Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához"

Átírás

1 Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához N

2 Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Kiadta a LIGA Szakszervezetek 1068 Budapest, Benczúr u. 41. Tel.: , Fax.: Elektronikus levél: Honlap: Felelős kiadó: Gaskó István Szerkesztette: Kozák László Budapest,

3 Tartalomjegyzék 1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok? Nemzetközi szakszervezeti szövetségek...6 A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU)... 7 B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) 10 C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU) D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD) E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa...20 F. Több nemzeti konföderáció: munkások - közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációja G. Az egykonföderációs modell H. Több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció I. Több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció J. Akik a felsorolásból kimaradtak K. A közép-kelet-európai rendszerváltás utáni szakszervezeti helyzet A LIGA nemzetközi kapcsolatai...40 L. Használati utasítás avagy hogyan lehetünk tagok? M. A nemzetközi kapcsolatok formái Protokoll Utószó

4 1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok? Ez a kérdés valószínűleg sokak fejében már számtalanszor megfogalmazódott. Mire jó az, hogy egy szakszervezet nemzetközi ügyekért felelős referense(i) utazgat(nak) a világban? Milyen haszna származik ebből a magyar munkavállalónak? És a LIGÁ-nak? Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolása nem kevés pénzbe kerül, elfogadható, hogy némi magyarázattal kell szolgálni. Vegyük tehát sorra azokat az érveket, melyek a szakszervezeti munka eme komoly területének támogatása mellett szólnak. Azt hiszem, azt tényként könyvelhetjük el, hogy egy szervezet hazai megítélésében fontos szerepet játszik annak külföldi elismertsége. Az a szervezet, amely nemzetközileg elismert, itthon mindig komolyabb befolyással bír, mint azok, melyeknek nincsenek ilyen kapcsolatai. A nemzetközi porondon való jelenlét megvédi a szervezetet attól, hogy itthon leírják, azaz meggátolja azt, hogy fontos helyeken semmibe vegyék. A LIGA számára ez konkrétan a hazai érdekegyeztetésben való helyünk bebiztosítását jeleni. A LIGA tizenöt éves történelmében sajnos voltak olyan időszakok, amikor nem sokon múlott, hogy nem szorítottak ki bennünket a hazai Érdekegyeztető Tanácsból. Annak, hogy ez mégsem következett be, az egyik oka az volt, hogy amellett, hogy a LIGA a magyar rendszerváltó szakszervezet, a szervezet a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyik ismert szereplője. Bár ez kevés a jó megítéléshez, az eltelt időszakban bebizonyítottuk, hogy helyünk van mind a hazai, mind a nemzetközi szakszervezeti munkában. A nemzetközi kapcsolatok segítik a mindennapi tevékenységünket is, ami az EU csatlakozás miatt most különösen fontos, mert amint Magyarország is az EU tagja lesz, minden, a munkavállalókat érintő európai szintű döntés közvetlenül is érinteni fog minket. Ezért van 4

5 ma még nagyobb jelentősége annak, hogy a magyar munkavállalókat érintő dolgokban meg tudjuk jeleníteni a véleményünket. A kétoldalú kapcsolatrendszerünkből és nemzetközi tagságainkból sok hasznos információt szerezhetünk be. Ezeknek az előnyöknek a részletes taglalására később, az adott nemzetközi szervezet kapcsán térek majd ki. Nem kis jelentőséggel bír az sem, hogy nemzetközi kapcsolataink eredményeképpen mindig számíthatunk barátaink szolidaritására, bármilyen munkavállalói érdekeket érintő kérdésről is legyen szó. Konkrét esetek tanúskodnak arról, hogy a szolidaritási üzenetek valódi segítséget jelentenek. Kérésünkre érkezett már egy-egy delegáció, vagy első számú vezető vizsgálódó szándékkal. Ilyen látogatást tett néhány éve Budapesten Emilio Gabaglio, az Európai Szakszervezeti Szövetség akkori főtitkára, aki az érdekegyeztetésben beállt problémák miatt látogatott Budapestre. A külfölddel folytatott kapcsolatok gyakorlati haszna megmutatkozik a szakszervezeti munkában, ez a kijelentés hangsúlyozottan vonatkozik a multinacionális vállalatoknál lévő szervezetekre. A globalizáció eredményeként a világ több országában is megtalálhatók ugyanazok a vállalatok. Ezért a különböző országokban, ugyanannál a cégnél, ugyanazt, vagy hasonló a munkát végző munkavállalóknak segítséget nyújthat, ha kölcsönösen informálják egymást a helyi történésekről, vagy pl. meg tudnak szerezni egy kollektív szerződést egymástól. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha egy külföldi cég az anyavállalatánál tevékenykedő szakszervezettel tart fenn kapcsolatot. A világban végbemenő gazdasági folyamatok eredményeképpen a világ sok országában tevékenykednek a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (World Bank). A nemzetközi összefogás e szervezetek tevékenysége miatt is nagyon fontos, mert következetes, közös fellépéssel el lehet érni, hogy minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit. A Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény (GAT) záradékaiba bekerült munkavállalókat érintő kedvező döntések is a nemzetközi szakszervezeti összefogás eredményeképpen születtek. A további példák felsorolásától most eltekintek, de biztos, hogy együtt erősebbek vagyunk! 5

6 2. Nemzetközi szakszervezeti szövetségek Mielőtt rátérnék a különböző szakszervezeti szövetségek bemutatására, először egy kicsit bele kell tekintenünk azok létrejöttének körülményeibe. A ma meglévő nemzetközi szakszervezeti struktúrát alapvetően három világszervezet határozza meg: a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU), a Munka Világszövetsége (WCL) és a Szakszervezeti Világszövetség (WFTU). (Az Európai Szakszervezeti Szövetséget nem ebben a fejezetben tárgyaljuk, hiszen az csak egy földrész szakszervezeteit tömöríti) Most nézzük meg, hogyan alakult ki ez a mai struktúra. A szakszervezetek elődei önsegélyező csoportok és baráti társaságok voltak, és általában egy-egy szakmán belül szerveződtek. A XIX. század második felében és a XX. század elején a szakszervezeti munka a legtöbb országban a munkásmozgalmak mentén folyt. Az I. Internacionálé számára a szakszervezeti tevékenység nem tartozott a prioritások közé, ezt felülmúlták a politikai célok. Az angoloknak az a kezdeményezése, hogy közelebb hozzák egymáshoz az országos szervezeteket, nem volt sikeres. Egyedül a skandináv szervezeteknek sikerült nemzetközi együttműködést kiépíteniük. Szakmai szinten jobb volt a helyzet, 1880 és 1893 között több szakma hozott létre nemzetközi szakszervezeti titkárságot ben egy skandináv konferencián megállapodás született arról, hogy összehívnak egy nemzetközi szakszervezeti konferenciát. Ekkor jött létre a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségeinek Nemzetközi Titkársága. Ez gyakorlatilag a II. Internacionálé melletti szakszervezeti vonalnak felelt meg ban ebből alakult meg a Szakszervezeti Szövetségek Nemzetközi Szövetsége, (ITUF), ami így az első komolyabb nemzetközi szövetségnek tekinthető. A III. Internacionálé megalakulása után szakadás következett be a szakszervezeti mozgalomban is, így jött létre a1921-ben a szociáldemokrata eszméket valló Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a kommunista Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. 6

7 1945-ben, Londonban a brit és a szovjet szakszervezetek világkonferenciát tartottak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyesítésének céljával. A szovjet szakszervezetek részvétele miatt az amerikai AFL nem jött el, de a másik amerikai szakszervezeti szövetség, CIO képviseltette magát, mely megpróbál közvetíteni a Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a szociáldemokrata irányt követő szervezetek között. Nem sokkal később Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, a WFTU. A világszövetség azonban hamarosan kettévált, mert a nemzetközi szakszervezeti titkárságok már nem akartak ebbe a szövetségbe tartozni, mivel azt a Szovjetunió eszközének tekintették. A szakadáshoz az is hozzájárult, hogy a megalakításából kimaradt amerikai AFL is következetes hadjáratot folytatott a WFTU ellen. A kilépő szervezetekből 1949-ben, Londonban megalakult a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, az ICFTU. A XIX. század végén Európában a szocialista irányzattal párhuzamosan kialakult egy keresztény ideológiával rendelkező szakszervezeti mozgalom is. A keresztény szakszervezeti mozgalom később, mint a szociáldemokrata-szocialista irányzat megszerveződött nemzetközi szinten is ben alakították meg a Nemzetközi Keresztény Titkárságot, majd 1920-ban a német, holland, belga és francia országos szervezetekből álló Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségégét, melyet 1945-ben újraalakítottak. A szervezet nem lépett be később se egyik világszervezetbe sem, hanem a harmadik világ országai felé fordult ban ebből alakították meg a Munka Világszövetségét. A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU) Mint már tudjuk, az SZSZNSZ 1949-ben, Londonban alakult meg, a Szakszervezeti Világszövetség kettéválása után. Ekkor 53 ország szervezetit egyesítette. Ma a világ öt kontinensén 150 ország 231 szervezetének 158 millió tagját egyesíti, így a világon a legnagyobb szakszervezeti szövetség. A LIGA óta tagja a szervezetnek. 7

8 Az SZSZNSZ elsősorban politikai tevékenységet folytat, megpróbál lehetőleg gyorsan reagálni a világban végbemenő eseményekre. Kifejezésre juttatja a munkavállalók nemzetközi szolidaritását, kampányokat szervez a szakszervezeti és munkavállalói jogok védelmében, küzd a faji megkülönböztetés ellen és igyekszik tagszervezeteinek mindenben hatékony segítséget nyújtani. Próbál minden olyan világméretű tevékenységbe bekapcsolódni, aminek a következményei a világ munkavállalói érintik. Az ENSZ munkájában is képviselteti magát, többek között aktív részt vállal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) működésében, ahol konzultációs joggal rendelkezik. Tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal (WB) és a Világkereskedelmi Szervezettel. Aktívan foglalkozik a munkavállalókat közvetlenül érintő kérdésekkel, mint Gyermekmunka Esélyegyenlőség Egészség, munkahelyi biztonság, munkavédelem Multinacionális vállalatok Tagszervezés Globalizáció és gazdasági viszonyok Harc az AIDS ellen Kereskedelmi és Munkaügyi szabványok Szakszervezeti jogok Ifjúságpolitika A fentiekben felsoroltakon kívül még más témában is szervez kampányokat, például a környezetvédelem támogatásáért, a kényszermunka, a faji megkülönböztetés ellen. Szolidaritási akciókat is szervez. Évente országokra vonatkozó jelentést készít a jogsértésekről, megemlékezik a munkahelyi balestek áldozatairól, védi a fogyatékkal élők és a nők jogait. Oktatásokat szervez, felhívja a munkavállalók figyelmét a jogaikra. Rendszeresen jelennek meg publikációi, köztük a régiók újságai. A szervezet utolsó kongresszusa 2000-ben, Durban-ben volt. Több hivatalos munkanyelve is van, angol, francia, német, spanyol és orosz, 8

9 székhelye Brüsszel. Tevékenységét a földrészeknek megfelelően, különböző regionális szervezetekben végzi. APRO: Ázsia és a Pacifikus Térség Szervezete, székhelye Szingapúr AFRO: Afrikai Regionális Szervezet, székhelye Nairobi, Kenya ORIT: Amerikai Regionális Szervezet, székhelye: Caracas, Venezuela. Az SZSZNSZ-nek nincs európai regionális szervezete, de erre nincs is igazán szükség, mert az európai tagszervezeteket az Európai Szakszervezeti Szövetség tömöríti. Van azonban egy speciális, főként közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó részlege, ez a Közép- Kelet-Európai Koordinációs Bizottság. Ez a rendszerváltás után, a közép-kelet-európai térség újonnan alakult szakszervezeti szövetségeinek a megsegítésére jött létre, ma is működik, és a középkelet-európai szervezetek számára ma is a legfontosabb fórum az SZSZNSZ-en belül. Bár a Koordinációs Bizottság mára már kinőtte a régi kereteket, még mindig nem vesztette el a jelentőségét a FÁK és a Balkán országainak speciális helyzetéből adódóan. A Közép-Kelet-Európai Koordinációs Bizottság gyakran szervez missziókat a térség problémás országaiba a szakszervezeti helyzet jobb megismerése céljából. A Koordinációs Bizottság konkrét tevékenységét a különböző hálózatokon keresztül végzi. Ezek a következők: oktatási, nőpolitikai, szervezési, ifjúsági, és szakszervezeti jogok hálózatok. A működés fenntarthatósága miatt a régió továbbtagolódik, földrajzi alapon megosztott szubrégiókban működik. A magyar szervezetek a közép-európai szubrégióba tartoznak Csehország, Szlovákia és Horvátország szervezeteivel együtt. Az SZSZNSZ tagság egy szervezet számára azért fontos, mert ezzel fejezhetjük ki azt, hogy szabad, pártoktól független szakszervezeti konföderáció vagyunk. Az SZSZNSZ-szel szorosan együttműködnek azok a szakmai alapon szerveződő szakmai szakszervezetek, melyek a régi nemzetközi szakmai titkárságok (International Trade Secretariats, ITS) jogutódai, mai elnevezésük Globális Szakszervezeti Szövetség. 9

10 (Global Unions Federtion, GUS. A Globális Szakszervezeti Szövetségek autonóm, független szakszervezetek, melyek tagjai nemzeti szinten működő ágazati szakszervezetek. 10 Ezek a következők: Nemzetközi Oktatási Szövetség (EI) Építőipari- és Faipari Munkások Szövetsége (IFBWW) Vegyipari- Energiaipari Bányászati- és Általános Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ICEM) Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IFJ) Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (IMF) Textil- Ruha- és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITGLWF) Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITF) Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Szálloda-, Vendéglátó- és Dohányipari, valamint Rokonszakmák Dolgozóinak Nemzetközi Szövetsége (IUF) Közszolgáltatók Nemzetközi Szövetsége (PSI) OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága (TUAC) Nemzetközi Szakszervezeti Hálózat (UNI) B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) A Munka Világszövetsége a keresztény szakszervezeti világszövetség. Sokkal kisebb, mint a másik két világszervezet. Tagjai autonóm és demokratikus szakszervezeti konföderációk a világ 116 országából, összesen 144 konföderáció, kb. 26 millió taggal. (2001. októberi adat) Ez az egyetlen olyan világszövetség, mely főként a harmadik világbeli országok szervezetit tömöríti, kevés európai tagja van. Az európai szakszervezeti központok közül a belga CSC, és a holland CNV a legjelentősebb tagszervezetei, és vannak még tagjai Svájcból, Luxemburgból valamint valamennyi volt szocialista országokból. Az SZSZNSZ ellenpontja. Székhelye Brüsszel. Regionális szervezetei:

11 Ázsiai: BATU Latin-amerikai: CLAT Afrikai: DOAWTU A szervezetnek az ICFTU-hoz hasonlóan nincs európai struktúrája, mivel az Európai Szakszervezeti Szövetség ezt a feladatot ellátja. A WCL európai tagszervezetei az európai SZSZNSZ tagokhoz hasonlóan mind tagjai az ESZSZ-nek is. A WCL észak-amerikai tevékenységét a NAPFE (Postai és Ágazati Alkalmazottak nemzeti szövetsége) koordinálja. A szervezet elődje 1920-ban Hágában alakult az akkori Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéből (IFCTU), amit 1945-ben újraalakítottak. A szervezet független maradt, részben azért, mert se az SZSZNSZ, se az SZVSZ által szabott csatlakozási feltételeket nem tudta elfogadni, másrészt nem állt érdekében egyik szakszervezeti világszövetséghez se csatlakozni. De mivel a szervezet maga is változott, 1968-ban, a Luxemburgban megtartott kongresszusán a KSZNSZ-ből megalakult a Munka Világszövetsége. Fő céljának a munkavállalói érdekvédelmet tekinti, mindig szem előtt tartva a humanista, és etikus erkölcsi értékeket. Támogatja a szervezkedési szabadságot, az autonómiát és a szakszervezeti pluralizmust. Kiáll az emberi és szakszervezetei jogokért, harcol a munkavállalók jobb élet-és munkakörülményeiért, elutasítja a diszkrimináció minden formáját és a szegénységet. A WCL elfogad minden vallást és egyházat. A szervezet véleménye szerint a megtermelt javak igazságos elosztása az államok felelőssége. A WCL legmagasabb döntéshozó szerve a kongresszus, mely négyévente ül össze. Ez határozza meg az elkövetkező időszak az elkövetkező négy év politikai irányvonalát és választja meg a tisztségviselőket. A kongresszusok közötti időszakban a legmagasabb testület, a Konföderációs Testület, melynek 48 tagja van, évente ülésezik A politikai irányok meghatározásáért a Végrehajtó Bizottság felel. A Munka Világszövetsége is szerveződik ágazati szinten, kilenc nemzetközi szakmai szövetsége van. (ITFs) Ezek a következők: 11

12 INFEDOP közszféra WCT oktatás FIOST közlekedés WFBW építő- és faipar IFTC textil- és ruhaipar WFIW ipar WFAFW mezőgazdaság és élelmiszeripar WFCW irodai munkavállalók AICPRO SPORTA sport területén dolgozók A WCL nagy hangsúlyt fektet az oktatásra. Rendszeresen szervez különböző akciókat célkitűzései megvalósításához, az emberek igazságosabb sorsának elérésére. Képviseli tagjait az ENSZ-ben, annak Nemzetközi Munkaügyi Szervezetében, az ILO-ban. Különösen fontosnak tekinti az Emberi Jogok és a Multinacionális Vállalatok Bizottságban való tevékenységét. A munkavállalói jogok megsértése esetén. a WCL Emberi Jogok és Nemzetközi Munkaügyi Normák Osztálya tárgyalói révén igyekszik közbenjárni, és segíteni. C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU) Mint ahogyan azt a világszövetségek megalakulásához fűződő történet áttekintésben és az SZSZNSZ megalakulásának bemutatásánál láthattuk, 1945-ben, Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, ami akkor 55 ország 56 nemzeti konföderációja és 20 nemzetközi szervezet együtt alakított meg, a világ 67 millió munkavállalóját képviselve. Az első kongresszusukat is ugyanabban az évben tartották, a világ nagyhatalmainak szakszervezeti mind képviseltették magukat, beleértve az USA és a Szovjetunió szervezeteit is. Ennek a kongresszusnak nem volt más célja, mint kinyilvánítani, hogy a világ munkavállalói nem akarnak háborút és szociális igazságtalanságot. 12

13 Ez a békés állapot azonban nem tartott sokáig, mert egyre jobban érződött a szovjet pátpolitika befolyása. A hidegháborús politikai helyzet miatt a szervezetek nagy része a történelmi áttekintésből már tudjuk nem óhajtott már ebbe a szövetségbe tartozni és a belső feszültségek miatt 1949-ben kiléptek a szervezetből. Így kilépett az összes nyugat-európai tag, gyakorlatilag csak a szocialista országok szakszervezetei maradtak benne. A szervezet tevékenységét valójában a Szovjetunió uralta. Az SZVSZ befolyásának csökkenése a szocialista rendszer szétesésével tovább folytatódott, mert annak összeomlása után minden volt szocialista országbeli szakszervezeti konföderáció vagy megszűnt, vagy átalakult: az utóbbiak természetesen kiléptek a szervezetből. Az SZVSZ további léte így lassacskán kérdésessé válik, mert az újonnan alakított konföderációk nagy része az SZSZNSZ-be, kisebb része a WCL-be kérte felvételét és ma is ezen szervezetek tagjai. A WFTU székhelye Prága. Tagjai a még kommunista berendezkedésű országok, és még néhány, ultrabalos szakszervezet. Tevékenységét már a másik két konföderációhoz hasonlóan, a világban végbemenő globális folyamatok függvényében próbálja folytatni. Figyelemmel kíséri a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet stb. politikáját. Regionálisan is próbál terjeszkedni, van egy délamerikai és egy afrikai regionális szervezete, sőt néhány szakmai titkársága is. D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feladata olyan politikák előmozdítása, amelyek célja, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban azok a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági fejlődést és foglalkoztatást, illetve az életszínvonal növekedését érjék el a tagállamokban; a gazdasági fejlődés folyamata során a tagállamok és a nem tagállamok járuljanak hozzá a gazdaság növekedéséhez, 13

14 illetve multilaterális, diszkriminációmentes alapon járuljanak hozzá a világgazdaság bővüléséhez. Magyarország óta tagja az OECDnek. Az OECD rendelkezik mind munkaadói, mind munkavállalói tanácsadó szervezettel, az előbbi a BIAC, az utóbbi a TUAC. A munkavállalói tanácsadó szervezet, a TUAC tulajdonképpen egy kapocs a szakszervezetek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet között. A szervezetnek konzultatív státusza van az OECD-vel és annak különféle bizottságaival. A TUAC története 1948-ra nyúlik vissza, amikor megalakult az európai újraépítési program, a Marshall-terv szakszervezeti tanácsadó bizottsága. Amikor az OECD 1962-ben, jelenlegi formájában mint kormányok közötti gazdasági kutatóközpont létrejött, a TUAC folytatta a munkáját, képviselve a munkavállalókat az új szervezetben. Az OECD most megint átalakulóban van, az új tagok felvételével a kormányok közötti, lassan csak a globalizációval és következményeivel foglalkozó, nemzetközi fórummá válik. A TUAC szerepe most az, hogy biztosítsa a globális piacok kiegyensúlyozott szociális dimenzióját. A TUAC koordinálja és képviseli az ipari országok szakszervezetinek véleményét az OECD titkárságával, különféle bizottságaival együtt. A tagországok kormányaival folytatott rendszeres konzultációkon valamint a G8 találkozókon és munkaadói konferenciákon is megjeleníti a tagokkal már közösen kialakított munkavállalói álláspontot. A TUAC jelenleg 56 nemzeti konföderációt tömörít 30 ipari országból, így összesen kb. 70 millió tagja van. A LIGA Szakszervezetek óta tagja a szervezetnek. A tagok legnagyobb része általában tagjai a korábban már részletesen tárgyalt legjelentősebb nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek, vagy a Szabad Szakszervezet Nemzetközi Szövetségének, (ICFTU) vagy a Munka Világszövetségének, (WCL). A legtöbb európai tagszervezete tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek ((ETUC). A TUAC éppen ezért szorosan együttműködik az említett szövetségekkel, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) is. Együttműködik még a nemzetközi ágazati-szakmai titkárságokkal is, 14

15 hogy biztosítsa a szakszervezeti álláspont megjelenítését az OECD ágazatokat érintő tevékenységében. A TUAC tevékenységét a tagok finanszírozzák, ők döntenek a TUAC számára legfontosabb dolgokról és annak politikájáról, valamint a tisztségviselőkről. A szervezet központja Párizs. A TUAC az alábbi területekkel foglalkozó OECD bizottságokkal és munkacsoportokkal folytat rendszeres konzultációt: G7 / G8 csúcstalálkozó Oktatáspolitika Elektronikus Kereskedelem Foglalkoztatás Fenntartható Fejlődés Globalizáció Nemzetközi Pénzügyi Intézetek Munkajog Multilaterális Befektetési Egyezmény Millenniumi Visszatekintés Multinacionális Vállaltok Az OECD Szerepe a Jövőben OECD Miniszterek Tanácsa találkozók Közszféra Tudomány és technológia Szociálpolitika Kereskedelem és Munkaügyi Szabványok E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) Az ESZSZ az Európai Unió tagországai, a csatlakozásra váró országok, és az Európai Gazdasági Övezet szakszervezeti konföderációit tömöríti. Számunkra a legfontosabb szakszervezeti szövetség, melynek a LIGA óta tagja. A szervezet 1973-ban alakult, azzal a céllal, hogy az európai gazdaságban végbemenő gazdasági folyamatokat szakszervezeti 15

16 szempontból ellensúlyozza. Ekkor még csak az Európai Közösség tagországai voltak a tagjai. A Közép-Kelet-Európában végbement politikai változások után ezen országok szakszervezeteit is felvette soraiba. Ma mind a hat magyar szakszervezeti konföderáció teljes jogú tagja a szervezetnek. A szövetségnek jelenleg 35 európai országból 77 nemzeti konföderáció és 11 európai szakmai-ágazati szövetség a tagja. Taglétszáma ma kb. 60 millió. Székhelye Brüsszel. Az ESZSZ-hez tartózó szakmai-ágazati szövetségek a következők: Európai Szórakoztatóiparban Dolgozók Szövetsége (EEA) Építőipari és Faipari Munkások Szövetsége (EFBWW Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Turisztikai Szakszervezetek Szövetsége (EFFAT) Európai Újságírók Szövetsége (European Federation of Journalists, EFJ) Európai Bányászok Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége (EMCEF) Európai Vasas Szövetség European (EMF) Európai Közszolgálati Szövetsége (EPSU) Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság Textilipari, Ruházati és Bőripari Dolgozók Európai Szakszervezeti Szövetsége (ETUF) Nemzetközi Európai Szakszervezeti Hálózat (UNI- EUROPA) Más szakszervezeti struktúrák is működnek az ESZSZ pártfogásában, ilyen az EUROCADRE (Európai Szakmai és Manager Alkalmazottak Tanácsa) és a FERPA (Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége). Az ESZSZ koordinálja még 39 európai határokon átnyúló szakszervezeti tanács tevékenységét, (ITUC). Hozzátehetjük még, hogy mivel se az SZSZNSZ, se a Munka Világszövetsége nem rendelkezik európai struktúrával és mindkét világszervezet európai tagjai egyben ESZSZ tagok is, így e világszervezetek európai 16

17 struktúráit is helyettesíti, illetve a két világszervezet európai tagjai közötti koordinációt is ellátja. Az ESZSZ az Európai Unió munkavállalóit érintő legfontosabb dolgokkal foglalkozik, célja, hogy közvetlen részvételével az Európai Unión belüli döntéseket befolyásolja. Az ESZSZ-t az Európai Unió elismeri, így az Európai Bizottság és a két európai munkáltatói szervezet (UNICE, CEEP), európai munkavállalókat képviselő tárgyalópartnere. Részvételi joga van az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. Munkájában mint tagok óta veszünk részt. Az európai integrációs folyamat, az Egységes Európai Piac és a Gazdasági és Monetáris Unió kérdései alapvetően megváltoztatták az ESZSZ tevékenységét érintő területeket. Mivel az EU egyre nagyobb szerepet játszik minden olyan kérdésben, ami az európai munkavállalók életét nagymértékben befolyásolja, a nemzeti szakszervezeti konföderációk nem korlátozhatják tovább tevékenységüket nemzeti szintre. Ahhoz, hogy a munkavállalók megtarthassák a kollektív szerződéseikben elérteket és gazdasági befolyásukat, közösen kell fellépniük. Ezt a kihívást vállalja fel az Európai Szakszervezeti Szövetség. Az ESZSZ az európai intézményekbe küldött közvetlen képviselői révén megpróbálja az európai törvényhozást és az EU politikáját befolyásolni. Neves európai személyiségekkel lefolytatott széleskörű és sokoldalú konzultációs folyamatban biztosítja a szakszervezeti érdekek megjelenítését a makrogazdaságot, a foglalkoztatást, szociális ügyeket érintő kérdések megvitatásában. Az ESZSZ koordinálja a szakszervezeti részvételt több tanácsadós szervezetben, így a Gazdasági és Szociális Bizottságban és az EU szakképzési, munka- és életkörülményekkel foglalkozó és munkaegészségügyi ügynökségeiben. Az Európai Üzemi Tanács irányelv, az információs és tájékoztatásról szóló irányelv és EU Alapvető Jogok Chartája mind az ESZSZ tevékenységének példái. Ezzel egyidejűleg az ESZSZ arra törekszik, hogy az európai szociális párbeszéd intézményén keresztül létrehozza a munkáltatókkal az európai munkaügyi kapcsolatokat. Az Európai Ipari Szövetségek az általuk képviselt ágazatban törekszenek a szociális párbeszéd kialakítására mivel EU jóváhagyása után a szociális 17

18 partnereknek lehetőségük van európai szintű keretszerződések megtárgyalására. Az ETUC már aláírt egy-egy európai keretszerződést a szülői szabadságról, a részmunkaidőról, és a határozott idejű munkaszerződésekről. Ezeket a szerződéseket ratifikálta a Miniszterek tanácsa és ma már az európai törvénykezés részét képezik. Céljai eléréséhez az ESZSZ bizonyos időközönként akcióra hívja tagszervezeteit. Ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor az ESZSZ kampányt indított azért, hogy új rendelkezések kerüljenek be az EU Szerződésbe a foglalkoztatásról. Másik jelentős eredmény a munkavállalók információhoz és konzultációhoz való jogáról szóló direktíva. Az ESZSZ számos európai demonstrációt szervezett, többek között 1997-ben Luxemburgban, 2000 júniusában Lisszabonban, decemberében Nizzában, 2002-ben Brüsszelben, és októberében Rómában. A demonstrációkon minden alkalommal több ESZSZ tagszervezet képviseltette magát, jelképes részvételével a LIGA több alkalommal is jelen volt a demonstrációkon. Az Európai Szakszervezeti Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a négyévente megrendezésre kerülő kongresszus, melyen a tagszervezetek taglétszámuk arányában képviseltetik magukat. A kongresszus választja meg a Végrehajtó Bizottságot, az elnököt, a főtitkárt és a főtitkár-helyetteseket. A két kongresszus közötti időszakban az ESZSZ döntéseit a Végrehajtó Bizottság hozza, a kis VB (Steering Committee) javaslatai alapján, mely 21 főből áll, és tagjait a VB választja. Ez a testület felelős az ESZSZ döntéseiért a két kongresszus közötti időszakban. Az ESZSZ mindennapi tevékenységét a titkárság látja el. Fenntartja a kapcsolatot az európai intézményekkel és munkáltatói szervezetekkel, javaslatot tesz a munkára, megszervezi azt, és felelős a szervezet belső működéséért. Tagjai a főtitkár, a két főtitkárhelyettes és még négy, a kongresszus által választott konföderációs titkár. Az ESZSZ-nek három szakmai intézménye van, melyek függetlenek, de szorosan együttműködnek az ESZSZ-szel. Most röviden ezeket ismertetném. 18

19 Európai Szakszervezeti Akadémia (European Trade Union College, ETUCO) Mivel az ESZSZ nagy jelentőséget tulajdonít az oktatásnak és a képzésnek, létrehozta saját oktatási intézményét. Ennek feladata a tanfolyamok és oktatási programok biztosítása a tagszervezetek számára. Európai szinten szervez szemináriumokat és tréningeket, de támogatja a tagszervezetek képzési tevékenységét hazai környezetben is. Oktatóknak szóló képzést tart, projecteket koordinál, tananyagokat és más publikációkat ad ki. Tart nyelvtanfolyamokat, különböző képzéseket az európai üzemi tanácsok tagjainak és különböző, éppen aktualitással bíró témájú tanfolyamokat rendez. Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI) Az Európai Szakszervezeti Intézet az ESZSZ kutatóintézete a szociális gazdaság és az ipari kapcsolatok területén ban alakították meg azért, hogy hidat képezzen a szakszervezetek és a tudományos, elméleti világ között. Együttműködik különböző, hasonló intézményekkel és egyetemekkel. Szemináriumokat és konferenciákat szervez olyan témákból, melyek a szakszervezetek számára fontosak. Rendszeresen megjelenő kiadványai vannak, ilyen az Európai Szakszervezeti Évkönyv, éves beszámoló ad ki az európai kollektív szerződésekről. Negyedévente jelennek meg folyóiratai, a TRANSFER és a SEER (A Szociális Viszonyok Délkelet-Európai Áttekintése) Szakszervezeti Technikai Iroda (Trade Union Technical Bureau, TUTB) A Szakszervezeti Technikai Irodát 1989-ben alakították. Támogatja az ESZSZ munkáját a biztonság, az egészségvédelem és a munkakörnyezet kérdései területén az európai szabványokkal való összefüggésben. Hálózatokat működtet szakszervezeti szakértőkkel 19

20 különböző területeken, tanulmányokat és kutatásokat készít, konferenciákat, szemináriumokat és speciális tréningkurzusokat szervez. A TUTB szaktudását rendelkezésére bocsátja azoknak az európai intézmények, melyek a munkakörülményekkel kapcsolatos vizsgálódásokat folytatnak, segítik a törvényjavaslatok megszületését. Publikációi ingyenesek, angolul és franciául jelennek meg. 3. Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa Ha végignézzük, hogy a különböző európai országokban hány szakszervezeti konföderáció van, nagyon eltérő számokat kapunk. Vannak olyan országok, ahol csak egy, máshol pedig több, akár öt vagy hat szakszervezeti szövetség is működik. Ebben a fejezetben megpróbálom bemutatni, hogy mik azok a legjellemzőbb okok, amik miatt az egymástól különböző, jellemző struktúrák létrejöttek. Mielőtt az egyes alaptípusok áttekintésébe belekezdenénk, tehetünk néhány általánosságban igaz megállapítást, amelyek az adott helyen levő szakszervezeti struktúra kialakulását elősegítették: a szakszervezeti mozgalom a munkásmozgalom egyik megjelenési formája, ezért gyakran szoros kapcsolat jellemzi a szociáldemokrata pártok és a szakszervezetek kapcsolatát A szakszervezeti mozgalom sehol nem tud teljesen elszakadni az adott országra jellemző politikai helyzettől a munkavégzés milyenségére jellemző szerveződés az egyház befolyását nem lehet figyelmen kívül hagyni. nemzetiségi alapon való szerveződés A felsorolt tényezőket figyelembe véve az európai országokban négy alaptípust különböztethetünk meg: több konföderáció: munkások közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációi egy konföderáció mely rendszerint a szociáldemokrata párthoz kötődik több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció nemzetiségi alapon szerveződött konföderációk 20

A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren

A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren MIÉRT FONTOS, HOGY EGY SZAKSZERVEZETI KONFÖDERÁCIÓNAK LEGYENEK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI? KÜLÖNBÖZŐ NEMZETKÖZI NAGYPOLTIKAI ÜGYEK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23. 1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Az EVDSZ évi munkaprogramja

Az EVDSZ évi munkaprogramja 1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

a SZEF tagszervezeteibe tartózó 41 év alatti fiatal szakszervezeti tagok

a SZEF tagszervezeteibe tartózó 41 év alatti fiatal szakszervezeti tagok Mi is az a SZEFIT? A SZEFIT a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tagszervezeteihez tartozó fiatalok önkéntesen létrehozott tagozata, amely nyitott a csatlakozni kívánó fiatalok számára további tagdíjfizetési

Részletesebben

Ábránd-e a versenyképesség?

Ábránd-e a versenyképesség? Ábránd-e a versenyképesség? Dávid Péter ügyvezető igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 49. Vándorgyűlése Pécs, 2011.szeptember 30. Tartalomjegyzék 1. Mit jelent a versenyképesség 2. Az AmChamről 3. Amerikai

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

E N E T O S H. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat

E N E T O S H. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat E N E T O S H AKTÍV HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉG TERMÉKEK PARTNEREK Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat European Network Education and Training in Occupational Safety

Részletesebben

Az ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok

Az ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok 1 Az ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok elemzése. Az ICEG Európai Központ tevékenysége kutatások,

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014. ÉVI 1. SZÁM

HÍRLEVÉL 2014. ÉVI 1. SZÁM 2014. ÉVI 1. SZÁM Kedves Olvasó! KÖSZÖNTŐ ről havonta megjelenő hírlevelének első számát tartja a kezében. Ebben a kiadásban röviden bemutatkozik szervezetünk valamint. Ezt követően pedig állandó rovatunk,

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Fejér Jámbor Ferencné Szakszervezet megnevezése:

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét.

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. november 19. (OR. en) 13708/14 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK PROAPP 19 JAI 717 CATS 139 SCHENGEN 31 Tárgy: A TANÁCS egységes szerkezetbe foglalt HATÁROZATA

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE (MKKSZ) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET (TITKÁRI TANÁCS)

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE (MKKSZ) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET (TITKÁRI TANÁCS) MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE (MKKSZ) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET (TITKÁRI TANÁCS) Ü G Y R E N D J E Elfogadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/BG/RO/hu 1 AF/EEE/BG/RO/hu 2 Az alábbiak meghatalmazottjai: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Az európai szociális párbeszéd

Az európai szociális párbeszéd Szociális párbeszéd Európában és Magyarországon Rabi Ferenc 2012. június 29. Az európai szociális párbeszéd Európa ma az a térség, amely a legjobban ötvözi a gazdasági erőt (a világ legerősebb gazdasági

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Alapszabály I. Általános meghatározások 1. A szervezet neve: Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. röviden: Kollégiumi Szövetség (KSZ) (a továbbiakban:

Részletesebben

Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese:

Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese: 3 Dr. Mersich Iván az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnökhelyettese: A METEOROLÓGIAI VILÁGSZERVEZET (WMO) MAGYAR SZEMSZÖGBŐL 1. A WMO rövid története, jogállása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE Cseh János Elérhetőség: Tel: 1 4612-462 Mobil: 20 414-7985 E-mail: janoscs@vdsz.hu 1 GONDOLATOK! KÉRDÉSEK? Mit jelent

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben