Horváth Jenő. Olaszország Kelet-Közép-Európa politikája 1918-tól napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Jenő. Olaszország Kelet-Közép-Európa politikája 1918-tól napjainkig"

Átírás

1 Horváth Jenő Olaszország Kelet-Közép-Európa politikája 1918-tól napjainkig GROTIUS E-KÖNYVTÁR 2006

2 Sorozatszerkesztő Horváth Jenő A kötet szerzői jogvédelem alatt áll. Annak teljes vagy részleges másolása, papír alapú vagy elektronikus felhasználása csak a szerző és a kiadó előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. Horváth Jenő 2

3 Horváth Jenő Olaszország Kelet-Közép-Európa politikája 1918-tól napjainkig GROTIUS E-KÖNYVTÁR

4 Tartalom 1. A liberális érában ( ) / 5 2. A fasiszta korszakban ( ) / Együtt táncolunk a bárányokkal, együtt üvöltünk a farkasokkal ( ) / A mérsékelt revizionizmus ( ) / A Rajnánál Franciaország ellen vagyunk, a Dunánál Franciaországgal ( ) / Szövetségben náci Németországgal ( ) / A Berlin Róma tengelytől az Acélpaktumig / A világháborúban / A kapitulációtól a békeszerződésig ( ) / A háború utántól napjainkig / A hidegháború leghidegebb évei / Az olasz külpolitika atlanti és nyugat-európai pillérének kialakulása / A Kelet-Közép-Európa politika / Egy pragmatista középhatalom az olvadás, az enyhülés és a kis hidegháború éveiben / A hidegháborús világrend összeomlása és az első köztársaság válsága ( ) / A második köztársaság Berlusconitól Berlusconiig / 72 Rövidítések, hivatkozások / 77 4

5 1. A liberális érában ( ) Olaszország az első világháború előtt Európa egyik legfiatalabb állama volt, 1911-ben még csak az ötvenedik születésnapját ünnepelte. Valójában azonban még ezt az ünnepségsorozatot is előrehozták, hiszen Velence csak 1866-ban szabadult fel a Habsburg-fennhatóság alól és Róma csak 1871-ben lett az ország fővárosa. A fiatal és gyenge olasz állam előtt a megoldandó gazdasági, szociális és kulturális gondok sokasága tornyosult. Sokan úgy gondolták, hogy ezek jelentős része abból ered, hogy még mindig nem fejeződött be az országegyesítés, hiszen osztrák és francia kézen fel maradtak még fel nem szabadított területek (terra irredenta), Dél-Tirol, Isztria, Dalmácia, Nizza, Savoia. A XIX. század utolsó évtizedeiben megerősödő irredentizmushoz társult a külpolitikai programmá változó imperializmus is. A fiatal, türelmetlen és gyenge Olaszország szeretett volna nagyhatalom lenni, mindenekelőtt a Mediterráneumban, és gyarmatokat is akart magának. Részben persze a szegénységtől szeretett volna így megszabadulni, hiszen a nyugat-európai hatalmakhoz képest Olaszország nagyon is szegény volt. Mindenekelőtt a túlnépesedés gondjaival küszködött. Irritálta az olaszokat, hogy a franciák sokkal jobban éltek, ráadásul a latin nővér újra meg újra éreztette is a felsőbbségét. Sokan elfogadhatatlannak tartották, hogy az országot körülvevő Földközi-tenger a mi tengerünk angol, francia és török kézen legyen, csak azért, mert az egységes Itália későn született meg, s így lekéste a gyarmati osztozkodást. Ha hajlott is volna Olaszország a két nyugati hatalommal való együttműködésre, azok egyáltalán nem kívánták a hatalmi viszonyok átrendezését az olaszok javára a Mediterráneumban. Kínálkozott más lehetőség is, a két közép-európai hatalommal, az Osztrák Magyar Monarchiával és a Németországgal való együttműködés. Róma végül is ezt választotta: 1883-ban csatlakozott kettős szövetséghez, amely így hármas szövetséggé bővült. Ezzel a kötéssel nem kellett lemondani a földközi-tengeri és afrikai ambíciókról, ellenben fel kellett adni a Risorgimento befejezésére, a Dél-Tirol, Trieszt, Dalmácia megszerzésére irányuló terveket. Róma a hármas szövetség megkötésével választott ugyan a nagyhatalmak között, az olasz külpolitika számára azonban nem szűnt meg az a dilemma, hogy melyik koalícióban is van igazán az ország helye. Minden valamire való, előre néző olasz államférfi látta ugyanis, hogy a német kolosszus fenyegetésével szemben valójában Olaszországnak a nyugati hatalmak oldalán lenne a helye. Rövidtávon azonban többet nyomott a latban, hogy időközben halványultak az Ausztriával szembeni függetlenségi harc emlékei és erősödtek a két országot egybe kapcsoló szálak, a közös vallás, a gazdasági kapcsolatok, a kulturális és életmódbeli hasonlóságok alapján. Végső soron Olaszország sokkal közelebb állt Ausztriához a gazdasági fejlettség színvonala, az agrártársadalmában meglevő hatalmas belső feszültségek, a lakosságnak a politikai életben való korlátozott részvétele, a po litikai 5

6 pártok gyengesége tekintetében is, mint Franciaországhoz vagy Angliához. A külpolitikában mindez azzal járt, hogy Róma megkötötte ugyan a hármas szövetséget, a kötést azonban úgy értelmezte, hogy nem kell lemondania a hatalmi koalíciók közötti ellentétek kihasználásáról, s nem mondott le a koalíciók közötti egyensúlyozás lehetőségéről sem. 1 A hármas szövetség 33 éve alatt Bülow kancellár szavaival Itália folyton a szövetségen kívüli és a vele szembenálló hatalmakkal, elsősorban Franciaországgal valcerezett. Ráadásul még félre is lépett : titkos szövetségeket kötött Párizzsal és Szentpétervárral. A nagyhatalmi egyensúly éveiben ez a külpolitika vajmi kevés hasznot hozott, amikor azonban az első világháború előtti utolsó években megbomlott az egyensúly, valamit mégiscsak ben a második marokkói válság időszakában, amikor a világ a francia német konfliktusra figyelt, Olaszország váratlanul hadat üzent az akkor már agonizáló Oszmán Birodalomnak. Az olasz török háború mindössze néhány hónapig tartott, majd a lausanne-i békeszerződés (1912. október 18.) értelmében Olaszország kiterjesztette az uralmát a két líbiai török tartományra, valamint az égei-tengeri, görögök lakta Dodekáneszosz-szigetekre. A Balkánon azonban szinte lehetetlennek látszott az expanziós törekvés érvényesítése, mert a félszigetet ellenőrző nagyhatalmak nem tűrték Olaszország terjeszkedését, még a legszegényebb szögletben sem, miként az Albánia autonómiájáról (1912), majd a függetlenségségéről (1913) folyó tárgyalások mutatták. 2 Az első világháború kitörésekor Olaszország az általános elvárásokkal ellentétben nem lépett be a háborúba a központi hatalmak oldalán, hanem semleges maradt, majd titkos szerződést kötött az antanttal (London, április 26.). A szerződés jegyében hamarosan felmondta a hármas szövetséget, hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, majd több mint egy évvel később Németországnak is (1916. augusztus 27.). A londoni szerződés amolyan adásvételi szerződésféle volt rögzítette, hogy Olaszország mit kap a győzelem után: Ausztriától Dél-Tirolt, Triesztet és környékét, az egész Isztriát, Észak-Dalmáciát (Spalatóig) a szigetekkel; Albániára vonatkozón pedig azt írták le az egyezségben, hogy Olaszország látja majd el a kisebbre szabott, de önálló államként tervezett ország külképviseletét. 3 A szerződés érintette az Oszmán Birodalom háború utáni felosztásából származó olasz részesedést is, amelyet jelentős mértékben megnövelt a San Giovanni di Moriana-i angol francia olasz megállapodás (1917. április 17.). 4 Összességében azt lehet mondani, hogy a többi hadviselő félhez hasonlóan a háborúba belépő Olaszország sem tűzte ki célul az európai hatalmi viszonyok felforgatását, csupán a korábbi erőviszonyoknak a maga javára való korrigálását, részbeni módosítását akarta. Az antant győzelmével Versailles-ban az olasz delegáció az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal formálisan egyenrangú hatalom képviselőjeként jelent meg a béketárgyalások asztalánál, valójában azonban Olaszország gazdasági és katonai erejét, lakosságának számát tekintve nyilvánvalóan nem volt egy súlycsoportban az igazán nagyokkal. Továbbá, eleve A szerző ezúton is szeretne köszönetet mondani Pritz Pálnak és Borhi Lászlónak a kézirat elkészítése során adott értékes tanácsokért és kiegészítésekért. 1 Az olasz történetírásban egység megszületése utáni első évtizedek külpolitikájának klasszikusnak számító áttekintése Chabod Ezeknek az éveknek a külpolitikáját áttekintő jelleggel tárgyalja Botsworth Albániáról lásd Pastorelli , Réti 2000, Toscano 1934., Pastorelli 1970, Toscano 1936, Riccardi

7 partikuláris hatalom volt, több szempontból is: részben a földrajzi elhelyezkedéséből, részben a háborúból eredően. Hiszen az olasz hadsereg a háborúban nem a központi hatalmak főereje, Németország ellen harcolt, hanem az Osztrák Magyar Monarchia seregei ellen. Hasonlóképpen sajátos helyzetbe került a béketárgyalásokon is: míg a többieket Németország sorsa érdekelte leginkább a párizsi tárgyalások fő kérdése a német békeszerződés volt, addig Rómát mindenekelőtt az foglalkoztatta, hogy mi lesz Ausztriával és az összeomló Monarchiával, miként érvényesíthetné Ausztriával szemben és a Duna-medencében a követeléseit. A többi antanthatalomhoz képest gyenge Olaszország lehetőségeit növelte, hogy az őt leginkább érdeklő kelet-középeurópai térség három nagyhatalma (az Osztrák Magyar Monarchia, Oroszország és az Oszmán Birodalom) összeomlott a világháborúban, továbbá az is, hogy Németország a talpon maradt ugyan, de számítani lehetett arra, hogy a veresége nyomán jó időre sokat veszít majd a korábbi szerepéből. Úgy látszott, hogy a Duna-medencében és a Balkánon keletkezett hatalmi vákuum páratlan lehetőségeket kínál O laszország számára elején Vittorio Emanuele Orlando kormányának (a külügyminiszter Sidney Sonnino), hasonlóan a többi antant hatalom kormányához, nem volt világos és véglegesnek tekinthető elgondolása Kelet-Közép-Európáról. Az olasz külpolitika azonban egyértelműen arra irányult, hogy Itália nagyhatalmi státusát valóságossá tegye, és a jövőre nézve megalapozza. A legfelső vezetés arra mindenképpen számított, hogy realizálja a londoni szerződést, és kihasználja az olasz gazdasági és politikai expanzió számára a fentebb említett kedvező lehetőségeket. 5 Egyáltalán nem ígérkezett azonban ez könnyűnek, mert az egész térség rendkívül zavaros állapotba került, minden felfordult, a régi és az új nemzeti és nemzetiségi ellentétek kirobbanása közepette hirtelen új államok egész sora, valóban Új Európa született ebben a régióban. Ráadásul a háború végére Franciaország itt is domináns helyzetet alakított ki magának, és Nagy-Britannia számára sem volt érdektelen, hogy miként alakulnak az itteni erőviszonyok. Olaszország nagyhatalmi vetélytársainak mozgásterét növelte, hogy nekik nem voltak területi követeléseik a térségben, így valamennyi új állam barátaiként léphettek fel, ellenben Olaszország főként a dalmáciai területi aspirációi miatt több állammal szemben is, ha nem ellenséges, de mindenképpen ellentmondásos, problematikus szerepbe került. 6 A világháború végén a jelentősebb olasz hatalmi és politikai csoportosulásoknak a kelet-közép-európai térségre vonatkozó, lassan megfogalmazódó céljai és elképzelései nem mutattak túlságosan nagy eltéréseket. Azt lehet mondani, hogy még a szélsőséges nacionalista erők külpolitikai ambíciói sem mutattak sokkal messzebbre, mint a liberális uralkodó köröké. Inkább abban mutatkozott különbség, hogy az utóbbiak visszafogottabb, megfontoltabb, mérsékeltebb külpolitikát kívántak, mert tudatában voltak az olasz gazdaság gyengeségeinek, az olasz belpolitikai feszültségek külpolitikát bénító hatásának, és talán reálisabban felmérték az is, hogy a szövetségesek önzőek lesznek az osztozkodásnál. Az olasz expanzió iránya tekintetében már sokkal nagyobb volt a különbség: a liberális kormányok sokkal kevésbé tartották fontosnak az afrikai terjeszkedést, a gyarmatosítást, mint a szélsőséges nacionalisták, és igyekeztek elkerülni az Angliával való ütközéseket; a kelet-közép-európai térségen belüli figyelmüket pedig mindenekelőtt az olaszok által lakott területek megszerzésére, továbbá az adriai és a dunai térségre koncentrálták. 5 Orlando Riccardi

8 Olaszország Párizsban a tárgyalóasztaloknál többet szeretett volna nyerni, mint amit Londonban kialkudott, hamar kiderült azonban, hogy az írásba foglalt ígéretek se teljesülnek. Wilson amerikai elnök az Egyesült Államok nem volt ott a Londonban szerződött felek között egyáltalán nem támogatta a dalmáciai olasz terjeszkedést, a Fiuméra fölvetett olasz igényt pedig a franciák és az angolok sem. 7 Amikor Orlando miniszterelnök tiltakozásképpen kivonult a konferenciáról, a nagyhatalmak kihasználták a távollétét, és eldöntöttek több Olaszországot is érintő kérdést: Kis-Ázsiában szabad kezet adtak a törökök ellen a görögöknek, akik elfoglalták Szmirnát, amelyre Olaszország is igényt tartott, s szintén az olasz miniszterelnök nélkül ismerték el a szerb horvát szlovén államot, amely szinte kilátástalanná tette a dalmáciai olasz igények realizálását. 8 Közvetlenül a háború végén az olaszok Ausztriát tekintették a fő ellenségüknek és a mindenekelőtt felelősségre vonandó hatalomnak. Ausztria rovására magától értetődően követelték a londoni szerződésben rögzített területmódosításokat. Az osztrák békeszerződésben (Saint Germain, szeptember 10.) Olaszország meg is kapta Dél-Tirolt egészen a Brenner-hágóig, továbbá megszerezte Karintia és Krajna tartományok csekély részét, az Isztria-félszigetnek pedig a jelentős részét, Trieszttel együtt, továbbá a dalmát szigetek is Olaszországhoz kerültek. 9 Ellenben nem sikerült realizálni a londoni szerződés mellé a háború végén hozzátett plussz követelést: Olaszország nem kapta meg Kelet-Isztriát, Fiuméval együtt, azokat a terülteket, amelyek Fiume kivételével korábban szintén Ausztriához tartoztak, ezekre ugyanis Jugoszlávia aspirált. Az osztrák határok körül vitákban az olasz delegáció gyorsan felismerte, hogy Olaszországnak nem érdeke Ausztria túlságos meggyengítése. Így fellépett a Karintia és Stájerország déli részének megszerzésére irányuló jugoszláv törekvések ellen, már csak azért is, mert így jugoszláv ellenőrzés alá kerültek volna az a messzebbre tekintő olasz tervek szempontjából oly fontos Kelet-Közép-Európába vezető vasútvonalak is. 10 Olaszország eleve nehezen viselte el a nagy délszláv állam, Jugoszlávia (hivatalos nevén Szerb Horvát Szlovén Királyság) kialakulását, hiszen az Adriai-tenger keleti partjának jugoszláv birtokba kerülése több szempontból is akadályt jelentett az olasz expanziós tervek szempontjából. Egyrészt eleve kilátástalanná tehette e tenger olasz beltengerré", a mi belső tavunkká való átalakítását; másrészt Jugoszlávia biztonságpolitikai szempontból is kihívást testesített meg, hiszen egy olasz francia konfliktus esetén, a francia jugoszláv szövetség keretében Franciaország Olaszország háta mögé kerül; harmadrészt a nagy délszláv állam nyilvánvaló fizikai akadályt jelent a dunai balkáni térségbe való olasz gazdasági és politikai behatolás útjában. Jugoszlávia így a megszületésétől kezdve az olasz Balkán-politika középpontjába került, Róma tulajdonképpen majd az osztrák, a magyar, a román, a bolgár, de még a török relációt is nagymértékben az olasz jugoszláv kapcsolat függvényeként kezelte, annyiban legalábbis, hogy amint ezek az országok szembe kerülnek a délszláv állammal, előbb vagy utóbb felértékelődnek az olasz külpolitikában. Az olasz expanziós törekvések ugyanakkor, paradox módon, késztető erőként hatottak a szerb horvát szlovén összefogásra, a jugoszláv állam megalakulására: a horvátok és a szlovének már a 7 Orlando 1960., Caccamo 2000, Caccamo 2000, A Brenner- és az Isztria-határ magával hozta a dél-tiroli német nyelvű, Udine, Gorizia és Trieszt megyékben pedig a szlovén kisebbség megjelenését a korábban etnikai szempontból szinte teljesen homogén Olaszországban. 10 Mosca 1974., Marsico , Caccamo ,

9 világháború alatt felismerték az olasz expanzió veszélyét, tudtak a londoni szerződésről is, az olasz expanzió számukra közvetlen fenyegetés volt, hiszen az Olaszországnak ígért adriai osztrák területeknek jelentős részben szlovén és horvát lakói voltak. 11 Az antanthatalmak természetesen Olaszország kivételével gyorsan elismerték az Szerb Horvát Szlovén Királyságot, a határok kialakítása azonban már nem ment ennyire könnyen, azokat végül is az évi békeszerződések határozták meg. 12 Jugoszlávia fő pártfogója Franciaország volt, amely a délszláv államot Csehszlovákia Lengyelország és Románia mellett kelet-közép-európai szövetségi rendszere tartóoszlopának tekintette. Több szempontból is: a német revansizmus ellen, a Habsburg-restauráció megakadályozására, az orosz bolsevik forradalom elszigetelésére, valamint a balkáni olasz aspirációk megakadályozására. Jugoszlávia rászorult Franciaország támogatására, hiszen hét szomszédja közül hattal vagyis Görögország kivételével mindegyikkel konfliktusba és területi vitákba keveredett. A Jugoszláviához való viszonyt illetően az olasz külpolitikában két egymástól jól elváló, sőt több kérdésben egymással szembenálló irányzat alakult ki. Az egyik, a kortársak által nacionalistának nevezett irányvonal, ezt képviselte az Orlando-kormány (1917. október június 23.) is, abból indult ki, hogy Jugoszlávia lényegében mesterséges állam, és a nagy délszláv állam nem lesz hosszú életű, előbb-utóbb szétesik. Az irányzat képviselői kizártnak tartották a Jugoszláviával való hosszabb távú barátságot közvetlenül a dalmáciai területi követelések miatt, hosszabb távon pedig a francia jugoszláv együttműködés miatt. 13 A másik, az ún. békéltető irányvonalat a Nitti és Giolitti kormányok (1919. június május 21., június július 4.) és azokban Carlo Sforza külügyminiszter képviselte. Ez az irányzat abból indult ki, hogy a Balkánon, és azon belül Albániában is az olasz érdekeket elsősorban a Jugoszláviával való barátság szolgálja, és szélesebben, egész Közép-Európában az olasz jugoszláv barátságra lehet felépíteni az olasz külpolitikát, mert erre alapozva akadályozható meg a Habsburg-restauráció és az Anschluss is, végső soron, ezáltal lehet elhárítani a német veszélyt a Balkánon. 14 (A Jugoszláviával való barátság irányvonala a békeszerződések megkötése után majd általános revízióellenességgel is párosul. A viták ellenére a két irányzat hívei abban egyetértettek, hogy Olaszországnak még a Jugoszláviával való barátkozás esetében is az az érdeke, hogy minél gyengébb legyen a délszláv királyság, hogy ott csökkenjen a francia befolyás, továbbá, hogy Fiumét meg kell szerezni, valamint abban is egyetértés mutatkozott a két irányzat között, hogy akadályozni kell Jugoszlávia együttműködését a szomszédaival. Az olasz jugoszláv kapcsolatokat a rapallói szerződéssel (1919. november 22.) rendezték, átmenetileg. Jugoszlávia elismerte a szlovén etnikai terület kisebb nyugati sávjának, továbbá Triesztnek, az Isztria-félszigetnek, a Kvarner-szigeteknek, Zárának és néhány dalmáciai kis szigetnek az Olaszországhoz tartozását, Róma pedig lemondott Dalmácia többi részéről. Fiumét szabad várossá nyilvánították. 15 A szerződéssel Róma de jure elismerte a Szerb Horvát Szlovén Királyságot, megnyitotta a Belgráddal kötött egyezmények sorát (1920, 1924, 1937) is. Már az első szerződéssel igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy valóban rendezni kívánja a kapcsolatait Jugoszláviával. Az olasz 11 Juhász , 29. p. 12 A délszláv állam végül km2 területen és 12 millió lakossal alakult meg. Ez a terület a Balkán-háborúk előtti Szerbia területének csaknem ötszöröse volt, a népesség számot tekintetében a növekedés négyszeres. 13 Caccamo 2000, Giordano 1987., Sforza Caccamo 2000,

10 jugoszláv paktum-politika azonban alapvetően rövidtávú olasz érdekekből született, s minden kötés mögött meghúzódott a délszláv állam szétrobbantására irányuló hosszabbtávú törekvés. Albánia Olaszország számára geopolitikai szempontból hasonló fontosságú terület volt, mint Belgium Anglia számára. Az első világháború előtt még nem alakult ki igazán sem a szipetárok országának a státusza, sem a határai. A háború alatt osztrák, görög és olasz csapatok szállták meg Albánia egyes részeit, az albán kézen maradt területeket pedig a helyi törzsfőnökök uralták. A béke beköszöntével az antantnak döntenie kellett a kis ország sorsáról. Párizsban olyan megállapodás kezdett kirajzolódni, amely szerint bizonyos dél-albániai területeket Görögországhoz csatolnak, északon Jugoszláviát erősítik meg albán területekkel, Közép-Albániában pedig olasz protektorátus alatt működő albán közigazgatást hoznak létre. 16 Orlando miniszterelnök az albán integritás védelmezőjeként lépett fel, mert nem akarta, sem Jugoszlávia sem Görögország erősítését, ráadásul Albániát a Balkán kapujának tekintette Olaszország számára. 17 Az albánok azonban keresztezték mind az olasz, mind az antant terveket, januárban ideiglenes kormányt alakítottak, amely kinyilvánította, hogy Albánia teljes függetlenségére törekszik. A Giolitti-kormány (1920. június július 4.) részben a belpolitikai gondjai nem kívánt katonai erőszakot alkalmazni Albániában, részben pedig azért nem, mert feleslegesnek is tartotta, békés úton akarta biztosítani a kis Adria-parti kis ország Olaszországhoz való hűségét. Így a tiranai egyezményben (1920. augusztus 2.) elismerte Albánia területi integritását és szuverenitását, továbbá megígérte, hogy kivonja csapatait az országból, csak Saseno szigetén hagy katonai erőket. 18 A nagyhatalmak nagyköveti konferenciájának határozata (1920. december 17.) szintén elismerte Albánia függetlenségét, és Olaszország különleges érdekeltségét az albán függetlenség fenntartásában, majd a konferenciának az Albánia határairól szóló nyilatkozata (1921. november 9.) további jogokat biztosított Olaszországnak. Egyebek mellett rögzítette, hogy Albánia határainak erőszakos megváltoztatása vagy az ország függetlenségének megsértése veszélyt jelenthetne Olaszország stratégiai biztonságára, következésképpen az olasz kormánynak jogában áll megvédeni Albániát, ha annak a területi integritását fenyegetnék. 19 Róma számára az amerikai és angol fenntartások mellett született nagyhatalmi döntés diplomáciai győzelmet jelentett. Az albán kérdést bonyolította, hogy Jugoszlávia és Görögország tulajdonképpen legszívesebben felosztotta egymás között a szkipetárok földjét. Athén és Belgrád a törekvéseihez támogatókat talált ez egymás között vetélkedő albán főnökök között. A nagyköveti döntés után azonban egyes főnökök a jugoszláv és görög felosztási törekvésekkel szemben Olaszországnál kertek támaszt. Majd évekig tartó küzdelem alakult k i közöttük, hogy melyikük lesz képes kiterjeszteni az egész országra a halmát, s melyikük tud a nagyhatalmak számára hitelesnek látszó kormányt alakítani. A Giolittit követő olasz liberális kormányok is kerülték, hogy erőteljesen beavatkozzanak a zavaros a lbán belpolitikába, inkább várták, hogy ki kerekedik felül. 20 Az első világháború után az egy sorral távolabb eső kelet-közép-európai országok irányában is aktivizálódott az olasz diplomácia, az itteni fővárosokban is megjelentek a diplomaták és katonák. 16 Réti 2000, Caccamo 2000, 76., Sávoly 1984, A sziget stratégiai jelentőségű, majd csak 1947-ben kerül vissza Albániához. 19 Di Nolfo 1960, 173., Seton-Watson 1992, Lessona 1958,

11 Az Orlando-kormány a Csehszlovákiához való viszonyában elsősorban a csehszlovák emigráns kormánnyal kötött katonai szerződésre (1918. április 21.) és az olaszországi hadfogolytáborokban megalakított csehszlovák légióra támaszkodva igyekezett alapozni az olasz befolyást. A francia befolyást is a csehszlovák hadseregben kiépített pozíciói révén igyekezett ellensúlyozni. Kezdetben valóban ígéretesnek tűnt a prágai olasz katonai misszió helyzete és az a szerep, amelyre a kialakuló csehszlovák hadsereg vezetésében az olasz tisztek szert tettek. Ambiciózusak voltak az olasz gazdasági tervek is, és olyan politikai remények is megfogalmazódtak, hogy az olasz csehszlovák kapcsolatok odáig fejlődhetnek, hogy Prágát esetleg be lehetne vonni még Jugoszlávia elszigetelésébe is. 21 Nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy nem megalapozottak ezek a tervek és remények. A francia orientációra hangolt csehszlovák közvélemény, amely erősen szimpatizált Jugoszláviával, nem fogadta rokonszenvvel az olasz külpolitikai terveket, mert abban Csehszlovákia remélt Duna-völgyi vezető szerepének akadályozóját vélte felfedezni. 22 Azután pedig, hogy Prága a Magyarországi Tanácsköztársaság elleni csehszlovák intervenció kudarcáért az olasz katonai tanácsadókra hárította a felelősséget, és az olasz tisztek kiszorultak a csehszlovák hadseregből. Helyüket végérvényesen a franciák foglalták el. Ezzel a Csehszlovákiával kapcsolatos kezdeti ambiciózus olasz tervek tulajdonképpen füstbe is mentek. Róma és Prága viszonyát rontotta, hogy a csehszlovák kormány külpolitikai törekvéseivel kapcsolatos olasz állásfoglalások sem voltak mindig kedvezőek. Róma általában támogatta Prágát, de például a Teschen hovatartozásával kapcsolatos vitában a lengyelekkel rokonszervezett, vagy elég következetesen ellenezte a csehszlovák kormány által újra meg újra előterjesztett, a Magyarországot és Ausztriát elválasztó, a Csehszlovákiát és Jugoszláviát összekötő korridor tervét. 23 A délkelet-európai térségben az olasz liberális kormányok Romániát tekintették a legfontosabb szövetségesnek. Részben a két ország közötti nyelvi és kulturális közelségre hivatkozva, de még inkább azért, mert a román területi követelések alapjában egybeestek Róma törekvéseivel, hiszen egyfelől a Habsburg-örökség felszámolására irányultak, másfelől Bukarest Olaszország balkáni fő ellenfelével, Jugoszláviával szemben is területi követelésekkel lépett fel. 24 Bulgária megnyerésének szándéka vezette az olasz diplomatákat Párizsban, amikor Bulgária számára méltányos békét javasoltak, és többször is előrukkoltak azzal a javaslattal, hogy a konferencia álljon ki Macedónia Jugoszlávián belüli autonómiája mellett, az ottani bolgárok etnikai és kulturális jogainak biztosítás érdekében. Az autonóm Macedónia nyilvánvalóan a balkáni olasz befolyás és behatolás bázisául szolgálhatott volna. 25 Olaszország világháború utáni terveiből Magyarország sem maradt ki. Rómát Magyarország egyfelől, mint lehetséges olasz gazdasági és politikai befolyási terület, másfelől főként geopolitikai helyzete miatt mint Jugoszlávia szomszédja érdekelte. 26 A Károlyi-kormánynak ugyan se ereje, se ideje nem volt arra, hogy olasz magyar kapcsolatokra vonatkozóan külpolitikai programot dolgozzon ki, de legalább igyekezett felvenni a kapcsolatokat Rómával. Amikor azonban, hatalmának utolsó heteiben, a 21 Caccamo 2000, Mosca 1944., Valiani 1966., Guida 1988, Caccamo 2000, , 90. L. Nagy 1965, Caccamo 1996., Caccamo , Ormos Caroli, 1983., Guida 1978., Ormos 1990, 49., Cosma 1996., Caccamo 2000, Guida , Caccamo 2000, , , , Az első világháború utáni olasz magyar kapcsolatokról részletesen lásd Mosca 1944, Nagy 1965, , Ormos

12 Jugoszláviával való együttműködést kezdte keresni, kimondottan rossz benyomást keltett Rómában. 27 A Magyarországi Tanácsköztársasággal az olasz kormány természetesen ugyanúgy nem rokonszenvezett, mint a többi antanthatalom, Róma mégis, azoktól eltérően, az új helyzetet alkalmasnak vélte az olasz pozíciók megerősítésére, és lépéseket is tett ebbe az irányba. 28 A trianoni szerződés előkészítésének utolsó szakaszában az olasz diplomácia, különösen Francesco Saverio Nitti miniszterelnök elődeinél nagyobb érzékenységet mutatott a vesztes Magyarország problémái iránt, próbálkozott a magyar békeszerződés szigorának enyhítésével is, megkísérelte legalább azt elérni sikertelenül, hogy nyitva maradjon a határok jövőbeni kiigazításának lehetősége. 29 A burgenlandi kérdés rendezésénél ellenben eredményes volt az olasz támogatás. 30 Az olasz liberális kormányok külpolitikájának mérlegét megvonva el lehet mondani, hogy az olasz határokat illetően lényegében sikerült realizálniuk a legfontosabb nemzeti törekvéseket: az olaszlakta területek majdnem teljesen egészükben Itália határain belülre kerültek, az új határok és a békeszerződések műve nagyobb stratégiai biztonságot is teremtett az ország számára. Ugyanakkor nem sikerült elérni a londoni szerződéshez hozzátett plusz követelést, Fiume megszerzését. Még kevésbé a Földközi-tenger térségében és Afrikában való terjeszkedési célokat, mindinkább kiderült, hogy aligha sikerül valamit is változtatni a korábbi birtokviszonyokon, hogy Olaszország kimarad az Oszmán Birodalom területeinek szétosztásából is. Ami a keletközép-európai térséget illeti az olasz diplomácia látta, hogy az Új Európa, vagyis a párizsi békerendszernek ez e térségre vonatkozó része mennyire gyenge és törékeny, látta azt is, hogy ez részben azért van így, mert ennek kialakítását a nemzetek önrendelkezési joga Versailles magna chartája mellett nagymértékben befolyásolták a győztes nagyhatalmak egyéni érdekei. Róma jól érzékelte, hogy Európa államai között új megosztottság mutatkozik: vannak elégedett államok (Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) és elégedetlenek (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária). Egyébként Olaszországot magát is már a liberális kormányok is az utóbbi csoportba sorolták. Így már a fasizmus hatalomra jutása előtti utolsó két liberális kormány a békerendszer nagyobb stabilitásának biztosítása érdekében korrekciókat javasolt a szerződéseken. Kezdeményezéseket is tett ebbe az irányba. (Példa erre Burgenland kérdésében a már említett a Magyarország és Ausztria közötti kompromisszum kialakításának előmozdítása.) Végső soron azonban az olasz külpolitikának a kelet-közép-európai térségre vonatkozó ambiciózus törekvései csak kisebb részben realizálódtak: kétségtelen, hogy Olaszország a világháború előtti korszakhoz képest sokkal nagyobb politikai, katonai, gazdasági és kulturális szereplőként jelent meg a régióban, a döntő szó azonban két szövetséges vetélytársáé, Franciaországé és Angliáé lett. A folyamatot talán legszemléletesebben a kisantant demonstrálta, amely olasz kezdeményezésből született, s végül is francia befolyás alá került Mosca 1944, Guida 1991, , Caccamo 2000, , 28 Romanelli 1964, L. Nagy 1965, , Fornaro 1987, Guida 1991, Caccamo 2000, A trianoni szerződésről szóló legújabb magyar történeti irodalomból lásd Romsics Petriccioli 1991., Ormos A békekonferencián a Magyarországgal kapcsolatos olasz szerepről lásd Ormos 1983, Arday 1990., L. Nagy 1995, A kisantantról részletesen lásd Ádám

13 2. A fasiszta korszakban ( ) 2.1. Együtt táncolunk a bárányokkal, együtt üvöltünk a farkasokkal ( ) A békeszerződések az olasz közvélemény jelentős részében jóval nagyobb csalódást keltettek, mint a kormányzatban. Az emberek azt látták, hogy Olaszország óriási áldozatokat hozott a világháborúban, győzött is, nincs már a Monarchia sem, mégsem sikerült megszerezni Dalmáciát, sőt az Adria-tenger túlsó partján az új nagy délszláv állam elzárja a Balkánt is és a Kelet-Közép-Európába vezető utakat is, továbbá a Mediterráneumban is maradt a francia és angol uralom. Megszületett és széles körben elterjedt a megcsonkított győzelem (vittoria mutilata) érzése és mítosza, amelynek egyik fő eleme szerint elsősorban a hűtlen szövetségesek ütötték el Olaszországot a háborús győzelem gyümölcseitől. 32 Ezek az érzések az olasz társadalom szinte valamennyi rétegében és csoportjában kialakultak. Legerősebben természetesen a nac ionalista táborban, akik között mindinkább növekvő erőt képviseltek a fasiszták. A különféle fasiszta szervezetek és irányzatok 1921 novemberében jutottak el a párttá alakulásig. A Fasiszta Nemzeti Párt külpolitikai programja azonban ekkor sem lépett túl még a közhelyek és a sztereotípiák szintjén. A fasiszták bizalmatlanságot hirdettek a népszövetségi elvek életképessége iránt, harcot a vörös internacionalizmus ellen, kétkedést az általános leszerelés megvalósíthatósága iránt, csak feltételesen fogadták el az antanthatalmak közötti együttműködést, csak a békeszerződés revíziójával összekapcsoltan; követelték a plutokrata nagyhatalmakhoz kapcsoló gazdasági kötelékek eloldását, Fiume annexióját, a meglevő olasz gyarmatok jobb hasznosítását és további terjeszkedést Afrikában. 33 Magának Mussolininak is kiforratlanok voltak a külpolitikai nézetei, gondolkodásában azonban voltak bizonyos stabil elemek. Ezek egy része a liberális nacionalista külpolitikai elvek a folytonosságát mutatta. Örökölte az Olaszország nagyhatalommá változtatására irányuló ambíciót, valamint az adriai, a földközi-tengeri és az afrikai gyarmatosító törekvéseket is. Nézetei más vonatkozásokban azonban határozott elfordulást mutattak a hagyományos nacionalizmustól. Már 1914 előtt is osztotta Georges Sorel tézisét, amely szerint az új, a barbár, a proletár elitre vár, hogy új civilizációt teremtsen", s vallotta azt is, hogy az új eliten belül kiemelkedő a vezér, a vezetők szerepe. Törést jelentett a hagyományos és a fasiszta nacionalizmus között a háború és a forradalom összekapcsolása, a háború természetesnek tartása, sőt a 32 Melchionni Op. O. B. M. XVI. k , XVII. k ,

14 mitizálása. Mussolini külpolitikai nézetei persze rendkívül ellentmondásosak voltak, még 1915 után is, amikor már interventistává vált, vagyis amikor kiiktatta korábbi szocialista nézeteinek nagy részét. A Római Birodalom örökségének feltámasztását csak 1918-tól emelte be a propagandájába. Rendkívül nagy hatást gyakorolt gondolkodására mondhatni szinte dogmatikussá tette azt a geopolitikai szemlélet. Mussolini a geopolitikai helyzet függvényének tekintette a függetlenséget és a nagyhatalmi státust is. Kiinduló tétele volt, hogy Olaszországnak ki kell jutnia az óceánhoz, mert különben nem lehet nagyhatalom. 34 Ebből a tételből logikusan következett, hogy e célkitűzések csak Franciaország és Anglia rovására érhetők el. 35 Továbbá Mussolini külpolitikai szemlélete ideológiai meghatározottságú volt. Külpolitika sajátos módon kapcsolódott a felfogásában a belpolitikához is, szorosan összefüggött a fasiszta belpolitika forradalmi céljaival. Mussolini nyilvánvalóan tehetséges újságíró és kitűnő agitátor volt, nem kevés ésszel és intelligenciával, értette és átlátta Olaszország fő gazdasági és társadalmi problémáit, képes volt a szintetizálásra és rendelkezett egyáltalán nem lebecsülhető képességekkel is: érezte a tömegek hangulatát, képes volt érzéseiket megfogalmazni, és demagógiával párosítva mozgósítani tudta őket a hatalom megszerzése érdekében. 36 A marcia su Roma előtt azonban semmiféle olyan felkészültséggel, tapasztalattal nem rendelkezett, amelyek a külügyminiszter számára szükségesek, és nem volt határozott külpolitikai programja sem. Elég, ha áttekintjük az írásait, azokból mindez egyértelműen kiderül. 37 A marcia su Roma után megalakított az első kormányában Mussolini magához vette a külügyminiszteri és a belügyminiszteri tárcát is. A hatalom szokatlan méretű koncentrációját csak átmenetinek nyilvánította, és a liberális politikai elit megnyugtatására megtartotta külügyi államtitkárként a liberális külpolitika jellegzetes figuráját, Salvatore Contarinit, valamint a helyükön hagyta az olasz diplomáciai testület kulcsembereit, valamint a külügyminisztérium vezetőit is. Persze, majdnem hogy aligha tehetett mást, hiszen a marcia su Roma után még kompakt establishment állt szemben a külpolitika radiális megváltoztatásával szemben, amely aggódott és félt a fasiszta kalandorságtól. A diplomaták és a külügyi tisztviselők a hátuk mögött érezhették a tábornokok, az admirálisok és a király támogatását, vagyis a régi elit jelentős részéét, amely érzékeltette is Mussolinival, hogy szemben áll a kalandorsággal. Galeazzo Ciano, Mussolini jövendő veje és külügyminisztere, később majd többször is leírja a naplójában, hogy 15 évbe telt, míg a fasiszták valóban el tudták foglalni a Palazzo Chigit, 38 és közben sok keserű kenyeret kellett nyelniük, s mennyire fárasztó volt együtt 34 Olaszországot Mediterráneum stratégiai pontjain körülveszik az ellenségei írta le nagyon sokszor Mussolini. Gibraltár, Málta, Szuez, Ciprus egyetlen lánc szemei, azé a láncé, amellyel Anglia bekerítette és megkötözte Itáliát a Földközi-tengeren". A nemzetet, amelynek nincs szabad kijárása a tengerhez, nem lehet szabad nemzetnek tekinteni, egy nemzetet, amelynek nincs szabad kijárása az óceánra, nem lehet nagyhatalomnak tekinteni. Olaszországnak nagyhatalommá kell válnia." Idézi Knox 1984, A fasizmus hatalmi politikájáról, a hatalomra jutásától a második világháború kitörésig tartó külpolitikájáról az egyik legjobb, új összefoglaló jellegű áttekintés Colotti De Felice 1965., De Felice 1966, Kis 1989., Ormos 2000, 37 Op. O. B. M. XVII. k , XVIII. k , , ben, amikor a király és a kormány Rómába költözött a miniszterelnöki hivatal a Palazzo Chigiben rendezkedett be. (Ma is ott van a miniszterelnök hivatala.) Mussolini a fasizmus hatalomra jutása után oda költöztette a külügyminisztériumot is. A külügyminisztérium az 1920-as évek végén is a Palazzo Chigiben maradt, azután is, hogy Mussolini átköltözött a Palazzo Veneziába. Mai székhelyére, a Palazzo Farnesinába az 1960-as években költözött át. 14

15 menetelni ezekkel a birkákkal. 39 Mussolini a liberális éra diplomatáinak megtartásával azt is igyekezett kifejezésre juttatni, hogy a fasiszta kormányzat a külpolitika folytonosságra helyezi a hangsúlyt, s ennek keretében kész az antant hatalmakkal való további együttműködésre, konkrétan a békeszerződés művének lezárására. 40 Akkor hátra volt még a török békeszerződés aláírása, a német jóvátétel megállapítása, az antanthatalmak egymás közötti adósságainak rendezése. Ezek a kérdések leginkább a franciákat és az angolokat foglalkoztatták. Mussolini jelezte, hogy megoldásukban számíthatnak a közreműködésére. Londonban és Párizsban a fasizmus és Mussolini hatalomra jutását egyébként olasz belpolitikai ügynek tartották, lényegében konzervatív, határozott antikommunista fordulatnak tekintették, nem láttak okot arra, hogy változtassanak az Olaszországgal való együttműködés politikáján. Mussolini a külpolitikában rövidtávon nem tervezett fordulatot, legfeljebb olyan módosítást, amelynek alapján azért kitűnik, hogy az új kormányzat szakít a fasiszták által annyit bírált külpolitikai tétlenség és a lemondások korszakával, amellyel jelzi, hogy autonómiát kíván Olaszország számára az antanton belül, s főként teljes egyenlőséget Angliával és Franciaországgal. Belső használatra taktikai iránymutatásként hozzátette, hogy egyelőre otthon is és külföldön is Együtt táncolunk a bárányokkal, együtt üvöltünk a farkasokkal. A marcia su Romával ugyanis még nem dőlt el a fasizmus sorsa, a hatalom megragadásánál nehezebbnek tűnt a hatalmon megtartása, amely széles tömegkonszenzust igényelt. A külpolitikát is ennek a belső követelményeknek rendelte alá Mussolini. Így közvetlenül a fasizmus hatalomra jutása után a Palazzo Chigi rövidtávú, közbeeső célokat követett, az olasz külpolitika folytonosságról igyekezett biztosítani nagyhatalmú szövetségeseit; leplezte, takargatta, hivatalosan nem hangoztatta az igazi hosszú távú céljait. Mussolini e megfontolások jegyében debütált külügyminiszterként Lausanne-ban, 1923 júliusában, a korábban Törökországra kényszerített békeszerződés felülvizsgálatára összehívott konferencián. Diplomataként tapasztalatlan kezdő volt Raymond Poincaré és Curzon lord mellett, azt azonban sokkal jobban tudta náluk, hogy miként kell a világsajtó figyelmét felhasználni személyes presztízsének kialakítására és növelésére. A konferenciáról kiadott közlemény szerint a hatalmak a teljes egyenlőség alapján és a legszívélyesebb barátság szellemében döntöttek valamennyi kérdésben. 41 A konferencia elismerte kemalista török államot, az Olaszországot közvetlenül érintő kérdésben, a Dodekáneszosz-szigetekre vonatkozóan pedig megerősítette az olasz fenségjogokat. Az antanthatalmak közötti teljes egyenlőség természetesen a fasiszta kormányzat megjelenése után is csak szólam maradt, Olaszország ugyanis nem kapott mandátumterületet a volt Oszmán Birodalomból, és nem hívták meg a Tanger nemzetközi statútumát felülvizsgáló konferenciára sem. 42 Olaszország elégedetlenségét Mussolini hamarosan egy igazi fasiszta akcióval, a Görögország elleni kemény fellépéssel igyekezett kifejezésre juttatni. Az olasz görög kapcsolatok a Dodekáneszosz-szigetek olasz birtokba vétele, továbbá a balkáni, valamint a kis-ázsiai olasz és görög ambíciók ütközése miatt már az első világháború előtt is kimondottan rossznak voltak mondhatók, a világháború után pedig még tovább romlottak. A görög katonai és politikai vezetés ugyanis Törökországgal szemben az antant egyetértésére számítva szerette volna regionális 39 Ciano 2000, október 21., november 21., december A diplomácia folytonosságáról részletesen lásd Romano Saiu 1999, Grassi

16 hatalommá növelni Görögországot, és hozzá is kezdett a Nagy Eszme megvalósításához. Görögország így Jugoszlávia mellett a levantei és balkáni olasz törekvések egyik fő akadályává változott. Az olasz görög viszony feszültségeit a hivatalos diplomáciai kapcsolatok hiánya is kifejezésre juttatta. Majd a lausanne-i konferenciát a görög sajtó oly módon interpretálta, hogy ott Róma Törökország törekvéseit támogatta Görögország és védőhatalmai Anglia és Franciaország ellenében. Mussolini a török békeszerződés aláírása után sem kívánt enyhülést az olasz görög kapcsolatokban, követet küldött ugyan Athénba, de a misszió vezetését a lausanne-i konferencia olasz főtárgyalójára bízta, akit a görögök főfelelősnek tartottak azért, hogy Görögország rosszul jött ki a békekonferenciáról. Olaszországnak nagyon rossz sajtója volt 1923 nyarán Görögországban. Mindezek után augusztus 23-án ismeretlen terroristák kézigránátot dobtak az albán görög határ kijelölésével megbízott nemzetközi bizottság olasz elnökének, Enrico Tellini tábornoknak az autójára. Róma Athént tette felelőssé a tábornok meggyilkolásáért, ultimátumban követelt elégtételt (augusztus 29.), majd annak lejártakor akcióba lépett az olasz flotta: ágyútüzet zúdított Korfu kikötőjére, és a görögöktől követelt jóvátétel zálogaként hozzáfogott a sziget megszállásához. Az okkupációval Mussolini demonstrálni akarta, hogy fasizmus nem semmit tevő, hogy mindenre kész Olaszország tekintélyének a helyreállítása érdekében. A görög kormány a Nemzetek Szövetségénél és Londonban keresett védelmet. A brit flotta erődemonstrációjának hatására végül is Mussolini meghunyászkodott, visszarendelte a csapatait. 43 A korfui akció a történteket hivatalosan incidensként interpretálták egyfelől kudarccal végződött Olaszország számára, másfelől azonban demonstrálta a fasiszta kormány határozottságát, és arra is figyelmeztetett, hogy a jövőben valóban számolni kell Olaszországgal a Balkánon. Mussolini ennek újabb, immár a Jugoszlávia elleni lépéssel adott nyomatékot. Az szeptember 16-i fiumei puccs nyomán kijelentette, hogy érvénytelenné váltak a rapallói szerződés Fiuméra vonatkozó pontjai. Olasz csapatok szállták meg várost. A jugoszláv kormány kész tények elé került, nem mert a korfuihoz hasonló incidenst kockáztatni, inkább engedett. A Franciaországra és a kisantantra támaszkodó belgrádi kormány különben is igyekezett valamilyen modus vivendit találni a legveszélyesebb szomszédjával. 44 Mussolini sem akarta igazán a kenyértörést Jugoszláviával, hiszen ekkor még lényegében elődei politikáját folytatva arra számított, hogy elérhető lesz a délszláv állam olasz befolyás alá vonása és a balkáni olasz hegemónia ily módon való elérése. Mivel egyik félnek sem volt érdeke az olasz jugoszláv kapcsolatok elmérgesítése hamarosan folytatódtak a barátsági szerződés megkötését célzó, korábban kezdett tárgyalások, és le is zárultak az ún. Adria-paktum aláírásával (1924. január 27.) Az egyezményben a felek általában kiálltak a párizsi békeszerződések fenntartása mellett, Fiumére vonatkozóan Jugoszlávia elfogadta a város Olaszországhoz tartozását, (de Jugoszlávia megtarthatta a Porto Barros kikötőt) kimondták a vasútállomás nemzetközi jellegét, megállapodtak, hogy a vámügyeket majd külön rendezik. A szerződéshez Jugoszlávia kelet-közép-európai szövetségeseinek megnyugtatására jegyzőkönyvet csatoltak, amely kinyilvánította, hogy a szerződés nem irányul a kisantant országok ellen. Az olasz fasiszták egy részének nem tetszett az egyezmény. Hangsúlyozták, hogy a paktum csak pillanatnyilag fogadható el, mert a jövő szempontjából az a fontos, hogy Olaszország főszereplő legyen a dunai Európában, ehhez pedig más eszmék, más pozíciók, más kötések, más alapállás szükséges. 43 Róma a korfui incidens után sem hagyta békén Görögországot, bolgár terroristákat támogatott, akik fáradhatatlanul zaklatták a görögöket. 44 Di Nolfo 1960, , Juhász 1999,

17 Valójában azonban maga Mussolini sem tulajdonított hosszú távú szerepet a szerződésnek. 45 Az olasz jugoszláv kapcsolatok mégis egy ideig még a rendezés jegyében folytatódtak július 20-án írták alá az ún. nettunói egyezményeket, amelyek egyebek mellett könnyítették a dalmáciai olaszok helyzetét (például az ingatlanszerzés területén), és rögzítették azt a belgrádi ígéretet is, hogy az olaszokat nem zárják ki a jugoszláviai a földreformból. A nettunói egyezmények összességükben bizonyították Jugoszlávia jóindulatát, komoly változást mégsem hoztak a két ország kapcsolataiban, mert a horvátok sérelmesnek találták az egyezményeket (különösen a földreformra vonatkozó megállapodást) és a szerbeket nyíltan a horvát érdekek elárulásával vádolták. Majd amint békülés kezdődött a szerb és a horvát politikai erők között amelynek eredményeként 1925 novemberében a horvátok beléptek a belgrádi kormányba a jugoszláv parlament elhalasztotta a nettunói egyezmények ratifikálását. 46 Kihívás volt ez Belgrád részéről, amely nyilvánvalóan nem növelte a fasiszta kormányzat tekintélyét, Mussolininak azonban válaszként akkor még csak a Jugoszlávia elleni sajtóhadjáratra futotta az erejéből. A marcia su Roma után az olasz belpolitikai helyzet még évekig kevésbé aktív, békülékeny külpolitikára késztette Mussolini kormányzatát, amelynek mindent erejét lekötötte a hatalom megőrzése és stabilizálása. A belpolitikai gondok közepette így Mussolini érdeklődéssel figyelte ugyan például a bulgáriai eseményeket, ahol 1923 őszén Alekszandar Cankov vérbe fojtotta a kommunisták által szervezett felkelést és (1929-ig tartó) diktatórikus kormányzást vezetett be, de szinte semmit sem tett a befolyásolásukra. 47 Ezekben az években az olasz külpolitika főbb eseményének Kelet- Közép-Európa vonatkozásában a már említett az olasz jugoszláv barátsági szerződésmegkötése mellett az olasz csehszlovák barátsági szerződés aláírása, a balkáni revízióellenes kampány és a Szovjetunió elismerése számított. Az utóbbival kezdve, Mussolini már a marcia su Roma előtt kijelentette, hogy Olaszországnak el kellene elismernie a szovjet kormányt. 48 A hatalomban is kitartott e szándéka mellett. Az antant hatalmak közül elsőként akarta megtörni Moszkva diplomáciai elszigeteltségének jegét. Hangoztatta ugyan a kommunizmus és a fasizmus eszmei szembenállását, de mind mondta a fasizmus nem dogmákat követ, hanem Olaszország érdekei vezérlik. A Szovjetunióval való kapcsolatok felvételétől elsősorban gazdasági előnyöket várt, miként a képviselőházban fogalmazott: a fasiszta kormány a brutális nemzeti hasznosságból kiindulva gondolkodik a Szovjetunió de jure elismerésén. 49 Contarini államtitkár is támogatta a Moszkvával való kapcsolatteremtést, 45 Di Nolfo 1960, Belgrád szintén átmenetinek, eszközjellegűnek tekintette az egyezményt. A jugoszláv kormánynak jól jött, hogy Olaszország legalább az általánosság szintjén kiállt a békeszerződések revíziója ellen, továbbá a Rómával való kötésben szerepet játszott az is, hogy Momčilo Ninčić külügyminiszter nem nézte jó szemmel a franciák további térnyerését a Balkánon. Aggodalommal figyelte a készülő újabb francia csehszlovák paktumot is, amely azzal a veszéllyel járt Jugoszlávia számára, hogy a kisantanton belül tovább erősödnek Csehszlovákia pozíciói, s ezzel a francia pozíciók is. Az Olaszországgal kötött szerződéssel ezeket a tendenciákat is szerette volna ellensúlyozni. 46 Di Nolfo 1960, , 238., Juhász 1999, 54. A belgrádi parlament majd csak augusztus 13-án ratifikálja az egyezményeket. 47 Borejsza 1981, Di Nolfo 1960, Hasznos lenne Olaszország, az olasz gazdaság, az olasz expanzió, az olasz nép jóléte szempontjából az Orosz Köztársaság de jure elismerése, tekintettel arra, hogy az elismerés megkönnyítené a gazdasági kapcsolatokat, vagyis az olasz nép expanzióját. Op. O. B. M. XX. köt

18 arra gondolván, hogy azt eszközként lehet használni a délkelet- és kelet-európai olasz befolyás erősítéséhez. 50 A Szovjetunióhoz való viszony kérdésében is megfigyelhető azonban Mussolini önállósága: nemcsak folytatta a liberális külpolitikát, hanem a diszkontinuitást is hozott ebben a relációban. 51 Az olasz szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételét célzó tárgyalások november 30-án kezdődtek. Hamarosan azonban konkurense támadt Rómának: az január 22-én hivatalba lépett angol munkáspárti kormány szintén tárgyalni kezdett Moszkvával. Mussolini azt hitte az angolok nem fognak sietni, London azonban nem habozott, és február 1-jén már nyilvánosságra is hozta, hogy ipso facto elismerte a moszkvai kormányt, ezzel elütötte Rómát az elsőségtől. (Az olasz szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányokat február 7-én írták alá.) A szovjet kormány elismerése nem hozta meg a várt kedvezményeket és előnyöket Olaszországnak, a diplomáciai kapcsolatok felvételét nem követte a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendülése. Részben a külföldi olasz gazdasági behatolást rendszerint mindenütt akadályozó tőkehiány miatt, másrészt pedig azért nem, mert a két ország gazdasága, adottságai folytán, nem tudott egymás kiegészítőjeként összekapcsolódni, hiszen mind a két ország a gyorsított iparosítás hatalmas feladata előtt állt. Mindezek azonban csak néhány év múlva derültek ki, közvetlenül a Szovjetunió elismerése növelte Olaszország nagyhatalmi rangját. 52 Az olasz csehszlovák együttműködési szerződés aláírása (1924. július 5.) szintén Mussolini diplomáciájának sikerét jelentette, még akkor is, ha mind a két fél számára nyilvánvaló volt, hogy Csehszlovákia fő támasza és szövetségese továbbra is Franciaország marad. Tudták azt is, hogy nem változik meg az sem, hogy Prága a kisantantot és benne a szláv testvér Jugoszláviát tekinti biztonsága második pillérének, vagyis a csehszlovák külpolitikájában az olasz kapcsolat tulajdonképpen csak alárendelt jelentőségű lehet. Az olasz csehszlovák barátsági szerződéssel valójában legfeljebb a konfliktusos elemeket lehetett kiiktatni a két ország kapcsolataiból. Ellenben kétségtelenül eredményesnek bizonyult az albániai olasz pozíciók kiépítése december végére a kis hegyi ország főnökei közül kiemelkedett Ahmed Zogu, Belgrád korábbi támogatottja. Zogu december 24-én bevonult Tiranába, majd kormányt alakított, 1925 januárjában pedig köztársasági elnökké választatta magát. Hozzáfogott a majd közel másfél évtizedig tartó, jellegzetes balkáni diktatúrájának kiépítéséhez, miközben kezdeti jugoszláv orientációját fölváltotta az erősebb szomszéd, Olaszország támogatásának keresése. Zogu helyzete ekkor még egyáltalán nem volt stabil, ezt mutatja az is, hogy I. Sándor jugoszláv király, az albán főnök korábbi támogatója, azt javasolta Mussolininak, hogy osszák föl egymás között Albániát, hiszen az úgyis életképtelen állam. Zogu azonban ügyes politikus volt, több oldalról is igyekezett biztosítani magát. Országában nemcsak az olaszoknak ajánlott kedvezményeket, hanem az angoloknak is, és a kőolaj-kutatási koncessziók terén sikerült is versenyfutásra késztetnie a két nagyhatalmat. Végül az olaszok letétbe 50 Carocci 1969, Mussolini sajátos módon mondhatjuk érzelmileg is kötődött Oroszországhoz. Nemcsak az európai értelmiségiek szokásos módján, olvasmányélmények alapján ismerte Oroszországot, hanem sok közvetlen kapcsolat révén is, még abból az időből, amikor szocialista volt. Mély hatást gyakorolt rá a bolsevik párt példája, az Akarat és a szervezés diadalát látta a bolsevikok hatalomra jutásában. Részletesen lásd De Felice monumentális Mussolini életrajzának első kötetét 1965, De Felice Petracchi

19 helyeztek egymillió aranyfrankot (1925. február 22-én), ezzel kiütötték az angol kőolajtársaságot a nyeregből. Zogu politikai garanciákat is sürgetett Rómától, hogy megerősíthesse hatalmát, Mussolini azonban akkor még nem volt hajlandó nyilvánosan szerződést kötni a megbízhatatlan, pásztor, elnökkel A mérsékelt revizionizmus ( ) 1925 elejére az olasz fasizmus túljutott a belpolitikai válságokon. Mussolini az január 3-i képviselőházi beszédével és a januári igazi fasiszta rendeletekkel új szakasz kezdődött a fasizmus történetében: a totális diktatúra, a fasiszta rendszer kiépítésére való áttérés időszaka ( ). Ez a folyamat viszonylag lassan, megszakításokkal, lépésről-lépésre haladt, s mintegy négy évet vett igénybe. Még ebben a szakaszban is a belpolitika kérdései álltak az előtérben. Mussolini 1926 végére megtörte a politikai ellenzékét, feloszlatta az összes nem-fasiszta politikai pártot és szervezetet, a legelszántabb antifasiszták börtönbe kerültek, elnémultak vagy önkéntes száműzöttként emigráltak. Közben kiterjesztették a kormányfő jogkörét, 1927 elejére Mussolini megszabadult minden olyan politikai akadálytól, amely megnehezítette a fasizmus felépítését. Megszilárdult Mussolininak a fasiszta párton belüli vezető szerepe is, immár teljesen a maga kezébe vette a külpolitika irányítását is (1926 januárjában). Addig a külpolitikai döntések meghozatalában kétségtelen, hogy jelentős szerepe volt a külügyi államtitkárnak, Contarininak is, sőt előfordult, hogy a nagykövetek közül is vették egyesek maguknak a bátorságot, hogy figyelmen kívül hagyják a külügyminisztériumból kapott instrukciókat ban azonban Contarininak távoznia kellett. A külpolitikában mindinkább egyetlen ember döntött igazán, maga Mussolini. A továbbiakban ő határozta meg az olasz külpolitika fő irányait. Pontos szerepét, a személyes képességeit, az ismereteit; előítéleteinek, elfogultságainak, a különböző államok iránti szimpátiáinak és ellenszenveinek a szerepét még mindig nem tárta fel teljesen a történetírás. Ami Kelet-Közép-Európát illeti, kétségtelen, hogy Mussolini jól ismerte Oroszországot, behatóan tanulmányozta és figyelemmel kísérte az ott történteket. A balti államokról és Lengyelországról nem voltak mélyebb ismeretei, még az Olaszországhoz sokkal közelebb eső és olasz szempontból fontos Csehszlovákiáról, Magyarországról sem, Bulgáriáról és Romániáról nem is beszélve. Ha ezekkel az országokkal kapcsolatosan döntenie kellett magától értetődően előtte informálódott, felkészült, ezeknek az országoknak a nemzeti sajátosságaikat azonban nem értette pontosan. (Hosszan lehetne sorolni a példákat erről.) Olaszország szomszédait, Ausztriát és Jugoszláviát, nyilvánvalóan sokkal jobban ismerte. 54 Az 1920-as évek második felében alakult ki Mussolininak az a meggyőződése, hogy 1935 körül mozgásba jönnek a nemzetközi kapcsolatok, felhalmozódnak a módosulások, és addigra Németország válik az európai politika meghatározó erejévé. A német expanzió elkerülhetetlenségére vonatkozó hipotézisre építve több követelményt is 53 Lessona 1958, , Lessona emlékirata vitatható szellemiségén túl nem mindig szavahihető, annak ellenére, hogy tiranai követként ő rendelkezett a legpontosabb információkkal Albániáról. Emlékiratának állításait érdemes összevetni a Mussolinival folytatott korabeli hivatali levelezésével, amely a DDI. III. kötetében olvasható. Részletesen lásd kötet Albániára vonatkozó dokumentumait. Lásd még Réti 2000, Borejsza 1981, 19. Magyarországra vonatkozó ismereteiről lásd Rumi

20 megfogalmazott az olasz kül- és katonapolitika számára. Elsőként azt, hogy Olaszországnak addigra fel kell készülnie katonai téren, hogy biztosítsa a határait, hogy megszilárdítsa a befolyását a dunai balkáni övezetben, sőt ha alkalom adódik, hozzákezdjen afrikai tervei megvalósításához is. 55 A prioritást Mussolini külpolitikájában mindig is, ebben az időszakban is, a földközi-tengeri és afrikai irány képezte, másként szólva: Mussolini inkább kapható volt arra, hogy engedményt tegyen a Balkánon és a Duna-medencében a tengeri és gyarmati uralom érdekében, mint ennek a fordítottja." 56 Ezt a korabeli magyar politikusok nem fogták fel, innen eredt, hogy az olasz külpolitikában többnyire nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a közép-európai és a magyar relációnak, mint amekkorával valójában rendelkezett, és rendszeresen túlértékelték az ezzel kapcsolatos olasz kijelentéseket. 57 Természetesen Mussolini külpolitikai koncepciójában jelentős szerepe volt Kelet-Közép-Európának. Gondolkodásának egyik sarkpontját alkotta az a nézet, amely szerint Olaszország nagyhatalmi státusához elengedhetetlenek a Duna-medencében kiépített pozíciók. Ahogy Mussolini fogalmazott: ha Olaszország kiszorulna ebből a térségből, akkor nem lenne egyéb, mint egy jelentéktelen félsziget Európa déli peremén. Az 1920-as évek utolsó harmadában a fasiszta kormány aktív külpolitikát kezdett Kelet-Közép-Európában. Előre, hosszabb távra tekintve meg akarta megerősíteni Olaszország politikai és gazdasági befolyását, végső soron ki akarta zárni a dunai és a balkáni térségből a versenytársait, Franciaországot, Jugoszláviát, Németországot. Első lépésként Jugoszláviát tervezte elszigetelni, minden áron, kerüljön bármibe. Meg akarta törni a Balkán a balkániaké elvet is, amely mögött ott állt az a francia törekvés, hogy a kisantantot eszközül használva távol tartsa Olaszországot a Balkántól. A Palazzo Chigi azzal magyarázta a hirtelen megnőtt aktivitását, hogy balkáni békerendszert akar teremteni, valójában azonban a félszigetet az olasz gazdasági és politikai expanzió térségévé kívánta változtatni. Természetesen tartva attól is, hogy ha ez nem sikerül, akkor a térség a német Drang nach Osten színterévé válik. Tulajdonképpe n a nagy ambíciók és nem alaptalan félelmek együtt vezették Róma dunai és balkáni diplomáciát. Mussolini két rendszer kiépítésére gondolt a térségben: egy olasz magyar román bolgár tömörülésre, lengyel támogatással, és egy olasz görög török csoportosulásra. 58 Ezek kialakítása jegyében a Palazzo Chigi hozzálátott, hogy barátsági szerződéseket kössön a szóban forgó országokkal. Az olasz román barátsági szerződés előkészítése különösebb nehézségek nélkül történt, hiszen Bukarest a francia orientáció elsősége mellett mindig hangoztatta Románia nyelvi és kulturális kötődését Olaszországhoz is. A szerződés szempontjából az sem jelentett akadályt, hogy Románia számára a francia orientáció mellett a kisantant is fontosabb volt Olaszországnál. Mussolinit elsősorban a romániai kőolajhoz való hozzájutás lehetősége ösztönözte a Bukaresttel való barátkozásra. Az olasz román barátsági szerződéshez a liberális Ionel Bratianu miniszterelnök távozása és Alexandru Avarescu tábornok hatalomra jutása nyitotta meg az utat. A szerződést hamarosan alá is írták (1926. szeptember 16.). A román diplomácia szerette volna megszerezni Olaszország aláírását az október 20-i jegyzőkönyvre is, amely kimondta, hogy három hatalom ratifikációja esetén Besszarábiát Románia részének tekinti az antant. Addig Bukarest megszerezte már az angol és a francia aláírást. A román diplomácia harmadik aláíró hatalomként először Japánra gondolt, Tokiónak azonban nem volt 55 Knox 1984, 303., Ormos 2000, 2. köt Ormos 2000, 2. köt Breccia 1980., Ormos 2000, 2. köt Saiu 1999,

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az első világháború (1914 1918)

Az első világháború (1914 1918) SZAMOSI LÓRÁNT Az első világháború (1914 1918) 1. Európa a XX. század elején A XVI. századtól kezdve Európa folyamatosan gyarapodott, s a XIX. század végére már azt hitte, hogy a világ kiválasztott kontinense,

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

VILÁGPOLITIKAI PROBLÉMÁK Küzdelem a Földközi-tengerért

VILÁGPOLITIKAI PROBLÉMÁK Küzdelem a Földközi-tengerért VILÁGPOLITIKAI PROBLÉMÁK Küzdelem a Földközi-tengerért A békekötések után egy ideig a háttér csendjében, a Földközi tenger a nagy európai hatalmi versengésnek megint egyik főtárgyává lett. Mint az angol

Részletesebben

_Idegenként saját országomban?

_Idegenként saját országomban? _Idegenként saját országomban? Gábor Ősz Mennyire más jövőnek nézhetett volna elébe Európa, ha akár Lloyd George, akár Wilson felfogja, hogy a legnagyobb horderejű problémák, amelyekre figyelmet kellett

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A MONARCHIA HADITENGERÉSZETI POLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ I. VILÁGHÁBORÚT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN

A MONARCHIA HADITENGERÉSZETI POLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ I. VILÁGHÁBORÚT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN Solymos András A MONARCHIA HADITENGERÉSZETI POLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ I. VILÁGHÁBORÚT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN Rezümé: A szerző ismerteti az antant és a hármas szövetség tengerészetének haditerveit,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A lausanne-i szerződés 1932.07.09.

A lausanne-i szerződés 1932.07.09. A lausanne-i szerződés 1932.07.09. Az 1929 1933. évi világgazdasági válság egyéb okok mellett lehetetlenné tette a Young-terv végrehajtását. Hoover amerikai elnök 1931. június 20-án egy évre felfüggesztette

Részletesebben

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a

Részletesebben