BUDAPESTI NEVELŐ. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata. XLV. évfolyam 3. szám év 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI NEVELŐ. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata. XLV. évfolyam 3. szám 2009. év 3."

Átírás

1 BUDAPESTI NEVELŐ A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata XLV. évfolyam 3. szám év 3. szám

2 Szerkesztőbizottság: Sárik Zoltán, igazgató (a szerkesztőbizottság elnöke), Bíró Ferencné, Foki Tamás, Germánné dr. Vastag Györgyi, Ifi István, dr. Kovácsné dr. Papp Mária, dr. Majoros Anna Felelős szerkesztő: Csillag Ferenc Műszaki szerkesztő: Fábry Gabriella Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFFPPTI) A kiadásért felel: Sárik Zoltán az MFFPPTI igazgatója A folyóirat negyedévenként jelenik meg Szerkeszti és terjeszti a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (1088 Budapest, Vas u Telefon: ) A lapban megjelent írások a szerzők véleményét tükrözik. A 2009/3. szám lezárásának időpontja: augusztus 25. ISSN E számunk szerzői: Demjén Klára, pedagógiai szakértő, MFFPPTI, Budapest Fehérvári Katalin, gyógypedagógus, Budapest, Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó, Budapest Gebauer Ferenc, pszichológus, MFFPPTI, Budapest Herr Nikoletta, pszichopedagógus, ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Károli Gáspár Református Egyetem, Óraadó, tanszéki munkatárs, Budapest Hock Zsuzsanna, pedagógiai szakértő, MFFPPTI, Budapest Makker Orsolya, főiskolai hallgató, Wesley János Lelkészképző Főiskola Pedagógia szak, Budapest Orosz Erzsébet, énektanár, karvezető, Árpád Gimnázium, Budapest Pázsikné Szilágyi Gabriella, közoktatási szakértő, Budapest Pethő Attila, főiskolai adjunktus, Eötvös József Főiskola, Baja Sipos Endre, tanár, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest Sütő Magdolna, pszichológus, MFFPPTI, Budapest Szabó Júlia, középiskolai tanár, szaktanácsadó, Fazekas Mihály Gyakorló Általános iskola és Gimnázium, Budapest Százdi Antal, főtanácsos, Budapest-Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, Budapest Szűcs Zsuzsanna, fuvo la művész, tanár, Budapest Vízy Zsolt, középiskolai tanár, szaktanácsadó, Fazekas Mihály Gyakorló Általános iskola és Gimnázium, Budapest E számunk képanyagát a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Szakiskola (Budapest, VIII. Üllői út 76.), a Wesszely Galériában (MFPTI) kiállított anyagából Varga Ferenc pedagógiai szakértő válogatásában adjuk közre. HELYESBÍTÉS: a Budapesti Nevelő 2008/3. sz. Tóth Péter Béky Gyuláné: Középiskolás tanulók tanulási stílusának vizsgálata című tanulmányában (5. old.) téves hivatkozás jelent meg. Szitó Imre említett tanulmánya 2003-ban a harmadik kiadásban jelent meg. Az első kiadás címe, időpontja és helye: A tanulási stratégiák fejlesztése; (ELTE), Iskolapszichológia füzetek sorozat. A téves közlésért a szerző elnézését kérjük. Csillag Ferenc felelős szerkesztő

3 búcsú BALOGH LÁSZLÓTÓL Az igaz ember eltávozik, de a fénye megmarad. Dosztojevszkij E lapszám szerkesztésekor kaptuk az értesítést, hogy Balogh László, a Bu - dapesti Nevelő korábbi felelős szerkesztője augusztus 24-én elhunyt. Ki is volt Laci bácsi, aki közel egy évtizeden át, hihetetlen igényességgel gondozta a lap valamennyi tanulmányát, cikkét? augusztus 8-án született Szőcén (Vas megye), 1951-ben végezte el a Kőszegi Tanítóképzőt, majd Pesten az ELTE pszichológia szakán szerzett diplomát ig a Pedagógiai Szemle szerkesztőjeként működött ig az MTA aspiránsa között az OPI munkatársa volt ban ismét a Pedagógiai Szemle felelős szerkesztői feladatainak ellátására vállalkozik, s ezt a munkáját 1990-ig végezte. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Pedagógiai Szemle műhelyként működött, sok-sok oktatási kísérlet beszámolója, értékelése látott ott napvilágot, számtalan szakmai vita kapott ott publicitást, s lehetőséget biztosított a fiatal, tehetséges ifjú kutatóknak az első, szárnypróbálgató publikálásra. Szerkesztői tevékenysége alatt, majd azt követően is az OPKMben dolgozott. Nyugdíjba vonulását követően 1997-ben vállalta el a Budapesti Nevelő felelős szerkesztői munkáját, melyről romló egészségi állapota miatt 2007-ben önként mondott le. Hosszú évekig látta el a Magyar Pedagógiai Társaságban az elnökségi tagságot, ő követte a tagok életútját, jubileumait. Kutatóként foglalkozott az értékeléssel Tiszteletteljes replika Adatok az érettségi magyarországi történetéből , de a neveléstörténet XIX. század végi történéseivel, jeles személyiségeivel, így Fináczy Ernővel, Waldapfel Jánossal is. Egész életét végigkísérte a szerkesztői tevékenység, amely igen nagy felelősségtudattal, precizitással párosult. Az általa gondozott tanulmányok mindegyikét évtizedekkel később is idézte. Olyan szerkesztő volt, aki a megjelenésre szánt tanulmány, dolgozat mögött látta az alkotó személyt is. Tapintatosan figyelmeztetett tárgyi tévedésre, egy-egy pontatlanságra, hibára. Olyan műgonddal dolgozott, amely az utódoknak örök példa marad. Akik ismerték, akik valaha is együtt dolgoztak vele, tudják, minden tettét a jó szándék vezette, halk szavú, türelmes, nagy tudású, igen szerény ember volt. Csöndben ment el, ahogy egész életét élte. Csillag Ferenc

4 tartalom búcsú BALOGH LÁSZLÓTÓL... 3 A SZAKTANÁCSADÁS GYAKORLATA Szabó Júlia Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség-készség-fejlesztés területén (Földünk és környezetünk műveltségterület)... 5 ÁLTALÁNOS NEVELÉSELMÉLET Herr Nikoletta: TÜKRÖZŐDÉS éves fiatalok értékválasztásának, értékrendjének vizsgálata Makker Orsolya: A zsebpénz szerepe a gyermekek pénzügyi nevelésében egy vizsgálat alapján MŰVÉSZETFILOZÓFIA: Sipos Endre: Schelling művészetfilozófiájának felhasználása a festői alkotó munkában MÚLTIDÉZŐ Százdi Antal: Gyerekek, minek örülnétek a legjobban? ÓVODAI ÉLET, ÓVODAI NEVELÉS Pázsikné Szilágyi Gabriella: Iskolaérettség iskolai alkalmasság PSZICHOLÓGIA, PÁLYAVÁLASZTÁS Gebauer Ferenc, Sütő Magdolna: Teljesítménymotiváció vizsgálata a pályaválasztási tanácsadásban A NEVELÉSI TANÁCSADÁS MINDENNAPJAI Fehérvári Katalin: Érdekek és érdekellentétek az oktatásban (A változó törvényi szabályozás hatásai) KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA Hock Zsuzsanna: Az iskolai könyvtárak helyzete a fővárosi fenntartású oktatási intézményekben KÜLHON, TAPASZTALATOK, BESZÁMOLÓK, ÉRDEKESSÉGEK Kiváltják az Elektronikus Tanterek az iskolákat 2020-ra? Vízió a 21. századi tanulásról (Demjén Klára gyűjtése és fordítása) ÉVFORDULÓ ÜRÜGYÉN EGY FELOLVASÓÜLÉS SZEMELVÉNYEI Pethő Attila: Énektanításunk kérdései egy bajai zenetanár szemszögéből Orosz Erzsébet: A zenei generativitás kutatása Szűcs Zsuzsanna: A Fénynek földi hang még nem felelt

5 A szaktanácsadás gyakorlata Szabó Júlia Vízy Zsolt A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk műveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelő c. folyóirat és évben megjelent számaiban kollégáink már olvashatták, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium földrajzi munkaközössége számos (oktatási, vezető tanári, szaktanácsadói) feladata mellett méréseket is végez. A évben három budapesti gimnázium mérési adatait tette közzé. Célunk az volt, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a még szinte csak ismeretalapú tanterv (NAT) szerint végzett általános iskolások milyen esélyekkel indulhatnak földrajzból a kompetencia alapú érettségi vizsga új típusú: közép és emelt szint megszerzéséért. Akkor megállapítottuk, hogy a kerettanterv szerint végzett diákok is képesek lesznek a NAT központi vizsgaelvárásainak megfelelni. Szintén ezt a célt tűztük magunk elé, amikor a következő tanévben ( ) már csak az egyik külvárosi gimnázium négy osztályának tanulóit vizsgáltuk ebből a szempontból. A feladatlap A és B változatát e tanévben, ebben az egy gimnáziumban összesen 122 tanuló, csoportonként 61 fő oldotta meg. (Miért csak ezt az egy iskolát? Mert sem erőnkből, sem anyagi erőforrásainkból másra nem futotta.) A mérés szakmai elvein semmit sem változtattunk, úgy ezt nem szükséges még egyszer ismertetnünk. 2. A mérés jellemzői 2.1. A mérés területei Az általános iskolából hozott általános tájékozottság: tájékozódás térben és időben, a kontinensek formakincse és természeti értékeik, valamint Európa és Magyarország témája. 2009/3 5

6 2.2. A mérőeszköz Két feladatlap feladattal, melyet a tanulóknak 45 perces tanítási óra keretében kellett megoldaniuk. Segédeszközként iskolai földrajzi atlaszt használhattak. A feladatokat a mérésben résztvevők két változatban (A és B) oldották meg. A két változat feladatai földrajzi tartalmukat tekintve megegyező kérdéseket tartalmaztak, az eltéréseket a földrajzi helyek különbözősége, ill. a területi számításnál a méretarány különbözősége jelentette. Mindkét változatban feladatot oldottak meg a diákok, melyek esetén 12 feladat a nyílt végűek közé, 4 darab pedig a zártakhoz tartozik. A következőkben ismertetjük a feladatok tartalmát, valamint azokat a tudáselemeket, képességeket és készségeket, amelyeket a feladatok megoldásánál megvizsgáltunk. Az első feladat esetén földrajzi helymeghatározás és éghajlati övezetesség felismerését végezte el a tanuló. Ezzel a feladattal lemérhettük, hogy képes-e a földrajzi atlasz térképeit használni, fel tud-e ismerni összefüggést a földrajzi helyzet és éghajlati övezetesség között. A második feladatban két földrajzi hely koordinátáit kell pontosan kikeresnie a tanulónak és magasságkülönbségüket, valamint légvonalbeli távolságukat kell meghatároznia. Ezen adatok alapján fel kell ismernie az éghajlati övezetet az illető területen. A feladat megmutatta, hogyan bánik a tanuló a térképészeti alapismeretekkel, mennyire lát összefüggést a térképészeti fogalmak között. Lemérhető az is, mennyire képes általános matematikai ismereteit egy másik tantárgyban kamatoztatni. A harmadik feladatban térképészeti alapfogalommal (méretarány) kell tisztában lennie a diáknak, majd egy téglalap területét kell kiszámolnia, ill. átváltani a mértékegységeket. E feladat vizsgálta a legjobban a más tárgyakkal (pl.: matematikával) való koncentrációt, ill. gyakorlatban szerzett ismereteit. A negyedik feladatban a Földön elfoglalt gömbi helyzet ismeretének ellenőrzését vártuk. A tájékozódási képességek minimális ismereteit feltételezi a feladat. Az ötödik feladat az alapvető meteorológiai ismeretek (napi középhőmérséklet, napi hőingadozás) meglétét volt hivatott ellenőrizni, melyeket gyakorlati számítási ismeretek tettek élővé. A fogalmak tiszta használatát, ill. azok gyakorlati alkalmazását várta el ez a tevékenység. A hatodik feladat halmazokba való rendezést takar két alapvető természeti tényező különválasztásával. Rendszerezési képességet és logikai sorok felállítását feltételezi a tanuló részéről. A hetedik feladat földrajzi tartalmú fogalmak képi felismerését várja el példák kíséretében. Nem csak a képi transzformációt, hanem abból a fogalmak tiszta használatát, majd példákkal való összekapcsolását várja a diáktól. A nyolcadik feladat egymáshoz rendelést jelent, alapvető földrajzi tájékozottságot mér Európában. Nem csak földrajzi, de alapvető általános tájékozottságot kíván mérni az általános iskola befejeztével. Információkezelést és lényegkiemelést ellenőriz. A kilencedik feladat ugyanezen kívánalom fordítottját ellenőrzi a tanulóknál: nevezetes ipari márkák országokhoz rendelését kéri. Természetesen a közepes köve- 6 Budapesti Nevelő

7 telményszintet várja el, de feltételez bizonyos történelmi, gazdasági ismereteket, tehát tantárgyi koncentrációt (történelem, irodalom, zene, művészet). A tizedik feladat a földrajzi térben és időben való tájékozottságot ellenőrzi egymáshoz rendelésen keresztül. Egyben vizsgálja a diákok topográfiai ismereteit is. A ti zenegyedik feladat természetföldrajzi diagramelemzést takar, majd az ezzel kapcsolatos fogalmak ismeretét kéri számon. Gyakorlatilag szövegértési képességeket ellenőriz, ill. a válaszok pontos megfogalmazását várja el a tanulótól. A tizenkettedik feladat forráselemzés, a tanuló társadalomföldrajzi ismereteit kívánja kutatni fogalmak ismeretén keresztül. Az adatok helyes leolvasását várja el a diáktól, valamint a kérdésekre vár pontos választ. A tizenharmadik feladat két alapvető természetföldrajzi/társadalomföldrajzi fogalom önálló meghatározását kéri számon. Történelmi háttérismeret meglétét ellenőrzi a feladat. Elsősorban lényegkiemelést feltételez. A tizennegyedik feladat egy táblázat kiegészítését várja el a diákoktól, Magyarország gazdaságföldrajzának témaköréből. Általános tájékozottságot mér gazdasági ismeretek területén. Rendszerezési képességet vizsgál, összefüggések átlátását feltételezi. A szabályok helyes alkalmazását ellenőrzi. A tizenötödik feladat egy magyarországi térképvázlaton való eligazodást feltételez, földrajzi helyek ismeretét ellenőrzi (régi kifejezéssel: vaktérkép segítségével). A tizenhatodik feladat inkább idegenforgalmi, ismeretterjesztő jellegű, ahol a gyakorlati országismeret a cél. Hazánk nevezetességeit illik ismerni és a megfelelő városhoz rendelni. Tantárgyi koncentrációt igényel gyakorlatilag minden tudományterülettel A minta A évi mérésben egy fővárosi gimnázium 9. évfolyamos diákjai vettek részt. A négy osztályban összesen 122 gimnazista diák töltötte ki a teszteket, fő az A és B változatot. Az osztályokra átlagos gimnáziumi tanulói képességek jellemzők. 3. A mérés eredménye Az első táblázatban a feladatlap és a feladatok statisztikai mutatóit olvashatjuk le. 1. táblázat. Tanuló 122 fő. A feladatok és a feladatlap eredménye százalékpontban. Feladat A és B változat együtt átlag szórás min. max /3 7

8 Feladat A és B változat együtt átlag szórás min. max Feladatlap 38,9 12,8 11,8 71,8 A ban végzett mérés átlageredménye 38,9%, nem nevezhető kiemelkedő teljesítménynek. A szórás 12,8, közepesnek mondható. A minimális százalékpont 11,8, a maximum 71,8, mindössze egyetlen dolgozat. Vagyis viszonylag homogén e csoport tanulóinak földrajzi képessége. Nincsenek komoly szélsőségek, kiugróan jó, ill. nagyon gyenge eredmények nem észlelhetők A feladatok megoldottsága százalékpontban A mérés területei alfejezetben leírt 16 db feladat megoldottságát az (1. ábra) mu - tatja százalékpontban. Ahogyan más tantárgyak esetén is történik, itt is előbb a könnyebben megoldható, majd az egyre inkább nehezebb feladatok kerültek sorra. 1. ábra. 8 Budapesti Nevelő

9 Az A és B változat feladatai sorrendben a következő képességeket mérték: 1. feladat: földrajzi helymeghatározás és éghajlati övezetesség: az A feladatban majdnem 50%-ban, míg a B feladatban csak 38%-ban teljesített. 2. feladat: földrajzi helyzet meghatározása, légvonalbeli távolság kiszámítása: szinte azonos színvonalon, de alig 20%-osan teljesített. 3. feladat: a méretarány fogalmának ismerete: nagyon szerény ismeretanyag ról tesz tanúbizonyságot mindkét csoport. 4. feladat: gömbi helyzet a Földön: az A csoport 58%-ot, míg a B csoport 44%-ot teljesített. 5. feladat: a napi középhőmérséklet és napi hőingás fogalma: az A csoport teljesítménye halványabb (alig 30%, míg a B csoportban 36 százalékpont). 6. feladat: természeti tényezők különválasztása: A feladatok közül az egyik legsikeresebb feladatnak tekinthető mindkét csoport esetében. 60% ill., még annál is több. 7. feladat: fényképek földrajzi tartalma: nagyon gyengén ismerik a diákok az ismeretterjesztő földrajzi fotókat. Az A csoportban 20%-, míg a B -ben 30%-ban. 8. feladat: tájékozódás Európában: itt eltérően oldja meg a két csoport az ugyanolyan nehézségű feladatot. 9. feladat: nevezetes ipari márkák országokhoz rendelése: a gyakorlati kérdések is csak közepesen megoldottak. 10. feladat: tájékozódás földrajzi térben és időben: az egyik legsikertelenebbül megoldott feladat: alig 30% ill. annál is gyengébb. 11. feladat: természetföldrajzi adatértelmezés (diagram): komoly különbséggel a B csoport javára, de még mindig gyengén megoldott gyakorlati feladat. 12. feladat: társadalomföldrajzi forráselemzés: a legsikerültebb feladatok közé tartozik az 50% feletti megoldottsággal. 13. feladat: természeti földrajzi és társadalomföldrajzi fogalom-meghatározás: az A csoportban alig 10%-os, míg a B.ben 30%-ban megoldott. 14. feladat: hazánk gazdaságföldrajzi jellemzői: hihetetlenül alulteljesített feladat. 15. feladat: hazai topográfiai ismeretek: mindkét csoportban 50% feletti megoldottsággal. 16. feladat: idegenforgalmi, ismeretterjesztő tényanyag: még mindig csak 20%-nyi sikerrel. 2009/3 9

10 3.2. Teljesítményeloszlás A tanulók közötti teljesítménykülönbségeket az évfolyam szintjén jól szemlélteti a teljesítmény-eloszlási 2. ábra. 2. ábra. Az, hogy ez az iskola hogyan teljesített, ill. hogy milyen teljesítményt értek el a diákok az adott évben, milyen az egyes feladatok megoldási szintje, leolvashatjuk a feladatmátrix adataiból. Sokkal szemléletesebbé válik azonban a teljesítmények eloszlása, ha az adatokból grafikont készítünk. Ehhez a tanulók által kapott pontszámokat rendezzük egy kicsit másképp. A fő kérdés: hányan érték el az egész csoportból az egyes tanulók által elért pontszámot? (Ez tulajdonképpen a gyakoriságot kifejező mutató.) Az oszlopok 10 pontonként változnak. Egy-egy oszlop olyan magas, ahány tanuló teljesítménye esik a sávba. A vízszintes tengelyen a pontszámok, a függőlegesen a gyakoriságok szerepelnek. Az oszlopok 10 pontonként változnak. Az oszlop olyan magas, ahány tanuló teljesítménye esik a sávba. Az ábrán jól látható az általában is megfogalmazható eredmény: az emberek többsége közepes teljesítményt nyújt a hasonló mérések kapcsán. Hasonló helyzet előfordulhat egyetlen írásbeli dolgozat eredményeinek vizsgálatakor is. A közepesek, és a gyenge közepesek száma a legmagasabb ezen az évfolyamon. Jelen esetben viszonylag kevesen (7 fő) vannak a legalsó csoportban, 10 és 20 százalék között. De a lehető legkevesebb (1 fő) jelenti az egész évfolyamon a 70 és 80% közötti teljesítményt. Ilyen eloszlást az élet más területein is tapasztalunk. Azt mondják a statisztikusok, hogy ez a normális. Ezért is kapta az ilyen típusú eloszlás a normális nevet. Ezt a normális eloszlásra utaló grafikont Gauss-görbének, harang görbének is nevezik. Mi következik ebből? Az egyszerű válasz, hogy ezek a tanulók a feladatlap megoldásának idején nagyon szerény tudásról tettek bizonyságot e mérőanyag segítségével a Földünk és környezetünk műveltségterület területén. Ez követ- 10 Budapesti Nevelő

11 kezhet abból az egyszerű okból, hogy a diákok még nem tanulták ezt az ismeretanyagot. (Bár megjegyezzük, hogy a mérőlap az akkor érvényben lévő tantervi elvárások alapján készült.) Normális eloszlás (Gauss görbe) Jól látható, hogy az oszlopok nagysága 10 pontonként változik. (3. ábra) Az egyes oszlopok olyan magasak, ahány gyerek teljesítménye esik a sávba. Pl. az első oszlopban 7 fő található 10-20% között. Nincs olyan ebbe a gimnáziumba beiratkozott tanuló, aki 10% alatt teljesített volna, de ugyanakkor olyan sincs, akinek teljesítménye 80% fölé emelkedett volna. Természetesen vizsgálhatjuk az érem másik oldalát, vagyis a mérőeszközt (a feladatlapot is!), jelen esetben a tesztet. Esetleg lehetett a feladatlapban olyan kérdés, amelyet még nem tanultak ezek a diákok, vagy nem olyan hangsúlyozottan tanultak az egyes általános iskolákban. 3. ábra. Az, hogy az iskola hogyan teljesített, ill. hogy milyen teljesítményt értek el a diákok az adott évben, milyen az egyes feladatok megoldási szintje, leolvashatjuk a feladatmátrix adataiból. Sokkal szemléletesebbé válik azonban a teljesítmények eloszlása, ha az adatokból grafikont készítünk. Ehhez a tanulók által kapott pontszámokat rendezzük egy kicsit másképp. A fő kérdés: hányan érték el az egész csoportból az egyes tanulók által elért pontszámot? (Ez tulajdonképpen a gyakoriságot kifejező mutató.) Az oszlopok 10 pontonként változnak. Egy-egy oszlop olyan magas, ahány tanuló teljesítménye esik a sávba. 2009/3 11

12 A vízszintes tengelyen a pontszámok, a függőlegesen a gyakoriságok szerepelnek. Az oszlopok 10 pontonként változnak. Az oszlop olyan magas, ahány tanuló teljesítménye esik a sávba. A közepesek, és a gyenge közepesek száma a legmagasabb ezen az évfolyamon. Jelen esetben viszonylag kevesen (7 fő) vannak a legalsó csoportban, 10 és 20 százalék között. De a lehető legkevesebb (1 fő) jelenti az egész évfolyamon a 70 és 80% közötti teljesítményt Az osztályok teljesítménye Az osztályonkénti és feladatonkénti százalékpontos táblázatban jól látszik, hogy a tanulók tudásszintjében nagy különbségek vannak. Biztató jel, hogy a hatodik és a nyolcadik feladatban, ahol szakmai ismeretek egymáshoz rendelését és megadott ismeretterjesztő jellegű ismeretek visszakérdezését vártuk, legalább az elvárható középiskolai minimális elégséges szintjét megütötte a válaszok átlagszintje. Sajnos még 10% alatti átlagos feladat megoldottsági szintek is megjelennek (pl. 13. és 16. feladat), ami tulajdonképpen aggasztó helyzetre utal. Bizonyos alapvető földrajzi fogalmakkal és a magyarországi gazdasági folyamatokkal e tanulóknak még csak felületes képe sem alakult ki az általános iskola elvégzésével. A 4. és a 12. feladat, mely földrajzi helymeghatározást és a népességi adatok ábráról való leolvasását jelenti körülbelül 50%-os teljesítményt mutat. Vé leményünk szerint itt lehetünk igazán elégedetlenek, hiszen itt mutatkozik meg a tanulók minimális ábraolvasó képességének, ha úgy tetszik kompetenciájának hiánya. Erre a kompetenciára az új típusú érettségi feladatoknál minden tantárgyban nagy szükségük van a tanulóknak. Az osztályok átlageredményei maguktól beszélnek (4. ábra). Alig-alig van a tanulócsoportok között minimális különbség. Mintha a 9.a csoportja valamivel gyengébb lenne, de alapvetően nagyon-nagyon minimálisak az átlagban kimutatható különbségek. 4. ábra. 12 Budapesti Nevelő

13 Az A feladattípus megoldása esetén a következő részeredmények születtek: Az átlag feletti teljesítményt regisztrálja az 1., a 4., a 6., 8., 12., 15. feladat. Tájékozottak a tanulók a földrajzi helymeghatározás és éghajlati övezetesség témában (1. feladat), a gömbi helyzet felismerésében (4. feladat), energiahordozók és ásványkincsek halmazokba rendezésében (6. feladat). Európai nevezetességekben való tájékozottságot (8. feladat), társadalomföldrajzi forráselemzést cé loz meg a (12. feladat), majd hazánk térképen (vaktérképen) való eligazodást mér a (15. fel adat). Az A változatban átlagosan, minden csoport által gyengén megoldott feladatok a 2., a 7., a 13., és a 14. feladat. Ezek földrajzi koordináták ismeretét, légvonalbeli távolság számítását, térképészeti alapismerek összefüggésekben való megértését és számítását, valamint matematikai gyakorlati számítások alkalmazását jelentik (2. feladat). Nehéznek bizonyult még a földrajzi tartalmú ábrák és a fogalmak egymáshoz rendelése is (7. feladat). Egyedi természeti- és társa dalomföldrajzi fogalmak pontos meghatározását várja el a diáktól (13. fela dat). Szintén egymáshoz rendelést vár el a 14. feladat hazai gazdasági központok és gazdasági ágak között: kevés sikerrel. Átlagosan sikerült a 3, a 9., a 10., 11., 16. feladat. Ezek a feladatok térké pé - szeti alapfogalmak ismeretét és számítást (3. feladat), iparcikkek országokhoz való rendelését (9. feladat), a földrajzi térben és időben való tájékozottságot (10. feladat), valamint klímadiagram elemzését (11. feladat) és hazánk idegenforgalmi nevezetességei között történő tájékozottságot mérik. A B feladattípus (4. táblázat) eredményeként a következő részeredmények születtek: Az átlag feletti teljesítményt regisztrálja az 1., a 6., a 11., 12., 15. feladat. Tájékozottak a tanulók a földrajzi helymeghatározás és éghajlati övezetes - ség (1. feladat), energiahordozók és ásványkincsek halmazokba rendezésében (6. feladat), klímadiagram elemzésében (11. feladat), ahol a kérdés társa dalomföldrajzi forráselemzést céloz meg a (12. feladat), majd hazánk munkatérképen (vaktérképen) való eligazodást mér (15. feladat). A B változat esetén minden csoport által gyengén megoldott feladatként számontartott a 2., a 7., a 10., és a 14. feladat. Ezek földrajzi koordináták ismereteit, légvonalbeli távolság számítását, térképészeti alapismerek összefüggésekben való megértését és számítási alkalmazását, valamint matematikai gyakorlati számítások alkalmazását jelentik (2. feladat). Nehéznek bizonyult még a földrajzi tartalmú ábrák és a fogalmak egymáshoz rendelése is (7. feladat). A földrajzi térben és időben való pontos tájékozódást várja el a diáktól a 10. feladat. Szintén egymáshoz rendelésre számít a 14. feladat hazai gazdasági központok és gazdasági ágak között: kevés sikerrel. Átlagosan sikerült az 1., a 3., a 4., az 5., a 8., a 9., és a 13. feladat. Véleményünk szerint az egyik legszemléletesebb ábrázolási mód az oktatásban szokásos mérések esetén az ún. dobozdiagram. 2009/3 13

14 5. ábra. Az osztályok és az évfolyam teljesítmény-eloszlásai Ez az ábrázolási mód (5. ábra) az illető osztályok teljesítményét a valósághoz egészen hűen képes visszaadni. Az életben egy-egy doboz egy osztálynak felel meg, Az egyes dobozok teteje a teljesítmények mindig 75%-nál, alja pedig 25%-nál húzható meg. Fontos még azt is ismerni, hogy az egyes dobozokban a minta fele mindig benne van. Az ábrából jól leolvasható, hogy ezek a budapesti gimnáziumi osztályok nagyon hasonlítanak egymáshoz az adott pillanatban mért képességek, készségek alapján. Alig-alig van közöttük különbség teljesítményük színvonalát tekintve. A tömörebb doboz homogénabb: jelen esetben a 9.b osztály szinte azonos képességű tanulókkal rendelkezik az indulás pillanatában, szeptemberben. A gyerekek tudása itt csak 10-15% pont különbségeket mutat. Érdekes lenne látni további fejlődésüket egy-két tanév múlva. A dobozban húzódó vonal a medián: ott van az 50%. Amikor magas a doboz, akkor széthúzódik az illető osztály teljesítménye. A jelenlegi ábrán ezt két osztály is bizonyítja, nevezetesen a 9.a és a 9.b osztály. Figyelemreméltó azonban, hogy a 9.a osztályban található a leggyengébb és a legjobb teljesítmény is. A 9.d osztályban sokan vannak a medián körül, ebben az osztályban a legjobb az átlagteljesítmény (a középiskolákban az oktatási törvény szerint maximum 35 fő tanul egy osztályban). Ebben az osztályban az alsó teljesítményszint 13% pont, a felső 61% pont. A két érték között van a 35 fő. A fekete vonal a 15-dik fő. Tehát 7 fő lefelé jelenti a doboz alját, 7 fő felfelé jelenti a doboz tetejét. A tanulók teljesítményben nagyon közel vannak egymáshoz. Ezt az osztályt rögtön azonos szintről lehet fejleszteni a középiskolai és az érettségi követelményeknek megfelelően. 14 Budapesti Nevelő

15 4. Következtetések 4.1. Az eredmények vizsgálata a középiskolai érettségi megszerzéséhez szükséges képességek oldaláról A mai érettségi feltételezi a következő kulcskompetenciák meglétét: Döntési Együttműködési Életvezetési Információk kezelése Kommunikációs Komplexitás kezelése Kritikai Lényegkiemelő Narratív Problémamegoldó Szabálykövető 4.2. Ezen kompetenciaterületeket megpróbáltuk a következő gyakorlathoz közelálló feladatokkal lemérni: A gömbi tájékozódás képessége. A földrajzi fokhálózat kezelésének készség szintű ismerete (földrajzi helymeghatározás). Világtájak szerinti tájékozódás a földgömbön és a térképen. A térkép jelrendszerének készség szintű használata és segítségével egyszerű számítások elvégzése. A természetföldrajzi alapfogalmak ismerete, rendszerezése, egymáshoz rendelése, példákkal történő megvilágítása. A felszínformák fogalmának ismerete, elhelyezése térben és földtörténeti időben. Társadalomföldrajzi, iparföldrajzi helytörténeti nevezetességek topográfiai ismerete. Diagram adatainak leolvasása és egyszerűbb összefüggések felfedése. Térben és időben való tájékozódás, topográfiai ismeretekkel összekapcsolva. 2009/3 15

16 4.3. Mely írásbeli feladattípusokra lesz az új típusú közép- és emeltszintű földrajzi érettségi vizsgán elsősorban szükség? (A feladattípusok melletti számok az általunk kipróbált feladatok sorszámát jelenti a feladatlapokban.) 1. Feleletválasztásos (6.) 2. Asszociációs (6., 10., 14., 16.,) 3. Relációanalízis (10.) 4. Feleletalkotásos (1., 2., 7., 8., 9., 13.) 5. Rajzos/térképes (15.) 6. Számítási feladatok (2., 3., 5.) 7. Elemzési feladatok (11., 12.) 4.4. Melyek azok a képességek, melyek saját szakterületünkön, a Földünk és környezetünk tantárgy területén legeredményesebben fejleszthetők, s ezek az új típusú érettségi sikeres megszerzéséhez hozzájárulnak? (A zárójelben feltüntetett számok az általunk megíratott feladatok sorszámát je - lölik.) 1. A világban való eligazodáshoz szükséges térbeli és időbeli tájékozódó ké pes ségek kifejlesztése (útvonalvezetés, séta, időszámítási gyakorlatok). (1., 2., 4., 10., 15.) 2. Információhordozók használati képességének kialakítása Forráselemzés: ábra, kép elemzése (11., 12.) Tájékozódás: objektum felismerése fotón (15.) 3. Oknyomozási képesség fejlesztése. Folyamatmagyarázat. Folyamatábra. Logikai láncok összeállítása (6.) Esetelemzés (3., 14., 16.) Prognosztizálási képesség megalapozása (12.) 4. A modellekben való gondolkodás képességének kialakítása. Modellábrák készítése, értelmezése. Tipikus tájak feldolgozása. (7.) Modellek (terepasztali, kísérleti). 5. Gyakorlati jártasságok, készségek. (11.,12.) Kritikai, tárgyalási készség kialakítása. Jártasság kialakítása a döntéshozatalban. A környezetért felelős magatartás kialakítása. Riport készítése. Állásfoglalás, érvelés, vita. Szerepjáték. Helyzetgyakorlat. 16 Budapesti Nevelő

17 4.6. Mennyiben teljesülnek az érettségi vizsga elvárásai az itt vizsgált mintában? A feladatok tehát, mint ahogyan azt már említettük az érvényben lévő tanterv szerinti követelményrendszert tartalmazzák. Mivel a minta egy iskola egy évfolyamát érinti, így csak óvatos következtetések vonhatók le belőle. A képességet és készségeket, mai szóval kompetenciákat ellenőrző feladatok közül elfogadhatónak, sőt eredményesnek is mondható az ábraelemzések, a klímadiagramok elemzését és az egymáshoz rendeléseket (energiahordozókásványkincsek, nevezetességek-földrajzi helyek) vizsgáló kérdések. Kimondottan gyengén megoldottak a földrajzi helymeghatározáshoz, a gömbi helyzethez és a térképészet-matematikai összefüggésekhez, valamint a fogalmak pontos meghatározását jelölő feladatok. Egységesen megállapítható, hogy saját hazánk, Magyarország tananyagának oktatása az általános iskolában sikertelen. A leggyengébben megoldott feladatok közé tartozik minden hozzá kapcsolódó kérdés. Ennek ellenére feltételezhetjük, hogy az egyes osztályok felzárkóztatása után a mai érettségi követelményrendszer földrajzból nagy valószínűséggel elérhető lesz a gimnázium tanulói számára. Irodalom Az iskolai tudás (Szerkesztette: Csapó Benő), Osiris Kiadó, Báthory Zoltán: Rendszerszintű pedagógiai felmérések, Iskolakultúra 8., Budapesti Nevelő, A Fővárosi Pedagógiai Intézet Szakmai Folyóirata, 2005/1-2. Csapó Benő: A tanulói teljesítmények értékelésének méréses módszerei, MM Vezetőképző és Továbbképző Intézet, Budapest, Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest, Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Könyvkiadó, Falus Iván: Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Friedrich W. Kron: Pedagógia, Osiris Kiadó, Budapest, Honnan hová tart a szaktanácsadás? 10 éves a Magyarországi Pedagógus Szaktanácsadók Egyesülete, Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, Jelentés a magyar közoktatásról Kiss Margit-Mezősi Károly-Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában, NAT-TAN sorozat, OKI Budapest, Makádi Mariann: Földönjáró, Módszertani kézikönyv gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére 1., 2., Stiefel-Eurocart Kft., Budapest,2005. Nagy József: Az Alapműveltségi vizsgaközpont feladatai a közoktatás eredményorientált irányításában és fejlesztésében, In: Pedagógiai Diagnosztika/1., Alapműveltségi Vizsgaközpont, Nagy József: Egységes és differenciált vizsgakövetelmények, egységes és differenciáló értékelés In: Pedagógiai Diagnosztika/1., Alapműveltségi Vizsgaközpont, Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában, Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszék, /3 17

18 Pavlik Oszkárné-Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve, Tanácsadás-Fejlesztés, Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, Pedagógusmesterség-kulcskompetenciák, Innovatív pedagógusok a Belváros-Lipótvárosban, Pedagógiai szolgáltató központ, Schwanitz, Dietrich: Bildung (Alles, was man wissen muss), Goldmann Verlag, Vári Péter (szerk.): Pisa-vizsgálat 2000., Műszaki könyvkiadó, Budapest, Budapesti Nevelő

19 Általános neveléselmélet Herr Nikoletta TÜKRÖZŐDÉS éves fiatalok érték-választásának, értékrendjének vizsgálata Ha hiszünk abban, hogy gyermekeink számára is szükség van az értékek világára, akkor tudomásul kellene vennünk, hogy az értéktanulás kettős fo - lyamat. Egyrészt ideológiai szintű értékközvetítésekből, másrészt a mindennapi életben megragadható tapasztalatok összességéből szerveződik. Ta - pasztalatokat leginkább a mindennapi cselekvések során szerezhet az ember. Az iskola viszont nem cselekedteti, még csak nem is gondolkodtatja, nem helyezi a tanulókat potenciális problémahelyzetekbe. Gyermekeink igen otthonosan mozognak az integrált egyenletek világában, fel tudják sorolni Afrika országainak fővárosait, de nem tudnak dönteni jó és rossz, helyes és helytelen viselkedésformák között. Szinte elvesznek az értékek a morál világában. A modernitás felgyorsította az életritmust, általános követelménnyé formálta a fejlődést és haladást. A fogyasztói társadalomban mindez elvezetett a társadalmi normák és értékek átalakulásához. A modernizáció ugyanis együtt jár az értékek polarizációjával, egyfajta plurális értékrend formálódásával, amely teljességét a posztmodern, globalizálódó világában nyeri el fokozatosan. (Pikó o.) Az individualizált társadalomban az egyén vált a társadalom alapegységévé. Az interperszonális viszonyok emancipálódnak, az előírt normák és társadalmi kötelezettségek fellazultak, ami együtt jár az értékek átrendeződésével. Az em - bereknek az individualizált társadalomban is szükségük van társas kapcsolatokra. A közösségi értékek figyelembevétele elkerülhetetlen az egyéni, saját individualizált értékrend mellett. A közösségekben pluralizált értékeket képviselő egyének működnek, de mindegyikükre vonatkoznak a társadalmi előírások. Ezeket betartva, a saját életmódjuknak megfelelően, bármilyen értékrendet követhetnek az egyének. (Pikó 2004.) A modernitás kora, éppen az egységes világkép, világnézet megszűnésével és plurális értékrendjével, nagyon sok bizonytalanságot hordoz magában. A globalizáció és a technikai fejlődés óriási lehetőséget ad az emberek kezébe. A virtuális elérhetőség szinte megszünteti az emberek, az országok, a földrészek közti távolságot, pillantok alatt teremt információs forráslehetőséget. Ez biztonságot nyújt az ember számára, ugyanakkor a fel nem dolgozható változás, fejlődés elbizonytalanít. Az egységes világkép és értékrendszer megszűnése hangsúlyozottan hat az identitását kereső serdülőre. Ebben a korban formálódnak, alakulnak ki az érték- 2009/3 19

20 fogalmak. Kialakulóban vannak az értékeszmények, amelyekhez a serdülő keresi a konkrét személyi megfelelőt. Ez az eszményképek keresésének az időszaka. Tapasztalható mindezek mellett, hogy a felnőttektől érkező normák elutasítása mellett felerősödik a kortársak, a kortárs kisközösségek, szubkultúrák hatása. Ezekben a csoportokban nem biztos, hogy a serdülő a cselekvéseket a valóságos értelmük alapján tudja megítélni. Fel kell ismernünk tehát, hogy a valóságban az értékek ellentmondásosan kapcsolódhatnak a viselkedési módokhoz és a nem értékjellegű dolgokhoz egyaránt. Vajon a serdülőkor jellegzetes tünetei, konfliktusai miként befolyásolják a fiatalok értékrangsorát és erkölcsi döntéseit? A pedagógia szerepét hangsúlyozó kutatások szerint az értékek közvetítése a nevelés feladata, melyben nagy szerepet kap a családon kívül a másodlagos szocializálódás szintér, az iskola. A pedagógusok feladata a kultúra javait átadni a következő nemzedék számára. Minden pedagógus tapasztalja, hogy az iskolában egyre erősödnek a magatartás-viselkedés problémákban, mint tünetekben megjelenő jelenségek. Nap, mint nap hallhatunk és láthatunk azokról a hírértékű jelenségekről éves gyermek késel meg idősebb fiatalt; egy 16 éves úgy megveri egyik társát, hogy az később belehal a sérüléseibe, tizenéves fiatalok módszeresen rabolnak ki óvodákat, amik azt tükrözik, hogy modern világunkban nem azok az értékpreferenciák, amiket eddig megszoktunk. Szinte mindent meg lehet tenni, nem értékes az, ha képesek vagyunk indulatainkon uralkodni, ha képesek vagyunk szükségleteink azonnali kielégítési vágyát késleltetni, nem tisztlejük a másikat, de szinte már önmagunkat sem, és már elavult értéknek tűnik az emberi lét. Minden felelősséget érző felnőtt és pedagógus számára megválaszolandó kérdés: Képes-e, felkészült-e a pedagógia, a pedagógus társadalom a tünetek enyhítésére? Lehet-e, és ha igen, akkor milyen módon lehet formálni a serdülők, s ezzel a felnövekvő generáció értékorientációs attitűdjét? Ahhoz, hogy a gyakorlat számára átjárhatóvá tegyük az értékek világát, szükségesnek tartottam, hogy a tanulmány alapját a vizsgálatok elvégzése előtt az értékekkel kapcsolatos rövid, elméleti összefoglalás adja. Az értékek világa Az értéktudat, értékorientáció, értékrendszer, értékítélet, értékválasztás, érték közvetítés, értékközvetítés és még megannyi értékkel kapcsolatos kifejezés, összetett fogalom, melynek alapját az ÉRTÉK szó, illetve ennek értelmezési tartalma képez. Minden elvont fogalom különféle megközelítési módok alapján határozható meg, mely megközelítési módok a különféle tudományterületek terminológiájával definiálják az adott fogalmat. 20 Budapesti Nevelő

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képességkészségfejlesztés. mőveltségterület/(3. rész )

A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képességkészségfejlesztés. mőveltségterület/(3. rész ) Szabó Júlia Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képességkészségfejlesztés területén /Földünk és környezetünk mőveltségterület/(3. rész ) 1. Bevezetés A 2007-2008. tanévben is folytattuk

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga I. feladatlap. NINCS megoldásához nem. tárolására és használható

II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga I. feladatlap. NINCS megoldásához nem. tárolására és használható A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA 120 perc 15 perc 20 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A biztosítja vizsgázó A vizsgabizottságot működtető intézmény

Részletesebben

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 1 perc 240 perc 20 perc 100 pont 0 pont 100 pont 0 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek CGB1203 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens A tantárgyfelelős

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat A Kecskeméti Református Általános Iskola 2014. évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése Hatodik évfolyam. Létszámadatok: 1. táblázat A hatodik évfolyamon a 91 tanulóból 8 fő SNI és egyéb rész-képesség

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Matematika írásbeli érettségi vizsga eredményessége Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium

Matematika írásbeli érettségi vizsga eredményessége Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium Matematika írásbeli érettségi vizsga eredményessége Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium Előzetes megjegyzések: A kétszintű érettségi vizsga szoftvere a matematika írásbeli vizsgadolgozatokról csak az I.

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára. Tisztelt Szülők!

Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára. Tisztelt Szülők! Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára Tisztelt Szülők! Mint Önök bizonyára jól tudják, az első évfolyamosok beiratkozására április 28-30. között kerül sor az állami fenntartású

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ Ú T M U T A T Ó SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 2009. december A 2009/2010. tanévi bemeneti mérés eredményeiről egyetlen Iskolajelentést kap az iskola. Ez egy

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2007

Országos kompetenciamérés 2007 Országos kompetenciamérés 2007 Év végi értékelés Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola Bevezető Az Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal zajlott le, a mi iskolánkban a negyedikes,

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016 A szociometriai felmérés A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50

Részletesebben

Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. M A T E M A T I K A 9. é v f o l y a m Javítókulcs A változat

Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. M A T E M A T I K A 9. é v f o l y a m Javítókulcs A változat Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Kompetenciaalapú mérés 008/009. M A T E M A T I K A 9. é v f o l y a m Javítókulcs A változat Minden

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE JUHÁSZ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2600 Vác Báthori u. 17-19 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján JUHÁSZ

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL, AZ ERDEI FERENC KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, A MAKÓI OKTATÁSI KÖZPONT, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE EREDMÉNYEIRŐL I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Huzella Tivadar Általános Iskola. {mgmediabot2}path=images/video/idegennyelv.wmv width=352 height=288{/mgmediabot2}

Huzella Tivadar Általános Iskola. {mgmediabot2}path=images/video/idegennyelv.wmv width=352 height=288{/mgmediabot2} Idegen nyelvi A munkaközösség-vezetõ rövid, videón való bemutatkozását követõen kérjük, olvassa el a munkaközösség munkájáról szóló tájékoztatót is. (Ha felnagyítva kívánja megtekinteni a felvételt, kattintson

Részletesebben

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

II. A VIZSGA LEÍRÁSA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Emelt szint 120 perc 15 perc 240 perc 30 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42) 447-545 E-mail: sipkay@chello.hu http://www.sipkay.hu

Részletesebben