KLINIKAI PSZICHOLÓGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KLINIKAI PSZICHOLÓGIA"

Átírás

1 VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ KLINIKAI PSZICHOLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAK III. év KOLOZSVÁR 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK I. MODUL A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE... 3 Célkitűzések...3 TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység A klinikai pszichológia kialakulásának és fejlődésének története...3 Kulcsfogalmak...9 Önellenőrző kérdések...9 II. MODUL A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA MEGHATÁROZÁSA...10 Célkitűzések...10 TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység Kísérletek a klinikai pszichológia meghatározására...10 A klinikai attitűd egység A pszichológiai problémák természete és formái A nehézségek egység 2. A pszichológiai (lelki, emocionális) problémák egység 3. A válságok és a mentális zavarok...39 Kulcsfogalmak...45 Önellenőrző kérdések...46 III. MODUL ELMÉLET ÉS GYAKORLAT VISZONYA A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN...47 Célkitűzések...47 TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység Elmélet és gyakorlat viszonya a klinikai pszichológiában A közvetlen alkalmazás viszonya A közvetett alkalmazás viszonya egység 3. A heurisztikus viszony A csereviszony...57 Kulcsfogalmak...60 Önellenőrző kérdések...60 IV. MODUL A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA ÁTFOGÓ KONCEPTUÁLIS KERETEI...62 Célkitűzések...62 TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység A klinikai pszichológia átfogó konceptuális keretei...62 A biomedikális modell...63 A biomedikális modell kialakulása és alaptételei...63 A mentális zavarok a biomedikális modell értelmezésében...64 A biomedikális modell alkalmazása egység A biomedikális modell bírálata...69 a.) A biomedikális modell pszichológiai bírálata b.) A biomedikális modell antropológiai érvek alapján megfogalmazott bírálata c.) A biomedikális modell bírálata a címkézés elmélet képviselői részéről d.) A biomedikális modell bírálata az ún. antipszichiátriai mozgalom részéről A biomedikális modell értékelése...79

3 3. egység A pszichoszociális modell...80 A pszichoszociális modell általános jellemzése...80 A személyes sérülékenység kialakulásában szerepet játszó tényezők...81 A korai depriváció A gyermekkori traumák A nem megfelelő szülői bánásmód A nem megfelelő kommunikáció a családban egység Kiváltó tényezők...89 A pszichoszociális modell értékelése egység A biopszichoszociális modell...91 A biopszichoszociális modell megjelenésének előzményei...91 A pszichoszomatikus szemléletmód megjelenése Selye stresszelmélete A-típusú viselkedéssel kapcsolatos kutatások A pszichoneuroimmunológia és a pszichoonkológia körvonalazódása A placebohatás egység A biopszichoszociális modell tételei...96 A biopszichoszociális szemléletmód tükröződése a pszichopatológiában...97 A biopszichoszociális modell értékelése...98 Kulcsfogalmak...99 Önellenőrző kérdések AJÁNLOTT IRODALOM...103

4 I. MODUL A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE Célkitűzések: a klinikai pszichológia fejlődése fontosabb mozzanatainak ismertetése; a klinikai pszichológia alapvető funkciói megjelenésének nyomon követése és azoknak a szükségleteknek a megértése, amelyek ezt lehetővé tették. TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység A klinikai pszichológia kialakulásának és fejlődésének története A klinikai jelző a betegágy mellett űzött pszichológusi tevékenységre utal és ez az elnevezés annyiban helytálló, amennyiben a klinikai pszichológia kezdetei valóban szervesen kötődnek ehhez a miliőhöz. Ezt követően hosszú ideig továbbra is ebben a felfogásban használták a klinikai pszichológia terminust, bár napjainkig gyakorlata már régóta kiszabadult a kórházak és a járóbetegek ellátásának felelősségét felvállaló egészségügyi intézmények működési keretei közül. Az a felfogás, amellyel ma a klinikai pszichológiát megközelítik és amelyen keresztül mai jelentését meghatározzák, több évtizedes fokozatos fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. Az eredetihez képest ez egyaránt jelenti módosult működési keretek meghatározását, alapvetően más funkciók és új alapvető célkitűzések kijelölését. Történelmi fejlődése eredményeképpen a klinikai pszichológia egyrészt olyan területekre terjesztette ki hatáskörét, melyek régebben nem álltak figyelme középpontjában, másrészt pedig olyan feladatok betöltésére vállalkozhat, melyek pár évtizeddel ezelőtt nem lettek volna elképzelhetőek. Mivel ezeknek a lényeges változásoknak a bekövetkezése elválaszthatatlanul kapcsolódik a klinikai pszichológia fejlődésének történetéhez, hasznos röviden összefoglalnunk ezt a folyamatot. 3

5 Hagyományosan a klinikai pszichológia megjelenését 1896-tól számítják. Ebben az évben hozta létre Lightmer Witmer amerikai pszichológus, aki Wundt lipcsei laboratóriumában szerzett doktorátust, a pennsylvaniai egyetem keretén belül az első ún. pszichológiai klinikát. Witmer vállalkozása igazából nem volt előzmények nélküli. Európában már Witmer színrelépése előtt három jelentős mozzanattal számolhatunk. Az első ezek közül 1885-ben zajlik, amikor Bechterew ( ) orosz pszichiáter a kazányi elmegyógyintézet mellett neuropszichológiai egységet hoz létre. A második Emil Kraepelin ( ) német pszichiáter nevéhez kötődik. Kraepelin, akit az utókor úgy tart számon, mint a róla elnevezett figyelemvizsgáló teszt kidolgozóját és a tulajdonképpeni elmekórtani rendszertan megalapítóját, aki ezáltal a tudományos kutatás számára új utakat nyitott (Nyírő, 1961, 22 old.), 1895-ben Der psychologische Versuch in der Psychiatrie (A pszichológiai kutatás a pszichiátriában) címmel tanulmányt közölt, melyben a pszichológiai módszerek bevezetését az elmegyógyászati gyakorlatba szükségszerűként ítéli meg. Kraepelin amúgy, Witmerhez hasonlóan, maga is Wundt tanítványa volt. A harmadik esemény Sigmund Freud és Josef Breuer bécsi orvosok Studien über Hysterie (Tanulmányok a hisztériáról) című könyvének a publikálása volt, mely első ízben veti fel a lelki zavarok pszichológiai modell általi megközelítésének gondolatát. Freudék munkája egyúttal az öt évvel később körvonalat öltő pszichoanalízis előfutárának is tekinthető, vagyis annak az irányzatnak, amelyik a huszadik század első évtizedeiben a legnagyobb hatást gyakorolta az elmegyógyászat és ezáltal a klinikai pszichológia fejlődésére. Szintén Witmer volt az első, aki ugyanabban az esztendőben, amelyikben megalapította klinikai egységét az Amerikai Pszichológusok Egyesületének (American Psychiatric Association, APA) közgyűlése előtt bemutatott dolgozatában meghatározta a klinikai pszichológia tárgykörét. Ezek szerint a klinikai pszichológia nagyszámú emberi lény vizsgálati eredményeinek az elemzéséből körvonalazódik. Az egyénileg elvégzett vizsgálatok posztanalitikus általánosításának a célja megkülönböztetni a képességeket és fogyatékosságokat, illetve rendszeresen osztályozni a megfigyelt viselkedéseket. Witmer meghatározza ugyanakkor a pszichológiai klinikát is, mint olyan egységet, amelynek feladatai: a szociális szolgáltatások nyújtása, az önálló tudományos kutatás, valamint az egyetemi hallgatók felkészítése a testileg-, illetve szellemileg fogyatékos gyermekek pszichológiai ellátására és a velük való foglalkozásra (Huber, 1993). Witmer definíciójában két olyan elemmel találkozhatunk, amelyek egyes szerzők véleménye szerint megmagyarázhatják azt a közömbösséget, amellyel Witmer felolvasását az APA vezetői fogadták. Az első ezek közül a klinikai pszichológia hatáskörének meghatározása szempontjából érdekes. Witmer elképzelése szerint a klinikai pszichológia érdeklődésének a középpontjában a testileg, érzékszervileg, vagy értelmileg fogyatékos gyermekek állnának, akik 4

6 vizsgálata, illetve ellátása napjaink megközelítésében inkább tartozna a gyógypedagógiához, mint a klinikai pszichológiához. A második vonatkozás az alapvető funkciók meghatározásának szempontjából bír jelentőséggel: bár Witmer problémafelvetése igyekszik engedményeket tenni a múlt század végén a pszichológiai gondolkodásban egyeduralmat élvező, az empirikus kutatást hangsúlyozó akadémiai szemléletnek, ugyanakkor felveti az ellátott személyek lélektanilag megalapozott kezelésének gondolatát is. Másrészről viszont, a pszichológiai klinika modellje követendő példának bizonyult és az elkövetkező tizenöt évben öt másik, a Witmeréhez hasonló intézményt hoztak létre az Egyesült Államokban, amelyek jelentős szerepet játszottak a pszichológia klinikai alkalmazásai életképességének az igazolásában. Érdemes megjegyezni, hogy nem kevesebb, mint négy ezek közül az egységek közül egyetemek mellett működött. Mindezek ellenére, ezt követően az egyetemek szerepe a klinikai pszichológia továbbfejlődésében jelentős mértékben a háttérbe szorult, hasonlóan egyébként ahhoz, amelyet Witmer játszott a továbbiakban. Utóbbi ugyan még az első, a klinikai pszichológia tárgyköréhez tartozó folyóirat kiadójaként is beírta nevét a szakma történetébe, de még ez sem ellensúlyozhatta azt a tényt, hogy Witmer olyan felfogást vallott, amely nehezen lett volna összeegyeztethető azzal az iránnyal, mely felé a fejlődés mutatott. A tudományos kutatómunkában nyújtott segítség volt tehát az első olyan feladat, amelynek ellátására a klinikai pszichológia vállalkozott. Ebben kétségkívül döntő szerepet játszott az a tény, hogy a múlt századforduló tájékán a pszichológia a kísérleti módszer alkalmazásában, a fizikai tudományokból kölcsönzött paradigmák érvényre juttatásában vélte felfedezni szakmai és tudományos identitását. Az sem véletlen egyébként, hogy az említett úttörők közül úgy Kraepelin, mint Witmer a kísérleti és egyúttal a tudományos pszichológia megalapítójaként nyilvántartott Wundt tanítványai voltak. Freud ugyan a pszichoterápiák legjelentősebb előfutáraként már a pszichológiai eszközökre építő gyógyító beavatkozások alapjait fektette le ez idő tájt, ám az ő munkásságát ekkor még túl nagy merészség lett volna a terápiás tevékenységektől távoltartott pszichológusok eszköztárát bővítő vállalkozásként felfogni. Az első jelentős fordulat az első világháború idején, 1917-ben következett be. Ekkor merült ugyanis fel az Egyesült Államokban annak a szükségessége, hogy kiválasszák a frontszolgálatra pszichológiai szempontból alkalmas katonákat. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a hagyományos pszichiátriai interjú túl időigényes ahhoz, hogy a besorozottak tízezreit megvizsgálják, olyan pszichológiai eszközök kidolgozásában fedezték fel a megoldást, amelyek segítségével e nehézségek áthidalhatók. Ennek a feladatnak a teljesítése céljából születtek meg az Army Alpha és az Army Beta intelligenciatesztek és a mai klinikai skálák előfutárának tekinthető Woodworth s Psychoneurotic Inventory kérdőív. Ezeknek a pszichológiai mérőeszközöknek az 5

7 alkalmazása érdekében foglalkoztatott az amerikai kormány nagyszámú pszichológust azoknak a kórházaknak a keretein belül, amelyek a frontszolgálatra besorolt katonák kiválasztását és orvosi ellátását voltak hivatottak biztosítani. Ez a mozzanat jelezte a klinikai pszichológusok pszichodiagnosztikai funkciójának hivatalos elismerését. Freud és munkatársai 1909-ben látogatnak el az Egyesült Államokba, s az amerikai pszichológusok jelentős része átáll a pszichoanalízissel rokonszenvezők táborába. Míg az elmegyógyászok a lélekelemzés módszere által biztosított terápiás eljárásokkal egészítik ki eszköztárukat, addig a pszichológusok a pszichoanalízis által megcsillantott új lehetőségek közül azokkal kell beérjék, amelyeket a projekció elvét kamatoztató személyiségvizsgáló tesztek bocsátottak a rendelkezésükre. Ezek közül különösképpen a Rorschach által kidolgozott és róla elnevezett próba, valamint a Murray nevéhez fűződő, ún. Tematikus Appercepciós Teszt (TAT) voltak igen népszerűek. Ugyanakkor, bár a két világháború között több olyan terápiás módszer jelenik meg, melyek lényegileg pszichológiai eszközökkel gyógyítanak (pl. az autogén tréning, a pszichodráma, a mai csoportterápiás módszerek ősei stb.) és, bár Watson már a század húszas éveiben közzéteszi híres kísérletének eredményeit, melyek a neurózisok egyik legjellemzőbb formájának, a szorongásnak a tanulás útján történő kialakulását valószínűsítik (később ezekre építve dolgozták ki a magatartásterápiás megközelítések mind a mai napig egyik legelterjedtebb változatát, a progresszív deszenzitizáció technikáját), a pszichológusok továbbra sem kapcsolódhatnak be a pszichoterápiák művelésébe. Ennek egyik oka kétségkívül abban keresendő, hogy a gyógyító tevékenységek monopóliuma felett ez idő tájt még kizárólag az orvostudomány képviselői rendelkeztek. Másrészről viszont az is igaz, hogy az akadémikus lélektan képviselői vajmi kevés érdeklődést tanúsítottak a pszichológia alkalmazásának irányában. Mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy amikor Carl R. Rogers amerikai pszichológus 1942-ben kidolgozza annak az eljárásnak az alapjait, amely a személyközpontú terápia néven vált ismertté, módszerét kénytelen 'tanácsadás'-ként feltüntetni, míg pácienseit, akik a terápiában részesülnek, kliensek -nek titulálni. Mindezek a manőverek azt a vádat voltak hivatottak megelőzni, hogy pszichológus létére kompetenciáját meghaladó terápiás munkát folytat. A fordulópont ismét egy világháborúhoz kapcsolódóan következett be. A második világháborút követően az Egyesült Államokban olyan nagyszámú sebesült ellátásának gondjaival szembesültek, hogy kezelésükre a rendelkezésre álló egészségügyi intézmények rendszere nem volt felkészülve. Ekkor hozták létre a háborús veteránok ellátását biztosító rehabilitációs egységek ( veterans administration ) hálózatát. A háborúban lerokkant nagyszámú veterán pszichológiai problémáinak kezelésére a hálózatban alkalmazott pszichiáterek nem vállalkozhattak és amúgy is 6

8 úgy ítélték meg, hogy értelmetlenül költséges volna a sokkal hosszabb szakmai kiképzésben részesülő elmeorvosokat befogni egy olyan tevékenységbe, melynek műveléséhez a pszichológusok kellő alapokkal rendelkeznek. Ezek a körülmények és megfontolások álltak amögött a körlevél mögött, amelyet a veteránok kórházainak országos vezetősége adott ki 1946-ban és amely először sorolja hivatalosan a klinikai pszichológusok feladatkörébe a diagnosztikai vizsgálatok és a kutatás mellett a pszichoterápiát is. A klinikai pszichológia által felvállalt funkciók bővülésében további fejlődés a '60-as évek közepétől következett be, amikor a pszichológiai kultúra gyarapodásával párhuzamosan, robbanásszerűen megnövekedett az az igény is, hogy a pszichológia ossza meg az érdeklődő közönség széles táborával azokat a gyakorlati ismereteit, amelyek hozzájárulhatnak az élet legkülönbözőbb területein szükséges kommunikációs készségek fejlesztéséhez, a tevékenységi csoportokon belüli viszonyok javításához, vagy a hétköznapi stressz csökkentéséhez. Egyre többen fejeznek ki ez idő tájt törődést pszichológiai jóllétük iránt, törekednek jobb önismeretre és szeretnék megelőzni a súlyosabb pszichológiai problémák illetve a mentális zavarok kialakulását. Ekkor kezdett el körvonalazódni az a felismerés, hogy azok a módszerek, amelyek a különböző egyéni illetve csoportos terápiás beavatkozások keretén belül kerülnek bevetésre, s amelyek a jobb önismeret elérését; a kommunikációs készségek és a személyiség fejlesztését, a stressz és a konfliktusok hatékonyabb kezelését, valamint a eredményesebb önérvényesítés elsajátítását tűzik ki célul, sikerrel használhatók fel arra is, hogy egészséges személyek hatékonyságát fokozzák. Rogers (1977) csendes forradalom -nak nevezte el azt a folyamatot, amely során az emberek egyre nagyobb mértékben saját kezükbe veszik pszichológiai és fizikai egészségük kontrollját. Erre utalt már Hobbs (1964) is amikor meghirdette a 'mentálhigiéné harmadik forradalmát', rámutatva arra, hogy a hangsúly fokozatosan áttevődik a klinikai pszichológia munkamódszereiről a közegészség és a nevelés modelljeire, a kizárólag szakemberek által biztosított beavatkozásokról a nem tradicionális segítők általi ellátásra, valamint a gyógyításról a megelőzésre. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy a klinikai pszichológusok pozitív választ adjanak arra az igényre, hogy a szociális élet legkülönbözőbb területein járuljanak hozzá a humán funkciók optimizálásához. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb professzionális kategóriák részéről fejeződött ki az az igény, hogy a klinikai pszichológusok átadják azokat az ismereteket és kifejlesszék azokat a készségeket és jártasságokat, amelyek segítségével a másokkal való bánásmód, illetve a segítő- vagy fejlesztő foglalkozások optimizálhatók. Larson (1984) a készségfejlesztő tréningben ('skills training') véli felfedezni a pszichológiai ismeretek és eljárások 'továbbadásának' hatékony módszerét. Mint megállapítja, azok a programok, amelyek ezt a célt szolgálják, a legváltozatosabb elméleti megalapozottságúak. 7

9 Ugyanez mondható el a formáról is, amelyben bemutatják őket és amely az egyszerű, hangkazetta formájában történő rögzítéstől a komplex, videokazettát, kézikönyveket és útmutatókat tartalmazó csomagokig terjed. Ami pedig a megtanulandó készségeket illeti, gyakorlatilag nem képzelhető el olyan segítő foglalkozásban szükséges jártasság, vagy a szociális kompetenciák körébe tartozó összetevő, mely ne lenne megtalálható e programok valamelyikében. Gordon (1984) például a következő készségeket fejleszti 36 órás vezetői hatékonyságot fejlesztő programjában: empátiás meghallgatás; szembesítő (konfrontatív) és önérvényesítő kommunikációs készségek; a problémamegoldás és döntéshozatal céljait szolgáló csoportos ülések vezetéséhez szükséges készségek; a veszteségmentes konflikusmegoldás eljárásának elsajátítása; a 'brainstorming' ülések vezetése a nehéz problémák alkotó megoldásainak felfedezése céljából; csapatépítő ('teambuilding') képességek; eljárások, melyek segítségével az alkalmazottak rávehetők arra, hogy kitűzzék saját céljaikat és kiértékeljék teljesítményüket; eljárások, melyek segítségével az alkalmazottak bevonhatók a többszintű problémamegoldás folyamatába (i.m., 157.old.). Íme néhány példa a különösen széles körben alkalmazott, pszichológiai ismereteket, jártasságokat és készségeket oktató programokra: Gordon: szülői, tanári és menedzseri hatékonyságot fejlesztő programok; Gendlin: problémák önerőből való megoldása fókuszolás segítségével; Ivey: tanácsadói mikrokészségek fejlesztése; Adams: női eredményesség fejlesztése; Siegel: tanfolyamok rákos betegek részére; Folkman és mtársai: megküzdő készségek fejlesztése; Yapko: hangkazetták a depresszió leküzdésére; Benson: 'relaxációs válasz' tanítása; Rees és Graham: önérvényesítés tréning; stb. Cotton (1990) meglehetősen bíráló hangnemet üt meg az önsegélyező módszereket ajánló könyvek kizárólagos használata ellen, arra hivatkozva, hogy senki sem volt képes dokumentálni ezek hatékonyságát. Másrészről viszont, számos vizsgálat tanúsága szerint, a tréningprogramok hatékonynak bizonyulnak úgy a nem szakemberek tanácsadó készségekkel való felvértezésében, mint az önsegítő módszerek elsajátításában. Christensen és Jakobson (1994) szerint a témába vágó vizsgálatokból nem csak az szűrhető le, hogy az átadott módszerek hatékonynak bizonyulnak azok kezében is, akik részt vesznek ezeken a kiképző tanfolyamokon, hanem az is, hogy amennyiben a pszichológiai ismereteket és készségeket nem adják tovább, a legtöbben azok közül, akik ezekre rászorulnak, soha nem jutnak hozzá a számukra szükséges segítséghez. Ennek az igénynek az egyre határozottabb megfogalmazása döntő szerepet játszott a klinikai pszichológia negyedik kompetenciájának, a nevelő-oktató-fejlesztő funkciónak a körvonalazásában. 8

10 Irodalom Huber,W. (1993): 3-14 old. Nixon, R.D.V. (2002): old Kulcsfogalmak Army Alpha Army Beta készségfejlesztő tréning klinikai pszichológiai klinika pszichoterápiák önsegélyező módszerek, Woodworth s Psychoneurotic Inventory Önellenőrző kérdések Ki vonult be a köztudatba a klinikai pszichológia megalapítójaként? Milyen mérőeszközökkel dolgoztak a klinikai pszichológusok az első világháborúban? Kinek az amerikai látogatása gyakorolt nagy hatást a klinikai pszichológusok szemléletmódjának alakulására a múlt század első évtizedeiben? Milyen funkcióval egészítette ki a klinikai pszichológusok hatáskörét a Veteran s Administration 1946-os körlevele? Melyik a klinikai pszichológia legújabban kialakult funkciója? 9

11 II. MODUL A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA MEGHATÁROZÁSA Célkitűzések: a klinikai pszichológia tárgyának, területének és meghatározó sajátosságainak ismertetése a hallgatókkal a klinikai attitűd jellegzetességeinek tisztázása a pszichológiai problémák sokféleségének illusztrálása és azoknak az általános ismérveknek a felsorolása, amelyek ezek elkülönítését szolgálják a klinikai pszichológia gyakorlata elméleti megalapozásának megértése és azoknak a problémáknak a felvázolása, amelyek az elmélet és gyakorlat kapcsolata mentén felmerülnek TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 1. egység Kísérletek a klinikai pszichológia meghatározására Több mint száz évvel azután, hogy Witmer elsőként vállalkozott a klinikai pszichológia meghatározására, tanulságos megvizsgálnunk, hogy napjaink szakemberei hogyan definiálják szakterületüket. Ezek szerint a klinikai pszichológia úgy határozható meg, mint: a pszichológia azon területe, amely a rendellenes, rosszul alkalmazkodó vagy szabályellenes emberi viselkedéssel foglalkozik (Reber, 1985, 126.old.) az a terület, mely a pszichológiai elveket a pszichológiai zavarok megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében alkalmazza (Sdorow, 1993, 22.old.) a lélektan legszélesebb körben gyakorolt ága, mely a pszichológiai jellegű problémákkal küzdő személyek értékelését és kezelését foglalja magába (Simons és mtársai, 1994, 8.old.) 10

12 célja a pszichológiai jóllét támogatása és a lelki zavarok megszüntetése a pszichológiai tudás, jártasságok ('skills') és szakértelem fejlesztése, alkalmazása és megfelelő alkalmazásának biztosítása által (Sunderland Health Authority, 1991/93, 1.old.). a lélektan azon ága, melynek tárgyát a lelki problémák és zavarok, illetve a szervi zavarok pszichés összetevői képezik. Más szóval, a szabványos és a kóros viselkedésekben megnyilvánuló lelki problémák, illetve az ezekben a magatartásformákban alkalmazott beavatkozások tanulmányozása (Huber,1993,15-16.old.)....a pszichológia azon szakágazata, amelyik az emocionális zavarokkal és a mentális egészséggel foglalkozik. A klinikai pszichológia területe azokon az alapkutatásból származó adatokon alapul, amelyeket a lélektan és több rokontudomány bocsát a rendelkezésére az egészség és az élethelyzetekkel való hatékony megküzdés támogatása érdekében (Walker, 2002). Az Amerikai Pszichológusok Egyesülete (APA) 12. szakosztályának (The Society of Clinical Psychology) honlapján közzétett és a szervezet által hivatalosként elfogadott meghatározás szerint a klinikai pszichológia területe a tudomány, az elmélet és a gyakorlat elemeit ötvözi egybe ( integrates ) a rosszul alkalmazkodás, a fogyatékosság és a diszkonfort megértése, előrejelzése és megszüntetése, valamint az emberi alkalmazkodás, beilleszkedés és a személyes fejlődés támogatása érdekében. A klinikai pszichológia az emberi működés intellektuális, emocionális, biológiai, pszichológiai szociális és viselkedésbeli vonatkozásaira összpontosít, az egyes életszakaszok folyamán, a különböző kultúrák keretein belül és minden szocioökonómiai szinten. Az idézett meghatározások közül a Reber (1985) által megfogalmazottról állapítható meg, hogy a legnagyobb mértékben felel meg annak a definíciónak, amely a legutóbbi két évtized kivételével rányomta a bélyegét a klinikai pszichológia megközelítésére. A szerző amúgy nyíltan kifejezi azt a meggyőződését is, hogy bár az utóbbi években megfigyelhető volt egy, az empirikus beállítódás irányába mutató fejlődési tendencia, melyen belül a klinikus a pszichológiai kutatás eredményeire és módszertanára támaszkodik, a klinikai pszichológia továbbra is jelentős mértékben tükrözi történelmi gyökereit, melyek alapvetően orvosi irányultságúak (i.m.,126.old.). Sdorow (1993) akárcsak Walker (2002) lényegileg maga is ehhez a felfogáshoz csatlakozik, azzal a kiegészítéssel, hogy fontosnak tartja megjelölni a megelőzést, a diagnózist és a kezelést, mint a klinikumban dolgozó pszichológus jellemző funkcióit. Érdekes megjegyezni egyébként, hogy úgy Reber, mint Sdorow elméleti pszichológusok, és definícióik anakronizmusa hűen tükrözi azt az alaptudományokat művelő szakemberek körében elterjedt álláspontot, amely elzárkózik az alkalmazott ágak szempontváltozásainak tudomásulvétele elől. Nem tagadható, hogy a klinikai pszichológia továbbra is jelentős erőfeszítéseket szentel a pszichopatológia körébe sorolható zavarok tanulmányozásának és az ezekben a zavarokban 11

13 szenvedő személyek ellátásának. Ugyanakkor azonban azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy immár pár évtizede a klinikai pszichológia határait jóval a mentális zavarok területén túlra terjesztette ki. Jellemző ebből a szempontból Rachman (1980) megállapítása, mely szerint a pszichológia jelentőségének hármas elismerése figyelhető meg az orvostudomány részéről: (a) felismerik, hogy a pszichés tényezők a medicina minden egyes ágában jelentős hatást gyakorolnak és ennek következményeképpen a lélektan behatol ezen területek mindegyikébe; (b) felismerik, hogy a klinikai pszichológia nem szándékozik tevékenységét továbbra is feltétlenül a pszichopatológiai problémák területére korlátozni; és (c) elfogadják, hogy a pszichológia hozzájárulhat saját felfogásával az egészség és a vele kapcsolatos problémák megértéséhez (Macia és Méndez, 1991, 35 old. nyomán). Mackay (1975) egyenesen veszélyes -nek minősíti azoknak a problémáknak a betegség -ként kezelését, amelyek a klinikai pszichológia hatáskörébe tartoznak. Sokkal megfelelőbb lenne szerinte az olyan problémákat, mint amilyenek a tanulási nehézségek, a gyász és a házassági konfliktusok, 'életproblémáknak' tekinteni, mint pszichopatológiai jelenségeknek. Ezt a véleményt támasztja alá Tausch megállapítása is: A tömegközlés által nyújtott információk hatására nagyon sok ember keres fel pszichoterapeutát olyan érzelmi zavarokra és társas viszonyaival kapcsolatos problémákra panaszkodva, amelyeket régen egyszerűen csak boldogtalanságnak, vagy a szerencse hiányának fogtak fel (1981, 201. old.). Megállapítható, hogy számos emberi probléma, melyek kezelése céljából hagyományosan a családtagokhoz vagy barátokhoz, lelkészhez vagy orvoshoz fordultak, ma már a klinikai pszichológia hatásköréhez tartozik (Korchin, 1976). A fenti megállapítások tükrében Huber (1993), illetve Simons és mtársai. (1994) meghatározásai bizonyulnak korszerűnek. Előbbi ugyan még szükségesnek tartja külön feltüntetni a kóros viselkedések formájában megnyilvánuló lelki problémákat, Simonsék azonban már magától értetődőnek tartják ezek hozzátartozását a pszichológiai jellegű problémák kategóriájához. Huber (1993) definíciójában amúgy az a korlátozó jellegű megállapítás tarthatatlan, mely szerint a klinikai pszichológia a lelki problémák és a megoldásuk érdekében bevetett beavatkozások tanulmányozását jelentené. A klinikai pszichológiának ez az elméleti diszciplínává redukálása egyébként mindenekelőtt annak a képnek mond ellent, amelyet maga Huber vázol fel könyveiben (Huber, 1987, 1993, 1997). A klinikai pszichológia valóban célul tűzi ki az említett jelenségek tudományos vizsgálatát, de feladatkörének tekinti ugyanakkor azoknak a személyeknek az ellátását is, akik lelki problémákkal szembesülnek. A klinikai pszichológus munkájának utóbbi vetületére helyeződik át a hangsúly az utolsó előtti általunk idézett meghatározásban, melyet a Sunderlandi Egészségügyi Hatóság fogalmazott 12

14 meg az ún. 'Klinikai Pszichológiai Együttműködés' (Clinical Psychology Partnership) keretén belül kiadott tájékoztató füzetben. Ebben a megközelítésben a klinikai pszichológia által nyújtott szolgáltatások (a pszichológiai jóllét biztosítása és a lelki zavarok megszüntetése) kerülnek előtérbe, míg az elméleti és módszertani vonatkozások ezeknek rendelődnek alá. E definíció korszerűségét igazolja a pszichológiai jóllét fogalmára való hivatkozás is, mely az egészségre vonatkozó aktuális szemléletben gyökerezik. (ld. pl. az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott meghatározást). A klinikai pszichológiát úgy tekintik, mint a tudományos lélektan igen átfogó ismeretanyagának alkalmazását a problémák megoldásának céljából, illetve annak érdekében, hogy a személyek képesek legyenek a változásra, a fizikai-, illetve emocionális problémákkal való megküzdésre, valamint az olyan mértékben normális életvitelre, amilyen mértékben ez lehetséges. Ez a felfogás amúgy egyezik a Korchin (1976) által vallottal, aki kiemeli a klinikai pszichológia által az emberi működés megértése és javítása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Ami pedig a tudást, jártasságokat és szakértelmet illeti, ezeket úgy határozzák meg, mint a klinikai pszichológusok munkáját képező szakmai tevékenység hatékonyságát meghatározó olyan elemeket, amelyek fejlesztése a klinikai szakpszichológusok képzését biztosító programok alapvető célkitűzését képezi. Röviden, ezek az ismeretek és készségek, illetve ez a szakértelem képezik a klinikai pszichológus eszköztárát, melynek elsajátítása szervezett, egyetem utáni szakosodás formájában megszerezhető képzést feltételez. Az idézett dokumentum ezt annál inkább fontosnak tekinti, hogy a klinikai pszichológiát nem egyszerűen alkalmazott tudományként, hanem egészségvédő szakmaként ( healthcare profession ) határozzák meg. Külön kiemelendőnek tartjuk azt a tényt, hogy az APA meghatározása teljes mértékben szakít a klinikai pszichológia tárgyköréhz tartozó problémáknak az egészség, illetve betegség fogalomkörébe utalásának tradíciójával, sőt még a korszerű elmegyógyászatban használt zavarok kifejezést sem használja, ezáltal is kiemelve azt a szakmán belül viszonylag régóta elfogadott álláspontot, mely szerint a klinikai pszichológia érdeklődésére igényt tartó jelenségek nem feltétlenül minősíthetők kórosnak. Mi több, az APA meghatározása a klinikai pszichológia beavatkozásainak célkitűzéseit is az alkalmazkodás, a beilleszkedés és a személyes fejlődés fogalmaiban írja le, a lelki egészség terminusának elkerülése által is biztosítva a távolságot az ún. biomedikális modellel szemben. A klinikai pszichológia definíció-jellegű meghatározása mellett fontosnak tartjuk a lényeges vonatkozások részletes bemutatását is. Három ilyen vonatkozás érdemel különösebb figyelmet: a klinikai attitűd, a pszichológiai problémák és a klinikai pszichológusok alapvető tevékenységi formái. 13

15 A klinikai attitűd Korchin (1976) ebben véli felfedezni a klinikai pszichológus leglényegesebb meghatározóját. A szerző Wyatt (1968) meghatározását idézi, aki szerint a klinikai attitűd lényege az aktuális viselkedéssel, a személy aktuális késztetéseivel, érdeklődésével és nyugtalanságaival való törődés. A hangsúly a külső helyzetekkel való szembesülés élményösszetevőire, ezek érzelmi és kognitív vonatkozásaira helyeződik; ez a megközelítés egyaránt figyelembe veszi az élmények többsíkú jellegét (mely abból fakad, hogy egyidejűleg több történés zajlik, egymással párhuzamosan), az éntudat változásait, a gondolkodás metaforikus és szimbolikus minőségét és, mindenekelőtt, az emberi psziché jelentést létrehozó képességének következményeit (Korchin, 1976, 23.old. nyomán). A 'klinikai' jelző utal továbbá a viselkedés közvetlen megfigyelés általi vizsgálatára, olyan tranzakcionális helyzetekben, melyek a részvétel és a bevonódás különböző fokozatait foglalják magukba. Ezeknek a kölcsönhatásokon alapuló helyzeteknek a prototípusai amúgy a pszichológiai vizsgálat, illetve a pszichoterápiás beavatkozás formáit öltik. Ezeken belül minimális énbevonódásra számíthatunk például a kérdőívek kitöltése esetén és a maximálishoz közeledőre egy olyan terápiás kezelés esetében, mely erőteljes áttételes és viszontáttételes érzelmeket, attitűdöket mozgósít a kliens, illetve a terapeuta részéről. A tudományos kutatásban érdekelt szakemberrel ellentétben, aki személyes befolyását a vizsgált események alakulására igyekszik a minimálisra csökkenteni, a klinikai pszichológus eleve annak a ténynek a tudomásulvételéből indul ki, hogy kliensével való foglalkozása olyan tranzakciókat feltételez, melyek keretén belül megnyilvánulhatnak és ezáltal megfigyelhetővé válnak a személy jellemző viszonyulási mintázatai, azok jól, vagy ellenkezőleg, rosszul alkalmazkodó összetevőivel együtt. Valamely pszichológiai megközelítés olyan mértékben tekinthető klinikainak, amennyiben képes a személyt a maga természetes összetettségében és állandó alkalmazkodó átalakulásában megérteni. Ez egyébként az a jellemző sajátosság, amelyet Huber is a klinikai attitűd meghatározó jegyeként említ. Mint írja, a klinikai pszichológus úgy foglalkozik a lelki problémák és zavarok tanulmányozásával, kiértékelésével, megelőzésével és kezelésével, hogy közben a hangsúlyt az egyedi esetre fekteti, melyet nem tárgyként, hanem a személy életében szerepet játszó változatos, biopszichoszociális tényezők együtteseként fog fel. Ez a hangsúly különbözteti meg legjobban a klinikai pszichológust a lélektan más ágaiban tevékenykedő kollégáitól, akikkel amúgy közös tudományos örökség felett osztozkodik (1987, 61 old.). Tehát úgy Huber, mint Wyatt (és természetesen az őt idéző Korchin is), annak a nézetüknek adnak hangot, hogy a klinikai pszichológust jellemző attitűd a problémákkal szembesülő egyén tanulmányozását részesíti előnyben, egy olyan, lényegét tekintve idiográfikus megközelítés keretei közepette, mely az Allport, 14

16 Maslow, Freud vagy Piaget által javasoltakkal rokonítható, hogy csak a legismertebb előfutárokat említsük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a klinikai pszichológus nem korlátozhatja figyelmét néhány, valamilyen elméleti modell által még a vizsgálat megkezdése előtt meghatározott elemre, hanem értékelnie kell mindazokat a tényezőket, melyek szerepet látszanak játszani a személy problémájának a kialakulásában, illetve fennmaradásában, rögződésében. Fel kell tárnia továbbá azt is, hogy milyen módon együttműködve, egymásra kölcsönösen hatva vezetnek ezek a tényezők a lelki problémák és zavarok kialakulásához adott személy esetében. A klinikai pszichológust nem valamilyen tényezők összjátékának valószínűsége érdekli, hanem egy reálisan működő, egyedi mechanizmus, amely a személyt pszichológiai problémákkal, illetve alkalmazkodási nehézségekkel szembesíti, amely érzelmi egyensúlyát veszélyezteti, vagy teljesítőképességét csökkenti jelentős mértékben. Abban a 'képletben', melynek alapján ez a mechanizmus működik, természetesen felismerhetők olyan elemek is, amelyek a véletlenszerű egybeesést meghaladó gyakorisággal mutathatók ki olyan hasonló problémák esetében, amelyekkel más személyek küzdenek. Ezek mellett azonban, minden egyes esetben számolnunk kell az olyan elemek modulláló hatásával, amelyek a személy életrajzában, csak rá jellemző információfeldolgozó mintázataiban, vagy a konkrét helyzet sajátosságaiban gyökereznek. Nem véletlen tehát, hogy azok az általános érvényű modellek, melyek a különböző lelki problémák kialakulását és működését hivatottak leképezni, nem többek egyszerű váznál, mely csak a konkrét helyzet elemeivel kiegészítve, esetleg ezeknek függvényében módosítva, töltheti be a megértést elősegítő funkcióját. A klinikai attitűd az emberi viselkedés idioszinkratikus meghatározottságát alapelvként kezeli. Wyatt úgy vélekedik, hogy a megfigyelés, a megértés és a segítő beavatkozás között világos különbség van, bár ez a különbség nem merev; inkább az egyes kategóriák egymásba való átmenetével kell számolnunk. A megfigyelés megalapozza a megértést, a segítő beavatkozás pedig csak abban az esetben lehet hatékony, ha a kezelt probléma minél alaposabb megértéséből kiindulva tervezik meg. Maga a beavatkozás aztán újabb megfigyeléseket tesz lehetővé, amelyek alapján a beavatkozás következményei érthetővé válnak és ennek függvényében korrekciók eszközölhetők. Ez a különbségtétel amúgy azért válik jelentőssé Wyatt számára, mert szerinte a valamit tenni érte eszményének a felkarolása a klinikai attitűd szerves részét képezi. Megközelítésében a kizáróbb jellegű, sajátosabb és önmagát korlátozó kutatáshoz képest a hatékonyabb alkalmazkodást és a problémák megoldását célul kitűző beavatkozás lényegesen átfogóbb. Bármilyen típusú beavatkozáshoz folyamodna a klinikai pszichológus, ez minden egyes esetben a kliens jóllétének fokozása érdekében történik. Még a legegyszerűbb pszichológiai vizsgálat is a személy érdekeinek szolgálatában kell történjen (pl. a hatékonyabb adminisztratív intézkedések megalapozása céljából). Ez az álláspont eleve kizárja a pusztán 'tudományos' kutatás céljából végzett vizsgálatokat a klinikai 15

17 pszichológia szférájából. A klinikai pszichológia hétköznapi, a kliens jóllétét szolgáló gyakorlata jelentős mennyiségű tudományosan feldolgozható adatot szolgáltat és az a kutatómunka, melyet a klinikai pszichológus végez, kizárólag ezekre alapozhat. Az ellátott személyek olyan kutatásba való bevonása, mely nem áll kapcsolatban azzal a problémával, melynek megoldása érdekében szakmai segítségért folyamodtak, nemcsak a segítő kapcsolat rovására mehet, de a személy érdekeivel is ellentmondásba kerülhet és ennek következményeképpen a szakmával szemben támasztott erkölcsi követelményekkel sem egyeztethető össze. Irodalom Capdeville, Doucet (2001): old. Korchin (1976): old. 16

18 2. egység A pszichológiai problémák természete és formái A klinikai pszichológia tárgyát képező lelki problémák természetének megértése érdekében mindenekelőtt ezek viszonyát kell tisztáznunk a sokak által szinonimaként, azonos fogalmakként kezelt nehézségekkel, válsághelyzetekkel, mentális és viselkedészavarokkal, illetve betegséggel. 1. A nehézségek A viszonyítási rendszert, melyen belül az említett fogalmak megkülönböztethetőek egymástól, a személy és környezete közötti kölcsönhatások szolgáltatják. Saját szükségletei, igényei és törekvései, akárcsak a külső, társas és fizikai környezet, a személyt szüntelen elvárásokkal szembesítik, illetve terheléseknek teszik ki, melyekre a személy alkalmazkodási erőfeszítésekkel válaszol. Ezeken a tranzakciós folyamatokon belül úgy a külső, mint a belső elvárások objektív nehézségi fokot képviselnek, melyek ennek megfelelően viszonyulnak azokhoz az erőforrásokhoz, melyeket a személy a nekik való megfelelés érdekében reálisan mozgósítani tud. Nem lehet kétséges, hogy az alkalmazkodási kísérletek kimenetele jelentős mértékben a valós erőviszonyoktól függ. A gyakorlatban a helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a személy nem az objektív terheléshez viszonyul, hanem azokhoz a követelményekhez, amelyeket szubjektíven felbecsül. Lényegileg annak az ún. elsődleges értékelésnek ( primary appraisal ) a mozzanata játszik itt szerepet, melyet Lazarus (1993) ír le a stressz keletkezése kapcsán. Számos olyan helyzetet, igénybevételt, amellyel találkozunk, közömbösként vagy egyenesen pozitív hatásúként értékelünk. Nemritkán kell azonban olyanoknak megfelelnünk, amelyeket potenciálisan negatív kimenetelűnek ítélünk meg. Ezeknek a hatásoknak az értékelése három konkrét formát ölthet: a károsodásét, a fenyegetését, valamint a kihívásét. E három sajátos értékelési forma negatív töltete abból fakad, hogy valamennyi esetében a veszteségnek, a pszichológiai sőt akár fizikai sérülésnek a lehetőségével, ill. tényével kell számolni. A fenyegetés az olyan vészhelyzetnek a minősítése, amely a kár elszenvedését szinte elkerülhetetlenként tünteti fel, míg a károsodás esetében a személy a nemkívánt következményeket már bekövetkezettnek érzi. Hangsúlyozzuk, hogy értékelési folyamatról beszélünk, és nem feltétlenül reális veszélyről vagy már elszenvedett veszteségről, illetve sérülésről. Ugyanakkor, nem eleve kizárható az elsődleges értékelések realisztikus helyzetfelismerésben gyökerezése sem. Ami pedig a kihívást illeti, ez azoknak a követelményeknek az esetében alkalmazott címke, melyek a személy megítélésében rendelkeznek ugyan 17

19 veszélypotenciállal, de amelyekkel szemben egyidejűleg úgy érzi, hogy komoly eséllyel küzdhet meg. Megfigyelhető egyébként, hogy éppen a kihívásként értékelt körülményekkel szemben mozgósítjuk legnagyobb hatékonysággal erőforrásainkat. A kihívás ugyanakkor esély a fejlődésre, a növekedésre, az önbizalom fokozására és az én megerősítésére. A Zuckermann (1988) által leírt ún. ingerkereső személyiségtípus képviselői igazából a kihívásként minősített helyzetekben érzik magukat elemükben, ugyanis ezek biztosítják számukra azt az izgalmi állapotot, melyet személyiségi adottságaikból kifolyólag igényelnek. A személy és a körülmények erőforrásainak felbecsülése a Lazarus által másodlagos értékelésnek ( secondary appraisal ) nevezett mozzanat révén egészül ki. Ezen belül a személy saját erőforrásait méri fel az adott helyzet viszonylatában, azt, hogy milyen mértékben érzi magát képesnek arra, hogy megbirkózzon azokkal az igénybevételekkel, amelyekkel pillanatnyilag szembesül. A másodlagos értékelés folyamata arra irányul, hogy a személy felmérje, mennyire hozzáférhetőek és hatékonyak azok a belső eszközök, melyek egy fenyegetés lehetséges káros következményeinek az elhárítására szolgálnak. A hozzáférhető külső eszközök (pl. barátok) számbavétele szintén közrejátszik a kár valószínűségének a meghatározásában (Beck, 1999). Az elsődleges értékeléshez hasonlóan, a másodlagos esetében is a szubjektív elemek játsszák a döntő szerepet, azaz nem az erőforrások reális, 'objektív értéke' a meghatározó, hanem az, hogy a személy milyennek észleli ezeket. Bár a kettős értékelési folyamat vetületeinek elnevezése elkülönültséget, időben egymást követő mozzanatok meglétét sugallja, lényegileg ugyanannak az átfogó értékelésnek az egymást kölcsönösen befolyásoló összetevőit képezik. Sarafino (1994) arra figyelmeztet, hogy maga a helyzet értékelése is a személy által mozgósítható eszközök felbecsülésének függvényében történik. Ugyanazokat a körülményeket, amelyeket általában puszta kihívásként fogna fel a személy, vagy egyenesen olyan igénybevételnek, amely egyértelműen pozitív kimenetelű cselekvést eredményez, akkor amikor fáradtságból vagy betegségből kifolyólag legyengültnek érzi magát, hajlamos lesz fenyegetésként kezelni. Maga Lazarus (1993) is úgy tekinti az értékelést, mint egy olyan folyamatot, mely közvetítő funkciót tölt be, mely aktívan tárgyal ('actively negociates'), egyrészről a környezet követelményei, megszorításai és tartalékai, másrészről pedig a személy céljai hierarchiái és személyes meggyőződései között. Bár lényegüket tekintve az értékelések értelmi folyamatok, tévedés volna őket tisztán racionális működésekként felfogni. Ellenkezőleg, az értékelések emóciókba burkoltan ('suffused with emotion') jelentkeznek (Folkman és mtársai, 1991). A helyzet károsodásként/veszteségként értékelése, például, szomorúságot, dühöt, bűntudatot vagy megkönnyebbülést szülhet, annak függvényében, hogy milyen jelentőséggel bír a személy számára a szóban forgó veszteség vagy 18

20 károsodás. Lazarus (1994) egyébként a kognitív mediáló funkciót betöltő értékelési mozzanatokat az érzelmi folyamatok 'szükséges és elégséges' feltételeként kezeli. Ezek szerint, az elsődleges értékelés összetevői motivációs változókhoz, míg a másodlagos komponensei az elérhető működési lehetőségek változóihoz kapcsolódnak. Az, hogy a személy egyáltalán reagál-e valamilyen emocionális állapottal, azon múlik, hogy jelen van-e a pszichológiai mezőben valamilyen cél vagy tét; ezt dönti el az elsődleges értékelés mozzanata. Ezzel szemben, a másodlagos értékelés függvényében ( rendelkezem a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy megfeleljek a követelményeknek, vagy erőforrásaim elégtelenek ) határozzák meg az emocionális reakció pozitív (boldogság, büszkeség, megkönnyebbülés stb.) vagy negatív minőségét (düh, félelem, szomorúság, bűntudat stb.). Bármely találkozás vagy szembesülés kapcsolati jelentését a személy károsodás- vagy nyereségérzése dönti el az adott személy-környezet viszonyon belül (Lazarus, 1993, 13. old.). Újabban egyre befolyásosabb az a nézet is, amely szerint a kognitív értékelő mechanizmusok mellett számolnunk kell egy olyannal is, amelyik egyértelműen érzelmi természetű (Zajonc, 2001; Leary, 1995 és 2001; Blascovich és Mendes, 2001; Smith és Kirby, 2001 és 2003). Mit több, az idézett szerzők közül egyesek egyenesen amellett érvelnek, hogy a gyorsabb érzelmi kiértékelés megelőzné az elaboráltabb, pontosabb és ebből kifolyólag megbízhatóbb, ám ugyanakkor időigényesebb kognitív értékelést. A helyzetre vonatkozó érékelések amúgy nem egyszer és mindenkorra adottak. Ellenkezőleg, a személy folytonosan felbecsüli azokat a változásokat, amelyek a személy-környezet viszonyban bekövetkeztek. A módosulások akár az új információk, akár a környezet elemeinek véletlenszerű változásai, akár a személy megküzdő erőfeszítéseinek számlájára írhatók (Folkman és mtársai., 1991). Az újraértékelés következményeképpen a személy egy eredetileg módosíthatónak tekintett helyzetet megváltoztathatatlanként észlelhet, vagy fordítva. Szintén az újraértékelés nyomán alakulhat át a helyzet eredetileg veszélyként, veszteségként vagy kihívásként való értékelése. Az értékelésben bekövetkező változás befolyásolhatja továbbá a saját megküzdő potenciál minősítését, és, ezáltal, a helyzet emocionális lereagálásának pozitív vagy negatív előjelét. Ami talán a legfontosabb, az újraértékelés vonatkozhat a pillanatnyilag leghatékonyabbnak minősített megküzdő stratégiára is. Lehetséges úgy, hogy egy olyan helyzettel való szembesüléskor, melyben a személy eredetileg az elkerülő viselkedés mellett döntött, az újraértékelés nyomán a helyzet megváltoztatását célzó aktív erőfeszítésekre váltson át, mint ahogy az is előfordulhat, hogy a kezdeti aktív hozzáállást fogja felváltani a belenyugvás keresése. Az újraértékelés pozitív vagy negatív jellegét az dönti el, hogy a személy milyennek észleli az erőviszonyok módosulását a megelőző értékeléséhez/értékeléseihez képest. Amennyiben ezt az elmozdulást számára kedvezőnek ítéli meg, az újraértékelés pozitív színezetet nyer. Ellenkezőleg, 19

VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA

VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA KLINIKAI PSZICHOLÓGIA KOLOZSVÁR 2015 SZERZŐK: Vargha Jenő-László: 1-3, 4.1, 4.2.1, 4.2.2, 4.2.4, 4.2.5, 6.1, 6.2, 6.3.2-6.3.6, 6.4, 6.5. Szabó Krisztina-Gabriella:

Részletesebben

VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA

VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA KLINIKAI PSZICHOLÓGIA KOLOZSVÁR 2014 SZERZŐK: Vargha Jenő-László: 1-3, 4.1, 4.2.1, 4.2.2, 4.2.4, 4.2.5, 6.1, 6.2, 6.3.2-6.3.6, 6.4, 6.5. Szabó Krisztina-Gabriella:

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Klinikai pszichológusnak lenni a szakmai identitás fő kérdései. Szöveg beírásához kattintson ide

Klinikai pszichológusnak lenni a szakmai identitás fő kérdései. Szöveg beírásához kattintson ide Klinikai pszichológusnak lenni a szakmai identitás fő kérdései Szöveg beírásához kattintson ide Források 1. Klinikai pszichológia. T. J. Trull, E. J. Phares, Osiris, 2004 2. A pszichológia története. M.

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, 2016.04.14. FODOR GÁBOR Miről lesz szó? Problémafelvetés: A pedagóguspálya veszélyes üzem Tapasztalat A kiégés kockázata komolyan veendő

Részletesebben

Karoline Erika Zeintlinger

Karoline Erika Zeintlinger CSALÁDSEGÍTÉS, MENTÁLHIGIÉNÉ MÓDSZERTANI FÜZETEK IV. Karoline Erika Zeintlinger A PSZICHODRÁMA-TERÁPIA TÉTELEINEK ELEMZÉSE, PONTOSÍTÁSA ÉS,, T GAL laz A, J..J E TARTALOM ELŐSZÓ 9 AJÁNLÁSOK 22 BEVEZETÉS

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul)

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul) www.fokuszmodszer.hu A fókuszolás-orientált /i rend/ (A Kántor Árpád, a New York-i TFI által elismert fókusz koordinátor jelölt, valamint Molnár Emese és Szilágyi Veronika fókuszolás-orientált terapeuta

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben