A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot

Átírás

1 K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TŐB I ZO T T S Á G Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt.sz.: D.34/16 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság az ATROX-Mérnök Kft. (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u D22., a továbbiakban: kérelmező) által Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u , a továbbiakban: ajánlatkérő) Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs program I. ütem projektben a független mérnök és műszaki ellenőri feladatok ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott alap jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság kérelmezőnek a nyertes ajánlatának a január 29-én előterjesztett kiegészítő jogorvoslati kérelmi elemei vonatkozásában pedig a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. A jogorvoslat eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi rendelkezésének felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlattételi

2 2 felhívása december 11-én a Közbeszerzési Értesítő 148. számában 24801/2009. számon került közzétételre. A beszerzés teljes mennyiségét az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja tartalmazta az alábbiak szerint. Megbízási szerződés keretében Zalaegerszeg Történelmi Városközpont Rehabilitációs és Revitalizációs program I. ütem projektben a szereplő feladatok tekintetében a független mérnök és műszaki ellenőri feladatok ellátása. mérnöki tanácsadás és szakmai támogatás az ajánlatkérő számára a projekt teljes megvalósulásáig, a mérnök a projekt műszaki és költség ellenőre; a projekt keretében készülő tervek véleményezése és független mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátása a vállalkozóval megkötendő/megkötött szerződésnek megfelelően; ellenőrzi a támogatási szerződésben rögzítetteknek megfelelő kivitelezői PR tevékenység elvégzését és szabályozását; szakági műszaki ellenőri feladatok ellátása; szükség szerint terveztetési és műszaki szakértői feladatok ellátása; szükség szerint tervellenőri feladatok ellátásáról való gondoskodás; A mérnöki szolgáltatás a projekt zárását követő 36 havi rendelkezésre állást is magába foglal. Mennyiség: Zalaegerszeg, Kossuth út (Kisfaludy-Petőfi szakasz) átépítése, Zalaegerszeg Piac tér 72 térszín alatti parkoló, térszíni piac építése és lefedése, a következő projektelem bontásokkal: Piac tér alatti 72 mélygarázs építése Piac tér felszín kialakítása, térkő burkolás kiépítése Szabadtéri piac kiépítése Zalaegerszeg Belváros belső tehermentesítő út I. ütem építése Zalaegerszeg, Csipkeház üzletek és passzázs rekonstrukciója, építése Az I. ütem tervezett beruházási összege nettó , melyből útépítés Az I. ütem részletes leírását, műszaki alapadatait, a fenti tevékenységek pontos meghatározását a dokumentáció tartalmazza. Részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő nem biztosította. A szerződés teljesítésének határidejeként ajánlatkérő november 13. napját jelölte meg.

3 3 Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III. pontjában rögzítette a részvételi feltételeket, amelyben egyebek mellett meghatározta a kizáró okokat és azok igazolását, valamint az alkalmassági feltételeket és azok igazolását. Az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjának P2 bekezdésében a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében a megkövetelt igazolási módok között ajánlatkérő előírta: P.2. Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának valamennyi számlavezető pénzintézetének az ajánlat benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolatú nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevő fizetési kötelezettségének határidőre eleget tesz-e és ajánlattevő számláin az igazolás kiállítását megelőző 24 hónapban volt-e sorban állás. Az alapul fekvő alkalmassági minimumkövetelményt P.2. bekezdés alatt ajánlatkérő akként rögzítette, hogy alkalmas az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha fizetési kötelezettségének határidőre eleget tesz és számláján/számláin az igazolás kiállítását megelőző 24 hónapban sorban állás nem volt. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontja M2 bekezdésében a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az alkalmasság minimumkövetelményeként ajánlatkérő előírta, hogy M.2. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel: M.2.1. Projektigazgató mérnök (1 fő) M.2.2. Műszaki ellenőrök A műszaki ellenőri beosztásra javasolt személyeknek együttesen kell rendelkezniük valamennyi, az alábbi szakágakra vonatkozó műszaki ellenőri regisztrációval, azaz egy szakember több jogosultsággal is rendelkezhet: 244/2006. (XII.05.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti: 1 db ME-É-I. (magasépítés) szerinti regisztrációval 1 db ME-M-I. (mélyépítés és mélyépítési műtárgyak) szerinti regisztrációval 1 db ME-G-I. (épületgépész) szerinti regisztrációval 1 db ME-V-I. (villamos) szerinti regisztrációval 1 db ME-KÉ/I. (utak, vasutak műtárgyai, tartozékai, vízelvezetése) szerinti regisztrációval 1 db ME-VZ/I. (vízgazdálkodási építmények) szerinti regisztrációval M.2.3. A minőség-ellenőrzésért felelős legalább egy felsőfokú végzettségű szakemberrel. Az alkalmassági követelmény M2 bekezdés alatt ajánlatkérő a Kbt. 67. (3) bekezdés d) pontja szerint kérte a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatását, a szakmai végzettséget igazoló okirat egyszerű másolatának, a

4 4 műszaki ellenőri tevékenység végzésére jogosító okirat egyszerű másolatának, valamint eredeti aláírással ellátott szakmai önéletrajz csatolásával. Ezt meghaladóan ajánlatkérő nyilatkozat csatolását írta elő arra vonatkozóan, hogy ajánlattevő alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja a szakembereket. Amennyiben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja, akkor erre a jogviszonyra irányuló szerződéseket is be kell csatolni. Ajánlatkérő bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg. Az egyéb információk között ajánlatkérő rögzítette, hogy V.7) 2. a hiánypótlásra a Kbt ában foglaltak szerint teljes körben lehetőséget biztosít, V.7.) 4. az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlathoz a Kbt. 70. (2) bekezdés szerinti, továbbá a 71. (1) bekezdés és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát (nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni kell), különösen a szerződéses feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. V.7) 12. az ajánlatnak tartalmaznia kell kifejezett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől valamennyi számlájára vonatkozóan becsatolta a felhívásban előírt tartalmú nyilatkozatot. Ha valamely bankszámla már megszűnt, de a cégnyilvántartásban még nem került törlésre, csatolandó a megszűnést igazoló okirat vagy ajánlattevői nyilatkozat. Abban az esetben, ha a cégnyilvántartásban nem szerepel valamely bankszámla, ajánlattevő külön nyilatkozatban sorolja fel ezen bankszámláit. (III.2.2. P.1. ponttal kapcsolatos feltétel), V.7) 13. az ajánlathoz csatolni kell egyebek mellett az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó és az erőforrás szervezet az ajánlattételi határidőtől számított 60 napnál nem régebbi cégkivonatának eredeti vagy egyszerű másolatát, V.7) 15. az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a szerződéskötés időpontjára és teljes időtartamára rendelkezik legalább 40 m2 alapterületű irodai bútorokkal, irodatechnikai és kommunikációs berendezésekkel felszerelt irodahelyiséggel Zalaegerszeg közigazgatási területén. Ajánlatkérő az egyéb információk között nyilatkozott továbbá arra vonatkozóan, hogy a szerződés a NYDOP -3.I.I/B hivatkozási számú EU pályázati forrásból valósul meg. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok: ajánlattételi határidő: január. 4., Az eredményhirdetés tervezett időpontja: január.15. A szerződéskötés tervezett időpontja: február.1.

5 5 Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített. Ebben határozta meg az ajánlatokkal szemben támasztott részletes tartalmai és formai követelményeit. A dokumentáció részeit képezték többek között az III. eljárási útmutató, melynek részeként került csatolásra a szerződéstervezet, IV az eljárás során kötelezően alkalmazandó iratminták, valamint V. a beszerzés tárgyaként megjelölt szolgáltatással érintett műszaki engedélyezési és kiviteli tervek. A dokumentáció III/10. pontja tartalmazta a Szerződéstervezetet, amelynek I. pontjában ajánlatkérő az ajánlattételi felhívással összhangban ismertette, hogy a beszerzés tárgyát képező szolgáltatást mely kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatban kell végezni. A Szerződéstervezet II. pontja a szolgáltatás tartalmára vonatkozó részletes feladat meghatározást tartalmazott a kivitelezés előrehaladása szerinti bontásban: 1. kivitelezést megelőző időszak 2. a kivitelezés időszaka, 3. a műszaki átadás-átvétel és az üzemeltető részére történő birtokbaadás időszaka, 4. a szavatossági időszak és utófelülvizsgálat időszaka, valamint 5. egyéb feladatok (5.1 Műszaki ellenőri feladatok, 5.2 Megbízó szakmai támogatása a támogatási szerződésben foglaltak teljesítése érdekében, 5.3 Jelentési kötelezettség) szerint. A Szerződéstervezet II./1. pontjában a dokumentáció 11. oldalán ajánlatkérő többek között előírta, hogy a készülő műszaki tervdokumentációk feleljenek meg a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek, különös tekintettel az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21) Korm. rend. előírásainak érvényre juttatása vonatkozásban. A Szerződéstervezet IV. pontjában rögzítette ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozó határidőket, amely szerint a teljesítés határideje: november 13. napja. Továbbá a szerződéstervezet szerint a mérnöki szolgáltatás a projekt zárását követő 36 havi rendelkezésre állást is magába foglal. A dokumentáció IV. fejezetében közreadott kötelező formanyomtatványok IV/1. mellékletét a felolvasólap képezte. Ezen kellett ajánlattevőknek megadniuk az egyösszegű árajánlataikat, a felhívásban rögzített négy kivitelezési tevékenység szerinti bontásban. A Kbt. 71. (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a dokumentáció IV/4. mellékletként csatolt iratminta szerint, a bankszámlákra vonatkozó nyilatkozatot a dokumentáció IV/5. mellékletként csatolt iratminta szerint, a szakemberek bemutatására és az ajánlattevővel való jogviszonyuk jellegére vonatkozó nyilatkozatot pedig a dokumentáció IV/6.b. mellékletként csatolt iratminta szerint kellett ajánlattevőknek megtenniük. A dokumentáció 39. oldalán található a dokumentációhoz csatolt mellékletek tartalomjegyzéke, amelynek V/20. pontjában utal ajánlatkérő a Projekt tevékenységeinek ütemezése c. dokumentumra. Az ajánlattételi határidő lejártáig a bontási jegyzőkönyv alapján négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a felolvasó lap szerinti következő árakkal.

6 6 Kérelmező UTIBER Közúti Beruházó Kft. FŐBER Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. Zalai Belvárosi Mérnök Konzorcium Kossuth út (Kisfaludy-Petőfi szakasz) átépítése Piac 72 parkoló, piactér építés és lefedés Belváros belső tehermentesítő út I. ütem Csipke Kereskedelmi Passzázs Nettó ajánlati ár összesen: A Zalai Belvárosi Mérnök Konzorcium ajánlata 3. oldalán található felolvasólap szerint a konzorcium vezetője a FORSZ Mérnöki Iroda Kft., tagja a Zalaber Vállalkozási Kft. Az ajánlat 7. oldalán az ajánlattevő a 71. (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot kitöltetlenül, eredeti cégszerű aláírással ellátva csatolta. Az ajánlat 49. oldalán található a FORSZ Mérnöki Iroda Kft. részére az MKB Bank Zrt. által kiállított bankinformáció, amelyben feltüntetésre került 5 db pénzforgalmi számlaszám, a bankszámla nyitás dátuma, valamint a bankszámla státusza (2 db élő, 1 db lezárt bankszámla/megszüntetés alatt, 2 db törölt bankszámla), valamint a lezárás és a törlés napja a megszűnt számlák esetében. A bankinformáció tartalmazta továbbá azt, hogy a számlatulajdonos a fizetési kötelezettségeinek minden alkalommal pontosan eleget tesz, és a jelen igazolást megelőző 2 éven belül a társaságnak sorban álló tétele nem volt, a kiállítás napján lejárt tartozást, sorban álló tételt nem tartanak nyilván, valamint a kiadott bankinformáció az ügyfél összes MKB Bank Zrt.-nél vezetett számlájára vonatkozik. Az ajánlat 51. oldalán került csatolásra az ajánlattevő bankszámláira vonatkozóan a dokumentáció IV/5. számú melléklet szerinti cégszerűen aláírt nyilatkozat, amely szerint az ajánlattevő valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől valamennyi számlájára vonatkozóan becsatolta a felhívásban előírt tartalmú nyilatkozatot. Ajánlattevő konzorcium a dokumentáció IV/6/b. számú melléklete alapján az ajánlatának oldalán 6 teljesítésbe bevonni kívánt szakembert mutatott be. A szakemberek bevonására és az ajánlattevővel való

7 7 jogviszonyuk jellegének igazolására vonatkozó nyilatkozatot a konzorcium vezető FORSZ Kft. látta el cégszerű aláírásával. Az ajánlat oldalán található a FORSZ Mérnöki Iroda Kft. (az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapjáról én letöltött) Cégkivonata, amelyen a cég pénzforgalmi jelzőszáma nem került feltüntetésre. A kérelmező ajánlatának 6. oldalán csatolta a Kbt. 71. (1) és (3) bekezdései szerinti nyilatkozatot, amelyben egyebek mellett nyilatkozott arról, hogy az útépítés műszaki ellenőrzése feladatához 10% alatti alvállalkozót kíván igénybe venni. Ajánlatkérő január. 6-án hiánypótlási felszólítást és felvilágosítás kérést intézett az ajánlattevőkhöz. A Zalai Belvárosi Mérnök Konzorciumhoz intézett hiánypótlás 2. francia bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy a FORSZ Kft.-nek az ajánlatba csatolt cégkivonata nem tartalmazza a pénzforgalmi számlá(ka)t vezető pénzintézet(ek) megnevezését, illetve a pénzforgalmi számlákat, noha azt a hivatkozott jogszabályok alapján a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. Ajánlatkérő kérte a megfelelő kivonat csatolását, és annak alapján a nyilatkozato(ka)t a számlavezető pénzintézet(ek)től, amennyiben az eltér a már becsatolttól. A kérelmezőhöz ajánlatkérő hiánypótlási eljárás keretében a Kbt. 85. alapján tisztázó kérdést intézett, amelyben felszólította a kérelmezőt, hogy támassza alá a műszaki ellenőrzés útépítés feladat vonatkozásában igénybe venni kívánt alvállalkozó bevonásának 10% alatti mértékét, tekintettel arra, hogy az útépítési munkák a teljes kivitelezés több, mint 45%-át teszik ki. A Zalai Belvárosi Mérnök Konzorcium hiánypótlása 5. oldalán csatolta az MKB Zrt. FORSZ Kft. részére kiállított nyilatkozatát, amelyben a kiállító akként nyilatkozott, hogy az Ügyfél bankunknál vezetett pénzforgalmi bankszámláinak cégnyilvántartás felé történő jelentése banki, adminisztrációs hiba miatt nem következett be, az adathiány pótlását jelen nyilatkozat kiadásával egyidejűleg kezdeményezték. Továbbá igazoljuk, hogy a fent megnevezett bankinformációban teljes körűen, hiánytalanul adtuk meg a FORSZ Mérnöki Iroda Kft. Bankunknál vezetett pénzforgalmi bankszámlaszámait, egyéb bankszámlával, az igazolásban megadottakon túl, jelenleg nem rendelkezik. Kérelmező a hiánypótlásának 58. oldalán csatolta a tisztázó kérdésre adott válaszát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az útépítés műszaki ellenőr tekintetében 21 hónapon keresztül heti 1 mérnöknappal kalkulált. Ez 21X4 alkalom/hó X ÁFÁ-t jelent, ami összesen forint+áfa.

8 8 Ezen összeg a 9,6%-a a közbeszerzés értékének, amely maximálisan szélsőséges esetben áll fenn, ajánlattevő gyakorlati tapasztalata szerint általában nem szükséges teljes mérnöknap eltöltése a helyszínen. Ajánlatkérő az eljárás eredményét január 15-én hirdette ki. Az ajánlatok elbírálásáról elkészített és az eredményhirdetésen ismertetett Összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a Zalai Belvárosi Mérnök Konzorcium lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a FŐBER Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. lett. Az összegezés 7. pontja szerint ajánlatkérő az UTIBER Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette. Kérelmező január 19-én kelt levelében arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzési eljárás ellen jogorvoslattal fog élni és erre tekintettel a Kbt (1) bekezdésére hivatkozva kérte a nyertes ajánlattevő és a második helyezett ajánlatába való betekintés lehetőségének biztosítását az ajánlatkérőtől. Ajánlatkérő január 21-én faxon eljutatott válaszában tájékoztatta a kérelmezőt, hogy álláspontja szerint a Kbt. nem biztosítja az ajánlattevők részére általános jelleggel azt, hogy egymás ajánlataiba betekinthessenek. E körben arra hivatkozott, hogy a Kbt (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás során teszi lehetővé többek között az ellenérdekű ügyfél számára, hogy közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba betekinthessen. Ugyanakkor, külön hangsúlyozva azt, hogy az adatok egyébként nyilvánosságra hozhatók, biztosította a kérelmezőt afelől, hogy a Kbt. 97. alapján a nyertes ajánlat konkrét jellemzői és előnyei vonatkozásában tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. Kifejezetten utalt arra is, hogy a kérelmező esetleges tájékoztatáskérési igényének szükség szerint az iratok bemutatásával is, munkaidőben soron kívül eleget tesz. A kérelmező a Kbt. 97. szerinti tájékoztatás kérési jogával, e körben az iratok megtekintésének lehetőségével nem élt. Kérelmező január 22-én kelt levelében tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtotta. Továbbá jelezte, hogy a Kbt (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás megindítását követően élni kíván az iratbetekintés jogával. Ajánlatkérő január 25-én kelt levelében értesítette a kérelmezőt az iratbetekintés lehetőségének a biztosításáról. Az iratbetekintésre a felek tárgyalási nyilatkozata alapján január 26-án került sor.

9 9 Kérelmező január 22-én terjesztette elő az alap jogorvoslati kérelmét, amelyben az eljárást lezáró döntés vonatkozásában kérte jogsértés megállapítását, és ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra. Kérelmező az alap jogorvoslati kérelem indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontjába ütköző módon nyilvánította a nyertes ajánlattevő, valamint a második helyezett ajánlatát érvényesnek, amelynek alapján az eljárást lezáró döntése is jogsértő. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (1) bekezdését, mivel nem győződött meg arról, hogy a nyertes és a második helyezett ajánlata is kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A fentieken túlmenően a kérelmező a nyertes vonatkozásában a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítását is indítványozta, arra hivatkozva, hogy a nyertes ajánlattevő nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, mivel nem csatolta a pénzforgalmi jelzőszámot és a pénzforgalmi számlákat vezető pénzintézetek megnevezését is tartalmazó cégkivonatát. Kérelmező a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás alátámasztásaként első körben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a beszerzés tárgya a dokumentáció szerződéstervezetében foglalt feladatmeghatározás alapján a szó szoros értelemben vett építési műszaki ellenőrzésen túlmenően a beruházás lebonyolítási feladatokat is magában foglalja. Az ajánlati árat így ezen feladatokra is kiterjedően kellett kalkulálni. Hivatkozott arra is, hogy a szerződés teljesítésének időtartama 21,5 hónap, amely időtartam alatt összesen négy különböző kivitelezési projekt vonatkozásában kell az ajánlatkérő által meghatározott szolgáltatásokat végezni. Kérelmező táblázatos árkalkulációt is csatolt, amelyben alapul vette a teljesítés során alkalmazni szükséges szakemberek vonatkozásában előírt követelményeket, a szerződéses feladatok mennyiségét, a négy helyszínen történő munkavégzést, valamint a kivitelezések eltérő átfutási idejét. Ezen tényezők, és a személyes szakmai tapasztalatai tükrében a kérelmező álláspontja szerint a beszerzés tárgyát képező szolgáltatások elvégzéséhez a különböző szakági feladatokat együtt véve minimum 5 mérnök szükséges. A szerződés időtartama alatt az egyes szakágak szerinti ráfordításokat összeadva összes ráfordításként minimum 492 mérnöknappal kell számolni, amely az ebéd és pihenőidő miatt további 52,5 mérnöknappal egészül ki, így összesen 544,5 mérnöknapot kell alapul venni. A mérnöknapok számán túlmenően az árkalkulációnál további költségként jelentkezik az ajánlatkérő által előírt helyszíni iroda bérleti díja, amelyre a kérelmező havi forintos ráfordítást számolt, ami éves szinten forintot jelent. A fentieket alapul véve a kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megajánlott forintos vállalási ár kirívóan alacsony, mivel a megajánlott

10 10 szolgáltatási díjból levonva a 40 m2-es helyszíni iroda bérleti költségét (1.500/hó/m2 x 40 m2 x 21 hó= ), és visszaosztva a szükséges mérnöknapok számával (492+52,5 előírt ebéd- és pihenőidő = 544,5), mindössze os mérnöknapi díj lesz az eredmény. Ezen mérnöknapi díjon kérelmező megítélése szerint teljes mérnöknapi szolgáltatást nem lehet végezni, az a jelen eljárásban elvégzendő feladatok ellátásához szükséges ráfordítások csökkentését eredményezi, veszélyeztetve ezáltal a létesítmények megfelelő minőségben történő kivitelezését, és korrekt pénzügyi elszámolását. A nyertes ajánlattevő ajánlati árát ajánlatkérőnek kirívóan alacsonynak kellett volna értékelnie és ez alapján érvénytelennek nyilvánítania. A mérnöknapi díj kirívóan alacsonyságának az alátámasztása végett kérelmező viszonyítási alapként utalt a Magyar Mérnöki Kamara 2009-es mérnöknapi díjszabását vette figyelembe. A második helyezett FŐBER Zrt. vonatkozásában a kérelmező előadta, hogy a számítás a nyertes ajánlattevő ajánlati árához képest azzal is kiegészül, hogy a költségekhez egy jelentős, Budapest Zalaegerszeg - Budapest vonatkozású heti 430 km utazási költség is párosul. Így a megajánlott szolgáltatási díjból az irodabérlet és benzinköltség, amelyet kérelmező a projekt teljes idejére számolva forintra becsült, levonása után visszaosztva a szükséges mérnöknapok számával, os mérnöknap díj az eredmény, amely a nyertesnél már kifejtett indokok alapján kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, így az ajánlat erre tekintettel álláspontja szerint érvénytelen. Kérelmező utalt arra is, hogy a beérkezett ajánlatok közül a legalacsonyabb és a legmagasabb ellenszolgáltatás között több mint 200 %-os eltérés van. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem írta elő a mérnöki feladatok ellátásának módját, részletezését, szakmai ajánlat készítését, azt, hogy ajánlattevők műszakilag támasszák alá az ajánlati árukat, ennek hiányában ajánlatkérőnek nem volt lehetősége felmérni, hogy a megajánlott ellenszolgáltatások hogyan, mily módon nyújtanak fedezetet a 21 hónapon keresztül nyújtott mérnöki szolgáltatás minőségére, mennyiségére. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a 86. (1) bekezdésében foglaltak alapján meg kellett volna győződnie a szolgáltatásoknak a nyertes ajánlattevő és a második helyezett által megajánlott árak melletti valós teljesíthetőségéről, amelyet elmulasztott, így érvényesnek nyilvánított két kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot. Kérelmező az ajánlatkérő jogorvoslati eljárás során benyújtott észrevételére, amelyben ajánlatkérő a projekt teljesítési időtartamára vonatkozó ütemtervet is csatolt, akként nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő ezt nem bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére, így kérelmező szakmai tapasztalataira alapozva

11 11 tervezett meg egy lehetséges megvalósítási ütemet, amely megállja a helyét mind műszaki, mind pénzügyi oldalról is. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által becsatolt ütemterv abból a szempontból sem helytálló, hogy nem vette figyelembe az általa előírt kivitelezési munka megkezdése előtti, és befejezés utáni jelentős műszaki ellenőri feladatok időigényét, ami a kérelmező által kalkulált ráfordításokban szerepel. Kérelmező megítélése szerint a nyertes és az azt követő legkedvezőbb ajánlat mérnöknapi díjai messze / nap alatt maradnak, ellentétben a Magyar Mérnöki Kamara ezer forintos mérnöknapi díjaival. Kérelmező nem fogadta el ajánlatkérő azon észrevételét, amely szerint a kivitelezési munka ütemezése, valamint a kivitelezési feladatok műszaki jellege nem teszik szükségessé a táblázatban megjelölt mértékű ellenőrzési tevékenységet. Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatával fenntartotta a táblázatban kalkulált adatokat, amely szerint az összes munkafázisban minden szakember igénybevétele szükséges a projekt teljes időtartamára vonatkozóan, továbbá álláspontja szerint egy mérnök munkaidejét egész mérnöknappal kell számolni abban az esetben is, ha a munkavégzés ténylegesen csak egy tört napot tesz ki. A kivitelezéssel érintett szerkezetek jellege vonatkozásában előadta, hogy az épületeknél, különösen a mélygarázsnál mivel itt teljes egészében eltakart vasbetonszerkezetről van szó a vonatkozó jogszabályok alapján minden nap szükség van műszaki ellenőri tevékenységre. Az utak tekintetében pedig a különböző rétegrendek miatt indokolt az általa kalkulált ellenőrzési időtartam. Kérelmező a beruházás műszaki tartalmának szempontjából vitatta ajánlatkérő azon észrevételét is, amely a kérelmező által egy másik projekt, nevezetesen a hévízi beruházás vonatkozásában meghatározott műszaki ellenőri tevékenységért vállalt ellenszolgáltatás a beruházás arányait tekintve megfelel a tárgyi beruházás vonatkozásában a nyertes ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatás mértékének. E körben kérelmező a hévízi beruházás egyszerűbb műszaki jellegére, - nincsenek eltakart szerkezetek, valamint rövidebb 5 hónapos átfutási idejére hivatkozott. Kérelmező ugyanakkor nem vitatta ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, hogy létezik a piacon egy olyan árképzési gyakorlat, amely szerint a műszaki ellenőri díjat a kivitelezési munka nagyságrendjéhez igazítva %-os mértékben határozzák meg és ennek összegszerűsége tekintetében sem vonta kétségbe az 1 Mrd. forintos beruházás értéknél a hozzávetőleg 1%-os műszaki ellenőri díj beállításának a gyakorlatát. Kérelmező ajánlatkérőnek az általa végzett hévízi beruházás konkrét vállalási értékét, illetve annak a kivitelezés értékéhez megadott százalékos arányát sem vitatta. Az egyenértékűséget kizárólag a műszaki tartalmak eltérőségére tekintettel kérdőjelezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő az arányosítási gyakorlat

12 12 helyett a kivitelezési munka volumenének megfelelő mérnöknapra vetített műszaki ellenőri díj kiszámítására vonatkozó gyakorlatot alkalmazza, amely szintén elfogadott módszer a piacon. Kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében jelezte, hogy az eljárás megindításával élni kíván a Kbt.-ben biztosított betekintési jogával, és azt követően estleges további észrevétel előterjesztésével. Kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontjaként az eredményhirdetés időpontját, január 15. napját jelölte meg január 26-án a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást hiánypótlás teljesítését követően - D.34/4/2010. iktatószámon megindította. Kérelmező január 29-én az ajánlatkérőnél történt iratbetekintést követően kiegészítő jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben több szempontból támadta a nyertes ajánlattevő, illetve a második helyezett FŐBER Zrt. ajánlatát. A jogorvoslati tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a kiegészítő kérelemben előadottakból - több kérelmi elem visszavonása mellett- az alábbi kérelmi elemeit tartotta fenn és kérte esetükben a jogsértés megállapítását. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata (Zalai Belvárosi Mérnök Konzorcium) érvénytelen a jogorvoslati kérelemben megjelölteken felül, mert: ajánlata a Kbt. 71. (1) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti ajánlattevői nyilatkozatot nem tartalmazza; továbbá az ajánlat nem tartalmazza a ZALABER Kft. konzorciumi tag nyilatkozatát a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek alkalmazotti jogviszonyára vonatkozóan. Ajánlatkérő a február. 1-én kelt észrevételében az alábbi indokokra tekintettel kérte a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt elutasítani. Álláspontja szerint az ajánlattételi felhívásban definiált független mérnök és műszaki ellenőri feladatok a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletnek megfelelően kerültek meghatározásra. A kérelmező által bemutatott humán erőforrás igény megalapozatlan. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező tévesen becsült heti/havi rendszerességgel azonos munkaidő intervallumot, mivel a feladatok ellátásának erőforrás igénye nem lineáris, az előkészítő tevékenység és a kivitelezés üteméhez igazodik. Azonos területen nem folyik egyszerre útépítés és közműépítés, és a kivitelezés különböző fázisaiban kisebb a ráfordítás, mert nem dolgozik egyszerre minden szakági mérnök. Ezen túlmenően nem valós a kérelem a szakági ráfordításokra vonatkozó kérelmezői becslés vonatkozásában sem, mivel egyebek mellett az út

13 13 átépítés és a belvárosi tehermentesítő út építése közlekedés-, közmű-, térvilágítás és kertépítési munkákat tartalmaz, így építész/mélyépítő és épületgépész műszaki ellenőr foglalkoztatása nem szükséges, amelyekre kérelmező 6 és 73,5 mérnöknappal számolt. Ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmező számításában előirányzott átfutási időtartamok sokkal hosszabbak, mint a projektnek a jogorvoslati eljárás irataihoz csatolt ütemterve szerinti tényleges időtartama. Abban az esetben, ha ajánlatkérő számítási alapként elfogadná a mérnöknapokra vetített árkalkulációt az ütemterv szerint a projekt átfutási ideje akkor sem eredményezne 495 mérnöknapot, hanem összesen csak 296,5 mérnöknappal lehetne számolni, ami még az 52,5 nap ebédidővel növelve is 544,5 mérnöknap helyett csak 349 mérnöknapot eredményez. Következésképpen megállapítható, hogy a nyertes ajánlata a mérnöknapra vetített árkalkuláció szerint /mérnöknap díj helyett legalább lenne, így e szerint a számítási módszer szerint sem minősülne kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. Ugyanez vonatkozik a második helyezett ajánlati árára is. Az ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson nyilatkozott arról, hogy az észrevételhez csatolt 1 oldalas ütemterv a NYDOP-3.1.1/B kódszámú európai uniós pályázat támogatási szerződését előkészítő anyaga, amely nem volt része a közbeszerzési eljárás dokumentációjának. A dokumentáció ezt feltüntető V.20 pontja elírás következménye. Mindazonáltal a kivitelezési ütemterv ismerete nélkül is a dokumentációban rendelkezésre bocsátott tervek és a szerződéstervezetben rögzített feladatok alapján, a piaci viszonyok ismeretében álláspontja szerint egy szakmai tapasztalattal rendelkező ajánlattevő reálisan fel tudja mérni a munkavégzés időintervallumát a négy kivitelezési projekt tekintetében és ennek megfelelően a műszaki ellenőrzés vonatkozásában is reális, a Kbt ban foglaltaknak megfelelő árat tud ajánlatkérő számára megajánlani. Ajánlatkérő az észrevételében előadta továbbá, hogy kérdéses számára a kérelmező mérnöki kamarai díjszabásra való hivatkozásának a helytállósága, ugyanis kérelmező maga sem tekintette a saját árkalkulációja megadása szempontjából irányadónak a díjszabást, tekintettel arra, hogy az ajánlatában ÁFA/mérnöknap díjjal számolt, amely adat az alvállalkozói teljesítés arányával kapcsolatban kért felvilágosításra adott válaszából derül ki. Ajánlatkérő utalt arra is, hogy a kérelmező az útépítés szakirányban a mérnöknapok számát a tisztázó kérdésre adott válaszában 84 (21X4) mérnöknapban határozta meg, amely adat a táblázatban már 96 mérnöknapként szerepel. Ez megkérdőjelezi a tisztázó kérdésre adott válasz helytállóságát a 10% alatti alvállalkozó bevonásának kérdését illetően is. Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott arról, hogy vizsgálta a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fennállását. A vizsgálat során a közbeszerzési eljárás becsült

14 14 értékének, a piaci viszonyoknak és a beérkezett ajánlatoknak a tükrében a kérelmező által megajánlott ár kirívóan magasként történő értékelését mérlegelte. Kérelmező ajánlatát azért nem nyilvánította kirívóan magasnak, mivel - a szolgáltatás sajátosságára tekintettel a munkavégzés intenzitása, időintervalluma rendkívül nehezen kalkulálható- ő maga sem tudta azokat a szempontokat meghatározni, amelyek alapján objektív alapú indokolást kérhetett volna a kérelmezőtől. Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kivitelezési beruházás összértékének több, mint 45%-át útépítés teszi ki, valamint jelentős mértékű a közműépítés is. Ezek műszaki szempontból egyszerű kivitelezési feladatoknak minősülnek, amelyek nem feltételezik a kérelmező által kalkulált mértékű ráfordítást. Ezen túlmenően a megvalósítandó létesítmény egy mélygarázs, amely geometriailag egyszerű téglalap alakú, és szintén nem teszi szükségessé a kérelmező által megjelölt mértékű műszaki ellenőri tevékenységet. Ajánlatkérő ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a vonatkozó jogszabályok nem határozzák meg a műszaki ellenőri tevékenység minimális időszükségletét, így a kivitelezési munka intenzitásához kell igazítani az ellenőrzési tevékenységet. Konkrét esetben a kivitelezési munka jellege álláspontja szerint nem követeli meg a kérelmező által hivatkozott gyakorisággal a műszaki ellenőri jelenlétet ezért nem tekintette a nyertes ajánlattevő és a második helyezett ajánlati árát kirívóan alacsonynak. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a beszerzés támogatására benyújtott európai uniós pályázat előkészítésnek folyamán felmérte a piacon a beszerzés tárgyát képező szolgáltatásért általában elfogadható ár mértékét, amelynek alapján a tárgyi közbeszerzési eljárás becsült értékét nettó forintban határozta meg. Ez az összeg került beállításra az uniós pályázat dokumentációját képező részletes költségtervben is. A becsült érték meghatározásánál figyelembe vette azt az álláspontja szerint elfogadott piaci gyakorlatot, amely szerint 1 Mrd. forint értékű beruházás műszaki ellenőrzési díja a beruházás értékének hozzávetőleg 1%-a lehet. Előadta, hogy az NFÜ által kiírt építési beruházás tárgyú uniós pályázatoknál is legfeljebb a projekt összköltségének az 1,5%-a állítható be elszámolható költségként a műszaki ellenőrzés díja tekintetében. A piaci viszonyokat jellemző gyakorlatként kérte figyelembe venni azt is, hogy a műszaki ellenőrzés díjának aránya a beruházás értékéhez viszonyítva a beruházás értékének növekedéséhez képest %- ban számítva fordított arányban csökken. Ezen gyakorlatot figyelembe véve utalt arra, hogy a kérelmező egy másik, a tárgyi beruházásnál kisebb ( forint) összköltségű beruházás kapcsán, amelyre Hévíz Város Önkormányzatával kötött szerződést, a tárgyihoz hasonló szerkezetű kivitelezési munka műszaki ellenőrzését a projekt összköltségének 0,89%-ának megfelelő díjazással vállalta.

15 15 Arányaiban tehát hasonló vállalást tett, mint a tárgyi beruházás nyertes ajánlattevője, akinek a megajánlása a projekt összköltségének a 69%-ának felel meg. A fentieken túlmenően ajánlatkérő a becsült értéket az európai uniós pályázat benyújtása előtt indikatív árajánlat bekérése alapján is vizsgálta. A második kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint nem helytálló a kérelmező Kbt. 88. (1) bekezdésének e) pontja szerinti érvénytelenséggel kapcsolatos indokolása sem. Ajánlatkérő e körben hivatkozott a felhívás V pontjára, amely szerint, ha a cégnyilvántartásban nem szerepel valamely bankszámla, ajánlattevő külön nyilatkozatban sorolja fel ezen bankszámláit. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában megjelölte a számláit, ezekről a banki igazolást csatolta, a hiánypótlás során pedig a számlavezető pénzintézet igazolta, hogy az bank hibájából nem került a cégnyilvántartásban feltüntetésre a számlaszám. Az ajánlat érvényességének nem a számlaszámot is tartalmazó cégkivonat becsatolása volt a feltétele, hanem a számlák igazolása, amely feltételnek ajánlattevő eleget tett, megfelelt a pénzügyi alkalmassági feltételeknek, ezért ajánlatát érvényesként kellett elfogadni. Ajánlatkérő a kérelmező által benyújtott kérelem kiegészítésre tett észrevételeiben a kérelem kiegészítésben előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az ajánlatok értékelése során a Kbt. előírásainak megfelelően járt el. Egyéb érdekelt FŐBER Zrt február 5-én kelt észrevételében a jogorvoslati kérelmet az őt érintő kérelmi elemek tekintetében kérte elutasítani. Álláspontja szerint a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a körülmények ismeretének hiányában, téves értelmezésre alapította. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott független mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátása tárgy nem megtévesztő, nem ért egyet azzal a kérelmezői megállapítással, hogy e feladatok a beruházás lebonyolítási feladatok teljes egészét átfogják. E körben hivatkozott a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben a beruházás lebonyolítási feladatok jogszabályi meghatározására. Az árkalkuláció tekintetében előadta, hogy az ajánlatában os mérnöknappal kalkulált az ajánlati ár kialakításakor, ami álláspontja szerint a jogorvoslati eljárás irataihoz csatolt évi Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás ajánlásait és a piaci körülményeket figyelembe véve teljességgel reálisnak tekinthető. Ezt igazolja egyebek mellett az a tény is, hogy a nyertes ajánlattevő az övéhez igen hasonló árat ajánlott meg. Egyéb érdekelt ajánlatkérő álláspontját osztva vitatta a műszaki ellenőr napi jelenlétének szükségességét,

16 16 ezáltal a kérelmező által számolt 544 nap mérnöknap szükségességét. Ezt meghaladóan vitatta a kérelmező által kalkulált gépjárműköltség nagyságrendjét is, tekintettel arra, hogy a társaság a budapesti székhelyen kívül Győrben, Veszprémben, Badacsonytomajban állandó irodát üzemeltet, így az utazási távolság lényegesen kevesebb a kérelmező által kalkulált távolságnál. Egyéb érdekelt álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 86. (1) bekezdését sem kérelmező állításával ellentétben, mivel e rendelkezés alkalmazásának előfeltétele az, hogy az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást irreálisan alacsonynak minősítse, ez a minősítés azonban nem volt indokolt. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy kérelmezőnek ajánlatkérő rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott alap jogorvoslati kérelme megalapozatlan. Kérelmező több okból támadta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, ezért a Döntőbizottság az alábbiakban a kérelmező egyes kérelmi elemeit külön-külön megvizsgálta. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel sem a nyertes ajánlattevő sem a második helyezett ajánlattevő vonatkozásában nem ítélte alaposnak a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében előterjesztett a Kbt a, a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja és erre figyelemmel a Kbt. 91. (1) bekezdése megsértésének megállapítására irányuló kérelmi elemet. Az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzése a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozik, ajánlatkérő általános egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 86. (1)-(6) bekezdései alapján (1) ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és

17 17 anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. (5) bekezdése). A Kbt. 91. (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. 86. (1) bekezdése abban az esetben állapítja meg az ajánlatkérő vonatkozásában az adat, illetve indokoláskérési kötelezettséget, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. A konkrét esetben a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen járt-e el ajánlatkérő, amikor a nyertes ajánlattevő és a második

18 18 helyezett ajánlatában szereplő ajánlati árakat nem értékelte kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként és ennek megfelelően nem alkalmazta a Kbt. 86. (1) (5) bekezdéseiben foglalt eljárást, illetve ennek alapján jogszerűen fogadta-e el érvényesnek a nyertes ajánlatát. Az idézett rendelkezésekkel kapcsolatban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlati elemekre vonatkozó indokoláskérésre, valamint ennek függvényében a további eljárási cselekmények alkalmazására kizárólag a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vonatkozásában áll fenn. A jogalkotó e körben nem egyszerűen az alacsony árszintet, hanem a jelentősen alacsony árszintet értékelte a jogszabály alkalmazását megalapozó körülményként. A Kbt. rendelkezései nem határozzák meg konkrétan a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, hanem minden egyes esetben egyedileg a konkrét közbeszerzési eljárás tárgya, a teljesítés feltételei, a piaci viszonyok, az ajánlat tartalma, és egyéb körülmények alapján kell azt vizsgálni. A Döntőbizottság szükségesnek tartja továbbá kiemelni azt, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás jogintézményének célja az, hogy ajánlatkérő meggyőződhessen a vállalt ajánlati árak megalapozottságáról, azaz arról, hogy az ajánlatkérő által meghatározott műszaki tartalom teljesíthető-e az ajánlattevő által megadott ellenszolgáltatás mellett. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás becsült értékéhez viszonyítva, a beérkezett ajánlatok egymáshoz történő viszonyítása alapján, továbbá a piaci árak alapján vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő, illetve a második helyezett ajánlattevő ajánlati ára kirívóan alacsonynak értékelhető-e. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ugyanazon műszaki tartalomra kérte az egyösszegű ellenszolgáltatások megajánlását, a Döntőbizottság a két ajánlattevő ajánlati árát azonos alapokon együtt vizsgálta. A nyertes ajánlat becsült értékhez való viszonyítása alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatban szereplő nettó forint a becsült érték 84%-a, tehát attól 16%-al alacsonyabb. A második helyezett ajánlati ára forint pedig a becsült érték 85%-a, tehát attól 15%-al alacsonyabb. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a mérték nem alapozza meg sem a nyertes ajánlat, sem a második helyezett ajánlatának kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként történő értékelését. Különösen amiatt, mert a becsült érték törvényi fogalmából következően az a legmagasabb nettó ellenszolgáltatási összeg, így ebből a kirívóan alacsony árakra vonatkozó megalapozott következtetés ilyen eltérési mértékek mellett nem vonható le. Ugyanakkor a

19 19 Döntőbizottság megállapította azt is, hogy míg a két ajánlattevő esetében az ajánlati árak és ezek becsült értékhez viszonyított arányai közel azonosak, a kérelmező forintnak megfelelő ajánlati ára a két érvényes ajánlattevő árához is és a becsült értékhez képest is lényegesen magasabb. A kérelmező ajánlati ára a becsült értéket 75%-al haladja meg. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a szerződéstervezetben meghatározott szolgáltatásokra egyösszegű nettó ajánlati árak megajánlását kérte és a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, a műszaki tartalmak azonossága mellett a beérkezett ajánlati árak egymással összehasonlíthatók. A három érvényes ajánlattevő által kalkulált egyösszegű ajánlati árra tett megajánlások mértékét megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy azok közül a nyertes ( ) és a második helyezett ( ) ajánlati ára közel azonos mértékű. A Döntőbizottság megállapította, hogy a legmagasabb érvényes ajánlati árat, amely forintnak felel meg a közbeszerzési eljárásban kérelmező adta. Ez a nyertes ajánlati árához képest 108 %-al, a második helyezett ajánlati árához képest 106%-al magasabb. A Döntőbizottság megvizsgálta az összes beérkezett ajánlati árak közötti különbséget is. A Döntőbizottság a bontási jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy az eljárásban összesen 4 db ajánlat került benyújtásra. A beszerzés tárgya vonatkozásában ez iránymutatásul szolgálhat az aktuális piaci árak megítélésben is. A negyedik ajánlatban, amelyet ajánlatkérő más okból érvénytelennek nyilvánított forint szerepel vállalási árként. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 4 db benyújtott ajánlati ár átlagértéke forint volt. A nyertes ajánlati ára ennek 72% -át képezi, azaz 28%-al alacsonyabb, a második helyezett ajánlati ára pedig 27%-al alacsonyabb. A kérelmező ajánlati ára ehhez képest 49 %-al magasabb. A kérelmező ajánlata tehát a benyújtott ajánlatok átlagához képest is arányaiban nagyobb eltérést mutat, mint a nyertes és a második helyezett ajánlati ára. A Döntőbizottság az aktuális piaci árak megítélésével összefüggésben áttekintette az ajánlatkérő által előadott és a kérelmező által nem vitatott azon árképzési módszert is, amely szerint a műszaki ellenőrzés díja meghatározható a kivitelezés nagyságrendjének függvényében annak százalékos arányában. A műszaki ellenőri tevékenység díjmeghatározásának ezen módszerét egyébként tartalmazzák a Magyar Mérnöki Kamara a honlapján közzétett nem kötelező erejű ajánlásai is, amelyek ágazatonként tartalmazzák a kamara által ajánlott díjakat az építőipari tevékenység különböző fázisaiban végzett mérnöki tevékenységek szerint. Az ajánlások egyebek mellett azt is mutatják, hogy a beruházás értékének növekedésével fordított arányban csökken a kapcsolódó műszaki ellenőrzésre vonatkozó díj százalékos mértéke.

20 20 A konkrét esetben ajánlatkérő a beruházás összértékét forintban határozta meg, amelyből forint útépítés. A felek nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság indikatív viszonyítási tényezőként értékelte a kivitelezés os értékét és a műszaki ellenőri szolgáltatás ennek 1%-os arányában történő beállítását. Hozzávetőlegesen ilyen nagyságrendű beruházásnál ehhez közeli arányokat tartalmaznak a Magyar Mérnöki Kamara ajánlásai is. A hivatkozott módszer szerint a kivitelezés becsült értékéhez képest a műszaki ellenőri szolgáltatás átlagos piaci áraként hozzávetőleg forint vehető figyelembe. Ehhez képest a nyertes ajánlattevő által megajánlott forintnak megfelelő díj mértéke ennek a 76%-át a második helyezett ajánlatában szereplő forintnak megfelelő ajánlati ár pedig ennek 77%-át teszi ki, amely értékek a Döntőbizottság álláspontja szerint az így meghatározott átlagárhoz képest sem minősíthetők kirívóan alacsonynak. Ugyanakkor a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kérelmező által megajánlott ár ezen értékhez képest is 59%-os eltérést mutat, amely lényegesen jelentősebb azoktól az eltérésektől, amelyeket a nyertes 24%-os és a második helyezett 23%-os eltérést eredményező ajánlati árai mutatnak. A fentiek alapján megállapítható, hogy a becsült értékhez, a benyújtott ajánlati árak egymáshoz való viszonyában, valamint az átlag piaci árhoz képest sem a nyertes ajánlattevő, sem az azzal közel azonos ajánlati árat vállaló második helyezett ajánlati ára nem minősül kirívóan alacsonynak. A Döntőbizottság a műszaki tartalom kérelmező által vitatott teljesíthetőségét abból a szempontból is vizsgálta, hogy kérelmező alá tudta-e támasztani azt, hogy a konkrét beszerzés tárgya, annak jellege, specifikumai miatt a nyertes és a második helyezett által vállalt áron nem teljesíthető, ezért ezen árak a konkrét esetben kirívóan alacsonynak tekinthetők-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó jogszabályok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben találhatók, a tevékenység folytatásának, jelen beszerzés tárgyára is irányadó részletes végrehajtási szabályait a 191/2009. évi (IX. 15.) Kormányrendelet tartalmazza. A kormányrendelet III. fejezete tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit és feladataik meghatározását. A kormányrendelet 8. -a rendelkezik a beruházás lebonyolító, a 16. (3) bekezdése pedig az építési műszaki ellenőr feladatairól. A Döntőbizottság a hivatkozott rendelkezések és a beszerzés tárgyának részletes feladatmeghatározását tartalmazó szerződéstervezet összevetése alapján megállapította, hogy a beszerzés tárgyát a kormányrendeletnek megfelelő műszaki ellenőri feladatok képezik, ehhez képest többlet feladatként a beruházás lebonyolítói tevékenység vonatkozásában kizárólag a közbeszerzési eljárás