EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES"

Átírás

1 EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES A es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 4. prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése december 15. A DV ISORY

2 TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA Előzmények Az SKV jelentés felépítése és tematikája A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az értékelés során tapasztalt nehézségek AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA Az akcióterv bemutatása A prioritás céljai Az akcióterv tartalma Változások a korábbi akciótervhez képest Alternatívák szerepe Az akcióterv külső konzisztenciája Felső szintű programok, stratégiák Fejlesztési programok Releváns irányelvek, stratégiák A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Az érintett környezeti tényezők A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK A konstrukciók értékelése Az akcióterv hatásainak összefoglaló értékelése Országhatáron átnyúló hatások Cross-border impacts AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI Közép-magyarországi Operatív Program Konstrukciók várható hatásai Ajánlások VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK...44 MELLÉKLETEK

3 A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó időszakra szóló környezetfejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás, valamint a KMOP Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP 4. prioritási tengelyének célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. Céljai alapján a prioritás a 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás es akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz: Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Megújuló energia alapú térség-fejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A KMOP Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció az azonos elnevezésű KEOP akcióterv , és konstrukciói által támogatható tevékenységeket foglalja magában, ezért az ezekre vonatkozó hatásvizsgálat és ajánlások a KMOP esetén is fenntarthatók. A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv keretében támogatott intézkedések alapvetően összhangban vannak a prioritás céljaival. A konstrukciók az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájárulnak az ellátásbiztonság fokozásához és az importfüggőség csökkenéséhez. A , a , a és a konstrukciók egyes támogatható beruházásai a környezet- és klímavédelem céljainak elérését is segítik. Az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. A magas szintű technológiák alkalmazása valamennyi vizsgált konstrukció esetében pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A konstrukció által kiemelten kezelt helyi kezdeményezések támogatása növelheti a vidék társadalmi megtartó képességét, illetve környezeti és fenntarthatósági szempontból is előnyös lehet. 3

4 A megújuló energiaforrások használata energiaforrás típusonként eltérő mértékű környezetterheléssel jár. A fosszilis energiahordozó kiváltásával elért pozitív hatásokat leginkább a biomassza alapú energiatermelés esetében kompenzálhatják túl a felmerülő új, negatív környezeti hatások. Az energiatermelést célzó beruházások esetében tehát a környezetre, legfőképpen a levegő minőségére gyakorolt hatások nagymértékben függnek a megújuló energiaforrás típusától, ezért elemzésünket a , a , és konstrukciók esetében az ennek típusonként részleteztük. A konstrukció keretében támogatható gyártókapacitások működtetése viszont egyértelműen növeli a környezetterhelést, illetve a konstrukció által támogatott nagy és közepes kapacitású bioetanol gyárak esetében pedig az alapanyag szállítási igény igen magas, ezért a konstrukció levegőminőségre gyakorolt hatása összességében nem lehet pozitív. A bioetanol üzemek létesítésével kapcsolatban ezen felül felmerül az élelmiszercélú felhasználással való konfliktus kérdése, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet, illetve várhatóan a zöld energia társadalmi megítélését is rontja. Magas alapanyagárak esetén ezen túl az üzemek fenntarthatósága is megkérdőjeleződik. A vizsgált konstrukciók határokon átnyúló hatásokat is generálhatnak. Amennyiben a fejlesztések révén hosszú távon csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a támogatások hozzájárulnak a légkör védelméhez és a klímaváltozást kiváltó hatások csökkentéséhez. Ezen felül az alapanyagként biomasszát hasznosító kapacitások fejlesztése az alapanyagárak növelése mellett várhatóan a biomassza import növekedését is maga után vonja. Ez egyrészt a biomassza termelés által generált negatív környezeti hatások egy részét az országhatárokon túlra tolja, másrészt a szállítási igény növekedésén keresztül a teljes légszennyező anyag kibocsátást növeli, ezáltal a fosszilis energiahordozók használatának mérséklésétől esetlegesen várható pozitív környezeti hatásokat csökkentve. A biomassza import növekedése egyben az importfüggőség csökkentésének céljával ellentétes irányba hat. A hatásvizsgálat eredményeit figyelembe véve, a konstrukciók pozitív hatásainak erősítése érdekében javasoljuk a pontozás során az alábbiakat előnyben részesíteni: - energiatermelés célú projektek esetében a kogenerációs energiatermelés, - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, - költséghatékonyság, - pénzügyi fenntarthatóság, - az üvegházhatású gáz kibocsátást összességében csökkentő projektek, - hulladék-, illetve melléktermék-hasznosításával járó fejlesztések. Javasoljuk továbbá aktív projektgenerálási tevékenység végzését, főként a konstrukció esetében, valamint javasoljuk a támogathatóságot megfelelően előkészített projektekre korlátozni, ami a projekt terv kidolgozottsága mellett a szükséges engedélyek beszerzését jelenti. A negatív környezeti hatások egy része a támogatási feltételrendszer alkalmas kialakításával, a megfelelő megelőző és követő intézkedésekkel kiküszöbölhető. Ennek érdekében valamennyi pályázat esetében javasoljuk előírni hulladékkezelési terv készítését, valamint a terv végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzését. Javasoljuk továbbá a projektek környezeti hatásvizsgálatának elvégeztetését, illetve a megvalósítás és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozását. A biomassza energetikai célú hasznosítása során felmerülő káros környezeti hatások jelentéségének csökkentése érdekében jelentésünk vonatkozó részében további javaslatokat teszünk az értékelési szempontrendszer kialakítására vonatkozóan. 4

5 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA 1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott Handbook on SEA for Cohesion Policy című segédlet - The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, május 24. (Készítette: az EX ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma) 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését. 5

6 Intézkedés típusok Akciótervek 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.1. KEOP 4. prioritás KEOP 5. prioritás 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.3. KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések KEOP 6.1. KEOP 6.2. KEOP Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések KEOP 2.3. KEOP 2.4. KEOP A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) KEOP 3.1. KEOP 3.2. KEOP 3.3. Az összes konstrukció érinti. 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 6

7 Intézkedés típusok Akciótervek 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése KMOP Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) DAOP C DDOP A,B EAOP B EMOP A KDOP A KMOP A NyDOP A DAOP 5.2.1A,B,C DDOP A,B DDOP C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP C,E KMOP B,C NyDOP B NyDOP DAOP E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP B KDOP B KMOP NyDOP C KMOP KMOP KMOP Az összes konstrukció érinti. KMOP NyDOP D 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 7

8 Jelen dokumentum a 4. prioritás SKV jelentése, mely prioritás az 1. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a szennyező fizet elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza. 8

9 Környezeti tényező 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 3. Levegő és éghajlat 5. Települési környezet 7. Ember és társadalom Cél A környezeti tényezők terhelésének csökkentése A szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, A keletkező hulladék egy részének hasznosítása Az éghajlatváltozást befolyásoló tényezők minimalizálása és csökkentése Hatékony forrás-felhasználás és hulladékkezelés Települési fejlesztése infrastruktúra Ellátásbiztonság növelése Importfüggőség csökkentése Gazdasági fejlődés Területi kohézió Fenntartható közösségek Életminőség javulása Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv teljes egészében, illetve az egyedi intézkedések következtében a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli? - ösztönzi a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását? - ösztönzi a szennyvíz energetikai célú hasznosítását? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti az energiatermelő tevékenységből adódó káros anyag kibocsátást? - népszerűsíti a megújuló energia használatát? - támogatja a szénmegkötő projekteket? - a helyi piacok és szolgáltatások fejlesztése által csökkenti a szállítás szükségességét? - népszerűsíteni a klímaváltozás várható környezeti hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket? a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új, magas szintű technológiák alkalmazását ösztönzi? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli? a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új gazdasági lehetőségeket teremt? - új munkalehetőségeket teremt? a támogatott fejlesztések térben megfelelő kialakításával elősegíteni a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek fokozottabb részvételét a gazdasági fejlődésben? javítani a vidék megújulásának lehetőségeit? a helyi piacokat és szolgáltatásokat komplex módon fejleszteni? elősegíteni energetikai szempontból önellátó gazdaságok, közösségek létrejöttét? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti a környezetterhelést, ezen belül kiemelten a levegőszennyezést? 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges 9

10 egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak: Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani. Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait. Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése augusztus 11. A augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (EX ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került. Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal augusztus szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. Az energetikával foglalkozó munkacsoporttal augusztus 26-án egyeztettek az SKV készítői. A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták. 10

11 Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek. Akciótervek átadása az SKV értékelőknek szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott. Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, október 15-én átadták a megbízónak. Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP akciótervek társadalmi vitájára október 21. és november 20. között került sor. Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk: Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek. Időhiány Tekintettel a KEOP akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a Pályázatok, kiemelt projektek kerete illetve az IH döntés tervezett 11

12 összege kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték. Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása. A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást. Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett A környezetügy középtávú stratégiája című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását nyomonkövetését biztosítani. A as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani. Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP ) rövidebb időszakára korlátozódnak ( ). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében. Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából. 12

13 2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Prioritás 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Támogatás forrása Támogatásra jogosult területek ERFA 1 NUTS II régiók 2 1 ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép magyarországi régió kivételével 13

14 Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket A prioritás céljai A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat. Konstrukció Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Megújuló energia alapú térség-fejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Pénzügyi keretek (Mrd Ft) Indikátor - Megújuló energiaforrás felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia bázisú villamosenergia termelés [GWh/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] Változások a korábbi akciótervhez képest A as A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése akcióterv három konstrukciót tartalmaz: 1. Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása, 2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása, 3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP). A Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és vállalkozások megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházásait támogatja, függetlenül attól, hogy azok célja a hőhasznosítás, villamosenergia előállítása vagy mindkettő. A konstrukció számmal 2007 október 24-től áll nyitva, és az akcióterv alapján alábbi tevékenységeket támogatja: - Biomassza-felhasználás, 14

15 - Biogáz termelés és felhasználás, - Geotermikus energia hasznosítása, - Hőszivattyús rendszerek telepítése, - Napenergia hasznosítása, - Vízenergia hasznosítása, - Szélenergia hasznosítása, - Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, - Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett, faapríték előállítása), - Passzív ház elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldások, - A fentiek kombinációi. A i módosítás során egyéb változtatások mellett a támogatható tevékenységek köre kibővült a geotermikus energia közvetlen hőtermelésre történő hasznosításával, illetve meghatározták, hogy a szélenergia hasznosítása esetén az 50 kw-ot meg nem haladó teljesítményű szélerőművek és az ennél nagyobb teljesítményű, de hálózatra nem csatlakozó szélerőművek támogathatók. Az akcióterv alapján a 2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció a 80 kt/év kapacitás feletti, illetve a kt/év kapacitású bioetanol gyártóművek létesítését támogatja. A konstrukciót eddig nem nyitották meg. Az akcióterv alapján a 3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP) konstrukció keretében nemzetközi pénzintézetek közvetítésével ugyanazok a tevékenységek támogathatók, mint a Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása konstrukció keretében (kivéve a passzív ház elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldásokat). A konstrukciót eddig nem nyitották meg. A es akcióterv a fentiekhez képest eltérő konstrukciókat is tartalmaz, melyek azonban lényegében ugyanezeket a támogatható tevékenységeket ölelik fel. Az egyes konstrukciók bemutatása előtt meg kell említeni, hogy a én rendelkezésre bocsátott akcióterv tervezetek a as akciótervekhez képest kevésbé voltak kifejtettek nem tartalmazták a kiválasztási kritériumokat, a támogatási intenzitásokat, valamint a konstrukciók céljainak részletes bemutatását. A án, illetve a én rendelkezésre bocsátott tervezetek már tartalmazzák az előbbi részleteket, illetve azon konstrukciók és komponensek esetében, ahol van helye pontozásos értékelésnek, a kiválasztási kritériumrendszer részletes kidolgozását a KEOP Monitoring Bizottság pályázati konstrukció megjelentetése előtti feladataként említik. A es A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz. A , és konstrukciók keretében összességében ugyanazok a tevékenységek támogathatók, amelyek a korábbi konstrukció keretében, illetve a konstrukció egyben a korábbi 3. konstrukció módosított megfelelője. A konstrukció szintén a korábbi konstrukció keretében támogatható tevékenységek finanszírozását segíti elő, a térségfejlesztési hatással bíró projektekre koncentrálva. A közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció a as megfelelőjével azonos tevékenységeket támogat. A Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, KKV-k és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrások felhasználásával elsősorban hőenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A Megújuló energia alapú térség-fejlesztés konstrukció keretében költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és KKV-k pályázhatnak az alábbi projektekkel: 15

16 - Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl: faforgács, erdészeti nyesedék feldolgozás), - Helyi gazdálkodási tevékenység fő-melléktermékével helyi energiaigény kielégítésének rendszerének kialakítása, - Hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés, - Hálózatba táplált biogáz termelés, - Alternatív üzemanyag alapú helyi közlekedés. A Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, vállalkozások és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alapú, elsősorban villamosenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció bankok és tanácsadók konzorciumainak közvetítésével támogatja a megújuló alapú, villamos- és / vagy hőenergia termelésére irányuló fejlesztéseket. A konstrukció tehát, hasonlóan a korábbi 3. konstrukcióhoz, pénzintézeti közvetítéssel támogatja az energetikai korszerűsítést. A Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció azonos a korábbi, a as akciótervben 2.-ként szereplő konstrukcióval Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A do-nothing típusú alternatívákat külön pontban nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik Az akcióterv külső konzisztenciája Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3 Felső szintű programok, stratégiák Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája KEOP konstrukciók A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése 3 Jelölések: +++ erős kapcsolat ++ kapcsolat + gyenge kapcsolat (üres) nincs kapcsolat 16

17 Felső szintű programok, stratégiák KEOP konstrukciók Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás Tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Fejlesztési programok A KEOP 4. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat. Fejlesztési programok KEOP konstrukciók Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép magyarországi Operatív Program Természeti értékek védelme Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése Vízgazdálkodási tevékenységek Települési hulladéklerakók rekultivációja Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése Fenntartható életmód és fogyasztás Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények 17

18 Fejlesztési programok KEOP konstrukciók tenyésztésének és termesztésének ösztönzése Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása Svájci alap Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, az árvízkezelés megerősítése a magyarországi Felső-Tisza vidéken A települési infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében A közszférába tartozó környezeti monitoring kapacitások erősítése a környezetszennyezés csökkentése, az életszínvonal javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése érdekében Releváns irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritás kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák KEOP konstrukciók Európai Unió 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamos energia piacon 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményéről /30/EK irányelv a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról +++ Fehér könyv a megújuló energiaforrásokról COM (1997) Zöld könyv az energiahatékonyságról COM(2005) Bizottsági közlemény a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról COM(2005) A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv COM(2005) Bioüzemanyag stratégia COM(2006) 34 bizottsági közlemény +++ Energiahatékonysági cselekvési terv COM(2006) 545 Nemzetközi Riói Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1992) Energia Charta Egyezmény (1994) Kiotói Egyezmény (1997) Johannesburgi Egyezmény (2002) Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia /1999. Korm. határozat a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról /2006. Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről +++ 7/2007.TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról /2005. Kr. A bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól ++ Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére

19 3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődési irányát az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám Környezeti tényező Megjegyzés 1. Föld Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek 2. Vizek Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota 3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők 4. Élővilág Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák 5. Települési környezet 6. Táj Tájkép, Tájhasználat Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség 7. Ember és társadalom Emberi egészség, Életminőség, Vagyon A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük Az érintett környezeti tényezők A megújuló energiaforrások energiacélú hasznosítását támogató , és konstrukciók esetében az érintett környezeti tényezők és az azokra ható tényezők energiaforrás típusonként azonosíthatók. A három konstrukció és az energiaforrás típusok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat mutatja be. Konstrukció Biomassza Biogáz Geotermikus energia Vízenergia Szélenergia 4 Napenergia A én átadott akcióterv-változat alapján a szélenergia hasznosítása önmagában nem, csak más megújuló energiaforrások együttműködése, hálózati kapcsolata esetén támogatható. 19

20 Konstrukciók A konstrukciók fő céljai Érintett környezeti tényezők Energiaforrástól függetlenül érintett környezeti tényezők Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció Költségvetési szervek, non-profit szervezetek és KKV-k helyi energiaigényének kielégítése megújuló energiával Megújuló energiával történő villamosenergia-termelés üzleti alapon A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése közvetítőkön keresztül 1. Föld 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember és társadalom Biomasszával történő energia-termelés 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Biogáz termelés és felhasználás, hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 7. Ember és társadalom Geotermikus energia hasznosítása 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom Vízenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Szélenergia hasznosítása 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Napenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom 20

21 Konstrukciók A konstrukciók fő céljai Érintett környezeti tényezők Megújuló energia alapú térség-fejlesztés Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Kistérségi és területi önkormányzati együttműködésben megvalósuló környezet - és gazdaságfejlesztés megújuló energiák alkalmazásával A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának fokozása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok Konstrukció A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg 3. Levegő és éghajlat X X X X X 7. Ember és társadalom X X X X X X Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami jelentős nagyságrendű légszennyezéssel jár. A levegő terhelése szempontjából legtöbb esetben kedvezőbb megoldást jelentő megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű. Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami erős energiaimport függőséget eredményez. A megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű. A vidék népesség-eltartó, társadalmi megtartó képessége alacsony. Az energiahordozók felhasználási arányának jelentős változása nem várható, ezáltal az energiaipar általi környezetterhelés nem változik jelentősen. Az energiaimport függőség továbbra is jelentős marad, a megújuló energiahordozók felhasználásának arányára vállalt hosszú távú kötelezettségek nem teljesülnek. További elvándorlás várható a vidéki térségekből. 21

22 4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK 4.1. A konstrukciók értékelése Jelen fejezet tartalmazza az akcióterv megvalósulásával járó közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokat. A hatások lehetséges jellemzőit és az azokhoz kapcsolódó jelöléseket tartalmazza az alábbi táblázat. Hatás jellemzői Szimbólum Magyarázat Szándékoltság Valószínűség Mérték Gyakoriság / tartósság Megfordíthatóság DI IND Szándékolt / Közvetlen Nem szándékolt / Közvetett!! Nagyon valószínű! Valószínű -- Nagy mértékben negatív _ Negatív ++ Nagy mértékben pozitív + Pozitív >> Gyakori - Állandó / Hosszútávú - Állandó > Alkalmi / Rövidtávú IR Megfordíthatatlan R Megfordítható Országhatáron átnyúló szempontok TR Lehetséges országhatáron átnyúló hatás Bizonytalanság? A lehetséges hatások teljes mértékben a megvalósítási intézkedésektől függnek A következőkben a konstrukciók céljaihoz kapcsolódó hatásokat külön táblázatokban értékeljük. A természeti hatásokon kívül egyéb hatásokat is gazdasági, társadalmi, területi részletezünk. 22

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 3. prioritás: Természeti értékeink

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A megújuló energia hasznosítási projektek támogatása a Környezet és Energia Operatív Programban

A megújuló energia hasznosítási projektek támogatása a Környezet és Energia Operatív Programban Geotermikus Energia Szeged, 2007. november 22. A megújuló energia hasznosítási projektek támogatása a Környezet és Energia Operatív Programban Szántó Szilvia Tanácsos Környezetfejlesztési Főosztály KvVM

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Korzó-Szeged Kft, Mezei Károly. Minden hozzáállás kérdése 1

Korzó-Szeged Kft, Mezei Károly. Minden hozzáállás kérdése 1 Minden hozzáállás kérdése 1 Szó lesz arról, Amihez nem kell pénz Amihez öner kell Amihez bátorság kell Minden hozzáállás kérdése 2 Amihez nem kell pénz Minden hozzáállás kérdése 3 Klasszikus energia gazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig.

Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig. Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig. Társaságunk 1996 nyarán alakult német szakmai tulajdonosi háttérrel, elsősorban az Önkormányzatok

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben