III.modul: A szülő-diák-iskola háromszöge a fiatalok társadalmi nevelésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III.modul: A szülő-diák-iskola háromszöge a fiatalok társadalmi nevelésében"

Átírás

1 III.modul: A szülő-diák-iskola háromszöge a fiatalok társadalmi nevelésében Javaslatok az iskola és a szülői ház közötti innovatív együttműködésre 1. Háttér Az EUBIS EU-polgárság projekt (az EUBIS mozaikszó feloldva: Europa beginnt in der Schule, azaz Európa az iskolában kezdődik) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli társadalmi aktivitását segítse. A projektben résztvevő öt ország e területen nagyon különböző szinten áll, ami különböző társadalmi helyzetükkel magyarázható. Ugyanakkor az egyes országok oktatásügyének jövőbe mutató koncepciói, az integráció szorgalmazása, az iskola kissé megkövült kereteinek fellazítására irányuló törekvései, az elkötelezett tanárok igyekezete, hogy új utakat találjanak a társadalmi nevelés eredményessége érdekében a fiatal demokráciákban is azt jelzi, hogy meg akarnak felelni az európai elvárásoknak és feladatoknak, és a megfelelő elképzeléseket készek átültetni az iskolai gyakorlatba. A nem oly rég végbement politikai fordulat előtt és egy ideig még az után is az iskolák nem titkolt szándéka volt, hogy a tanulókat óvják az iskolán kívüli történésektől, és örökérvényű értékeket közvetítsenek nekik mostanra azonban a helyzet jelentősen megváltozott. A fiataloknak arra van szükségük, hogy a felnőttek új, megváltozott hozzáállással támogassák őket abban, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. A nevelésben hangsúlyt kell kapnia a megváltozott élethelyzetnek is. Olyan képességeket kell kialakítani a tanulókban, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az iskola kapuin túli, gyorsan változó világban kiismerjék magukat, tudjanak bizonyos kockázatokat vállalni, és felelősségteljes döntéseket hozni. Olyan módszereket és tanulási stratégiákat kell közvetíteni nekik, amelyek új mivoltukkal és életközeliségükkel tanulásra motiválnak. E munka sikere több összetevőtől függ. Az új helyzetben az iskolai gyakorlat mindenütt számos és sokrétű problémával küzd. A különböző szociális és családi hátterű diákokhoz a pedagógusoknak más és más nevelési stílusra van szükségük. E problématerületnek egy szegmense a család és az iskola közötti kapcsolat. Nem pusztán a hagyományos család évtizedek óta megfigyelhető szétesése és az elvált szülők gyakran egymásnak ellentmondó nevelési módszerei jelentenek nehézséget, hanem a szülők iskolával kapcsolatos felfogása is. Egy részük hajlandó segítséget nyújtani az iskolának, él a lehetőséggel, hogy részt vehet bizonyos döntésekben, másik részük viszont közömbösséggel, érdektelenséggel (a skála folytatható: elutasítással, helytelen jogfelfogással, megvetéssel vagy cinizmussal) akadályozza a pedagógusok munkáját. Ráadásul a tanulók kapcsolata a felnőttekkel a kamaszkorban eleve bonyolult, többnyire problémákkal terhelt, ami érinti a tanuló-tanár és a tanuló-szülő viszonyt 60

2 is. Ha ezekben a kapcsolatokban bizalmatlanság jelenik meg, az nemcsak az iskolai munkát veszélyezteti, hanem a tanulók beilleszkedését az osztály-, illetve nagyobb közösségekbe is. A társadalmi rendbe, igazságosságba és demokratikus elvekbe vetett hit meginog, és az iskola ebben a helyzetben nem képes betölteni nevelő funkcióját. 2. Célok a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében a szülők és az iskola közötti szoros partnerkapcsolat kialakulásának segítése a szülők és a tanárok közötti újfajta viszony és együttműködés kiépítése az iskola nyitása a felnőtt élet felé a szülők aktív közreműködésével a felnőttek és a fiatalok együttműködésének tervezése (innovatív szülőértekezletek, fogadóórák a háromszög partnereinek egyenrangú részvételével) Indoklás: A szülők és az iskola együttműködésében a tanulók életkora szerint természetesen különbségek vannak. Az alsó tagozatban sokkal gyakoribb, hogy a szülők és a tanárok közösen kísérik figyelemmel a gyerekek fejlődését, mint a későbbi években, és ez az együttes munka a középiskolában éri el a mélypontját. Az önállósodási törekvések életkori sajátosságnak tekinthetők és életfontosságúak a éveseknél. Gyakran vezetnek azonban heves családi vitákhoz, nem egyszer a fiatalok eltévelyedéséhez, elbizonytalanodásához, eltanácstalanodásához, illúzióvesztéshez és szélsőséges esetekben a családdal való szakításhoz vagy/és nemkívánatos csoportokhoz való sodródáshoz, erőszakos cselekedetekhez, drogfüggőséghez, stb. Nem jobb a helyzet az iskolában sem: jellemző jelenség, hogy az életkor előrehaladtával az iskolával való kapcsolat romlik. Igazolatlan hiányzások, szélsőséges viselkedés, az iskolai feladatokkal szembeni ellenállás, elutasítás kíséri ezt az életszakaszt. A tanulók úgy érzik, hogy nincs beleszólási lehetőségük az iskola szabályaiba. A tanárok által képviselt vélemény egyre kisebb közkedveltségnek örvend körükben. Az életkor növekedésével a diákok az osztályban uralkodó légkört is egyre kellemetlenebbnek ítélik meg. Ebben a helyzetben az iskolák számára a szülőkkel való együttműködés a sikeres pedagógiai munka alapvető alkotóelemei közé tartozik. Nevelőik összefogása a fiataloknak megbízható fogódzót teremthet, megerősítheti helyes értékszemléletüket, segíthet kiépíteni a szélesebb társadalom felé vezető utat, valamint kialakíthatja bennük a generációk közti tiszteletet és toleranciát. Ahhoz, hogy megtalálják adekvát helyüket a társadalomban, szükségük van a szülői ház és az iskola támogatására is. Ezt a célt azonban csak a nevelésükben résztvevők összefogásával lehet elérni. Modulunk ezen a ponton kíván segítséget nyújtani. Lehetőséget kínál arra, hogy igazi partneri kapcsolat alakulhasson ki a szülők, a tanárok és a diákok között, hogy aztán a fiatalok megrázkódtatás nélkül léphessenek ki az iskolából a világba. 3. Megvalósítás 3.1. Tartalmak és módszerek "A szülő-diák-iskola háromszöge a fiatalok társadalmi nevelésében" modul inspirálni kívánja az iskolákat a fiatalok szüleivel való közös munka újragondolására, mintát és anyagot kínál a tanároknak a szülőkkel és diákokkal való intenzív és aktív együttműködés kiépítéséhez. 61

3 Mivel a jelenlegi iskolai gyakorlatban a szülők és az iskola együttműködése jellemzően az általános iskolában figyelhető meg, itt azoknak az érdeklődését kell felébresztenünk, akiknek idősebb (12-18 éves) gyermekeik vannak, őket kell bevonnunk, meggyőznünk és mozgósítanunk. A bevezető szakaszban kérdőívek segítségével ajánlatos felmérni a helyzetet: milyennek ítélik a szülők az iskolával és a gyerekeikkel való viszonyukat. Hasonlóan szükséges a diákok körében is kérdőíves felmérést végezni. A kérdőíveknek ki kell térniük a szülők és a diákok iskolával szembeni elvárásaira. Fontos, hogy a kérdéseket a konkrét szituációk, a nemzeti sajátosságok és a tipikus problémák alapján állítsuk össze, hogy a megkérdezettek érintettnek érezzék magukat, és mintegy provokáljuk őket az együttműködésre. (Egy szülőknek és egy diákoknak készült kérdőív példaként szolgálhat a függelékben, ugyanott találhatók feldolgozási javaslatok is.) A kérdőívek kiértékelése képezi a közös munka tervezésének alapjait egy szülő-diák-tanár fórum keretei közt. A szülő-diák-tanár fórumon bemutatjuk a kérdőívek eredményeit, lehetőséget adunk a helyzetről szóló kötetlen beszélgetésre, megkérdezzük, milyen javaslataik vannak a szülőknek és a diákoknak a látlelettel kapcsolatban, közös programokat, ill. projekteket tervezünk, és összegyűjtjük azokat az ötleteket, hogy milyen csoportformákban kívánják végezni a közös munkát, ill. tevékenységeket (a legjobb vegyes, szülőkből, diákokból, esetleg tanárokból is álló csoportokat létrehozni). A tanároknak ajánlatos a fórum (esetleg fórumok) előtt pszichológiailag és metodikailag felkészülni. Olyan kompetenciákra lesz szükségük az új szülői munkához, amelyek segítenek a szülők számára érthető kontextusban bemutatni a fiatalok iskolai problémáit. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szülők különböző szociális háttérrel, különböző családi hagyományokkal rendelkeznek, különböző kultúrákat vagy vallásokat képviselnek, saját elképzeléseik vannak az oktatásról, más és más elvárásaik vannak az iskolával szemben, nem azonos mértékben hajlandóak az együttműködésre (kevesebb az idejük, csekélyebb az érdeklődésük, nincs lehetőségük a közös munkára, stb.), és talán megvannak a maguk nehézségei a társadalomban. A tanárok tegyék világossá, hogy a közös erőfeszítések megszilárdítják a fiatalok öntudatát és önértékelését, továbbá fejlesztik problémamegoldó képességüket és megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedésüket. 62

4 A munkaforma változhat az egyes témák és célok szerint, illetve célszerű ezekhez kiválasztani őket: kisebb családi csoportok, szülőkből, saját gyerekből és tanárból (többnyire osztályfőnökből) álló kis csoportok, több szülőből és diákból álló nagyobb csoportok, egy szülő és több, a témában érdekelt diák alkotta csoportok, szülők és tanárok közös fóruma és a szülők, diákok és tanárok alkotta legnagyobb fórum Az együttműködés konkrét tématerületei A közös munka fő vonalát minden bizonnyal a vészhelyzetek és a felmerülő igények fogják meghatározni. Következzenek azonban itt olyan témák, amelyek általánosan felvethetők. A/ A fiatalok családi és iskolai mentális állapotának javítását célzó együttműködés. A diákok számos gondja a tanáraikkal, szüleikkel és a tanulótársaikkal való viszonyra vezethető vissza. Nagyon súlyos esetekben szakember segítségét kell kérni, akinek megvannak az eszközei, hogy helyrehozza a helyzetet. Ám sok probléma megoldható következetes háromszög-munkával. Teendőink a következők: a legfontosabb problémaforrások tisztázása (pl.: túlzott követelmények a szülők/iskola részéről és az ebből fakadó teljesítési kényszer, félelmek, depresszió, rossz osztálylégkör, a tanulási motiváció hiánya, ami félreértésekhez vezethet, a szülőkkel vagy a tanárokkal, a barátokkal, osztálytársakkal kialakult problémák, az együttműködési készség hiánya, stb.) tematikus találkozók szervezése, ahol a problémákat megnevezik és megvitatják kísérletek a problémák megoldására (új szemszögből figyelhetik és ismerhetik meg egymást a résztvevők, a beszélgetések során feloldódhatnak feszült helyzetek, stb.) a tanulók asszertivitásának megerősítése, hogy saját érdekeiket eredményesebben képviselhessék, társadalmi konfliktusokban megállják a helyüket, és nehéz helyzeteket is kezelni tudjanak (szervezhetők szükség esetén tréningek szociálpedagógusokkal). B/ A szülők ismeretei és tapasztalatai egyedülálló és nélkülözhetetlen segítséget jelenthetnek a fiataloknak. Mivel a tanárok majd az egész életüket az iskolában töltik, a tanulóknak bizonyos értelemben "mű" világképet közvetítenek. Meglehetősen hasznos lehet tehát, ha a szülők más felfogást és szemléletmódot hoznak be a "külső világ"-ból. Bemutatót tarthatnak érdekes, új munkaterületekről (pályaválasztás előtt sok fiatal tanácstalan és bizonytalan, ha nincsenek közvetlen és gyakorlati jellegű információi egy foglalkozás hétköznapjairól). Megfelelő pozícióban lévő szülők megvilágíthatják a helyi önkormányzat működését. Politikai vagy jogi tapasztalatokkal bíró szülők beszámolhatnak a helyi vagy országos politikai életről, az Európai Unióról és az ott kínálkozó lehetőségekről. Nonprofitszervezetek aktív tagjai előadást tarthatnak a tevékenységükről. Azok a szülők, akik nemzetközi cégeknél dolgoznak, kifejthetik a külföldi kapcsolatok jelentőségét. Az adóhatóságnál vagy bankoknál dolgozók beavathatják a tanulókat a legfontosabb ismeretekbe, hogy az iskola befejezése után ne érezzék magukat teljesen elveszettnek (bankszámlanyitás, pénz leemelése, átutalása, adóbevallás kitöltése, stb.) 63

5 Itt arra is gondolni kell, hogy gyorsan változó világban élünk, ahol egyre-másra új munkaterületek jelennek meg, és a tanárok vagy a szülők idősebb generációja ezeket még csak nem is ismeri. Ilyen esetben fiatalabb szülők (esetleg testvérek) bevonása ajánlott. C/ A szülők hobbijai vagy különleges tevékenységei lehetővé teszik a diákoknak, hogy a felnőtteket más oldalról ismerjék meg. Új aspektusok jelenhetnek meg a kapcsolataikban, és akár egész életre szóló ösztönzéseket kaphatnak. Rendezhetnek közös sportdélutánokat, kiállításokat, prezentációkat, vagy közös kutatásokat végezhetnek D/ A szülők bevonhatók a projektnapok vagy projekthetek tevékenységeibe. Óriási esély ez arra, hogy a projektmunka igazán izgalmas, életközeli és tanulságos legyen. A tanulóknak ezáltal alkalmuk nyílik arra, hogy a tanárokon kívül más felnőtt segítségét is igénybe vehessék, bennük példaképet vagy szerepmodellt találjanak. A szülők előadhatják saját ötleteiket, feladatot vállalhatnak a projektben, bemutathatnak vagy rendelkezésre bocsáthatnak könyveket, anyagokat, szerszámokat, egyeztethetnek időpontokat üzem- vagy céglátogatásokhoz, kulturális intézményekhez, bizonyos tevékenységek végzésénél kis csoportokat irányíthatnak, interjúalanyként állhatnak rendelkezésre, készségeket ismertethetnek, vagy egyszerűen együtt gondolkodhatnak a fiatalokkal, és végül részt vehetnek a közös tevékenységek értékelésében. E/ Rendkívül fontos, hogy a szülők olyan tevékenységeknél közreműködjenek, amikor a közvetlen környezet környezetvédelemről van szó. A fiatalok lakóhelyéhez vagy a régióhoz való kötődését ez nagyon megerősítheti. F/ A szülők vegyenek részt közös egészségmegőrző, kriminalitást és drogfogyasztást megelőző programokon. Ez nemcsak a család és az iskola, hanem a társadalom érdeke is. A szülőkkel való együttműködés gyakorisága és rendszeressége sok körülménytől függhet. Az egyes országokban nagyon különbözőek lehetnek az előfeltételek, ezért ebben a kérdésben igen rugalmasnak és körültekintőnek kell lenni. Az ideális az volna, ha a szülős programok havonta vagy kéthavonta kerülnének megrendezésre, így valamennyi résztvevő érezné a rendszerességet, és látná a közös munka hatását. Mivel azonban a szülők általában időzavarral küzdenek, nem szabad túlzott követeléseket támasztani feléjük, és a közös foglalkozások időpontjait is gondosan kell kiválasztani. A függelékben olyan segédanyagok találhatók, amelyek az egyes országok problémáinak különbözősége ellenére és annak ellenére, hogy az iskolákban hirtelen felmerülnek gondok, majd ugyanolyan gyorsan el is veszítik aktualitásukat, segítséget jelenthetnek, és vannak "örökzöld" vagy "örökérvé- 64

6 nyű" témák, amelyek még sokáig érdeklődésre számíthatnak az iskolákban Értékelés A háromszög-munkát sokféle formában értékelhetjük. Az egyes témákban folytatott munka után kitöltethetők a tanárok által összeállított értékelő kérdőívek, amelyek eredményét közösen megbeszélhetik. Amennyiben a közös tevékenységnek végterméke is van, az kiállításra kerülhet a munkafolyamatra vonatkozó reflexiókkal egyetemben. A közös élmények, megszerzett ismeretek és tapasztalatok megbeszélhetők egy záró fórum rendezésével is. Itt eshet szó esetleges további együttműködésről is. 4. További ötletek A függelékben található segédanyagok például szolgálhatnak egyéb aktuális tématerületek feldolgozásához. Amennyiben az együttműködés sikeres, az iskola a háromszög-munkát beépítheti nevelési programjába, és ezzel példát adhat más iskoláknak. 5. Áttekintés: segédanyagok/feladatlapok Kérdőívek Módszertani ötletek a háromszög-munkához 6. Források és hivatkozások Aszmann Anna Szabó Pál (1990): Serdülők önmagukról: Egy nemzetközi felmérés tanulságai. Pedagógiai Szemle, 9. sz Bagdy Emőke Telkes József (1990): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. Gaskó Krisztina (2004): Az osztályfőnök, a szülők és az osztálytársak értékelésének hatása a tanuló önértékelésére. Iskolakultúra, Jámbori Szilvia (2003): Az iskolai környezet szerepe a serdülők jövőorientációjának alakulásában. Magyar Pedagógia, 4. sz Golnhofer Erzsébet(2003): Tanulóképek és iskolaelméletek. Iskolakultúra, sz. Koncz István (1994): Videós önismeret-fejlesztés: a videó felhasználási lehetőségei a éves tanulók önismeretre nevelésében. Fitt Image, Budapest. Krumm, Volker (1995): Schulleistung auch eine Leistung der Eltern. Die heimliche und die offene Zusammenarbeit von Eltern und Lehrern und wie sie verbessert werden kann. In: Specht, W., Thonhauser, J. (Hrsg.): Schulqualität. Innsbruck (S ) Mandátum, Társadalom és oktatás sorozat. Budapest, Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. Németh Erzsébet(2002): Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Orosz Judit Szitó Imre (1999): Az iskolai énkép a serdülőkorban. Gyermek, nevelés, pedagógusképzés. Trezor Kiadó, Budapest, Rapos Nóra: Az iskolai félelmek vizsgálata. Iskolakultúra, sz. Sallay Hedvig (2003): A szülői nevelés hatása serdülők jövőorientációjának alakulására. Magyar Pedagógia, 3. sz Shepherd, G. (2003): A szociális készségek fejlesztése (SST). In Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális 65

7 kompetencia társas viselkedés. Gondolat Kiadó, Budapest, Schneider, B. H. (1993): Childrens social competence in context. Pergamon Press, Oxford. Sütőné Koczka Ágota (2005): Szociális készségek fejlesztése kamaszkorban. Trefort Kiadó, Budapest. Vámos Ágnes (2003): Tanárkép, tanárfogalom a családban. Iskolakultúra, 5. sz. Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális kompetencia társas viselkedés. Gondolat Kiadó, Budapest Linkek: ( ) ( ) ( ) ( ) 7. Kapcsolattartó Zita Margit Kis Nyugat-magyarországi Egyetem, Magyarország 9012 Győr Türr I. u Függelék 8.1. Kérdőívek 1. SZÜLŐI KÉRDŐÍVEK (3.1. Kezdő szakasz) 1. Milyennek találja a gyermeke és az iskola közötti kapcsolatot? 2. Elégedett vele? 3. Milyennek találja a saját kapcsolatát a gyermeke iskolájával? 4. Szándékában áll változtatni rajta? 5. Milyennek találja a kapcsolatát a gyermekével? 6. Rendszeresen beszélget a gyermekével az iskoláról? 7. Ha nem, mi az oka? 8. Ha igen, mit szokott kérdezni leggyakrabban? 9. Milyen elvárásai vannak az iskolával szemben? 66

8 10. Vannak olyan tapasztalatok vagy tevékenységek a szakmai életében vagy a szabadidejében, amelyek véleménye szerint hasznosak vagy érdekesek lehetnek a gyermekének vagy a többi tanulónak? Melyek azok? 2. TANULÓI KÉRDŐÍVEK (3.1 Kezdő szakasz) 1. Hogy érzed magad az iskoládban? 2. Milyennek találod a légkört az osztályodban? 3. Vannak gondjaid a tanáraiddal? Milyen problémáid vannak? 4. Vannak problémáid a tanulótársaiddal? Milyen problémáid vannak? 5. Elégedett vagy az iskolai teljesítményeddel? 6. Milyen gyakran beszélgetsz a szüleiddel az iskoláról? 7. Kellemesnek tartod ezeket a beszélgetéseket, vagy inkább lemondanál róluk? 8. Elégedettek a szüleid az iskolai teljesítményeddel? 9. A szüleidnek világos elképzelései vannak az iskolai munkádról? 10. A szüleid megértik a kérdéseidet? 11. Úgy találod, hogy az iskola felkészít az életre? 12. Elegendő információt kapsz szakmákról, érdekes munkaterületekről? 13. Van az iskolában lehetőség arra, hogy nehéz kérdéseket szóvá tegyetek? 14. Hozzájuttok az iskolában elegendő érdekes kulturális ajánlathoz? 15. Van alkalmatok arra, hogy tanulóként a lakóhelyetek/a régió társadalmi életében részt vegyetek? A kérdőívek feldolgozása és az azt követő munka: 1. A válaszokat tematikusan csoportosítjuk, és mindjárt körvonalazódnak a problémák: a szülők és a tanulók elvárásai az iskolával szemben a szülők és gyermekeik közötti kapcsolat mi az, amit a tanulók hiányolnak az iskolában a közös munka lehetőségeinek magja (szülők iskola diákok) 67

9 2. Egy háromszög-találkozó alkalmával külön a szülők, külön a tanulók egy-egy táblán összegyűjthetik pozitív javaslataikat, összehasonlíthatják azokat, majd közös megoldási tervet alakíthatnak ki. A folyamatban egy moderátorpár segít (egy szülő és egy tanuló). A kérdőíveket az éppen égetően aktuális helyzethez lehet illeszteni, és a fentiek szerint feldolgozni Módszertani ötletek a háromszög-munkához 3.2. A/ 1. Közös vélemény kialakítása A tanárok nagy papíríveket készítenek elő egyet a szülői csoportnak, egyet a tanulóinak, amelyeken egy probléma szerepel címként (pl.: a gyerek késői hazajárása). Mindkét csoport leírja a véleményét a kérdéshez, majd szemügyre veszi a másik csoport jegyzeteit, és kigyűjti azt, amit elfogadhatónak talál. Ezt követően igyekeznek a kérdésben konszenzusra jutni, és közös véleményt alkotnak. (Ezek a papírívek később kikerülhetnek az osztály falára.) Nem csupán "tanulói bűnök" kerülhetnek terítékre (hétvégi bulik, rendetlenség a gyerekszobában, stb.), hanem "szülői bűnök" (túl sok túlóra, türelmetlenség a családdal szemben, stb.). Ám olyan kérdésekről is szó eshet, mint vandálkodás a városban, vagy mint a graffiti. Fontos: Értékeljük a találkozót! A fő kérdés: Változott-e valami a kapcsolatunkban? 2. Különböző helyzetek kiértékelése A szülők és a tanulók vegyes csoportokat alkotnak. A tanár fényképet vetít ki egy nagy vászonra. A képek kellemetlen jeleneteket ábrázolnak (udvariatlan viselkedés, erőszak, környezetszennyezés, stb.). A csoportok megfogalmazzák a véleményüket, és azt előadják a plénum előtt. Fontos: Meséljék el, mekkora volt a különbség a csoporton belüli és a csoportközi vélemények között! 3. Egy feladat megvalósításának tervezése Képezzünk vegyes csoportokat, amelyekben több a diák, mint a szülő. A csoportok kapnak egy feladatot (pl.: egy osztályalbum összeállítása vagy az iskola környékéről szóló cikk írása), és meg kell tervezniük a kivitelezését. Mindenki kiválaszt magának egy részfeladatot, és elgondolkodik, mi mindent kell tennie. Ezt követően a csoport megbeszéli, hogy mindent figyelembe vettek-e, majd bemutatja a tervét a plénum előtt. 4. Játék: Értékverseny A csoport minden tagja lejegyez öt olyan fogalmat, amelyet az életében, a tanulásban és a családban a legfontosabbnak tart. A cédulákat összegyűjtjük, és az értékfogalmakat felírjuk egy táblára (minden fogalmat csak egyszer írunk fel). Most kiválasztja mindenki a felírtakból a szerinte legfontosabb tíz értéket, és azt lejegyzi. A tanár (és segítője) beszedi a cédulákat külön a szülőktől, külön a diákoktól, és a diákok szavazatait, mondjuk, pirossal, a szülőkét feketével a fogalmak mellé strigulázza. Ezt köve- 68

10 tően beszélgetnek a különbségekről. Fontos: Tudatosítsuk az értékkülönbségeket, és gondolkodjunk el közösen a generációk különböző szemléletéről! 5. A kommunikációs feszültségek feloldása A szülők csoportja összegyűjti a gyerekeik azon kijelentéseit (az iskoláról, az életfelfogásukról, a viselkedésükről, szokásaikról, stb.), amelyeket nem szeretnek hallani, és amelyek a leginkább bosszantják őket. A mondatokat kártyákra írják. A gyerekek is ugyanezt teszik a szüleik kijelentéseivel. A szülők kártyái legyenek, mondjuk, zöldek, a gyerekeké narancssárgák. Alakítsunk 8 fős asztaltársaságokat (4 szülő 4 tanuló, akik felváltva ülnek egymás mellett). Egy tanuló húz egy zöld kártyát, és felolvassa a tartalmát. A következő felnőtt átalakítja a kijelentést úgy, hogy a tartalma tulajdonképpen megmarad, de a hangvétel elfogadható lesz, és már nem bosszantó. Aztán ez a felnőtt húz egy narancssárga kártyát, és felolvassa a mondatot. Ezt most a következő tanuló "javítja ki". Ha már egy kör lement, a következőben mindenki a saját korosztályának kijelentéseit "javítja". Fontos: Szabaduljunk meg a feszültséget kiváltó kommunikációs szokásainktól, mert ez lényeges előfeltétele a sikeres csapatmunkának B/ "A szülők az életet viszik be az iskolába" a tanárok ezzel a mottóval kérdezhetik meg a szülőket, bemutatnának-e a gyerekeknek bizonyos munkaterületeket, hasznos, mindennapi ismereteket, társadalmi tevékenységeket. Ha összegyűlt valamennyi ajánlat, a tanulók kérdéseket fogalmazhatnak a témákhoz, amelyeket a szülők az előadásaik, prezentációik összeállításánál figyelembe vehetnek. A diákok technikai ismereteikkel segíthetnek az előkészületekben (számítógépes munka, projektorhasználat, fényképek készítése, stb.). Vagy egyszerűen egy tea vagy kávé mellett leülhetnek beszélgetni. Különösen érdekes témák esetében a fiatalok igazi interjút vagy cikket írhatnak az iskolai újságba a találkozóról C/, D/, E/ és F/ Itt lemondhatunk a különösebb metodikai ajánlatokról, hiszen az iskolák ezen a területen elegendő tapasztalattal rendelkeznek. Számunkra az a fontos, hogy a diákok a projekttémát nem idegentől ismerik meg, hanem olyan valakitől hallanak új információkat, érdekes történeteket, szubjektív beszámolókat, aki "hozzájuk tartozik". Ha a barátnőjük édesapjától hallják, hogyan szokott le a dohányzásról, és milyen jó is cigaretta nélkül élni, talán könnyebben lemondanak a dohányzásról. Ha egy ismerőstől tudják meg, milyen az élet egy infarktus után, talán komolyabban elgondolkodnak arról, miért kell már most egészségesen táplálkozniuk és rendszeresen mozogniuk, stb. 69

11 3.3. Értékelő kérdőívek Diákoknak: igen részben nem A szülőkkel megvalósított program megfelelt az elképzeléseidnek? Kaptál hasznos információkat, új ismereteket? A szülőkkel való együttműködésetek során sikerült jobban kiismerned magad az egyes területeken? A közös munkában egyenrangú félnek érezted magad? Sikerült aktívan részt venned a tevékenységekben? A találkozók befolyásolták a felnőttekről kialakított véleményedet? Van kedved további hasonló programokon részt venni? Szülőknek: igen részben nem A diákokkal megvalósított program megfelelt az elképzeléseinek? Hasznosnak találta a közreműködését? A közös munka során sikerült új tapasztalatokra szert tennie? Sikerült a diákokkal konstruktívan együttműködnie? A találkozók befolyásolták a diákokról (a saját gyermekéről) alkotott véleményét? Van kedve további hasonló programokon részt venni? 70

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET?

HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET? HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET? Sportol a család mozgáslehetőségek az iskolán kívül ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 3-6. AZ ÓRA TÉMÁJA: Sportol a

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről 2009/2010 TARTALOMJEGYZÉK SZÜLŐK... 3 1. A kérdőívek kiosztásának és kitöltésének sikeressége...

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió

Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió Program címe: Ki vagyok én? Tanúsítvány száma: 2/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. szeptember 3. Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió Program rövid leírása Az MRE Válaszút

Részletesebben

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Társadalmi Megújulás Operatív Program Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Ifjúságügyi komponens TÁMOP 5.2.5-B-10/2 Izsák Imre ÁMK ifjúsági

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Ifjúsági Közösségi Szolgálat IKSz. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet

Ifjúsági Közösségi Szolgálat IKSz. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet Ifjúsági Közösségi Szolgálat IKSz Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet Egy jó gyakorlat: MKNE - BNAG Együttműködési megállapodás a közösségi szolgálat megszervezéséről... Vállalások:

Részletesebben

SZABÁLYZAT. ösztöndíj odaítélésének és folyósításának rendjéről

SZABÁLYZAT. ösztöndíj odaítélésének és folyósításának rendjéről SZABÁLYZAT Épületgépészet a Környezetért Alapítvány ösztöndíj programja a hátrányos helyzetű, kiemelkedő szakmai munkát végző, jó tanulmányi eredményű épületgépészeti szakmákat tanuló diákok számára ösztöndíj

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? Én és a világ A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM tanári tudod-e, hol van? 1. évfolyam 237 MODULVÁZLAT Tevékenységek

Részletesebben

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet Kedves Szülők! Az alábbiakban tájékoztatót olvashatnak a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolai diákok által kötelezően teljesítendő 50 órás közösségi szolgálattal kapcsolatban. A Köznevelési

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Bekapcsolódtál- e a három hetet meghaladó projekt rendezvényeibe?

Bekapcsolódtál- e a három hetet meghaladó projekt rendezvényeibe? Zárónap A három hetet meghaladó projekt zárónapjára 2010. május 31-én került sora Az intézmény aulájában kiállítást rendeztünk azokból a produktumokból, amelyet a bevont tanulócsoportok az elmúlt másfél

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Intézményértékelés összehasonlítása és szemszögéből Képet készítette: adam44 Készítette: Bozóki Judit és minőségbiztosítási

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q I Közvetett partneri elégedettség SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd 2012.01.23. Bertáné Szakálas Andrea - 2 - SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd Minőségirányítási munkánk 2011-2012. tanév

Részletesebben

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ KERBER

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

Módszertani segédlet pedagógusoknak az alkoholfogyasztás veszélyeivel kapcsolatos órák megtartásához

Módszertani segédlet pedagógusoknak az alkoholfogyasztás veszélyeivel kapcsolatos órák megtartásához Módszertani segédlet pedagógusoknak az alkoholfogyasztás veszélyeivel kapcsolatos órák megtartásához Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések Az alkohol veszélyei Javasolt évfolyam: 7 8. Időbeosztás

Részletesebben

a) börze (erre iskolai osztályokat várunk) b) szakmai fórum (erre az oktatási intézmények közszolgálatos felelőseit, intézményvezetőit várjuk)

a) börze (erre iskolai osztályokat várunk) b) szakmai fórum (erre az oktatási intézmények közszolgálatos felelőseit, intézményvezetőit várjuk) Tisztelt Intézményvezetők, kedves Kollégák! A Pro Kultúra Liszt-központja egy Közösségi Szolgálati Börzét szervez a soproni középiskoláknak. Részvétel esetén 2 óra igazolható az érettségihez szükséges

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08.

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08. Zsiros Emese Országos Gyermekegészségügyi Intézet Jármi Éva ELTE- PPK oktatója 2011.03.08. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet OGYEI - a magyar gyermekek egészségével, egészség-védelmével és egészségügyi

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Az élet minden területén és bármely élethelyzetben keletkezhetnek konfliktusok. A gyermekek együttélésében,

Részletesebben

Ki vagyok én?! - önismeret, társas kapcsolatok, felnőtté válás

Ki vagyok én?! - önismeret, társas kapcsolatok, felnőtté válás Ki vagyok én?! - önismeret, társas kapcsolatok, felnőtté válás ÖNISMERET ÉLETTERV - HIVATÁS - FELNŐTTSÉG TURJÁNYI KATALIN TANÁR, PSZICHOTERÁPIÁSAN KÉPZETT MENTÁLHIGIÉNIKUS, CSÉN TANÁCSADÓ MI AZ ÖNISMERET?

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

TÁMOP / Felkészülés a referencia-intézményi feladatokra a Than Károly Ökoiskolában. Kritériumrendszer

TÁMOP / Felkészülés a referencia-intézményi feladatokra a Than Károly Ökoiskolában. Kritériumrendszer Kritériumrendszer Minőségbiztosítási feladatok meghatározása Az elégedettség mérés folyamata: Az igény és elégedettség mérés előkészítése, munkaterv, módszerek megbeszélése Adatgyűjtés megtervezése Kérdőívek

Részletesebben

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR)

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR) AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2011. JANUÁR) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde Budapest 2011. január 1 Az óvoda iskola átmenet tapasztalatai 2010/2011. Elégedettségi mérést az

Részletesebben

Módszertani segédlet pedagógusoknak az első szexszel kapcsolatos órák megtartásához. Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések

Módszertani segédlet pedagógusoknak az első szexszel kapcsolatos órák megtartásához. Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések Módszertani segédlet pedagógusoknak az első szexszel kapcsolatos órák megtartásához Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések Első szex Javasolt évfolyam: 7 12. Időbeosztás Tanári tevékenység Tanulói

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010.

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Készítette: Scsureczné Pór Magdolna minőségirányítási vezető 1 1. A mérés előzményei Októberben a Partneri igény és elégedettségmérés végrehajtásáért

Részletesebben

A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA

A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Szabados Tímea, Vásárhelyi Virág Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Kecskemét,

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 A foglalkozás célja, hogy a tanulók játékosan ismerkedjenek meg az információ átadásának lehetőségeivel, a LOGO programnyelv alapjaival. Irányjátékokkal, robotjátékokkal fejlesszük a tanulók algoritmikus

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 2013. SZEGED

PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 2013. SZEGED PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 2013. SZEGED PÁLYAVÁLASZTÁSI NAPOK 2013. Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori

Részletesebben

8200 Veszprém, Halle utca. 3. Tel./Fax: / , 88/ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI NAPLÓ

8200 Veszprém, Halle utca. 3. Tel./Fax: / , 88/ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI NAPLÓ 8200 Veszprém, Halle utca. 3. Tel./Fax: 0036 88/569-880, 88/569-881 E-mail:sef@sef.hu KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI NAPLÓ Közösségi szolgálati napló Kedves Diákunk! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Krauthammer 4LS. 4 Szintű Skála

Krauthammer 4LS. 4 Szintű Skála Krauthammer 4LS 4 Szintű Skála Felmérés a viselkedés tényleges feltárására KRAUTHAMMER 4LS - 4 Szintű Skála felmérés Mi a 4LS felmérés? A 4LS 4 Szintű Skála a Krauthammer által kifejlesztett értékelő módszertan,

Részletesebben

Tanmenet a 9. osztály viselkedéskultúra tantárgyának tanításához

Tanmenet a 9. osztály viselkedéskultúra tantárgyának tanításához Tanmenet a 9. osztály viselkedéskultúra tantárgyának tanításához A tanítási cikl. óra Új fogalmak (nevek stb.) Tanítási óra anyaga sorszáma 1. 1-2. Szerepelvárások (M) Viselkedés magatartás kultúra Az

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Közösségi pedagógiai gyakorlat

Közösségi pedagógiai gyakorlat Czető Krisztina, czeto.krisztina@ppk.elte.hu Dr. Mészáros György, meszaros.gyorgy@ppk.elte.hu Közösségi pedagógiai gyakorlat 2014. OKTÓBER 1. /2012. (.).EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről

Részletesebben