A kommunikáció egyes funkcióinak vizsgálata multimédiás környezetben 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kommunikáció egyes funkcióinak vizsgálata multimédiás környezetben 1"

Átírás

1 Boda I. Károly Porkoláb Judit A kommunikáció egyes funkcióinak vizsgálata multimédiás környezetben 1 A kommunikáció széles körben elfogadott alapmodellje a klasszikus Shannon-Weaver modell. Ezt számos modell bővíti ki, rendszerint különböző szempontokat és megközelítésmódokat választva (például marketingkommunikációs szempontokat vettünk figyelembe az 1. ábrán és szemiotikai szövegtani megközelítést vettünk alapul a 2. ábrán). Néhány szerző, a teljesség igénye nélkül, akinek a gondolatait felhasználjuk előadásunkban: Karl Bühler (pszichológia), Karl Popper (filozófia), Roman Jakobson (nyelvészet), Jesse Delia és Barbara O Keefe (kommunikációelmélet, konstruktivizmus), Petőfi S. János, Umberto Eco (szemiotika), Füst Milán, T.S. Eliot (irodalomelmélet), Philip Kotler, Al Ries és Jack Trout (marketingkommunikáció), C.G. Jung, Thomas Gordon, Pléh Csaba (pszichológia). A különböző modellek és megközelítésmódok alapján a kommunikáció meghatározott alap- és kiegészítő funkcióihoz jutunk el (ld. 1. táblázat). Előadásunkban először röviden összefoglaljuk és rendszerezzük a kommunikáció általunk legfontosabbnak tartott funkcióit, különös tekintettel a multimédiás közeg néhány alapvető jellegzetességére. Ezután példákon keresztül elemezzük a kommunikáció fatikus, expresszív, poétikai és konatív funkcióinak sajátosságait, elsősorban a képi kommunikációt alapul véve. 1 Előadás a Multimédia az oktatásban 2009 c. konferencián. (Debreceni Egyetem, Informatikai Kar; Debrecen június 25.)

2 Bevezetés A kommunikáció alapmodellje a klasszikus Shannon-Weaver modell. Ezt egészítsük ki egy kognitív szűrővel, amely a legfontosabb kommunikációs gátakat (Kotler 1991:498), pontosabban az ezeknek megfelelő kognitív funkciókat jelöli: a szelektív figyelmet, a szelektív torzítást és a szelektív emlékezetet. Így a következő sematikus ábrát kapjuk: 1. ábra A kommunikáció leegyszerűsített modellje A modell ilyen formában aszimmetrikus, a vevőoldalra helyezi a hangsúlyt, mivel a dekódoló funkciót bővítjük (természetesen a visszacsatolási ágon szereplő dekódolót is kiegészíthetjük egy kognitív szűrővel). Egyébként érdemes megjegyezni, hogy Shannon és Weaver modellje eredetileg nemcsak aszimmetrikus, hanem egyirányú is volt: A visszacsatolás nem szerepelt Shannon és Weaver modelljében; más kibernetikusoknak kellett az olyan fogalmakat bevezetni, mint például az interaktivitás [...] (Griffin 2001:38) Ha az adó célzottan figyelembe veszi a vevőoldali kognitív szűrő működését (pl. megfelelő figyelemfelkeltő módszereket használ stb.), a kódoló is értelemszerűen kiegészíthető egy ellen kognitív szűrővel, de ettől most eltekintünk.

3 A modell tovább finomítható például a Petőfi S. János által kidolgozott szemiotikai szövegtan komplex szövegmodelljének felhasználásával (vö. Petőfi 2004), amely a verbális szövegek mellett a multimediális szövegek sajátosságait is figyelembe veszi. Eszerint a megközelítés szerint szükségesnek látszik egy rekonstrukciós funkció elhelyezése is a dekódoló funkció vevőoldalán, amely a verbálisan dekódolt üzenet gondolati képpé alakítását (az ún. relátum-imágó vagy ReIm funkciót) jelöli (ld. a 2. ábrát). Az áttekinthetőség érdekében az ábrán a vevőtől az adó felé mutató, az ábrán feltüntetett folyamattal analóg visszacsatolási folyamatot nem ábrázoltuk. 2. ábra A kommunikáció kibővített modellje Meg kell jegyeznünk, hogy a kommunikáció folyamatát szemléltető ábrák nem teljesen pontosak: a kódolási folyamat nyilvánvalóan az adó, mint általános értelemben vett megismerő ( intelligens ) rendszer részét, annak egy alapvető eljárását képezi függetlenül attól, hogy emberről vagy (esetleg) számítógépről van szó. Másképpen megfogalmazva az adó valósítja meg, implementálja kódolást, és ugyanezt mondhatjuk el a vevő és a dekódoló folyamat viszonyáról. Végezetül pedig tegyük hozzá, hogy az az adóhoz, ill. vevőhöz mint intelligens rendszerekhez megfelelő tudástartalmakat kell társítanunk, bár ezek az ábrán szintén nem jelennek meg.

4 Itt a fogalmak pontos használata érdekében fontos megjegyeznünk, hogy a kódolási folyamat inputja az üzenet, outputja pedig a kód (amelyet fizikailag valamilyen jel hordoz), a dekódolási folyamat pedig ennek az ellentéte; továbbá a kommunikáció többnyire multimediális, azaz párhuzamosan több verbális és nem verbális csatornán, médián keresztül valósul meg (ilyenek például a szöveges, audio, képi, és videocsatornák). A számítógép-számítógép közötti kommunikációt leíró és nemzetközi szabványként elfogadott OSI modell konstrukciós elveiből kiindulva célszerűnek tűnik a csatorna fogalmát az ember-ember vagy az ember-számítógép kapcsolat esetében is általánosítani, és a fizikai csatornák mellett magasabb szintű, absztrakt csatornákról (vagy rétegekről, szintekről, modalitásokról stb.) beszélni. Egyébként a közvetlen emberi kommunikáció szakirodalma is ilyen általános értelemben használja a csatorna fogalmát, beszél például az (elsősorban) érzelmek kifejezésére szolgáló nemverbális kommunikációs csatonákról (pl. Buda 2001, Fercsik-Raátz 2006). Ilyenkor multimodális kommunikációról beszélhetünk, amelynek egyik legfontosabb kritériuma a különböző csatornákon egyidejűleg megvalósuló kommunikáció koherenciája (szokás szinergikus, szinesztetikus vagy kollatív kapcsolatról is beszélni, nagyjából hasonló értelemben).

5 1. az integrált kommunikációs modell funkcióinak áttekintése Az alábbi táblázatban megkíséreltük néhány ismertebb kommunikációs modell alapvető funkcióit együtt feltüntetni és egyszersmind csoportosítani. Az így kapott, és a továbbiakban általunk használt integrált kommunikációs modell funkciói a következőek: 1.1 táblázat A főbb kommunikációs funkciók sorszám funkció modell és terminológia I.1 fatikus vagy kapcsolatfenntartó funkció I. A kommunikáció kiegészítő funkciói I.2 poétikai, esztétikai vagy művészi funkció referenciális, viszonyítási, I.3 szemantikai, jelölő vagy reprezentatív funkció I.4 metanyelvi, magyarázó vagy értelmező funkció személyes konstrukciók Jakobson Jakobson Jakobson; Guiraud; Milewski; Zawadowski; Bańczerowski Jakobson Delia II. A kommunikáció alapfunkciói II.1 II.2 II.3 II.4 expresszív, (ön)kifejező, emotív vagy affektív funkció expresszív tervező gondolkodásmód konatív, kontroll, felhívó, impresszív vagy kommunikatív funkció konvencionális tervező gondolkodásmód informatív, tájékoztató, kijelentő, leíró, ábrázoló, szimbolikus vagy közlő funkció kommunikatív funkció kritikai vagy értékelő funkció retorikai tervező gondolkodásmód Bühler; Popper; Jakobson; Rosengren; O Keefe Bühler; Popper; Jakobson; Rosengren O Keefe Bühler; Popper; Rosengren (a további szerzők felsorolását lásd a referenciális funkciónál) Martinet; Bańczerowski Popper O Keefe A modell funkcióiról itt röviden csak annyit, hogy a Jakobson-féle kommunikációs modellben eredetileg szereplő referenciális funkciót a táblázatban két funkció, a referenciális funkció (az eredetinél szűkebb értelemben) és az informatív funkció valósítja meg, valamint új funkcióként megjelenik a Karl Popper által bevezetett kritikai funkció. A többi modellben szereplő és rendszerint különböző néven szerepeltetett funkciók hozománya az egyes funkciók tartalmának részletes kifejtésekor jelenik majd meg.

6 A fenti funkciók elsősorban a legáltalánosabban a teljes megismerési folyamat részeként értelmezett kódolási és dekódolási folyamatokban érhetőek tetten (utóbbiba beleértve a kognitív szűrő és a rekonstrukciós funkció működését is). A funkcióknak többnyire egyaránt vannak verbális és nem verbális komponenseik is. A kommunikációs csatorna általános fogalmát használva a következő rétegmodellhez juthatunk el, például az ember-gép kommunikációt alapul véve: Megjegyezzük, hogy a funkcióknak megfeleltetett rétegek sorrendje a modell jelenlegi kidolgozottsági szintjén egyelőre csak hipotézis (bár természetesen vannak bizonyos fogódzóink, például az alacsonyabb és magasabbrendű funkciók szétválasztása, lásd később). A rétegmodell alapvetően statikus, a különböző kommunikációs folyamatok leírásához hasonlóan a korábban említett OSI modellhez az egyes rétegekben megfelelő protokollok leírására van szükség.

7 A különböző funkciókat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Az egyik lehetőség az ún. alacsonyabb magasabbrendű nyelvi-kommunikációs funkciók különválasztása, amely az egyes funkciók egymásra épülését fejezi ki (vö. Popper 1998:97): 1.2 táblázat alacsonyabb és magasabbrendű nyelvi-kommunikációs funkciók expresszív funkció alacsonyabbrendű funkciók konatív funkció informatív funkció magasabbrendű funkciók kritikai funkció Egy másik lehetőség egyelőre szintén hipotézisként a kommunikáció alap- és kiegészítő funkcióinak párba állítása, funkciócsoportok kialakítása (megjegyezve, hogy az egyes kiegészítő funkciók hatása a funkciók egymásra épülése miatt értelemszerűen az alacsonyabb szinten lévő alapfunkciókra is kiterjed): kiegészítő funkciók fatikus funkció poétikai funkció referenciális funkció metanyelvi funkció 1.3 táblázat funkciócsoportok kialakítása alapfunkciók expresszív funkció konatív funkció informatív funkció kritikai funkció funkciócsoport lehetséges célja KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA VISZONY KIALAKÍTÁSA ÜZENET MEGÉRTÉSE ÜZENET ÉRTELMEZÉSE

8 A csoportosítások egy lehetséges alkalmazása: a biológiai (genetikai) versus társadalmi-kulturális meghatározottság kérdésében (óvatosan) megfogalmazhatjuk azt a hipotézist, hogy míg az alacsonyabbrendű funkciókhoz köthető viselkedésformák főként biológiai meghatározottságúak, vagyis ezek esetében létezhetnek genetikailag kódolt ( invariáns ) kommunikációs protokollok, addig a magasabbrendű funkciókhoz köthető viselkedésformák esetében jóval több a társadalmi-kulturális meghatározottságú tényező.

9 A kommunikáció alacsonyabbrendű, affektív és konatív vonatkozásainak elemzésekor négy fő funkciót vagy réteget különíthetünk el. (1) A fatikus funkció fő célja az, hogy az adó és a vevő között kommunikációs csatornákat építsen ki, amelyeken keresztül lehetséges a kommunikáció létrehozása, fenntartása, felfüggesztése, újrakezdése, meghosszabbítása stb. Nyelvi megnyilvánulásai a megszólítás, egyes kérdések és válaszok, vagy általában valamilyen párbeszéd kialakítására való törekvés. Általánosabban mind verbális, mind nem verbális csatornákon folyó kommunikáció esetén ide sorolhatóak a figyelemfelkeltés különböző eszközei. (2) Az expresszív funkció célja az adó érzelmi állapotának kifejezése. Bár az a kultúra, amiben élünk, többnyire az érzelmek elfojtására törekszik, ezek kimutatása sokkal ősibb kommunikációs forma, mint a magasabb rendűnek tekintett funkciók. A kimutatott érzelmek komoly információs értékkel rendelkeznek, például jelezhetik azokat a problémákat, amelyeket az adó a kommunikáció folyamatában vagy általános kontextusában érzékelt. A közvetlen emberi kommunikáció során az expresszív kommunikáció nagy része nem verbális kommunikációs csatornákon (arckifejezések, gesztusok, testtartás stb.) keresztül valósul meg. Emellett az expresszív kommunikáció talán legnyilvánvalóbb formája a kifejezett érzelmek verbális kifejezése.

10 (3) A poétikai funkció célját Jakobson már a funkció bevezetésekor igen általánosan értelmezte, azaz nem szűkítette le a költői nyelv sajátosságaira. Ezért javasoljuk a következő meghatározást: A poétikai funkció célja a fatikus funkció által létesített kommunikációs kapcsolaton túlmenő viszony kialakítása az adó és vevő között például esztétikai hatás elérése céljából. A viszony legfontosabb jellemzőire (közvetlen, intenzív és többcsatornás kapcsolatként határozzuk majd meg), a funkció tárgyalásakor majd visszatérünk. A poétikai funkció egyrészt az üzenet megformáltságára, megfelelő formai kialakítására vonatkozik, másik alapvető eszköze pedig a szimbólumhasználat. (4) A konatív funkció célja az, hogy az adó kiváltsa a vevő valamilyen reakcióját vagy cselekvését, azaz valamilyen módon közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a vevőt. A konatív kommunikáció sémája: illokúció lokúció perlokúció (az adó szándéka, célja) (átvitt információs tartalom) (a kiváltott hatás) A marketingkommunikációban ezt a funkciót valósítja meg a megcélzott potenciális vásárló vásárlásra késztetése. Ennek alapvető eszköze az, hogy egy reklámüzenet segítségével felkeltik a vágyat a vásárlóban az adott termék (azaz egy meghatározott szükséglet kielégítése) iránt. A formatervezés ( design ) során a tárgyak funkcionalitása és ezzel összefüggésben használhatósága általános értelemben szintén konatív jellegű, mivel egy jól megtervezett tárgy mintegy önmaga használatára készteti a tárgy (leendő) birtokosát.

11 A kommunikáció magasabbrendű, kognitív vonatkozásainak elemzésekor szintén négy fő funkciót vagy réteget különíthetünk el. (1) A referenciális funkció adja a kiindulópontot, a kontextust, aminek alapján lehetséges az adott szituáció leírásához rendelkezésre álló tudástartalom aktivizálása. Ha feltételezzük, hogy a kognitív funkciók működéséhez egy általános kontextusnak mindig rendelkezésre kell állnia, a referenciális funkció egy olyan konkrét kontextus értelmezési keret vagy paradigma kiválasztását eredményezi, amelyre például az informatív funkció ráépülhet. Alapvetően ehhez a funkcióhoz kapcsolható a kognitív sémák (továbbá a keretek és az általánosan értelmezett forgatókönyvek) fogalma is. (2) Az informatív funkció a közlés lényegi tartalmát, az üzenetet, tipikusan új információk közlését foglalja magába leszűkítve az adott kontextusban elvileg lehetséges szituációk körét egy meghatározott szituációra. Ez összhangban áll azzal, hogy az átadott információ mennyisége az adott szituációban elvileg elképzelhető lehetőségek leszűkítésének, azaz a bizonytalanság csökkentésének mértékével áll kapcsolatban (pl. Pléh 1998:33).

12 (3) A metanyelvi funkció segítségével a kommunikáció résztvevői a kommunikációs szituációt minősítik, azaz mintegy kívülről szemlélve általános, társadalmi/kulturális keretbe helyezik a kommunikációs folyamatot: meghatározzák a kommunikációs szituációt és a résztvevők alapvető célját, és mindezekből levonják a szükséges következtetéseket. Ezáltal lehetséges az üzenet átvitele során használt nyelvi kód, azaz a (szociolingvisztikai értelemben vett) stílus vagy regiszter meghatározása; az üzenet tényleges tartalmának megértése és értelmezése (dekódolása), amely magában foglalja a lehetséges tartalmak feltárását. A funkció aktivizálja az üzenet megértéséhez, ill. az értelmezéséhez szükséges háttértudást, amely a résztvevőkről (szándékaikról stb.) kialakított ún. kölcsönös tudást is magába foglalja. Lényegében arról van szó, hogy tiszta, az emberi-társadalmi viszonyoktól mentes információcsere nagyon ritkán fordul elő (de ilyen lehet például a tudományos, pl. matematikai kommunikáció). A legtöbb közlésnek valamilyen rejtett, másodlagos célja is van. (4) A kritikai funkció a közlés (az üzenet) igazságtartalmát vizsgálja. A kritikai funkció egyik legfontosabb feladata az, hogy az információk folyamatos kiértékelésével egyfajta kognitív szűrést végez; ez eredményezheti például az üzenet (teljes) elfogadását, az üzenet részleges elfogadását, az üzenet (teljes) elutasítását, vagy az üzenet átértelmezését. Az üzenet részleges elfogadása magában foglalja az üzenetben észlelt kognitív disszonanciák kiküszöbölését is. Ez megvalósulhat egyszerűen az üzenet problémás részének figyelmen kívül hagyásával, vagy egyfajta rejtett tényezők feltételezésével, amelyek mintegy megmagyarázzák az észlelt ellentmondásokat (lásd pl. Boda Benediktsson 2006:9).

13 A magasabbrendű kommunikációs funkciókhoz kapcsolható verbális és nem verbális csatornák szerepével szorosan összefügg a megismeréstudomány egyik alapkérdése, az ún. vitája. (vö. Pléh 1998:125 sköv.) analóg versus propozicionális tudás (1) A propozicionális felfogás vagy álláspont szerint minden, amit tudunk, kijelentések formájában van a fejünkben. [...] Vagyis az «élményszerű», perceptuális dolgokra vonatkozó tudásunk is kijelentések alapján szerveződik. (uo. 125) (2) Az analóg felfogás szerint a perceptuális tudás nem kijelentések formájában, hanem analóg reprezentációkban, általánosan (azaz nem csak vizuálisan) értelmezett képekben jelenik meg. Másképpen megfogalmazva az analóg felfogást, a perceptuális tudás egyfajta szemléletes belső térkép. (uo.) Ebben a metaforában az is benne rejlik, hogy a perceptuális tudás mint olyan nem egészleges, hanem felbontható kisebb, elemi (vagy még tovább bontható, nagyítható ) képekre (pl. helységek ), amelyek között meghatározott, analóg módon reprezentálható kapcsolatok (pl. utak ) állapíthatóak meg. (3) Az analóg és propozicionális álláspont összeegyeztethető, például Allen Paivio kettős kódolási elmélete alapján. Paivio azt mondta, hogy tényleges kísérleti tapasztalatok szerint tudásunk kettős, van egy nyelvi (absztrakt) és egy képi tudásunk. [...] A kettős kódolási felfogásnak az a kritikus mozzanata vagy érdekessége, hogy magukra a nyelvi dolgokra is jobban emlékszünk, ha képileg támogatva jegyezzük meg őket. (uo. 125) Ha az emberi tudást konzisztensnek tekintjük, akkor fel kell tételeznünk, hogy az emberi megismerő rendszeren belül a különböző tudásfajták nem elkülönülten léteznek, hanem kapcsolatban állnak. Vagyis a kétfajta propozicionális (vagy deklaratív) és perceptuális tudás közti kapcsolatot is érdemes figyelembe venni. Pylyshyn azt mondja, hogy a leíró típusú absztrakt tudás áthatja az úgynevezett képi, analóg tudás világát is. Nem igaz az, hogy az embernek olyan térképei lennének, amelyek elhalványodott fényképek. [...] Az ember mindig «fogalmilag átgyúrva» reprezentálja a szemléletes dolgokat is. (uo. 130)

14 Pléh Csaba tömör megfogalmazásában: Megfigyelni annyi, hogy letapogatom és átteszem kijelentésekbe. Az analóg, képi és az absztrakt, propozicionális tudás közti konverziót, a képi tudás egyfajta digitalizálását és a propozicionális tudás képi formában történő megjelenítését valósítják meg a korábbi, 2. ábrán A/D átalakításként és D/A átalakításként ábrázolt funkciók. Egyébként a propozicionális és analóg álláspont összeegyeztetését támasztják alá azok az elméletek is, amelyek szerint az emberi gondolkodás fejlődése során a képi reprezentációból fokozatosan alakult ki a szimbólumhasználaton alapuló absztrakt gondolkodás. Ezt a Peirceféle ikonikus, indexikus és szimbólum típusú jelek reprezentációs (és kommunikatív) szerepének változása is mutatja, például a gyermek pszichés fejlődése során (vö. Pléh 1998: ). A köztes, indexikus szint ilyen értelemben az analóg, képi és az absztrakt tudás közti átmenetnek felelhet meg.

15 A kommunikáció fentebb vázolt integrált modellje számos területen alkalmazható: például megkísérelhetjük, hogy a költői művek vagy a képzőművészeti alkotások létrehozásának és befogadásának folyamatát vagy annak egyes részeit a modell segítségével írjuk le. A képzőművészeti alkotásokkal számos hagyományos és modern tudományterület foglalkozik, egyebek közt az esztétika, a művészettörténet, a pszichológia különböző ágai, és újabban a formatervezés elmélete és gyakorlata, divatos szóval a design. Utóbbi sokkal több, mint a tárgytervezés vagy különösen az ipari formatervezés folyamata. Jelenti magát a tervezés és a gyártás eredményeként létrejött tárgyat is, de jelentheti általában azt a környezetet, amelybe az ember élettevékenységével beavatkozott, és ily módon átalakította azt. Tágabb értelemben véve a design jelenhet minden olyan elrendezést, amellyel a személy interakcióba lépve figyelmet fordít annak formai jellemzőire és használhatóságára. Továbbá jelenthet a design egyfajta arculatot vagy stílust is [...] (Farkas 2001:7-8) Érdemes megfigyelni, hogy a design általános meghatározása a tárgy ( elrendezés ) és a vele kapcsolatba kerülő személy aki lehet a tárgy alkotója, tervezője, vagy befogadója közötti kommunikációt ( interakciót ) írja le, amelyben a kommunikáció szinte minden funkciója megjelenik. a tárgy formai jellemzői a kommunikáció formanyelvét, azaz a kommunikációban használt kódot írják le (ez megjelenhet akár poétikai, akár metanyelvi szinten), az arculat vagy stílus az expresszív funkció megjelenését jelzi, és a tárgy mint termék használhatósága általános értelemben a konatív funkció jelenlétét mutatja. A formatervezés fenti definíciójában nem szerepel explicit módon a jelentés fogalma, de ha a formatervezett tárgyat gondolatban egy műalkotással helyettesítjük (azaz a formatervezést a művészi alkotó folyamattal), akkor ez válik a legfontosabb kérdéssé, mivel a jelentésteliség és az esztétikai preferencia között szoros kapcsolat van [...] Az esztétikai preferencia legalábbis Martindale és munkatársai szerint növekszik a jelentésteliséggel. (Farkas 2001:13) A jelentés fogalma pedig elsődlegesen a magasabbrendű kommunikációs funkciókhoz kötődik, és ezáltal az informatív és ezzel összefüggésben a kritikai funkció megjelenését is maga után vonja.

16 2. a fatikus réteg vagy funkció A funkció célja az adó és vevő közötti kommunikációs csatornák kezelése: a kommunikatív kapcsolat felépítése, megszakítása, folytatása és bontása, ún. kommunikációs primitívek alkalmazása. A funkció a kontaktusra irányul, ez a fizikai csatornát (auditív, vizuális stb. csatornák) jelenti, a pszichológiai kapcsolatot feltételezi feladó és címzett között. Ezek [a csatornák] teszik lehetővé az interakciót. (Fercsik-Raátz 1999:13) Példák a konatív funkció megvalósítására: A legnyilvánvalóbbak a megszólítások, köszönések, búcsúzások; de ide tartoznak a közhelyszerű, szokásos, sztereotip kérdések is (amelyekre hasonlóan sztereotip válaszokat várunk, ezért ezeknek a kérdéseknek elsődlegesen kapcsolatépítő funkciója van). A párbeszédekben valós idejű interakció valósul meg, ami feltételezi a kommunikációs csatornák folyamatos kontrollját. Ennek hatékony felhasználását írja le Thomas Gordon a munkahelyi konfliktusok kezelésében. (Gordon 1993:63 sköv.) Az ajtónyitogatók, passzív meghallgatás és biccentők tipikusan, az értő figyelem pedig részben fatikus jellegű tevékenységek. A reklámkommunikáció során nagy hangsúlyt fektetnek a figyelemfelkeltés különböző eszközeire. Ezeknek rendkívül sok fajtája ismert, pl. a váratlanság vagy szokatlanság, meghökkentés, meglepetés stb. (vö. Brochand-Lendrevie 2004:91-93). Az alkalmazható módszerek jó része azon alapul, hogy valamilyen érzelmet kell kiváltani a vevőben azaz az expresszív funkciót kell aktivizálni. Az irodalmi művekben az időkezelésnek pontosabban a ritmusváltásnak, például az előadási és befogadási (olvasási, újraolvasási vagy körüljárási ) idő szándékos lelassításának vagy éppen felgyorsításának sok esetben figyelemfelkeltő funkciója (is) van. Ha valami fontos vagy izgalmas van készülőben, kultiválnunk kell a halogatás művészetét. (Eco 2002:72) o Ennek egyik alapvető eszköze a részletezés, a részletek aprólékos kidolgozása például a formagazdagság a képzőművészetben, a díszítés az építészetben, vagy az aprólékos leírások az irodalomban. A különböző retorikai-stilisztikai alakzatok mint barbarizmusok (vö. pl. Szathmári 2008:20) egyik funkciója éppen a beszélt nyelv szabályaitól való szándékos eltérés, amelynek nyilvánvalóan figyelemfelkeltő funkciója (is) van.

17 A Trisztánnal ültem... Radnóti-versszöveg egy párbeszédes kommunikatív helyzetet ír le, amely feltételezi a résztvevők az egyes szám első személyben megnyilatkozó költő és Trisztán közötti folyamatos interakciót. Lássuk a vers első versszakát: 2.1 táblázat példák a fatikus funkcióra Trisztánnal ültem egyszer ott a part fölött, hány éve már? hisz akkor épp a Kingen hősködött! Vörösborunk világitott az asztalon, feljött a hold. A vízre csillagok csorogtak, mert este volt. Trisztánnal ültem... (1939) (költői) kérdés egymásba fonódó alliterációk (h-v-cs) szokatlan költői kép o metonímia: A CSILLAG FÉNY o metafora: A FÉNY VÍZ

18 A részletgazdagság funkciója: (The Cathedral of Chartres 2 ) 2

19 a részletgazdagság funkciója: (Albrecht Altdorfer: The Battle of Alexander at Issus 3 ) 3

20 a részletgazdagság funkciója: (Hieronymus Bosch: The Last Judge 4 ) 4

21 3. az expresszív réteg vagy funkció A funkció célja az adó érzelmeinek (például öröm, bánat vagy szomorúság, félelem, harag, undor, meglepődés stb.) kifejezése a vevő számára. Az expresszív funkció feltételezi, elvárja és optimális esetben aktivizálja is a vevő beleérző (empatikus) képességét. A konstruktivista szemléletű kommunikációelmélet expresszív tervező gondolkodásmódról beszél; az így kommunikáló emberek Egész egyszerűen azt közlik, amit gondolnak és éreznek, hogy mások abból megtudják, mit gondolnak és éreznek. Egyetlen céljuk a nyílt és őszinte kommunikáció [...]. (Griffin 2001:116) Az ilyen típusú kommunikáció egyik jellemző példája lehet a költői vagy művészi önkifejezés. Példák az expresszív funkció megvalósítására: Az expresszív kommunikáció tipikus formái a felkiáltások (Rosengren 2004:62). A tisztán emotív réteget az indulatszók képviselik a nyelvben. (Jakobson 1993:100) Az expresszív személyközi kommunikáció során tipikus az egyes szám első személy ( én ) használata pontosan azért, hogy az adó aktivizálja a vevő empatikus funkcióját. Ennek jellegzetes formái az ún. én-üzenetek, amelyek egyenesen közlik a kommunikáció címzettjével, hogy (1) mi az a problematikus, elnemfogadható szituáció, amire az üzenet vonatkozik, (2) ez a helyzet a beszélőből milyen negatív érzelmeket vált ki, és (3) ha a szituáció továbbra is fennáll, ez milyen negatív következményekkel fog járni a beszélőre nézve. (Gordon 1993:114). A közvetlen emberi kommunikáció során az expresszív kommunikáció nagy része nem verbális kommunikációs csatornákon (például arckifejezések, gesztusok, testtartás stb.) keresztül valósul meg. Az expresszív kommunikáció legnyilvánvalóbb formája a kifejezett érzelmek explicit, képi vagy verbális kifejezése. Az érzelmeket explicit módon kifejező képi (pontosabban audio-vizuális) elemek, ill. szavak és kifejezések gazdagsága felveti ezek összegyűjtését és hierarchikus (de legalábbis tezaurisztikus ) elrendezését.

22 Az érzelmek egy lehetséges csoportosítása (3.1 táblázat; vö. Oatley-Jenkins 2001:303): boldogság szomorúság harag félelem 3.1 táblázat az érzelmek egy lehetséges csoportosítása érzelmek, amelyek alkalmanként szabadon lebeghetnek pl. célok elérésekor érzett elégedettség kötődés, kötődési szeretet gondoskodás, gondoskodó szeretet szerelem, (szexuális) vágy undor megvetés pl. fontos, alapvető cél (végleges) elvesztése pl. a cél útjában álló akadály leküzdése pl. fenyegetés, veszély előérzete érzelmek, amelyeknek mindig van tárgyuk pl. a gyermek érzelmei a szülők iránt pl. a szülők érzelmei ( szerelme ) a gyerekek iránt pl. Radnóti Miklós szerelme Fanni, Vajda János szerelme Gina, vagy Juhász Gyula szerelme Anna iránt pl. beszennyeződés elkerülése (szó szerinti vagy átvitt értelemben) pl. csoporton kívüli személy vagy áruló kiközösítése

23 példa a félelem kifejezésére: (Edward Munch: Scream 5 ) 5

24 A tárgyhoz kötődő érzelmek rendszere olyan alapvető jelzőrendszert alkot, amely például adott cselekvések vagy cselekvéssorok (elvárható) sikerességéről, ill. sikertelenségéről tájékoztat. Ez a kommunikáció folyamatára, mint cselekvéssorra is alkalmazható. Vizsgáljuk meg például néhány érzelem lehetséges értelmezését a fatikus jellegű kommunikáció kontextusában: 3.2 táblázat az érzelmek lehetséges értelmezése fatikus jellegű kommunikáció esetén érzelmek, mint markerek jelleg lehetséges értelmezés meglepődés + enyhe bosszúság becsapottság érzete, csalódás (pillanatnyi) zavarodottság - érdeklődés, kíváncsiság + figyelem felkeltése, kapcsolat megnyitása - kapcsolat lezárása kapcsolat (időleges) felfüggesztése [további kommunikációs funkciók aktivizálása, pl. a félreértés okának megértése] kapcsolat fenntartása [további kommunikációs funkciók aktivizálása, pl. kontextus felismerése stb.] elutasítás, visszautasítás - kapcsolat lezárása kívülhelyezkedést jelző érzelmek (amelyek pl. kapcsolat felfüggesztése, a humorban vagy egy ásításban, félrenézésben stb. - kísérlet a kapcsolat lezárására jelennek meg vö. közléssorompók alkalmazása) elégedettség + (a kapcsolat lezárása után: a kommunikáció sikeres volt) elégedetlenség, frusztráció - (a kapcsolat lezárása után: a kommunikáció sikertelen volt) A fenti érzelmek érdekes vizsgálatokhoz vezethetnek, például megkísérelhetjük összeállítani a kommunikáció lehetséges fatikus protokolljainak jellemző érzelmi mintázatait. Azonban ilyenkor óvatosan kell eljárnunk, mivel az érzelmek a kommunikáció egész folyamatát végigkövetik, és értelmezésük mindig attól függ, hogy a kommunikáció melyik szakaszában fordulnak elő, azaz éppen melyik kommunikációs funkció aktív. A különböző funkciók egymásra épülése a kommunikációs folyamatban adja a kommunikáció sémáját, amely szintén különböző mintázatokat követhet. Egy meghatározott kommunikációs szituáció és cél esetén a séma konkretizálható, és kialakítható a kommunikáció egy lehetséges forgatókönyve. Ez egyebek közt az adott kommunikációs cél megvalósítása érdekében konkrétan követendő kommunikációs eljárások leírását foglalja magába (amely például a vevő pozitív vagy negatív érzelmeitől függően különböző elágazásokat, azaz alternatív kommunikációs eljárásokat is tartalmazhat).

25 A marketingkommunikáció esetében egy lehetséges kommunikációs séma a következő lehet az adó szempontjából (vö. Boda-Benediktsson 2006): 3.3. táblázat a marketingkommunikáció egy lehetséges sémája konkrét cél általános cél aktivizált funkció figyelemfelkeltés, kapcsolat felépítése fatikus funkció szinkronizáció az adó és vevő között (pl. adott ritmus felvétele) érdeklődés felkeltése, megfelelő kontextus kialakítása (pl. ismert környezet) közös kód kialakítása (pl. jellemző stílus vagy regiszter) szimbolikus, archetipikus kapcsolatok felépítése egy egyedi jellemző kiemelése (az üzenet tárgyának megkülönböztetése más, hasonló tárgyaktól) pozitív asszociációs holdudvar kialakítása információs tartalom átvitele (pl. termék főbb jellemzőinek felsorolása) pozitív érzelmi tartalom hozzákapcsolása a termékhez (pl. egy elégedett, prototipikus vásárló érzelmeinek ábrázolásával) vásárlásra késztetés (pl. a szükségletek kielégítésére irányuló vágy felkeltésével) vásárló meggyőzése, garanciák adása (pl. valós referenciák bemutatása) kapcsolat lezárása, csatornák felszabadítása fókuszálás a vevőre (címzett megszólítása, személyre szabott üzenet küldése) fókuszálás az üzenet tárgyára, üzenet pozícionálása (egy szó vagy szlogen bevitele a vásárlók koponyájába ) üzenet tényleges tartalmának átvitele, kommunikációs cél megvalósítása poétikai funkció referenciális funkció metanyelvi funkció poétikai funkció informatív funkció metanyelvi funkció informatív funkció expresszív funkció konatív funkció kritikai funkció fatikus funkció

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus vincze.orsolya@polito.ubbcluj.ro BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Könyvek: Biedermann, Hans: Szimbólumlexikon. Budapest: Corvina, 1996. (301 B 63) Dhanjal, Beryl: Jelek és jelképek : múlt és jelen. Budapest: Ventus

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Művészeti Kar Szak Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések DA DS megnevezése

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Információ / kommunikáció

Információ / kommunikáció Információ / kommunikáció Ismeret A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói 1. Tétel Dr. Petruska Ildikó Értékorientáció (értékvezérelt marketing) Dr. Petruska Ildikó Termék vs. vevőérték Termék Megoldás A termék csupán tárgyi kifejezője a fogyasztóknak

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

Információ megjelenítés Alapok

Információ megjelenítés Alapok Információ megjelenítés Alapok Szavak és képek Duális kódolás elmélete (Paivio) Szerkezetek Vizuális Vizuális Rendszer Képi információ Imagens Nem-verbális válasz Szóbeli Halló Rendszer Információ beszédből

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből

MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből 1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása KASSAI ILONA: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Tantárgyleírás és tematika

Tantárgyleírás és tematika Tantárgyleírás és tematika Általános lélektan gyakorlat A tantárgy során kipróbáljuk és megtárgyaljuk a kísérleti pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszereket, eljárásokat,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA A tantárgy tartalma 1.) A nyelvtudomány vizsgálati elveit, módszereit, céljait mutatja be. 2.) Mit tekintünk nyelvtudománynak? - belső tartalma - más területekkel való összefüggése

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Kommunikációelmélet. III. előadás. A tranzakciós és az interakciós elmélet. A tranzakciós és interakciós elmélet

Kommunikációelmélet. III. előadás. A tranzakciós és az interakciós elmélet. A tranzakciós és interakciós elmélet Kommunikációelmélet III. előadás A tranzakciós és az interakciós elmélet A tranzakciós és interakciós elmélet a kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgálják (egy üzenetközlést, egy párbeszédet stb.) 1

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz Kedves Versenyzők! Felhívjuk a figyelmet mindegyik témával kapcsolatban a következőkre: - Az ajánlások valóban ajánlások, azaz segítséget igyekszünk adni a választásban és tájékozódásban, de ez nem jelenti

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA

NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 58. NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA Szerkesztette: GECSŐ TAMÁS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 2006 TARTALOM

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (2013): 169 177. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről DOBI EDIT Nem újdonság,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben