a 18/2011. (IX. 01.) Ök. Sz. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveggel 2

Átírás

1 Gyál Város Önkormányzatának 12/1999.(IX.15.) Ök. számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 1 (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) a 18/2011. (IX. 01.) Ök. Sz. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveggel 2 Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 1. (3) bekezdése és a 16. (1) bekezdése, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 25. (3) bekezdése, 26. -a, 32. (3) bekezdése, 37/C. -a, 38. (2) bekezdése, 41. (2) bekezdése, 45. (1) bekezdése, 92. -a, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) és (2) bekezdései, 21. (1) bekezdése, 29. (1) bekezdése, az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló többször módosított 30/1993.(II.17.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület rendeletalkotási jogkörébe utalt pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések I. cím A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, a gyermekek védelme érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait. II. cím A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya - magasabb rendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed Gyál Város Önkormányzatának illetékességi területén bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert nagykorú személyekre, valamint gyermekekre, fiatal felnőttekre és ezek szüleire is. III. cím Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában a) szociális ellátás: a Szt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetben gyújtható ellátás, b) gyermekvédelmi ellátás: a Gyvt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetben nyújtható ellátás. 1 Kihirdetve: IX Kihírdet: IX. 1.

2 2 II. Fejezet Pénzbeli ellátások I. cím Rendszeres pénzellátás Rendszeres szociális segély 4. 3 (1) A Képviselő-testület rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki erre a Szt. 37/A-37/G. -aiba foglalt rendelkezések alapján jogosult. (2) 4 A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Kormányrendelet 8/A. -ában felsorolt iratokat Lakásfenntartási támogatás 6. (1) Kiegészítő lakásfenntartási támogatás nyújtható a lakhatás feltételeinek a megőrzése érdekében, szociális körülményeinek figyelembevételével annak a családnak vagy személynek, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és az Szt. 38. (2) bekezdése alapján részére nyújtott normatív alapú lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a havi Ft-ot. (2) A kiegészítő lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatással azonos időtartamra kell megállapítani. (3) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege havi Ft. (4) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan be lehet nyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a lakásnak a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó közüzemi számláit. (5) Nem nyújtható kiegészítő lakásfenntartási támogatás annak, akinek lakás hasznosításából származó jövedelme van /A. 9 8/B. 10 Kompenzációs támogatás 8 Ápolási díj 9. (1) A Képviselő-testület ápolási díjban részesíti a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozót a Szt. 41. (1) bekezdésébe foglalt esetekben, valamint akkor, ha a hozzátartozó Módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: VI. 1-jétől. 4 Számozását módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: VI. 1-jétől. 5 Hatályon kívül helyezte: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 2.. Hatálytalan: VI. 1-jétől. 6 Hatályon kívül helyezve: 18/2011. (IX.01.) Ök. Számú rendelet 2. Hatálytalan: IX. 1-étől 7 Hatályon kívül helyezve: 18/2011. (IX.01.) Ök. Számú rendelet 2. Hatálytalan: IX. 1-étől 8 Hatályon kívül helyezte: 27/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelet 1.. Hatálytalan: I. 1-jétől. 9 Hatályon kívül helyezte: 27/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelet 1.. Hatálytalan: I. 1-jétől. 10 Hatályon kívül helyezte: 27/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelet 1.. Hatálytalan: I. 1-jétől.

3 3 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve, ha erre a Szt ai alapján jogosult. (2) Az ápolási díj havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (3) 11 A Szt. 41. (4) bekezdése alapján akkor állapítható meg ápolási díj, ha az ápoló háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (1) 13 A Képviselő-testület a gyermekek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, valamint a családból való kiemelésének a megelőzése céljából a Gyvt. 20. (2) bekezdése szerinti összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 14 részesíti azt a gyermeket, aki erre a Gyvt /A. -ai alapján jogosult. (2) 15 (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 16 iránti kérelemhez mellékelni kell a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 65. -ában felsorolt iratokat, valamint az eljárás során figyelemmel kell lenni a Gyer aiba foglalt rendelkezésekre (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 18 azon gyermekek számára, akiknek szülője vagy más törvényes képviselője a korábban igénybevett támogatást nem a gyermek érdekében használta fel, természetbeni ellátás (gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás vagy térítési díjának átvállalása, tankönyv- és tanszerellátás támogatása, tandíj stb.) formájában is nyújtható. Ezen esetben a megállapított támogatás összege nem fizethető ki a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, hanem közvetlenül annak az intézménynek, szervnek kell utalni, ahol az a gyermek érdekében felhasználásra kerül. 19 (2) Amennyiben a gyermek nem áll intézményi jogviszonyban, illetve az intézményi jogviszonyból eredően nincs térítési kötelezettsége, úgy az ellátást étkezési-utalvány formájában kell folyósítani. Szociális tanulmányi ösztöndíj 12. (1) A Képviselő-testület szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultságot állapít meg annak a 19. életévét be nem töltött állami fenntartású alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeknek, valamint annak a 24. életévét be nem töltött állami fenntartású felsőoktatási intézményben nappali tagozaton - első diploma megszerzésére irányuló képzésben - tanuló fiatal felnőttnek, ha tanulmányi eredménye a 4,5-es tanulmányi átlagot eléri, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% 20 -át. A tanulmányi átlag számítása szempontjából a tanulmányi eredmény szöveges minősítése esetén a kiválóan teljesített minősítés 5-ös, a jól teljesített minősítés 4-es, a megfelelően teljesített minősítés 3-as, a felzárkóztatásra szorul minősítés 2-es érdemjegynek minősül. 21 (2) Szociális tanulmányi ösztöndíjat általános iskolai tanuló esetében első ízben az első osztály elvégzését követően lehet igényelni. (3) A támogatásra való jogosultságot tanulmányi félévre lehet megállapítani a kérelem benyújtását megelőző 11 Beiktatta: 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: IV. 30-tól. 12 Módosította: 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: IV. 30-tól. 13 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 1. (2) bekezdés. Hatályos: II. 23-tól. 14 Módosította: 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: IV. 30-tól. 15 Hatályon kívül helyezte: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 1. (3) bekezdés. Hatálytalan: II. 23-tól. 16 Módosította: 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: IV. 30-tól. 17 Módosította: 22/2002.(XII.05.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: I. 01-jétől. 18 Módosította: 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: IV. 30-tól. 19 A bekezdésből a A védelembe vett gyermekek számára a támogatást természetben kell nyújtani. szövegrészt a 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 4. -a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: IV. 30-tól. 20 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet A bekezdés utolsó mondatát megállapította: 3/2005. (II. 01.) számú rendelet 1.. Hatályos: február 1-jétől.

4 4 tanulmányi félévre vonatkozó bizonyítványban, illetve indexben rögzített átlageredmény figyelembevételével. A szociális tanulmányi ösztöndíj iránti kérelmet tanulmányi félévente meg kell újítani. (4) A szociális tanulmányi ösztöndíj havi mértéke gyermekenként Ft. 22 II. cím Rendkívüli pénzellátás Átmeneti szociális segély 13. (1) A Képviselő-testület átmeneti szociális segélyt nyújt annak az egyedülálló vagy családban élő nagykorú személynek, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Átmeneti szociális segély állapítható meg a családban élő nagykorú személynek, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120% 23 -át. Ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, átmeneti szociális segély állapítható meg akkor is, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az említett mértéket, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% 24 -át. (3) Átmeneti szociális segély az egyedülálló nagykorú személynek akkor állapítható meg, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% 25 -át. (4) Az átmeneti szociális segélyt egy családból egyidejűleg csak egy rászoruló nagykorú személy részére lehet megállapítani és folyósítani. (5) Gyermeket gondozó család nagykorú tagja saját jogon nem igényelhet átmeneti szociális segélyt, ha létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve, ha időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és ezáltal családja létfenntartása kerül veszélybe, hanem kizárólag a veszélyeztetett gyermek jogán - a szülő vagy más törvényes képviselő kérelme alapján - a család a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelheti. (6) 26 A háziorvos által igazolt rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége a család összjövedelméből levonható. 14. (1) Az egy alkalommal kifizethető átmeneti szociális segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35%-át, de nem lehet kevesebb Ft-nál. (2) A támogatás éves keretösszege családonként Ft, a (3) bekezdésben meghatározott szűkítés kivételével. 27 (3) Azon egyedülálló vagy családban élő nagykorú személynek, aki vagy valamely családtagja a tárgyévben rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, illetve időskorúak járadékát vesz vagy vett igénybe legalább 6 hónap időtartamban az adható átmeneti segély éves keretösszege Ft (1) A Képviselő-testület az átmeneti szociális segélyt természetbeni ellátásként élelmiszerutalvány formájában is nyújthatja. 16. (1) A Képviselő-testület az átmeneti szociális segélyt méltányosságból, különösen indokolt esetben a ban meghatározott jogosultsági feltételektől és a 14. -ban meghatározott összeghatártól függetlenül is nyújthatja, ha az egyedülálló vagy a családban élő nagykorú személy rendkívüli élethelyzetbe kerül, ami létfenntartását súlyosan veszélyezteti. 22 Módosította: 3/2005. (II. 01.) számú rendelet 2.. Hatályos: február 1-jétől. 23 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: XI. 1-jétől. 24 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: XI. 1-jétől. 25 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: XI. 1-jétől. 26 Beiktatta: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 4.. Hatályos: XI. 1-jétől. 27 Módosította: 3/2005. (II. 01.) számú rendelet 3.. Hatályos: február 1-jétől. 28 Módosította: 3/2005. (II. 01.) számú rendelet 3.. Hatályos: február 1-jétől.

5 5 (2) Különösen indokolt a méltányosság gyakorlása, ha ennek hiányában az egyedülálló vagy a családban élő nagykorú személynek a) az élete, testi épsége, egészsége valamint b) katasztrófa helyzet, elemi kár következtében létfenntartása kerülne súlyos veszélybe. (3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben az egy alkalommal kifizethető átmeneti szociális segély összege nem haladhatja meg az Ft-ot. (4) A megállapított és kifizetett méltányossági átmeneti szociális segély összegét az egyéb - e rendeletben szabályozott - szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni. (5) A méltányossági átmeneti szociális segély felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a jogosult az összegről - ha kötelezve lett az elszámolásra - nem nyújt be elszámolást a meghatározott határidőn belül, vagy azt nem arra a célra használta fel, amelyre kérte, akkor úgy kell tekinteni, mintha a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna fel. (6) A méltányossági átmeneti szociális segélyt - a konkrét méltányosságra okot adó esetben - egy családból csak egy rászorult nagykorú személy részére lehet megállapítani és folyósítani. Átmeneti kölcsön 17. (1) A Képviselő-testület az átmenetileg ellátatlan egyedülálló vagy családban élő nagykorú személyt kamatmentes kölcsönben részesítheti, ha a kérelmező hitelt érdemlően - a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolásával - bizonyítja, hogy az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervnél öregségi, özvegyi, rokkantsági nyugdíja megállapítása iránt eljárás van folyamatban. (2) Az átmeneti kölcsön összegét esetenként egyedi mérlegelés alapján kell meghatározni, figyelemmel a kérelmező szociális körülményeire, de a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a Ft-ot. 18. (1) A Képviselő-testület az átmeneti kölcsönre jogosulttal szerződést köt, melynek tartalmaznia kell a folyósítás feltételeit, a megítélt támogatás mértékét, az egyösszegű visszafizetés esedékességének időpontját, illetve részletfizetés engedélyezése esetén a kölcsön futamidejét, a havi törlesztő részlet nagyságát és befizetésének határidejét, valamint - ingatlan tulajdonnal rendelkező jogosult esetén - a jogosult azon nyilatkozatát, melyben beleegyezését adja, hogy ingatlanára a megítélt összeg erejéig az önkormányzat javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban. (2) A kamatmentes kölcsönt egy összegben kell visszafizetni, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet. A visszafizetés a kölcsönszerződés megkötését követő második hónap elteltével válik esedékessé. (3) Méltányosságból, ha a jogosult szociális körülményei indokolják, a kölcsön visszafizetésére - a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek szerint - részletfizetés is engedélyezhető. A kölcsönszerződésben a visszafizetésre kiköthető leghosszabb futamidő 1 év. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az átmeneti kölcsön törlesztését a jogosult köteles megkezdeni a kölcsönszerződés megkötését követő második hónap 10. napjáig. (5) A kölcsön visszafizetésére, illetve visszafizetésének megkezdésére egyedi esetekben, egy alkalommal legfeljebb 3 havi halasztás adható, melyre az (1) bekezdés szerinti szerződésben ki kell térni. Temetési segély 19. (1) A Képviselő-testület temetési segélyt nyújthat annak a kérelmezőnek, aki meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, ha megfelel a Szt ába foglal feltételeknek, és a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

6 6 mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. 29 (2) A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének, Ft-nak a 10%-a. (3) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 32/1993.(II.17.) Kormányrendelet 10. -ában felsorolt iratokat. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 20. (1) A Képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt a gyermeknek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermeknek, ha az őt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120% 30 -át. (3) Gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, illetve három vagy több gyermekes család esetében, továbbá, ha a családon belül valamely családtag tartós betegsége áll fenn rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg akkor is a gyermeknek, ha az őt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% 31 -át. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást csak a szülő vagy más törvényes képviselő kezeihez lehet kifizetni, kivéve a 23. -ba foglalt esetet. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. Ez azonban nem pótolja a szülő vagy más törvényes képviselő által előterjesztett kérelmet. 21. (1) Az egy alkalommal kifizethető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35%-át, de nem lehet kevesebb Ftnál. (2) A támogatás éves keretösszege gyermekenként Ft A Képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásként élelmiszerutalvány formájában is nyújthatja (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás azon gyermekek számára, akiknek szülője vagy más törvényes képviselője a korábban igénybevett támogatást nem a gyermek érdekében használta fel, természetbeni ellátás (gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás vagy térítési díjának átvállalása, tankönyv- és tanszerellátás támogatása, tandíj stb.) formájában is nyújtható. Ezen esetben a megállapított támogatás összege nem fizethető ki a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, hanem közvetlenül annak az intézménynek, szervnek kell utalni, ahol az a gyermek érdekében felhasználásra kerül. 34 (2) Amennyiben a gyermek nem áll intézményi jogviszonyban, illetve az intézményi jogviszonyból eredően nincs térítési kötelezettsége, úgy az ellátást étkezési-utalvány formájában kell folyósítani. 24. (1) A Képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást méltányosságból, különösen indokolt esetben a 20. -ban meghatározott jogosultsági feltételektől és a 21. -ban meghatározott összeghatártól függetlenül is nyújthatja, ha a gyermeket gondozó család rendkívüli élethelyzetbe kerül, ami a család 29 A bekezdés utolsó tagmondatának szövegét megállapította a 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 5. -a. Hatályos: IV. 30-tól. 30 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 5.. Hatályos: XI. 1-jétől. 31 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 6.. Hatályos: XI. 1-jétől. 32 Módosította: 3/2005. (II. 01.) számú rendelet 4.. Hatályos: február 1-jétől. 33 Módosította: 22/2002.(XII.05.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: I. 01-jétől. 34 A bekezdésből a A védelembe vett gyermekek számára a támogatást természetben kell nyújtani. szövegrészt a 6/2003.(IV.30.) Ök. számú rendelet 4. -a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: IV. 30-tól.

7 7 létfenntartását súlyosan veszélyezteti. (2) Különösen indokolt a méltányosság gyakorlása, ha ennek hiányában a gyermeket gondozó családban élő személyeknek az élete, testi épsége, egészsége katasztrófa helyzet, elemi kár következtében kerülne súlyos veszélybe. (3) 35 A (2) bekezdésben szabályozott esetekben az egy alkalommal kifizethető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermeklétszámtól függetlenül nem haladhatja meg az Ft-ot. (4) A megállapított és kifizetett méltányossági rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét az egyéb - e rendeletben szabályozott - szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni. (5) A méltányossági rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő az összegről - ha kötelezve lett az elszámolásra - nem nyújt be elszámolást a meghatározott határidőn belül, vagy azt nem arra a célra használta fel, amelyre kérte, akkor úgy kell tekinteni, mintha a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna fel. Iskoláztatási támogatás 36 24/A. 37 (1) A Képviselő-testület iskoláztatási támogatásra való jogosultságot állapít meg hivatalból annak a kiskorú tanköteles, illetve kiskorú nappali tagozaton tanuló gyermeknek, aki a 20. (1)-(3) bekezdése alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül és megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételnek. (2) Iskoláztatási támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben négy napnál, a tanköteles, illetve a nem tanköteles nappali tagozatos kiskorú egy tanítási évben öt óránál igazolatlanul többet nem mulaszt, és ezt a nevelési-oktatási intézmény igazolja. 24/B. 38 (1) Az egy alkalommal kifizethető iskoláztatási támogatás összege a megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 33%-a. (2) A Képviselő-testület az iskoláztatási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként étkezési térítési díjkedvezmény formájában nyújtja. Beiskolázási segély 25. (1) A Képviselő-testület beiskolázási segélyre való jogosultságot állapít meg tanévenként egy alkalommal annak a gyermeknek, aki tanulmányait általános vagy középfokú tanintézetben folytatja és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120% 39 -át. (2) A beiskolázási segély mértéke gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át. (3) A megállapított beiskolázási segély felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő az összegről - ha kötelezve lett az elszámolásra - nem nyújt be elszámolást a meghatározott határidőn belül, vagy azt nem arra a célra használta fel, amelyre kérte, akkor úgy kell tekinteni, mintha a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna fel. III. cím 40 Természetben nyújtott ellátások 35 Módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: VI. 1-jétől. 36 Beiktatta: 21/2001.(XII.05.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: XII. 5-től. 37 Beiktatta: 21/2001.(XII.05.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: XII. 5-től. 38 Beiktatta: 21/2001.(XII.05.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: XII. 5-től. 39 Módosította: 18/1999.(XI.01.) Ök. számú rendelet 8.. Hatályos: XI. 1-jétől. 40 Módosította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: 2004.I.1-jétől.

8 8 Közgyógyellátás 41 25/A. 42 (1) A Képviselő-testület közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és akinek a havi rendszeres -közgyógyellátás keretében rendelhető- gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át. (2) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos által szükségesnek ítélt -közgyógyellátás keretében rendelhetőgyógyszerek tételes felsorolását, annak gyógyszertár által igazolt havi kiadását. IV. cím 43 Eljárási rendelkezések 26. (1) Az e rendeletbe foglalt ellátások igénylése iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani. (2) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásának napjától esedékes, kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet. (3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, a rendszeres szociális segélyre, az időskorúak járadékára, a 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra, az ápolási díjra, a kiegészítő családi pótlékra 44 és a szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultság kezdő napja - a kérelem benyújtásának hónapjában - nem a hónap első napjára esik, akkor a támogatás első havi összegét időarányosan a hónap utolsó napjáig fennmaradó idő figyelembevételével kell megállapítani. (4) A 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot - a kérelem benyújtásának napjától függetlenül - minden esetben október 1-jétől kell megállapítani a fűtési szezonra. (5) A (3) és (4) bekezdésben felsorolt rendszeres ellátások folyósításának megszüntetésekor vagy megszűnésekor - a megszüntetés vagy megszűnés hónapjában - a megállapított támogatás havi összegének azon időarányos részét kell folyósítani, ami a jogosultat a megszüntetés vagy megszűnés napjáig megilleti, kivéve az (6) bekezdésben nevesített esetet. (6) Ha a szociális vagy gyermekvédelmi ellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának tartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást teljes összegben folyósítani kell. 27. (1) Ha a Képviselő-testület a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tartat, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban kell rögzíteni. (2) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta hat hónap még nem telt el. (3) 45 Környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező vagyoni, szociális és egészségügyi körülményeinek tisztázása érdekében a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság megállapítása előtt, továbbá környezettanulmány készítésével vizsgálható a kiegészítő családi pótlék iránti kérelemben, valamint a hozzá csatolt jövedelem nyilatkozatban szereplő adatok valódisága. (4) A rendkívüli segélyformákra való jogosultság megállapítása előtt is környezettanulmányt kell készíteni abban az esetben, ha a kérelmező által előadottak alapján nem állapítható meg egyértelműen a rászorultság ténye, illetve, ha bármi kétség merül fel a kérelem indokoltságát illetően. 41 Beiktatta: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: 2004.I.1-jétől. 42 Beiktatta és szövegét megállapította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 2.. Hatályos: 2004.I.1-jétől. 43 Számozását módosította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: 2004.I.1-jétől. 44 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: II. 23-tól. 45 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 4.. Hatályos: II. 23-tól.

9 9 (5) Az e rendeletbe foglalt ellátások vonatkozásában - magasabb rendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, ha a környezettanulmány készítése során megállapítható, hogy a kérelmező a támogatásra életkörülményeit tekintve nem szorul rá, kérelmét el kell utasítani, függetlenül attól, hogy milyen jövedelemigazolásokat csatolt a kérelméhez, valamint a már megállapított és folyósított ellátást meg kell szüntetni. 28. (1) Az e rendeletbe foglalt ellátások esetében a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt ellátások kivételével 46 - a Képviselő-testület az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozzék a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelem- és az 5. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltésével. A jövedelem igazolására a nettó jövedelmet hitelt érdemlően bizonyító jövedelemigazolást, illetve ennek hiányában egyéb hiteles bizonylatot kell csatolni. (2) 47 A Képviselő-testület a kiegészítő családi pótlék esetében kötelezi a kérelmezőt arra - abban az esetben, ha a Képviselő-testület hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak -, hogy a Gyer. 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kitöltve csatolja az erre irányuló felhívástól számított nyolc napon belül a Képviselő-testület részére. (3) 48 A Képviselő-testület a szociális tanulmányi ösztöndíjra, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra és a beiskolázási segélyre való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozzék a Gyer. 2. számú melléklete szerinti nyilatkozat és a 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltésével. A nyilatkozatok mellé a megfelelő igazolásokat csatolni kell. (4) 49 Ha e rendelet vagy magasabb rendű jogszabály másként nem rendelkezik a rendszeres és rendkívüli ellátásokra való jogosultságok vizsgálatánál - a jövedelemszámításnál - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelmének átlagát, az egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmének átlagát kell figyelembe venni. 29. (1) Az e rendeletbe foglalt ellátások esetében - a (2) bekezdésben felsorolt ellátások kivételével - a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatások megtérítésénél a Szt ába foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (2) 50 A kiegészítő családi pótlék, a szociális tanulmányi ösztöndíj, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az iskoláztatási támogatás és a beiskolázási segély esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatások megtérítésénél a Gyvt ába foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. 30. (1) A házastársak vagy élettársak különélésének bizonyítására, amennyiben ezt a kérelmező egyéb irattal (közjegyzői okirat, jogerős bírósági ítélet a válásról, hatósági bizonyítvány stb.) azért nem igazolja, mivel azok aránytalanul nehezen beszerezhetőek, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított évi IV. törvény 27. -a alapján a kérelmező erre vonatkozó ténybeli nyilatkozata is elfogadható. Az ügyfél különélésre vonatkozó nyilatkozatát, ha ez lehetséges, más bizonyítékokkal összevetve is ellenőrizni kell. (2) Az e rendeletbe foglalt gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában a kérelmező, aki a gyermeket gondozza, házastársától vagy élettársától való különélését igazolhatja még - ha házastársától vagy élettársától külön él, de a szülői felügyelet gyakorlására együttesen jogosultak - a Gyer. 18. (2) bekezdése alapján a Gyámhivatal által jegyzőkönyvbe foglalt megállapodásuk becsatolásával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról. V. cím 51 Hatásköri rendelkezések 31. A Képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatáskörei közül a Polgármesterre ruházza az alábbiakat: a) gyakorolja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával összefüggő feladat- és 46 Beépítette: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 5..(1) bekezdés. Hatályos: II. 23-tól. 47 Beiktatta: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 5..(2) bekezdés. Hatályos: II. 23-tól. 48 Beiktatta: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 5..(2) bekezdés. Hatályos: II. 23-tól. 49 Számozását megváltoztatta: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 5..(2) bekezdés. Hatályos: II. 23-tól. 50 Módosította: 21/2001.(XII.05.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: XII. 5-től. 51 Számozását módosította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 1.. Hatályos: 2004.I.1-jétől.

10 10 hatásköröket; b) gyakorolja a rendszeres szociális segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket; c) gyakorolja az időskorúak járadékával összefüggő feladat- és hatásköröket; d) gyakorolja az ápolási díjjal összefüggő feladat- és hatásköröket; e) gyakorolja az átmeneti szociális segéllyel - a méltányosságból nyújtható átmeneti szociális segély kivételével - összefüggő feladat- és hatásköröket; f) gyakorolja a temetési segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket; g) gyakorolja a köztemetéssel összefüggő feladat- és hatásköröket; h) gyakorolja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással - a méltányosságból nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kivételével - összefüggő feladat- és hatásköröket; i) gyakorolja a kiegészítő családi pótlékkal 52 összefüggő feladat- és hatásköröket; j) gyakorolja a szociális tanulmányi ösztöndíjjal összefüggő feladat- és hatásköröket; k) gyakorolja a beiskolázási segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket; l) 53 gyakorolja a közgyógyellátással összefüggő feladat- és hatásköröket; m) 54 gyakorolja az iskoláztatási támogatással összefüggő feladat- és hatásköröket. 32. A Képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatáskörei közül az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottságra ruházza az alábbiakat: a) gyakorolja a lakásfenntartási támogatással összefüggő feladat- és hatásköröket; b) gyakorolja a méltányossági átmeneti szociális segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket; c) gyakorolja a méltányossági rendkívüli gyermekvédelmi támogatással összefüggő feladat- és hatásköröket; d) gyakorolja az átmeneti kölcsönnel összefüggő feladat- és hatásköröket; e) gyakorolja a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatásokkal összefüggő feladatés hatásköröket; f) A Polgármester és az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottság átruházott hatáskörben hozott első fokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Képviselő-testület bírálja el. III. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások I. cím Az ellátások formái 34. A Képviselő-testület a szociális és gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítja a) az étkeztetést, b) a házi segítségnyújtást, c) a családsegítést, d) a gyermekjóléti szolgáltatást, e) a gyermekek napközbeni ellátását, f) 56 a helyettes szülői ellátást. Étkeztetés 35. (1) A Képviselő-testület a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül a Szt ában meghatározott alanyi kör napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik. (2) Azon személyek részére, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt lakásukhoz kötöttek, a Szociális és Családvédelmi Központ a házi segítségnyújtás keretében szállítja házhoz a napi egyszeri meleg ételt. 52 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 7.. Hatályos: II. 23-tól. 53 Módosította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: 2004.I.1-jétől. 54 Beiktatta: 21/2001.(XII.05.) Ök. számú rendelet 4.. Hatályos: XII. 5-től. 55 Hatályon kívül helyezte: 27/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelet 1.. Hatálytalan: I. 1-jétől. 56 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 4.. Hatályos: VI. 1-jétől.

11 11 (3) Az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. Házi segítségnyújtás 36. (1) A Képviselő-testület a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül biztosítja a házi segítségnyújtást a Szt ában meghatározott jogosulti körnek. (2) A Szociális és Családvédelmi Központ a házi segítségnyújtást főállású házi szociális gondozókkal, valamint tiszteletdíjas társadalmi gondozókkal végezteti. (3) A házi segítségnyújtás igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. Családsegítés 37. (1) A Képviselő-testület az illetékességi területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzetbe vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítését családsegítés keretében biztosítja. (2) A családsegítés körébe tartozó feladatokat a Szociális és Családvédelmi Központ látja el. Speciális alapellátási feladatok 37/A. 57 A Képviselő-testület a speciális alapellátási feladatokat a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül biztosítja a Szt. 65/B.-65/D. -aiban meghatározott jogosulti körnek. Gyermekjóléti szolgáltatás 38. (1) A Képviselő-testület a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a Gyvt ában felsorolt feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a Szociális és Családvédelmi Központ látja el. Gyermekek napközbeni ellátása 39. (1) A Képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, óvodában, iskolai napközis foglalkozás keretében biztosítja. (2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. 39/A. 58 (1) A Képviselő-testület a Gyvt. 40. (2) bekezdés d) pontja értelmében a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül gondoskodik a Gyvt ában meghatározott helyettes szülői hálózatról, mely a családban élő gyermekek átmeneti gondozását biztosítja. (2) A helyettes szülői szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. II. cím Az ellátások igénybevételének módja 40. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. 57 Beiktatta: 22/2002.(XII.05.) Ök. számú rendelet 3.. Hatályos: I. 01-jétől. 58 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 5.. Hatályos: VI. 1-jétől.

12 12 (2) 59 A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet a 34. a)-d) pontjaiban nevesített ellátások esetében a Szociális és Családvédelmi Központ vezetőjéhez, a 34. e) pontjában nevesített ellátás esetében az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez és a 34. f) pontjában nevesített ellátás esetében a jegyzőhöz kell benyújtani. (3) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelem elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezőnél, valamint az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kötött-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést. (4) A térítési díj ellenében igénybe vehető - a Szt. hatálya alá tartozó - ellátási formák esetében a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező jövedelmi viszonyait hitelt érdemlően igazoló iratokat, valamint - a Gyvt. hatálya alá tartozó - gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés esetében a normatív kedvezményeket megalapozó tényeket igazoló iratokat. (5) A Képviselő-testület a normatív kedvezményeket kizárólag a fenntartásában lévő intézményekben biztosítja. 41. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelemről a 34. a)-d) pontjaiban nevesített ellátások esetében a Szociális és Családvédelmi Központ vezetője, a 34. e) pontjában nevesített ellátás esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt. 41/A. 60 A gyermekek átmeneti gondozása keretében a helyettes szülő kijelöléséről a jegyző határozatban dönt. 42. A személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő kérheti - abban az esetben, ha vitatja - a 41. szerinti intézményvezetői döntés Képviselő-testület általi felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül. 42/A. 61 A személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő abban az esetben, ha vitatja a 41/A. és 43. (1) bekezdés f) pontja szerinti jegyzői döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalához. 43. (1) 62 A 34. -ban nevesített személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásra való jogosultságot és ezzel egyidejűleg a szolgáltatás nyújtását a 41. -ban és a 41/A. -ban nevesített igénybevételt engedélyező megszünteti, ha a) az ellátott bejelentett lakóhelye illetve ennek hiányában tartózkodási helye Gyálon megszűnik, b) az ellátást megalapozó feltételek már nem állnak fenn, c) a térítési díj fizetésére kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, d) az ellátott részére a 34. a), b) és e) pontjaiban nevesített ellátás esetén az ellátott tartásra köteles és képes hozzátartozója biztosítja az ellátást, e) a 34. d) pontjában nevesített szolgáltatás elérte célját és annak további fenntartása szükségtelen, illetve, ha a szolgáltatás megszüntetését a szülő vagy más törvényes képviselő kéri és kérelme megalapozott, f) 63 a 34. f) pontjában nevesített szolgáltatás alapjául szolgáló ok már nem áll fenn, azt a szülő vagy más törvényes képviselő kéri, illetve a Gyvt. 45. (6) bekezdésében meghatározott gondozási idő eltelt. (2) 64 Az intézmény vezetője a 34. a)-e) pontjaiban nevesített ellátások megszüntetéséről írásban értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetésére vonatkozó döntést vitatja, felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Képviselő-testülethez. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül. 59 Módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 6.. Hatályos: VI. 1-jétől. 60 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 7.. Hatályos: VI. 1-jétől. 61 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 8.. Hatályos: VI. 1-jétől. 62 A bevezető mondat szövegezését módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 9.. Hatályos: VI. 1-jétől. 63 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 10.. Hatályos: VI. 1-jétől. 64 Az első mondatát módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 11.. Hatályos: VI. 1-jétől.

13 13 III. cím A térítési díj Intézményi és személyi térítési díj 44. (1) 65 A Képviselő-testület a fenntartásában lévő intézmények vonatkozásában - amelyeknél a nyújtott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátás igénybevétele térítési díj köteles - az ellátások intézményi térítési díját évente két alkalommal a) január 31-éig és b) június 30-ig rendeletben állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat egész összegre kerekítve kell megállapítani. (2) A fizetendő személyi térítési díjat a Szt., a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló többször módosított 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet rendelkezéseinek a figyelembevételével kell megállapítani. (3) 66 A személyi térítési díj megállapítására a 34. a)-b) és f) pontjaiban nevesített ellátás igénybevétele esetén a Szociális és Családvédelmi Központ vezetője, a 34. e) pontjában nevesített ellátáson belül az étkeztetés igénybevétele esetén pedig az ellátást biztosító intézmény vezetője jogosult. (4) 67 A személyi térítési díjak összegét és a megállapításuk alapjául szolgáló feltételeket (jövedelmi viszonyokat) a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén február 1-je és február 28-a között, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén július 1-je és július 31-e között felül kell vizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátást döntés alapján - már igénybevevők esetében. (5) 68 Az intézményi térítési díj és az esetlegesen megváltozott alapfeltételek (jövedelmi viszonyok) figyelembevételével felülvizsgált és módosított (újra megállapított), valamint újonnan megállapított személyi térítési díjakat a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén március 1-jétől 69, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén szeptember 1-jétől kell először alkalmazni (fizetni). (6) 70 A megállapított személyi térítési díjat a fizetésre kötelezett a) az étkeztetésért, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésért havonta előre; b) 71 a házi segítségnyújtásért és helyettes szülői ellátásért havonta utólag köteles megfizetni. 45. (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a gyermekétkeztetésnek nem minősülő étkeztetést igénylő, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét. (2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni. (3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 8..(1) bekezdés. Hatályos: V. 1-jétől. 66 Az első tagmondatot módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 12.. Hatályos: VI. 1-jétől. 67 Módosította: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 8..(2) bekezdés. Hatályos: V. 1-jétől. 68 Beépítette: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 8..(3) bekezdés. Hatályos: V. 1-jétől. 69 Módosította: 18/2003.(XII.17.) Ök. számú rendelet 4.. Hatályos: 2004.I.1-jétől. 70 Számozását megváltoztatta: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 8..(3) bekezdés. Hatályos: V. 1-jétől. 71 Módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 13.. Hatályos: VI. 1-jétől.

14 14 a) 1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 20%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege; b) 1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 40%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege; c) 1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 60%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege; d) 1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 80%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege; e) 1,32-szeresét meghaladja, akkor a személyi térítési díj igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díjnak az általános forgalmi adóval növelt összege. 46. (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a házi segítségnyújtást igénylő, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét. (2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni. (3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 20%-a; b) 1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 40%-a; c) 1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 60%-a; d) 1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 80%-a; e) 1,32-szeresét meghaladja, akkor a a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. (4) Ha az étkeztetésben részesülőnek a kiszolgáltatott ételt a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítják, akkor a szállítással kapcsolatban felmerülő költségek csak a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál vehetők figyelembe. Abban az esetben, ha a házi segítségnyújtás az étel házhozszállításán kívül másra nem terjed ki, akkor a személyi térítési díj számításánál a házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának (óradíjának) 50%-át kell figyelembe venni. 46/A. 72 (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a helyettes szülői ellátást igénylő, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét. (2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni. (3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 20%-a; b) 1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 40%-a; c) 1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 60%-a; d) 1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 80%-a; e) 1,32-szeresét meghaladja, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. 72 Beiktatta: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 14.. Hatályos: VI. 1-jétől.

15 A okban szabályozott személyi térítési díj kedvezményt a Szociális és Családvédelmi Központ vezetője állapíthatja meg. 48. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díj fizetésére kötelezett kérheti a személyi térítési díj Képviselő-testület általi felülvizsgálatát, ha annak összegét vitatja vagy csökkentését, illetve elengedését kéri. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a személyi térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül. 49. (1) A 44. (3) bekezdése szerint a személyi térítés díj megállapítására jogosult a megállapított személyi térítési díj összegét saját hatáskörben határozott időre csökkentheti, illetve elengedheti abban az esetben, ha az ellátás igénybevételének ideje alatt a jogosult életkörülményeiben és szociális helyzetében átmenetileg olyan jelentős változás következett be, mely létfenntartását veszélyezteti. (2) A Képviselő-testület a 48. szerinti felülvizsgálat során a személyi térítési díj összegét csökkentheti, illetve elengedheti, ha az igénylő felülvizsgálati kérelembe foglalt indokait megalapozottnak találja (pl.: a személyi térítési díj befizetése - az ellátás ellenére - a kötelezett létfenntartását veszélyezteti, a fizetésre kötelezett nem rendelkezik jövedelemmel, valamint egyéb ingó- és ingatlanvagyonnal, a kötelezett személyi térítési díj kedvezményre jogosult) A megállapított személyi térítési díjat a 34. a) és b) pontjaiban nevesített ellátások igénybevételéért a Szt (2) bekezdésében meghatározott kötelezetti kör, a 34. e) pontjában meghatározott ellátáson belül az étkeztetés igénybevételéért és a 34. f) pontjában meghatározott ellátásért a Gyvt (2) bekezdésében meghatározott kötelezetti kör fizeti meg. 51. A Képviselő-testület a tárgyévi e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó intézményi térítési díjak megállapításáról a Szt., a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló többször módosított 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet rendelkezéseinek a figyelembevételével évente külön rendeletben rendelkezik a 44. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül. IV. cím Hatásköri rendelkezések 52. A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal összefüggő feladat- és hatáskörei közül a Polgármesterre ruházza az alábbiakat: a) felülvizsgálja az igénylő kérelme alapján az ellátás igénybevételére és megszüntetésére vonatkozó intézményvezetői döntést és megteszi a szükséges intézkedéseket; b) felülvizsgálja a térítési díj fizetésére kötelezett kérelme alapján az intézményvezető személyi térítési díj megállapítására vonatkozó döntését és, ha indokolt, akkor a személyi térítési díj összegét csökkentheti, illetve elengedheti; c) 74 gyakorolja a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátás igénybevételével, az intézményi jogviszony keletkezésével összefüggő feladat és-hatásköröket. IV. Fejezet Záró rendelkezések 53. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 12. -ba és a 25. -ba foglalt rendelkezéseket, melyek hatálybalépésének ideje január 1-je. 54. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gyál Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 18/1996.(XII.31.) Ök. számú rendelete, 73 Módosította: 18/2000.(VI.01.) Ök. számú rendelet 15.. Hatályos: VI. 1-jétől. 74 Beépítette: 5/2001.(II.23.) Ök. számú rendelet 9.. Hatályos: II. 23-tól.

16 16 valamint az ezt módosító 5/1997.(IV.01.) Ök számú, a 8/1997.(V.01.) Ök. számú, a 16/1997.(XII.01.) Ök. számú, a 9/1998.(V.01.) Ök. számú és a 3/1999.(III.16.) Ök. számú rendeletek hatályukat vesztik. 55. (1) Ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül felül kell vizsgálni e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a rendelet hatálybalépéséig megállapított aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyét. (2) Ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül felül kell vizsgálnia és újból meg kell állapítania a Szociális és Családvédelmi Központ vezetőjének - e rendelet III. Fejezetébe foglalt rendelkezések, illetve a külön rendeletben szabályozott intézményi térítési díjak figyelembevételével - az étkeztetésért és a házi segítségnyújtásáért fizetett személyi térítési díjakat. Gyimesi István Ujlakiné Dr. Pék Éva polgármester jegyző s. k. s. k. ZÁRADÉK A jelen rendelet január 31. napjáig kihirdetett módosításaival egységes szerkezetbe foglalt - szövege közzé lett téve február 2. napján kifüggesztéssel. Gyál, február 2. Ujlakiné Dr. Pék Éva jegyző s. k.