VÁLTOZÁS ÉS FOLYTONOSSÁG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLTOZÁS ÉS FOLYTONOSSÁG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN"

Átírás

1 VALUCH TIBOR VÁLTOZÁS ÉS FOLYTONOSSÁG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A XX. században - és különösen a második felében - a magyar társadalom igen jelentős változásokon ment keresztül. Közvetlenül a második világháború után felcsillant a polgárosodás kiteljesedésének esélye, az ötvenes évek elejétől azonban a már létrejött polgári struktúrákat is megpróbálták teljes mértékben felszámolni. A hatvanas évek végétől kezdetét vette egyfajta felemás polgárosodás - szocialista kispolgárosodás", egy kettős" társadalmi struktúra kialakulása amely végül ahhoz vezetett, hogy a magyar társadalom a nyolcvanas években lényegében már csak" a politikai struktúra jellege és az állami tulajdon túlsúlya miatt volt szocialista". A rendszerváltozás következtében a kilencvenes évek alapvetően a modern polgári berendezkedéshez való visszatérés jegyében teltek. E vázlatos felsorolás alapján is látható, hogy a változások igen gyakoriak s nem egyszer meglehetősen mélyrehatóak voltak. Mindezek ismeretében megkerülhetetlen annak végiggondolása, milyen tényezőkkel magyarázhatók ezek az átalakulások, amelyek alapjaiban forgattak fel struktúrákat, értékrendeket, mentalitásokat és szokásokat. Nyilvánvaló, hogy a társadalom olyan komplexum, amelynek változásai, mozgásai igen ritkán vagy egyáltalán nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. Különösképpen igaz ez, ha a XX. század második felének magyar társadalmában végbement változásokat akarjuk értelmezni és megérteni. Ebben az esetben sem lehet - bármennyire kézenfekvőnek tűnjön is - az átrendeződéseket pusztán a politika számlájára írni, mint ahogyan a gazdasági viszonyok sem tehetők meg önmagukban végső mozgatóknak. Természetesen az is igaz - különösen az ötvenes és a hatvanas évek esetében -, hogy a politikai tényezőknek és akaratoknak igen jelentős szerepe volt a társadalmi átalakulások kezdeményezésében, ám a folyamatokat a gazdasági viszonyok és nem utolsó sorban a társadalom belső mechanizmusai, válaszreakciói is jelentős mértékben befolyásolták. Korszakhatárok Magától értetődő, hogy a XX. század második felét nem lehet egységes korszakként kezelni. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a politikatörténeti és a társadalomtörténeti korszakhatárok nem esnek egybe. A társadalmi változások hol megelőzik a politikai fordulópontokat, hol átnyúlnak rajtuk. Példaként elegendő megemlíteni, hogy 1944/45 a Horthy-kori társadalmi-politikai berendezkedés felbomlásának, az új, szuverenitásában korlátozott demokratikus rendszer kialakulásának időszaka. Az elitváltás és a földreform révén közvetlen társadalmi változások is elindultak, de a gyökeres átalakulások, a felemás polgári társadalomszerkezet felszámolására irányuló törekvések csak a kommunista hatalomátvételt követően bontakoztak ki.

2 Talán ennél is szemléletesebb példa a paraszti társadalom helyzetének megváltozása. A földreform 1945-ben elsősorban politikai és szociális indíttatású intézkedés volt, bár jelentős gazdasági okok is álltak a hátterében. Társadalmi hatását tekintve azonban az volt a legfontosabb következménye, hogy megerősítette a paraszttársadalmat meggyőződésében: a paraszti mobilitás hagyományos útja - amelynek meghatározó eleme a föld és a műveléséhez szükséges eszközök magántulajdona - a közelebbi és a távolabbi jövőben is járható lesz. A reform következtében ugyan mérséklődött az agrárszegénység, a legnagyobb mértékben a törpe- és kisbirtokosok száma növekedett - a változások a középparaszti réteget lényegében érintetlenül hagyták tól kezdődően ennek a tradicionális paraszttársadalomnak a felszámolására és állami ellenőrzésére tettek meg-megújuló kísérleteket. Ezek azonban csak másfél évtized után vezettek eredményre, amikorra a falvak népének a többségét sikerült mezőgazdasági szövetkezetekbe bekényszeríteni. De ez a föld és a termelőeszközök magántulajdonának felszámolása következtében kialakult kusza állapot csak rövid ideig tartott. A hatvanas évek második harmadától folyamatosan megszülettek a válaszreakciók, amelyek skálája a földtől való elmeneküléstől - a faluból városba költözéssel együtt járó foglalkozásváltástól - a mikrotársadalmi viszonyok szövetkezeti munkaszervezetben történő érvényesítésén keresztül, az önellátó háztáji gazdaságok árutermelő kisüzemmé fejlesztéséig terjedt. A szocialista korszak társadalmi folyamatai azt is kitűnően illusztrálják, hogy a társadalmi formák, szerkezetek átalakulása hosszan elnyúló folyamat. Ha elfogadjuk is, hogy a kollektivizálással a hagyományos paraszti világ alkonya köszöntött be, s hogy a föld (birtoklása) elveszítette korábbi értékmérő és presztízsképző szerepét, a hetvenes-nyolcvanas évek eseményeinek ismeretében az sem vitatható, hogy a hagyományos paraszti világhoz kötődő értékek, tradíciók és szokások a megindult bomlási folyamat ellenére is hatottak, illetve esetenként új és új formában jelentek meg. Közvetve ez is arra utal, hogy bár a hazai társadalom átalakulási folyamatai és a politikai kurzusok váltakozásai között vannak kapcsolódási pontok, ezek szerepét nem szabad túlbecsülnünk - igaz, alábecsülni sem. Politikatörténeti szempontból az 1944/45 utáni bő fél évszázad első szakasza, a parlamentáris demokrácia kialakításának kísérlete 1947-ig tartott. A második, 1963-ig terjedő másfél évtizedet lehet a klasszikus szocialista rendszer" időszakának tekinteni, míg az 1963 és 1982 közötti időszak a Kádári-konszolidáció korszaka. A nyolcvanas évek a rendszer válságának és a demokratikus átmenet feltételei kialakulásának az időszaka, a kilencvenes évtized pedig a parlamentáris demokrácia létrejöttének kora. Társadalmi értelemben a korszakolás némiképp egyszerűbb. Hiszen az től a hatvanas évek végéig terjedő időszak értelmezhető úgy, mint a társadalom teljes körű államosítására, a korábban létező társadalmi formák és szerkezetek felszámolásra tett kísérlet időszaka. A hatvanas-hetvenes évek fordulójától a nyolcvanas évek végéig terjedő korszak a polgárjogok nélküli", felemás polgárosodás periódusa volt, amely majd a kilencvenes évek elejétől válhatott teljesebbé.

3 Komái János 1 a magyar fejlődést politikai gazdaságtani szempontból elemezve az átalakulás időben hosszan elnyúló jellegét emelte ki. A klasszikus szocialista kísérlet" és az 1956-ot követő megtorlás lezárulása után az ország politikai vezetőrétege alapvetően igyekezett kerülni a társadalmi konfliktusokat, azok kiéleződését. A viszonyok átrendeződése ennek következtében, ha kis lépésekben is, de már a hatvanas évek közepén megkezdődött. Értelmezésében az elmúlt három évtized alapvetően két szakaszra osztható: az 1968 és 1989 közötti reformszocialista periódusra és az azt követő posztszocialista korszakra. Ezt a megközelítést azzal tehetjük teljessé, ha beiktatjuk a klasszikus szocialista szakaszt, amelyet Kornai A szocialista rendszer 1 című munkájában szűkebb értelemben 1948 és 1956 közé tett, kicsit tágabb értelmezésben pedig a hatvanas évek elejéig tartó kísérletnek tekintett. Érdekes és szembeötlő tény, hogy amikorra a hatvanas évek elején kiépült az ideológiai elvárásokat leginkább megközelítő rendszer, már az ettől való eltávolodás is megkezdődött. Gazdasági szempontból tekintve: mire kialakult a tervutasításos gazdaság rendszere, addigra megkezdődött átalakítása is - a működőképesség fenntartása érdekében. Egyre több elemet próbáltak átvenni a kapitalista rendszerektől, például a piaci koordinációt, kisüzemekig terjedően a magántulajdont is - természetesen ügyelve az ellenőrzés fenntartására és a politikai hatalom megőrzésére. A gazdasági változások és a politikai viszonyok lassú felpuhulása közepette jelentős társadalmi csoportok próbáltak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A régi szocialista társadalmon belül már formálódott egy másik, kapitalista társadalom. Sokan elkezdtek előbb féllábbal, utána már esetleg mindkét lábbal átállni egy másik, az új társadalommal konform pozícióba.'" Változások és értelmezések A második világháborút követő évtizedek magyar társadalomtörténetének egyik legnyitottabb kérdése a társadalomszerkezetben bekövetkezett változások megítélése, értelmezése. A hazai társadalomtudományban lényegében csak abban van egyetértés, hogy a háború befejeződése lehetőséget teremtett a Horthy-kor társadalmi feszültségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklésére, a társadalmi struktúrában mutatkozó aránytalanságok csökkentésére, a felemás polgárosodás teljes körűvé tételére. A fordulat éveit követően létrejött szocialista rendszer társadalmi folyamatainak megítélése azonban már erősen vitatott. Bár a szocialista társadalmi forradalom zajlott le" típusú megközelítés nyilvánvalóan irrelevánssá vált, a változásokat alapvetően pozitív folyamatként értékelő, modernizációs szemlélet még viszonylag széles körben jelen van. A kilencvenes években felerősödtek azok a hangok, amelyek a kommunista Kornai János: Négy jellegzetesség - a magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben I II. Közgazdasági Szemle, (a továbbiakban Kornai, 1995/12, 1996/1.) 1995/ ; 1996/ Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Bp., HVG. RT. Kornai, 1996/1.4.

4 hatalomátvételt követő átalakulások esetében kizárólag a - kétségkívül létező - negatív vonásokra koncentrálnak, és azt emelik ki, hogy a magyar társadalom struktúrája az ötvenes években teljes mértékben szétzilálódott. Egy másik vonulat az előzőeknél teljesebb körű megközelítésre - a negatív és pozitív trendek mérlegelésére, a hatalom és a társadalom változó viszonyrendszereinek feltárására, illetve egy ezek figyelembevételén alapuló értelmezés kialakítására - törekszik. Napjainkban a korszakkal foglalkozó társadalomtörténészek többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy 1950 és 1960 között a kommunista párt mindent elkövetett a felemás polgári társadalmi struktúrák teljes lerombolása, a marxista ideológiai elvárásoknak megfelelő, szocialista" társadalmi tagolódás létrehozása érdekében Persze nem az eredeti politikai és ideológiai szándékok valósultak meg. A valóságban szó sem volt az osztálynélküli társadalom kialakulásáról vagy a társadalmi egyenlőtlenségek teljes körű felszámolásáról, pusztán új rétegképző és egyenlőtlenségeket teremtő tényezők - például a vagyon helyett a politikai pozíció, tulajdon helyett a munkaszervezetben elfoglalt hely - léptek a régiek helyére. Ezeknek a társadalmat részlegesen újrastrukturáló folyamatoknak a hatására a szocialista rendszer privilegizáltjainak előnye hosszú időn keresztül növekedett más társadalmi csoportokkal szemben. 4 4 A területi egyenlőtlenségek például az ötvenes és a hetvenes években növekedtek számottevően. Az ötvenes évek településpolitikája fejlesztési forrást csak az ún. szocialista városoknak és a fővárosnak biztosított. A falvaknak - az újonnan létesített tanyaközpontok kivételével - lényegében nem volt forrásuk a szükséges beruházásokhoz. A hetvenes évek településfejlesztési gyakorlata az 1971-től életbe léptetett Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció jegyében a magyar településhálózat két harmadát a nem fejlesztendő kategóriába sorolta be. (Részletesen lásd Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza, Pécs, Dialóg-Campus) Ugyanakkor a vagyoni-jövedelmi különbségek a hetvenes-nyolcvanas években fokozódtak jelentős mértékben. Mivel Magyarországon a szocialista korszakban a pénzügyi megtakarítások kezelésének egyetlen legális formája a takarékbetét volt, ebben az összefüggésben érdemes a lakossági takarékbetét-állomány változásait megvizsgálnunk, amely 1950-ben' 289 millió, 1960-ban 5,5 milliárd, 1970-ben 42,7 milliárd 1975-ben 81,2 milliárd, 1987-ben pedig 286 milliárd forint volt. A növekedési ütem még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük a pénzromlás hatásait, az igen alacsony reálkamatokat, illetve azt, hogy a hetvenes évek második felétől hosszú éveken keresztül lényegében negatív reálkamatok alakultak ki (A lakosság jövedelme Bp., KSH. 43.). A kérdés másik oldala, hogy a lakossági - áruvásárlási és lakás - hitelek kamata is relatíve alacsony volt, így megérte az államnak tartozni. Ennek a felismerését mutatja, hogy a lakossági hitelek állománya 1960 és 1980 között a tízszeresére emelkedett. Közvetett módon a vagyonosodást mutatja, hogy 1975-ben olyan betétkönyvet regisztráltak, amelyekben az elhelyezett összeg meghaladta az forintot. Ezeknek a betéteknek az együttes értéke 32,1 milliárd Ft volt, ami arra enged következtetni, hogy a jobb módúak betéteinek átlagos nagysága megközelítette a Ft-ot. Ez közel három évi átlagkeresetnek felelt meg (A lakosság jövedelme és fogyasztása Bp., KSH. 41.). A vagyonszerzés dinamizmusát talán ennél is jobban jelzi, ha a legnagyobb betétek számának és tőkeállományának változásait tekintjük át ben Ft feletti megtakarítás-állományt 328 takarékbetétkönyvben regisztráltak, együttes értékük 321 millió Ft volt, 1976-ban már ilyet jegyeztek, amelyeknek összesített értéke 877 millió Ft-t tett ki; 1980-ban a

5 A proletarizáció, a magántulajdontól való megfosztás folyamata - a kommunista politikusok szándékaival ellentétesen - időben elhúzódott, és csak a hatvanas évek első harmadában zárult le. A magántulajdont, illetve a kistulajdonosi réteget - az igen erős korlátozás ellenére - ekkor sem számolták fel teljes mértékben. A hatvanas és a hetvenes években az önálló foglalkozásúak mintegy negyedmilliós csoportjának egyötöde termelő-magántulajdonnal nem rendelkező szellemi foglalkozású volt, míg a maradékot fele-fele arányban parasztgazdák és kisiparosok tették ki. Másfelől mire - a korabeli szóhasználattal élve - befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon", vagyis a társadalom és a gazdaság valamennyi szférája felett teljessé vált az állami ellenőrzés, addigra az is nyilvánvalóvá vált, hogy biztosítani kell a kor viszonyai között szemérmesen személyi tulajdonná átkeresztelt magántulajdon - korlátozott - visszailletve megszerzésének lehetőségét, mert ennek hiányában az egész rendszer működésképtelenné válik. Ennek a felismerésnek a hallgatólagos tudomásul vétele húzódott meg a háztáji gazdaságok engedélyezése mögött éppen úgy, mint az iparban és a szolgáltató szektorban folytatott második gazdaságbeli tevékenységek eltűrése, majd fokozatos legalizálása mögött. Rétegek és pozíciók A társadalom rétegződésében, szerkezetének átalakulásában tehát a politikai tőke meghatározó volta éppen akkor kezdett megszűnni, amikor látszólag kizárólagos tényezővé vált. A különböző társadalmi, gazdasági, kulturális tőkék szerepe ezt követően kezdett ismét növekedni. Tulajdonképpen ezek a felismerések tükröződtek a hatvanas évek társadalmi rétegződéssel kapcsolatos kutatásaiban és elemzéseiben is. A jelenleg elfogadottnak tekintett megközelítések többsége abból indul ki, hogy a kommunista hatalomátvétel azonnali és radikális társadalmi változásokkal járt együtt, félmillió Ft feletti betétek száma db volt, a bennük levő tőke pedig meghaladta a 2,54 milliárd Ft-t, ami átlagosan Ft megtakarítást jelent betétenként. A jövedelmi különbségek növekedését mutatja, hogy ugyanebben az évben az forint alatti betétek együttes összege 2,25 milliárd Ft volt, ezen azonban 1,62 millió betétes osztozott ban az Ft-nál nagyobb megtakarítás-állománnyal rendelkezők száma már volt, a megtakarítások összege pedig 14,6 milliárd Ft, az egy főre eső megtakarítás átlaga forintot tett ki. Többet árul el a differenciálódás folyamatáról, ha figyelembe vesszük, hogy az egymillió forintnál nagyobb betétesek száma elérte a t s ezekben a könyvekben 4,15 milliárd forintot tartottak nyilván, ami forintos átlagos megtakarítást jelentett. A változások méreteit jól mutatja, hogy a lakossági takarékbetét-állomány 1970 és 1986 között hat és félszeresére emelkedett. Ha pusztán ezt az egy tényezőt tekintjük, akkor azt lehet mondani, hogy a - takarékbetéteik alapján - milliomosok száma a hetvenes évek folyamán mintegy tízszeresére nőtt az országban. S ez a feltételezés már csak azért sem teljesen jogosulatlan, mert aki a korabeli viszonyok között ekkora pénzbeli megtakarítással rendelkezett, az nyilvánvalóan komolyabb értékű ingatlant és ingóságokat is birtokolt. (1978-ban egy átlagos Skoda típusú autó forintba került, az egy keresőre jutó bruttó havi átlagbér pedig fórint, egy átlagos lakótelepi 54 négyzetméteres lakás ára 3^ Ft volt.)

6 ami véleményem szerint csak részben állja meg a helyét. A változások dinamikáját és radikalizmusát természetesen nem lehet kétségbe vonni, ám a politikai indíttatású társadalmi átrendeződés időben elhúzódott, ami az eredeti ideológiai-politikai célkitűzések maradéktalan megvalósítását is kétségessé tette. Például a nagypolgári, középosztályi csoportok korlátozása már a koalíciós korszakban megkezdődött, társadalmi pozícióvesztésük folyamata az ötvenes években felgyorsult. A társadalmi mobilitással foglalkozó kiterjedt szakirodalom ugyanakkor kimutatta, hogy ezeknek a csoportoknak a marginalizáltsága a hatvanas évek végétől folyamatosan mérséklődött. Tulajdonképpen ezt támasztja alá Gáti Tibor és Horváth Ágota kutatása a háború előtti Pápa középosztályának utótörténetéről. Családi mobilitási ívek elemzése alapján kimutatták, hogy azok a középosztályi családok, amelyek az ötvenes évek elején elveszítették korábbi státuszukat, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva - lakóhelyváltás, a középosztályi mentalitás megőrzése, a szimbolikus tőkék váltogatása - elsősorban leszármazottaik révén többnyire sikeres rekonverziót hajtottak végre, és a mai generáció jelentős része már a rendszerváltozás előtti években is magas társadalmi státusszal rendelkezett.' De hasonlóképpen elhúzódott időben a parasztság átalakulása is. A paraszti társadalom esetében a földtulajdon az 1945 és 1960 közötti időszakban továbbra is a rétegződés fontos tényezője maradt. A tulajdonjog elvesztését követően szerepe csökkent, de nem tűnt el teljesen, többek között befolyásolta a termelőszövetkezetek munkaszervezetében betöltött pozíciót vagy a helyi társadalmon belüli presztízst. A háború előtti kispolgáricsoportok átrendeződése tekintetében a legszembeötlőbb változás az önálló kisegzisztenciák - kisiparosok és kiskereskedők - létszámának drasztikus csökkenése. Ám az is megfigyelhető, hogy a korlátozások enyhülésével a kisiparosok létszáma is szinte azonnal növekszik/' A kispolgári életvitel formális feltételei nehezebben áttekinthetőkké váltak, de a szocialista bürokrácia kiteljesedésével az altiszti, hivatalsegédi réteg létszáma is gyarapodott. Lényeges változás volt az ötvenes-hatvanas évek folyamán, hogy a kommunista hatalomátvétel előtt még jelenlévő csoporttudat, csoportidentitás elveszett vagy igen erősen meggyengült, az egyes társadalmi csoportok közötti választóvonalak erősen elmosódottá váltak. A magyar társadalom mobilitási szempontból az 1945-öt követő húsz-huszonöt évben - a Horthy-kor állapotaihoz viszonyítva - nyitottabbá vált. Zárójelben azonban azt is meg kell jegyezni, hogy ez a nyitottság nem volt nagyobb arányú annál, mint amit a korabeli nyugat-európai társadalmakban megfigyeltek. Lényeges különbség azonban, hogy Magyarországon a tömeges társadalmi pozícióváltás lényegében nélkülözte a szerves elemeket és szinte kizárólagosan politikai indíttatású volt. Tehát nem saját akaratukból váltottak az emberek tömegesen foglalkozást, lakóhelyet, társadalmi csoportot, hanem azért, mert a politikai változások lehetetlenné tették korábbi, megszokott életvitelük, munkájuk folytatását. 5 6 Gáti Tibor - Horváth Ágota: A háború előtti középosztály utótörténete. Szociológiai Szemle, 1992/ Laki Mihály: Kisvállalkozás a szocializmus után. Bp., Közgazdasági Szemle Alapítvány.

7 Ez a folyamat jelentős mértékben hozzájárult a társadalmi csoportkötődések meggyengüléséhez, és igen gyakran orientációs, illetve értékrendbeli zavarokat okozott. Az új mobilitási pályák és irányok kialakulása együtt járt a hagyományos mobilitási pályák kiüresedésével jelentőségük csökkenésével. így például az ötvenes-hatvanas években a kisbirtokos parasztok számára már nem az altisztté vagy iparossá, hanem az ipari (segédmunkássá válás volt a legvonzóbb és a leggyakrabban választott kilépési irány. Másrészt a különböző társadalmi rétegek korábban meglévő relatív homogenitása is jelentősen csökkent. A hatvanas évek magyar ipari munkásai között tradicionális, több generációs munkáscsaládok leszármazottai éppen úgy megtalálhatóak voltak, mint a parasztból vagy értelmiségiből, tisztviselőből lett elsőgenerációs munkások. Ugyancsak erősen vitatott a kontinuitás és megszakítottság kérdése. Az általánosan elterjedt értelmezések szerint a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lényegében egyik napról a másikra megszakadt a társadalmi kontinuitás Magyarországon. A megváltozott feltételek között nem lehetett szó a korábbi életmód, életszemlélet, viselkedési formák folytatásáról, módosultak a társadalmi érvényesülés feltételei, az életcélok meghatározása során alkalmazkodni kellett a gyökeresen új körülményekhez. Ennek az állításnak az igazságtartalmát nem kérdőjelezi meg, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar társadalom a szocialista rendszer időszakában igen magas fokú alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot, és így még a legelőnytelenebb körülményeket is képes volt időnként a maga javára fordítani. Az emberek pedig - mit tehettek volna mást - azokkal a lehetőségekkel éltek, amelyek adódtak Ahol rögeszmés volt a közös gazdaság rendje, ott a közös ellenére, ahol hajlékonyabb, ott a közösben is (kiemelés az eredetiben - VT) boldogulva hasznosították amijük volt. (...) A volt parasztok megtanultak két gazdaságban dolgozni. Igaz, az egyikben azért volt rossz a munka termelékenysége s azért megy kárba sok befektetett munka, mert korlátozza a nagyüzem ésszerűségét a túlszakosodott és hierarchikus szervezet, a gazda hiányát pótló körülményes rend és bérmunkás érdekeltség, a másikban pedig azért, mert magángazdaságaink kisszerű keretek közé vannak kényszerítve. " 7 Az új viszonyokhoz való alkalmazkodás, a túlélési stratégiák kialakításának lényeges eleme az állami mellett a kvázi piaci struktúrák felépítése és működtetése, az állami jövedelemelosztástól való lassú függetlenedés, a vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségek fokozatos újratermelődése és a presztízsviszonyok folyamatos átértékelődése. A polgári mentalitás, értékrend és kultúra megmaradó töredékei visszaszorultak a magánszféra keretei közé, a jövedelemszerzés különböző módjainak kialakításában, a családi gazdálkodásban azonban ennek elemei, ha korlátozottan is, de érvényesül/het/tek. Nyilvánvalóan többfajta társadalmi szokás- és szocializációs rendszer élt egymás mellett, illetve rétegződött egymásra az ötvenes és a hatvanas években. Ha például az iparban foglalkoztatott munkásokat nézzük, bizonyára erőteljes hatást gyakoroltak a környezetükre azok, akik tradicionális munkáscsaládból származtak, a munkát egyfajta önértéknek tekintették, és sajátos alkotó folyamatként élték meg saját mindennapi tevékenységüket. A kispolgári mintákat követő szakikkal" szemben egészen mást képviseltek az iparba kényszerített új munkások, és megint más szemlélet jellemezte az újabb 7 Juhász Pál: A falu megszállása. Vasi Szemle,

8 generációt képviselő, képzett fiatal szakmunkásokat, akiknek szocializációja már döntően a szocialista rendszer hétköznapjainak gyakorlatához kötődött. Ugyancsak folyamatosságot mutatnak az egyes társadalmi státuszokat meghatározó körülmények is. A látszat ellenére például nem volt lényeges különbség a nagyipari munkások munkakörülményeiben az ötvenes-hatvanas években a két háború közöttihez viszonyítva, sőt az önálló érdekvédelem elvesztésével csak az informális és egyéni érdekképviseleti és érvényesítési lehetőségek maradtak. A változások átmenetiek voltak, az ötvenes években a háború előtt még a kispolgári nívón élő, jól kereső szakmunkások helyzete is romlott, a kispolgári életminták követése nem volt célszerű. Ugyanakkor a hatvanas évek végétől a jobban fizetett szakmunkások között megkezdődött a korábbi státusz visszaszerzése. A beáramló újmunkások" rendszerint alacsonyabb presztízsű munkakörökbe kerültek, s így nem veszélyeztették a munkáselit," a magasabb presztízsű munkakörökben levő szakmunkások pozícióját. Foglalkozások és életformák Vitathatatlan tény tehát, hogy jelentős társadalmi csoportok helyzete változott meg alapvetően a második világháborút követő két-két és fél évtizedben. Százezres tömegek váltottak foglalkozást, lakóhelyet, életformát. Ezek a változások azonban nem légüres térben mentek végbe. Hiszen miközben általános volt a jövedelemtermelésre alkalmas tulajdontól való megfosztás, a magántulajdon terjedelmének szigorú korlátozása, aközben a korábbi tulajdonosi pozíció igen gyakran befolyásolta az egyes emberek és csoportok későbbi életútját, munkaszervezetben elfoglalt helyét, vagy éppen a korábbi jobb társadalmi pozícióban megszerzett kulturális tőke átörökítése révén elősegítette a személyes érvényesülést. Miután a statisztikai felvételek változó tartalmú és egymásnak nem vagy csak alig megfeleltethető kategóriákkal dolgoztak, a vonatkozó kutatások jelenlegi állása szerint a II. világháborút követő fél évszázad társadalomstruktúrájának áttekintésére két lehetőség kínálkozik. Először a munkajelleg-csoportok alapján kialakított rétegek változásait próbálom meg nyomon követni. Ennek értelmében az egyes társadalmi rétegeket, csoportokat a végzett munkajellege, az ehhez szükséges iskolai végzettség és szakképzettség, a vezető illetve beosztott pozíció és a foglalkozási viszony alapján különítették el. Az így meghatározott csoportoknak nyilvánvalóan eltérőek a jövedelmi viszonyai, az életkörülményei, az életmódja, a társadalmi attitűdjei és az értékei is. Andorka Rudolf és Férge Zsuzsa kisebb eltérésekkel az alábbi csoportokat különítette el: 1/ a vezetők és értelmiségiek; 21 az egyszerű irodai vagy szellemi foglalkozásúak; 3/ az önálló kisiparosok és kiskereskedők; 4/ szakmunkások; 5/ betanított munkások; 6/ segédmunkások; II önálló parasztgazdák; 8/ mezőgazdasági munkások. Ha ezt a felosztást az aktív keresőket vizsgálva a konkrét társadalmi viszonyokra próbáljuk alkalmazni, akkor látható, hogy 1949 és 1990 között a vezetők és értelmiségiek aránya kilencszeresére, a középszintű szellemieké 2,7-szeresére, a szakmunkásoké kétszeresére, a betanított munkásoké három és félszeresére, a mezőgazdasági munkásoké pedig 1,7-szeresére emelkedett. Ezzel egyidejűleg a kiskereskedők és kisiparosok,

9 valamint a segédmunkások aránya a felére, az önálló parasztoké pedig negyvenkettedére csökkent. Ez a fajta társadalmi átrendeződés alapvonásaiban többé-kevésbé hasonló az iparosodó társadalmakban végbemenő szerkezeti átalakuláshoz. Az általános tendenciától Magyarországon két lényeges eltérés mutatkozik. Más országokhoz képest nálunk jóval kisebbre zsugorodott a kisiparosok és kiskereskedők, valamint az önálló parasztok rétege, ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak többsége föld nélküli mezőgazdasági munkás volt. A kisiparos- és kiskereskedő-csoport létszáma már a nyolcvanas években jelentősen nőtt, az önálló parasztgazdák csoportja pedig a kilencvenes évek elején indult bővülésnek a kárpótlási és privatizációs folyamatok révén, bár az előzetes várakozásoktól elmaradó mértékben. Az aktív keresők megoszlása a rétegek között (százalékban) * Társadalmi réteg Vezető és értelmiségi 1,8 3,0 5,1 7,8 11,0 Középszintű szellemi és irodai 8,0 13,7 20,7 22,5 22,4 Önálló kisiparos és kiskereskedő 8,1 2,4 1, ,2 Szakmunkás 11,2 15,5 19,5 23,2 25,7 Betanított munkás 5,2 13,1 16,6 20,8 18,1 Segédmunkás 12,1 14,0 13,0 7,7 5,9 Önálló parasztgazda 46,7 19,9 1,6 0,6 1,1 Mezőgazdasági munkás 6,9 18,4 21,9 15,8 11,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az aktív keresők száma (fő) A nyolcvanas évek közepétől megindult a posztindusztriális társadalmakra jellemző strukturális viszonyok kialakulása is: a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (munkások) száma csökkent, miközben a különböző szellemi tevékenységből élők valamint a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak köre fokozatosan bővült. A neoweberiánus rétegmodell alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy Magyarország a második világháború után a társadalmi szerkezet átalakulását tekintve kisebb eltérésekkel nagyjából hasonló utat járt be, mint az iparosodó országok. A második lehetőséget egy-egy időpont/időszak társadalomszerkezeti jellegzetességeinek leírása és összehasonlítása jelenti. Ebben az első metszet a negyvenes évek másodikfele és vége - az átmenet időszaka. Ekkora a magyar társadalom szerkezete már számos ponton eltért a két háború közötti időszakot jellemzőtől (elitcsere, paraszti társadalom tagoltsága), de még nem (vagy csak részlegesen) érvényesültek a későbbi szocialista berendezkedés hatásai. Ez tulajdonképpen a polgári demokratikus átmenet társadalma. Forrás: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp., Osiris. 177.

10 A második metszet a hatvanas évek közepe-vége. Ebben a periódusban tekinthető a legteljesebbnek az államosított társadalom. A magántulajdon szerepe a strukturálódásban elenyésző, ellenben a foglalkozási átrétegződés meghatározó. Mindenki" állami alkalmazott, és a fogyasztásbővülés formájában megjelenő felemás modernizáció hatásai még csak jelentételen mértékben érvényesülnek. A harmadik lehetséges időpont a nyolcvanas évek eleje. Ez a klasszikus Kádár-korszak társadalmi szerkezete, amelyben egyre jelentősebb mértékben érvényesül a duálissá váló gazdaság társadalomrétegző szerepe, (a nyolcvanas évek utolsó harmadában becslések szerint az éves GDP negyede-harmada keletkezett a rejtett gazdaságban), a jövedelmi különbségek folyamatosan és gyorsuló mértékben növekednek, megkezdődik a (elő)vállalkozói réteg szerveződése, meghatározó mértékűvé válik a rejtett gazdaság szerepe a társadalmi csoportok átrendeződésében. Ez lényegét tekintve a gazdaságra korlátozódó polgárosodás kezdetének és kibontakozásának időszaka. A negyedik lehetséges metszet a kilencvenes évek közepe. Ekkor már tetten érhetők a rendszerváltás strukturális hatásai. A jövedelemtermelésre alkalmas tulajdon birtoklása vagy hiánya fokozatosan meghatározó rétegződési tényezővé vált, lezárult a tulajdon újraosztása", gyökeresen átalakult a munkaerőpiac. Lényegében egy lassan posztindusztriálissá váló, de továbbra is felemásan polgárosodó társadalomszerkezet kialakulásának a periódusa a kilencvenes évtized, aminek első felében végbementek a meghatározó átrendeződési folyamatok. Összegző megjegyzések E vázlatos áttekintés lezárásaként négy tényezőt szeretnék kiemelni: 1. A kommunista hatalomátvételt követő évtizedekben sohasem jött létre ún. szocialista társadalom. Ez legfeljebb csak a korszak politikusainak és ideológusainak a képzeletében létezett. A társadalmi rétegződés folyamatai a korszak során mindvégig igen sokrétűek, és erősen fragmentait társadalmi csoportok és rétegek kialakulását eredményezték. 2. A kontinuitás szerepe a társadalmi folyamatokban a közvélekedésben uralkodó nézetekkel szemben igen jelentős. A magyar társadalom tagoltságára - a politikai indíttatású átrendeződések ellenére is - a korábbi társadalomszerkezeti formák, mentalitások tartós hatást gyakoroltak. 3. A magánszféra szerepe - akár legális, akár illegális formáit vizsgáljuk - a korábban feltételezettnél sokkal jelentősebb volt a magyar társadalomnak az elmúlt évtizedekben végbement szerkezeti változásaiban. 4. A huszadik század második felének társadalomszerkezeti leírására és értelmezésére széles körben alkalmazható, korszerű történeti struktúra-modell kidolgozásához további szisztematikus alapkutatásokra van szükség.

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szöveges Indoklás 2004. évi Beszámolóhoz 1. Szervezeti változások bemutatása Az Intézet 10 tudományos-, és 6 nem tudományos feladatokat

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS

OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS OSZTÁLYTAGOZODÁS ÉS RÉTEGEZŐDÉS Társadalmi struktúra a különböző társadalmi pozíciók viszonya Az osztály, olyan személyek csoportosulása a társadalomban, akik valamely hatalmi kiváltság- vagy presztízsforma

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A VÁLLALKOZÓ FOGALMA ÉS A GAZDASÁGI JOG A SZOCIALIZMUSBAN

A VÁLLALKOZÓ FOGALMA ÉS A GAZDASÁGI JOG A SZOCIALIZMUSBAN FRANCSOVICS ISTVÁN Pénzügyi Jogi Tanszék Témavezető: dr. Darák Péter PhD egyetemi adjunktus, a Kúria elnöke A VÁLLALKOZÓ FOGALMA ÉS A GAZDASÁGI JOG A SZOCIALIZMUSBAN Bevezetés Kutatási témám a vállalkozói

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A társadalmi rétegek előállításának módja

A társadalmi rétegek előállításának módja A társadalmi rétegek előállításának módja I. Jelenleg vagy korábban foglalkoztatottak TÁRSADALMI CSOPORT 1. Nem mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 2. Mezőgazdasági foglalkoztatók nagy-

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók

Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Harcsa István Kovách Imre (1996): Farmerek és mezőgazdasági

Részletesebben

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői Az agrárfoglalkoztatás jellemzői A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a)

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma

A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma Sokan tekintenek úgy a lakótelepekre, mint a szocialista időszak termékeire, pedig lakótelepek politikai és gazdasági rendszertől függetlenül a világ minden

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

1. A munkapiaci helyzet alakulása

1. A munkapiaci helyzet alakulása 1. A munkapiaci helyzet alakulása A foglalkoztatottság lassú csökkenése már a nyolcvanas évek elején megindult, ámbár mértéke akkor még elhanyagolható volt. Ez a visszaesés azonban az 1980- as évek végétől

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2011 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2011 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2011 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet működési környezete A 2011-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

GAZDASÁG PALÁNKAI TIBOR MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

GAZDASÁG PALÁNKAI TIBOR MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette GAZDASÁG Szerkesztette PALÁNKAI TIBOR MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ Tartalom Bevezetés Gazdaságtörténet, reformelméletek és gazdaságpolitika A magyar gazdaság modernizációja 19 A gazdasági

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Szorongás és an,szemi,zmus. Prazsák Gergő

Szorongás és an,szemi,zmus. Prazsák Gergő Szorongás és an,szemi,zmus Prazsák Gergő Holokauszt- emlékezet és an,szemi,zmus a közvéleményben Magyar Szociológiai Társaság Wesley János Lelkészképző Főiskola 2014 december 18 An#szemi#zmus 2013 N=1008

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI

A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI Mit mérnek a rétegmodellek? A kiadványban alkalmazott rétegmodellek célja a háztartások társadalmi helyzetének a lehető legpontosabb meghatározása. Korábbi

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A milleniumi generáci

A milleniumi generáci Milleniumi generáci ció 2011 Megyei jogú városok ifjúságügyi gyi műhelykonferenciam Székesfeh kesfehérvár, r, Hiemer Ház H 2011. október 13. A milleniumi generáci ció értékrendje Murányi István Debreceni

Részletesebben

I. RENDSZERVÁLTOZÁS: PIACGAZDASÁG, TÁRSADALOM, POLITIKA

I. RENDSZERVÁLTOZÁS: PIACGAZDASÁG, TÁRSADALOM, POLITIKA I. RENDSZERVÁLTOZÁS: PIACGAZDASÁG, TÁRSADALOM, POLITIKA 3. alprogram: Társadalmi változások és a politikai rendszer Programfelelős: Kulcsár Kálmán Szerző(k) A tanulmány címe Oldal-szám 1. Ágh Attila A

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben