagyobb összeget is kiszabhat, azonban annak összege a bevallott visszaigényelhető adó 5%-át nem haladhatja meg. Az adóhatóság a nyilatkozat elmulasztását jellemzően utólagos áfaellenőrzések a kiutalás előtti ellenőrzés is utólagos ellenőrzésnek minősül során tárhatja fel, de az adóhatóságnak arra is lehetősége, hogy kifejezetten vagy többek között e kötelezettség teljesítésének kontrollálása érdekében ún. egyes adókötelezettségek ellenőrzését vagy ún. célellenőrzés -t rendeljen el, amely az utólagos ellenőrzésekkel szemben nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. A hónap témája Az adózók által elkövetett gyakori hibák Írta: Botházy Béla osztályvezető NAV Ellenőrzési osztály Nincsenek könnyű helyzetben az adózók, ha maradéktalanul el akarják kerülni az adóbevallásokkal kapcsolatos hibákat. Az adónemek széles köre, ebből eredően a bevallások sokfélesége számtalan hibalehetőséget rejt magában, amelyeknek fő ellenszerei a folyamatba épített ellenőrzések és visszacsatolások lehetnek. A különböző adónemeknél különböző módszerek alkalmasak a hibák eredményes elkerülésére. Tárgyévi bevallási kötelezettségek számbavétele Az önadózás (art. 26. ) szabályai szerint az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adózók az év elején vegyék számba a tárgyévi bevallási kötelezettségeiket és a határidőket! Ehhez támogatást ad az adóhatóság honlapja, amely segítségével személyes adónaptár is készíthető, valamint az adózók a bevallási, befizetési határidőket a munkaszüneti napokra eső határidők változásaival együtt is megtekinthetik február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 Azoknak a vállalkozóknak, cégvezetőknek is érdemes az adónaptárt áttekinteni, és a lehetséges bevallások benyújtásának és az adók megfizetésének határidőit megjegyezni, akik könyvelésüket, bevallásaik elkészítését, netán benyújtását is számviteli szolgáltatást végző (továbbiakban könyvelő) szakemberre bízzák. A szankciók kiszabásánál nem mentesítő körülmény, ha a késedelmes vagy elmulasztott bevallás, megfizetés a könyvelő miatt történt. Bevallás benyújtása Az elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezettek jellemzően magánszemélyek papír alapon benyújtott bevallásainak gyakori hibája a bevallás aláírásának elmulasztása. Aláírás nélkül a bevallás érvénytelen. Postára adás előtt tehát ellenőrizzék az aláírás meglétét! Az elektronikus bevallásra kötelezett adózóknál is előfordulhat, hogy a bevallást nem az arra jogosult nyújtja be. Emellett a bevallások verziói folyamatosan frissülnek, ennek okán a régebbi verziójú bevallást az adóhatóság már nem fogadja be. Ezek elkerülése érdekében ellenőrizzék a válaszüzeneteket, így a hiba még jogkövetkezmény nélkül orvosolható lehet. Bevallások elkészítési folyamatának áttekintse Tekintsük át a bevallások elkészítésének folyamatát, a jelentősebb adónemekről szóló bevallástípusoknál jellemzően előforduló hibalehetőségeket, a jellemző hibák elkerülésének módjait! Az adóbevallások elkészítését a könyvelési adatok rögzítése előzi meg. Különösen ügyelni kell a rögzített adatok pontosságára, a rögzítés szabályszerűségére ideértve a számviteli és adójogszabályok betartását is, valamint a rögzíteni kívánt bizonylatok hézagmentességére. Az olyan bevallások esetében, amelyek előzetes számítás, nyilvántartás, kimutatás készítését igénylik, célszerű a számítások, kimutatások ellenőrzése, illetve segítség lehet olyan szoftver (könyvelő-, bérszámfejtőprogram, táblázatkezelő stb.) használata, amely az előre megadott algoritmusok alapján a jogszabálynak megfelelő számításokat, összesítéseket készíti el. A szoftverhasználat esetén az adatbevitel pontosságára és az algoritmus megfelelőségére kell különösen ügyelni. A XX29 típusú társasági adóbevallásoknál gyakran előfordul, hogy a bevallás mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorainak adata nem egyezik meg a közzétett beszámoló azonos tartalmú sorainak adataival. E bevallástípusnál előforduló problémák másik jelentős csoportja az adóalap-növelő és -csökkentő tételek nem a jogszabálynak megfelelő meghatározása, továbbá említhetők még a nyereség minimum alkalmazásából, illetve annak elmulasztásából adódó problémák. A XX65 típusú áfabevallások jellemző hibalehetősége a bevallási gyakoriság helytelen megjelölése, valamint ha volt ilyen az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel elhagyása. Adólevonási jog gyakorlásának szabályszerűsége Kiemelt figyelmet kell fordítani az adólevonási jog gyakorlásának szabályszerűségére. Ez öszszetettebb feladat, amelyet kellő ismeretekkel és odafigyeléssel szükséges elvégezni. Hangsúlyozni kell, hogy ebben nem kizárólag a könyvelőnek lehet szerepe. Az adatok rögzítésénél, feldolgozásánál ki kell és lehet szűrni azokat a számlákat, amelyek azok hibája vagy a beszerzés célja miatt adólevonásra csak részben vagy egyáltalán nem jogosítanak. A vállalkozónak, a vállalkozás vezetőjének pedig biztosítania kell a könyvelő részére azokat a vál- 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

14 lalkozáson belüli információkat, amelyek alapján eldönthető, hogy az adólevonási jog az adott beszerzés esetében gyakorolható-e, és ha igen, milyen mértékben. Kisebb vállalkozásoknál gyakran összekeveredik a személyes és a vállalkozási célú beszerzés, amelyet a könyvelő külön tájékoztatás hiányában megkülönböztetni nem tud, ebből viszont hibás adattartalmú bevallás keletkezhet. A XX08 típusú kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról és járulékokról szóló bevallások esetében a bérszámfejtés során a jogviszonyok, valamint az adóalap és járulékalapok különös tekintettel a január 1-jén megváltozott és járulékonként eltérő járulékalap-minimumok szabályszerű meghatározása képezi a tévedések lehetőségének kiküszöbölését. A bevallás benyújtása előtt ellenőrizni szükséges azt, hogy minden bevallási kötelezettség alá tartozó kifizetés, illetve a kifizetéssel érintett személyek pontos adata szerepel-e a bevallásban. Ilyenkor célszerű ellenőrizni azt is, hogy nem maradt-e el valamelyik alkalmazott, foglalkoztatott bejelentése az adóhatóság felé. Az adózók szűkebb körét érintő, de azon belül gyakori jelenség, hogy olyan adózó kíván élni az adólevonási-, adóvisszaigénylési jog gyakorlásával, akinek az adószámát jogerősen felfüggesztették. Az adólevonási jog az adószám felfüggesztésének időtartama alatt nem gyakorolható. Emiatt is érdemes figyelmet fordítani az adószám-felfüggesztésre okot adó körülmények elkerülésére. Bizonylatok hiánya Triviális, de gyakori önellenőrzésre, az adóhatóság részéről adókülönbözet megállapítására okot adó körülmény, hogy bevételről, értékesítésről szóló bizonylatok kimaradnak a rögzítés, nyilvántartás-készítés folyamán. Megfelelő munkafolyamatban elkerülhetetlen a kibocsátott bizonylatok folyamatosságának, hézagmentességének ellenőrzése. Ha az áfa alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is módosítja, az (egyes ügyletekhez kapcsolódó) adókötelezettség utólagos csökkenése miatt január 1-jétől nem szükséges önellenőrzést végeznie 1 Egyéni vállalkozók Az egyéni vállalkozók január 1-jétől a korábbitól eltérő módon kötelesek a nyugdíjjárulékalap-minimumot meghatározni. Korábban a vállalkozói kivét összegét, de legalább havi átlagban kellett a minimálbér összegét figyelembe venni. Az új szabályozás szerint a nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét összege, de havonta legalább a minimálbér. [tbj. tv. 29. (3) bekezdése]. E jogszabályváltozás miatt célszerű minden hónapban a vállalkozói kivétet elszámolni. Amennyiben a benyújtott bevallásban már elkövetett hibát az adózó észlelte, feltárta, akkor a bevallás javításának vagy önellenőrzésnek van helye. Az art. 34. alapján az adóbevallás helyességét az önadózás esetében az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak. 1 Részletesebben: www. apeh.hu Tájékoztató az önellenőrzés nélkül elszámolható, adókötelezettség-csökkenést eredményező korrekciós esetek körének január elsejétől hatályos változásáról február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 Amennyiben a bevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Az elektronikus úton benyújtott bevallások elektronikus javító bevallás beküldésével javíthatók. Arra azonban ügyelni kell, hogy mindig csak az adóhatóság által hibásnak nyilvánított és kiértesített bevallást kell és lehet javítani. A hibásan vagy késedelmesen benyújtott bevallás estén mulasztási bírság szabható ki! A megállapított és bevallott adót az adózó önadózással bevallott adó esetében önellenőrzéssel módosíthatja. A kötelezettségnövekedést eredményező önellenőrzés elmulasztásának jogkövetkezménye egy esetleges ellenőrzéssel feltárt adókülönbözet és az ezt követően megállapított adóbírság lehet. OLVASÓI KÉRDÉSEK Ajándéktárgy utáni adózás Kérdés: Úgy tudom, hogy a munkavállalók nyilatkozatot tehetnek a jövedelem megszerzése érdekében felmerült költségekről. Sőt, úgy tudom, hogy egyes speciális esetekben a magánszemély nyilatkozatot tehet azzal kapcsolatban is, hogy a kifizető, a munkáltató milyen módon vegye figyelembe az adóalap-kiegészítést az adóelőleg megállapítása során. Kérem szíves segítségüket abban, hogy melyek azok a költségek, amelyekről nyilatkozni lehet, elszámolhatók a jövedelem megszerzéséhez kapcsolódóan? Melyek azok a speciális esetek, amikor a magánszemély nyilatkozatot tehet arról, hogy a munkáltató milyen módon vegye figyelembe az adóalap-kiegészítést az adóelőleg megállapítása során? Munkáltatóként és munkavállalóként milyen tennivalóim vannak ezekben az esetekben? Válasz Lepsényi Mária NAV Adójogi Főosztály Munkavállalók esetében a költségekkel kapcsolatos nyilatkozat meglehetősen korlátozott. Az egyik legtipikusabb eset, amikor útnyilvántartás alapján a személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára tekintettel fizetnek költségtérítést. A törvény lehetőséget ad arra, hogy 100 százalék költségről nyilatkozzon a magánszemély. Abban az esetben, ha saját személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel történne a költségtérítés kifizetése, akkor nyilatkozat hiányában is az igazolás nélkül elszámolható összeg költségként figyelembe vehető (szja-tv. 3. sz. mellékletének II/6. pontja). Szóba jöhet még a bedolgozók részére (szja-tv. 3. sz. mellékletének II/1. pontja), vagy a külföldi kiküldetés esetén kifizetésre kerülő költségtérítés összege is (szja-tv. 3. sz. mellékletének II/7. pontja) azzal, hogy utóbbi rendelkezések az igazolás nélkül elszámolható összegről rendelkeznek. A munkáltatónak a várható éves jövedelem alapján kell megállapítania az adóelőleg alapját. A magánszemélynek a munkáltató felé nem kell nyilatkoznia, de ha a nyilatkozatát megteszi, azt a munkáltatónak figyelembe kell vennie azzal, hogyha az éves összevonandó jövedelem a forintot meghaladja, akkor a meghaladó részt köteles bruttósítani. 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó február, VIII. évfolyam 2. szám

16 Papír alapú étkezési utalvány adása 2012-ben Kérdés: Adható-e 2012-ben 16%+27% közteher mellett papír alapú étkezési utalvány, havi Ft értékben? Válasz Lepsényi Mária NAV Adójogi Főosztály Adható, amennyiben az étkezési utalványokat minden munkavállaló azonos feltételekkel, azonos értékben megkapta, vagy ha azt a munkavállalók azonos értékben meghatározott keret terhére választhatták. Ebben az esetben a juttatás a 70. hatálya alá tartozó egyes meghatározott juttatásnak minősül és az utalványok értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a munkáltatónak a juttatás hónapjára a 08-as bevallásban kötelezettségként bevallani, és a juttatás hónapját követő hónap 12 -éig megfizetni. Reprezentációs költségek 2012-től Kérdés: 2012-től a reprezentációs költséget le kell adózniuk a cégeknek. Az alábbiakat reprezentációnak kell-e minősítnie? - az irodában a munkavállalóknak vásárolt tea, kávé, cukor - az irodában vásárolt ballonos víz - az irodában az ügyfélnek vásárolt sütemény, üdítő - ügyfél meghívása üzleti ebédre Adóellenőrzési tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Válasz Lepsényi Mária NAV Adójogi Főosztály Mindaz, amit a munkavállalók számára vásárol a cég, az nem tekinthető reprezentációs költségnek, így a juttatónak az Szja tv. 70. (3) bek b) pontja alapján kell adóznia, vagyis a juttatás értékének 1.19-szerese után kell 16 százalék szja-t fizetnie, valamint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást. Amit az ügyfeleknek üzleti partnereknek vesz, vagy ad egy vendéglátás keretében az reprezentációs költségnek minősül, de adózás szempontjából nincs különbség. Ha meg tudja oldani, hogy az üzleti partnereknek adott juttatást elkülöníti, akkor azt a számviteli tv. alapján egyéb személyi jellegű ráfordításnak kell tekinteni ( Sztv. 3. (7) bek. 3. pont, Sztv. 79. (3) bekezdés. Amennyiben nem tekinthető reprezentációnak, vagy nem tekintik annak, akkor a Sztv. 78. alapján kell besorolni. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft február, VIII. évfolyam 2. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó