Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához
|
|
- Ádám Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához N
2 Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Kiadta a LIGA Szakszervezetek 1068 Budapest, Benczúr u. 41. Tel.: , Fax.: Elektronikus levél: info@liganet.hu Honlap: Felelős kiadó: Gaskó István Szerkesztette: Kozák László Budapest,
3 Tartalomjegyzék 1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok? Nemzetközi szakszervezeti szövetségek...6 A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU)... 7 B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) 10 C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU) D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD) E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa...20 F. Több nemzeti konföderáció: munkások - közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációja G. Az egykonföderációs modell H. Több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció I. Több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció J. Akik a felsorolásból kimaradtak K. A közép-kelet-európai rendszerváltás utáni szakszervezeti helyzet A LIGA nemzetközi kapcsolatai...40 L. Használati utasítás avagy hogyan lehetünk tagok? M. A nemzetközi kapcsolatok formái Protokoll Utószó
4 1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok? Ez a kérdés valószínűleg sokak fejében már számtalanszor megfogalmazódott. Mire jó az, hogy egy szakszervezet nemzetközi ügyekért felelős referense(i) utazgat(nak) a világban? Milyen haszna származik ebből a magyar munkavállalónak? És a LIGÁ-nak? Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolása nem kevés pénzbe kerül, elfogadható, hogy némi magyarázattal kell szolgálni. Vegyük tehát sorra azokat az érveket, melyek a szakszervezeti munka eme komoly területének támogatása mellett szólnak. Azt hiszem, azt tényként könyvelhetjük el, hogy egy szervezet hazai megítélésében fontos szerepet játszik annak külföldi elismertsége. Az a szervezet, amely nemzetközileg elismert, itthon mindig komolyabb befolyással bír, mint azok, melyeknek nincsenek ilyen kapcsolatai. A nemzetközi porondon való jelenlét megvédi a szervezetet attól, hogy itthon leírják, azaz meggátolja azt, hogy fontos helyeken semmibe vegyék. A LIGA számára ez konkrétan a hazai érdekegyeztetésben való helyünk bebiztosítását jeleni. A LIGA tizenöt éves történelmében sajnos voltak olyan időszakok, amikor nem sokon múlott, hogy nem szorítottak ki bennünket a hazai Érdekegyeztető Tanácsból. Annak, hogy ez mégsem következett be, az egyik oka az volt, hogy amellett, hogy a LIGA a magyar rendszerváltó szakszervezet, a szervezet a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyik ismert szereplője. Bár ez kevés a jó megítéléshez, az eltelt időszakban bebizonyítottuk, hogy helyünk van mind a hazai, mind a nemzetközi szakszervezeti munkában. A nemzetközi kapcsolatok segítik a mindennapi tevékenységünket is, ami az EU csatlakozás miatt most különösen fontos, mert amint Magyarország is az EU tagja lesz, minden, a munkavállalókat érintő európai szintű döntés közvetlenül is érinteni fog minket. Ezért van 4
5 ma még nagyobb jelentősége annak, hogy a magyar munkavállalókat érintő dolgokban meg tudjuk jeleníteni a véleményünket. A kétoldalú kapcsolatrendszerünkből és nemzetközi tagságainkból sok hasznos információt szerezhetünk be. Ezeknek az előnyöknek a részletes taglalására később, az adott nemzetközi szervezet kapcsán térek majd ki. Nem kis jelentőséggel bír az sem, hogy nemzetközi kapcsolataink eredményeképpen mindig számíthatunk barátaink szolidaritására, bármilyen munkavállalói érdekeket érintő kérdésről is legyen szó. Konkrét esetek tanúskodnak arról, hogy a szolidaritási üzenetek valódi segítséget jelentenek. Kérésünkre érkezett már egy-egy delegáció, vagy első számú vezető vizsgálódó szándékkal. Ilyen látogatást tett néhány éve Budapesten Emilio Gabaglio, az Európai Szakszervezeti Szövetség akkori főtitkára, aki az érdekegyeztetésben beállt problémák miatt látogatott Budapestre. A külfölddel folytatott kapcsolatok gyakorlati haszna megmutatkozik a szakszervezeti munkában, ez a kijelentés hangsúlyozottan vonatkozik a multinacionális vállalatoknál lévő szervezetekre. A globalizáció eredményeként a világ több országában is megtalálhatók ugyanazok a vállalatok. Ezért a különböző országokban, ugyanannál a cégnél, ugyanazt, vagy hasonló a munkát végző munkavállalóknak segítséget nyújthat, ha kölcsönösen informálják egymást a helyi történésekről, vagy pl. meg tudnak szerezni egy kollektív szerződést egymástól. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha egy külföldi cég az anyavállalatánál tevékenykedő szakszervezettel tart fenn kapcsolatot. A világban végbemenő gazdasági folyamatok eredményeképpen a világ sok országában tevékenykednek a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (World Bank). A nemzetközi összefogás e szervezetek tevékenysége miatt is nagyon fontos, mert következetes, közös fellépéssel el lehet érni, hogy minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit. A Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény (GAT) záradékaiba bekerült munkavállalókat érintő kedvező döntések is a nemzetközi szakszervezeti összefogás eredményeképpen születtek. A további példák felsorolásától most eltekintek, de biztos, hogy együtt erősebbek vagyunk! 5
6 2. Nemzetközi szakszervezeti szövetségek Mielőtt rátérnék a különböző szakszervezeti szövetségek bemutatására, először egy kicsit bele kell tekintenünk azok létrejöttének körülményeibe. A ma meglévő nemzetközi szakszervezeti struktúrát alapvetően három világszervezet határozza meg: a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU), a Munka Világszövetsége (WCL) és a Szakszervezeti Világszövetség (WFTU). (Az Európai Szakszervezeti Szövetséget nem ebben a fejezetben tárgyaljuk, hiszen az csak egy földrész szakszervezeteit tömöríti) Most nézzük meg, hogyan alakult ki ez a mai struktúra. A szakszervezetek elődei önsegélyező csoportok és baráti társaságok voltak, és általában egy-egy szakmán belül szerveződtek. A XIX. század második felében és a XX. század elején a szakszervezeti munka a legtöbb országban a munkásmozgalmak mentén folyt. Az I. Internacionálé számára a szakszervezeti tevékenység nem tartozott a prioritások közé, ezt felülmúlták a politikai célok. Az angoloknak az a kezdeményezése, hogy közelebb hozzák egymáshoz az országos szervezeteket, nem volt sikeres. Egyedül a skandináv szervezeteknek sikerült nemzetközi együttműködést kiépíteniük. Szakmai szinten jobb volt a helyzet, 1880 és 1893 között több szakma hozott létre nemzetközi szakszervezeti titkárságot ben egy skandináv konferencián megállapodás született arról, hogy összehívnak egy nemzetközi szakszervezeti konferenciát. Ekkor jött létre a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségeinek Nemzetközi Titkársága. Ez gyakorlatilag a II. Internacionálé melletti szakszervezeti vonalnak felelt meg ban ebből alakult meg a Szakszervezeti Szövetségek Nemzetközi Szövetsége, (ITUF), ami így az első komolyabb nemzetközi szövetségnek tekinthető. A III. Internacionálé megalakulása után szakadás következett be a szakszervezeti mozgalomban is, így jött létre a1921-ben a szociáldemokrata eszméket valló Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a kommunista Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. 6
7 1945-ben, Londonban a brit és a szovjet szakszervezetek világkonferenciát tartottak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyesítésének céljával. A szovjet szakszervezetek részvétele miatt az amerikai AFL nem jött el, de a másik amerikai szakszervezeti szövetség, CIO képviseltette magát, mely megpróbál közvetíteni a Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a szociáldemokrata irányt követő szervezetek között. Nem sokkal később Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, a WFTU. A világszövetség azonban hamarosan kettévált, mert a nemzetközi szakszervezeti titkárságok már nem akartak ebbe a szövetségbe tartozni, mivel azt a Szovjetunió eszközének tekintették. A szakadáshoz az is hozzájárult, hogy a megalakításából kimaradt amerikai AFL is következetes hadjáratot folytatott a WFTU ellen. A kilépő szervezetekből 1949-ben, Londonban megalakult a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, az ICFTU. A XIX. század végén Európában a szocialista irányzattal párhuzamosan kialakult egy keresztény ideológiával rendelkező szakszervezeti mozgalom is. A keresztény szakszervezeti mozgalom később, mint a szociáldemokrata-szocialista irányzat megszerveződött nemzetközi szinten is ben alakították meg a Nemzetközi Keresztény Titkárságot, majd 1920-ban a német, holland, belga és francia országos szervezetekből álló Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségégét, melyet 1945-ben újraalakítottak. A szervezet nem lépett be később se egyik világszervezetbe sem, hanem a harmadik világ országai felé fordult ban ebből alakították meg a Munka Világszövetségét. A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU) Mint már tudjuk, az SZSZNSZ 1949-ben, Londonban alakult meg, a Szakszervezeti Világszövetség kettéválása után. Ekkor 53 ország szervezetit egyesítette. Ma a világ öt kontinensén 150 ország 231 szervezetének 158 millió tagját egyesíti, így a világon a legnagyobb szakszervezeti szövetség. A LIGA óta tagja a szervezetnek. 7
8 Az SZSZNSZ elsősorban politikai tevékenységet folytat, megpróbál lehetőleg gyorsan reagálni a világban végbemenő eseményekre. Kifejezésre juttatja a munkavállalók nemzetközi szolidaritását, kampányokat szervez a szakszervezeti és munkavállalói jogok védelmében, küzd a faji megkülönböztetés ellen és igyekszik tagszervezeteinek mindenben hatékony segítséget nyújtani. Próbál minden olyan világméretű tevékenységbe bekapcsolódni, aminek a következményei a világ munkavállalói érintik. Az ENSZ munkájában is képviselteti magát, többek között aktív részt vállal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) működésében, ahol konzultációs joggal rendelkezik. Tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal (WB) és a Világkereskedelmi Szervezettel. Aktívan foglalkozik a munkavállalókat közvetlenül érintő kérdésekkel, mint Gyermekmunka Esélyegyenlőség Egészség, munkahelyi biztonság, munkavédelem Multinacionális vállalatok Tagszervezés Globalizáció és gazdasági viszonyok Harc az AIDS ellen Kereskedelmi és Munkaügyi szabványok Szakszervezeti jogok Ifjúságpolitika A fentiekben felsoroltakon kívül még más témában is szervez kampányokat, például a környezetvédelem támogatásáért, a kényszermunka, a faji megkülönböztetés ellen. Szolidaritási akciókat is szervez. Évente országokra vonatkozó jelentést készít a jogsértésekről, megemlékezik a munkahelyi balestek áldozatairól, védi a fogyatékkal élők és a nők jogait. Oktatásokat szervez, felhívja a munkavállalók figyelmét a jogaikra. Rendszeresen jelennek meg publikációi, köztük a régiók újságai. A szervezet utolsó kongresszusa 2000-ben, Durban-ben volt. Több hivatalos munkanyelve is van, angol, francia, német, spanyol és orosz, 8
9 székhelye Brüsszel. Tevékenységét a földrészeknek megfelelően, különböző regionális szervezetekben végzi. APRO: Ázsia és a Pacifikus Térség Szervezete, székhelye Szingapúr AFRO: Afrikai Regionális Szervezet, székhelye Nairobi, Kenya ORIT: Amerikai Regionális Szervezet, székhelye: Caracas, Venezuela. Az SZSZNSZ-nek nincs európai regionális szervezete, de erre nincs is igazán szükség, mert az európai tagszervezeteket az Európai Szakszervezeti Szövetség tömöríti. Van azonban egy speciális, főként közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó részlege, ez a Közép- Kelet-Európai Koordinációs Bizottság. Ez a rendszerváltás után, a közép-kelet-európai térség újonnan alakult szakszervezeti szövetségeinek a megsegítésére jött létre, ma is működik, és a középkelet-európai szervezetek számára ma is a legfontosabb fórum az SZSZNSZ-en belül. Bár a Koordinációs Bizottság mára már kinőtte a régi kereteket, még mindig nem vesztette el a jelentőségét a FÁK és a Balkán országainak speciális helyzetéből adódóan. A Közép-Kelet-Európai Koordinációs Bizottság gyakran szervez missziókat a térség problémás országaiba a szakszervezeti helyzet jobb megismerése céljából. A Koordinációs Bizottság konkrét tevékenységét a különböző hálózatokon keresztül végzi. Ezek a következők: oktatási, nőpolitikai, szervezési, ifjúsági, és szakszervezeti jogok hálózatok. A működés fenntarthatósága miatt a régió továbbtagolódik, földrajzi alapon megosztott szubrégiókban működik. A magyar szervezetek a közép-európai szubrégióba tartoznak Csehország, Szlovákia és Horvátország szervezeteivel együtt. Az SZSZNSZ tagság egy szervezet számára azért fontos, mert ezzel fejezhetjük ki azt, hogy szabad, pártoktól független szakszervezeti konföderáció vagyunk. Az SZSZNSZ-szel szorosan együttműködnek azok a szakmai alapon szerveződő szakmai szakszervezetek, melyek a régi nemzetközi szakmai titkárságok (International Trade Secretariats, ITS) jogutódai, mai elnevezésük Globális Szakszervezeti Szövetség. 9
10 (Global Unions Federtion, GUS. A Globális Szakszervezeti Szövetségek autonóm, független szakszervezetek, melyek tagjai nemzeti szinten működő ágazati szakszervezetek. 10 Ezek a következők: Nemzetközi Oktatási Szövetség (EI) Építőipari- és Faipari Munkások Szövetsége (IFBWW) Vegyipari- Energiaipari Bányászati- és Általános Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ICEM) Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IFJ) Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (IMF) Textil- Ruha- és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITGLWF) Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITF) Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Szálloda-, Vendéglátó- és Dohányipari, valamint Rokonszakmák Dolgozóinak Nemzetközi Szövetsége (IUF) Közszolgáltatók Nemzetközi Szövetsége (PSI) OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága (TUAC) Nemzetközi Szakszervezeti Hálózat (UNI) B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) A Munka Világszövetsége a keresztény szakszervezeti világszövetség. Sokkal kisebb, mint a másik két világszervezet. Tagjai autonóm és demokratikus szakszervezeti konföderációk a világ 116 országából, összesen 144 konföderáció, kb. 26 millió taggal. (2001. októberi adat) Ez az egyetlen olyan világszövetség, mely főként a harmadik világbeli országok szervezetit tömöríti, kevés európai tagja van. Az európai szakszervezeti központok közül a belga CSC, és a holland CNV a legjelentősebb tagszervezetei, és vannak még tagjai Svájcból, Luxemburgból valamint valamennyi volt szocialista országokból. Az SZSZNSZ ellenpontja. Székhelye Brüsszel. Regionális szervezetei:
11 Ázsiai: BATU Latin-amerikai: CLAT Afrikai: DOAWTU A szervezetnek az ICFTU-hoz hasonlóan nincs európai struktúrája, mivel az Európai Szakszervezeti Szövetség ezt a feladatot ellátja. A WCL európai tagszervezetei az európai SZSZNSZ tagokhoz hasonlóan mind tagjai az ESZSZ-nek is. A WCL észak-amerikai tevékenységét a NAPFE (Postai és Ágazati Alkalmazottak nemzeti szövetsége) koordinálja. A szervezet elődje 1920-ban Hágában alakult az akkori Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéből (IFCTU), amit 1945-ben újraalakítottak. A szervezet független maradt, részben azért, mert se az SZSZNSZ, se az SZVSZ által szabott csatlakozási feltételeket nem tudta elfogadni, másrészt nem állt érdekében egyik szakszervezeti világszövetséghez se csatlakozni. De mivel a szervezet maga is változott, 1968-ban, a Luxemburgban megtartott kongresszusán a KSZNSZ-ből megalakult a Munka Világszövetsége. Fő céljának a munkavállalói érdekvédelmet tekinti, mindig szem előtt tartva a humanista, és etikus erkölcsi értékeket. Támogatja a szervezkedési szabadságot, az autonómiát és a szakszervezeti pluralizmust. Kiáll az emberi és szakszervezetei jogokért, harcol a munkavállalók jobb élet-és munkakörülményeiért, elutasítja a diszkrimináció minden formáját és a szegénységet. A WCL elfogad minden vallást és egyházat. A szervezet véleménye szerint a megtermelt javak igazságos elosztása az államok felelőssége. A WCL legmagasabb döntéshozó szerve a kongresszus, mely négyévente ül össze. Ez határozza meg az elkövetkező időszak az elkövetkező négy év politikai irányvonalát és választja meg a tisztségviselőket. A kongresszusok közötti időszakban a legmagasabb testület, a Konföderációs Testület, melynek 48 tagja van, évente ülésezik A politikai irányok meghatározásáért a Végrehajtó Bizottság felel. A Munka Világszövetsége is szerveződik ágazati szinten, kilenc nemzetközi szakmai szövetsége van. (ITFs) Ezek a következők: 11
12 INFEDOP közszféra WCT oktatás FIOST közlekedés WFBW építő- és faipar IFTC textil- és ruhaipar WFIW ipar WFAFW mezőgazdaság és élelmiszeripar WFCW irodai munkavállalók AICPRO SPORTA sport területén dolgozók A WCL nagy hangsúlyt fektet az oktatásra. Rendszeresen szervez különböző akciókat célkitűzései megvalósításához, az emberek igazságosabb sorsának elérésére. Képviseli tagjait az ENSZ-ben, annak Nemzetközi Munkaügyi Szervezetében, az ILO-ban. Különösen fontosnak tekinti az Emberi Jogok és a Multinacionális Vállalatok Bizottságban való tevékenységét. A munkavállalói jogok megsértése esetén. a WCL Emberi Jogok és Nemzetközi Munkaügyi Normák Osztálya tárgyalói révén igyekszik közbenjárni, és segíteni. C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU) Mint ahogyan azt a világszövetségek megalakulásához fűződő történet áttekintésben és az SZSZNSZ megalakulásának bemutatásánál láthattuk, 1945-ben, Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, ami akkor 55 ország 56 nemzeti konföderációja és 20 nemzetközi szervezet együtt alakított meg, a világ 67 millió munkavállalóját képviselve. Az első kongresszusukat is ugyanabban az évben tartották, a világ nagyhatalmainak szakszervezeti mind képviseltették magukat, beleértve az USA és a Szovjetunió szervezeteit is. Ennek a kongresszusnak nem volt más célja, mint kinyilvánítani, hogy a világ munkavállalói nem akarnak háborút és szociális igazságtalanságot. 12
13 Ez a békés állapot azonban nem tartott sokáig, mert egyre jobban érződött a szovjet pátpolitika befolyása. A hidegháborús politikai helyzet miatt a szervezetek nagy része a történelmi áttekintésből már tudjuk nem óhajtott már ebbe a szövetségbe tartozni és a belső feszültségek miatt 1949-ben kiléptek a szervezetből. Így kilépett az összes nyugat-európai tag, gyakorlatilag csak a szocialista országok szakszervezetei maradtak benne. A szervezet tevékenységét valójában a Szovjetunió uralta. Az SZVSZ befolyásának csökkenése a szocialista rendszer szétesésével tovább folytatódott, mert annak összeomlása után minden volt szocialista országbeli szakszervezeti konföderáció vagy megszűnt, vagy átalakult: az utóbbiak természetesen kiléptek a szervezetből. Az SZVSZ további léte így lassacskán kérdésessé válik, mert az újonnan alakított konföderációk nagy része az SZSZNSZ-be, kisebb része a WCL-be kérte felvételét és ma is ezen szervezetek tagjai. A WFTU székhelye Prága. Tagjai a még kommunista berendezkedésű országok, és még néhány, ultrabalos szakszervezet. Tevékenységét már a másik két konföderációhoz hasonlóan, a világban végbemenő globális folyamatok függvényében próbálja folytatni. Figyelemmel kíséri a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet stb. politikáját. Regionálisan is próbál terjeszkedni, van egy délamerikai és egy afrikai regionális szervezete, sőt néhány szakmai titkársága is. D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feladata olyan politikák előmozdítása, amelyek célja, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban azok a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági fejlődést és foglalkoztatást, illetve az életszínvonal növekedését érjék el a tagállamokban; a gazdasági fejlődés folyamata során a tagállamok és a nem tagállamok járuljanak hozzá a gazdaság növekedéséhez, 13
14 illetve multilaterális, diszkriminációmentes alapon járuljanak hozzá a világgazdaság bővüléséhez. Magyarország óta tagja az OECDnek. Az OECD rendelkezik mind munkaadói, mind munkavállalói tanácsadó szervezettel, az előbbi a BIAC, az utóbbi a TUAC. A munkavállalói tanácsadó szervezet, a TUAC tulajdonképpen egy kapocs a szakszervezetek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet között. A szervezetnek konzultatív státusza van az OECD-vel és annak különféle bizottságaival. A TUAC története 1948-ra nyúlik vissza, amikor megalakult az európai újraépítési program, a Marshall-terv szakszervezeti tanácsadó bizottsága. Amikor az OECD 1962-ben, jelenlegi formájában mint kormányok közötti gazdasági kutatóközpont létrejött, a TUAC folytatta a munkáját, képviselve a munkavállalókat az új szervezetben. Az OECD most megint átalakulóban van, az új tagok felvételével a kormányok közötti, lassan csak a globalizációval és következményeivel foglalkozó, nemzetközi fórummá válik. A TUAC szerepe most az, hogy biztosítsa a globális piacok kiegyensúlyozott szociális dimenzióját. A TUAC koordinálja és képviseli az ipari országok szakszervezetinek véleményét az OECD titkárságával, különféle bizottságaival együtt. A tagországok kormányaival folytatott rendszeres konzultációkon valamint a G8 találkozókon és munkaadói konferenciákon is megjeleníti a tagokkal már közösen kialakított munkavállalói álláspontot. A TUAC jelenleg 56 nemzeti konföderációt tömörít 30 ipari országból, így összesen kb. 70 millió tagja van. A LIGA Szakszervezetek óta tagja a szervezetnek. A tagok legnagyobb része általában tagjai a korábban már részletesen tárgyalt legjelentősebb nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek, vagy a Szabad Szakszervezet Nemzetközi Szövetségének, (ICFTU) vagy a Munka Világszövetségének, (WCL). A legtöbb európai tagszervezete tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek ((ETUC). A TUAC éppen ezért szorosan együttműködik az említett szövetségekkel, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) is. Együttműködik még a nemzetközi ágazati-szakmai titkárságokkal is, 14
15 hogy biztosítsa a szakszervezeti álláspont megjelenítését az OECD ágazatokat érintő tevékenységében. A TUAC tevékenységét a tagok finanszírozzák, ők döntenek a TUAC számára legfontosabb dolgokról és annak politikájáról, valamint a tisztségviselőkről. A szervezet központja Párizs. A TUAC az alábbi területekkel foglalkozó OECD bizottságokkal és munkacsoportokkal folytat rendszeres konzultációt: G7 / G8 csúcstalálkozó Oktatáspolitika Elektronikus Kereskedelem Foglalkoztatás Fenntartható Fejlődés Globalizáció Nemzetközi Pénzügyi Intézetek Munkajog Multilaterális Befektetési Egyezmény Millenniumi Visszatekintés Multinacionális Vállaltok Az OECD Szerepe a Jövőben OECD Miniszterek Tanácsa találkozók Közszféra Tudomány és technológia Szociálpolitika Kereskedelem és Munkaügyi Szabványok E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) Az ESZSZ az Európai Unió tagországai, a csatlakozásra váró országok, és az Európai Gazdasági Övezet szakszervezeti konföderációit tömöríti. Számunkra a legfontosabb szakszervezeti szövetség, melynek a LIGA óta tagja. A szervezet 1973-ban alakult, azzal a céllal, hogy az európai gazdaságban végbemenő gazdasági folyamatokat szakszervezeti 15
16 szempontból ellensúlyozza. Ekkor még csak az Európai Közösség tagországai voltak a tagjai. A Közép-Kelet-Európában végbement politikai változások után ezen országok szakszervezeteit is felvette soraiba. Ma mind a hat magyar szakszervezeti konföderáció teljes jogú tagja a szervezetnek. A szövetségnek jelenleg 35 európai országból 77 nemzeti konföderáció és 11 európai szakmai-ágazati szövetség a tagja. Taglétszáma ma kb. 60 millió. Székhelye Brüsszel. Az ESZSZ-hez tartózó szakmai-ágazati szövetségek a következők: Európai Szórakoztatóiparban Dolgozók Szövetsége (EEA) Építőipari és Faipari Munkások Szövetsége (EFBWW Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Turisztikai Szakszervezetek Szövetsége (EFFAT) Európai Újságírók Szövetsége (European Federation of Journalists, EFJ) Európai Bányászok Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége (EMCEF) Európai Vasas Szövetség European (EMF) Európai Közszolgálati Szövetsége (EPSU) Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság Textilipari, Ruházati és Bőripari Dolgozók Európai Szakszervezeti Szövetsége (ETUF) Nemzetközi Európai Szakszervezeti Hálózat (UNI- EUROPA) Más szakszervezeti struktúrák is működnek az ESZSZ pártfogásában, ilyen az EUROCADRE (Európai Szakmai és Manager Alkalmazottak Tanácsa) és a FERPA (Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége). Az ESZSZ koordinálja még 39 európai határokon átnyúló szakszervezeti tanács tevékenységét, (ITUC). Hozzátehetjük még, hogy mivel se az SZSZNSZ, se a Munka Világszövetsége nem rendelkezik európai struktúrával és mindkét világszervezet európai tagjai egyben ESZSZ tagok is, így e világszervezetek európai 16
17 struktúráit is helyettesíti, illetve a két világszervezet európai tagjai közötti koordinációt is ellátja. Az ESZSZ az Európai Unió munkavállalóit érintő legfontosabb dolgokkal foglalkozik, célja, hogy közvetlen részvételével az Európai Unión belüli döntéseket befolyásolja. Az ESZSZ-t az Európai Unió elismeri, így az Európai Bizottság és a két európai munkáltatói szervezet (UNICE, CEEP), európai munkavállalókat képviselő tárgyalópartnere. Részvételi joga van az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. Munkájában mint tagok óta veszünk részt. Az európai integrációs folyamat, az Egységes Európai Piac és a Gazdasági és Monetáris Unió kérdései alapvetően megváltoztatták az ESZSZ tevékenységét érintő területeket. Mivel az EU egyre nagyobb szerepet játszik minden olyan kérdésben, ami az európai munkavállalók életét nagymértékben befolyásolja, a nemzeti szakszervezeti konföderációk nem korlátozhatják tovább tevékenységüket nemzeti szintre. Ahhoz, hogy a munkavállalók megtarthassák a kollektív szerződéseikben elérteket és gazdasági befolyásukat, közösen kell fellépniük. Ezt a kihívást vállalja fel az Európai Szakszervezeti Szövetség. Az ESZSZ az európai intézményekbe küldött közvetlen képviselői révén megpróbálja az európai törvényhozást és az EU politikáját befolyásolni. Neves európai személyiségekkel lefolytatott széleskörű és sokoldalú konzultációs folyamatban biztosítja a szakszervezeti érdekek megjelenítését a makrogazdaságot, a foglalkoztatást, szociális ügyeket érintő kérdések megvitatásában. Az ESZSZ koordinálja a szakszervezeti részvételt több tanácsadós szervezetben, így a Gazdasági és Szociális Bizottságban és az EU szakképzési, munka- és életkörülményekkel foglalkozó és munkaegészségügyi ügynökségeiben. Az Európai Üzemi Tanács irányelv, az információs és tájékoztatásról szóló irányelv és EU Alapvető Jogok Chartája mind az ESZSZ tevékenységének példái. Ezzel egyidejűleg az ESZSZ arra törekszik, hogy az európai szociális párbeszéd intézményén keresztül létrehozza a munkáltatókkal az európai munkaügyi kapcsolatokat. Az Európai Ipari Szövetségek az általuk képviselt ágazatban törekszenek a szociális párbeszéd kialakítására mivel EU jóváhagyása után a szociális 17
18 partnereknek lehetőségük van európai szintű keretszerződések megtárgyalására. Az ETUC már aláírt egy-egy európai keretszerződést a szülői szabadságról, a részmunkaidőról, és a határozott idejű munkaszerződésekről. Ezeket a szerződéseket ratifikálta a Miniszterek tanácsa és ma már az európai törvénykezés részét képezik. Céljai eléréséhez az ESZSZ bizonyos időközönként akcióra hívja tagszervezeteit. Ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor az ESZSZ kampányt indított azért, hogy új rendelkezések kerüljenek be az EU Szerződésbe a foglalkoztatásról. Másik jelentős eredmény a munkavállalók információhoz és konzultációhoz való jogáról szóló direktíva. Az ESZSZ számos európai demonstrációt szervezett, többek között 1997-ben Luxemburgban, 2000 júniusában Lisszabonban, decemberében Nizzában, 2002-ben Brüsszelben, és októberében Rómában. A demonstrációkon minden alkalommal több ESZSZ tagszervezet képviseltette magát, jelképes részvételével a LIGA több alkalommal is jelen volt a demonstrációkon. Az Európai Szakszervezeti Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a négyévente megrendezésre kerülő kongresszus, melyen a tagszervezetek taglétszámuk arányában képviseltetik magukat. A kongresszus választja meg a Végrehajtó Bizottságot, az elnököt, a főtitkárt és a főtitkár-helyetteseket. A két kongresszus közötti időszakban az ESZSZ döntéseit a Végrehajtó Bizottság hozza, a kis VB (Steering Committee) javaslatai alapján, mely 21 főből áll, és tagjait a VB választja. Ez a testület felelős az ESZSZ döntéseiért a két kongresszus közötti időszakban. Az ESZSZ mindennapi tevékenységét a titkárság látja el. Fenntartja a kapcsolatot az európai intézményekkel és munkáltatói szervezetekkel, javaslatot tesz a munkára, megszervezi azt, és felelős a szervezet belső működéséért. Tagjai a főtitkár, a két főtitkárhelyettes és még négy, a kongresszus által választott konföderációs titkár. Az ESZSZ-nek három szakmai intézménye van, melyek függetlenek, de szorosan együttműködnek az ESZSZ-szel. Most röviden ezeket ismertetném. 18
19 Európai Szakszervezeti Akadémia (European Trade Union College, ETUCO) Mivel az ESZSZ nagy jelentőséget tulajdonít az oktatásnak és a képzésnek, létrehozta saját oktatási intézményét. Ennek feladata a tanfolyamok és oktatási programok biztosítása a tagszervezetek számára. Európai szinten szervez szemináriumokat és tréningeket, de támogatja a tagszervezetek képzési tevékenységét hazai környezetben is. Oktatóknak szóló képzést tart, projecteket koordinál, tananyagokat és más publikációkat ad ki. Tart nyelvtanfolyamokat, különböző képzéseket az európai üzemi tanácsok tagjainak és különböző, éppen aktualitással bíró témájú tanfolyamokat rendez. Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI) Az Európai Szakszervezeti Intézet az ESZSZ kutatóintézete a szociális gazdaság és az ipari kapcsolatok területén ban alakították meg azért, hogy hidat képezzen a szakszervezetek és a tudományos, elméleti világ között. Együttműködik különböző, hasonló intézményekkel és egyetemekkel. Szemináriumokat és konferenciákat szervez olyan témákból, melyek a szakszervezetek számára fontosak. Rendszeresen megjelenő kiadványai vannak, ilyen az Európai Szakszervezeti Évkönyv, éves beszámoló ad ki az európai kollektív szerződésekről. Negyedévente jelennek meg folyóiratai, a TRANSFER és a SEER (A Szociális Viszonyok Délkelet-Európai Áttekintése) Szakszervezeti Technikai Iroda (Trade Union Technical Bureau, TUTB) A Szakszervezeti Technikai Irodát 1989-ben alakították. Támogatja az ESZSZ munkáját a biztonság, az egészségvédelem és a munkakörnyezet kérdései területén az európai szabványokkal való összefüggésben. Hálózatokat működtet szakszervezeti szakértőkkel 19
20 különböző területeken, tanulmányokat és kutatásokat készít, konferenciákat, szemináriumokat és speciális tréningkurzusokat szervez. A TUTB szaktudását rendelkezésére bocsátja azoknak az európai intézmények, melyek a munkakörülményekkel kapcsolatos vizsgálódásokat folytatnak, segítik a törvényjavaslatok megszületését. Publikációi ingyenesek, angolul és franciául jelennek meg. 3. Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa Ha végignézzük, hogy a különböző európai országokban hány szakszervezeti konföderáció van, nagyon eltérő számokat kapunk. Vannak olyan országok, ahol csak egy, máshol pedig több, akár öt vagy hat szakszervezeti szövetség is működik. Ebben a fejezetben megpróbálom bemutatni, hogy mik azok a legjellemzőbb okok, amik miatt az egymástól különböző, jellemző struktúrák létrejöttek. Mielőtt az egyes alaptípusok áttekintésébe belekezdenénk, tehetünk néhány általánosságban igaz megállapítást, amelyek az adott helyen levő szakszervezeti struktúra kialakulását elősegítették: a szakszervezeti mozgalom a munkásmozgalom egyik megjelenési formája, ezért gyakran szoros kapcsolat jellemzi a szociáldemokrata pártok és a szakszervezetek kapcsolatát A szakszervezeti mozgalom sehol nem tud teljesen elszakadni az adott országra jellemző politikai helyzettől a munkavégzés milyenségére jellemző szerveződés az egyház befolyását nem lehet figyelmen kívül hagyni. nemzetiségi alapon való szerveződés A felsorolt tényezőket figyelembe véve az európai országokban négy alaptípust különböztethetünk meg: több konföderáció: munkások közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációi egy konföderáció mely rendszerint a szociáldemokrata párthoz kötődik több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció nemzetiségi alapon szerveződött konföderációk 20
A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren
A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren MIÉRT FONTOS, HOGY EGY SZAKSZERVEZETI KONFÖDERÁCIÓNAK LEGYENEK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI? KÜLÖNBÖZŐ NEMZETKÖZI NAGYPOLTIKAI ÜGYEK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális
RészletesebbenA világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk
A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy
RészletesebbenMUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenEmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november
EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebben1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az
RészletesebbenMAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről (Kivonatos közlés) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG
Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai
RészletesebbenHírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Információbiztonsági Szakosztály EIVOK Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1. Az : 1.1.1. a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (a továbbiakban HTE) szakosztályként működő szervezeti egysége; 1.1.2. a
RészletesebbenVíziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március
Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenA Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata
A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenKONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november
KONFERENCIA Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban Budapest, 2017. november 27-28. Az európai energetikai célkitűzések, az un. 4. európai energiacsomag. Az Európai Szociális
Részletesebben1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.
1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018
A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenXella Csoport Szállítói Magatartási Kódex
Xella Csoport Szállítói Magatartási Kódex Xella Supplier Code of Conduct Preambulum A Xella Csoport vállalatait üzleti tevékenységének valamennyi területén nemzetközi-, nemzetiés helyi törvények, rendeletek
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján
RészletesebbenAz Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról
MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenÁbránd-e a versenyképesség?
Ábránd-e a versenyképesség? Dávid Péter ügyvezető igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 49. Vándorgyűlése Pécs, 2011.szeptember 30. Tartalomjegyzék 1. Mit jelent a versenyképesség 2. Az AmChamről 3. Amerikai
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2017. január 24-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja az EVDSZ VII. Kongresszusán elfogadott programra, és az I-II-III. Taggyűlésén
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
Részletesebbena központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről
MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
Részletesebbena SZEF tagszervezeteibe tartózó 41 év alatti fiatal szakszervezeti tagok
Mi is az a SZEFIT? A SZEFIT a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tagszervezeteihez tartozó fiatalok önkéntesen létrehozott tagozata, amely nyitott a csatlakozni kívánó fiatalok számára további tagdíjfizetési
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
Részletesebben2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.
A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
Részletesebbenßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenAz Észak-atlanti Szerződés Szervezete
NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április
RészletesebbenNŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia
RészletesebbenMELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
Részletesebben15410/17 GP/ar DGC 1A. Az Európai Unió Tanácsa. Brüsszel, május 14. (OR. en) 15410/17. Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE) 15410/17 COLAC 144 WTO 329 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Harmadik kiegészítő jegyzőkönyv
RészletesebbenAz Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe
Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2014. ÉVI 1. SZÁM
2014. ÉVI 1. SZÁM Kedves Olvasó! KÖSZÖNTŐ ről havonta megjelenő hírlevelének első számát tartja a kezében. Ebben a kiadásban röviden bemutatkozik szervezetünk valamint. Ezt követően pedig állandó rovatunk,
RészletesebbenPolónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenPostai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula
Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Fejér Jámbor Ferencné Szakszervezet megnevezése:
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja. Elfogadva: Budapest, i SZV ülésen
1 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2009.05.11-12-i SZV ülésen 2 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Bevezetı Jelen EVDSZ 2009 évi program a kongresszusi, valamint az ez alapján készült
RészletesebbenE N E T O S H. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat
E N E T O S H AKTÍV HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉG TERMÉKEK PARTNEREK Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat European Network Education and Training in Occupational Safety
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenAz ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok
1 Az ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok elemzése. Az ICEG Európai Központ tevékenysége kutatások,
Részletesebben