Seneca halála. Kosztolányi beszélgetőlapjainak kiadásáról * * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
|
|
- Elvira Mészárosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Arany Zsuzsanna Seneca halála Kosztolányi beszélgetőlapjainak kiadásáról * Írjatok szólt, elmondom, milyen. Látom ezt a fürdőszobát, a fáklyát és titeket, mindnyájatokat, kik itt álltok. Paulinát, aki sír, a kedves és áldott s feléje fordult, intve a kezével, a tanítványokat, az orvost és katonákat. Csodálkozom azon, hogy csak ennyi. És várom, mi következik olvashatjuk A véres költő (további kiadásaiban: Nero, a véres költő) címet viselő regény Seneca fejezetében. beczki Györgynek jutott eszébe, hogy a halálba menő Seneca, aki tollba mondta tanítványainak tapasztalatait az utolsó út kezdetéről, és a haldokló Kosztolányi, aki kényszerű némaságában beszélgetőlapokra rögzítette félelmeit, gondolatait, mondandóját, között akár párhuzamot is vonhatunk. Ahogyan ír erről nekrológjában, mely az Új Időkben látott napvilágot: rőtlen, haldokló kezével még mindig fogta a tollat, amelyből folyt a lélek kék vére, a tinta. A gondolatai még lángoltak és utat kellett nyitnia a gondolatainak. Remek könyvében, a Véres költőben leírta Seneca halálát. Az antik bölcs, mialatt vére a fürdőmedence vizével keveredett, tanítványainak diktálta, hogy mit érez, hogyan halad a sötétség felé. Így jegyezte Ő is cikázó betűkkel az utolsó utat a sötétség felé. Költő volt a haldoklásában is. A szenvedésen túl, a búcsúzáson túl a költő kiolthatatlan szomjúságával figyelte a változást: a sötétséget. De Őutána csak szikrázó világosság marad. 1 A nagy művészek élete mindig is közérdeklődésre tartott számot. Az életrajzírók azonban nem feledkeztek meg egy-egy alkotó utolsó időszakáról sem, halála körülményeinek elmeséléséről. Ám nemcsak ezen utolsó időszak, hanem az utolsó szavak is különös jelentőséggel bírnak, s részét képezik az alkotó kultuszának. Sokszor szájhagyományban is fennmaradnak, az utókor számára, amolyan szentenciaként. És talán ezek jellemzik leginkább az embert, hisz gyakran épp ezekből az utolsó megnyilatkozásokból mint ahogy egy regénynek az utolsó fejezetéből nyeri el értelmét maga az egész élet(mű). Nagyon ritka az az eset, amikor ez az utolsó megnyilatkozás művé teljesedhet. ozart félig megírt, ám vázlatainak köszönhetően Süssmayer által mégis befejezett Requiemje kuriózumnak számít, s lényegében összes addigi zenei szerzeménye betetőzésének tekinthető. Az utolsó feljegyzések/írások általában megmaradnak töredéknek, s sajátos műfajokká lesznek. Inkább személyes iratokká, melyek nem az (irodalmi) mű létrehozásának szándékával íródtak, s a szerző maga sem hagyta jóvá közreadásukat. Többnyire nem is képes már erre, ám mégis odafigyelünk rájuk, s újra és újra felmerül az igény azok publikussá tételére. A»megtörténtnek«a»kitalálttal«, a fiktívvel szembeni előnyben részesítése a nyugati kultúra egyik alapító mozzanatán nyugszik, és valószínűleg mindig is meglesz a maga közönsége. 2 * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 beczki György: Kosztolányi Dezső, Új Idők XLII. évf. 47. sz nov Z. Varga Zoltán: A Beszélgetőfüzetek és az önéletrajzi tér. Szépliteratúrai Ajándék,
2 60 ŰHLY tikai kérdések Kérdés persze, hogy vajon milyen etikai problémákat vethet fel mindez, és vajon mennyiben részei ezek a szövegek az adott szerzői életműnek. További kérdés, hogy egyáltalán milyen műfajról beszélhetünk: műalkotásról vagy épp mosodai számláról? Jakobson tanulmánya óta pontosan tudjuk: nemcsak a lírai vers és a recenzió, de az intim napló és a bizalmas, pornográf magánlevél is lehet a maga módján kanonizált, szigorú hagyományú irodalmi műfaj. 3 Ugyanakkor sokan érvelnek amellett, hogy amennyiben egy adott szerencsés esetben klasszikus szerző nevéhez köthetjük a szöveget, akkor maga a szerzőség válik szervezőelvvé, tehát nem feltétlen kell a műfajiság kérdésével foglalkoznunk. Talán az egyik leghíresebb példát ichel Foucault hozza, aki épp a szerzői funkció létéről, illetve nemlétéről elmélkedve írja a következőket: Nem olyan dolog-e a mű, amit egy»szerző«-nek nevezett személy hozott létre? [ ] De tételezzük fel, hogy valóban egy szerzővel állunk szemben. Azt jelenti-e ez, hogy minden, amit írt vagy mondott, minden, amit hátrahagyott, művéhez tartozik? A probléma elméleti és egyszersmind technikai is. Ha például Nietzsche összes művének kiadására vállalkozunk, hol húzzuk meg a határvonalat? Természetesen mindent ki kell adni, de vajon meg tudjuk-e mondani, mit is jelent ez a»minden«? agától értetődik, hogy mindazt, amit Nietzsche maga publikált, hozzátéve természetesen műveinek vázlatait, aforizmáinak terveit, lapszéli jegyzeteit és javításait. De mi van akkor, ha egy aforizmákat tartalmazó füzetben egy ajánlólevélre, egy megbeszélt találkozóra emlékeztető cédulára, egy mosodai számlára bukkanunk? zek is hozzátartoznának a műhöz? Tulajdonképpen miért is ne? 4 A nagy filozófusoknak sok esetben épp az asztalfiókba rejtett töredékei válnak a későbbi korok számára valóban jelentőssé, s saját korukban ünnepelt műveik inkább elavulnak. Regényírók és költők esetében viszont annyiban más a helyzet, hogy esetleges utolsó irataik műfaji szempontok alapján kihullnak az idő rostáján, vagy legalábbis perifériára kerülnek. Ugyanakkor épp a posztmodern bölcselők állították, hogy szöveg és szöveg közt nincs különbség, tehát Foucault példáját továbbvezetve nem pusztán azért lehetnek fontosak e marginális feljegyzések, mert ugyanaz a szerző hozta létre őket, mint aki a kanonizált regényt, hanem mert minden műfaj egyaránt szövegnek számít, tehát: értelmezhető. Azzal pedig, hogy valami értelmezhető lesz, egyúttal kiadhatóvá is válik, sőt maga a kiadás is sajátos értelmezéssé minősül át, részben behatárolva a további értelmezések körét. Vajon a kötetbe rendezés gesztusával és a szerző mint az adott szövegért felelős személy nevének feltüntetésével mennyiben avatjuk irodalommá az adott írást. Számos példa kínálkozik mind az irodalom, mind a társművészetek köréből, amikor egy eredetileg nem művészi teljesítménynek szánt írást, tárgyat kiadunk, kiállítunk, s ezáltal művészetté avatjuk. Duchamp polgárpukkasztó akciójától kezdve Van Gogh cipőket ábrázoló híres festményéig sorolhatjuk a példákat. Utóbbit elemezve Heidegger híres esztétikai jellegű könyvében megállapítja, hogy eszközből mű lesz, mikor is Van Gogh olyan használati tárgyat, mint egy pár cipő, művészi módon jelenít meg, azaz festménye témájává tesz: A művészet művében a létező igazsága lép működésbe. A»működésbe lép«itt azt jelenti: valamit felállítani. A műben egy létező, egy pár 3 Horváth Iván Tverdota György: lőszó, = iért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila. Szerk. H. I. T. Gy., Balassi Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp ichel Foucault: i a szerző? Ford. rős Ferenc Kicsák Lóránt. = Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen
3 SNCA HALÁLA 61 parasztcipő léte fényébe állíttatott. A létező léte ragyogásának állandóságába jut. [ ] Arra gondolnánk hát, hogy Van Gogh festménye egy létező pár parasztcipőt másolt és éppen azért lett mű, mert ez sikerült neki? Arra gondolnánk vajon, hogy a festmény a valóságosról vett volna másolatot, amit aztán egy művészi termékbe helyezett volna bele? Semmiképp. Tehát a műben nem az adott esetben kéznél lévő egyes létező visszaadásáról van szó, hanem ellenkezőleg: a dolgok általános lényegének visszaadásáról. 5 Babits ihály beszélgetőfüzeteinek közzététele hasonló kérdéseket vethet fel. gyrészt adódik a probléma, hogy e kétkötetes munka 6 vajon mennyiben része az életműnek, másrészt értelmezhetjük-e önálló műként. Vannak, akik szerint posztmodern monodrámának feleltethető meg az eredetileg egészen más szándékkal íródott szöveg: Közreadni Babits ihály Beszélgetőfüzeteit: irodalomtörténeti tahóság, (irodalom)-intézményesített bunkóság. Közreadni a Szabad ötletek jegyzékét Örömmel olvassuk őket. Szép és termékeny félreolvasás: Bókay Antal posztmodern narratív szerkezeteket vesz észre a József Attila szövegben. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy a Babits-szöveg a (megíratlan) magyar avantgárd vagy abszurd monodrámaként táruljon elénk. 7 Z. Varga Zoltán hasonló következtetésre jut, mint az imént idézett ekis D. János. Ő is az eredetileg nem művészi szándékkal íródott szöveg irodalmivá minősülését fedezi fel, mikor ekként fogalmaz: azok a Beszélgetőfüzetek, amelyek tudomásunk szerint az irodalmiság minden valaha volt normáját megszegik, irodalomként kezdenek funkcionálni. [ ] Sokkal inkább az avantgárd dialektikája az, ami eszünkbe juthat a Beszélgetőfüzetek esetéről. A normaszegés normává emelése, a művészet és az irodalom történetileg meghatározott fogalmának folyamatos felforgatása és áthelyezése. 8 Ha egy szerző, szerkesztő vagy sajtó alá rendező megjelentet egy munkát legyen az bármilyen műfajú és tárgyú szöveg, azt követően már a mindenkori befogadó közönségen múlik, miként értelmezi és hogyan olvassa azt. S e ponton válik hangsúlyossá a szövegkiadó felelőssége is. Nem pusztán a szerzői jóváhagyással való nem törődés, sőt olykor az annak való ellenszegülés 9 morális dilemmájával kell szembenéznünk ilyen jellegű munkák közreadásánál, hanem annak mikéntjével is, azaz: milyen módon, milyen formában, milyen kommentárokkal közöljük a fellelt kéziratot? Kosztolányi Dezső életének utolsó szakaszában, az Új Szent János Kórházban készített ún. beszélgetőlapjainak kiadása során melyeken keresztül gégemetszését követően kommunikált környezetével nekünk is szembe kell néznünk a fenti kérdésekkel. Kosztolányi ugyan nem szánta közlésre ezeket a feljegyzéseit, van azonban adatunk arról, hogy szerette volna, ha az emberek megtudják szenvedésének történetét. Ascher Oszkár, aki többször is meglátogatta a haldoklót, s együtt virrasztott vele a nagybetegek számára oly félelmetes éjszakában, a következőket írta: egesketett rá, hogy feltárom utolsó hónapjainak belső történetét, hosszú szenvedése titkait, melyeket rám bízott.»írd meg ezt[:] a haldoklásom«,»s ez jól fog esni még ott is.ne feledd azt, amire kértelek«.»írd meg, hogy történt.ásra nem is kérlek.«újból és újból el kell olvasnom az írását, hogy ezt a pár emlékező sort (amelyek 5 artin Heidegger: A műalkotás eredete. Bev. Hans-Georg Gadamer. Ford. Bacsó Béla. urópa, Bp Babits ihály Beszélgetőfüzetei. I II. Szöveggond. Belia György. Szépirodalmi Kiadó, Bp ekis D. János: Nem használ komolyan semmi, csak rővid időre. Szépliteratúrai ajándék, Z. Varga Zoltán: i. m Köztudomású, hogy Franz Kafka a művei felől úgy végrendelkezett, hogy el akarta égettetni összes kéziratát. Ha az akkori kiadók tiszteletben tartják végakaratát, akkor ma szegényebbek lennénk a világirodalom e jelentős alkotásaival.
4 62 ŰHLY egyelőre csak emlékfoszlányai az utolsó hónapok eseményeinek) le tudjam írni a nyilvánosság számára, ahogy megígértem neki. S írnom kell majd hosszan, részletesen is. [ ] aztán újból kétségbeesett napok jönnek, már nehezen mozdul, ekkor kezdődnek a kérések, hogy haldoklását, gyötrődését írjam meg, felemeli ujját, hogy esküdjem. Kívülről nézi önmagát, világosan látja, hogyan pusztul, gyengül napról napra. 10 De Kosztolányi Dezsőné is hasonlót állít könyvében, amikor éppen a beszélgetőlapokból ad közre részleteket: És ettől fogva [ti. a hangját elvevő gégemetszést követően] beszélni sem tud. ost ír, mindent leír papírdarabkákra. gy kötetre valót ír, és ennek a kötetnek minden egyes szava szívet tépő, torkot hasító olvasmány.»ajd írd meg, hogy mennyit szenvedtem«írja fel nekem többször is. 11 Természetesen azt is tudnunk kell, hogy a szerzői szándékról tudósító két forrás és az említetteken kívül Török Sophie szövegközlése 12 nem mentenek fel az alól, hogy mégiscsak Kosztolányi konkrét jóváhagyása nélkül jelentetnénk meg szövegeit. Az egészséges Kosztolányi talán másként végrendelkezett volna, mint a nagybeteg szenvedő. Utolsó kijelentéseit ezért sem szabad feltételek nélkül elfogadnunk. indenezek ellenére a szóban forgó dokumentumok megismertetését fontosnak ítéljük a Kosztolányi-filológia és az ezzel kapcsolatos életrajzi kutatások szempontjából, valamint az életmű részeként értelmezzük. Azzal az állásfoglalásunkkal azonban, hogy az életmű részeként tekintünk e feljegyzésekre, még nem állítjuk, hogy (irodalmi) műként értelmeznénk őket, s e kérdés megválaszolását inkább a mindenkori olvasóra-befogadóra bízzuk. De vajon jogunk volt-e kiadni ezeket az iratokat? Nem ártunk-e a közzététel által a költő kultuszának? tették fel a kérdést a iért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila című kötet szerkesztői, amikor közreadták József Attila bizalmas pszichoanalitikus feljegyzéseit. 13 A kérdést mi is feltehetjük, s az utóbbira igennel felelhetünk annyiban, hogy ha nem ártunk is Kosztolányi kultuszának, de mindenképp befolyásoljuk a beszélgetőlapok nyilvánosságra hozásával azt. Véleményem szerint azonban pozitív irányban tesszük mindezt, hiszen a l art pour l art finomlelkű lovagja, az érzékeny szegény kisgyermek és a politikai klikkek közt elvtelenül csapongó világfi, az elmúlt évtizedek befogadástörténetében megjelenő sztereotípiái finomodhatnak, ha az itt közölt kézirat nyílt és őszinte, s a halálos beteg szenvedéseit feketénfehéren bemutató, kétségbeesett és olykor zavaros sorait olvassuk Kosztolányitól. A levelekből és a naplókból 14 kiolvasható ember és csak másodsorban az alkotó alakja árnyalódik tovább, 15 nem utolsósorban a jelenleg még oly sok megoldandó kérdéssel szembesülő életrajzi kutatásokat is segítve. Ascher Oszkár szintén hasonló megállapításra jut a beszélgetőlapok sorainak ismeretében: Három és fél évi betegségének utolsó három hónapjában nem tudott már beszélni, gégemetszést végeztek rajta az orvosok, s így, kényszerű némaságában, valósággal az 10 Ascher Oszkár: Kosztolányi Dezső utolsó hónapjai. Az st XXVII. évf sz nov Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Révai, Bp Török Sophie: Harc a félelemmel. Nyugat XXIX. évf. 12. sz. 1936/dec Horváth Iván Tverdota György: i. m Kosztolányi Dezső: Levelek Naplók. Szerk. Réz Pál. Osiris, Bp Az»életnek«a művek rovására történő felértékeléséből az is következik, hogy az irodalmi munka, a megdolgozottság, a műjelleg többé már nem erénynek, hanem mesterkélt konvenciók működtetésének számít. A művészetnél, az irodalomnál többet ér az élet spontaneitása, formátlansága, az élet írása. Az efféle olvasási mód paradox módon éppen az ún. irodalmon kívüli erények (őszinteség, életszerűség, kézzelfogható valóságvonatkozások stb.) miatt becsüli a személyes jellegű műfajokat, melyek egyszerre korlátozott esztétikai minőségűek, és rendelkeznek az irodalmon kívüliség erényeivel. A személyes jellegű mű nem jó mű (művészetnek nem elég jó), viszont nem csak mű(vészet), így kívül kerül az irodalom mint intézmény keretein, s éppen ebben áll vonzása és taszítása. (Z. Varga Zoltán: i. m. 12.)
5 SNCA HALÁLA 63 ujjai közé nőtt ceruzával a szeizmográf volt, amely minden moccanását, rezdülését a mélynek és felszínnek automatikusan jegyzi, rajzolja: ilyen automatikus, precíz grafikonok ezek az ő följegyzései is, mert nem a szándék, hanem a kényszerűség rajzoltatta vele ezeket s így kapom a képet a művészről, aki»kosztolányi, az ember«volt. 16 A már korábban napvilágot látott Babits-beszélgetőfüzetek immár elsődleges irodalommá válva az irodalomtudósok boncasztalán olvasása hasonló következtetésekre sarkallta azok elemzőjét: inden mű, ami mű, ami irodalom, gyanús: a művész műveiben elrejtve jeleníti meg önmagát, személyes (és különösen nem kiadásra szánt) írásaiban viszont mintegy maszk nélkül, igazi valójában mutatkozik. 17 A kiadandó kézirat Kosztolányi Dezső élete utolsó hónapjaiban, azaz augusztus 8-a és november 3-a között, gégemetszését követően tehát a már említett, ún. kórházi beszélgetőlapokon keresztül kommunikált környezetével. A közgyűjteményekben (TA Kézirattára, OSZK Kézirattára, PI Kézirattára) hozzáférhető kéziratos anyag jelentős mennyisége az Új Szent János Kórház fertőző sebészeti osztályán, a B pavilon, II. emeleti 111-es szobájában keletkezhetett, miután Kosztolányi átesett az életét megmentő, ám hangját elvevő műtéten. A beszélgetőlap mint műfaji megjelölés egyrészt követi a Babits ihály beszélgetőfüzeteinek megnevezésére bevezetett terminust, másrészt eltér attól annyiban, hogy Kosztolányi esetében nem füzetekről, hanem különálló lapokról, illetve különböző méretű, színű és típusú (nagyrészt szétesett) jegyzettömbökről beszélhetünk. Választott terminusunk a fenti okok miatt, a helyesírás módosításával egyezik a Petőfi Irodalmi úzeum Kézirattárában található, V.4104 jelzet alatti kéziratos anyag megjelölésével: Kosztolányi Dezső»beszélgető lapjai«(1936), 18 valamint az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, Analekta jelzet alatti autográf megnevezésével: Kosztolányi Dezső beszélgető lapjai betegségének utolsó napjaiból. Korábbi szövegközlések alapján melyek KD feljegyzéseinek rövidebb részleteivel ismertetik meg az olvasót arra következtethetünk, hogy a forráskiadásban közölteken túl megsemmisültek, elvesztek vagy kallódnak még olyan kéziratlapok, melyeket szintén a halála előtti időszakban vetett papírra azok szerzője. A kézirat keletkezési körülményeinek köszönhetően számos olyan sajátosságot mutat, mely egyedinek mondható a szerzői autográfok sorában. gyrészt Kosztolányi nem szánta közlésre e feljegyzéseket, másrészt betegen, nemegyszer rosszullétek közepette, olykor morfinszármazékok hatása alatt, kórházi ágyában fekve vetette papírra sorait. gyes szöveghelyek és a hozzájuk tartozó írásképek arra engednek következtetni, hogy az orrszondán keresztüli, mesterséges táplálás közben is írhatott le szavakat, jelezve ápolóinak esetleges fájdalmait. A kéziratlapokon az egyes, egymástól gyakran független jelentésű s feltehetően külön időpontban íródott mondatok, kifejezések szabálytalan elrendezésben szerepelnek. lőfordulnak fejjel lefelé írt sorok, átlósan, keresztben, a lap szélénél papírra vetett mondatok is. Az ezek közti kronológiai sorrendet nem minden esetben tudtuk megállapítani. Általában azokat a 16 Ascher Oszkár: Az utolsó szavak. Nyugat XXIX. évf. 12. sz. 1936/dec Z. Varga Zoltán: i. m Szintén a PI Kézirattárában található, V. 3196/83. jelzet alatt (1 fol.) a következő megjelöléssel kéziratos anyag: Kosztolányi Dezső utolsó feljegyzései. Töredékek (1936).
6 64 ŰHLY mondatokat vettük előre, melyeknek vagy írásképe (milyen ceruzával íródott, mekkora betűkkel írta le azokat Kosztolányi), vagy tartalma összefüggést mutatott az előző oldalakon írtakkal. lőfordulnak olyan utólagos betoldások is a lapokon, melyek azért lettek bekarikázva, mert Kosztolányinak már nem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű papírfelület, s így próbálta kiemelni és olvashatóvá tenni mondandóját. Hasonló okból láthatók vízszintes vonalak a kéziratlapokon, melyek különböző kijelentéseket választanak el egymástól. A papírlapok különböző méretéből adódóan Kosztolányi a kisméretű lapoknál megtöri mondatait, a nagyobb lapok esetében pedig folytatólagosan ír le olyan mondatokat és kifejezéseket is, melyek nem tartoznak össze. Az össze nem tartozó szövegrészek különböző időpontokban íródhattak, de olyan eset is előfordul, hogy a Kosztolányinál lévő látogató, ápoló vagy orvos megszólal, s ő arra reagál folytatólagos írással. Sajátos párbeszéd beszélgetés alakul tehát ki, ahol az olvasó már csak az egyik fél közléseivel találkozik. Sajtóvisszhang Kosztolányi betegségéről és haláláról Kosztolányi betegsége élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A sajtó azonban részben visszafogott volt, s inkább csak találgatások keringtek a pesti kulturális élet szereplői közt. Az újságokban ugyanis a szerző életében főként csak olyan cikkek láttak napvilágot, melyek pillanatnyi javulásáról számoltak be, s újra és újra cáfolni igyekeztek azt a hírt, hogy Kosztolányi halálos betegségben szenvedne. Kórházi beszélgetőlapjaiban azonban a következőket olvashatjuk: Hallom, hogy eltemettek a lapok. 19 Az állítással ellentétben a korabeli hírlapok csak még 1936 augusztusában Kosztolányi gyógyulásáról beszéltek, illetve november 4-étől a haláláról és temetéséről. Közmegegyezés volt, hogy a beteg előtt eltitkolják állapotát noha arosvásárhelyen Czakó doktor megmondta neki, hogy rákos, s teljes hírzárlatot rendeltek el, tudván, hogy Kosztolányi a kórházban is olvassa a lapokat: indenki tudta a városban, hogy a költő menthetetlen. A nyomtatott betű azonban óvatosan, tisztelve a szenvedést, nem írta meg a lesújtó tényt, Kosztolányi az utolsó napokig újságot olvasott és a költő minden szenvedélyével félt a haláltól. 20 Kosztolányi Dezsőné életrajzi könyvéből azt tudhatjuk meg ellentétben a marosvásárhelyi látogatásról szóló híradásokkal, hogy férje elől még orvosai is eltitkolták az állapotát. Stockholmban azonban szintén megmondták volna, hogy a budapesti áldiagnózisokkal ellentétben nem epulisban szenved. A feleség azonban könyve tanúsága szerint megkérte a kezelőorvost, doktor Bervent, hogy ne árulja el a pontos diagnózist: Önöknél Bécsben és Budapesten nem mondják meg az orvosok az igazat. i itt mindig az igazat mondjuk hallom a tanár büszkélkedő szavát. A fogaim összeverődnek. Kirázott a hideg. Nem könyörgök, nem, ne mondja meg neki az igazat. Nem kételkedhettem a tanár szavában. Odahaza hamis leleteket mutattak nekünk. 21 Susan Sontag A betegség mint metafora címet viselő kötetében ír erről a jelenségről, melyet a társadalomnak a betegséggel és a halállal kapcsolatos félelmi tüneteként aposztrofál: Annak idején mindennapos dolog volt, hogy a beteg elől, majd a halála után a gyermekei elől is eltitkolták a betegség valódi természetét. 19 TA Kézirattára s4620/140/ [Szerző nélkül]: Kosztolányi Dezső ma délelőtt meghalt. Az st tudósítójától. Az st nov Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Révai, Bp
7 SNCA HALÁLA 65 De az orvosok és a család tagjai azokkal sem beszéltek nyíltan, akik tudtak betegségükről. 22 Kosztolányi halálát követően aztán számos cikk tudósított arról, hogy a nagybeteg költő nem ismerte a pontos diagnózist. zt követően a korabeli megjelöléssel élve rák-pánik tört ki Budapesten, s a Társadalmunk című napilap az alábbiakról tudósított: A lapok megírták, hogy: hogyan kezdődött Kosztolányi Dezső tragikus betegsége, hogyan fejlődött ki a jelentéktelennek látszó nyálkahártyasérülésből a gyógyíthatatlan sebes torokrák. Leírták a kezelés módját, a betegség lefolyásának történetét, az operációk minden mozzanatát, tobzódtak az orvosi szakkifejezésekben, ismertették a rák rohamos terjedését, és az olvasó követhette a mondatok során Kosztolányi szörnyű szenvedéseit az első fájdalomtól egészen az agóniáig. zek a riportok olyan döbbenetes rák-pánikot idéztek elő, amilyenre még sohasem volt példa Pesten. mberek, akiknek valami közönséges foghússérülésük volt, egyik orvostól a másikig rohantak. 23 Kosztolányi kultusza már életében elkezdődött, s halálát követően teljesedett ki, egészen napjainkig húzódva. Az első leírások melyek főként napilapokban jelentek meg betegségéről és haláláról tudósítanak, szenzációhajhász bulvárnyelven. Orvosai közül leginkább Hauber Lászlót nevezik meg, akit árai Sándor ajánlott az akkor már a stockholmi rádiumkezeléseken átesett s végképp reményt vesztett Kosztolányi figyelmébe. A cikkek azonban nem pusztán a betegség utolsó stádiumairól, hanem annak kezdetéről, illetve az 1933 nyarától november 3-áig terjedő időszak kálváriájáról is tudósítanak. Az újságcikkek szerzői a retorika eszközeivel élve hatásvadász történetté alakítják Kosztolányi betegségét. A szilvamag nagyságú piros folt felfedezésének leírásakor már előrevetítik a közelgő veszedelmet, a halálos kór elhatalmasodását. A teljes igazságot Kosztolányi betegségének lefolyásáról nehéz kiderítenünk, hisz a rendelkezésünkre álló források egyfelől szintén torzíthatnak (Kosztolányiné könyve férjéről), másfelől hiányosak (Kosztolányi kórházi beszélgetőlapjai). Annyit mindenesetre rekonstruálhatunk, hogy a korabeli tudósítások nem feltétlenül fedik a valóságot. A betegség tüneteinek leírásán túl olyan problémák is foglalkoztatták az újságírókat s feltehetően az olvasókat is, melyek a híres emberek halálakor kerülhetnek előtérbe. ik voltak Kosztolányi utolsó szavai? Kik voltak jelen a kórteremben, amikor örökre lehunyta szemét? A lapok egymásnak ellentmondó történeteket mesélnek ezzel kapcsolatban, s némely leírás patetikus stílusából egyértelműen következtethetünk a legendaalkotás jelenségére, azaz: a szöveg nem a pontos tudósítás és információátadás szándékával íródott, hanem szándékosan idealizálni kívánja Kosztolányi halálának körülményeit. A 8 Órai Újság például a következőket írja: le: gészen az utolsó pillanatáig öntudatnál volt, csak halála előtt negyedórával vesztette el eszméletét és fél tizenkettőkor állott be a halál. Az orvosok mindent megpróbáltak, éjjel-nappal felváltva ágya mellett tartózkodtak, próbáltak injekciókkal segíteni, sajnos, nem sikerült. Az Új Szent János Kórház fertőző sebészeti osztályán ma délre mintha megváltozott volna az élet. A máskor forgalmas folyosókon lábujjhegyen járnak az orvosok, ápolók, egy hangos szó nem hallatszik az egész épületben, mindenki gyászolja a halott költőt. Bent a halottasszobában nem tartózkodik más már, csak Kosztolányi fia és kezelőorvosa, dr. Hauber László és a költő ápolónője. Felesége, Harmos Ilonka színésznő, aki maga is írónő és aki részt vett férje utolsó nagy művének megírásában, az utolsó pillanatig férje ágya mellett volt és az ismerősök- 22 Susan Sontag: A betegség mint metafora. urópa, Bp Palásti László: Rák-pánik. Társadalmunk VII. évf. 46. sz nov
8 66 ŰHLY nek alig sikerült a teljesen összetört asszonyt a betegágytól elvinni. 24 zzel némileg ellentétes a Budapesti Hírlap összefoglalója, mely a következő: eglátod, én meghalok mondotta Hauber főorvosnak és többé már nem is tudott beszélni. Fejbólintással jelezte, hogy fájdalmai nincsenek. Fél tizenegy órakor agonizálni kezdett és tizenegy óra hat perckor megszűnt élni. Utolsó percéig eszméleténél volt. Halála percében is intett szemével, hogy megismer mindenkit 25 Az st tudósítója szabályos színpadi jelenetet rendez Kosztolányi halálának körülményeiből, s ismét csak eltérő információkkal szolgál: Fél tizenegy után elvesztette eszméletét. ost már csak percekről volt szó. Az st munkatársa 11 órakor érkezett az Új Szent János Kórházba. A 111-es szoba előtt beszélt Hauber főorvossal, amikor kilépett a szobából az egyik orvos, félrehívta Hauber Dezsőt [!]. A főorvos arca elkomorodott, belépett a szobába, egy perc múlva kilépett: Kosztolányi Dezső meghalt mondotta. A haláltusa három perc alatt végzett a költővel. Kosztolányi felesége eszméletlenül esett össze, fia csendesen zokogott az ágynál. Az egyik apáca lefogta Kosztolányi szemét, összekulcsolta kezét. Az évekig tartó betegség által meggyötört, lesoványodott arc kisimult a halálban. Olyan, mintha békésen aludna. A fehér szoba csupa gyász. Az orvosok, akik már sok halált láttak, könnyeznek, az ápolónők sírnak. agyar költő, egyike a legnagyobbaknak halt meg az Új Szent János Kórház 111-es szobájában. 26 A Nemzeti Újság híradásában pedig az is megfigyelhető, hogyan válik vallási-ideológiai beállítottság áldozatává a híresség halálának összefoglalása: Csütörtökön délután temették Kosztolányi Dezsőt, a kiváló költőt a Kerepesi úti temető halottasházából, a római katolikus egyház szertartása szerint. Kosztolányi Dezső teljes öntudattal halála előtt felvette az utolsó kenetet. 27 Azt tudjuk, hogy Kosztolányit a római katolikus egyház szertartása szerint temették el, arról azonban, hogy mi jellemezte istenképét az utolsó időszakban, kevés forrás áll rendelkezésünkre. Kórházi beszélgetőlapjaiban említi, hogy meggyónt: eggyóntam / tam / Titok. 28 Szintén tudjuk, hogy a Radákovich-szerelem idején templomba is elment az asszonynyal. Ahogyan ária visszaemlékezik minderre: Én akkor nagyon vallásos voltam. lmentem mindig-mindig, rnával. A német kisasszony. Japival [Papp Oszkár, Radákovich ária fia] minden vasárnap elmentünk. essze volt a templom, nem Visegrádon, hanem Visegrádon kívül volt. Visegrád előtt még. És mentünk templomba, és akkor elkísért bennünket a templomba. És állt mellettünk. Beültem a padba, és ő mellettem állt, és nekem olyan furcsa volt, hogy közben elővette noteszát, és írt valamit bele. 29 Az istenhit megjelenését vélik sokan felfedezni a Hajnali részegség soraiban is. Nem tudhatjuk tehát biztosan, hogy Kosztolányi valóban felvette-e az utolsó kenetet, de a felsorolt források alapján lehetségesnek tartjuk. A főként napilapokban közölt tudósítások másik csoportja az eseményekből következően Kosztolányi temetésének leírása. Feltételezzük, hogy közös sajtóanyag készülhetett az eseményről, mert kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyan, de mindegyik sajtóorgánum lényegében ugyanazt a szöveget közli. A korabeli politikai elvárásoknak megfelelően kiemelik azon 24 [Szerző nélkül]: Kosztolányi Dezső ma délelőtt meghalt. A 8 Órai Újság tudósítása. 8 Órai Újság XXII. évf sz., nov. 4., [Szerző nélkül]: Kosztolányi Dezső meghalt. Budapesti Hírlap LVI. évf sz., nov [szerző nélkül]: Kosztolányi Dezső ma délelőtt meghalt. Az st tudósítójától. Az st XXVII. évf sz nov [Szerző nélkül]: ltemették Kosztolányi Dezsőt. Nemzeti Újság XVIII. évf sz nov TA Kézirattára s4620/141/ PI Hangtár K03008.
9 SNCA HALÁLA 67 tisztségviselőket, akik gyászbeszédet mondtak a költő sírjánál. Az inkább irodalmi beállítottságú lapok azonban a kor köztiszteletnek örvendő íróegyéniségeinek megemlékezéseiről tudósítanak. Amennyiben messzebb menő következtetések levonására is vállalkozunk, a következő kérdéssel kell szembesülnünk: vajon mennyiben befolyásolja a mindenkori kánonalkotást a politika? Kosztolányi az irodalom nagy halottjaként fekszik koporsójában, s ezt a címét az is alátámasztja, hogy hány elismert és befolyással bíró politikus személyiség jelent meg a sírjánál. Lényegében már ennél az epizódnál elkezdődik recepciója, életművének klasszikussá válása. Való igaz, hogy minderre ellenpélda is akad. ozartot jeltelen sírba temették, életműve mégsem került a feledés homályába. Herczeg Ferenc a hatalom kegyeltje volt a Horthy-korszakban, mégsem forgatjuk ma túl gyakran műveit. Annyi azonban megállapítható, hogy Kosztolányi befogadástörténetének indulásakor ezek a tényezők is szerepet játszhattak. A számos róla szóló cikk ugyanis hamarosan róla szóló pályaképekké, kezdeti életrajzokká és életműve darabjainak értelmezéseivé alakult át. A betegség és a halál bulvárízű leírását és a temetés protokollszerű tudósításait követően sőt már azzal párhuzamosan is ugyanis megjelennek az első irodalomtörténeti írások is Kosztolányi munkásságáról.
Bevezető...13 Arany Zsuzsanna: Gondolatok Kosztolányi beszélgetőlapjainak kiadásáról...13 Köszönetnyilvánítások...24 Kronológia...26 Tanulmányok...
Tartalom Bevezető...13 Arany Zsuzsanna: Gondolatok Kosztolányi beszélgetőlapjainak kiadásáról...13 Köszönetnyilvánítások...24 Kronológia...26 Tanulmányok...34 Gyenes György: Rádiumhemmet. Kosztolányi Dezső
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenA kötet a MTA TKI és a MTAK Kézirattára támogatásával készült.
A kötetet szerkesztette, a forráskiadást sajtó alá rendezte, a jegyzeteket készítette: Arany Zsuzsanna Lektorálta: Gyenes György (orvostörténet) Horváth Iván (irodalomtörténet) A kötet a MTA TKI és a Kézirattára
RészletesebbenAdy Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenXIX. Kosztolányi Dezső
XIX. Kosztolányi Dezső 1. Hol, mikor született és halt meg a Kosztolányi Dezső? 2. Hol, milyen tanulmányokat folytatott? 3. Milyen kapcsolat fűzte a következő személyekhez? Ady Endre: Babits Mihály: Brenner
RészletesebbenPETŐFI SÁNDOR TANULMÁNYI VERSENY 2018
PETŐFI SÁNDOR TANULMÁNYI VERSENY 08 ISKOLAI FORDULÓ KÖZÉPISKOLA MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON Feladatlap Megoldási idő: 60 perc Elérhető pontszám: 50 pont Elért pontszám: pont Kódszám: Kedves Versenyző! Köszöntünk
Részletesebben"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"
"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október
RészletesebbenVII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából
VII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából 1. Miben különbözik a közép- és kelet-európai népek romantikája a nyugat-európaitól? 2. Mi volt Herder jóslata a magyarságról? 3. Mely irodalmi-kulturális
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenMegrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház
RészletesebbenGYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5
Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉPSZINT SZÖVEGALKOTÁS 180 perc SZÖVEGALKOTÁS Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta!
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenA ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:
Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának
RészletesebbenP. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
RészletesebbenDebrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
Részletesebben2+1. Irodalmi és Filmes Verseny (2018/2019) Kedves Versenyző!
+1 Irodalmi és Filmes Verseny (018/019) A versenyző neve: Iskolája: Felkészítő tanára: Kedves Versenyző! Szeretettel köszöntünk abból az alkalomból, hogy a kiírásban szereplő könyvek elolvasása és a film
RészletesebbenTolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy
2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,
RészletesebbenBeküldendő válaszlap
Irodalmi feladatsor Rejtő Jenő születésének 111. évfordulója alkalmából Beküldendő válaszlap (1905 194 A csapat neve: A csapat tagjai: Osztály: Elérhető pont: 250 pont Elért pont: pont Leadási határidő:
RészletesebbenAlmási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből
A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi Doktori Iskola Miskolc 2007 A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
RészletesebbenVERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
RészletesebbenFrank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenLev Tolsztoj. Anna Karenina
Lev Tolsztoj Anna Karenina Lev Tolsztoj Az orosz irodalomnak kiemelkedő nagysága, regényeinek nagy részét megfilmesítették. Úgy gondolom, hogy az erkölcsi világszemléletéről, a tolsztojánizmusról is muszáj
RészletesebbenTESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ
TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy
RészletesebbenKönyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
RészletesebbenBABITSszexregény. (Babitsról, Török Sophie-ról, Esztergomról eg yebekről)
Onagy Zoltán BABITSszexregény tavaszi ir amlás ősszel (Babitsról, Török Sophie-ról, Esztergomról eg yebekről) 2011 Az egész sorsában van valamit végtelenül sivár tragikum. A költő nem jobb, mint kora Babits
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenA zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja
A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja Mély levegő címmel irodalmi találkozót tartottunk iskolánkban A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja november 9. és 11. között került megrendezésre. A rendezvényt,
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenÉn Istenem! Miért hagytál el engem?
Édes Illat Én Istenem! Miért hagytál el engem? Sóhajtotta Jézus, miközben a fakereszten felfüggesztve, vércseppek csöpögtek végig a testén. És akkor, nem lélegzett többet. Nem, te voltál minden reményem!
RészletesebbenMAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
RészletesebbenKÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS
KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS Nem írok le többet egy sort sem. Legalábbis vajdasági magyar sajtószervbe nem. Cselekvő értelmiség nélkül minden nemzetrész a világon elvész. Minőség nélkül pedig esély sincs
Részletesebbena Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez
A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának
RészletesebbenKép és Gondolat. Kép és Gondolat Published on Országos Széchényi Könyvtár ( 2013/06/ /03/10
2013/06/22-2014/03/10 [1]Dante Alighieri 700 évvel ezelőtt megírt sorait írók és költők különböző formában tolmácsolták olvasóiknak saját gondolataikkal, egyéniségükkel átszőve, vagy hűen Dante minden
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenHa az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink
ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenHogyan mondjuk meg a gyerekeknek?
Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,
RészletesebbenVan kérdése, amit szeretne feltenni kezelôorvosának vagy az egészségügyi személyzetnek?
Van kérdése, amit szeretne feltenni kezelôorvosának vagy az egészségügyi személyzetnek? ARI18/06MAY Segít a javulásban Kezelési terv, útmutató és heti napló antipszichotikus kezelést kezdô betegek részére
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenAUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás
102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám
RészletesebbenJegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez
Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban
Részletesebbenbibliai felfedező C3 Ajánlott további olvasásra: Máté 4:23-25 Márk 1:32-34 János 5:17-27 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása
Írd ide az adataidat! Neved: Korod: születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása
RészletesebbenTonton-mánia a francia médiában
2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia
RészletesebbenFejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
RészletesebbenDe vele nem ez volt a helyzet, nem megfontoltságból, alaposságból néztem utána. Hanem egyszerűen szembe jött. Nem
2013 március 30. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Előbb olvastam vele interjúkat, mint hogy a könyveit a kezembe vettem volna. Persze, ez akár érthető is lehet,
RészletesebbenXVI. József Attila (2.)
XVI. József Attila (2.) 1. Mit nevezünk komplex képnek? 2. Mi a szerpentin-példázat lényege? 3. Mi jellemzi az önmegszólító verstípust? 4. Mi jellemzi az időszembesítő verstípust? 5. Milyen lírai műfajokkal
RészletesebbenNégy fal között (1907)
Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok
RészletesebbenUHRMAN GYÖRGY (1932-2003)
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),
RészletesebbenSinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL
Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet
RészletesebbenPorta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS
KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
RészletesebbenMI VAGY NEKEM? MI VAGYOK NEKED?
BÓNA LÁSZLÓ MI VAGY NEKEM? MI VAGYOK NEKED? Szerelmi álmok és gyötrő hétköznapok vis vitalis 2017 Felelős szerkesztő RUTTKAY HELGA Borítóterv IMRE RÉKA Bóna László, 2017 ISBN 978-615-5414-30-5 Tartalom
RészletesebbenElmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról
PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,
RészletesebbenSzerintem vannak csodák
Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy
RészletesebbenKi és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
Részletesebben"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval
"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN
RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése
RészletesebbenKosztolányi kritikai kiadás segédanyagai. Kosztolányi Dezső álnevei 1
Kosztolányi kritikai kiadás segédanyagai. Kosztolányi Dezső álnevei 1 Összeállította: Arany Zsuzsanna (2004 2011) és Dobás Kata (2012-től) JELMAGYARÁZAT: FJ1: a Forrásjegyzék 1-ben előforduló tételek alapján
RészletesebbenIndokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás
BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság
RészletesebbenA tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban
Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének
Részletesebbeno r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja
o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!
Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz
RészletesebbenSzakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
RészletesebbenAz aranykezű nagyapám
Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenVOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán)
VOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán)... Minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek,
RészletesebbenTerepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.
Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.
RészletesebbenA nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart /Ignotus: Kelet Népe, Nyugat első szám/ Nemcsak a pályakezdő, de az érett költők számára is
BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2007/2008. tanév Megyei/fővárosi forduló II. kategória Írásbeli feladatlap versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma:... Elért pontszám: v /100 Üdvözlünk
RészletesebbenBOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY
BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71
RészletesebbenÖnmeghaladás, életcélok, jóllét
PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,
RészletesebbenPetőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt
Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva
RészletesebbenLétezik-e Antikrisztus?
Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:
RészletesebbenKovacsics Zsuzsanna, MSW
Kovacsics Zsuzsanna, MSW 2017.06.16. o Spiritualitás a betegségben, szenvedésben, haldoklásban o Spiritualitás a segítő kapcsolatban o Spiritualitás fogalma a szociális- és egészségügyben o Spirituális
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenHedwig Courths-Mahler. Aranyhajú boszorkány
Hedwig Courths-Mahler Aranyhajú boszorkány 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Hexengold Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach Fordította:
RészletesebbenMit keresitek az élőt a holtak között
Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenPESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA
PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00
RészletesebbenA magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatása
Az osztályozó vizsga témakörei magyar nyelvből 9. osztály A kommunikáció rádiós, televíziós és sajtóműfajai A magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatása A szóelemek fajtái Az ige
RészletesebbenDržavni izpitni center MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV. 1. feladatlap augusztus 25., csütörtök / 150 perc
K ó d s z á m : Državni izpitni center *M11213111* ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV 1. feladatlap Iskolai esszé (700 1000 szó) 2011. augusztus 25., csütörtök / 150 perc Engedélyezett segédeszközök:
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
Részletesebbenéjszakán szólította magához a mi kegyelmes mennyei édes Atyánk így: Jövel, hozzám, édes Gyermekem! Amikor vasárnap szokás szerint szeretettel
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim. Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te ígéreted szerint. Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
Részletesebben