A SENSHI SPORTEGYESÜLET

Átírás

1 A SENSHI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az án létrehozott, május 28-án közgyűlés által módosított, egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma. 1. Általános rendelkezések A társadalmi szervezet neve: Senshi Sportegyesület Az Egyesület rövidített neve: Senshi SE A társadalmi szervezet székhelye: 5520 Szeghalom, Kinizsi u. 30. Levelezési cím: 5520 Szeghalom, Kinizsi u. 30. Telephelye: 5520 Szeghalom, Tildy Z u Az Egyesület alapítási éve: 1999 Nyilvántartás helye: Gyulai Törvényszék (Békés Megyei Bíróság) Az Egyesület jogi személy Célja szerinti besorolása: Sportegyesület Közhasznúsági fokozata: Közhasznú Működési területe: Országos hatókörű A társadalmi szervezet nyilvántartási száma: 1730 A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős bírósági határozat száma, kelte: Pk /1999/2, Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezet, amely a tagok önkéntes társulásán alapul és a évi CLXXV. törvényben foglaltak szerint (továbbiakban: Civil tv.) működik. (E törvény értelmében az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.) Az egyesület közhasznú jogállású, a évi CLXXVII. törvény és a Ptk évi V. törvény rendelkezéseivel összhangban működik tovább, mely törvény alapján: - a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy - nem alapítható gazdasági tevékenység céljára - gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult - vagyonát céljának megfelelően használja, vagyonát, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja - tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból - az alapszabályzat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait weboldalán ( nyilvánosságra hozza 1

2 Az egyesület sportegyesület (a sportról szóló 2004.évi I. törvény sporttörvény- alapján) - sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése - közgyűlését évente legalább egyszer összehívja - sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytat - a sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül - a sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja 2. Az egyesület célja és tevékenysége Az egyesület célja, a társadalom egészséges és tudatos életmódjának, valamint az ehhez szükséges szemléletváltásnak kialakítása, megtartása, a lakosság figyelmének felkeltése illetve ráirányítása a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére mozgásban és szellemiekben egyaránt. Fő tevékenysége: sport (a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével) Közfeladat: az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása, feltételeinek megteremtése; a gyermek- és ifjúsági sport Jogszabályhelyek: évi I. tv. a sportról 49. c)-e) és évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) tevékenysége, a mozogni, sportolni vágyók rendszeres sportéletének támogatása, ezek eléréséhez a feltételek biztosítása, az egészséges életre való nevelés, a testedzésben gazdagabb életmód kialakítása és megtartása céljából - lényeges feladata, hogy a célok eléréséhez tagjai számára hátteret biztosítson, ezért sportlétesítményt működtet, gondoskodik azok fenntartásától, fejlesztéséről és rendeltetésszerű hasznosításáról. (A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.) - rendszeres edzéseket, mozgásos foglalkozásokat tart (Karate, Harcművészet, MediBall, Jóga, Gerinctorna, Súlygolyós edzés, Primal Move, Aerobic) - különféle sportrendezvényeket, versenyeket, vizsgákat, táborokat, bemutatókat szervez, bonyolít le, országos, regionális és helyi szinten egyaránt. Továbbá lehetőséget kínál a más szervezetek által megrendezendő eseményeken való részvételhez. A Sportprogramok biztosítása mellett, szükségét látja a sportéleten kívüli programok szervezésének, rendezésének is. - önismereti csoportok szervezése a résztvevők konfliktuskezelési, és kommunikációs készségük megismerése, fejlesztése, a tudatosan választott életforma megvalósítása érdekében - iskoláskorú és fiatal korosztály számára problémamegoldó, készségfejlesztő és döntést előkészítő foglalkozások szervezése, lebonyolítása - egészségfejlesztési és környezettudatos magatartási alternatívák népszerűsítése érdekében programok szervezése (pl. életmód-klub, egészségfejlesztő előadások, fenntartható fejlődés elemeinek tudatosítása) - közösségépítés és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében kulturális programok, klubok szervezése (pl alkotó-művészeti, kézműves, sport, szellemi-kulturális tevékenység) 2

3 - táborok szervezése - pályázatok készítése a célok megvalósításának anyagi fedezetének biztosítása érdekében. - együttműködés hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel - együttműködés egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és jogi szervezetekkel - szolgáltatásaival segíti a térség civil szervezeteit, civileket és önkormányzatot, intézményeket és vállalkozásokat (fénymásolás és egyéb irodai szolgáltatás, egyéb információ-technológiai szolgáltatás, adatfeldolgozás, számítástechnikai szolgáltatások nyújtása, tanácsadás, oktatás, reklámozás, weboldal tervezés-szerkesztés, kiadványszerkesztés, rendezvény-szervezés) 2.1. Az alapvető cél komplexebb megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket kiegészítő tevékenységként végzi, amelyek a közfeladat teljesítését közvetlenül, vagy közvetve szolgálják hozzájárulva ezzel a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez egészségmegőrzés, betegségmegelőzés Közfeladat: A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, Jogszabályhely: évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. (1)-(2) Közfeladat: Népegészségügyi tevékenység: Egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító szolgáltatások. Jogszabályhely: évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. (1)-(2) Közfeladat: Egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Jogszabályhely: évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 4. Tevékenység: - egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, (mozgásos és mentálhigiénés programok) - lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység az egészség védelme, javítása érdekében, továbbá a megelőzés és az egészség károsító hatások csökkentésére irányuló egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító szolgáltatások biztosítása szociális tevékenység, családsegítés Közfeladat: A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése Jogszabályhely: évi CCXI. tv. a családok védelméről Tevékenység: - az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag oktatása - családbarát szemlélet kialakulása és fenntartása a társadalmi élet valamennyi területén nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Közfeladat: Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás Jogszabályhely: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. (1) a)-u) Tevékenység: - egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, alapfokú művészetoktatás, felnőttoktatás kulturális tevékenység Közfeladat: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése Jogszabályhely: évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. a)-b) 3

4 Tevékenység: - a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítása - a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások Közfeladat: Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét Jogszabályhely: évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. a)-b) Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét Tevékenység: - a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, együttműködés e közösségekkel - a település önfenntartó képességének támogatása, saját erőforrások hasznosítása - együttműködés egyéb civil szervezetekkel, állami és önkormányzati szervekkel, intézményekkel vállalkozásokkal - rendszeres részvétel megbeszéléseken, egyéb a civil szektort érintő megmozdulásokon - segítségnyújtás a közösség egyesítésében, minél erősebb összekovácsolásuk érdekében, barátságok elmélyítésének céljából. Az esélyegyenlőség jegyében a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása 3. Az egyesületi tagság keletkezése, megszűnése Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel, értékrendjével, vállalja az egyesület céljainak megvalósításában, tevékenységében az aktív részvételt. A tag az belépési szándékát jelzi, a belépési nyilatkozat aláírásával és az alapszabály elfogadásával szándékát kifejezésre juttatja, rendszeresen fizeti a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat. A tagok felvételéről az Elnökség - egyszerű szótöbbséggel - dönt A tag jogai: az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg részt vehet a taggyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében a tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén javaslatot tehet tisztségviselők személyére, választhat és 18. életéve betöltése után választható az egyesület szerveibe javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez tájékozódhat az egyesület tevékenységéről, az elnökségnek tett bejelentést követően közösen egyeztetett időpontban betekinthet a működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba. (a személyes adatok, személyiségi jogok védelmére tekintettel) kedvezményes térítési díjak ellenében vehet részt az egyesület programjain, szakirányú edzésein, a használati feltételek betartásával használhatja az egyesület eszközeit kedvezményes költség hozzájárulás ellenében használhatja az egyesület telephelyeinek helységeit /edzőterem, klubszoba / 4

5 3.2. A tag kötelezettségei: az alapszabályban foglaltakban megfelelően részt venni az egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben a közgyűlés által meghatározott éves tagdíj fizetése olyan magatartást tanúsítani, mely elősegíti az egyesület céljainak elérését, kedvező társadalmi megítélését az egyesület vagyonának megóvása az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét az egyesületből kilépettek, illetve kizárt személyek társadalmi értékrendjéért, tevékenységükért, az egyesület közösséget nem vállal 3.3. A tagság megszűnése: az egyesület megszűnésével a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével kilépéssel: (Kilépési szándékát a tag az elnökség részére írásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a bejelentés elnökséghez érkezésének időpontjában szűnik meg.) felmondással: ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségét március 31-ig nem teljesíti, felszólításra kerül. ( ben, annak hiányában írásban). Amennyiben ennek a kötelezettségének a felszólításra sem tesz eleget, az elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidő elteltével felmondhatja kizárással: ha a tag az alapszabályban meghatározottakkal ellentétesen cselekszik, méltatlan magatartásával sérti és veszélyezteti az egyesület jó hírnevét, akadályozza céljai megvalósítását. A kizárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Döntési jogköre első körön az Elnökségnek van. A kizárt tag, fellebbezéssel élhet a közgyűléshez, mely a döntést felülbírálhatja. Kizárás kérdésében az érintett szavazati joggal nem rendelkezik. A közgyűlésen hozott kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 4. Az egyesület szervei 4.1. Közgyűlés Az egyesület legfőbb szerve, a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, ülései nyilvánosak, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni A közgyűlést az elnökség hívja össze, amely lehet rendes vagy rendkívüli: a rendes közgyűlést évenként egy alakalommal össze kell hívni (Az Egyesület a sportról szóló 2004.évi I. törvény (továbbiakban Sporttörvény) II. fejezet 1) bekezdés a) pontjának alapján, közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer összehívja) rendkívüli közgyűlést kell összehívni: 5

6 - ha azt a tagok 10%-a az ok és cél írásban történő megjelölésével indítványozza, (felelőse: az elnök, határidő: 30 napon belül) - ha azt a vezetőség indokoltnak tartja - ha azt a bíróság elrendeli A közgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait a vezetőség hirdeti meg a helyben szokásos módon, amelyet a kitűzött időpont előtt - legkésőbb - 7 nappal közöl az érintettekkel. Helyben szokásos módnak minősül az egyesület weboldalán való közzététel, egyesületi e- mail taglistára való megküldés, valamint az egyesület telephelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: - közgyűlést összehívó szerv neve, székhelye - közgyűlés időpontja - közgyűlés helye - napirendi pontok (álláspontok kialakítására kiterjedő részletességgel) - figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén, ugyanazon a napon fél órával később - változatlan napirend mellett - az előzőleg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza. Az így megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában A közgyűlésen jegyzőkönyv készül. A közgyűlés lefolytatásához az egyesület elnöke javaslatára, a közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ A közgyűlésen a határozatokat a tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák meg A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály jóváhagyása, elfogadása, módosítása az éves munkaprogram, költségvetés elfogadása az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása a közhasznúsági jelentés jóváhagyása, tisztségviselők megválasztása, (3 fős elnökség és 3 fős felügyelőbizottság megválasztása 5 évi időtartamra), visszahívása és díjazásának megállapítása a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása 6

7 a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés a tagsági díj összegének meghatározása a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása az egyesületen belüli szakosztályok létrehozása és megszüntetése a végelszámoló kijelölése Minősített többség - a közgyűlési szavazáson a megjelentek háromnegyedes többsége - szükséges: az alapszabály elfogadásához, módosításához, az egyesület feloszlásának kimondásához, más egyesülettel való egyesüléshez tisztségviselő visszahívásához A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a jelenlévők számát, viszonyítva a teljes taglétszám arányához (határozatképesség megállapításhoz) az ülések időpontját és helyét a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét és sorszámát (határozat sorszáma / közgyűlés éve) formában a döntéseket támogatók és ellenzők arányát (ha a látható többség nem állapítható meg, akkor a pontos számokat: mellette, ellene, tartózkodott) A közgyűlések jegyzőkönyvébe, illetve más iratokba előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet A választás szabályai: Az egyesület, tagjai közül a tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja. A választások nyílt szavazással történnek. Valamennyi egyesületi tag, jelöltet javasolhat a tisztségviselői posztokra (egy elnök, két elnökségi tag, három felügyelő bizottsági tag) Az elnökség két főből álló jelölő/szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. Jelölt állítás: A jelölést a jelöltnek szóban el kell fogadni. A jelölőlistára a tisztségviselői helyekre a közgyűlésen azok a jelöltek kerülnek fel, akiket a közgyűlés több mint fele megszavaz. Választás: Szavazás után tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek Az egyesület a vezető szervei döntéseiről a jegyzőkönyvek alapján olyan nyilvántartást vezet - határozatok tára -, amelyből megállapítható döntéseik tartalma, időpontja és hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges azok személye is) - a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseiről az érintetteket az elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet -ben vagy ajánlott küldeményként - az egyesület biztosítja, hogy a határozatok tárába és az egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen - az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az egyesület székhelyén biztosítja - az egyesület elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az egyesület érdekeit sérti 7

8 4.2. Elnökség (3 fő) Az elnökség három tagból áll, az egyesület ügyintéző és képviselő szerve, két közgyűlés között intézi és szervezi az egyesület tevékenységét. Tagjait, (elnök és elnökségi tagok) az egyesület tagjai közül a közgyűlés választja 5 évre. A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza Az elnökség hatáskörébe/feladatkörébe tartozik az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, szerződések megkötése a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztés; az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése - Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha o az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi o az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni o az egyesület céljainak elérése veszélybe került - A bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele a tagsági ügyekben (felvétel, kilépés tudomásul vétele, felmondás, kizárás,) való döntés, a tagok nyilvántartásának vezetése fegyelmi ügyekben történő állásfoglalás, kizárás (első fokon) döntés más szervezetben való tagsági részvételről Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, és hatáskörében eljárva intézi az egyesület ügyeit. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslatok jelzésével, az ülés előtt legalább 5 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnök és egy tag jelen van. Ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vehetnek a felügyelő bizottság tagjai. Az elnökség- a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével- az egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik, állást foglal, intézkedéseiért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre. 8

9 4.3. Az elnök Az egyesületet az elnök képviseli. Az elnök jogainak (pl. képviseleti és munkáltatói jogok) és feladatainak egy meghatározott részét meghatározott időtartamra az elnökség bármelyik tagjára, átruházhatja. Akadályoztatása esetén a képviseletet az elnök által írásban meghatalmazott elnökségi tag látja el Az elnök jogai és feladatai feladata az egyesület képviselete, a vezetőség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése, továbbá a munkáltatói jogok gyakorlása, felügyelése (kivétel: saját személyére, az egyesület elnökére és az elnökségi tagokra vonatkozóan, ez a jogkör a közgyűlés hatáskörébe tartozik) Az elnök az egyesület ügyeinek intézésére mobiltelefont használhat, költségét a közgyűlés határozatában szereplő összegig elszámolhatja. összehívja, vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit irányítja az egyesület tevékenységét, vezeti és szervezi az elnökség munkáját dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe a közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót intézkedik a közgyűlés munkatervében és határozataiban ide sorolt, és az elnökség hatáskörébe utalt ügyekben az egyesület székhelyén biztosítja bárki számára az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés jogának gyakorlását előzetes időpont egyeztetés után. egy személyben képviseli, aláírásával jegyzi az egyesületet harmadik személyek, hatóságok és a bíróság előtt, és képviseli az egyesületet a bankszámlája felett a pénzintézetnél bejelentett módon. (Az elnök hivatalos aláírását a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány és a banki aláírási bejelentő karton tartalmazza.) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott határozatok végrehajtásáért képviseli az egyesületet kül- és belföldön, hatóságok és szervezetek előtt, és harmadik személyekkel szemben, ellenőrzési joga kiterjed az egyesület teljes tevékenységére 4.4. Elnökségi tagok Feladat- és hatáskörük: az egyesület külső és belső kapcsolatainak ápolása segítik az egyesület programjainak rendezvényeinek szervezését koordinálását mások által rendezett eseményeken képviselik az egyesületet, segítségükkel támogatják a saját tagok részvételét az elnökkel együtt kidolgozzák az egyesület, következő évi programját ellátják mindazon feladatokat és gyakorolják mindazon hatásköröket, amelyekkel az elnök vagy a taggyűlés közvetlenül megbízza őket részt vesznek az elnökségi üléseken 4.5. Felügyelő bizottság (3 fő) A felügyelő bizottság az egyesület felügyelő szerve. A felügyelő bizottság 3 tagból áll. Tagjait a közgyűlés választja meg 5 éves időtartamra. Elnökét a bizottság tagjai választják maguk közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A felügyelő bizottság felügyeli az egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a közgyűléssel, az elnökséggel közli. Működéséért kizárólag a közgyűlésnek felelős. Ügyrendjét - az elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. A felügyelő bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az 9

10 egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az egyesület alapszabály szerinti működését, valamint az alapszabályban foglaltak betartását. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 5 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnök és egy tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek, tanácskozási joggal az Elnökség ülésein részt vehet A tisztségviselői megbízás megszűnése a megbízás időtartamának (5év) lejártával visszahívással (a tisztségviselő visszahívását az egyesület tagjai - legalább egyharmad - indítványozhatják és az elnökség felügyelő vagy fegyelmi bizottság indokolt esetben írásbeli javaslattal kezdeményezheti) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével lemondással (A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja a lemondás csak a bejelentéstől számított harmincadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már hamarabb gondoskodott) elhalálozással Az időközi választások esetén a régi tisztségviselő helyére választott új tag hivatali ideje a régi tisztségviselők hátra lévő hivatali idejéig tart A vezető tisztségviselők visszahívása Bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén, az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha - magatartása az egyesület alapszabályával ellentétes - magatartása az egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti - tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse. A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés bizalmatlansági indítványt fogad el, köteles új jelöltet állítani és tisztségviselőt választani. 10

11 4.7. Szakosztályok Az egyesületi célok megvalósítása érdekében amennyiben a szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak szakosztályok hozhatók létre. A szakosztályokat, a közgyűlés hozza létre. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezető irányítja, akit a szakosztály tagjai választank meg. A szakosztály-vezető munkájáról az elnökségnek számol be A szakosztályok feladata az adott sportágban az egyesületi célok minél magasabb szinten történő megvalósítása. Az egyesület a szakosztályok működéséhez szükséges pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésben biztosítja, ami nem vonható el. A szakosztályok szakmai feladataikat önállóan látják el. Tevékenységük felett az elnökség gyakorol felügyeletet Szervezeti egységként a évi I. tv szerint a közgyűlés a szakosztályt jelen felhatalmazás alapján egyszerű többségi szavazattal önálló jogi személlyé nyilváníthatja Jelenleg az egyesület szakosztályok nélkül tevékenykedik 5. Az egyesület vagyona és gazdálkodása A szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felelnek. A szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytat, célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kizárólag másodlagosan végez. A szervezet bevételeit, költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesület a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, melyet az elnökség készít el, és a közgyűlés fogad el Az egyesület pénzintézetnél önálló számlát vezet (aláírási joga önállóan az elnöknek van) Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, vagy annak törlesztésére nem használható fel Az egyesület gazdálkodása során elért eredményeket nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott céljaira fordíthatja. A Sporttörvény 17. (6) bekezdés alapján a Sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani Bevételei - tagdíjak - tevékenységből, gazdasági-vállalkozási tevékenységeiből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevételek - a költségvetési támogatás - a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás - az államháztartás alrendszereiből, önkormányzatoktól kapott támogatások - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege 11

12 - az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány - egyéb bevételek 5.2. Költségei, ráfordításai (kiadásai): - alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek - gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó - költségek - a szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt költségeket - immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása - egyéb költségek 5.3. Tagdíjak Az egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek, melyet az új tagok tagfelvételükkel egyidejűleg, a régebbi tagok minden év március 31-ig kötelesek megfizetni. Mértéke a közgyűlés által elfogadott, a közgyűlési jegyzőkönyvben határozatként rögzített éves 3000 Ft összeg Használati költségtérítések Amennyiben bárki az egyesület által szervezett programokon kívül az egyesület helységeit, eszközeit külön időpontokban kívánja használni, abban az esetben az elnökség által megállapított és használati költség hozzájárulást kell fizetnie. A tagok használati kedvezményben részesülnek Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 6. Összeférhetetlenségi Szabályok a.) A döntéshozatali eljárásban: A legfőbb szerv valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy 12

13 - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.) b.) c.) A vezető tisztségviselőre vonatkozóan: - A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évigamely jogutód nélkül szűnt meg, úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozást nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel - amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki - amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az erre jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A felügyelő szervre vonatkozóan: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki - a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást - a fent megjelölt személyek közeli hozzátartozója 7. Könyvvezetési, nyilvántartási, beszámolási szabályok A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. 8. A beszámolási szabályok 8.1. A közhasznú szervezet az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, ami elfogadása (május 31-i határidővel) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ( közzé teszi A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót a költségvetési támogatás felhasználását 13

14 a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást a cél szerinti juttatások kimutatását a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét a közhasznú szervezet, vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót Az éves közhasznúsági jelentésbe az egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a közzététel útján saját weboldalán ( biztosítja Az egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog A határozatokra és az egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok Az egyesület nyilvánosan, a jelen alapszabályban meghatározottak szerint működik. Az egyesület által nyújtott szolgáltatások hozzáférhetők, megismerhetők. - az egyesület telephelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből - az egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból - az egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján - az egyesület weboldalán ( Az egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről. 9. Az egyesület megszűnése Jogutódlással történő megszűnés: egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogutód nélküli megszűnés: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról - Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. - A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén 14

15 15