FELELOS SZERKESZTO: SÍK SÁNDOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELELOS SZERKESZTO: SÍK SÁNDOR"

Átírás

1 FELELOS SZERKESZTO: SÍK SÁNDOR SURÁNYI IMRE JOZEF SZCZAWINSKI SZEGHALMI ELEMÉR FAZEKAS LAJOS LÉOPOLD SÉDAR SENGHOR SZOMRÁKY SÁNDOR SAÁD BÉLA VÁMOSI PÁL MIHELICS VID EGLIS ISTVÁN írásai J Ára li forint

2 XXVI. ÉVFOLYAM VIGILIA 4. SZAM TARTALOM Oldal Surányi Imre: A modern lélektan és a lelkipásztorkodás 193 Józef Szczauiiúsíci: Rózsafűzér, Szeptemberek (Versek Radó György fordításában) 202 Szeghalmi Elemér: Emlékezés Kuncz Aladárra 204 Fazekas Lajos: Ha tudnád (Vers) 208 Léopold Sédar Senghor: Békeimádság orgonaszóra (Vers Rónay György fordításában) 209 Szomráky Sándor: Itt lüktetsz (Vers) 211 Saád Béla: A horhos partján (Elbeszélés) 212 Vámosi Pál: Építs magadnak most már házat, Vigasz (Versek) 225 Mihelics Vid: Eszmék és tények (A bolognai kísérlet) 226 Eglis István: A kis út (Az öregkor kísértései) 230 NAPLO: A tizenhatodik évfordulón (Ujlaki Andor) 233; Passuth László regénye Báthory Zsigmondról (Kézai Béla) 234; A fizika megmaradási tételei és a teremtés (Lugosfalvi Viktor) 237; Az olvasó naplója (*) 236; Színházi őrjárat (Possonyi László) 243; Képzőművészet (Dévényi Iván, Haits Géza) 247; Zenei jegyzetek (Rónay László) 250; Ma &yar kispapok zarándokútja a középkori Rómába (Juhász Kálmán) 253; A fejlődésben elmaradt országok (E. Huszár Irén) 254; Sylvester János vallása (Fekete Antal) 255; Jegyzetlapok (r. gy.) Felelős szerkesztő: Sik S4ndoT Szerkeszti: MihelicB Vid Főmunkatársak:Doromby Károly, Pjeijer János, Possonyi László, Radó Polikárp Felelős kiadó: Saád Béla Kiadja a Vigilia munkaközösség. Kéziratokat Budapest 4. Postafiók 152. címre kell küldeni. Kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza. Kiadóhivatal: Budapest V., Kossuth Lajos utca 1. A Vigilia postatakarékpénztárt csekkszámla száma: Külföldi előfizetések: PDsta Küzponti Hirlapiroda, Budapest V., József nádor tér 1. ügyfélszolgálat. Megjelenik minden hónap elején. Ara: 5,- forint. Főv. Nyomdaip. V F. v.: Ligeti Miklós

3 s u r á n yi I m r e A MODERN LÉLEKTAN ÉS A LELKIPÁSZTORKODÁS Aki ma a szellemi élet alakulását figyeli, nem lepődik meg, ha egyte újabb tudományágak és tudományszakok nevével találkozik. Az új tudományok egy része a szükséges, de elaprózódáshoz vezető specializálódásnak köszönheti létét, a másik része pedig egy ellenkező irányú folyamatnak,amely megpróbál hidat verni az egyes szakterületek között, s reméli, hogy ezáltal magasabb egységbe tudja hozni a részletkutatások eredményeit. Ennek az utóbbi folyamatnak egyik terméke az a kialakulóban lévő tudományág, amely a lélektan és a teológia határmesgyéjén tallózik és arra készül, hogy eredményeit a lelkipásztori gyakorlatban is értékesítse. Határtudomány jellegének megfelelően lelkipásztorkodási lélektannak, a szokásosabb nemzetközi szóval pasztorál-pszichológiának nevezik. A régebbi lelkipásztorkodástan megelégedett a vallási élet kereteinek ismertetésével és azzal, hogy megrajzolta a vallását gyakorló ember eszményképét, aki szentségekhez járul, kegyelmi életet él, kiveszi részét az apostoli feladatokból, de az eszményelérésének módjával nem foglalkozott. Újabban merült fel az a gondolat, hogya lelki élet akadályainak leküzdésében fel kellene használni a lélektan eredményeit s hogy kívánatos volna ezeket a lelkipásztorokkal is megismertetni. Ezeket az ismereteket akarja adni a pasztorál-pszichológia és idővel arra is vállalkozik, hogy az erre szolgáló módszereket is kidolgozza. A katolikus pap Jézus Krísztus megbízásából kegyelmet hozó eszközökkel, szentségekkel és szentelményekkel áll a világ elé, hogy azt megszentelje, s amikor ezt a munkáját végzi a rábízottak körében, akkor beszélünk lelkipásztorkodásról. Ennek a munkának elmélete a lelkipásztorkodástan, ebből tanulja meg a lelkek hivatalosan megbízott pásztora, hogyan kell a híveket gondozni, nevelni és vezetni. Mivel a lelkipásztorkodás felfogásunk szerínt természetfeletti valósággal, kegyelmekkel közelít a hívekhez, azért eredményes végzéséhez nem elegendő semmiféle, önmagában mégoly tökéletes, de merőben természetes eszköz, mint pl. a lélektan, vagy pedagógia. S a lelkipásztorkodás elmélete ts szorosan vett teológiai tudomány, mert természetfeletti igazságokra és elvekre épül. Jézus Krisztus, aki magát Jó Pásztornak mondja s akiről az egész tevékenység nevét is nyerte, nemcsak örökre utolérhetetlen példája a lelkipásztornak, hanem a szükséges kegyelmek forrása is. Ennek a gondolatnak a jegyében a papi tevékenység, mint oa szent cselekmények méltó végzése, a hitre való tanítás és nevelés, a lelkivezetés, végtelen távlatot kap s a szentpáli tanítás szerint méltán tekinthető a Titokzatos Test építésének: "Aedificatio Corporis, Christi"-nek. Krísztus Titokzatos Teste, az Anyaszentegyház a földön magának Krisztusnak az életét éli, tehát nemcsak a lényeges jegyeit lehet szemlélní, amint ezt a dogmatika teszi, hanem belső életét, a kegyelmek áradásat egy-egy adott helyzetben, s. ez már a lelkipásztorkodástan feladata. Ezért is nevezhető joggal "theológia pastoralis"-nak. A lelkipásztorkodástannak azonban jónéhány ponton érintkeznie kell a profán tudományokkal is, nevezetesen alélektannal, hiszen a kegyelmi életnek vannak természetes előfeltételei. Ezeken a kö ZÖlS pontokon épül jelenleg a pasztorál-pszichológía. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogya lelkipásztorkodástant nem mindig így nézték, sőt megszületése is sokkal inkább gyakorlati szempontoknak köszönhető, mint az elméleti teológia módszeres továbbépítésének. A Mária Terézia és még inkább fia, II. József ne- 193

4 véhez kapcsolt irányzat törekedett elsőnek arra, hogya lelkipásztorkodáshoz szükséges gyakorlati tudnivalókat - sajnos az elmélet rovására egységes szempontból adják elő a hittudományi főiskolákon. A Rautenstrauch által kidolgozott tanterv pl. egy tárgy keretébe vonja össze a lelkipásztor tanítási kötelességéről, a hívek vezetéséről és a liturgia végzéséről szóló tudnivalókat, s ezzel egy, minden belső összefüggés nélküli, a hit titkaitól is csaknem elválasztott utasításhalmazt teremt. A meröben heterogén elemeket tartalmazó anyag azonban nem sokáig maradhatott meg egyetlen túlzsúfolt tantárgy keretében, hanem az idők folyamán kivált belőle a szertartéstan..a sajátos hitoktatási pedagógia, amely katechetika néven ismeretes, és a szónoklattan. Legtovább még azokat az eljárásokat tárgyaltákaz egyes auktorok a lelkipásztorkodástanban, amelyek a szentségek vételére készítik elő a híveket, de még ennek a vezetés-tudománynak, "hodegetiká"-nak területe is igen szélesnek bizonyult. Ez mérte fel a lelkipásztori erőket, ez körvonalazta a lelkipásztor működési területét, de a maga egészében még mindig túlságosan szervezeti jellegű feladatokkal foglalkozott. Nyilvánvaló azonban, hogy ugyanannak a lelkipásztori eszköznek, pl. a népmisszíónak, más hatása van falusi és városi híveknél, nemek és életkorok, foglalkozási ágak is sajátos feladatokat teremtenek, nem is szólva arról, hogy még mindig maradnak olyanok, akik a lelkipásztor számára a szokásos eszközökkel "elérhetetlenek". Ezeknek figyelembevétele teremtette meg csaknem egyidőben a pasztorálszociológiát és a lelkipásztori lélektant. A csaknem kétszáz esztendős "sejtoszlási folyamatnak" ez a két lelkipásztori segédtudornány annyira új eredménye, hogy még húsz évvel ezelőtt is csak elvetve és bizonytalanul hangzott fel a nevük s mindkét név inkább igényt, mint valóságot jelentett. A lélektan és a pasztorális találkozása, Maga a teológia nem most találkozott először a lélektannal. Az erkölcstudomány már régebben is tárgyalt olyan esetekről s azok körülményeiről, ahol az akarat szabadsága korlátozott s így nem jöhet létre teljes értékű emberi cselekedet. A korlátozott akarati tevékenység okának vizsgálatát azonban nem tartotta feladatának, csupán a tényt állapította meg, s levonta belőle a felelősségre vonatkozó következményeket. A moralisták leírták a lelkiismeret működésének elferdülésit is, pl. az aggályosságot, felállították az aggályosokkal szemben támasztható minimalis követelményeket, megállapították. hogy a legtöbb esetben egyáltalán nem vádolhatók bűnről, még természetfeletti eszközöket is ajánlottak a kínos állapot legyőzésére, de gyökeres kezelésnek senki sem látta módját. Ezzen nem lehet csodálkozni, hiszen az aggályosság szorongásos neurotikus mivolta csak a mélylélektan kiépülése óta ismeretes, sőt azon belül is csak azóta, mióta az megszabadult a kezdeti nagy rendszerek -egyoldalúságaitól. Az erkölcsi nevelés kérdése is sok problémát vetett fel, de azt eleve átutalták a pedagógiáha. Érthető, hogy a lelkipásztorkodástan és a lélektan, amikor ez már rendellenes lelki jelenségeket is vizsgált, az orvostudomány közvetítésével került egymáshoz közelebb. A normálistól eltérő magatartás, az elme- és idegkórtan eredményei ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy jónéhány, a vallási élet területén mutatkozó rendellenesség megszüntetése - feltéve, hogy egyáltalában lehetséges - szakorvosi és nem lelkipásztori feladat. Igy azután kívánatosnak mutatkozott, hogy a lelkipásztor meg is ismerje a pszichopatológia alapelveit, s a lélek hangszerének, a központi és peri- 194

5 fériás idegrendszernek megbetegedéseit, sőt újabban az endokrinológia: valamelyes ismerete is egyre szükségesebbnek látszik. Annál is inkább szükséges a szakismeret, mert a beteges eseteknél egy-egy rosszul kimondott szó, vagy túlszigorú magatartás végzetes lehet (pl. a melankólikusoknál az öngyilkossági veszély miatt). A lelkipásztori kézikönyvek immár jó fél évszázada félénken meg is emlitették a "psychiatria pastoralis" elnevezést, de megelégedtek azzal, hogy az orvosi szakkönyvekből kiemeljék a lelkipásztori gyakorlatban iselőfordulhatóeseteket. IS azokat az orvosi szaknyelv minimális igénybevételével írják le. Ha ezekhez a rendellenes esetekhez hozzávesszük azokat, akiket külőnféle pszichopathiák gyötörnek, akkor méginkább megnövekszik azoknak a száma, akik szaksz.erű és pontos, megalapozott tauácsokat és irányítást igényelnek. Sokan vannak oly.anok, akiket a köznyelv csupán idegeseknek mond, a szakember ezzel szemben neurotikusnak nyilvánít. Nem gondolható el, hogya sokféle féleimi állapot, az elterjedt gyomor- és szívneurózisok ne lennének hatással a vallási életre. S megfigyelések szélnak amellett, hogy az egészséges vallási élet sok olyan állapotnak veheti elejét, amely utóbb valamilyen testi tünetben is megmutatkoznék. Joggal felmerül a kérdés, hogy nem túlságosan nagy energiabeféktetés-e, ha a lelkipásztor olyan eseteknek ÍJs figyelmet szentel, amelyek kevés reménnyel kecsegtetnek. Az igazi lelkipásztor azonban nemcsak a bibliai kilencvenkilenchez érez küldetést, hanem tisztában van azzal, hogy kötelessége a századik után indulni, még akkor is, ha az ilyen természetű gyengesége miatt marad el a nyájtól, vagyis nem találja lelki egyensúlyát és nem képes örvendező és jócselekedeteket termő keresztény életet élni. A Szentírás is azt mondja, hogy "nem az egészségesnek kell az orvos, hanem a betegnek", s a lelkipásztornak tudnia kell, hogy ha magát a lelket a bűn rontja is meg, a testtel összekötött lélek néha nehezen, vagy hamisan szólal meg hangszerének gyarlósága miatt, Sa teljesen egészséges léleknek is megvannak a maga törvényszerűségei. Itt sem lehet merőben ösztönös emberi megérzésre hagyatkozni s azt várni, hogy egészséges lelkű lelkipásztor egészséges lelkű híveihez feltétlen bizonyossággal megtalálja a megfelelő hangot. Amint az eredményes nevelés sem tudja nélkülözni az alapvető ösztönös nevelési készséget, ugyanúgy a lelkipásztorkodás sem nélkülözheti az intuitiv emberismeretet és bánni tudást, de amint a veleszületett nevelési készség nem teszi feleslegessé.a neveléstudományt,az utóbbi sem teszi feleslegessé a pasztorálpszichológiát. A lelkipásztor sikeres működése a gyakorlatban sokszor fordul azon, hogy milyen az emberekhez való viszonya. Mind az ügy, mind a hívő, mind a saját számára szükséges, hogya reábízottaknak a személyiségét fogja meg, problémáikat, konfliktusaikat necsak tünetileg tudja kezelni, hanem azok forrásaival is tisztában legyen. Akkor keletkezik a hívőben az.a benyomás, hogy lelkipásztora megérti őt. Kérdés azonban, 'hogy talál-e a mai lelkipásztor olyan kész lélektani rendszert, amelybe beleépíthetné a maga ismereteit, s amely a gyakorlatban is használhatónak bizonyul a számára. Erre csak fenntartásokkal válaszolhatunk. Ismeretes, hogy a lélektan eredetileg csak a tudatos emberi cselekedetekkel foglalkozott, s jóformán csak a századunk elején jelent meg az az új irányzat, amely megmutatta, hogy a lélek élete korántsem merül ki ezekben a folyamatokban, hanem olyan tényezők is működnek bennünk, amelyekről a legtöbbször' sejtelmünk sincs. Ma már szinte közhelyként hangzik, ha arról beszélünk, hogy benyomásaink, élményeink, tapasztalataink, kívánságaink elmerülnek ugyana feledés homályában, 195

6 de nem vesznek el, hanem megfelelő alkalommal, rendszerint jelképes formában ismét jelentkeznek s jó, vagy rossz hatást gy.akorolnak ránk. Mint ismeretes, ezzel a tudatalatti világgal foglalkozik ma alélektannak egyik igen tekintélyes ága, a mélypszichológia. A lelkipásztornak is érdeke, hogy 'ennek az eredményeit figyelemmel kisérje, hiszen a mindennapi életben elég sokszor találkozik olyan esetekkel, amelyek tudatalatti eredetűeknek látszanak, pl. törekszik valaki a jóra, és ennek ellenére sorozatos kudarcokat kénytelen elkönyvelni. Annyi lélektani tudás is jó szolgálatot tehet ilyenkor, amennyi a baj felismeréséhez elegendő, mert így tudja felebarátját gyógyítás céljából szakemberhez irányítani. S az emberismeret szempontjából.az is kívánatos, hogy rendelkezzék valamelyes ismerettel a lélektan másik nagy terűletén a kész, kialakult jellemalkatokat vizsgáló karakterológiában. A karakterelógiának egyik ága sincs ugyan abban,a helyzetben,' hogy részletekbe menő, tévedhetetlen és ráadásul gyors emberismeretre tanítson meg minket, de amit mond, az feltétlenül hasznos, mert intuitivalapon keletkezett részletmeglátásainkat egységbe segít foglalni s a további tájékozódásra szempontokat nyújt. A pszichológiában a mélylélektant és.a karakterológiát ma kűlönálló tudományágakként tartják nyilván. Ha azonban elfogadjuk azt a szempontot, hogy arnikor a teljes személyiséget szernléljűk kialakult mivoltában, sztatikus karakterológiáról, ha pedig magát az alakulást figyeljük, akkor dinamikus karakterológíáról, vagyis mélylélektanról beszélhetünk: ebben az esetben nemcsak a két tudományág kerűl egymáshoz közelebb, hanem az emberismeretre törekvő lelkipásztor is könnyebben tudja egységbe rendezni ismereteit. A többi lélektani irány, mint pl. a viselkedés Iélektan, alakelmélet. funkcionális lélektan, hormikus lélektan, faktorelmélet stb. kiesik a lelkipásztor érdeklődési köréből, nemcsak mert az anyagbőség miatt sincs lehetősége ezek áttekintésére, de azért is, mert, ezek az irányok csak részjelenségeket vizsgálnak. A mélylélektan és a karakterológia ismerete elegendő számára, mert a lelkipásztor vagy egyes jelenségeknek az okát akarja fylkutatni, s akkor a mélylélektant veszi igénybe, vagy általános képet akar nyerni valakiről, s akkor a karaktere 'lógiához fordul. A tájékozódást mindenesetre megnehezíti, hogy az érdeklődő egy reménytelenül áttekinthetetlen, hatalmas irodalommal áll szemben s abban a legkűlönfélébb irányzatokkal, amelyek közül jónéhány kifejezetten vallásellenes, vagy bizalmatlanul nézi a vallást. Felmerül az a kérdés is, hogy szabad-e egy kialakulóban lévő tudományhoz fordulnunk gyakorlatban is alkalmazandó tanácsokért. Szeríntem azonban addig nem várhatunk, amíg a lélektan terűletén minden tisztázódik, hiszen egy tudomány sohasem lezárt, s állandóan halad. Emellett pedig az is biztos, hogy sok meglátás már véglegesen, továbbépítésre várva kapott helyet a lélektani tudományban. Az első nagy rendszerek túlságosan egyoldalúak voltak, leginkább azért, mert módszerükkel túlmentek a szaktudomány illetékességének területén és bölcseleti, sőt hittudományi kérdéseket is a saját síkjukon próbáltak megoldani. Pedig, ha itt-ott van is a filozófiának és teológiának a lélektan síkján vetülete (pl. amikor a lélektan a vallást, mint élményt kezeli), a vetület még korántsem azonos a teljes valósággal. A mi feladatunk azonban az, hogy disztingváljunk a lélektani és a világnézeti 'elemek között, s ebben az esetben többnyire előtűnik az, ami számunkra is értékes új eredmény. Igaz, hogy a lélektan termetén nehéz egymástól elválasztani a szaktudományos és bölcseleti elemeket, de mégsem lehetetlen. Jó példáját látjuk ennek a mai keresztény bölcselet elmé- 196

7 Teti pszichológiai kérdésekkel foglalkozó részében és a megujhódó katolikus erkőlcstudományban. S ha valaki még rníndíg bizalmatlan volna, azt megnyugtathatják XII. Pius pápa nyilatkozatai, amelyek nemcsak, hogy nem itélik el a modern pszichológia törekvéseit, hanem bíztatják a szakembereket a tudattalan világának szorgos kutatására. Természetes, hogya pasztorál-pszichológiának a már tisztázott eredményekre kell támaszkodnia. li. mélylélektanok főbb irányai A lélektani rendszerek sok fontos alapelvét ma már közkincsnek tekinthetjük, főleg a "klasszikus" mélylélektant illetően. Hadd emeljem ki belőlük csupán azokat a megállapításokat, amelyeket a gyakorlati lelkínásztor közvetlenül is értékesíthet.. A tudatalatti világ első igazi felfedezőjének, Siegmund Freud-nak gondolatai tartalmilag messze állnak ugyan a keresztény felfogástól, mégis ő az, aki kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével fel lehet deríteni 2 tudattalan, zavart okozó tartalmakat. Freud és követői szerint sok.szor maga a tudatosítás is elegendő a probléma megoldására, ha a páciens kisebh-nagyobb ellenállását sikerül leküzdeni. Ez az úgynevezett pszichoanalizis. Freud a maga betegeinek analizisei nyomán feltételezi, hogy az ember szexuális ösztönének megnyilvánulásait kénytelen elfojtani s az elfojtott ösztönös törekvés a lélek oenzurát gyakorló hatalma miatt többnyire csak pótcselekvések formájában jelenhet meg a külvilág előtt. Ilyen pótcselekvés koros forrnában a neurózis, de szerenesés esetekben sikerül az ősi erőt magasabb érdekek szolgálatába állítani, vagyis szublimálni. Freud szerint még a tudomány és a művészet is csak a szexualitás álruhás megjelenése. Ezt a nézetét még a követői közül sem fogadja el mindenki, de maga a lélekelemző eljárásmód és az említett fogalmak minden későbbi mélylélektani rendszerben helyet kapnak, bár a fogalmak körét és tartalmát az egyes szerzők szűkitik, vagy tágítják. Így tesz p1. Alfred Adler is, akinek nevéhez fűződik a második nagy, tartalmilag is újat hozó rnélylélektani rendszer megalkotása, az individuálpszichológia. Szerinte az ember végső rnozgató erője nem a nemiség, hanem az érvényesülési törekvés, vagy nyers formájában a hatalmi vágy. Azt tanítja, hogy ha valaki nem tudja képességeit kellő módon kibontakoztatni, selejtességtudat vesz rajta erőt és a megbénitott cselekvő erő embertársaival szemben is hibás magatartási formákba sodorja bele. Minden embernek van valami "élettere",bár ez nem mindig tudatosul, s az az ember billen ki a lelki egyensúlyi helyzetéből. akinek lappangó élettervét környezete keresztülhúzza. Adler tehát már figyelembe veszi a társadalom és a külvilág hatását is, bár nem kellő mértékben, de ezen a ponton nyit utat rendszere továbbépítésének. Nem mondható el ugyanez a harmadik rendszeralkotóról. a svájci C. G. Jung-ról, aki mélyebben tárja fel ugyan a tudattalan világát, mint Freud és Adler, de azt hirdeti, hogy az ember mindent csak,~ivetít" magából, s amikor az életének értelmét adó értékek felé tör, akkor is a saját lelkének tartományait járja. Ez a nézete okkal bírálható, de érdeme, hogy rámutat arra, hogy alélek fejlődésében mit jelentenek a szépnek, jónak, igaznak az értékei, amelyek mellé Jung oda állítja a vallást is. Követői azt tekintették fő feladatuknak, hogy az értékfelfedezés útjait, a lélek belső világát pontosabban megrajzolják os ennek során fontos szerepet juttattak a lélek belső egyensúlya kérdésének is. Freud az élményeknek és lelki konfliktusoknakaz okát kutatja, s 197

8 egész felfogása kauzális jellegű, Adlert inkább az érdekli, hogy milyen célok vezetik az embert cselekvéseiben, s ezért inkább finális szempontokra van tekintettel, Jung viszont a két nézőpontot.igyekszik egybehangolni. Ami pedig a lélektan segítségével végzendő gyógyítási eljárást, a pszichoterápiát illeti, Freud a tudatosítással igyekszik gyógyítani, Adler szerint nevelni kell a pácienst; Jung pedig neurotikus "ál-értékek" helyett valódi és egészséges értékekre akar ráébreszteni. Az újabb kutatás szerint mindegyik említett tényező fontos önmagában is, de egészet csak együtt adhatnak s ezért beszélhetett már Birnbaum is laz egyes irányok konvergenciájáról, Kétségtelen, hogy bár azóta újabb, eltérő irányzatok sarjadtak a klasszikusnak elismert rendszerek nyomán, mégis közeledünk egy egyetemes lélektan és "univerzális pszichoterápia" felé. Annyi bizonyosnak látszik, hogya lélektan ma már túlvan azon, hogy csupán egy, vagy néhány tényezővel próbálja megmagyarázni az egész embert. Katolikus részről kiváló kutatók kapcsolódnak a munkába, így Tesson, Nodet, Pasche, Beirnaert, akik a pszíchoanalizts- egyoldalúságaií vették bírálat alá; Adler gondolatait tette mérlegre R. Allers, Jung lélektanát próbálta hasznosítani J. Rudin; r. Caruso személyiséglélektana pedig méltán tekinthető az eddig elért eredmények szintézisének. Ma már részletkérdéseket is dolgoztak ki és pedig figyelemmel a pasztorális szempontokra LS. Gagerna lelkivezetésben mutat rá a mélylélektan szerepére, Goldbrunner a tökéletesedés és az életszentség kérdéseit bogozza, Heinen a szeretetre való törekvés hibás módjait taglalja. Egyre több szó esik a hibás bűntudatról(hüfner) s más lelkipásztori kérdések is megtalálták már a maguk specialistáit, A fejlődés külön érdekessége, hogy a mélylélektan oldaláról is felmerült, a lelkipásztori kapcsolatok felvételének gondolata, úgyannyira, hogy V. Frankl.a saját módszerével megoldhatatlan eseteket egyenesen valamiféle "orvosi lelkipásztorkodás" körébe akarja utalni. Álláspontja, hogy "vannak esetek, amikor a beteg számára a pap szükségesebb volna, mint az orvos", különösen, ha a kezelés folyamán világnézeti elemek kerülnek elő, s nem ideális, ha a "megnyugtatás" kizárólag az orvosra hárul. Neki is problémája, mint annyi más katolikus orvosnak, hogy meddig terjed az ő Illetékessége és hol kezdődik a papi feladat. Az ő vizsgálódása is arra mutat, hogya Freudtól kiinduló pszichoanalitikus irányzat, az ún. ortodox irány, míután 'egyéb elemeket is felvett magába, teret 'enged a lelkipásztornak is a személyiség összhanghoz segítésében. Ezeknél a katolikus gondolkodóknál már nem is annyira pszíchoanalízísről, lélek-elemzésről van szó, hanem "pszicho-szintézlsről", sőt Caruso egyenesen "exisztenciális szintézisről" beszél. Egyöntetű nézetük, hogy a józanul alkalmazott lélekelemzés eredménye a helyes önismeret lesz, s közvetve mások lelkének megismerése is. Az Adier-féle irányzatból is találni utat a vallás és a lelkipásztorkodás felé. Adler és követői, mint Künkel és Stekel is mindig erősen pedagógíaí beállítottságúak voltak s hangsúlyoztak, hogy az az ember marad lelkileg egészséges, akiben a mások felé irányuló altruista magatartást nem nyomja el az önzés, s akiben egyensúlyba jutott az én-es és a mí-es beállítottság. Ezt a felfogást állította bele a keresztény értékrendbe Allers, hangoztatva, hogy az előbbi reláción kívül még rendben kell lennie az Istennel és sajátmagunkkal való kapcsolatunknak is. Ö maga a szexuális nevelés területén emeli ki a vallás nagy jellemalakító értékeit., Adler nyomán keletkeztek még azok az irányzatok, amelyek valami jól megfogalmazott jelszóba, illeteve formulába akarják beleszorítani az életet és annak történéseit. Sajnos, a kérdést nagyon le akarják egyszerű- 198

9 síteni, holott az élet sokkal bonyolultabb, semhogy néhányszavas mondatba bele lehetne foglalni. Nyilvánvaló, hogy sok tényező marad ki ilyenmódon. Ha azonban megvalósítandó célt fogalmaz meg az ember a maga számára, akkor rendkívül nagy lendítőerőt kaphat akár az egész életre is, amint azt sok szeritünk jelmondatából látjuk, Míndent összevetve, a lelkipásztor az indívtduálpszíchológta eredményeit főleg a nevelés termetén tudja hasznosítani, továbbá a gyakorlati emberkezelésben. amint erre világi vonatkozásban példát mutatott Carnegie a maga üzleti ízű, sokat olvasott munkájában. Jungnak.a mi szemünkben igen nagy érdeme, hogya vallás központi helye és jelentősége mellett érvel. Sokat szokták idézni ezt a mondatát "Az életút felén, azaz a harmincöt éven túl lévő összes pácienseim közül nincs egyetlenegy sem, akinek ne a vallást illető magatartás volna a végső problémája". Azt tanítja, hogy az emberi lélek mélyén ősi képek élnek, amelyek jelképes formákban újra meg újra megjelennek az élet folyamán. Ezek kőzül az ún..arche-tipusok közül az apa és anya képe mellett a leghatékonyabb az, amelyet a míndenség végső forrásáról, az Istenről hordozunk magunkban. Amíg azonban Jung ennek is, mint minden más ősképnek, csak pszichikai realitást tulajdonít, a katolíkus J. Rudin meg is próbálja mutatni a bennünk levő istenkép ezerepét a vallási élet számára. A katolikus tanításnak megfelelően oda következtet. hogy az istenkép hatékonyságának 'a végső oka az, hogy Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, miért is az ember a legbensőbb dolgaiban rá is talál alkotójára. Világos azonban, hogy az egyoldalúan megalkotott istenkép bálvánnyá válhat, s ez mindig megtörténik, ha az ember egy tulajdonságot emel ki a többi rovására. így lesz a mindenség abszolut urának képéből tirannus, így érezheti őt az ember magától végtelen messzeségben, vagy 'ellenkezőleg, ember formára alkotja meg az istenképét, nagyapóként gondolva el. Az elmoralizált istenkép Örök Törvényhozója kicsinyes könyvelőnek tűnhet fel, aki kérlelhetetlenül őrködik törvényeinek megtartásári. A szekularizált istenképre pedig az jellemző, hogy az Isten végtelen tulajdonságait be akarja szorítaní a látható világba. Míndenhatóságát átvihetiaz ember a földi hatalmasságokra, rnindentudását a tudományra, a jóságából így lesz merőben humanitárius eszme, Egyesek lelkében még mágikus, vagy démonikus vonások is kapcsolódhatnak az istenképhez. Az így eltorzult istenképek hivnak elő lehetetlennek tűnő magatartásmódokat, keltenek pl. többnyire aggályosságot, kergetik bele az embert soha véget nem érő kényszeres cselekedetsorozatba s okozzák a perfekcionizmusnak nevezett kényszerességet, amely abban áll, hogy az ember vallásos védőhatalmak segítségével törekszik maga köré olyan bástyát építeni, hogy őt még kísértés se érhesse. Ahelyett, hogy Istenbe vetett bizalommal vállalná a küzdelmet, tönkreteszi magát az elérhetetlen utáni vágyban. Üjabb esete annak, arnikor a lelkipásztor csak alapos lélektani tudás birtokában fordíthatja jó irányba beteg hívét. A karakterológiáknak talán nincs ennyire közvetlen hasznuk a gyakorlat számára, viszont nagy előnyük, hogy hozzászoktatják az embert a személyiség meglátásához. S ekkor nem döntő, hogya Kretschmer-féle, testalkatra figyelő, a Jaensch, Ribot, a már említett Jung és Adler, Ewald, vagy az értékelméletre alapozó Spranger, Dilthey, esetleg a Noszlopi-féle tipológia szolgál-e a szétszórt emberismereti adataink közös nevezőjéül. Ezzel a néhány gondolattal természetesen nincs elintézve a mélylélektanok és a vallás, illetve a karakterológia és a vallás körül felmerült 199

10 minden nehézség, de a kapcsolódási lehetőségek sincsenek kimerítve, bár az előbbi leegyszerűsített modellek talán hajlamosítanák az embert arra, hogy még létező problémákat megoldottnak lásson. A gyakorlatban még a megoldások ellenére is tovább élnek nehézségek, mert az irodalom bősége miatt a szakemberek sem vesznek tudomásul minden eredményt Például a Freud pánszexualízmusa elvi síkon elintézett dolognak számít, mégis vannak pszichoanalitikusok, akik nem tudnak szabadulni az eredeti freudizmus túlzásaitól. Az akaratszabadság körül felmerült aggodalmakat is sikerült már tisztázni s jelenleg a bűnösségérzés körül folyik harc a fogalmi tisztaságért. A sok értékes eredményt kár volna felhasználatlanul hagyni, sőt azt is meg kell kísérelnünk, hogy a lelkipásztorkodás számára rendszerbe foglaljuk. Éppen az a pasztorál-pszichológia feladata. A pasztorál-pszichológia helye a tudományok között Altalánosságban azt kell mondanunk, hogy a pasztorál-pszichológia a vallásos élet lélektani törvényeivel és sajátosságaival, meg a lélektani tényeknek és törvényeknek a vallási életre tett hatásaival foglalkozik. Nem elégszik meg azzal, hogy az általános lélektannak néhány megállapítását alkalmazza a vallásos nevelésre, hanem magát a vallási életet is lélektani elemzés tárgyává teszi. Tényeket igyekszik lerögzíteni, mint pl. a lelkipásztor ráhatása nyomán keletkezett helyzet, tehát ennyiben leírótudomány, de törvényszerűségeket is keres a tények mögött s onynyiben magyarázó jellegű ismeretrendszer. Nemcsak a Iegegyetemesebb törvények érdeklik, hanem foglalkozik tipusokkal és az egyes ember vallásosságával is. Ez meghaladja a hodegetika feladatát, mert az csak a szentségek vételére és a vallásos életre való elindítással foglalkozik, de a természetfeletti élet küszöbén átengedi a vezetést más lelkipásztori eljárásmódoknak. Az új lelkipásztori lélektan nem azonos a valláslélektannal sem, ha talán sok a közös terület közöttük, mert az utóbbi elméleti szempontból és sokkal tágabb körben foglalkozik a vallással, míg az első minél előbb igyekszik levonni a gyakorlati következtetéseket az egyes megállapításokból. Az erkölcstudomány feladata vele kapcsolatban az, hogy meghúzza a pszichológia alkalmazhatóságának a határait, s hogy ártalmatlanná tegye az esetleges helytelen gondolatokat. Ezeket a vonatkozásokat fejtették ki XII. Pius pápa említett, híres nyilatkozatai is. A világi tudományok közül természetesen a lélektan áll hozzá legközelebb. A pasztorál-pszichológia jelleget tekintve, leginkább azt a helyet foglalja el a lelkipásztori ismeretek között, mint a nevelés-lélektan a pedagógia ágai között. Kissé a vallás pedagógiájának is tekinthető, amennyiben a vallásos életre való ráhangolassal ésannak továbbfejlesztésével foglalkozik, de az iskolai hitoktatást és nevelést túlhaladva,,s annak tantárgy jellegét mellőzve, valamennyi életkor vallásossága érdekli. Hogy önálló tudomány-e, vagy sem, arról korai volna nyilatkozni. valamint arról is, hogy szoros értelemben vett tudomány, vagy meg nem tanulható művészet-e esetleg. A számos monográfia, az eddig megtartott néhány kongresszus eléggé meggyőző erővel bizonyítja, hogya pasztorálpszichológia létező dolog, bár összefoglaló jellegű és gyakorlati szempontokra tekintettel lévő munka a W. DemaL könyvén kívül nincs, legalábbis a számunkra hozzáférhető irodalom keretein belül, ha csak hozzá nem vesszük még a Van der VeLdt és Odemoold nagyszerű, de inkább tájékoztató jellegű művét, valamint Rinqel. és Lun érdekes próbálkoeását, Ami a pasztorál-pszichológia témáit és tárgyát illeti, tanulságos fel- 200

11 sorolni és nagy vonalakban áttekinteni az elszórtan említetteken kívül azokat, amelyek leginkább az érdeklődés középpontjában állnak. Altalában mindaz érdekli a lelkipásztort, aminek a segítségével jobban mélyére tud hatolni hívei problémáinak. A lélektani ismevet segít házassági nehézségeket megoldani, a szeretet körül felmerülő kiélezett helyzeteket megszüntetni, s általában véve megalapozza a gyóntató pap tanácsait. Új eszközöket ad a kísértések leküzdéséhez, az akarat erősítéséhez. sőt jó szelgálatot tesz beteges eseteknél is, amilyenek' a neurózísok. Hogy mindez nem elmélet, hanem valóság is, bizonyítja az a három pasztorálpszichológiai továbbképző tanfolyam, amelyet a new-yorki Fordham egyetemen tartottak orvosok, pszichiáterek, képesített tanácsadók, kato Iikus, protestáns és izraelita lelkészek részvételével. Nemcsak a hallgatók toborzódtak össze ennyi hivatásból, hanem az előadók is, s mindegyik ülést vi ta követte. Az első, 1955-i összejövetel a következő nagyobb témákkal foglalkozott: a bűnösségérzés, a szexuális nevelés, az aggályosság, a rendellenes félelmek és a pszichopathtás személyiség kérdése. A második, két évvel később megtartott tanfolyam már sokkal 'egységesebb témákat ölelt fel. Előadások hangzottak el a házasság mai helyzetéről, a családok szétbom1ásának okairól s a házassági tanácsadás korszerű módjairól, Beszéltek a házasságra való érettségről. avegyesházasság lélektani vonatkozásairól, az alkoholizmus családrontó hatásairól. Egy másik részleg a szexuális fejlődés menetével és az idevágó nevelési problémákkal, a rendellenességekkel, illetve a bűnös szokásokkal foglalkozott, külön tárgyalva meg mindegyiknél, hogy a segítésben mi a szülő, az iskola és a lelkipásztor feladata. A harmadik részleg a serdülőkorban lévő gyermekek nevelésének lelkipásztori vonatkozásait taglalta. A harmadik, 1959-es 'tanfolyam anyaga számunkra bizonyos vonatkozásokbimegészen különösnck tűnik. Ami az alkoholizrnust illeti, ez nálunk is ismeretes, de meglepő az, hogy ott ebben a vonatkozásban már gyermekekről és nőkről is szó esett. A kábítószerek élvezetéről elhangzott előadások pedig ugyancsak döbbenetesen tárják elénk az ottani lelkipásztorkodás nehézségeit. A lelkipásztori lélektan tárgyköre ennél természetesen jóval bővebb. Dernal például beszél a nemek sajátságairól a vallási és erkölcsi életben, foglalkozik azoknak a problémájával, akik saját hibájukon kívül nem házasodtak meg, de szerottek volna, vizsgálja az életkorok vallásosságát, a vérmérséklet és a jellemalkat sajátságait s az egyes foglalkozásoknak a vallásosságra gyakorolt hatását, majd külön fejezetet szentel a beteges eseteknek. A felsorolás nem teljes és mégis olyan gazdag, hogy szinte azt sejteti, mintha nem volna szó másról, mint arról, hogy a sokféle anyagót egy helyen tárgyaljuk. Pedig ez a feltevés éppúgy nem állja meg a helyét, mint az, hogy valamiféle szinkretista törekvéssel állnánk szemben. A pasztorál-pszichológiának megvan a maga sajátos szempontja, amely megkülönbözteti minden más ismeretkörtől, s eszközeiben is többlettel rendelkezik, mint a felsorolt gyakorlati tudományok, mert hiszen az ima, a szentségok vétele, Isten jelenlétének tudata elsőrendű lelkipásztori eszközök voltak és maradnak is mindig. Felmcrűlhet végül aza kérdés is, hogy vajon a lelkipásztorkodás rnit adhat viszonzásul magának alélektannak? A vallás pszichoterápiai értékét ma sok szakember határozottan állítja, s különösen a bűnbánat szentségének a szerepe érdekli őket. Némelyek egyenesen a régen keresett "rövid gyógymódnak" szerétnék elkönyvelni a gyónást, természetesen 201

12 helytelenül. A vallásos életnek a gyógyító hatása nem tagadható, de éppen. úgy mel1ékhozamként kezelendő, mint pl. a szeritkenet szentségénél a testi javulás. Ez is akkor következik be, "ha lelkének is javána válik"; ha nem, akkor hinnünk kell, hogy az örök értékek szempontjából a tényleges állapot a kedvezőbb. A lelkipásztor számára a gyóntatás kiapadhatatlanemberismereti forrás. Ha Iélektanilag is felkészülten nyúl a problémákhoz, saját tapasztalata is gyarapodik s kialakul benne a készség, amelynek segítségével bonyolult eseteket röviden, határozottan és sikeresen meg tud oldani. A lelkipásztor segíthet a gyógyító orvosnak is, mert sokszor egyedül ő van abban a helyzetben, hogy kellő szakértelem birtokában rnindenki más előtt felismerjen lelki rendellenességeket, hiszen nem ritka eset, hogy a pap mélyebben lát egy-egy ember lelkébe, mint annak.a legközelebbi hozzátartozói, s így módjában áll rábírni felebarátját, hogy az a természetes eszközöket is vegye igénybe szükség idején. Amit az egyes lelkipásztor.a tudományoktólelvi síkon megkap, azt közvetlenül az egyes embereknek adja vissza, akik hozzáfordulnak bajukban, vagy örömükben. A pasztorál-pszichológia pedig a maga fennál Jásával újabb illusztrációja lesz annak az ősi tételünknek, amely szerint a kegyelem működése nem rombolja le a természetet, hanem inkább tökéletesíti. A Ielkípásztor felé felhívás a "jó pap holtig tanul" elv alkalmazására, a hívő pedig csak megnyugvással fogadhatja, hogy lelkipásztorai egyre korszerűbb eszközökkel igyekeznek segítségéré lenni. JÓZEF SZCZAWINSKI VERSEI ROZSAFÚZÉR Józef Szczawinski 1924-ben született Luolinban óta jelennek meg versei, a katolikus sajtóban dolgozik, részint szírukrítrkusként. Itt közölt költeményeit Derűs idő círnú kötetéből Vettük, amely 1956-ban a varsói PAX kiadásában látott napvilágat. V éső lyukat sziklába nem váj úgy, mint a csepp, mely csak csepeg. A hőkölő hajót kőpartnál fogják az apró lánc-szemek. Nagy fát díszít sok kis levélke, szívárvány vízcsepp fénye lesz. Csillag-himnusz! Szférák zeneie-l - hegyormon hallhatóbb a nesz. Útján halálnak és időnek ímánk egy révüu alkonyon,. mint mellből légzés, ajkon ének: magától kél - bennünk vagyon. Egen fényoszlopok nyalábja, világűrben naprendszerek s a Malaszt hófehér mannája itt van közel, vedd és egyed. 202

13 SZEPTEMBEREK Nyugalmas égboltok, jóllakott tájékok haván át kipiheni a föld az aratás-idő nehéz fáradságát. Meglapuló macska a föld: körmös eke simogatja, s dorombolva várja, hogy beléjehulljon az új termés magva. A kora-ősz zöldje, mint az elcsigázott, szegény vándor, a viharkavarta tóba, saját tükörképe [elé bámul. A Nap enyhe már: megtörte az augusztusi hőség szilvát édesít, ízessé most puhítja a körtét. A kertekben víg fiúk vén a.lmafákon tornászva, érett gyümölcsöt ráznak falánk kosarak torkába. Nemrég még csűrök felduzzadt gyomrában cséplés zaja dúlt s aranyos-szürke boglyákra csengő csillagok raja hullt. ' Már a túlzsúfolt városban nyáron át épült utakat téglasorral szegélyezi a sok szorgalmas munkanap. A szemünk inár megszokta a hegyet, a végtelen tengert és most meg-megbotladozik városi épületekben. Diákok, vakációban tintától megtisztult ujjal, a még meg nem tanult dolgok lázát hozzák tarsolyukban. Este a park megóv, nehogy hideg törjön ránk hirtelen, szerelmesek egymásba a lámpa s az autók rukkele. Mindez együtt: a városi táj kedves szeptembere házak, kertek, utcák, csöndes és jóllakott emberek. *** A föld emlékeket orrz. A föld éveket rejt. Szoritsd füledet a földhöz! Hallod? Magas húrokon a halál dalol. Agyag, vér és emberi testektócsájában cuppognak a tankek hernyótalpai. Egy szétomló ház halálordításában millió nő sikolyát hallod. Szilletésiik: előtt anyjuk testével meggyilkolt gyermekek sírnak, sírásuktól túlcsordult az égbolt. Halált ingyen osztó katonáknak könnye az időbe lyukat éget és súlyos cseppekben hull Isten szívére. Fel hát, e szeptemberek ellen! A kincses ősztől idegen, jajokkal felkavart, dühös és vérengző, ember-gyujtogatta szeptemberek ellen! Ezt súgja nektek a föld, ezt minden orszáaok földje. Rad? György fordításai 203

14 Szeghalmi Elemér EMLÉKEZÉS KUNCZ ALADÁRRA 1. Kuncz Aladár ebben az évben lenne hetvenöt esztendős. A Fekete kolostor, a két háború közöttí magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb regénye, harminc évvel ezelőtt látott napvilágot. A kettős évforduló kegyeletes hangulatába kesernyés íz vegyül: Kuncz Aladár hosszú időn keresztül csak lesüllyedt érték irodalmunkban, neve jobbára ismeretlen az -olvasóközönség előtt. Nem véletlen, hogy a Fekete kolostor-ról elhangzó lelkes, bár felületen mozgó kritikáka második világháború küszöbén egyre inkább elhalkulnak. A háborús téboly, az emberi értékeket megrontó vandalizmus korában éppen az az alkotás időszerűtlen,amely a humanitás szel1emében szól az olvasóhoz. Kuncz regénye művészi erejű vádirat a szellem és a kultúra fejlődését csirájában elfojtó önkényuralom ellen; elmélyült, megrázó fejezetei a magyar prózairodalom nem avuló értékei közé tartoznak. Könyvkiadásunk a kettős jubileumra régi adósságot rótt le: a Fekete kolostor tetszetős köntösben megjelent, új kiadása minden bizonnyal a regény és az író megérdemelt reneszánszát igéri. 2. Kuncz Aladár életében jól temperált, hosszú időszak után csúcsosodnak ki az utolsó, termő esztendők. Kezdeti éveiben nem sokban különbözik a századforduló túlfinomult művész-típusától, ő is abban a művészi érzékenységű világban gyökerezik. Már a Nyugat-nemzedék néhány idősebb tagjánál megfigyelhető, hogy a széleskörű műveltség megszerzése, a könyvélmény elmélyítése évekkel megelőzi az írói kibontakozást. Kuncz íróvá érése rendkívül lassan következik be, fogékony lelkén hiába szűri át a kor szellemi megnyilvánulásait, hosszú ideig nem találja meg az igazi megtermékenyítő élményt és az alkotáshoz szükséges kifejező erőt. Megújuló nyugtalansága és a kor művészeinek csillapíthatatlan szomjúsága az enyhet adó Páris után újra meg újra Franciaországba hajtja, utazásairól küldött lelkes, majd csüggedő levelei a derűs alaptermészet ellenére egy vergődő, önmagát nem találó lélek vallomásait tárják elénk. Az első világháború kitörése Carantec-ben, egy kis breton fürdőhelyen találja, ahonnan nincs módja visszautazni hazájába. Lefogják és számos külföldi állampolgárral együtt végig kell szenvednie a francia internáló táborok borzalmait. Az ötesztendei szenvedés megtöri szervezetet, egészséget aláássa, de az íróval felbecsülhetetlen értékű világot láttat meg. Nagy mélységekben, minden színével, a jó és rossz tulajdonságok özönével nyílik meg előtte az addig kevéssé ismert emberi lélek. Szinte osak összegeznie kell a szokatlan életkörülmények külső és belső élményeit és máris kibontakoznak előttünk a valóságot irodalmi színvona Ion nyújtó remekmű körvonalai. És maga az ember, aki ezideig az individuális magány híve, a kényszerű együttélés hatására egyszeriben meglátja a közösségben rejlő roppant erőket. Egyre jobban lernállanak róla az egyéniség cifra díszei, az önzés és az intellektuális gőg, helyüket mindent átfogó közösségí érzés és mély humanizmus foglalja el. A lázas örömet, amelyet kortársai hazatérésekor lobogni láttak benne, elsősorban 204

15 ezek az érzések táplálják. E belső tűz ki nem hunyó lángjánál érlelődik zamatos és tiszta nedüvéa bensejében, erjedő félkész élményanyag is. Alkotó tehetségét csak későn, egy erősen temperált életszakasz után találja meg, de ez az utolsó pillanatban történő magáraébredés elegendő az igazi, nagy mű létrehozására. S ami már előzőleg kárpótolja a meddő, fiatal évekért, eredményes munkássága a hirtelen felnövő erdélyi irodalomban. Kristályosodott formában nyilvánul meg fiatal korában magába olvasztott európai műveltsége, az élmények súlya alatt öntudatra ébredő ember tisztánlátása, a magyarság problémáinak mély átérzése és a keresztény eszmeiséget magába olvasztó haladó szemlélet, amely olyan kevéssé található meg a huszas-harmincas évek szellemi életében. 3. Kuncz Aladár helyes írói ösztöne a fiatal évek útkeresése után a háború kitörését megelőző időkben mutatkozik meg először, amikor finom ösztönösséggel megérzi a világháború véres kataklizmájának előszelét. Új kor.szak nyílik meg életében, egyre jobban 'táguló világát a Fekete kolostor lapjain pillanthatjuk meg' visszapergetett valóságában. A regény sorai közé egy mondat sem kerül, amely nem az átélt valóságból fakad, de az író mindezt megfelelő távlat segitségével, helyenként szimbolíkus magasságba emelve nyujtja olvasóinak. A hétköznapok halvány, elmosódó vonala az író lencséjén át éles képekké varázsolódik szemünk előtt. A művet különböző erősségű feszültségek hálózzák végig, az egyes fejezetek látszólagos nyugalmát a váratlan kisülések szikrái.szakítják félbe. A bevezető sorok a kis breton faluban még derült levegőt árasztanak: népünnepély vidám zaja csap a kéklő ég felé, mindenki önfeledten örül az életnek. Senkisem gondolja, hogy valami megzavarhatja ezt a túláradó örömet. Az ösztönök csalhatatlan műszere azonban már megrezdül. Az esti fáklyásmenet izzó hangulatában hirtelen sötét sejtelmek támadnak a fiatal író lelkében. Néhány perc múlva közlik vele, hogy Szerbiának megüzenték a háborút.... "A vidám, éneklő muzsikaszós menetben zord kijózanítassal hatottak rám a szavak. A menet vezetője ebben a pillanatban felnyujtotta fáklyáját a hallgatag ég felé s ez most úgy égett, mint vérvörös rózsa... Abban a pillanatban ösztönösen éreztem, hogyvilágégés jön..." Néhány sorban megteremteni a mű alaphangulatát nem könnyű Írói feladat. Még alig indul meg oa cselekmény és máris olyan fojtónak érezzük a levegőt, mintha lejjebb zuhant volna az ég és összenyomódtak volna a házak. Az író akár belső érzéseiről ad számot, akár a Luxembourg-kert őszi hangulatképét fényképezi le, mindezek mögött ott érezzük a válságos idők furcsa remegését. A művészi hangszerelés a bizonytalan élet nyugtalan vibrátói után a megpróbáltatások súlyos pörölyének fortissimóját zendíti meg. A mondanivaló is egyre mélyebb és elgondolkodtatóbb lesz. A périgeux-í karantéri első hetei után a Fekete kolostor megkopott, ódon falai között megdöbbenten vesszük észre a fokozatosan romló körűlményekemberi szervezetre és lélekre gyakorolt, romboló hatását. Az itt leélt időszak sajátságos életformát alakít ki, a külső események színfoltja egyre kevesebb lesz, annál gazdagabban ömlenek elő a megrázó, belső élmények. A lelkierő emberfölötti próbái, a nemes emberi gesztusok, a visszatetsző kinövések és mániák csak zárt helyen és szekatlan életmenetben válhatnak ennyire jellemzövé. A naptári idő helyett az olvasmányokban és a képzelet belső síkján alakul ki az élet; ez az egyén ösztönös védekezése a 205

16 gyűlölt környezet szorongatásával szemben. Az olvasás az esztétikai élvezeten túl az élet és a természet birtokbavételét jelenti, a rabság hosszú ideje alatt mindentől elszokik az ember, még a légyzümrnögést és a napsütést is könyveken keresztül kell magáévá tennie. A külvilággal való érintkezés számára csak szűk mesgye nyílik, de ezen át olyan vonatkozásokat is meglát, amelyek eddig nem ötlöttek a szemébe. Az író, akit intellektualitása sokáig távol tart az emberektől, észrevehető átalakuláson megy keresztül. Egyelőre még nem adhat számot a benne forrongó érzésekről, de sejthető, hogya hangulati elemekre épülő rokonszenv rövidesen az ember és a közösség kapcsolatának mélyebb értelmezéséhez vezet. A puha és kényelmes művészemberben belső meggyőződésséérik a "mindenkiért való élés" gondolata, már áldozatot is vállal egyszerű rabtársaiért. Ez a fokozatosan kialakuló, egyre szorosabb közösségi érzés sokban enyhíti a fogság keserű napjait, e nélkül az évek üresen zakatoló malmai kérlelhetetlenül felőrölnék az embert. A Fekete kolostor soraiban a humánum és a testvériesség érzése mellett a keresztény felebaráti szerétet meleg fénye is megcsillan. A hadifoglyok életformája nem a csendes szemlélödés, hanem a megpróbáltatások szakadatlan sorozata; az író forrongó érzesei a vallásos élmény őszinte vágyát keltik életre. Kuncz Aladár maga sem hitte volna még néhány éve, hogy ilyen átszellemült sorokat írhat egy kis Mária-szoborról: "Az egész alak olyan kicsi, talán azért is szeretem. Talán, ha aranytól csillogó keretben, fölséges színek pompájában jelenik meg, annyira elvakít, hogy nem találom meg hozzá az utat. Ez a kis Mária nem ragad ki a végtelenségbe, hanem magára ölti a végtelenséget. Foglyok szegény kis sokat szenvedő Istenasszonya. Törékeny, alázatos kis lényében... megtalálok mindent, amit keresek, az eget és a földet, vidámságot és szomorúságot, életet és halált..." A zárt élet hátralévő ideje az ne d'yeu-í citadellaban még néhány megrázó élményt tartogat az író számára. Az egyik éjszakán csak egy hajszál választja el a teljes ősszeomlástól. tudata elhományosodik és az egyetlen gondolatszál. amely összeköti a külvilággal, az őrület fojtogató rémét szabadítja rá. Erről, majd a spanyoljárvány lázas, önkívületi állapotáról írt visszaemlékezése ritka, mesteri illusztrációja a lélek különböző rétegeiből felszakadó érzéseknek és gondolatoknak. Az egyszeri élmény homályos és kúszált mozaikképei az író újraélő képessége folytán eredeti intenzitással élnek a regényben. A tudatalatti tényezők és a szűk korlátokon átröppenő képzelet jelentősége megnő, szinte szétfeszítik a börtön falait. Az író egyéni veszteségeire is rádöbben: ki tudja felmérni, mennyi mindent hervasztott el ez a pár év - régi élete néha úgy tűnik szélmára, mintha elbeszélésből hallaná. Ugyanakkor szemébe ötlik a régi tavasz sugaras horizontja is, az az idő, amikor sokan hinni mertek az európai műveltség fejlődésében és a nemzetek testvériségében. Ezek az álmok éppúgy szertefoszlottak, mint a haladó nemzedék legkedvesebb ábrándja, a demokratikus Európa gondolata. Az utolsó fejezetekben fokozatosan oldódik a feszültség és a finálé halk, elcsituló hangjával ér véget ez a roppant nekifeszülésekben bővelkedő regény. De az élet talán éppen most kezdődik, amikor a közös sorsban összekovácsolódott fogolytábor lakói megindulnak hazafelé, hogy fölvegyék életük elmetszett fonalát. Vagy mit sem ér az átélt szenvedés, mert az egyik fájdalomból a másik, sokkal nagyobb fájdalomba érkeznek meg? 206

17 4. A Fekete kolostor utolsó soraiban a rab esztendők fájdalma egyesül azzal a csalódással, amelyet az író a megromlott állapotok és az elsüllyedésre itelt ország láttán érez közvetlenül hazaérkezése után. Az esztétikai megnyugváson kívül - mert hiszen a Fekete kolostor a drámai erők jól időzített mozgatása, a szerkezetí egység, a fejezetek harmonikus lezártsága és az egyéni sorsok egyszerű, érzelgősség nélküli, megrázó bemutatása folytán a legjobban megírt könyvek sorába emelkedik - az olvasóban bizonyos elégedetlenség támad. Az emberi igazságérzet szava ez; a szenvedések poklában megtisztult 'ember számára jogos elégtételt kíván. Kuncz Aladár semmi kárpótlást nem kap szenvedéseiért; a fogság hosszú ideje alatt az otthonra való emlékezés tölti el bizakodással, életerővel; de kiszabadulása utána szertefoszló remények közepett szembe kell néznie a hálátlan valósággal. Egy id~g nem találja helyét, a megcsalt ember gyanakvása s a szem Iélődés köti le minden erejét. Később magához tér és Erdélybe megy, hogy ottani írótársaihoz csatlakezzék. Sok apró munka mellett itt született meg Felleg a város felett című posthumus regénye. Ennek a regényének hőse, Szentgyörgyi Tamás, aki egyenesen Párizsból kerül az oltvai gimnázium élére, új állomáshelyén hamarosan meggyőződhetik az erdélyi élet sajátságos formáiról. A kívülről mozgalmasnak tűnő életfunkciók mögött egy történelmi multú országrész alussza narkotikus álmát, lakói minden új elvetésével görcsösen ragaszkodnak az örökölt hagyományokhoz. A múltból önelégültséget szívó erdélyi vezetőréteg csirájában fojtja el a kezdeményezéseket; minden kör, amelynek a szellemi előrevivést kellene szolgálnia, a passzivitásnak és az elmaradottságnak válik szilárd pontjává. Szentgyörgyi Tamás, ",az új élet gyökereiből táplálkozó férfi" ezek ellen veszi fel a küzdelmet és a haladás friss eszméinek és levegőjének beárasztásával próbál eredményt elérni. Erőfeszítése nem sikerül, de bukása még sem válik teljessé, mert időközben világosan meglátja a lét nagy, egyetemes céljait és egy jövőbe mutató kéz által az új élet bíztató arca tárul eléje. A regény első fele a valóság talajából fakad. Az író közvetlen tapasztalatait írja meg Szentgyörgyi Tamás sorsában, csakhogy az ő vállalkozását hősével ellentétben siker koronázza. A kezdet sokat igérő, mert az erdélyi élet és társadalom hű rajza kezd kibontakozni a pontos írói megfigyelés nyomán, de a későbbiek során a regény egy mallékepizódnak is vértelen szerelmi történet avult romantikájába süpped. Nehéz megérteni, hogy az író, aki másik művében a szövevényes lelki élet ábrázolójaként biztosan jár az emberi mélységek fölött, egyszerre osak eltéved az egysíkú lelkek útvesztőiben. A bíráló kedvezőtlen véleményét a helyenként csillogó stílus mellett csak az a bátor magatartás enyhíti, amellyel Kuncz Aladár a világnézeti problémák darázsfészkébe nyúl. Ebben az időben korszerűtlennek hat e kérdések feszegetese - a regényírók a cselekmény testéről gondosan leválasztják a kényesebb társadalmi beleszövéseket -, Kunez probléma-fölvetése azonban akár a közélet tehctetlenségét,akár az arisztokrácia körének terhelt, üvegházi levegőjét mutatja be, tudatosnak mondható. A Felleg a város felett mindemellett elmarad a Fekete kolostor műveszi értékeitöl. A kettétört regény gyöngeséget a szerkezeti zökkenők, az eseményszővés nehézkessege és a fogyatékos képzelőerő még fokozzák. Azok az írói vonások, amelyek a Fekete kolostor lapjainüsztultan jelentkeznek és művészi formába foglalják a legizzóbb élményeket is, ebben a regényben nem találhatók meg. 207

18 5. Erdélyben a Kós Károly által kezdeményezett írói összefogás csak kisebb eredményekkel jár, Kuncz Aladárnak jut feladatul a gyakorlati megvalósítás. amelynek az Erdélyi Helikon lesz a kifejező eszköze. A lap profilját Kuncz "Tíz év" című négyoldalas tanulmányában határozza meg: az írói közösséget abban a szellemben kell tovább vezetni, amely az évek során az európai áramkörbe kapcsolt erdélyi öntudatot is kialakítja, Kuncz Aladár 1929 nyarán Áprily Lajostól átveszi az Erdélyi Helikon szerkesztését. Ezen a poszton a régi tervek megvalósítása mellett alkalma nyílik a szász és a román nemzetiségű írókkal való barátság elmélyítésére is. Rendkívül keveset ír, kritikusi szelleme inkább gyakorlatban érvényesül, mint megírt ci:kkekben. Különleges érzéke van arra, hogy a maximumot, a legjobb írásokat csalja ki embereiből. S mindezt nem az egyéniség megtörésével. hatalmi, szóval éri el, hanem az írómesterség minden zugát ismerő ember szakértelmével és türelmével.j'a korabeli lapok többségének irányával és törekvéseivel nem ért egyet. Amikor egy ízben azt ajánlják neki, hogy szállítsa alá a színvonalat, adjon aktuális csevegéseket. szakácsrecepteket és szerkesztői üzeneteket, erélyesen viszszautasítja ezt az akkoriban divatozó mesterségbeli fogást. Rövid két éves szerkesztői működése alatt széles, átfogó programot dolgoz ki: nemcsak az egységes kritikai szellemet és a környező népek szellemiségéhez való közeledést akarja megteremteni, hanem azt a lehetőséget is, hogy kulturát, szellemi vezetést adjanak az erdélyi magyar- \ ság mínden rétegének. A nagyszabású tervet azonban meghiúsítják a hirtelen megváltozott viszonyok és Kuncz Aladár halálos betegsége. Amikor legyengült szervezetével a Herczeg-klinika eldugott kis szobájában - barátja, Áprily Lajos megrázó leírása szerint - "férfias, döbbent szemekkel várja a halált a hőségtől ostromolt kórházi ágyon", már jól tudja, hogy elképzeléseinek csak egy része valósulhatott meg. A Fekete kolostor írói értékeinek elismerése jóleső érzéssel tölti el betegágyán, de fokozatosan szűkülő öntudatában lassan már csak a noirmoutier-i emlékek derengenek. A magyar irók, még azok is, akikkel sohasem volt egy véleményen, egymás kezébe adják a kilincset, hogy utoljára tisztelegjenek nála. Talán nem is látják valódi mivoltában, csupán ösztönösen érzik, hogy ez a sötét areú, tanáros külsejű férfi kivételes pályát fejez be. Nemcsak életének utolsó szakaszában irt nagy regényével és irodalompolitikai működésével érdemli ki a mai nemzedék megbecsülését, hanem azzal a tisztult látásmóddal is, amellyel az emberiség és benne a magyar nép válságos évtizedeit figyelte.. HA TUDNÁD... Ha tudnád, hogy rádgondolok kitartó hűséggel, konok szerelemmel - megértenéd: ha nem vársz, mért jövök eléd... Ha tudnád milyen zord-hideg éjszakám, ágyam nélküled; sima mellem betakarom, remegek, jaj, fázom nagyon... S ha tudnád - álmom sem szabad, örökké rabul tartanak szépségeid; s ha ébredek, eltűnsz, hogy megkeresselek... Fazekas Lajos 208

19 Léopold Sédar Senghor BÉKEIMÁnSÁG ORGONASZÓRA* Georges és Claude Pompidou-nak "... Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris." 1. Urunk Jézus, e könyv végén, melyet úgy ajánlok neked, mint szentségtartóját a szenvedésnek. A Na.gy Esztendő kezdetén, békéd napsugarában, mely Paros ha-eas tetőin ragyog - Bár jól tudom, hogy az óceánok vihar- s gyűlölet-tépte partja újra véreim vérétől lesz vörös, És jól tudom, hogy ez a vér a tavaszi áldozat, mellye! hetven esztendeje hizlalják a Fővámszedők a Birodalom földjét - E kereszt tövében, Uram - de ez már nem Te vagy, nem a szenvedés fája, hanem az ó- s ujszövetség fölött a megfeszített Afrika, Jobbkarját hazám fölé nyujtva s baloldalával Amerikát árnyékozva be, Szíve pedig a drága Haiti, Haiti, rnely merészen szót emelt az emberért a zsarnok ellenében - Négyszáz éve keresztrevont s mégis lélegző Afrikám tövében Hadd mondjam el Neked, Uram, béke- s bocsánat-imádságát. II. Uram Istenem, bocsáss meg a fehér Európának! Való igaz, Uram, hogya világosság négy századán át szelindekei nyálát s csaholását ontotta jöldjeimre, És megtagadva fényedet és szived édes szelídségét, keresztények Raktak tüzet könyveimből a táborukban, tördelték szét tábláimat, hurcolták el tudósaímat s doktoraimat. Puskapory,k villámlón zúzta szét a törzsfőnökök büszkeségét, S golyóik napjárásnyi birodalmak zsigerét hasogatták, Nyugat Szarvától Kelet Égövéig, Vadászmezőként gyujtogattá1c az illetetlen szűz erdőket, s a nemtőket és ősöket szép békés szakálluknál fogva ráncigálták, S vallásuk titkait holdkóros polgárok vasárnapi játékává gyalázták. Uram, bocsáss meg néki/c, akik miatt az aszkíákból makizárdok lettek és királyaimból őrmesterek, Szolgáimból boyok, parasztjaimból bérmunkások, s népemből proletár nép. Meg kell bocsájtanod nekik, kik úgy vadásztak fiaimra, akár csorda vad eletántra. És korbáccsal nevelték őket, s fekete keze lett belőlük a [ehérkezűeknek. Feledkezzél meg haragodban róluk, kik tíz millió fiamat ragadták idegenbe hajóík dögletes gyomrába zárva, És kétszáz milliót kiirtottak belőlük, Léopold Sédar Senghor a néger Afrika legnagyobb költője. Franciaországban egyetemet végzett, majd ugyanott tanár, s utóbb egyetemi tanár lett. Afrika fuggetlenségének kimagasló harcosa, egy ideig nemzetgyűlési képviselő; jetenteg a MaIi Államszövetség egyik vezetője, mint szülöhazájának, szenegáliának legmarkánsabb politikai egyénisége. Mélyen katolikus költészetében a néger költészet ősi hagyományait egyesíti a francia (elsősorban claudeii) tradiciókkal. 209

20 S magányos vénséget hoztak fejemre éjszakáim mély erdejében s nappalaim lápos sivatagában. Uram, szemem elködösül, S íme szívemben ágas/wdni kezd a gyűlölet kigyója, pedig már holtnak hittem ezt a kigyót... III. Old meg, Uram, mert folytatnom kell utamat, s most kiváltképpen Franciaországért könyörögnék. Uram, a fehér nemzetek közt állítsd atyád jobbjára Franciaországot. Ö tudom én, Európa ő is, s mint északi martalóc, ragadozta fiaimat ő is, trágyázni cukornád- s gyapotföldjeit, mert trágya a néger vére, S kék falvaimra ágyúkat hozott és halált hozott ő is, egymásra uszítva enyéimet, mint koncon marakvó kutyákat, S kik ellenálltak, azokkal úgy bánt, mint lázadókkal s banditákkal, és köpött a messzenézők fejére.. Ki bocsájt meg, Uram, Franciaországnak, aki szájjal az egyenes utat vallja, de lábával álutakon jár, Asztalához hív, de kenyeremet magammal hozatja, jobbkezével ad és ballal a felét visszaveszi? Ki bocsájt meg, Uram, Franciaországnak, aki gyűlöli megszállóit, de engem megszállásával nyomorgat, A hősöknek diadalmas utat nyit, de a szenegálokat zsoldba igázza s a Birodalom fekete vérebeivé teszi őket, S aki maga a Köztársaság, de az országokat kiszolgáltatja az Engedményes Szipolyozóknak, Hogy Kongómat, édes Mezopotámiámat, nagy temetővé tarolták a fehér nap alatt? 210 IV. Ö Uram, távoztasd emlékezetemből Franciaországot, azt, aki már nem' Franciaország, a hitványság s gyűlölet álorcáját Franciaország arcán, A hitványság és gyűlölet ez álorcáját, melyet csak gyűlölni tudok - de nincs-e jogom gyűlölni a Rosszat. Mert nagy szeretettel szeretem Franciaországot. Aldd meg e szorongatott népet, mely kétszer is le tudta lökni oilincsét s meg merte hirdetni a szegények királyságát, S a nappalok rabszolgáit.szabad, egyenlő, egytestvér emberekké tette. Aldd meg e népet, mely meghozta nekem Jóhíredet, Uram, s lomha pilláimat hited fényesséjjére megnyitotta, Es megnyitotta szívemet, hogy megismerje a világot, új testvérarcok szivárványát tárva föz. Köszöntelek, testvéreim: téged, Mohamed Ben Abdallah, téged, Razafymahatratra, s téged is messze-távol, Pham-Manh-Tuong, titeket, ti békés tengerek, ti bűvös erdők, Katolikus szivvel köszöntelek mindnyájatokat. Ö jól tudom, hogy számos követed, Uram, úgy hajszolta-űzte papjaímat, mint a vadat, s rettentő dúlást rendezett jámbor faragott képeimben,. Pedig szót is érthettiink volna, mert mik voltak ezek a képek: Já/wb-létra, a főldtől mennyedíg,. Olaj-lámpás, melynek lángjánál virrasztva várhatjuk a hajnalt, 8 csillagok, a Nap előképei. Tudom, hogy sok hithirdetőd adott az erőszak fegyvereire áldást és kötött alkut a bankárok aranyával, De kell, hogy letruenek árulók és ostobák.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri 1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják,

környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják, Útmutató a szülõknek A kilencvenes évek elején a kisgyermekek, óvodások nevelésével foglalkozó hasznos és tanulságos angol könyv szerzõje külön fejezetet szánt az átlagostól eltérõen fejlõdõ gyermekeknek.

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Csak az Isten kegyelme segíthet

Csak az Isten kegyelme segíthet Csak az Isten kegyelme segíthet Lectio: Ef 2,1-13 Textus: Ef 2,4-10 Kedves Testvéreim! Róm 1,18-ban ezt olvassuk: Mert nyilván van az Istennek haragja mennyekből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

9. A SZOLGA ÚTJA (1 MÓZ 24) Gyülekezeti óraszám: 1. Iskolai óraszám: 2.

9. A SZOLGA ÚTJA (1 MÓZ 24) Gyülekezeti óraszám: 1. Iskolai óraszám: 2. 9. A SZOLGA ÚTJA (1 MÓZ 24) Gyülekezeti óraszám: 1. Iskolai óraszám: 2. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai lexikon; Kálvin J. Kiadó; Bp. 1995. John Bright; Izrael története;

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke? SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce Zoran LONČAR Kisebbségi nyelvhasználat a hazai törvényhozásban és a gyakorlatban I. Megállapítva, hogy egy

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON

CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON Csaba György BIOLOGIKON A biológiai és társadalmi lét ütközésének problémái az ezredfordulón Az e-könyv alapja a 2009-ben megjelent kiadás (ISBN 978 963 9879 37 9) Prof. dr. Csaba

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

A betegek tanítvánnyá tétele

A betegek tanítvánnyá tétele január 25 31. A betegek tanítvánnyá tétele A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Máté 15:30-31 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: A betegség kéretlen látogató, az viszont jó lehet, hogy a betegek gyakran nyitottabbá

Részletesebben

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék! 2014. december 31. Mandabokor Óévi Istentisztelet 1 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: 2 hirdesd az igét, állj

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Mustármag Keresztény Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Mustármag Keresztény Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Mustármag Keresztény Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 034851 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ... 4 1.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA... 4 1.2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 4 1.3 AZ INTÉZMÉNY

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont in: Evangélikus Nevelés. Pedagógiai Szakfolyóirat XII. évf. 2013/II. 5-11.o. 1 Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont 1. Személyes előkészület a vallásközi találkozásra

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET I. A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART MIT KERESTEK? MIT KERESTEK? Mondjátok, mi ez a féktelen hajsza? Süvítve söpör végig a világon, és könyvek özöne

Részletesebben

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET I. A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART ERKÖLCSÖSSÉG MINTHA egy sötét viharfelhő tornyosulna az emberiség felett. A légkör fülledt. Nehézkesen, szorongató

Részletesebben

Az apa állandó metamorfózisa

Az apa állandó metamorfózisa Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben