KEDVESEM. Nicholas Sparks

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KEDVESEM. Nicholas Sparks"

Átírás

1

2 Nicholas Sparks KEDVESEM Johnt egyedül neveli szófukar, magába forduló édesapja, akit a munkáján kívül szinte csak az érmegyűjtés érdekli. A tengődő fiatalember egyéb ambíciók híján beáll az USA hadseregébe, ahol karrierje gyorsan felfelé kezd ívelni. Egyik szabadsága idején ismerkedik meg az elhivatott, gyönyörű fiatal lánnyal: Savannah-val, akivel első pillantásra egymásba szeretnek. A lány gyógypedagógusnak készül, és alapítványi munka keretében hajléktalanoknak épít házat. Mély érzelmektől átitatott kapcsolatuk ismeretlen távlatokat nyit meg a fiú előtt: figyelmét az elesettek, a szociálisan rászorulók felé irányítja. A fiú lassan megbékél környezetével, csodabogár édesapjával, és közös életük Savannah-val boldogságot ígér. A reményekkel teli jövő képét darabokra törik a világpolitikai események: a szeptember 11-ei terrortámadás után John úgy érzi, neki most elsősorban a katonaságnál kell helytállnia. A kényszerű hosszú távollétek azonban megviselik kikezdhetetlennek tűnő kapcsolatukat...

3 GENERAL PRESS KIADÓ

4 A mű eredeti címe Dear John Copyright 2006 by Nicholas Sparks Hungarian translation Nagy Ágnes Karolina General Press Kiadó Az egyedül jogosított magyar nyelvű kiadás. A kiadó minden jogot fenntart, az írott és az elektronikus sajtóban részletekben közölt kiadás és közlés jogát is. Fordította NAGY ÁGNES KAROLINA Szerkesztette HÁMORI VALI A borítótervet GREGOR LÁSZLÓ készítette ISSN ISBN Kiadja a GENERAL PRESS KIADÓ 1138 Budapest, Viza utca fszt. 2. Telefon: , Fax: Felelős kiadó LANTOS KÁLMÁNNÉ Irodalmi vezető BESZE BARBARA Művészeti vezető LANTOS KÁLMÁN Felelős szerkesztő BENDA LUCA Készült 19 nyomdai ív terjedelemben Kiadói munkaszám Nyomdai előkészítés TORDAS és TÁRSA Kft. Ez a könyv a debreceni könyvnyomtatás több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA ZRT.-ben készült. Felelős vezető György Géza vezérigazgató

5 Micah-nak és Christine-nek

6 Köszönetnyilvánítás E regény megírása egyszerre jelentett számomra örömöt és kihívást: örömöt, mert - reményeim szerint - a szereplők révén a hadseregben szolgálók megkaphatják a nekik kijáró tiszteletet az általuk végzett igen összetett tevékenységért, kihívást pedig azért, mert... nos, őszintén szólva, minden regényem megírását kihívásnak érzem. Persze vannak, akik jelentősen megkönnyítik a dolgomat, nekik ezúton is mindent köszönök. Catnek, a feleségemnek, egyben az asszonynak, akit tiszta szívből szeretek. Köszönet a türelmedért, drágám! Milesnak, Ryannek, Landonnak, Lexie-nek és Savannahnak, a gyermekeimnek. Köszönet örökös lelkesedésetekért! Theresa Parknak, az ügynökömnek. Mindent köszönök! jamie Raabnak, a szerkesztőmnek. Köszönet kedvességéért és bölcsességéért! David Youngnak, a Hachette Book Group USA új ügyvezető igazgatójának, Maureen Egennek, jennifer Romanellónak, Harvey-jane Kowalnek, Shannon Q'Keefenek, Sharon Krassneynek, Abby Koonsnak, Denise DiNovinak, Edna.Farleynak, Howie Sandersnak, David Parknak, F1agnek, Scott Schwimernek, Lynn Harrisnak, Mark Johnsonnak... Hálás vagyok a barátságukért! Edző- és sporttársaimnak a New Bern-i atlétikai csapatnál (amely az Észak-Karolina államban rendezett bajnokságon mind fedett pályán, mind szabadtéren diadalmaskodott): Dave Simpsonnak, Philemon Graynek, Karjuan Williamsnek, Darryl Reynoldsnak, Anthony Hendrixnek, Eddie

7 Armstrongnak, Andrew Hendrixnek, Mike Weirnek, Dan Castelow-nak, Marques Moorenak, Raishad Dobie-nak, Darryl Barnesnak, Jayr Whitfieldnek, Kelvin Hardestynek, Julian Carternak és Brett Whitneynek... Micsoda évad volt, fiúk!

8 Prológus Lenoir, 2006 Mit is jelent igazán szeretni valakit? Volt idő, amikor úgy éreztem, tudom a választ: hogy jobban fogok vigyázni Savannah-ra, mint saját magamra, és hogy majd együtt éljük le az életünket. Ez végül is nem lett volna olyan bonyolult. Egyszer azt mondta, hogy a boldogság titka az, hogy elérhető céljaink legyenek, és ő sem vágyott semmi olyanra, ami eltért volna a megszokottól. Házasság, család... semmi különös. Biztos megélhetés, fehér palánkkerítéses ház, és egy kisbusz vagy városi terepjáró, amely elég nagy ahhoz, hogy a gyerekeket iskolába, fogorvoshoz, futballedzésre vagy egy zongoraestre vigyük. Soha nem volt egyértelmű, hogy két vagy három gyereket szeretne, de valami azt súgja, hogy amikor eljött volna az ideje, úgyis azt mondta volna, hogy a döntést bízzuk Istenre és a természetre. Ilyen volt ő - mármint vallásos -, ami, azt hiszem, hozzájárult ahhoz, hogy belészerettem. De akármi is történt az életünkben, elképzeltem, ahogy este fekszem mellette az ágyban, átkarolom, és összebújva beszélgetünk, nevetgélünk. Nem hangzik túlzásnak, igaz? Amikor két ember szereti egymást... Én is így gondoltam. És bár énem egyik fele még mindig szeretné, ha ez valóra válna, a másik tudja, hogy nem fog. Ha most elmegyek innen, soha többé nem térek vissza. Most mindenesetre kiülök a dombtetőre, onnan figyelem, hátha megpillantom a farmján. Természetesen úgy, hogy ő ne

9 vegyen észre engem. A hadseregben megtanulja az ember, hogyan olvadjon bele a környezetébe, és én alaposan megtanultam, mert nem óhajtottam meghalni az iraki sivatag közepén valami isten háta mögötti koszfészekben. De ahhoz, hogy megértsem, valójában mi is történt, vissza kellett jönnöm ebbe az észak-karolinai kis hegyi városkába. Amikor az ember valamibe belevág, eleinte nem érzi jól magát, talán meg is bánja, egészen addig, amíg rá nem jön, mire volt jó az egész. Egy dologban biztos vagyok: Savannah soha nem fogja megtudni, hogy ma itt voltam. Egyfelől nagyon fáj, hogy ilyen közel lesz hozzám, és mégsem érinthetem meg, másfelől tudomásul kell vennem, hogy a kettőnk élete más irányt vett. Nem volt könnyű elfogadnom az igazságot, mert volt idő, amikor összefonódott a sorsunk, de az hat évvel és egy örökkévalósággal ezelőtt volt. Vannak persze közös emlékeink, ám arra már rájöttem, hogy némelyik olyan elevenen él bennem, ahogyan Savannahban soha nem élt: ebben nagyon különbözőek vagyunk. Ha ő a csillagokra gondol, én biztosan a közöttük lévő ürességre. És, vele ellentétben, vannak kérdések, amelyeket ezerszer feltettem magamnak azóta, hogy elváltak útjaink. Miért tettem? Vajon megtenném-e újra? Igen, én voltam az, aki véget vetettem a kapcsolatunknak. A körülöttem lévő fák lombja tűzpirosan kezdett ragyogni, akár a felkelő nap. A madarak megkezdték reggeli csicsergésüket, a levegőben fenyő- és földillat árad: más ez, mint szülővárosom tenger- és sóillata. Ebben a pillanatban nyílik a bejárati ajtó, és megpillantom őt. A köztünk lévő távolság ellenére is visszafojtott lélegzettel figyelem, ahogy kilép. Kicsit nyújtózkodik, mielőtt lemegy a lépcsőn, és körülnéz. Mögötte a legelő zöld óceánként vibrál. Savannah oda indul. Az egyik ló nyerítéssel üdvözli, majd egy másik is. Az első gondolatom az, hogy túl apró ő ahhoz, hogy ilyen

10 könnyedén mozogjon közöttük. De mindig jól érezte magát a lovak között, amit ők valószínűleg tudtak. Fél tucat legelészik a kerítésoszlop körül, főleg jellegzetes amerikai lovak. Midas, a fehér csizmás fekete arab telivér pedig félrehúzódva áll. Egyszer ültem rajta, szerencsésen megúsztam sérülés nélkül, és miközben görcsösen kapaszkodtam, hogy túléljem a kalandot, arra gondoltam, milyen nyugodt tekintettel ül Savannah a nyeregben: mintha csak tévét nézne. Most éppen Midast üdvözli. Megdörzsöli az orrát, súg neki valamit, megveregeti a hátsó felét, és amikor elfordul, és az istálló felé indul, Midas hegyezni kezdi a fülét. Savannah eltűnik, majd újra előbukkan, kezében két - azt hiszem, zabbal teli - vödörrel. Felakasztja őket két kerítésoszlopra, a lovak nagy része pedig elindul felé. Amikor hátra lép, hogy helyet adjon nekik, látom, ahogy a haját enyhe szellő borzolja, miközben leveszi az egyik nyerget és kantárt. Amíg Midas eszik, Savannah előkészíti őt egy kis sétára, és néhány perc múlva már úton vannak a legelőn túli erdei ösvény felé. Savannah ugyanolyan, mint hat évvel ezelőtt. Persze, tudom, hogy ez nem teljesen igaz - tavaly egészen közelről láttam a szemei körül az első szarkalábakat -, de az a szemüveg, amelyen keresztül nézem őt, nem változik. Számomra mindig huszonegy éves marad, én pedig huszonhárom. Akkoriban Németországban állomásoztam, és csak később kellett Fallujah-ba és Bagdadba mennem. Savannah levelét a samawah-i vasútállomáson olvastam a megszállás első heteiben. Még haza kellett térnem azok előtt az események előtt, amelyek örökre megváltoztatták az életemet. Most, huszonkilenc évesen, néha elgondolkodom, vajon bizonyos helyzetekben jól döntöttem-e. Ma a katonaélet az egyetlen, amely elképzelhető számomra. Nem tudom, ez jó vagy rossz-e. Sokszor azon kapom magam, hogy fel-alá járkálok, és amikor megkérdeznek, azt válaszolom, hogy

11 katona vagyok, ráadásul komolyan is gondolom. Még mindig egy németországi támaszponton állomásozom, körülbelül ezer dollár megtakarított pénzem van, és évek óta nem randevúztam senkivel. Már nem szörfözöm sokat akkor sem, ha eltávozáson vagyok, de szabadnapjaimon felülök a Harleymra, és elindulok észak vagy dél felé, amerre éppen kedvem tartja. A Harley volt a legjobb dolog, amit életemben vettem, igaz, arrafelé egy vagyonba került. Illik hozzám, mert én is magányos farkassá váltam. A haverjaim nagy része már befejezte a szolgálatot, de engem valószínűleg hamarosan ismét visszaküldenek Irakba. Legalábbis a támaszponton ez a hír járja. Amikor először találkoztam Savannah Lynn Curtisszel - számomra mindig Savannah Lynn Curtis marad -, nem gondoltam volna, hogy az életem olyan irányt vesz, amilyet vett, ahogy azt sem, hogy hivatásos katona lesz belőlem. De találkoztam vele, és ez teszi a mostani életemet olyan különössé. Belészerettem, amikor együtt voltunk, és még jobban megszerettem a külön töltött évek alatt. Történetünk három fő korszakra tagol ható: volt eleje, közepe és vége. És bár így van ez minden történettel, számomra még mindig felfoghatatlan, hogy a miénk miért nem tartott örökké. Sokat gondolok erre, és - mint mindig - az együtt töltött idő újra meg újra eszembe jut. Gyakran felidézem, hogyan is kezdődött, hiszen ezeken az emlékeken kívül most semmim sincs.

12 ELSŐ RÉSZ

13 Első fejezet Wilmington, 2000 A nevem John Tyree ben születtem, és Észak- Karolinában, Wilmingtonban nőttem fel. Abban a városban, amely rendkívül büszke arra, hogy az állam legnagyobb kikötőjével rendelkezik, valamint komoly és mozgalmas történelme van, igaz, nekem ma már úgy tűnik, véletlenül lett a város azzá, ami. Persze, az éghajlat csodálatos, a tengerpart szintén, de a város nem tudott felkészülni az északi államokból ideköltöző nyugdíjasok tömegére, akik valami olcsó helyen szeretnék eltölteni legszebb éveiket. A város egy viszonylag keskeny földsávon fekszik: egyik oldalról a Cape Fear folyó, másikról az óceán határolja. A 17-es út - amely Myrtle Beach és Charleston felé vezet - főútvonalként szeli ketté a várost. Gyerekkoromban apámmal a folyó partján lévő óvárosból tíz perc alatt átértünk autóval Wrightsville Beachbe, de azóta annyi lámpát és bevásárlóközpontot építettek, hogy ma már talán egy órába is beletelik ugyanez, különösen hétvégén, amikor elözönlik a várost a turisták. Wrightsville Beach a parthoz közel, egy kis szigeten található, Wilmington északi részén. Az állam egyik legnépszerűbb üdülőhelye. A dűnéi mentén épült házak nevetségesen drágák, nagy részüket egész nyáron kiadják. Az Outer Banks nevezetű part menti szigetek - talán elszigeteltségük, az itt élő vadlovak, és nem utolsósorban a Wright testvérek híres repülési kísérletei miatt - romantikusabb turistacélpontnak

14 számítanak. Bár szerintem a legtöbb ember, aki a tengerpartra jár nyaralni, akkor érzi magát legjobban, ha talál a közelben egy McDonald'sot vagy Burger Kinget, arra az esetre, ha az apróságoknak nem ízlene a helyi koszt, illetve kettőnél több lehetőség közül szeretne választani az esti szórakozást illetően. Mint minden városban, Wilmingtonban is sok van bizonyos helyekből, míg másokból kevés. Mivel apámnak a földkerekség egyik legbiztosabb kispolgári állása volt - a postahivatalnak szállított küldeményeket -, biztos volt a megélhetésünk. Nem szórtuk a pénzt, így telt mindenre. Nem voltunk gazdagok, de elég közel laktunk a gazdag negyedhez, így a város egyik legjobb középiskolájába járhattam. A barátaim otthonaival ellentétben a mi házunk régi volt és kicsi; a terasz egy része süllyedni kezdett, de az udvar megmentette ettől. A hátsó udvaron volt egy nagy tölgyfa, és nyolcéves koromban építettem egy kis kunyhót a szomszédos építkezésen talált hulladék fából. Apám nem segített (ha néha bevert egy szöget valahová, az csak a véletlen műve lehetett). Ugyanezen a nyáron tanultam meg egyedül szörfözni. Azt hiszem, már akkor észre kellett volna vennem, mennyire különbözöm apámtól, ám ez csak azt mutatja, milyen keveset értünk az életből addig, amíg gyerekek vagyunk. Apámmal annyira különböztünk egymástól, hogy jobban már nem is lehetett volna. Míg ő visszahúzódó és zárkózott volt, addig nekem mindig csinálnom kellett valamit, és gyűlöltem egyedül lenni; míg ő nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra, számomra az iskola inkább a társasági élet színtere volt, ahol ráadásul sportolni is lehetett. Apámnak rossz testtartása volt, séta közben gyakran csoszogott is, én pedig ide-oda ugráltam, és folyton arra kértem, hogy mérje, mennyi idő alatt futok el a háztömb végéig és vissza. Nyolcadikos koromban már magasabb voltam nála, egy évvel később pedig legyőztem szkanderban. A külsőnk is teljesen eltérő volt. Míg

15 neki vörösesszőke haja volt, őzbarna szeme és szeplői, nekem barna hajam, barna szemem, és kreol bőröm, ami májusra már egészen barnára sült. Különbözőségünket igen különösnek találta néhány szomszédunk, érthető módon, hiszen apám teljesen egyedül nevelt fel engem. Ahogy nőttem, néha hallottam, ahogy arról suttogtak, hogy még egyéves sem voltam, amikor anyám elhagyott. Később arra gyanakodtam, hogy találkozott valakivel, de apám ezt soha nem erősítette meg. Csupán annyit mondott, hogy anyám rájött, hogy hibát követett el, amikor olyan fiatalon ment férjhez, és hogy még nem volt elég érett az anyaságra. Soha nem mondott róla sem rosszat, sem jót, de fontosnak tartotta, hogy az imáimba belefoglaljam, függetlenül attól, hogy hol van, és hogy mit tett velem. - Anyádra emlékeztetsz mondta néha. A mai napig nem beszéltem anyámmal, és nem is érzek semmi ilyen irányú késztetést. Azt hiszem, apám boldog volt. Azért fogalmazok így, mert ritkán fejezte ki az érzelmeit. Úgy nőttem fel, hogy kevés ölelésben és pusziban volt részem; vagy ha mégis, azok erőtlenek voltak: mintha csak azért tette volna, mert úgy érezte, meg kell tennie, nem azért, mert igazán akarta. Tudom, hogy szeretett, pláne, hogy vállalta, hogy felnevel, pedig negyvenhárom éves volt, amikor megszülettem, és néha egyébként is úgy gondolom, a szerzetesi élet neki valóbb lett volna, mint a szülőség. Nála hallgatagabb emberrel még nem találkoztam. Néha megkérdezte, hogy vagyok. Szinte soha nem láttam dühösnek, sem nevetni. A szokásai rabja volt. Minden áldott reggel rántottát sütött nekem baconnel, pirítóssal. Meghallgatta, amikor a szintén általa készített vacsora közben elmeséltem, mi történt az iskolában. Két hónappal előre bejelentett minket a fogorvoshoz, szombat reggelenként kifizette a számlákat, vasárnap délutánonként mosott, és minden reggel 7.35-kor indult el otthonról. Teljesen magának való volt; naponta hosszú órákat töltött

16 egyedül, miközben a postai küldeményeket hordta szét. Nem randevúzott senkivel, nem is pókerezett a haverjaival; volt, hogy hetekig meg sem szólalt a telefonja. Ha mégis, biztos, hogy téves hívás volt, vagy esetleg el akartak neki adni valamit. Tudom, hogy nagyon nehéz lehetett engem felnevelnie, de soha nem panaszkodott, még akkor sem, amikor csalódást okoztam neki. Esténként általában egyedül voltam. Apám, miután elvégezte a napi rutinját, bevonult a dolgozószobájába, hogy az érméit nézegesse. Ez volt az egyetlen szenvedélye. A legjobban akkor érezte magát, amikor beült a kuckójába, és a Greysheet című numizmatikai magazint lapozgatva keresgélte gyűjteménye legújabb jövendő darabját. Valójában nagyapám volt az, aki érméket kezdett gyűjteni. Az ő példaképe egy Louis Eliasberg nevű, baltimore-i bankár volt, aki az Egyesült Államok érméinek egyedülálló - dátummal és a pénzverdék védjegyévei ellátott -, teljes gyűjteményével rendelkezett. Nagyapámé vetekedett az övével, ha túl nem szárnyalta. Nagyanyám 1951-ben bekövetkezett halála után az lett a rögeszméje, hogy a fiával közösen hozzon létre egy gyűjteményt. Nyaranta vonattal utaztak a különböző pénzverdékbe, hogy első kézből szerezzék meg az újdonságokat, vagy együtt látogatták a kiállításokat délkeleten. Idővel nagyapám és apám jó kapcsolatokat alakított ki más érmegyűjtőkkel, és egy vagyont költöttek a kollekció bővítésére. Nagyapám, Louis Eliasberggel ellentétben, nem volt gazdag - egy vegyesboltot üzemeltetett Burgaw-ban, amely tönkrement, amikor a városban megjelent a Piggly Wiggly áruházlánc. Soha nem nyílt alkalma Eliasberg gyűjteményével összevetni a sajátját. Ám így is érmékre költötték minden pénzüket. Nagyapám harminc évig hordta ugyanazt a kabátot, egész életében ugyanaz az autója

17 volt, és szinte biztos vagyok benne, hogy apám is azért lett postai alkalmazott, mert csak a középiskolai tandíjra volt pénz, a főiskolára már nem futotta. Nagyapám ugyanolyan fura szerzet volt, mint apám. Az alma nem esik messze a fájától, ahogy a közmondás tartja. Amikor az öregúr meghalt, a végrendeletében az állt, hogy adjuk el a házát, és az árából is érméket vásároljunk. Nem mintha apám nem ezt tette volna egyébként is. Amikor apám megörökölte a gyűjteményt, az már igen értékes volt. Amikor az infláció az egekben járt, és az arany ára 850 dollárt ért unciánként, a gyűjtemény felért egy kisebb vagyonnal, amely bőven elegendő lett volna az én takarékos apámnak, hogy nyugdíjba vonuljon, és többet ért, mint huszonöt évvel később ért volna. De sem nagyapám, sem apám nem az érmék értéke miatt volt szenvedélyes gyűjtő; sokkal inkább az érmék felkutatásának izgalma és a köztük lévő kapocs miatt volt fontos a számukra. Izgalommal töltötte el őket, amikor hosszas, kemény munkával sikerült rábukkanni valami ritkaságra, azt fellelni, odautazni, majd megfelelő áron megszerezni. Volt, amikor megérte az árát, volt, amikor nem; de minden egyes darab kincsnek számított. Apám remélte, hogy majd folytatom a családi hagyományt, és vállalom az ezzel járó áldozatokat. Úgy nőttem fel, hogy télen póttakarókkal aludtam, és évente egy pár cipőt kaptam; soha nem volt pénz ruhára, hacsak az üdvhadseregtől nem érkezett valami. Apámnak még fényképezőgépe sem volt. Egyetlen közös kép készült rólunk: egy atlantai érmevásáron. Egy érmekereskedő készítette a standja előtt, és elküldte nekünk. Évekig apám asztalán állt. A képen apám átkarolja a vállamat, és mindkettőnk arcán elégedett mosoly látható. Kezemben egy frissen szerzett, szinte érintetlen, 1926-D jelzésű, bölényfejet ábrázoló ötcentes. A bölényfejes ötcentesek közül

18 ez volt az egyik legritkább a világon. Utána egy hónapig hot dogot ettünk babbal, mert az érme többe került, mint apám eredetileg gondolta. Ezeket az áldozatokat szívesen vállaltam - egy darabig. Amikor apám - elsős vagy másodikos koromban - az érmékről kezdett mesélni nekem, teljesen egyenrangú félként kezelt. Az, hogy egy felnőtt, pláne egy apa egyenrangúnak tekinti a gyerekét valamiben, remek dolog; ezért szívesen hallgattam őt, ittam a szavait. Akkoriban tudtam, hogy 1927-ben vagy 1924-ben hány Saint-Gaudens-féle dupla sasos érmét vertek, és hogy az 1895-ben New Orleansban kiadott Barber-típusú tízcentes tízszer annyit ért, mint ugyanaz az érme, amelyet ugyanabban az évben Philadelphiában adtak ki. Sőt, még most is tudom. De, apámmal ellentétben, én kinőttem a gyűjtőszenvedélyemet. Ő szinte csak erről a témáról tudott beszélni, és amikor már hat-hét éve minden hétvégémet vele töltöttem, ahelyett hogy a barátaimmal lettem volna, elegem lett az egészből. Mint a legtöbb fiút, engem is más dolgok kezdtek érdekelni: leginkább a sport, a lányok, az autók és a zene. Tizennégy éves koromban már elég kevés időt töltöttem otthon, és kezdtem egyre jobban neheztelni rá. Apránként tudatosodott bennem, mennyire másképp élünk, mint a kortársaim. Míg nekik volt pénzük mozira, vagy arra, hogy márkás szemüveget vegyenek maguknak, én a kanapé alól próbáltam összeszedni az aprópénzt, hogy tudjak magamnak venni egy hamburgert a McDonald'sban. Jó néhány barátom autót kapott a tizenhatodik születésnapjára; én egy 1883-ban, Carson Cityben vert Morgan-ezüstdollárt. Ütött-kopott kanapénkon egy takaróba töröltem a könnyeimet. Ráadásul, tudomásom szerint, akkoriban csak nekünk nem volt kábeltévénk és mikrohullámú sütőnk. Amikor a hűtőszekrényünk tönkrement, apám vett egy használtat, amelynek egyrészt iszonyatosan ronda zöld színe volt, másrészt semmihez nem illett a konyhában. Már annak a

19 gondolata is zavart, hogy a haverjaim esetleg átjönnek hozzánk, és ezért az apámat hibáztattam. Biztosan ronda dolog volt tőlem, hogy ez ennyire zavart - ha annyira hiányzott a pénz, miért nem mentem el füvet nyírni vagy más alkalmi munkát végezni, igaz? -, de így volt. Hálátlan voltam és önző, de még ha el is ismerném, hogy milyen éretlen voltam, akkor sem tudnám a múltat megváltoztatni. Apám észrevette rajtam a változást, de fogalma sem volt, hogyan kezelje a helyzetet. Igaz, a maga egyetlen lehetséges módján megpróbálta: az apjához hasonlóan ő is az érmékről mesélt - ez volt az a téma, amelyről könnyedén, felszabadultan tudott beszélni -, és továbbra is főzött rám; de a kettőnk közötti távolság egyre nőtt. Ezzel egy időben eltávolodtam gyerekkori barátaimtól is. Ők bandákba tömörültek, leginkább annak alapján, hogy ki milyen filmeket szeret, vagy milyen menő pólója van. Éreztem, hogy nem tartozom közéjük. Hát fulladjanak meg, gondoltam. A középiskolában mindenki talál magának társaságot, de azt hiszem, én rossz irányban keresgéltem: olyanokkal kezdtem barátkozni, akiket semmi nem érdekelt, és így tettem én is. Elkezdtem lógni a suliból, cigizni, és vagy háromszor megbüntettek verekedésért is. A sportot is abbahagytam. Másodikos koromig futballoztam, kosárlabdáztam, atletizáltam. Bár apám időnként megkérdezte, mi újság ezen a téren, a részletek láthatóan nem érdekelték, mivel fogalma sem volt egyik sportról sem. Soha életében egyetlen csapatnak sem szurkolt. Másodikos koromban egyszer eljött egy kosármeccsemre. Ott ült a lelátón egy fura, kopaszodó ember kopott dzsekiben és a ruházatához egyáltalán nem illő zokniban. Bár nem volt kövér, a nadrágja mégis olyannak mutatta, mintha három hónapos terhes lett volna. Legszívesebben letagadtam volna; szégyelltem, ahogy

20 kinéz, és a meccs után nem is mentem oda hozzá. Erre nem vagyok büszke, de akkor ilyen voltam. Aztán a helyzet tovább romlott. A középiskola utolsó évében lázadásom elérte a tetőfokát. Már két éve folyamatosan romlottak az eredményeim, ami inkább a lustaságon múlott, mint az eszemen (legalábbis ezzel áltatom magam), és apám többször kapott azon, hogy éjjel részegen próbálok belopózni a lakásba. Egyszer a rendőrség kísért haza, miután egy kábítószeres-piálós bulin elkaptak. Amikor apám leszidott ezért, összevesztem vele, hogy inkább törődjön a maga dolgával, és hetekre egy barátomhoz költöztem. Hazatérésemkor nem szólt egy szót sem; reggelente rántottát, pirítóst és szalonnát tett az asztalra, mintha mi sem történt volna. Valahogy átengedtek az érettségin, de szerintem csak azért, hogy megszabaduljanak tőlem. Tudom, hogy apám aggódott miattam, és néha - a maga szemérmes módján - megkérdezte, nem szeretnék-e továbbtanulni, de addigra eldöntöttem, hogy nem. Munkát akartam, és autót venni, és csupa olyan dolgot, amit tizennyolc éven át nélkülöznöm kellett. Apámnak erről nem beszéltem. Aztán amikor az érettségit követő nyáron rádöbbent, hogy még csak nem is jelentkeztem semmilyen felsőoktatási intézménybe, bezárkózott a szobájába, és sem aznap este, sem másnap a reggelinél nem szólt hozzám. Következő este megint az érméiről kezdett volna diskurálni, hogy megromlott kapcsolatunkat rendezni próbálja. Emlékszel, amikor Atlantában megtaláltad azt a bölényfejes ötcentest, amelyet már évek óta kerestünk? - kérdezte. - Tudod, amiről fénykép is készült! Soha nem felejtem el, milyen izgatott voltál! Apámra és magamra emlékeztettél!

21 Megráztam a fejem; minden apámmal kapcsolatos csalódottságom a felszínre tört. - Megőrülök az érméidtől! - ordítottam. - Ne beszélj nekem többet róluk! Inkább add el azt a nyamvadt gyűjteményt, és csinálj valami mást! Bármi mást! Apám nem szólt egy szót sem, de soha nem felejtem el, milyen fájdalmas arcot vágott, amikor megfordult, majd visszavonult a dolgozószobájába. Megbántottam, és bár magamban azt gondoltam, nem akartam, mélyen legbelül tudtam, hogy ez hazugság. Attól fogva apám ritkán hozta szóba ezt a témát. Csakúgy, mint én. Tátongó szakadékként választott el bennünket, így aztán végképp nem maradt beszédtémánk. Néhány nappal később vettem észre, hogy az egyetlen közös fényképünk is eltűnt a helyéről, nehogy amiatt is megharagudjak. Talán igaza is volt. Azt hittem, kidobta, de az sem érdekelt. Míg felnőttem, sosem jutott eszembe, hogy belépjek a hadseregbe. Annak ellenére, hogy Észak-Karolina katonai szempontból az ország egyik legfontosabb területe - wilmingtontól alig néhány órányira hét támaszpont is található -, számomra a sereg a vesztesek gyűjtőhelye volt. Kinek jó az, ha azzal tölti az életét, hogy kefehajú, egyenruhás talpnyalók parancsait teljesíti? Nekem biztos nem! És - leszámítva a tisztképző iskolák diákjait - a többi középiskolásnak sem. A jobb tanulók inkább az észak-karolinai főiskolára jelentkeztek, a gyengébbek pedig mindenféle munkát elvállaltak, hogy sörözhessenek, csavaroghassanak, lehetőleg úgy, hogy semmilyen felelősséget ne kelljen vállalniuk. Én az utóbbiak közé tartoztam. Az érettségi utáni években mindenféle munkát elvállaltam: mosogattam az Outback Steakhouse étteremben, voltam jegykezelő a helyi moziban, pakoltam dobozokat a Staples cégnél, sütöttem palacsintát a

22 Waffle House-nál, és különböző turistahelyeken árultam értéktelen bóvlit az arra járóknak. Amit kerestem, azt mind elköltöttem, tudtam, hogy semmiféle karriert nem fogok csinálni, és végül mindenhonnan el is küldtek. Mindez egy darabig nem zavart. Éltem az életem, rengeteget szörföztem, reggelente sokáig aludtam, és mivel még mindig otthon laktam, nem kellett albérletre, élelmiszerre, biztosításra vagy egyéb, a jövőmmel kapcsolatos dolgokra költenem. Ráadásul ugyanígy éltek a haverjaim is. Azt hiszem, nem voltam boldogtalan, de egy idő után beleuntam ebbe az életformába. Nem a szörfözés be ban a Bertha és a Fran nevű hurrikán is elérte a partot, és hosszú idő óta először akkor voltak a legnagyobb hullámok -, hanem az azt követő semmittevésbe Leroy kocsmájában. Rájöttem, hogy minden estém egyformán telik: sörözés, találkozás egykori iskolatársakkal, akik megkérdezik, mi újság velem, mire én elmesélem, majd ők is elmesélik, hogy velük mi van. Nem volt nehéz észrevenni, hogy értelmetlen így élni. Még ha volt is saját lakásuk, és néhányan állították, hogy szeretik, amit csinálnak - például az árokásást, az ablakpucolást vagy a mobil WC szállítását -, nem hittem nekik, mert tudtam, hogy korábban nem ilyen életről álmodtak. Lehet, hogy a suliban lusta voltam tanulni, de nem voltam buta. Akkoriban rengeteg lánnyal jártam. A Leroyban mindig voltak lányok. A legtöbbjük felejthető randi volt. Kihasználtam őket, hagytam, hogy ők is ezt tegyék velem, és soha nem mutattam ki, mit érzek irántuk. Egyedül egy Lucy nevű lánnyal tartott néhány hónapnál tovább a kapcsolatunk; bár végül szakítottunk, előtte egy rövid ideig úgy gondoltam, szerelmes vagyok belé. A Wilmington Egyetemre járt, egy évvel idősebb volt nálam, és a diplomaosztó után New Yorkban szeretett volna munkát találni. - Fontos vagy nekem - mondta az utolsó esténken -, de más elképzeléseink vannak az életről. Sokkal többre lennél képes,

23 ám valamiért megelégszel ezzel a semmittevéssel. - Némi habozás után folytatta: - És leginkább: soha nem tudom, hogy valójában mit érzel irántam. Tudtam, hogy igaza van. Ezután nem sokkal repülőre ült, és búcsú nélkül elhagyott. Egy évvel később a szüleitől megszereztem a telefonszámát, felhívtam, és húsz percig beszélgettünk. Egy ügyvéd menyasszonya volt, az azt követő év júniusára tervezték az esküvőt. Ez a telefonbeszélgetés meglepően nagy hatással volt rám. Aznap éppen - megint - kirúgtak valahonnan, és, mint mindig, a Leroyba mentem vigasztalódni. Ugyanazok a balfácánok voltak ott, akik máskor is. Hirtelen rádöbbentem, hogy nem szeretnék több értelmetlen estét ott tölteni, és úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Inkább vettem egy karton sört, és kiültem a partra. Évek óta először gondolkodtam el azon, hogyan is élek, és hogy talán érdemes lenne megfogadnom apám tanácsát: jelentkezni valamelyik főiskolára. A probléma az volt, hogy már olyan rég jártam iskolába, úgy elszoktam a tanulástól, hogy idegennek, sőt, nevetségesnek éreztem az ötletet. Szerencsére - vagy szerencsétlenségemre - éppen ekkor kocogott el mellettem két tengerész. Fiatalosan, fitten, magabiztosan. Ha ők képesek erre, akkor én is, gondoltam. Néhány napig törtem ezen a fejem, aztán apám segített a döntésben. Na nem mintha beszéltem volna neki minderről akkoriban már nem is igen álltunk szóba egymással. Egyik este kimentem a konyhába, és láttam, ahogy - mint mindig - az íróasztalánál ült. Ám most alaposabban szemügyre vettem őt. A haja már gyérült; az a kevés, ami még megmaradt a füle mögött, az is teljesen megőszült. A nyugdíjkorhatárhoz közeledett. Ráébredtem, hogy azok után, amit értem tett, nem hagyhatom cserben. Így hát beléptem a hadseregbe. Először a tengerészekhez szerettem volna kerülni, mert őket ismertem jobban. Wrightsville Beach mindig tele volt a lejeune-i vagy a Cherry

24 Point-i támaszpontokon állomásozó "bőrnyakúakkal", ám amikor határoznom kellett, a szárazföldi haderőt választottam. Így is, úgy is fegyvert adtak volna a kezembe, de ami lényegében eldöntötte a kérdést, az az volt, hogy a tengerészet toborzóirodájában éppen ebédeltek, amikor odaértem, és nem tudtak fogadni, míg a szárazföldi haderőnél - amelynek a toborzóirodája az utca túloldalán volt - igen. Döntésem összességében inkább ötletszerű volt, mint átgondolt. Négy évre köteleztem el magam. Amikor a toborzótiszt kifelé menet megveregette a vállamat és gratulált, akkor kezdtem el azon gondolkodni, mibe is vágtam bele. Ez 1997 végén történt, húszéves koromban. A Fort Benning-i újonckiképző tábor éppen olyan kegyetlen volt, mint gondoltam. Úgy tűnt, az egészet azért találták ki, hogy megaláztatásokkal és egyfajta agymosással arra tanítsanak bennünket, hogy gondolkodás nélkül teljesítsünk minden parancsot, bármilyen ostobaság legyen is az, de én egész hamar megszoktam ezt. A kiképzés végén a gyalogságot választottam. Ezt követően néhány hónapig Louisianában és a jó öreg Fort Braggben gyakorlatoztunk - vagyis megtanultunk embert ölni és rombolni -, aztán az egységemet, amely az 1. Gyalogos Hadosztályba, azaz a Nagy Vörös Egyesbe volt beosztva, Németországba vezényelték. Egy szót sem beszéltem németül, de ez nem okozott gondot, mert szinte mindenki beszélt angolul, akivel kapcsolatba kerültem. Eleinte könnyű dolgunk volt, aztán beindult a katonaélet. Hét pocsék hónapot töltöttem a Balkánon - először 1999-ben Macedóniában, aztán 2000 késő tavaszáig Koszovóban állomásoztam. A sereg nem fizetett túl jól, de legalább nem kellett lakbérre, kosztra költenem, nem kellett csekkeket fizetnem, úgyhogy eleinte volt is egy kis pénzem a bankban. Nem sok, de nekem elég.. Amikor először hazautaztam, halálra untam magam. Második alkalommal Las Vegasba mentem. Az egyik

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZLEPÁK BÁLINT A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZEMLE Összefoglalás Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok

Részletesebben

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet?

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet? Szalai-Bordás Gergő a Földes Ferenc Gimnázium volt diákja, jelenleg az ELTE ÁJK jogász hallgatója. Középiskolás évei során magyar nyelv és irodalom tantárgyból ért el kimagasló eredményeket, valamint az

Részletesebben

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai Főnixmadár A hazugság polipkarjai Előszó A könyv igaz történet, a szerző által megélt és felidézett eseményeken alapul. Egy történet két lélek egymásra találásáról, amelyet a hazugság polipkarjai tartanak

Részletesebben

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! 10/2. Képzeld el ezt a szituációt: Megismerkedtél egy nagyon vonzó pasival. Úgy érezted magad vele, mintha már ezer éve ismernétek egymást.

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Tinta Nász Keszi Bálint 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Barcsi Lilla Szilviának, egyetlen igaz szerelmemnek. Epilógus

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről

Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről KIDSCREEN-52 Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről Szülői kérdőív Page 1 of 7 Kedves Szülő, Dátum: év hónap Hogy van a gyermeke? Hogy érzi magát? Ezeket szeretnénk most megtudni Öntől.

Részletesebben

Karácsony máshol, máshogyan

Karácsony máshol, máshogyan Karácsony máshol, máshogyan A karácsonyt sokféleképpen lehet ünnepelni, s mivel a téma nem is oly régen még aktuális volt, gondoltam, pár újonnan szerzett információt közölnék iskolánk szorgalmas diákjaival:

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet!

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! Előszó Ez a könyv egy kicsit lelkizős, egy kicsit életmód-tanácsadó, személyiségfejlesztő, önmenedzselő. Olyan, mint én, mindenbe belekap

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Málta nem Attard 205

Málta nem Attard 205 Málta Sziasztok! Mészáros Andrea vagyok, negyedéves villamosmérnök hallgató. Kicsit eltérnék a sablon beszámolóktól, szeretnék közvetlenebb, barátibb hangnemet megütni. Már korábban is megfogalmazódott

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

Isten mindig azt teszi, ami a legjobb

Isten mindig azt teszi, ami a legjobb 1 IV. évfolyam, 10. szám, 2010. Szeptember Isten mindig azt teszi, ami a legjobb A korábbiakban már többször is szó volt arról, hogy Isten hatalma milyen nagy. Ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

GR tanfolyam vélemények

GR tanfolyam vélemények GR tanfolyam vélemények (amiket, ha te is csatlakozol, a zárt oldalon élesben olvashatsz majd) A véleményeket rendhagyó módon nem a végén, hanem a 13. leckénél, egy szusszanásnyi időt adva kérem remélem,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt ESETTANULMÁNY 10-es csoport Módszertani nap 2006 február 14 Készítette: Kovács Zsolt Személyi adatok: Név: B Tamás Szül: Sz., 1987. október 31 Iskolai végzettség 8 osztály Ítélete: B Tamás növendék 10-es

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Susan Jeffers. Édesvíz Kiadó Budapest

Susan Jeffers. Édesvíz Kiadó Budapest Susan Jeffers Édesvíz Kiadó Budapest A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Susan Jeffers / Feel the Fear... and Do It Anyway Ballantine Books, an imprint of The Random House Publishing Group, a

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

Egy nagyhírű, nemzetközi cég

Egy nagyhírű, nemzetközi cég Álláshirdetés Egy nagyhírű, nemzetközi cég álláshirdetését nemcsak munkanélküliek olvasták, hanem mások is, akik jobb munkához akartak jutni. A hirdetés elején a cég tevékenységéről, tevékenységének hatékonyságáról

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális

Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális 2014. 03. 31. A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó mezőtúri helyszíne, Debrecen, Nagyvárad és Szeged után Kolozsvárra érkezett a Vagyok,

Részletesebben

2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja

2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja 2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja XIV. évfolyam, V. szám Tartalom Bevezető szövegelés az új szerkesztőtől Az igazgatónő évnyitó beszéde Interjú az új igazgatóhelyettessel

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Indiai titkaim 5 - nagy kupac csomag

Indiai titkaim 5 - nagy kupac csomag 2010 szeptember 05. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Eljött a nagy nap. 1993. december 13-a, Luca napja. Indulás Indiába

Részletesebben