JELENTÉS. a kötött felhasználású és a mûködési forráshiányra biztosított önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenõrzésérõl

Átírás

1 JELENTÉS a kötött felhasználású és a mûködési forráshiányra biztosított önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenõrzésérõl július 0122

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: V.Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Dr. Lóránt Zoltán számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Turnheimné Lakos Zsuzsa régióvezető főtanácsos A jelentés összeállításában közreműködtek: Ambrus Lajos számvevő tanácsos dr. Klapcsik László számvevő tanácsos dr. Pál Lehelné számvevő dr.vasváriné dr. Rózsa Anikó számvevő tanácsos Az ellenőrzésben résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A témakörrel foglalkozó ÁSZ vizsgálatok jegyzéke: A helyi önkormányzatok által igényelhető évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzése (V-1002/1997. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 0389J000). A helyi önkormányzatok által igényelhető évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzése (V-1002/1998. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 9824J000). A helyi önkormányzatok által igényelhető évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzéséről (V-1002/1999. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 9921J000). Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók, továbbá a Belügyminisztérim folyóirata, az Önkormányzati Tájékoztató rendszeresen közli, valamint a Megyei Közigazgatási Hivatalvezetők részére is átadásra kerül.

3 V /2001. TSZ.: 555 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vizsgálat által érintett támogatási jogcímek tartalmának változásai, az előirányzatok kialakítása, módosítása és felosztása Normatív, kötött felhasználású támogatás A központosított előirányzatok A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása A közoktatáshoz kapcsolódó normatív kötött felhasználású támogatások ellenőrzési tapasztalatai A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása A szabályozási háttér változásával összefüggő problémák A továbbképzések tervezésével és a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos tapasztalatok A támogatás felhasználásának ellenőrzése A támogatás felhasználása és annak nyilvántartása A tanulók tankönyv-vásárlásának támogatása Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére biztosított támogatások ellenőrzési tapasztalatai Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Időskorúak járadéka Rendszeres szociális segély Személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatásához kapcsolódó ellenőrzési tapasztalatok Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 46 1

4

5 Jelentés a kötött felhasználású és a működési forráshiányra biztosított önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXV. törvény a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatok finanszírozásához ,3 millió Ft normatív kötött felhasználású és ,1 millió Ft központosított előirányzatú állami támogatást, valamint a forráshiányos önkormányzatok önállóságának és működőképességének védelme érdekében ,4 millió Ft kiegészítő támogatást biztosított. Az állami támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának vizsgálatára az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2.. (5) bekezdése és az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht) (3) bekezdése alapján, döntően törvényességi, szabályszerűségi szempontok szerint a évi zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódóan került sor. Az ellenőrzés alapvetően a évben igénybe vett támogatásokra terjedt ki. Abban az esetben azonban, ha az egyes ellenőrizendő ügyiratok alapján megállapítható volt, hogy korábbi időszakban vettek igénybe jogtalanul támogatást (egyes jövedelempótló támogatások), illetve a évre feladattal terhelt maradványként áthozott összeg felhasználása nem felelt meg az előírásoknak (pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása), az ellenőrzés e megállapításokat is rögzítette. A helyi önkormányzatoknál a részletes vizsgálat ebben az évben először terjedt ki a normatív kötött felhasználású állami támogatásokra, melyek 9 jogcíméből a korábban a központosított előirányzatok között már vizsgált, az előirányzatok 60%-át kitevő a pedagógus szakvizsga és továbbképzés; a tanulók tankönyvvásárlása; egyes jövedelempótló támogatások (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása) jogcímekre, 3

6 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő állami támogatásának 3 jogcíméből az előirányzatok 94%-át kitevő az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása; működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcímekre igényelt és a kapott összegekre terjedt ki. A központosított előirányzatokhoz kapcsolódó ellenőrzésre elaprózott volta és az önkormányzatok támogatásában képviselt alacsony részaránya miatt csak a minisztériumoknál került sor, a 14 jogcímből az e támogatások 41%-át kitevő pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkáinak támogatása; lakáscélú adósságkezelési támogatás; kiegészítő hozzájárulás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához; hozzájárulás létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz jogcímeket érintően. A központosított előirányzatok vizsgálatának jogcímenkénti megállapításait a jelentés függeléke tartalmazza. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: érvényesült-e az állami támogatások feltételrendszerének jogcímenkénti szabályozása és a kapcsolódó ágazati-szakmai előírások közötti összhang; a központi költségvetésből a különböző feladatokra, illetve célokra biztosított támogatások mennyiben elégítették ki a jogos igényeket; a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e az állami támogatások igénylése, felhasználása és elszámolása; az önkormányzatok belső és intézményi ellenőrzése vizsgálta-e érdemben a támogatások igénylését és elszámolását; szabályszerűen, célszerűen működik-e a támogatási rendszer. A vizsgálandó önkormányzatok kijelölésénél alapvető szempont volt, hogy valamennyi önkormányzati típusra és kiválasztott előirányzat felhasználására általánosítható tapasztalatokat szerezzünk. A vizsgálathoz olyan önkormányzatokat választottunk, amelyeknél az elmúlt években ugyanezekben a témákban, a tárgyévben pedig átfogó ellenőrzést nem végeztünk. Helyszíni ellenőrzést folytattunk a Pénzügy- és a Belügyminisztériumban, továbbá az ország 17 megyéjében összesen 90 települési önkormányzatnál. A Szociális és Családügyi, valamint az Oktatási Minisztériumnál mivel a vizsgált támogatási formákat e helyeken a évi költségvetés tervezésekor már ellenőriztük csak tájékozódtunk, illetve megállapításaink összegzéséről adtunk tájékoztatást. A vizsgálat során 187 önkormányzati intézmény témához kapcsolódó ellenőrzését végeztük el. A helyszíni vizsgálattal érintett önkormányzatok számára juttatott támogatásoknak az ellenőrzés tárgyát képező előirányzatok összegéhez viszonyított arányát a 2. számú melléklet mutatja be. 4

7 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszere az évek során főként a központi költségvetés pénzügyi lehetőségének függvényében alakult. Ezen belül a különböző kiegészítő támogatások arányai, jogcímei időről-időre az aktuális társadalompolitikai feladatok figyelembevételével változtak. A kiegészítő támogatások részben az egyedi helyzetek kezelésére hivatottak, részben az önkormányzatok kiemelt jelentőséggel bíró konkrét feladatainak ellátásához járulnak hozzá. A felhasználási kötöttség e támogatások igénybevételi feltételeinek megfelelő mélységű ismeretét, a felhasználás pontos dokumentálását, elszámolását teszi szükségessé. A évi normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások háromnegyedét a szociális jellegűek, valamint a közoktatáshoz kapcsolódóak teszik ki, így az ellenőrzés elsősorban ezek helyszíni vizsgálatára terjedt ki. A forráshiányos önkormányzatok támogatásának vizsgálatát az önkormányzatok széleskörű érintettsége az önkormányzatoknak közel 44%-a részesült a vizsgált forrás-kiegészítő támogatások valamelyikéből indokolta. Az önkormányzatok pénzügyi szabályozási rendszerében a felhasználási kötöttségű normatív állami támogatások szerepe és súlya egyre nagyobb, miközben a forrásorientált szabályozási rendszer kiegészítő elemeként működő központosított előirányzatok száma és költségvetési aránya is csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt évek költségvetéseiben a központosított előirányzatok és a normatív kötött felhasználású támogatások között részben az ÁSZ javaslatára végrehajtott átcsoportosítást a kiszámíthatóság elve vezérelte; az önkormányzatok az őket alanyi jogon, feladatmutatók alapján, meghatározott fajlagos összeggel megillető állami támogatásokhoz még abban az esetben is, ha ahhoz felhasználási kötöttség kapcsolódik előre tervezhető módon, a normatív finanszírozás rendszerében jussanak. A normatív, kötött felhasználású előirányzatok összege a évben 144,2%- kal magasabb volt az előző évinél, és az önkormányzatoknak biztosított állami támogatások, hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének 10,5%-át tette ki. A növekedést az Egyes jövedelempótló támogatások jogcím előirányzatának a normatív kötött felhasználású előirányzatok közé való átkerülése, ezen belül a központilag támogatható feladatok körének bővülése (rendszeres szociális segélyezés támogatása), az egyes feladatok támogatási arányának növekedése, valamint a lakossági támogatások alapjául szolgáló legkisebb öregségi nyugdíj emelkedése együttesen idézte elő. A központosított előirányzatokról az átcsoportosításokat követően megállapítható, hogy céljuk többnyire a sajátos helyzetekből, feladatokból adódó önkormányzati többletforrás-szükséglet biztosítása. Ezen előirányzatok száma az évi 19-ről 14-re csökkent, összege az önkormányzatoknak biztosított állami támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének 2000-ben a korábbi évek 8-10%-os részarányával szemben mindössze 2%-a volt. 5

8 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A pénzügyi szabályozás továbbra is tartalmazza az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok működőképességének biztosítása érdekében a kiegészítő mechanizmusként működő támogatási rendszert (ÖNHIKI). A évi eredeti előirányzat 1,4%-a volt az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének. Ez az arány az évközi előirányzat-módosítás eredményeként 1,8%-ra emelkedett, de ez még mindig kevesebb, mint az évi 1,9%. Új támogatási formaként lépett be 2000-ben a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcím, ami a likviditási problémák átmeneti megoldását kívánja elősegíteni. Összességében kiszűrve a feladatátrendeződések hatását a kiegészítő támogatásként funkcionáló kötött felhasználású normatív támogatások, központosított előirányzatok és a működésképtelen önkormányzatok támogatása együttesen az önkormányzatoknak juttatott hozzájárulások, támogatások, átengedett személyi jövedelemadó bevételekből mintegy 2%-kal nagyobb részarányt képviseltek 2000-ben, mint az előző évben. Az ellenőrzés körébe vont támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának rendjét a Költségvetési törvényen kívül az ágazati törvények, kormányrendeletek, évente megjelenő pályázati felhívások sora szabályozta, melyek sokasága önmagában is egyik oka volt a vizsgálat által megállapított szabálytalanságoknak. Az esetenként kiforratlan szabályokhoz társult az önkormányzatok hiányos jogszabályismerete, az igénylésekkel kapcsolatos többletadminisztráció és a felhasználási kötöttséggel összefüggő számviteli feladatok. A támogatási igényeket az önkormányzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően, megalapozottan nyújtották be, de a felhasználás és annak dokumentáltsága nem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. A feltárt hibák vizsgálatunk megállapítása szerint belső- és felügyeleti ellenőrzéssel kiszűrhetők lettek volna. Az ellenőrzés hiányára utal, hogy az önkormányzatok a költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan jellemzően nem számoltatták el intézményeiket az oktatási támogatási jogcímek felhasználásáról, hanem az általuk szolgáltatott adatokat felülvizsgálat nélkül elfogadták. A témavizsgálatot a költségvetési beszámoló elkészítése időszakában folytattuk le, így érvényesülhetett a vizsgálat preventív jellege, mivel az ellenőrzési megállapításokat az önkormányzatok figyelembe vehették annak összeállítása során. Nehezítette és időigényesebbé tette a helyszíni ellenőrzéseket ugyanakkor, hogy a költségvetési beszámoló és az ahhoz kapcsolódó elszámolások a vizsgálat időpontjában még nem álltak teljes körűen rendelkezésre. A központosított előirányzatokat a célnak és az önkormányzati igényeknek megfelelően, a jogszabályi előírások és pályázati felhívások figyelembevételével biztosították az igényjogosultaknak. Az is megállapítható, hogy főként a helyi önkormányzati és lakossági források hiánya miatt a lakáscélú adósságkezelési támogatást, a létszámcsökkentési lehetőségek kimerülése miatt pedig az e célra eredetileg tervezett előirányzatot csak részben tudták igénybe venni az önkormányzatok. A évi költségvetési törvény e központosított előirányzatok tekintetében már számol a szükséges módosításokkal. 6

9 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az önkormányzatok a közoktatáshoz kapcsolódó ellenőrzött normatív, kötött felhasználású támogatásokat alapvetően a rendeltetésüknek megfelelő célokra fordították. E támogatások szabályszerű és célszerű felhasználását azonban számos tényező közülük néhány évről-évre visszatérően nehezítette. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés költségeinek évtől bevezetett állami támogatása a pedagógusok számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen lehetőséget biztosít szaktudásuk aktualizálásához. A támogatás szabályozása aprólékos, ugyanakkor nincsenek összhangban az ágazati, a költségvetési és a beszámolási előírások. A naptári évhez igazodó költségvetés és a tanévekre készített beiskolázási tervek közötti összhang megteremtése nehézkes, jelentősen növeli a nyilvántartási és elszámolási feladatokat, a feladattal terhelten következő évre átvitt és évi támogatások elszámoltatására pedig nincs központi előírás. A szabályozás további hiányossága, hogy a többféle statisztikai létszám közül az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe veendőt nem rögzítette. Az átlaglétszámra alapozott támogatás a korábbinál bizonytalanabbá tette az éves beiskolázási terv finanszírozását. A továbbképzést szabályozó kormányrendelet már a hatályba lépésekor is túlzott követelményeket támasztott az ötéves továbbképzési program és az éves beiskolázási terv tartalmi követelményeit illetően, ezért az előírásokat nem vagy csak részben tudta teljesíteni a közoktatási intézmények közel fele. Hiányosságokat elsősorban a helyettesítési és a finanszírozási alprogramoknál tapasztaltunk, amelyek információ és a központi iránymutatás hiányára vezethetők vissza, de a fenntartói és belső ellenőrzés sem minősíthető kielégítőnek. Az intézmények 94%-ánál a támogatás felhasználása összhangban volt a jogszabályi feltételekkel, annak dokumentálása a maradványra vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével 87%-ban megfelelt az előírásoknak. Ugyanakkor a továbbképzési programok kidolgozatlansága, a változások miatti felülvizsgálat és aktualizálás elmaradása következtében a finanszírozási alprogrammal való összhang nehezen volt megállapítható, értelmezhető. A részvételi díjból a pedagógusok önrészét az intézmények néhány kivételtől eltekintve megfelelően állapították meg, az intézmények közel kétharmada saját költségvetése terhére ezt az összeget részben vagy egészben átvállalta. Az állami támogatás terhére történő jutalmazás elve helyileg nem szabályozott, mértékét és feltételeit nem határozták meg. Az állami támogatás évi 30%-os kistelepüléseken 50%-os csökkentése ugyanakkor a jutalmazás lehetőségét az intézmények többségénél már ki is zárta. Nem egyértelmű a szabályozás és egységes gyakorlat sem alakult ki a tanulmányi szerződéskötést illetően. Az állami támogatás segítette a pedagógusok ismereteinek bővítését, korszerűsítését. A középtávú továbbképzési programok célkitűzéseinek teljesülése időarányosnak, illetve annál kedvezőbbnek tekinthető. 7

10 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A tanulók tankönyv vásárlásának állami támogatását szabályozó miniszteri rendelet előírásaiból az intézmények több mint egyharmada nem tartotta be a szociális helyzet felmérésére, a támogatás legalább 25%-ának tartós tankönyv, segédkönyv beszerzésére vonatkozókat. Véleményük szerint ezen előírások rugalmatlanok, nem igazíthatók a helyi szükségletekhez, a támogatás terhére vásárolható segédkönyvek köre pontatlanul van meghatározva. A tartós tankönyvek szükségét azért nem érzik, mivel a tankönyvek kötése gyenge minőségű, hamar elhasználódnak, a szülők anyagi helyzettől függetlenül idegenkednek attól, hogy gyermekük más által már használt tankönyvekből tanuljon. A központi költségvetésből kapott tanulói tankönyv támogatást az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve iskolatípustól függetlenül, differenciálás nélkül adták tovább intézményeiknek. A támogatás differenciált elosztása intézményi szinten sem volt jellemző, az iskolák 25%-a a tankönyvcsomagok árát, 18%-uk a tanulók szociális helyzetét figyelembe véve osztotta el a rendelkezésre álló támogatást. A tanulók tankönyv vásárlásának állami támogatása a növekvő tankönyvárak egyre kisebb hányadát fedezi, ennek ellensúlyozására az önkormányzatoknak több mint 40%-a saját forrásaiból kiegészítette a központi költségvetési támogatást. A települések közel egyötödénél ingyenessé tették a tanulók egy részének vagy egészének tankönyvellátását. A tankönyvtámogatás felhasználásának elszámolásait az intézmények és az önkormányzatok ellenőrizték, számszakilag felülvizsgálták. Ennek ellenére a támogatás átvétele ingyenes tankönyvellátás esetén egyáltalán nem, a támogatással csökkentett befizetendő összeget tartalmazó átvételi elismervények alkalmazása esetén pedig csak közvetett módon volt aláírással igazolva. A központi támogatás helyi kiegészítése, az elszámolások dokumentáltsága és ellenőrzöttsége, valamint a Közoktatási törvényben is rögzített támogatási kötelezettség, de a tankönyvtámogatás társadalmi elfogadottsága miatt sem szükséges a felhasználási kötöttség további fenntartása. A rászoruló családok széles köre és az önkormányzatok bővülő szociális feladatai következtében növekvő fontosságúak és egyre jelentősebb összeget tesznek ki a szociális jellegű állami támogatások. Ezek igénybevételével és felhasználásával kapcsolatban a vizsgálat kedvező tapasztalatokat szerzett. A segélyezéssel, a támogatások igénybevételével kapcsolatos joganyag kiforrott jelentősebb jogszabályi változások az elmúlt évben nem voltak és megfelelő eligazítást ad a végrehajtásban közreműködők számára. A feltárt hiányosságok a jogszabályi előírások helytelen értelmezéséből, figyelmetlenségből vagy a munka mennyiségével arányban nem álló személyi feltételekből adódtak. A gyermekes családok részére meghatározott jövedelemhatár alatt alanyi jogon járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybevételét meghatározó jogszabályok egyértelműen szabályozzák a támogatás igénybevételének módját, feltételeit. A tanulmányaikat folytató nagykorúak esetében mégis szükség lenne a jogszabályok módosítására annak érdekében, hogy támogatásuk a korábbi segélyezéstől függetlenül azonos módon történhessen. A 8

11 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok nagykorúak támogatásával kapcsolatos törvényi értelmezés a vizsgált önkormányzatok 10%-ánál gondot okozott, ezért a vizsgálat jogosulatlan támogatás-igénybevételt is elsősorban ennek kapcsán állapított meg. A támogatás igénybevételét meghatározó jogszabályok január 1-től a vagyonnyilatkozat kérési lehetőséggel módosultak. Ennek megfelelően a vizsgált önkormányzatok közel háromnegyede módosította helyi rendeletét. A helyi rendeletek 15%-ánál kisebb hiányosságokat állapított meg a vizsgálat. A Gyermekvédelmi törvény által előírt analitikus nyilvántartást az önkormányzatok vezették, de azok a törvény által meghatározott információkat a vizsgált önkormányzatok közel 40%-ánál hiányosan tartalmazták. A támogatás megállapításához szükséges jövedelemnyilatkozatok és azok dokumentumokkal való alátámasztása tekintetében is tapasztalt a vizsgálat hiányosságokat. Az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve a támogatottak jövedelmi viszonyait évente felülvizsgálták. Az időskorúak járadékában részesülők száma a támogatási forma évi bevezetése óta eltelt időszakban csökkent, kevés volt az új igénylő, ami a hagyatéki teher visszatartó hatásának tudható be. Az önkormányzatok a helyi szabályozásban a központi előírásokat követték, a járadékot a megfelelően dokumentált törvényi feltételek alapján, jogszerűen állapították meg. A vizsgált kör egyötödére jellemző hiányosság, hogy a hagyatéki teher bejelentési kötelezettséget az önkormányzatok nem tüntetik fel a határozatokban. Ezzel meghiúsult a későbbi igényérvényesítés, a kifizetett járadék visszatérülésének lehetősége. A hagyatéki terhet bejelentő önkormányzatoknál több tényező helytelen közjegyzői jogértelmezés, értékesítés elhúzódása is akadályozta az abból származó bevétel realizálását. A vizsgálat megállapításai szerint a bevételhez jutó önkormányzatok közel fele nem tett eleget a központi költségvetés felé előírt befizetési kötelezettségének. A rendszeres szociális segély évi bevezetése óta történt szabályozásváltozások több alkalommal módosították az ellátásban részesülők körét. A évben hatályba lépett törvénymódosítás hatására a segélyezettek létszáma megháromszorozódott. Az önkormányzatok a segély megállapításának, folyósításának feltételeiről a jogszabályi előírásokkal összhangban levő, a változásokat követő helyi rendeletet alkottak. Az ellátást kérelmezők a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat benyújtották. Hiányosságot a vagyonnyilatkozatok, iskolai bizonyítványok esetében állapított meg az ellenőrzés, az előbbieket az önkormányzatok 9%-ánál, az utóbbiakat 22%-uknál nem csatolták a kérelemhez. A segélyek megállapítása, szüneteltetése, megszüntetése során az önkormányzatok intézkedései szabályszerűek voltak. A Szociális törvényben előírt, legalább 30 napos foglalkoztatást leggyakrabban a helyi kommunális feladatok ellátására, közcélú munka keretében biztosították. Az önkormányzatok a segélyezési időszak elején a foglalkoztatást nem tudták minden érintett esetében megoldani. Ennek oka elsősorban a felajánlható munka hiánya, a segélyezettek munkaalkalmasságának problémái, szer- 9

12 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok vezési gondok voltak. A segélyek felülvizsgálatával, a jogosulatlanul felvett ellátás visszatéríttetésével kapcsolatban előforduló hiányosságok az önkormányzatok 14%-át érintették. A nem egyértelmű időpont meghatározás miatt bizonytalanság volt a januárban esedékes kifizetések utáni állami támogatás igénylésével kapcsolatban, a vizsgált önkormányzatok egy tizedénél ezért pótlólagos juttatásra való jogosultságot állapított meg az ellenőrzés évben az önkormányzatoknak több mint egyharmada részesült a működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatásában, az egy településre jutó támogatás összege az utóbbi négy évben évi 0,9-1,6 millió Ft-tal, 9-22%-kal évről-évre nő. A támogatottak köre viszonylag változatlan, azaz évente ugyanazon önkormányzatok kerülnek működési forráshiányos helyzetbe. A társadalmilag, gazdaságilag elmaradt térségekben az alacsony lakosságszámú települések nem rendelkeznek kötelező feladataik ellátásához az állami hozzájáruláson felül szükséges helyi forrásokkal, és intézményeik kihasználtsága is elmarad az optimálistól. A működési forráshiányos önkormányzatok számát és a támogatási összeget növeli az is, hogy a jelenlegi szabályozás elismerve ezen önkormányzatok jogos fejlesztési igényeit is a felhalmozási célra fordítható bevételi forrásokat bővíti, és közvetett módon a működési kiadások növelésére ösztönöz. Nagy előrelépés a forráshiány algoritmizált számítási módszere, ennek ellenére elsősorban a kisebb községi önkormányzatok kevésbé megbízható költségvetési, számviteli rendszere miatt ez is rejt hibalehetőséget, amit a többlépcsős ellenőrzés során végrehajtott korrekciók is alátámasztanak. A forráshiány bonyolult számítási metodikájának ellenőrzése nagy leterheltséget jelent mind a Területi Államháztartási Hivataloknak, mind a felülvizsgálatot végző PM-BM szakembereknek és nem utolsósorban jelentős munkát okoz a pályázati anyag elkészítése a kistelepülések önkormányzatainak is. Ugyanakkor rontotta e kiegészítő támogatási rendszer hatékonyságát, hogy egyrészt az eredeti feltételrendszertől eltérő tartalmú felülvizsgálati kérelmek kedvező elbírálására is sor került, másrészt az e támogatási forma alapján objektíven juttatható összegen felül a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásából is részesülhettek egyes önkormányzatok. A évi költségvetési törvény az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesüléséről elszámolási kötelezettséget ír elő az önkormányzatoknak. Ez az elszámoltatás azonban független a tényleges működési bevételek és kiadások alakulásától, ezért érdemi információt nem tartalmaz. A jóváhagyott és igénybe vett ÖNHIKI támogatást azon önkormányzatoknak sem kell visszafizetni, amelyeknek teljesítési adatai kedvezőbben alakulnak az elbíráláskor figyelembevettnél, és nincs ténylegesen elismerhető forráshiányuk. Összességében az elmúlt évek változási tendenciáját értékelve az a következtetés vonható le, hogy a bonyolult igénylési rendszer és az évente szigorodó feltételek ellenére a forráshiányos önkormányzatok száma az évihez képest két és félszeresére, de az évekhez képest is közel másfélszeresére növekedett, ami a forrásszabályozási rendszer problémájára hívja fel a figyelmet. 10

13 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számának csökkenését az eredményezhetné, ha összhangban az 1052/1999. (V. 21.) Kormány határozatban foglaltakkal sor kerülne az önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálatára, melynek alapján az önkormányzati szabályozásban a feladatok koncentrálása, a feladat- és hatáskörök megfelelő módon való rendeződésével együtt az önkormányzati forrásszabályozás megújulása is megvalósulna. A vizsgálati megállapítások alapján a helyszíni ellenőrzést végző számvevők különböző intézkedések megtételét javasolták az önkormányzatoknak. Ezek jelentős része a támogatási jogcímek többségét érintően a helyi rendeletek, szabályzatok felülvizsgálatára, a központi szabályozással összhangban lévő pontosítására, módosítására, az analitikus nyilvántartások kiegészítésére, pótlására, a támogatás igénylés megalapozottságát szolgáló egyeztetések elvégzésére, a felügyeleti és belső ellenőrzésnek a támogatások elszámolásával kapcsolatos teendőire hívta fel a figyelmet. Az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódóan további javaslatokat tettünk: a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatásával kapcsolatban a középtávú továbbképzési programok és a beiskolázási tervek felülvizsgálatára, kiegészítésére; a tanulók tankönyvvásárlási támogatása esetében az átvétel egyértelmű dokumentálására, a jogszabály által előírt felmérések, tájékoztatások elvégzésére; a gyermekvédelmi támogatásnál a nagykorú támogatottakkal, valamint az egyszeri gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos helyi szabályok egyértelmű rögzítésére; az időskorúak járadéka esetében a hagyatéki teher ügyintézése során a törvényi előírások fokozottabb betartására. E javaslatokat figyelembe véve a helyszíni ellenőrzést követően az összefoglaló jelentés tervezet elkészültéig az önkormányzatok 11%-a küldte meg a hibák megszüntetése érdekében az intézkedési tervét. Összességében a helyszíni vizsgálattal egyenlegében 7564 ezer Ft állami támogatás elszámolási különbözetet állapítottunk meg, amelyből 3950 ezer Ft-ot az önkormányzatok éves költségvetési beszámolójukban figyelembe vettek, így a zárszámadási törvénynek a fennmaradó 3614 ezer Ft-ra vonatkozóan kell intézkednie. A vizsgálat során fentieken kívül 1997-re 10, 1998-ra 221, 1999-re pedig 2950 ezer Ft, jogosulatlanul igénybe vett támogatást is feltártunk, amit a 6. sz. melléklet mutat be. 11

14 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A helyszíni vizsgálatok lezártát követő önkormányzati zárszámadási és átfogó ellenőrzések során feltárt jogtalanul igénybe vett támogatásokat a 7. sz. melléklet mutatja be. A vizsgálat tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék javasolja, hogy a Kormány 1. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításával tegye egyszerűbbé, egyértelműbbé és ellenőrizhetőbbé a pedagógus szakvizsga és továbbképzés rendszerének szabályozását; szabályozza egyértelműen a részvételi díj 80%-a feletti állami támogatás elszámolhatóságának kritériumait, a tanulmányi szerződéskötés indokolt eseteit; hangolja össze az ágazati és pénzügyi szabályozást, a költségvetésre és beszámoltatásra vonatkozó jogszabályokat. 2. Szabályozza a korábbi támogatási előzményektől függetlenítve a nagykorú, de nappali tagozaton nem középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok gyermekvédelmi támogatást felváltó kiegészítő családi pótlék támogatását. a pénzügyminiszter 1. Gondoskodjon a zárszámadás keretében a helyszíni vizsgálat által feltárt az 5. sz., valamint a 7. sz. mellékletekben felsorolt jogtalanul igénybe vett támogatások és pótlólagos járandóságok, ennek keretében az önkormányzati beszámolókban nem szerepeltetett, 3614 ezer Ft-os egyenleg előirányzati szinten történő rendezéséről. 2. Dolgozza ki a folyamatosan működési forráshiányos önkormányzatoknak utólagos elszámolás mellett biztosítandó kiegészítő normatív támogatására vonatkozó javaslatát, hogy az a feladat- és hatáskörökhöz igazodó forrásszabályozás megvalósulásáig megoldást jelentsen e kör számára. 3. A ben változatlan ÖNHIKI támogatási rendszer alkalmazása során a támogatás odaítélésekor kölcsönösen vegyék figyelembe az igénylő önkormányzatnak juttatott egyéb forráspótló támogatásokat (működési forráshiányos önkormányzatok egyéb támogatása, nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához biztosított kiegészítő támogatás) is; felülvizsgálati kérelem lehetősége esetén ne fogadjanak be az eredeti feltételrendszertől eltérő tartalmú kérelmeket. az oktatási miniszter 1. Kezdeményezze, hogy a tanulók tankönyvvásárlásának támogatása épüljön be a felhasználási kötöttség nélkül biztosított normatív finanszírozás rendszerébe. 12

15 ii. részletes megállapítások 2. Fontolja meg a tankönyvtámogatás helyi felhasználására vonatkozó kötelező arány feloldásának lehetőségét. a szociális és családügyi miniszter 1. Adjon útmutatást az időskorúak támogatásával foglalkozó önkormányzati szakapparátusok számára annak érdekében, hogy a hagyatéki teher rendezésével kapcsolatos feladataikat az előírásoknak megfelelően és eredményesen tudják ellátni. II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A VIZSGÁLAT ÁLTAL ÉRINTETT TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK TARTAL- MÁNAK VÁLTOZÁSAI, AZ ELŐIRÁNYZATOK KIALAKÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA ÉS FELOSZTÁSA A központosított előirányzatokból és a normatív kötött felhasználású támogatások előirányzatából támogatható feladatok körében években a korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapításait, javaslatait is figyelembe véve jelentős változások történtek. Azon feladatokat, amelyeknek támogatása feladatmutatók alapján, meghatározott fajlagos összeggel történt, a központosított előirányzatokból a normatív, kötött felhasználású támogatások körébe csoportosították át, a központosított előirányzatok között pedig újabb jogcímek (pl. kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához, hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára) jelentek meg. A központi költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok a támogatandó feladatok körének változása következtében a korábbi évekhez képest jelentős mértékben átrendeződtek. Az önkormányzatoknál ellenőrzött előirányzatok országos teljesítési adatait a 3/a, a központilag ellenőrzött központosított előirányzatokét pedig a 3/b. sz. melléklet mutatja be. Az ellenőrzött önkormányzatok által igénybe vett, felhasznált, kötelezettségvállalással terhelt, illetve visszafizetendő támogatásokat a 4. sz. melléklet mutatja be Normatív, kötött felhasználású támogatás Normatív, kötött felhasználású támogatás jogcímen évtől juthattak az önkormányzatok kiegészítő forrásokhoz, amikor a központosított előirányzatok közül az oktatással kapcsolatos jogcímek, valamint a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltósági feladatok kerültek át ebbe a támogatási formába. A évben az egyes jövedelempótló támogatások és a lakossági folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása is e jogcímbe került, ugyanakkor a 13

16 ii. részletes megállapítások nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók oktatásához rendelt kiegészítő támogatások felhasználási kötöttsége megszűnt. A normatív, kötött felhasználású támogatások eredeti költségvetési előirányzata az évi ,7 millió Ft-ról a évi költségvetésben ,3 millió Ft-ra növekedett. A 144,2%-os emelkedés oka elsősorban az Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése jogcím átkerülése és annak jelentős, előző évhez képest 80,2%-os előirányzat-növekedése. Ez utóbbi növekedést a támogatás alapjául szolgáló legkisebb öregségi nyugdíj Ft-ról Ft-ra történő emelése, az időskorúak járadékában és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők állami támogatási arányának 5%-os (70%-ról 75%-ra) növekedése tette szükségessé. Bővült a támogatott feladatok köre is, mivel évtől a rendszeres szociális segélyezetteknek kifizetett támogatás összegének 75%-át is visszaigényelhették az önkormányzatok ezen előirányzat terhére. Az ágazati szakmai jogszabályok évközi változása (2000. május 1-től) következtében a rendszeres szociális segélyben részesülők után a közcélú foglalkoztatás időszakára felmerült kiadások egy részére (a rendszeres szociális segély 75%-ának mértékéig) szintén ez az előirányzat biztosított fedezetet. A vizsgálat megállapította, hogy ténylegesen a közcélú foglalkoztatás előirányzatának terhére biztosították e támogatást is. (A közcélú foglalkoztatás kiadásait a évi költségvetési törvény alapján már nem az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése előirányzatból, hanem teljes egészében az azonos elnevezésű előirányzatból kell visszaigényelni.) A központi költségvetésből az önkormányzatokat megillető források nagyságrendjét meghatározó ágazati szakmai törvények változásai közül megemlítendő a közoktatásról szóló törvény módosulása. A pedagógus továbbképzésre valamint a körzeti, térségi feladatokra tervezett támogatások mértékét a módosítás nem külön-külön, hanem együttesen határozza meg, így ezeket a normatív állami hozzájárulási összeg függvényében biztosítandó 7%-os támogatáscsomag részeként 7732,3 millió Ft-os összeggel tervezték. A garantált támogatások további részét a BM fejezet Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása költségvetési alcímén, illetve az OM fejezet Közoktatási feladatfinanszírozás alcímén, elkülönített előirányzatként tervezték meg. A normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzata évközi lemondások, intézményátadások miatt ,7 millió Ft-ra csökkent. A módosított előirányzatot 87,2%-ban használták fel, a maradvány 9179,2 millió Ft, amelynek 72,3%-a az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére biztosított ,8 millió Ft-os előirányzat maradványa. E támogatási jogcím előirányzata több feladat ellátásához biztosít kiegészítő forrást, de az előirányzatot feladatok között nem bontották meg, így nem állapítható meg, hogy a maradvány melyik feladat túltervezéséből adódott. Jelentős maradvány képződött még az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatásának 3773,0 millió Ft-os előirányzatából. A mindössze 30,6%-os felhasználás következtében az előirányzat maradványa 2616,3 millió Ft. Az új támogatási lehetőséget az önkormányzatok nem használták ki, a közcélú munka megszervezése a helyszíni vizsgálati tapasztalatok alapján is jelenleg még 14

17 ii. részletes megállapítások akadozik annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok ennek megszervezését kötelező erővel előírják A központosított előirányzatok A központosított előirányzatokból finanszírozható feladatok száma az évi 19-ről 14-re csökkent, a jóváhagyott eredeti előirányzat (13.806,1 millió Ft) pedig az évinek 31,5%-a. Az évi költségvetés végrehajtásáról szóló évi CXVIII. tv. 25. (7) bekezdése ,1 millió Ft-ra módosította a központosított támogatások évi előirányzatát, mivel 5000 millió Ft-ot hagyott jóvá a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásában dolgozók egyszeri keresetkiegészítésére. Ezen kívül a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokra jóváhagyott 4000 millió Ft-os eredeti előirányzatból a évi árvízkárok helyreállításához kapcsolódóan a vis maior tartalékba 1500 millió Ft-ot; az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatásának II. üteméhez 430,7 millió Ft-ot csoportosítottak át. Az előirányzat átcsoportosítások a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően történtek. A központosított támogatások évi módosított előirányzatát (16.875,4 millió Ft) 96%-ban használták fel, a teljesítés ,7 millió Ft. Előirányzat túllépés egyik jogcím esetében sem volt. A maradványok összege egy kivételtől (lakáscélú adósságkezelési támogatás) eltekintve nem jelentős A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására (ÖNHIKI) a évi költségvetési törvény az előző évhez képest 25,4%-kal több eredeti előirányzatot biztosított. A támogatás igényléséhez szükséges módszertani útmutatót a Pénzügyminisztérium a Belügyminisztériummal közösen a Költségvetési törvényben meghatározott határidőre elkészítette. Lényegesen szigorodtak a forráshiány kimunkálásának szabályai, amelynek következtében alapvetően csökkent a kimutatható forráshiány, illetve az elismerhető támogatási igény mértéke. Ennek ellenére a működési forráshiányos önkormányzatok támogatására a évi költségvetési törvényben biztosított 9613,4 millió Ft eredeti előirányzat tekintettel arra, hogy az önkormányzatok támogatási igénye meghaladta a rendelkezésre álló összeget, kevésnek bizonyult, ezért két alkalommal módosították. A törvényi előírásoknak megfelelő átcsoportosítások eredményeképpen a támogatási jogcím előirányzata ,8 millió Ft-ra, 28,8%-kal növekedett: júliusában a Költségvetési törvény előírásaival összhangban a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források lemondásából felszabaduló előirányzatokból 2308 millió Ft-tal emelték meg a támogatási jogcím előirányzatát. 15

18 ii. részletes megállapítások A II. ütemű kérelmek fedezetéhez a diáksporttal kapcsolatos intézményátadásokból felszabaduló normatív, kötött felhasználású támogatás előirányzatából 0,4 millió Ft-ot, a tanulók tankönyvvásárlási támogatásának lemondásából felszabaduló előirányzatból 26,3 millió Ft-ot, a létszámleépítés központosított előirányzatából pedig 430,7 millió Ft-ot csoportosított át a pénzügyminiszter és a belügyminiszter. A évi kiegészítő támogatás terhére utólagos elszámolási kötelezettség mellett 648 önkormányzat 4613,6 millió Ft összegben (a támogatási összeg eredeti előirányzatának 48%-a) kért előleget, amelyről részben vagy egészben 57 önkormányzat (8,8%) 147,8 millió Ft összegben lemondott. Az előleg igénybevételével kapcsolatosan 29,3 millió Ft kamatot fizettek be az önkormányzatok. A benyújtott kérelmek számából és a támogatási igények összegéből megállapítható, hogy a forráshiányos önkormányzatok nagyrészt az I. ütemben éltek a kiegészítő támogatás igénylési lehetőségével, 1134 helyi önkormányzat igényelt támogatást ,9 millió Ft összegben. A TÁKISZ-ok valamint a PM-BM felülvizsgálatát követően 1070 kérelmet (94,3%-ot) javasoltak támogatásra ,8 millió Ft (a jelzett támogatási igény 66,3%-a) összegben. A támogatási rendszer II. ütemében 293 önkormányzat nyújtotta be támogatási igényét 3542,6 millió Ft összegben. Ebből a felülvizsgálatokat követően 219 önkormányzat részesült 1364,9 millió Ft kiegészítő támogatásban. A támogatottak közül 81 volt az új igénylő önkormányzat, amelyeknek 459,8 millió Ft támogatást hagytak jóvá, és a felülvizsgálati kérelmet benyújtó önkormányzatok közül 138 (71,9%) részesült 905,1 millió Ft támogatásban. Ekkor 74 önkormányzat kérelmét utasították el jogosan, mivel a törvény feltételrendszere alapján forráshiányuk nem volt megalapozott. Összességében a két ütemben benyújtott 1235 önkormányzati kérelemből 1151 önkormányzat részesült támogatásban, az elutasított kérelmek aránya 6,8%. Az önkormányzatok az igényelt támogatási összeg 61,4%-át, a módosított előirányzat egészét, ,8 millió Ft-ot kaptak meg. A kiegészítő támogatásban részesülő önkormányzatok 92,2%-a községi, nagyközségi önkormányzat. Továbbá 7 megyei önkormányzat és egy megyei jogú város részesült a teljes támogatási előirányzat 6,2%-ának megfelelő összegű, átlagosan 96,7 millió Ft-os támogatásban. Ugyanakkor a városok és községek körében az egy települési önkormányzatra jutó támogatás átlagos összege 10,2 millió Ft volt. Területileg a forráshiány döntően azoknál az önkormányzatoknál keletkezett, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból is az elmaradott térségekbe tartoznak. (Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amelyek a jóváhagyott támogatási összeg 39,8%-át kapták meg a két ütemben együttesen). A támogatás odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter a Költségvetési törvényben jóváhagyott határidőre bemutatta az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. 16

19 ii. részletes megállapítások 1.4. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcímen évben első alkalommal biztosított a Költségvetési törvény a likviditási helyzet átmeneti megoldásához támogatást. A törvényben jóváhagyott előirányzat 1200 millió Ft volt, amelyet év közben nem lehetett növelni, felhasználása öt ütemben, 100%-ban megtörtént. A támogatást visszatérítendő és vissza nem térítendő formában lehetett odaítélni, azonban csak az utóbbira került sor. A támogatás jóváhagyásának feltételeit a törvény nem határozta meg, szabályozási kötelezettséget az egyedi problémák kezelhetősége érdekében nem írt elő, elosztását a belügyminiszter hatáskörébe utalta. A 342 kérelmet benyújtó önkormányzatból 259 részesült forrás-kiegészítő támogatásban. Egy önkormányzatra átlagosan 4,6 millió támogatás jutott. 83 önkormányzat kérelmét elutasították, amelynek visszatérő indoka az volt, hogy a forráshiányt az önkormányzat évközi teljesítési adatai nem támasztották alá, illetve az ÖNHIKI támogatás a likviditási problémát kezelni tudja. Az első három alkalommal a támogatás odaítélése az önkormányzatok írásbeli kérelme alapján, az igényt alátámasztó dokumentum, melléklet előzetes kötelező benyújtása nélkül a TÁKISZ véleményének kikérésével, kiegészítő dokumentum bekérésével történt. Az első félév tapasztalatai alapján a belügyminiszter 25/2000. számú utasításában szabályozta a támogatással kapcsolatos döntéselőkészítési feladatokat. Az év második felében benyújtott kérelmekhez az utasításban meghatározott mellékleteket már csatolni kellett. A második félévben az ÖNHIKI támogatás I. ütemének jóváhagyását követően a támogatás iránti igény nagyobb volt az első félévinél. A támogatási kérelmekben elsősorban az ÖNHIKI által nem kezelt hitelállomány törlesztéséhez kértek segítséget az önkormányzatok. A vizsgálat megállapítása szerint a támogatás elosztása az alábbi esetekben nem objektív alapon történt: A megromlott likviditási helyzet valós megítélésére a Belügyminisztérium rendelkezésére álló információk alapján nem volt lehetőség; az önkormányzatok kaptak támogatást az ÖNHIKI jogtalanul igénybe vett előlegének viszszafizetésére, annak kamatára, a polgármesteri hivatal felújítási költségeinek támogatására, az igényelt és jóváhagyott ÖNHIKI támogatás különbözetére, ÁSZ vizsgálat által megállapított visszafizetési kötelezettség fedezetére stb. A támogatási ütemeken kívül, belügyminisztériumi vezetői intézkedésre 22 önkormányzat (ebből 3 megyei önkormányzat) részesült 394,3 millió Ft támogatásban. Ezzel a támogatási előirányzat 32,8%-át használták fel. Az egy önkormányzatra jutó támogatás összege ebben a körben 17,9 millió Ft, a legmagasabb jóváhagyott támogatási összeg 75 millió Ft volt, ami jelentősen meghaladta az átlagos támogatási mértéket. 12 önkormányzat két-három alkalommal is kapott támogatást az 1200 millió Ft-os előirányzat terhére, ebből 10 ÖNHIKI támogatásban is részesült. 17

20 ii. részletes megállapítások A működési forráshiányos önkormányzatok egyéb támogatási rendszerében az objektív döntés feltételei nincsenek meg, adott a lehetősége annak, hogy különböző csatornákból a forráshiányukat meghaladó támogatáshoz jussanak az önkormányzatok. A belügyminiszter a támogatás felosztásáról a Költségvetési törvényben előírt február 28-i határidőre tájékoztatta az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságát, amelyet az elfogadott. 2. A KÖZOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ NORMATÍV KÖTÖTT FELHASZ- NÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI E támogatások közös jellemzője, hogy feladatmutató (időponti vagy átlaglétszám) alapján illeti meg az önkormányzatokat, de elszámoláskor a cél szerinti felhasználást (vagy a feladattal terhelt maradványt, illetve kötelezettségvállalást) is dokumentálni kell. Az ellenőrzésbe bevont pedagógus szakvizsga és továbbképzéshez 2432,3 millió Ft, a tanulók tankönyvvásárlásához 3144,9 millió Ft eredeti előirányzatot biztosított 2000-ben a Költségvetési törvény. A közoktatást érintő normatív kötött felhasználású támogatások közül a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatását 187 intézménynél, a tanulók tankönyv vásárlásának támogatását pedig 128 intézménynél közbeeső jegyzőkönyv felvétele mellett ellenőriztük. A vizsgált önkormányzatok az előbbi támogatási előirányzat 5,5%-át, az utóbbinak pedig 5,9%-át vették igénybe A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása A jogszabályi keretek a közoktatásról szóló törvény, a többször módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az éves költségvetési törvények központi költségvetési támogatás biztosításával évtől lehetővé tették a pedagógusok számára a szakvizsgára vagy ezzel egyenértékű vizsgára történő felkészülés, illetve a hétévenkénti továbbképzés munkáltatók általi tervezését és finanszírozását A szabályozási háttér változásával összefüggő problémák A pedagógus szakvizsga és továbbképzés állami támogatása központosított előirányzatból évtől lett normatív kötött felhasználású. Az és évi költségvetési törvények megváltoztatták a támogatás alapjául szolgáló pedagóguslétszám mérési időpontját, az előző év december 31-i létszáma helyett bevezették a költségvetési évet érintő két tanév nyitó (októberi) statisztikai létszámából számítandó átlaglétszámot. E változtatás hibája egyrészt az, hogy a költségvetési év támogatási előirányzatának összege októberig bizonytalan marad, másrészt a szabályozás nem rögzítette, hogy konkrétan melyik statisztikai létszámot kell figyelembe venni, ezért az önkormány 18