Ellenõrzési Figyelõ szám Ellenõrzési szakfolyó irat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ellenõrzési Figyelõ. 2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat"

Átírás

1 Ellenõrzési Figyelõ Interjú Wittich Tamással, az NFH fõigazgatójával Kerekasztal: Ellenõrzések a feketegazdaság visszaszorítására Fókusz: Uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése Mûhely: A folyószámla-kezelés jövõje Kitekintés: Az EU pénzügyi érdekeinek védelme szám Ellenõrzési szakfolyó irat

2 ELLENÕRZÉSI FIGYELÕ El len õr zé si szak fo lyó irat Meg je le nik ne gyed éven te Tartalomjegyzék A szerkesztõbizottság elnöke: Monostori Lajosné, a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal el nö ke A szerkesztõbizottság tagjai: Fõ szer kesz tõ: dr. Ma to ricz An na, igaz ga tó Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal Fe le lõs szer kesz tõ: Os váth Sa rol ta, új ság író dr. Bá bel Ta más, fõ osz tály ve ze tõ Országos Egészségbiztosítási Pénztár dr. Hol chac ker Pé ter, el nök he lyet tes Egész ség biz to sí tá si Fel ügye let dr. Lé vai Já nos, stratégiai fõtanácsadó Ál la mi Szám ve võ szék Major Antal, fõosztályvezetõ-helyettes Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügyelete Papp Ist ván, el nök Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun ka ügyi Fõfel ügye lõ ség dr. Szi ko ra Já nos, el nök Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal a Ma gyar Pénz ügyi Gaz da sá gi El len õrök Közhasznú Egyesületének fõtitkára dr. Te lek Ist ván, fõ osz tály ve ze tõ Vám- és Pénzügyõrség Or szá gos Parancsnoksága Var ga Lász ló né, el nök he lyet tes Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal dr. We id lich Edit, el nök he lyet tes Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal A szakfolyóirat ala pí tó ja: Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal (KE HI) Interjú Szigorú hatóság védje a tudatos fogyasztó érdekeit In ter jú Wit tich Ta más sal, a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság fõ igaz ga tó já val Os váth Sa rol ta... 1 Fókusz Az uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése Ke mény Emil dr. Zöld ré ti At ti la... 4 Ke rek asz tal II. rész Az EU-támogatások ellenõrzése az EU Bizottság szem szö gé bõl Os váth Sa rol ta Fókusz Merre tart a munkavédelmi ellenõrzés? Papp Ist ván Mûhely A gyakorlatban is eredményes a közös oktatás és képzés Szán tó Zol tán Ke rek asztal Sokrétû együttmûködés, avagy az alkalom szüli a módszert Os váth Sa rol ta Mûhely Növekszik a jövedéki tárgyú többoldalú ellenõrzések szerepe Pethõ Imre A folyószámla-kezelés jövõje Ruthmayer János Szer kesz tõ ség: 1123 Bu da pest, Tart say Vil mos u. 13. Te le fon: Az El len õr zé si Fi gye lõ ér te sü lé se it, in for má ci ó it csak a szakfolyóiratra való hivatkozással, engedéllyel lehet felhasználni. Má so lás sal, után köz lés sel és ter jesz tés sel kap cso la tos min den jog fenn tart va! Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó Az új metodika szerint a megállapítások egyben tanácsként is szolgálnak Bencs Zol tán Sok apró szabálytalanság a biztosítási szektorban Demjénné Gyöngy Judit Mátyásiné Gyõri Erzsébet Stefanicsné Németh Éva Vargáné Szõke Ágnes Szûcs József Kitekintés Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Dr. Sza kács Im re Fo tó: Hat lacz ki Ba lázs Ké szült a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó gon do zá sá ban, a ki adó la jos mi zsei nyom dá já ban

3 In ter jú Wit tich Ta más sal, az NFH fõ igaz ga tó já val Ke rek asz tal: El len õr zé sek a fe ke te gaz da ság vissza szo rí tá sá ra Fó kusz: Uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se Mû hely: A fo lyó szám la-ke ze lés jö võ je Ki te kin tés: Az EU pénz ügyi ér de ke i nek vé del me

4 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Interjú INTERJÚ Interjú Wittich Tamással, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatójával Szigorú hatóság védje a tudatos fogyasztó érdekeit Szeptember 1-jén létrejött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), amely a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a regionális fogyasztóvédelmi felügyelõségek összevonásával egységes fogyasztóvédelmi szervezeti rendszert alkot. Mi indokolta az átalakítást és fõként mi változik a fogyasztóvédelem területén? kérdeztük Wittich Tamást, az NFH fõigazgatóját. Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója Megszületett a ig szóló középtávú fogyasztóvédelmi politika, amely 2010-ig tartó cselekvési programmal egészül ki. A fogyasztóvédelmi politika alapvetõ célja a hazai lakosság tudatos fogyasztóvá válásának elõsegítése, a másik eleme a civil szervezetek szerepének növelése, a harmadik pedig az erõs és hatékony fogyasztóvédelmi hatóság megteremtése, az állami szerepvállalás megerõsítése. Ez az indoka és lényege annak a szervezeti változásnak, amely szeptember 1-jétõl végbement a fogyasztóvédelem területén. A korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó regionális felügyelõségek immár egységes szervezetben mûködnek, az SZMM felügyelete alatt. A tartalmi változás nagyon egyszerûen megfogalmazható: A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség korábban szakmai irányítást végzett, vagyis kialakította az éves ellenõrzési programot, ám a végrehajtás, a feltételek megteremtése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tehetségétõl, konkrétan a közigazgatási hivatalok költségvetésétõl függött. A gépkocsiktól az infrastruktúráig, a felügyelõk számára biztosított eszközökig rendkívül nagy különbségek voltak a hét régiós felügyelõség és a megyei kirendeltségek között. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozása, a szervezeti változás lényegében egységes, összehangolt mûködési feltételeket jelent. A regionális felügyelõségeket az átszervezés hogyan érinti? Jellemzõen három megye tartozik egy régióba. A szeptemberi integráció nem változtatott ezen a felálláson, megmaradt a területi felügyelõségek régiós szervezete, s valamennyi megyében mûködnek tovább a kirendeltségek. Az ellenõrzések összehangolása érdekében valamennyi régióban létrehoztunk egy ellenõrzést koordináló osztályt, valamint egy hatósági és jogi osztályt. Ez utóbbinak a bírságolási és szankcionálási politika egységesítése a feladata, kezdetben regionális, majd országos szinten. Jelenleg ugyanis ugyanazon jogsértésért eltérõ szankciókat alkalmaznak az ország egyik részében, mint a másikban. Szigorodik-e a hatóság, vagy inkább a fogyasztóvédelem szolgáltató jellegét erõsítik? Az egységesítés mellett szigorodó bírságpolitikára készülünk, elsõsorban azokkal szemben, akik a fogyasztók széles körét és visszatérõen károsítják meg. Ezek a cégek számíthatnak arra, hogy a maihoz képest lényegesen keményebb és határozottabb hatósági fellépésre kerül sor. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság erõsítse szolgáltatási feladatait is, mindenekelõtt a fogyasztók tájékoztatását, hiszen a legkiszolgáltatottabb a tájékozatlan fogyasztó. Mindennek az alapja, hogy legalább az alapvetõ jogosítványaikkal legyenek tisztában. Ma Magyarországon általános vélemény, hogy kiszolgáltatottak és védtelenek a fogyasztók. A kép ennél valamivel árnyaltabb, mert a kutatások szerint a magasabb iskolai végzettségû, fiatalabb korosztály ismeri a jogait, utána tud járni az ügyeinek, tehát egyre tudatosabb fogyasztóvá válik. Becslések szerint azonban mintegy hárommilliós fogyasztói 1

5 Interjú Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám INTERJÚ ré teg tá jé ko zat lan, nem is me ri a jo ga it, s e miatt véd te - len. Ked ve zõ el moz du lás, hogy az utób bi idõ ben már egy re több hír je le nik meg a saj tó ban, a mé di á ban a fo - gyasz tó vé de lem te vé keny sé gé rõl, kü lön bö zõ ügyek rõl. Ezek min den kép pen se gí tik a fo gyasz tói tu da tos ság meg te rem té sét. Gon dol ko dunk új mód sze re ken is, hogy mi nél szé le sebb kör höz jut tas suk el az in for má ci ó kat. Si ke res volt az a kez de mé nye zé sünk, hogy nyílt na pok ke re té ben in gye nes la bo ra tó ri u mi vizs gá la to kat tar tot - tunk a fo gyasz tók szá má ra. Nap szem üve ge ket, gyer - mek já té ko kat vizs gál tunk há rom vi dé ki hely szí nen, Eger ben, Veszp rém ben és Deb re cen ben. Foly tat juk ezt a gya kor la tot, a kö vet ke zõ nyílt nap Bu da pes ten lesz, ahol több ter mé ket vizs gá lunk majd. Hogy vál toz nak a fo gyasz tó vé del mi ha tó sá gi fel - ada tok az új szer ve ze ti ke re tek kö zött? A szep tem ber 1-jei in teg rá ció nem járt köz vet le nül ha tás kö ri vál to zás sal. To vább ra is alap ve tõ fel ada tunk a fo gyasz tók biz ton sá gá nak, el sõ sor ban egész sé gi és anya gi biz ton sá gá nak a vé del me. Ugyan ak kor zaj la nak az egyez te té sek ar ról, ho gyan bõ vül het ki, vál hat ál ta lá - no sab bá a fo gyasz tó vé de lem ha tás kö re. Érint ben nün - ket pél dá ul a tisz tes ség te len ke res ke del mi gya kor lat ról szóló eu ró pai uni ós sza bá lyok át vé te le a ha zai jog gya - kor lat ba, szó van egy új te rü let, a ban kok, biz to sí tók fo - gyasz tó vé del mi el len õr zé sé nek át ke rü lé sé rõl is a PSZÁF-tõl. A ha tás kö rök vál to zá sá ra 2008-tól ke rül het sor az egyez te té sek és mó do sí tá sok ré vén. Az biz to s, hogy a kö vet ke zõ év tõl a már el fo ga dott villamos - energia-tör vény sze rint a mi ha tás kö rünk be ke rül a Ma - gyar Ener gia Hi va tal tól a vil la mos ener gia-szol gál ta tás fo gyasz tó vé del mi fel ügye le te, a szám lák kal kap cso la tos pa na szok vizs gá la ta. Ha son ló dön tés vár ha tó a gáztör - vény mó do sí tá sa kap csán is. A köz üze mi szám lá kat egyéb ként már ed dig is el len õriz tük, el sõ sor ban ab ból a szem pont ból, hogy min den, a fo gyasz tó szá má ra fon tos in for má ci ót tar tal maz nak-e? Ta pasz ta la ta ink sze rint a szám la pa na szok zö mét egyéb ként nem a jog ta la nul ki - szám lá zott té te lek okoz zák, ha nem az, hogy kö vet he tet - len a szám lá zá si gya kor lat. Szak mai di lem ma egyéb - ként, hogy a szám la ért he tõ sé ge, a fo gyasz tó könnyebb el iga zo dá sa, vagy a mi nél rész le te sebb in for má ció le - gyen-e az el sõd le ges kri té ri um. Mi lyen mély ség ben fog lal koz nak pa nasz ügyek kel? A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság egyé ni pa na szo kat nem min den eset ben tu d köz vet le nül el in téz ni, bár ezt a la kos ság elég ne he zen ve szi tu do má sul. De ha ér ke zik hoz zánk egy be je len tés a szol gál ta tó val szem ben, ak kor el já rást in dí tunk el le ne, az egyé ni pa na szos nak pe dig fel vi lá go sí tást adunk, hogy ho va for dul hat jog or vos la - tért. A pa na szo sok több nyi re ak kor for dul nak a fo - gyasz tó vé de lem hez, ami kor a ke res ke dõ vagy a szol gál - ta tó már el uta sí tot ta a pa na szu kat. Ezért van szük ség egy részt a fo gyasz tói tu da tos - ság ra, hogy az il le tõ tisz tá ban le gyen a jo ga i val és ma ga - biz to san tud jon fel lép ni, más részt a fo gyasz tó vé del mi ci vil szer ve ze tek meg erõ sö dé sé re, ame lyek konk rét ügyek ben kép vi sel he tik a fo gyasz tók ér de ke it. Mi, mint ha tó ság a jog sza bá lyok, a szank ci ók és a nyil vá nos ság ere jé vel él he tünk, ame lyek kel hosszú tá von re mél he tõ - leg si ke rül el ér ni, hogy ne ér je meg vissza él ni a fo gyasz - tó bi zal má val. En nek ér de ké ben pél dá ul ha ma ro san nyil vá nos sá tesszük az egy mil lió fo rint fe lett meg bír sá - golt cé gek lis tá ját. Ta pasz ta la ta ink sze rint a tisz tes sé ges pi a ci sze rep lõk el íté lik a fo gyasz tó kat so ro za to san meg - ká ro sí tó cé ge ket. Bí zom ab ban, hogy a kö vet ke ze tes és hat ha tós fel lé pés, a pre ven tív el len õr zé sek a gyár tó- és ke res ke del mi cé ge ket ösz tö nöz ni fog ják a fe le lõs ség tel - jes ma ga tar tás ra. Egye lõ re úgy tû nik, hogy egy re na gyobb szük ség van az erõ tel jes fel lé pés re, nem csak ná lunk, ha nem az egész Eu ró pai Uni ó ban elõ tér be ke rült a fo gyasz tó vé de - lem. Hol és mi ben kap cso ló dik az NFH te vé keny sé ge az uni ós fo gyasz tó vé del mi rend sze rek hez? A ma gyar fo gyasz tó vé de lem még az Eu ró pai Uni - ó hoz tör tént csat la ko zá sun kat meg elõ zõ en kap cso ló dott az EU úgy ne ve zett gyors in for má ci ós rend sze ré hez, a RA PEX-hez. Ez a ve szé lyes, nem élel mi szer ter mé kek nyil ván tar tá si rend szer e, amely ben a ma gyar ha tó ság éven te ter mék faj tát tilt le a ma gyar or szá gi pi a - con. Az ál ta lunk kül dött ri asz tá sok szá mát te kint ve je - len leg az Eu ró pai Unió tag ál la mai kö zött az el sõ he lyen ál lunk. Az idén az el sõ fél év ben a RA PEX rend szer be a tag ál la mok 577 sú lyo san ve szé lyes ter mék tí pust je len - tet tek be, amely bõl 52 ri asz tást (8 szá za lék) Ma gyar or - szág kül dött. Az ál ta lunk kez de mé nye zett sú lyos ve - szélyt jel zõ ri asz tá sok 62 szá za lé kát vil la mos sá gi ter mé - kek és 13 szá za lé kát já té kok tett ék ki. Leg je len tõ sebb ve szély for rás a ház tar tá si gé pek nél és a lám pa tes tek nél elõ for du ló áram ütés (59 szá za lék), va la mint a já té kok és bé bi ru há zat ál tal okoz ha tó foj tás (17 szá za lék) és ful la - dás (8 szá za lék) volt. Gyak ran ve szé lyes a bé bi ru hák ka - puc ni já ban lé võ zsi nó rok vég zõ dé se, ha ezt a gye rek le - nye li, meg ful lad hat tõ le. Ta lál tunk kü lön bö zõ elem mel mû köd te tett já té ko kat, ame lyek nél elõ írás, hogy az elem tar tót ne le hes sen ki nyit ni. Ha még is ki le het, az már ve szélyt je len t. Sok az éles, sé rü lést oko zó já ték, de elõ for dult, hogy a fes ték tar tal ma zott ká ros, mér ge zõ ele met. So rol hat nám a gyer me kek nek gyár tott, a va ló di fegy ve rek hez meg té vesz tõ en ha son la tos já té ko kat, ame lyek kel ki lõ he tik egy más sze mét, vagy a já ték nak, mo bil te le fon nak lát szó ön gyúj tó kat, ame lyek bõl a leg - vá rat la nabb he lyen lob ban fe l a láng. Po zi tív eset ben er re is volt pél da már az idén a prob lé mát a gyár tó fe - de zi fe l és ön ként vissza hív ja a pi ac ról a ter mé két. A má sik ilyen ti pi ku san prob lé más ter mék kört a lám pa - tes tek és a ké zi szer szá mok je len tik. A sza bad pi a co kon kí nált mû sza ki áruk nagy szá za lé ka a ve szé lyes ka te gó - ri á ba tar to zik. Az uni ós RA PEX rend szer ha té kony mû - kö dé sé nek kö szön he tõ en sok bal eset meg elõz he tõ. Az Eu ró pai Unió fo gyasz tó vé del mi po li ti ká já val amely az utób bi évek ben ki emelt fi gyel met kap, tel je sen össz hang ban van a ma gyar kor mány kö zép tá vú fo - gyasz tó vé del mi po li ti ká ja. Ná lunk is fon tos fel adat a civil szer ve ze tek be vo ná sa a fo gyasz tók tá jé koz ta tá sá - ba, a tu da tos fo gyasz tók ne ve lé sé be. A ma gyar or szá gi cse lek vé si prog ram meg va ló sí tá sa ér de mi és mi nõ sé gi vál to zás hoz ve zet het. Ele gen dõ nek tart ja-e a ha tó ság szank ci o ná lá si le - he tõ sé ge it, vissza tar tó ere jû ek-e a bün te té sek, van-e pél da ma xi má lis bír ság ki sza bá sá ra? Vé le mé nyem és ta pasz ta la tom sze rint a ha tás vál to - zó, van, ahol igen, van, ahol nem elég vissza tar tó ere jû - ek a bün te té sek. Ahol vissza té rõ en ta lál ko zunk ugyan - 2

6 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Interjú an nak a jog sér tés nek az el kö ve té sé vel, ott egy ér tel mû, hogy nem volt az. Ilyen eset ben újabb és jó val ke mé - nyebb bír sá got kell ki szab ni. A múlt év ben a fel ügye lõ - ink 1,6 mil li árd fo rint bír sá got szab tak ki, az idén az el sõ fél év ben ará nyo san több el len õr zést vé gez tünk, mint ta - valy, a ki sza bott bír ság össze ge 846 mil lió fo rint volt, 70 mil lió fo rint tal több, mint a múlt évi el sõ ha t hó nap - ban. Az el len õr zé se ink mint egy 50 szá za lé ka, az ide gen - for gal mi sze zon ban 70 szá za lé ka -va la mi lyen sza bály - ta lan ság meg ál la pí tá sá val vég zõ dött, vi szont ki sebb sú - lyú ak az el kö ve tett jog sér té sek. Eb bõl ar ra kö vet kez te - tünk, hogy az is mé telt el len õr zé sek ha té ko nyak. A fo - gyasz tó vé del mi bír ság nak egyéb ként nincs fel sõ ha tá ra. Azt gon do lom, hogy a szank ci o ná lás le he tõ sé gi kö re meg fele lõen sza bá lyo zott, he lyen ként azon ban va ló ban ke mé nyebb bün te té sek ki sza bá sá ra van szük ség. Egy év ben hány vizs gá la tot vé gez nek? Negy ven öt-negy ven hét ezer el len õr zést, s tíz ezer la bo ra tó ri u mi vizs gá la tot vég zünk el. Ezek egy ré sze biz ton sá gi vizs gá lat, pél dá ul a mû sza ki ter mé kek nél, az élel mi sze rek nél te ma ti kus el len õr zé se ink is van nak. Vissza té rõ a sza lon cuk rok, a tej ter mé kek, a ke nye - rek-ka lá csok, a hús vé ti ter mé kek va la mint a koz me ti kai cik kek és a test ék sze rek vizs gá la ta stb. Ez is szer ves ré - sze a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság te vé keny sé gé nek. Ho gyan tud nak ele get ten ni a meg nö ve ke dett fel - ada ta ik nak? Meg fe le lõ-e az el len õr zé si ka pa ci tás? Most vi szony lag szûk ka pa ci tás sal tu dunk ter vez - ni, szep tem ber 1-jé tõl a 362 fõs in du ló lét szá munk 26 fõ vel bõ vült. Ez azon ban azt je len ti, hogy meg kez dõ - dött a szer ve zet meg erõ sí té se, a cse lek vé si prog ram 2008-ra 150 fõs to váb bi bõ vü lést irá nyoz elõ, 2009-re pe dig még 99 fõ vel nõ het a lét szám. Az egy sé ges szer - ve zet 2010-re 616 fõ vel dol go zik majd. A hu mán erõ for - rás-fej lesz té si kon cep ció kö zép pont já ban az el len õr zé si ka pa ci tás bõ ví té se áll. Szá mol ni kell az zal is, hogy a má sod fok ra ke rü lõ ügyek szá ma is emel ked ni fog. A szer ve ze tet ma úgy kell fel épí te ni, hogy al kal mas le - gyen a nö vek võ szá mú el len õr zés re, a ha tó sá gi fel ada - tok el lá tá sá ra és a ké sõbb át ve en dõ te rü le tek fel ügye le - té re is. Sze ren csé re na gyon so kan je lent kez nek hoz - zánk, ez ar ról árul ko dik, hogy jó a fo gyasz tó vé de lem tár sa dal mi presz tízse, a fi a ta lok is ki fe je zet ten szí ve sen dol goz ná nak ná lunk. Kap cso lat ban va gyunk a fel sõs ok - ta tá si in téz mé nyek kel, a szol no ki fõ is ko lán van, az eg ri fõ is ko lán most in dul be ki fe je zet ten fo gyasz tó vé del mi szak irá nyú kép zés. A di á ko kat a nyá ri idõ szak ban a fel - ügye lõ ség al kal maz za, ki fe je zet ten jók a ta pasz ta la ta - ink, nem fé lek at tól, hogy nem si ke rül meg fe le lõ kép - zett sé gû szak em be re ket ta lál nunk. Má ris nagy az ér dek - lõ dés, öröm mel mond ha tom, hogy túl je lent ke zés van. Mi lyen az el len õrök, fel ügye lõk meg be csü lé se? Ér - de kel tek a bír sá go lás ban? A fel ügye lõ ink köz tiszt vi se lõk, de nem nor má lis hi va tal no kok, a szó klasszi kus ér tel mé ben, hi szen nem ül nek benn az iro dá juk ban reg gel 8-tól fél 5-ig, ha nem a te rü le ten van nak, sok szor ve szé lyes hely ze tek be ke rül - nek, meg fe nye ge tik õket, a kör nye zet nem min dig ba rát - sá gos, sõt... De nincs köz vet len ér de kelt sé gük a bír sá go - lás ban, nem is gon do lom, hogy er re szük ség len ne. A na gyobb anya gi meg be csü lést azon ban in do kolt nak tar tom. Mi kor ra vár ha tó for du lat a fo gyasz tó vé de lem ben, a tu da tos fo gyasz tói ma ga tar tás meg va ló su lá sá ban? Az an go lok nál már év ti ze des gya kor lat, hogy a tu - da tos fo gyasz tó vá ne ve lést már az ál ta lá nos is ko lá ban kez dik. A kö zép tá vú fo gyasz tó vé del mi po li ti ká nak ré - sze, hogy a köz ok ta tás ban be kell ve zet ni a fo gyasz tó vé - del mi kép zést. Azt sze ret nénk el ér ni, hogy már az ál ta lá - nos is ko lá ból úgy jöj je nek ki a gye re kek, hogy az alap - ve tõ fo gyasz tói jo gok kal tisz tá ban van nak. Sze rin tem a for du lat ek kor fog be kö vet kez ni. Os váth Sa rol ta INTERJÚ 3

7 Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Ké se de lem, költ ség túl lé pés, ter ve zé si hi bák Az uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése Ha a ve võ, a csa lá di tá mo ga tás sal össze do bott pénz bõl, az ere de ti leg ter ve zett új BMW árá ért vé gül egy hasz nált Tra bant ba kény te len be le nyu god ni, nor má lis eset ben nem le het elé ge dett. So vány vi gasz, hogy még is csak si ke rült né met au tót ven ni. Még úgy is csa ló dás éri, ha BMW-t kap, de több év csú szás sal, gyen gébb fel sze relt ség gel, vagy csak egy ré geb bi tí pust. Va la ki, va la hol hi bá zott. Nem jól ter vez te meg a be ru há zás vár ha tó költ sé ge it, nem vett figye lembe min den já ru lé kos költ sé get, vagy adót, nem szá molt az eset le ges ár fo lyam vál to zás sal, a fi nan szí ro zás költ sé ge i vel és fu tam ide jé vel, nem kért elõzetes szakértõi véleményt, vagy ellenkezõleg, s éppen a tanácsadói költsé - gek vit ték el a pénz na gyob bik ré szét. Az uni ós for rá sok le he tõ sé ge so kak ban fel csil - lan tot ta a vá gyott BMW re mé nyét, de a va ló ság ban egye lõ re aka do zik ál ma ink valóra vál tá sa. SZÁMVEVÕSZÉK ÁLLAMI An nak ér de ké ben, hogy az uni ós tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná lá sá val és hasz no sí tá sá val hosszú tá von és mi - nél töb ben le hes sünk elé ge det tek, az Ál la mi Szám ve võ - szék kez de tek tõl nyo mon kö ve ti a tá mo ga tá si for rá sok hasz no su lá sát. A pénz ügyi sza bály sze rû sé gi és át fo gó el len õr zé sek mel lett a tel je sít mény-el len õr zés mód szer - ta ná nak al kal ma zá sá val ér té ke li az egyes tá mo ga tá si prog ra mok vég re haj tá sát. Cik künk ben be mu tat juk az el múlt évek ben az uni ós tá mo ga tá sok te rü le tén vég zett tel je sít mény-el len õr zé - sek né hány jel lem zõ meg ál la pí tá sát, szám ba vesszük a meg ál la pí tá sok ok-oko za ti össze füg gé se it, va la mint a ta pasz talt ten den ci ák ala ku lá sát. Az Eu ró pai Unió költ ség ve té se és az uni ós tá mo ga tá sok bõ vü lé se ha zánk ban Az Eu ró pai Unió költ ség ve té se amely be, mint a töb bi tel jes jo gú tag ál lam, Ma gyar or szág is be fi ze té se - ket tel je sít, il let ve amely bõl tá mo ga tá so kat kap füg - get len a tag ál la mok nem ze ti költ ség ve té se i tõl és min d a nem zet kö zi szer ve ze tek, min d a tag ál la mok költ ség ve - té se i tõl el té rõ, sa já tos jel le get mu tat. Egy részt sok kal szé le sebb kö rû, mint egy ha gyo má nyos nem zet kö zi szer ve zet költ ség ve té se, amely több nyi re csak sa ját mû - kö dé sét fi nan szí roz za, más részt jó val szû kebb, mint egy nem ze ti költ ség ve tés, mi vel az EU GDP-jé nek alig több mint egy szá za lé kát oszt ja új ra, szem ben a tag ál la mi költ ség ve té sek kel, ame lyek a nem ze ti GDP-k mint egy szá za lé ka fe lett ren del kez nek. Az EU mû kö dé sé nek ke re te it az unió ál ta lá nos költ - ség ve té se ha tá roz za meg. A kö zös költ ség ve tés mûködtetésének fõ cél ja, hogy fi nan szí roz za, tá mo gas - sa a kö zös és kö zös sé gi po li ti kát, te vé keny sé get és cé - lo kat. A kö zös sé gi jo gi sza bá lyo zás elõ ír ja az uni ós költ - ség ve tés meg ál la pí tá sá ra és vég re haj tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat, ame lye ket alap ve tõ en a Ta nács 1605/ 2002/EK pénz ügyi ren de le té ben és an nak a Bi zott ság ál tal el fo ga dott 2342/2002/EK vég re haj tá si ren de le té - ben fog lal tak össze. Ezek ben rész le te sen meg ha tá roz - zák azo kat a költ ség ve té si alap el ve ket, ame lyek kel össz hang ban kell el ké szí te ni és vég re haj ta ni a költ ség - ve tést. A pénz ügyi ren de let elõ ír ja, hogy az uni ós költségvetési elõ irány za to kat a meg bíz ha tó pénz ügyi irá nyí tás (so und fi nan ci al ma na ge ment) el vét al kal - maz va kell fel hasz nál ni, ne ve ze te sen a gaz da sá gos ság, a ha té kony ság, és az ered mé nyes ség el ve i vel össz - hang ban. A ren de let ben le fek te tett meg fo gal ma zás sze rint a gaz da sá gos ság el ve meg kö ve te li, hogy az in téz mény ál - tal a te vé keny ség foly ta tá sá ra fel hasz nált for rá sok a meg fe le lõ idõ ben, a meg fe le lõ mennyi ség ben és mi nõ - ség ben, il let ve a leg jobb áron áll ja nak ren del ke zés re. A ha té kony ság el ve az igény be vett for rá sok és az el ért ered mé nyek kö zöt ti leg jobb kap cso lat ra, arány ra vo nat - ko zik. Az ered mé nyes ség el ve pe dig a ki tû zött cé lok meg va ló sí tá sá ra és a ter ve zett ered mé nyek vi szo nyá nak ala ku lá sá ra ter jed ki. A kö zös sé gi sza bá lyo zás sze rint az el len õriz he tõ ség ér de ké ben a költ ség ve tés ben fog lalt min den te vé keny - sé gi ág ra egye di, mér he tõ, el ér he tõ, szak sze rû és idõ sze - rû kri té ri u mo kat, cél ki tû zé se ket kell meg ad ni. E cél ki tû - zé sek meg va ló sí tá sát min den te vé keny ség nél tel je sít - mény mu ta tók kal kell el len õriz ni. Az uni ós tá mo ga tá sok ha zai bõ vü lé sét mu tat ja, hogy tel jes jo gú tag sá gun kat köve tõen di na mi ku san nö vek szik a fel hasz nál ha tó uni ós tá mo ga tá si for rá sok mennyi sé ge. Míg a Nem ze ti Fej lesz té si Terv ke re té ben ban a ha zai társ fi nan szí ro zás sal ki egé - szít ve csak nem 680 mil li árd fo rint for rás állt ren del - ke zés re, ad dig a as prog ra mo zá si idõ szak - ra ki dol go zott Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Terv (UMFT) és az Új Ma gyar or szág Vi dék fej lesz té si Stra - té gi ai Terv (UMVST) ál tal meg ter ve zett fej lesz té sek a ha zai társ fi nan szí ro zá si for rá so kat is be le ért ve már meg kö ze lí tõ leg nyolc ezer mil li árd fo rin tos for rás - sal szá mol nak. 4

8 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz Az uni ós for rá sok vár ha tó ala ku lá sa ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK A ha zánk nak nyúj tott uni ós tá mo ga tá sok csak nem két év ti ze des múlt ra te kin te nek vissza, hi szen a Ma gyar - or szág és Len gyel or szág szá má ra ki dol go zott PHA RE prog ra mot 1989-ben fo gad ták el, 2004-es be lé pé sün ket köve tõen pe dig meg nyíl tak a tel jes jo gú tag ál la mo kat meg il le tõ struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap for rá - sai is. (A ha zánk ban el ér he tõ fõbb tá mo ga tá si for má kat a mel lék let ben fog lal tunk össze.) Az Eu ró pai Unió meg ha tá ro zó po li ti kái kö zé tar to zik a ver seny po li ti ka. Az egy sé ges bel pi ac ver seny ké pes sé - gé nek biz to sí tá sa és erõ sí té se ér de ké ben har col a ver - senyt tor zí tó esz kö zök el len, így tá mo ga tá so kat csak meg ha tá ro zott cél te rü le tek re, bi zo nyos fel té te lek meg - lé te ese tén és sza bá lyo zott ke re tek kö zött le het nyúj ta ni. A ver seny po li ti kai el ve ket az unió a ko hé zi ós po li ti ká já - ban is ér vé nye sí ti, amely nek cél ja az uni ó ban fenn ál ló tár sa dal mi és gaz da sá gi kü lönb sé gek csök ken té se és ez - ál tal a ko hé zió erõ sí té se. Ma gyar or szág uni ós tá mo ga tá - si le he tõ sé ge i nek di na mi kus bõ vü lé se az elõ zõ ek is me - re té ben azt je len ti, hogy az el ér he tõ tá mo ga tá sok je len - tõs ré szé ben tel je sül nek a jo go sult sá gi fel té te lek, vagy is a gaz da sá gi le ma ra dá sunk mér té ke olyan ará nyú, amely a tá mo ga tá sok a fenti áb rán be mu ta tott bõ ví té sét te szi le he tõ vé. Az Eu ró pai Unió a tá mo ga tá si ke re tek biz to sí - tá sá val kí ván ja fel zár kó zá sun kat elõ se gí te ni. Nem mind egy ho gyan si ke rül eze ket a tá mo ga tá si for rá so kat hasz no sí ta ni. A tét óri á si és az egész or szág ér de kelt a for rá sok ered mé nyes és ha té kony fel hasz ná lá sá ban. A tel je sít mény-el len õr zés cél rend sze re és az uni ós ter ve zés A tel je sít mény-el len õr zés mód szer ta ná nak kö zép - pont já ban a cél sze rû ség mel lett az ered mé nyes ség, a ha - té kony ság és a gaz da sá gos ság (to váb bi ak ban: 3e) kö ve - tel mé nyei áll nak. Az uni ós sza bá lyo zás ban a fel hasz ná lá si alap el vek rög zí té se mel lett, a tá mo ga tá si for rá sok ese té ben rész le - te sen sza bá lyoz ták a ter ve zés és prog ra mo zás, a cél ba jut ta tás, az el len õr zés, a mo ni tor ing és az ér té ke lés fo - lya ma ta it is. A sza bály sze rû ség mel lett ki emelt cél ként ér vé nye sül a tá mo ga tá sok ha té kony fel hasz ná lá sá nak kö ve tel mé nye. Az uni ós ter ve zés a pénz ügyi cé lok mel - lett ki ter jed a fi zi kai cé lok de fi ni á lá sá ra, a pro jekt és prog ram szin tû in put, out put, ered mény és ha tás mu ta tók rög zí té sé re, vagy is ér vé nye sül a mennyit-mi re meg - ha tá ro zá sá nak kö ve tel mé nye. Az így meg ter ve zett prog ra mok ér té ke lé sé re a tel je sít mény-el len õr zés mód - szer ta na ki vá ló an al kal mas, hi szen a 3e elem zé sé hez és mi nõ sí té sé hez az uni ós ter vek nem csak a pénz ügyi, ha - nem a hasz no su lást is de fi ni á ló na tu rá lis cé lo kat is rög zí tik, ame lyek ön ma guk ban, vagy szár maz ta tot tan a tel je sít mény-el len õr zés kri té ri u ma it ké pez he tik. Az uni ós for rá sok fel hasz ná lá sá nak tel je sít mény-el - len õr zé se le he tõ sé get ad ar ra, hogy fel tár juk az ered mé - nyes sé get, a ha té kony sá got és a gaz da sá gos sá got be fo - lyá so ló té nye zõ ket és rá mu tas sunk ezek ha tá sa i ra. Ele - mez zük a tá mo ga tá sok fel té tel rend sze ré nek ki ala kí tá sát és mû kö dé sét. Ezen be lül ér té kel jük a jo gi, sza bá lyo zá si kör nye zet ki ala kí tá sát, a stra té gi ák és for rá sok össze - han go lá sát és a le bo nyo lí tó in téz mény rend szer mû kö dé - sét. A tá mo ga tá sok ból meg va ló sí tan dó prog ra mok és az azok ré szét ké pe zõ pro jekt ter vek tény ada ta i nak össze - ve té sé bõl kö vet kez te té se ket von ha tunk le a költ sé gek, az idõ be li té nye zõk, a mû sza ki tar ta lom és mi nõ ség ala - ku lá sá nak ok-oko za ti össze füg gé se i re. Az elem zé sek alap ján rá mu tat ha tunk azok ra a koc ká za tok ra, ame lyek az ere de ti ter vek re a li zá lá sát ve szé lyez tet he tik, vagy akár meg is aka dá lyoz hat ják. 5

9 Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám SZÁMVEVÕSZÉK ÁLLAMI A tel je sít mény-el len õr zés kri té ri u mai az uni ós tá mo ga tá sok te rü le tén Ma gyar or szá gon jog sza bály nem ha tá roz meg kor - mány za ti tel je sít mény- és ered mény kö ve tel mé nye ket. Az Or szág gyû lés nem rög zí tett irány el ve ket, nem sze re - pel tör vény ben a köz pén zek tel je sít mény-, il let ve ered - mény szem lé le tû fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó kö ve tel - mény rend szer, így nin cse nek a vég re haj tó szer ve ze tek szá má ra vi lá gos tel je sít mény el vá rá sok. A ter ve zés nél, a fel hasz ná lás cél ja it meg ha tá ro zó át fo gó, nagy ívû cé lok ki je lö lé se mel lett, rit kán öl te nek tes tet a meg cél zott el - vá rá sok, az el ér ni kí vánt ered mé nyek pon tos mu ta tói, ada tai. Ma gyar or szá gon még nem ala kult ki a ha tás- és tel je - sít mény ter ve zés össze han golt kö ve tel mény rend sze re. Eb bõl kö vet ke zõ en az ÁSZ tel je sít mény-el len õr zé se i - nél ki emelt sze re pe van a sa ját fej lesz té sû el len õr zé si, ér té ke lé si szem pon tok al kal ma zá sá nak, ame lyek kel a köz pén zek fel hasz ná lá sá ról a tel je sít mény ér té ke lés re al kal mas vé le mény ki ala kít ha tó. A kri té ri um azon mér té kek nek, mé rõ szá mok nak, mu - ta tók nak az összes sé ge, ame lyek a tény le ges tel je sít mé - nyek ér té ke lé sé re al kal ma sak. Le het nek mu ta tó szá mok, de nem fel tét le nül ki zá ró lag ezek. Kri té ri um le het a sza - bá lyo zá si kör nye zet bõl kö vet ke zõ cél, vagy az el len - õrök ál tal fel ál lí tott, kép zett mér ce rend szer. Az el len - õrök nek az el len õr zött te rü le tek tel je sít mé nyé nek mé ré - sé re al kal mas esz köz zel, mód szer rel kell ren del kez ni ük a hely szí ni el len õr zés meg kez dé sé re. A tel je sít mény-el len õr zé sek egyik meg ha tá ro zó ele - me azon kri té ri u mok összes sé ge, ame lyek a 3e szem - pont jai sze rin ti ér té ke lés hez nél kü löz he tet le nek. Az egyik leg fon to sabb tel je sít mény-el len õr zé si alap elv, hogy az el len õr zé si kri té ri u mo kat, az el len õr zés so rán al kal ma zan dó ér té ke lé si szem pont rend szert min den egyes tel je sít mény-el len õr zé si vizs gá lat ra, an nak rész - kér dé se i re is ki kell dol goz ni. Mi vel a tel je sít mény-el len õr zé si kri té ri u mok sze rin ti meg fe le lés ér té ke lé se az el len õr zött mi nõ sí té sét is je len - ti, ezért a kri té ri u mok ki dol go zá sá ba, elõ ze tes meg is me - ré sük be az el le nõr zöt te ket is be kell von ni. A ki dol go - zott kri té ri um rend szert az el len õr zé si prog ram mel lék le - té ben be kell mu tat ni, és az el len õr zés vég re haj tá sa kor al kal maz ni, ér té kel ni kell. Nem be szél he tünk tel je sít - mény-el len õr zés rõl meg fe le lõ kri té ri u mok nél kül. Az uni ós tá mo ga tá sok ter ve zé si, prog ra mo zá si sza - bá lyo zá sa és mód szer ta na az in put, out put, ered mény és ha tás mu ta tók ter ve zé si gya kor la tá val jó ki in du lá si ala - pot biz to sít a tel je sít mény-el len õr zé si kri té ri u mok meg - ha tá ro zá sá hoz. Igaz ez min d a PHA RE-pro jek tek ter ve - zé sé hez hasz nált lo gi kai ke ret mát rix ese té ben, min d az IS PA, a SA PARD, a struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap for rá sa i ból fi nan szí ro zott prog ra mok ter ve zé sé nél. Az uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se so rán al kal ma zott kri té ri u mok és a hoz zá juk tar to zó meg ál la pí tá sok Ha az uni ós tá mo ga tá sok hasz no su lá sát rend szer - szem lé let ben egy fo lya mat nak te kint jük, ak kor a fel té - tel rend sze ren túl a vizs gá lat nak ki kell ter jed ni a tá mo - ga tott pro jek tek ki vá lasz tá sá ra és elõ ké szí té sé re, a pro - jekt vég re haj tá sát be fo lyá so ló té nye zõk re, a pénz ügyi el szá mo lás kö rül mé nye i re és az üze mel te tés re, va la mint a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény rend szer mû kö dé sé re, az al kal ma zott el len õr zés, mo ni tor ing és ér té ke lés mi nõ - sí té sé re. A tel je sít mény-el len õr zés ke re té ben ezek re a te rü le tek re kell ki dol goz ni az el len õr zés szem pont rend - sze rét, a struk tu rált kér dés fát és a tel je sít mény kri té ri u - mo kat, va la mint gon dos kod ni kell a meg fe le lõ adat for - rá sok ról. A fel té tel rend szer, azon be lül a ter ve zés ér té ke lé sé - hez kap cso ló dó kri té ri u mok kö zött sze re pelt a stra té - gi ák meg lé té nek és sta bi li tá sá nak mu ta tó ja, ezen be - lül a ha zai ága za ti és te rü le ti stra té gi ák és for rá sok, va la mint az uni ós stra té gi ák és for rá sok össze han golt - sá ga mu ta tó. Az ér té ke lést kö ve tõ meg ál la pí tá sok: A kri té ri u mok al kal ma zá sa so rán, több el len õr zés ese té ben el ma radt az uni ós és ha zai cé lok har mo ni zá ci ó - ja. A tá mo ga tá si te rü let re, vagy nem volt el fo ga dott ha - zai stra té gia (pél dá ul az egész ség ügy ben a PHA RE be - ru há zá si prog ram hasz no sí tá sá hoz és az NFT I. ese té - ben, az AVOP, GVOP és a HE FOP-ot il le tõ en), vagy a ha zai stra té gi át a prog ram fel ké szü lé si idõ sza ká ban meg vál toz tat ták (pél dá ul az IS PA prog ra mon be lül a gyors for gal mi út há ló zat fej lesz té si kon cep ci ó já nak vál - to zá sa). A ha zai jo gi-sza bá lyo zá si kör nye zet ki ala kí tá sa és sta bi li tá sa a tá mo ga tá si prog ram in dí tá sá nak idõ pont já - ban kri té ri um se gít sé gé vel ér té kel ni le he tett az uni ós prog ra mok in dí tá sá val össze füg gõ ha zai sza bá lyo zá si fel té te lek tel je sí té sét. Az el vég zett el len õr zé sek ál ta lá - ban azt mu tat ták, hogy a jog har mo ni zá ció és a jo gi sza - bá lyo zás a prog ra mok elõ ké szí té sé vel és in dí tá sá val pár hu za mo san ha lad va, né hány eset ben kö ve tõ jel leg gel va ló sult meg. A prog ra mok vég re haj tá sá ban ké se del met oko zott a köz be szer zé si tör vény, il let ve vég re haj tá si uta sí tá sa i nak meg je le né si és több szö ri mó do sí tá sá nak kö rül mé nyei, amely nek kö vet kez té ben pél dá ul az IS PA pro jek tek köz be szer zé si el já rá sai több hó na pos ké se del met szen - ved tek. A struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap fel - hasz ná lá sá nak ál ta lá nos el já rá si sza bá lya it tar tal ma zó 14/2004. (VI II. 13.) TNM GKM FMM FVM PM együt tes ren de let nyolc hó nap pal az NFT I. in du lá sa után je len t meg, meg aka dá lyoz va ez zel a le bo nyo lí tá si fo lya ma tok egy sé ges ki ala kí tá sá nak le he tõ sé gét. A tá mo ga tott pro jek tek ki vá lasz tá sá nál meg kell kü - lön böz tet ni a ha zai el bí rá lá sú és az uni ó ban el bí rált pá - lyá za ti tí pu so kat. Az uni ó ban el bí rált (pél dá ul IS PA, Ko hé zi ós Alap) pro jek tek ese té ben a ha zai elõ ké szí tés - hez és fel ké szí tés hez kap cso ló dó kor mány za ti és ön kor - mány za ti tel je sít ményt jól le he tett ér té kel ni a stra té gia sze rint be nyúj tott pá lyá za tok és az el uta sí tott, vagy vissza vont pá lyá za tok mu ta tó ja se gít sé gé vel. A Nem ze ti IS PA Kör nye zet vé del mi IS PA stra té gi á - ban ter ve zett 22 pro jekt kö zül he tet, kü lön bö zõ okok ból nem nyúj tot tak be, ugyan ak kor kö zött ki - lenc olyan pro jek tet nyúj tot tak be a DG Re gi o hoz, ame - lyek nem sze re pel tek a stra té gi á ban. Ugyan ezen idõ szak alatt négy olyan pá lyá zat volt, ame lyet vissza von tak, vagy el uta sí tot tak. 6

10 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz A támogatott projektek végrehajtásának értékelésénél a Brüsszelben elbírált ISPA pályázatok teljesítmény-ellenõrzése esetében további kritériumként szerepeltek az elfogadott pályázatokban megadott pénzügyi és a mûszaki végrehajtásra vonatkozó teljesítési tervszámok is. A teljesítés minõsítését az elõzetesen tervezett és vállalt értékeknek, mint kritériumoknak való tényleges megfelelés, a terv-tény adatok összevetésének eredménye alapozta meg. En nek ke re té ben vizs gál tuk a ta nu lá si fo lya mat ered - mé nye i nek hasz no su lá sát, amely nek kri té ri u ma a ter - ve zett-tény le ges el sõ ki fi ze té sek mu ta tó ja volt. Az IS PA köz le ke dé si ága zat pro jekt jei ese té ben sem a ter ve zés ben, sem a vég re haj tás tény le ges el in dí tá sá - ban nem je lent ke zett a ta nu lá si fo lya mat po zi tív, gyor sí - tó ha tá sú ered mé nye, mert az el sõ ter ve zett és tény le ges ki fi ze té sek mu ta tó ja nem ja vult, ha nem az idõ ben ké - sõbb en ge dé lye zett pro jek tek nél még rom lott is. A pro - jek tek ter ve zett in du lá sá hoz ké pest a tény le ges vég re - haj tás meg in du lá sá ban más fél, két éves ké se de lem volt ta pasz tal ha tó, idõ ben rom ló ten den ci át mu tat va. A ta nu - lá si ered mé nyek hasz no su lá sa a ké sõb bi ek ben is el ma - radt. ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK A pro jek tek vég re haj tá sá ban nyúj tott tel je sít mény ér - té ke lé sé re a ki fi ze tés-in ten zi tás mu ta tót hasz nál tuk, amely az egy ség nyi idõ szak ra esõ ki fi ze tést je len ti. Az egyes pro jek tek ese té ben meg vizs gál tuk a ter ve zett és tény le ges ki fi ze tés in ten zi tás ala ku lá sát, majd össze von - tan vizs gál tuk az ered mé nye ket az IS PA köz le ke dé si ága zat ra néz ve. A vizs gált idõ szak vé gé ig a fo lya ma tok ban nem a re - mélt fel zár kó zás, ha nem to váb bi le sza ka dás mu tat ko - zott. 7

11 Fókusz A gör bék ala ku lá sá ból nyo mon le het kö vet ni, hogy a ter ve zett és tény le ges ki fi ze té sek ol ló ja nem zá rul, ha - nem to vább nyí lik. Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Uni ós be lé pé sün ket köve tõen az IS PA-pro jek tek Ko - hé zi ós Alap ból (KA) fi nan szí ro zott pro jek tek ként foly - ta tód tak. A pro jek tek és a prog ram vég re haj tá sá nak gyor su lá sa to vább ra is vá rat ma gá ra. A Kohéziós Alapból finanszírozott projektek pénzügyi folyamatai SZÁMVEVÕSZÉK ÁLLAMI Az áb rá ból lát ha tó, hogy a ki fi ze té si gör be nem mu tat utol éré si jel le get a ren del ke zés re ál ló ke re tek hez vi szo - nyít va, vagy is to vább ra is je len tõs a le ma ra dás, ami a tel je sí té si koc ká zat nö ve ke dé sét és a for rás fel hasz ná lás idõ be li kor lá to zá sa miatt for rás vesz té si koc ká za tot je - len t. A ké se del mek egy aránt vissza ve zet he tõk kül sõ és bel sõ té nye zõk re. A kül sõ té nye zõk kö zött fon tos sze re - pet ját szott a köz be szer zés sza bá lyo zá sá nak több szö ri vál to zá sa, amely a be szer zé si ten der anya gok át dol go zá - sát tet te szük sé ges sé. Szin tén kés lel te tõ ha tá sú volt a pro jek tek en ge dé lye zé si fo lya ma tá ban az el té rõ uni ós és ha zai ál lás pont, il let ve an nak egyez te té si idõ igé nye, a kör nye zet vé del mi ha tás ta nul mány kö ve tel mé nyé nek ér - tel me zé sé ben. Egyes pro jek tek in dí tá sá nak ké se del mé - ben a ha zai ön kor mány za ti társ fi nan szí ro zá si prob lé - mák is sze re pet ját szot tak. Volt olyan pro jekt, amely hez kap cso ló dó pénz ügyi meg ál la po dást a brüssze li tá mo - ga tó ha tá ro zat után több mint egy évig ezen ok miatt nem ír tak alá. A bel sõ okok kö zött sze re pelt, hogy a be adott pá lyá - za tok ban fog lalt pro jek tek nem rész le tes mû sza ki do ku - men tá ci ó ra épül tek. A pá lyá za tok vég re haj tá sá nak elõ - ké szí té sé ben a mû sza ki ter ve zés és en ge dé lye zés üzem - ter vét nem tar tot ták be, nem gon dos kod tak azon nal a pro jekt ja vas la tok jo gi, mû sza ki és kör nye zet vé del mi elõ ké szí té sé rõl és a szük sé ges en ge dé lyek be szer zé sé - rõl. A kör nye zet vé del mi pro jek tek ese té ben a part ner - ség el vé nek ér vé nye sí té sé ben vol tak hi á nyos sá gok. Az elõ ze tes tár sa dal mi egyez te tés el ma ra dá sa miatt for dult elõ, hogy már Brüsszel ben en ge dé lye zett és tá mo ga tott pro jek tek hely szí ne kér dé ses sé vált a tár sa dal mi fo ga dó - kész ség hi á nya miatt. Az ér dek egyez te tés utó la gos le - foly ta tá sa, a he lyi nép sza va zá sok 1 költ sé gei mel lett a pro jek tek hely szín vál to zá sá ból ere dõ mû sza ki tar ta lom - vál to zást, át ter ve zé si több let költ sé get és hó na po kat ki - te võ csú szá so kat ered mé nye zett. A többéves csú szá sok bel sõ okai kö zött sze re pel tek a költ ség- és idõ ter ve zés hi á nyos sá gai. A ter ve zést, a túl zott op ti miz mus jel le - mez te, nem épí tet tek ki a fo lya ma tok ra mi nõ ség kont roll el já rá so kat, így azok ha tá sa a gya kor lat ban sem ér vé - nye sül he tett 2. A ha zai el bí rá lá sú pá lyá za tok ese té ben mi vel itt a köz pénz fel hasz ná lás a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény - rend szer ol da lán ke let ke zik en nek tel je sít mé nyét kel - lett ér té kel ni az eh hez a mun ká hoz ki ala kí tott, il let ve ki - vá lasz tott kri té ri u mok alap ján. Az in téz mé nyi mû kö - dés ha té kony sá gá nak az idõ té nye zõ sze rin ti meg íté lé sé - hez a ha zai jo gi sza bá lyo zás ban rög zí tett fel dol go zá si idõ szük ség le te ket vá lasz tot tuk tel je sít mény kri té ri u - mok nak, az et tõl va ló el té rést pe dig a mi nõ sí tés alap já - nak. Az EMIR nyil ván tar tás, és az el len õr zés re ki vá - lasz tott min ta vizs gá la ta egy aránt azt mu tat ta, hogy a tá - mo ga tás köz ve tí té si fo lya mat idõ szük ség le te min den ele mé ben meg ha lad ta a jog sza bály ban elõ írt idõt, ami az el já rá sok ala csony ha té kony sá gát jel zi. Ezek kö vet - kez mé nye, hogy a prog ram szin tû pénz ügyi tel je sí tés is el ma radt a ter ve zet tõl. Az NFT I. ter ve zett és tény le ges ki fi ze tés-in ten zi tás mu ta tó i nak ala ku lá sát szem lél te ti a kö vet ke zõ áb ra: 1 Két vi ta tott hely szí nû re gi o ná lis hul la dék gaz dál ko dá si pro jekt ese - tében összesen nyolc helyi népszavazást kellett tartani. 2 A 14/2004. (VI II. 13.) TNM GKM FMM FVM PM együt tes ren - delet a strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 2004-ben szabályozta az elõzetes társadalmi egyezte - tés és a pályázatok kidolgozottságának feltételeit. 8

12 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK A ha zai el bí rá lá sú pro jek tek vég re haj tá sá ra a tá mo - ga tás köz ve tí tõ fo lya mat egé szé re jel lem zõ idõ be li ké se - de lem a fo lya mat elõ re ha lad tá val fo ko zó dó mér ték - ben ha tott vissza a tá mo ga tott pro jek tek meg va ló su lá - si fo lya ma ta i ra (pél dá ul a bí rá lat el hú zó dá sa miatt, a be - adott re a li zá lá si ütem ter vet át kel lett dol goz ni, mert nem in dul ha tott a mun ka a ter ve zett ütem ben, vagy a ki fi ze - té si ké se del mek miatt be ál ló csú szá sok miatt a szer zõ - dé se ket kel lett át dol goz ni stb.) A pro jek tek csú szá sa a prog ram szin tû pénz ügyi tel je sí té sek koc ká za tát nö - velte. Az uni ós for rá sok ból tá mo ga tott pro jek tek költ ség - túl lé pé sé nek meg elõ zé se a Brüsszel ben en ge dé lye zett IS PA/KA pro jek tek ese té ben kü lö nö sen fon tos, mert a pénz ügyi meg ál la po dás ban rög zí tett tá mo ga tá son fe lül Brüsszel sem mi lyen költ ség túl lé pést nem fi nan szí roz. A költ ség túl lé pé sek a vég sõ ked vez mé nye zett nek, te hát az ön kor mány za tok nak és a köz pon ti költ ség ve tés nek je - len te nek elõ re nem ter ve zett ki adá so kat, amit sa ját gaz - dál ko dá si te vé keny sé gü kön be lül kell fi nan szí roz ni, il - let ve ki gaz dál kod ni 3. A költ ség me nedzs ment mi nõ sí té - sé hez a tá mo ga tott pro jek tek költ ség do ku men tá ci ó i nak terv szá mai a leg jobb mu ta tók. Az IS PA/KA pro jek tek át la gá ban mu tat ko zó 30 szá za lé kos költ ség túl lé pés mö - gött, gyen ge költ ség ter ve zés és me nedzs ment hú zó dik meg 4. Az NFT I. prog ram szin tû ér té ke lé se ese té ben a cé - lok idõ ará nyos tel je sí té sé nek vizs gá la ta kor a terv-tény ada tok elem zé se ad ta meg a tel je sí tés ér té ke lé sé nek alap ját. A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tás köz ve tí té si fo - lya ma ta ik ban a ki vá lasz tás so rán a jo go sult sá gi és ki vá - lasz tá si kri té ri u mok mel lett hát tér be szo rult a pro jekt cé - 3 A strukturális alapok esetében is lehet végsõ kedvezményezett az ál - lam és az itt fu tó pro jek tek ben is je lent kez tek költ ség túl lé pé sek (pl.: HE - FOP, KIOP, ROP), amelyet végsõ soron szintén a költségvetés finanszí - roz. 4 Az ISPA/Kohézios Alap projektek ellenõrzési jelentése részletesen tárgyalja a költségtúllépéseket és rámutat az ok-okozati összefüggésekre is. lok il lesz ke dé sé nek vizs gá la ta a prog ram szin tû cé lok - hoz. En nek ered mé nye ként nem va ló sult meg a te rü le ti ki egyen lí tõ dés ter ve zett cél ki tû zé se. A meg ítélt tá mo ga - tá si összeg re gi o ná lis meg osz lá sa azt mu tat ja, hogy az ed dig is leg fej let tebb Kö zép-ma gyar or szá gi ré gió ré - sze sült a leg na gyobb arány ban, így nem ja vult, ha nem rom lott a te rü le ti ki egyen lí tõ dés. Ope ra tív Prog ra mok meg ítélt tá mo ga tá sa i nak re gi o ná lis meg osz lá sa Jó ala pot nyújt a prog ram vég re haj tá si tel je sít mé - nyé nek ér té ke lé sé hez az az uni ós ter ve zé si kö ve tel - mény, amely sze rint az in put mel lett az elv árt out put, ered mény és ha tás mu ta tó kat is meg kell ter vez ni. A ha - zai ter ve zé si gya kor lat ki for rat lan sá gát mu tat ta a struk - tu rá lis ala pok ból fi nan szí ro zott NFT I. ese té ben az a tény, hogy a ter ve zé si fá zis ban al kal mat la nul ki ala kí tott mu ta tó rend szert az AVOP és a HE FOP ese té ben, a prog ram vég re haj tá sa so rán át kel lett ter vez ni. El len õr - zé sünk so rán min d az öt ope ra tív prog ram ese té ben el - vé gez tük a mu ta tók idõ ará nyos terv-tény ada ta i nak elem zé sét. 9

13 Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám SZÁMVEVÕSZÉK ÁLLAMI A ter ve zés gyen ge sé gét mu tat ta, hogy a pro jekt prog - ram-mu ta tók nem al kot tak egy sé ges rend szert. Nem kö - vet ték nyo mon az egyes pro jek tek na tu rá lis cél ja i nak hoz zá já ru lá sát a prog ram szin tû na tu rá lis cé lok tel je sí té - sé hez, nem vizs gál ták a tá mo ga tott pro jek tek ha té kony - sá gi il lesz ke dé sét a ter ve zett for rás fel hasz ná lás hoz, így nem ala kult ki a tá mo ga tott pro jek tek olyan port fó li ó ja, amely a ki tû zött cé lo kat a ter ve zett nek meg fele lõen tel - je sí tet te. A KI OP ese té ben le he tett a tény le ges tel je sít ményt és a terv hez kép es ti el té ré se ket a le gát te kint he tõb ben ele - mez ni, il let ve a ka pott ered mé nye ket be mu tat ni, mi vel eb ben az eset ben a mu ta tó rend szert a ter ve zé si kö ve tel - mé nye ket he lye sen ér tel mez ve vi lá gos ra és át te kint he - tõ re ter vez ték. A KI OP köz le ke dé si ága za tá ban, mi vel nem fi gyel - ték az egyes pro jek tek for rás igé nyé nek ha tá sát a prog - ram szint en ter ve zett for rás fel hasz ná lás ra, az el fo ga dott pro jek tek port fó li ó já nak 5 for rás fel hasz ná lá sa a ter ve - zett ki lo mé te ren kén ti fel hasz ná lás 147 szá za lé kát tet te ki, az out put cé lok 68 szá za lé kos tel je sü lé se mel lett. Ez azt je len tet te, hogy az ere de ti leg ter ve zett út fel újí tá sok 68 szá za lék ra már el köl töt ték (le kö töt ték) az ere de ti leg ter ve zett tel jes for rás ke re tet. A KIOP közlekedési prioritáshoz tartozó projektek mutatói Projekt megnevezése KIOP Útrehabilitáció összesen: KIOP Elkerülõ, tehermentesítõ út össz.: KIOP Négynyomúsítás összesen: KIOP output célérték 1154 km, kiindulási érték 894 km Az output cél teljesítésének mértéke már ci us 8-i ál la pot Proj ktg Millió Ft Km Millió Ft/km , , , Mindösszesen: , , % 68% 147% Az uni ós tá mo ga tá so kat köz ve tí tõ in téz mény rend - szer mû kö dé sé nek költ ség ha té kony sá gi vizs gá la ta nem járt ered ménnyel, mert nem ala kí tot ták ki a mû kö dé si költ sé gek olyan nyil ván tar tá si rend sze rét, amely bõl tény ada tok alap ján le he tett vol na elem zést vé gez ni, il - let ve kö vet kez te té se ket le von ni. Kül sõ szak ér tõ be vo - ná sá val igye kez tek a mû kö dé si költ sé ge ket meg ha tá roz - ni, de nyil ván tar tás hi á nyá ban csak becs lé sen ala pu ló elem zést tud tak vé gez ni. Ál lás pon tunk sze rint szük sé - ges az in téz mé nyi nyil ván tar tá sok olyan szer ke ze té nek 5 Min den tá mo ga tott pro jekt kü lön-kü lön tel je sí tet te a tá mo gat ha tó - ság kritériumát, de nem figyelték az egyes projektek forrásigényének és a program forrásának összehangoltságát, illetve nem vizsgálták az egyes pro jek tek for rá sok sze rin ti il lesz ke dé sét a prog ram hoz. ki ala kí tá sa, amely az uni ós tá mo ga tá si fel ada tok el lá tá - sá hoz kap cso ló dó tény le ges mû kö dé si költ sé gek nyo - mon kö ve té sét le he tõ vé te szi, biz to sít va ez ál tal a költ - ség ha té kony sá gi elem zé sek tény adat bá zi sát. A tá mo ga tás ra pá lyá zok vé le mé nyé nek meg is me ré se ér de ké ben 2006 ta va szán kér dõ íves fel mé rést vé gez - tünk, amellyel a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény rend - szert a ked vez mé nye zet tek ró luk al ko tott vé le mé nyé vel kí ván tuk szem be sí te ni. A kér dõ ívet az in ter ne tes e-ma il cím mel ren del ke zõ pá lyá zók nak küld tük ki, amely re 1397 fel dol goz ha tó vá lasz ér ke zett. A meg kér de zést zárt, több vál to zós, di rekt kér dé se ket tar tal ma zó ön ki töl - tõ kér dõ ív re adott, vé le mény (pre fe ren cia) jel le gû vá - lasz adás sal ter vez tük. A vá lasz adás ön kén tes volt, a ki - töl tés sel kap cso la tos kér dé sek re te le fo non, il let ve ben vá la szol tunk. A fel mé rés ér de kes sé ge volt, hogy a kö zel 1400 vá lasz ból 400, már a meg kül dést kö - ve tõ két órán be lül meg ér ke zett. A fel dol go zás ered mé nyei fel hív ták a fi gyel met a mû kö dé si fo lya ma tok gyen ge sé ge i re. Ezek kö zül ki - emel ked nek az idõ be li csú szá sok ha té kony ság gal össze - füg gõ prob lé mái, va la mint az el uta sí tá sok szak mai in - dok lá sá nak gyen ge sé ge mö gött meg hú zó dó, a szak mai fel ké szült ség gel össze füg gõ hu mán erõ for rás-prob lé - mák. A mû kö dés rész te rü le te i nek elé ge dett sé gi ér té kei A pályázati felhívás közzététele, megismerésének lehetõsége A pályázat elkészítéséhez szükséges információk megszerzése 4,11 3,79 A pályázat értékelési szempontjainak ismerete 3,58 A mûködési folyamatban részt vevõ intézményekkel a kapcsolattartás 3,46 A PEA forrásból részesülés lehetõsége 3,23 A pályázat elbírálási folyamata 3,03 A támogatási szerzõdés megkötésének folyamata 3,01 A teljes támogatási összeg elszámolásának folyamata 2,79 Az elõírt határidõk/idõtartamok teljesülése 2,70 A támogatási részösszeg kifizetésének folyamata 2,67 A pályázat elutasítása esetén az indoklás megalapozottsága 2,49 átlagosan 3,31 (Az elé ge dett sé get a vá lasz adók 1 5 ter je dõ ská lán ér té kel ték a tel jes mér ték ben elé ge det len tõl a tel jes mér - ték ben elé ge det tig.) A sta tisz ti kai elem zés alap ján a mû kö dé si fo lya ma - tok nál a leg ked ve zõbb meg íté lést a pá lyá za ti fel hí vás köz zé té te lé nek is mert sé ge, meg is me ré si le he tõ sé ge kap ta. Ked ve zõt le nek vol tak a vé le mé nyek a ha tár idõk nem tel je sü lé se miatt, ame lyek el sõ sor ban a mû kö dé si fo lya mat kulcs fon tos sá gú sza ka sza in, mint a tá mo ga tá si dön tés sel kap cso la tos tá jé koz ta tás, a tá mo ga tá si szer zõ - dés meg kö té se, a tá mo ga tás (rész)össze gé nek ki fi ze té se je len nek meg a vá lasz adók sze rint. A ké se del mek miatt túl sá go san ese ten ként ir re á li san hosszú a pá lyá zat 10

14 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz be nyúj tá sá tól a tel jes tá mo ga tá si összeg el szá mo lá sá ig el telt idõ, ugyan ak kor a ren de let ben elõ írt, de nem tel je - sült ha tár idõk/idõ tar ta mok csök ken té se a vá lasz adók túl nyo mó több sé ge (88 szá za lék) sze rint meg ala po zott igény. Vagy is a jog sza bály ban rög zí tett ha tár idõ ket is Az ope ra tív prog ra mok elé ge dett sé gi ér té kei hosszú nak tart ják, így a ked ve zõt len vé le mé nyek ket tõ - zött ha tás ként je lent kez tek, amely ron tot ta az elé ge dett - ség ala ku lá sát. Az egyes ope ra tív prog ra mok vég re haj tá sá val va ló elé ge dett sé gét szem lél te ti az aláb bi áb ra: ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK Össze gez ve az uni ós for rá sok hasz no su lá sá nak el len - õr zé se so rán ta pasz tal ta kat, ve gyes kép ala kult ki. Min - den képp po zi tív az a ha tás, amit az ér ke zõ for rá sok a ma gyar gaz da ság ra ki fej te nek és pél da ér té kû kü lö nö - sen a ha zai vi szo nyok is me re té ben a fo lyó pro jek tek nyil ván tar tá sa, mo ni tor ing ja és ér té ke lé se. Ne ga tí vum ként fõ leg a prog ra mok meg va ló su lá sá - nak le fo lyá sát kell meg em lí te ni, itt van a leg több te en dõ a köz re mû kö dõk ré szé rõl. Az elõ csat la ko zá si ala pok fo - lyó sí tá sa kor sok szor jog gal még le he tett Brüsszel re mu to gat ni a ké se del mek miatt. Most, hogy a dön té sek alap ve tõ en Ma gyar or szá gon be lül szü let nek, er re nincs mód, most a ha zai fo lya ma tok sze rep lõ i nek kell fel nõ ni a fel adat hoz. El len õr zé sünk e bo nyo lult fel adat majd min den lép csõ jé nél ta lált olyan moz za na to kat eset leg azok hi á nyát, ame lyek a meg va ló sí tás ha té kony sá gát, ered mé nyes sé gét ront ják. Az ál lamnak, il let ve az ál ta la lét re ho zott szer ve ze teknek fe l kell gyor sí ta ni ta nu lá si fo lya ma ta i kat és ez zel pár hu za mo san je len tõs erõt és pénzt kell for dí ta ni a ked vez mé nye zet tek kép zé sé re, fel - ké szí té sé re, mi vel az egy re nö vek võ for rá sok ha té kony ab szor be á lá sa csak kö zös mun ká val ér he tõ el. Az Ál la mi Szám ve võ szék, ahogy ed dig, ezen túl is fi - gye lem mel kö ve ti a fo lya ma to kat, bíz va ab ban, hogy tel je sít mény tí pu sú el len õr zé sei so rán tet t meg ál la pí tá - sai, ja vas la tai hoz zá já rul nak a meg kez dett ta nu lá si fo - lya mat hoz. Ha va la ki nek fel kel tet tük az ér dek lõ dé sét a cikk ben em lí tett tel je sít mény-el len õr zé si je len té se ink iránt, azok el ol vas hat ják tel jes ter je de lem ben az ÁSZ in ter ne tes hon lap ján, a cím alatt. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Kemény Emil, Karsainé Dömsödi Éva: Módszertan a teljesítmény-el - lenõrzéshez (Állami Számvevõszék, 2005) 2. Ko vács Ár pád: Pénz ügyi el len õr zés vál to zó erõ tér ben (per fekt, 2003) 3. Zöldréti Attila: Az IOP vezetési modell alkalmazása a SAPARD Hiva - tal akkreditációs felkészülésében. (Magyar Közigazgatás, októ - ber) 4. Az ÁSZ számú jelentése, az egészségügy területén megvalósult PHA RE prog ra mok el len õr zé sé rõl (2004. jú ni us) 5. Az ÁSZ számú jelentése, az ISPA-támogatásból megvalósított kör nye zet vé del mi prog ra mok el len õr zé sé rõl (2005. ja nu ár) 6. Az ÁSZ számú jelentése, az ISPA-támogatásból megvalósított köz le ke dés fej lesz té si prog ra mok el len õr zé sé rõl (2005. jú li us) 7. Az ÁSZ számú jelentése, a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtá - sá nak el len õr zé sé rõl (2006. szep tem ber) 8. Az ÁSZ szá mú je len té se, az uni ós tá mo ga tá sok ha zai mo ni tor ing és el len õr zé si rend szer e mû kö dé sé nek el len õr zé sé rõl (2007. jú li us) Ke mény Emil Zöld ré ti At ti la 11

15 Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Kerekasztal II. rész Az EU-támogatások ellenõrzése az EU Bizottság szemszögébõl Véget ért az EU-támogatások os rövid költségvetési ciklusa, miközben a projektek ellenõrzése még sem végrehajtási, sem pénzügyi-elszámolási szempontból nem zárult le teljesen. A következõ, a közötti, minden eddiginél nagyobb összegû támogatások minden eddiginél nagyobb ellenõrzési feladatot is jelentenek Magyarország számára. Az Európai Bizottság újra szabályozta a közösségi pénzügyi ellenõrzési rendszert, amely a tagállamok számára is irányt mutatott. Az Ellenõrzési Figyelõ 2007/2. számában az ellenõrzés hazai intézményeinek képviselõi értékelték az eddigi tapasztalatokat. Lapunk kerekasztalához meghívást kaptak az EU Bizottság ellenõrzési szakemberei is, Robert Wilms, az Európai Bizottság Régió Fõigazgatóság, kohéziós és regionális fejlesztési alapok ellenõrzéséért felelõs auditora; Rottenbacher Ádám, az EB Regionális Politikai Fõigazgatóság magyarországi auditora; Borda Szabolcs, az EB Foglalkoztatási Fõigazgatóság európai szociális alapot ellenõrzõ egységének magyar felelõse, akik szintén dr. Weidlich Edit, a KEHI elnökhelyettesének kérdései alapján mondták el véleményüket az eltelt idõszakról és a soron következõ feladatokról. K ER EK A SZTA L Weidlich Edit: A kibõvült Európa milyen újszerû feladatokkal szembesítette az Európai Bizottságot ellenõrzési szempontból? Milyen eredményeket sikerült elérni? Robert Wilms: A tíz új tagállam csatlakozása kétségkívül jelentõs kihívást jelentett mindkét fél, azaz a régi és új tagállamok, valamint a Bizottság számára is. Különösen a Strukturális Alapok területén nagy volt az adminisztrációs kapacitásfejlesztési igény, amelynek a csatlakozni kívánó országoknak eleget kellett tenni. Ezen kívül azokat a ha- Robert Wilms: Nem várhatjuk azt, hogy egyik napról a másikra minden hibátlanul mûködjön 12 gyományos adminisztratív rendszereket, amelyeket az Európai Bizottság immár 1958 óta alkalmaz, a csatlakozó országok nem ismerték, nem használták, mindez számukra új volt, meg kellett tanulniuk. A mi oldalunkon a csatlakozásra való felkészülés segítése jelentette a kihívást. A csatlakozást követõen a Bizottság ellenõrizte a felállított rendszerek mûködését, és a felfedezett gyenge pontoknál ajánlásokat tett. Nem várhatjuk azt, hogy egyik napról a másikra minden hibátlanul mûködjön, tudjuk és látjuk, hogy vannak még nehézségek, amelyeket azonban a rendszeren belül javítani lehet a rendelkezésre álló eszközökkel, a partnerség elvét szem elõtt tartva. Túl korai lenne még következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogyan sikerült az újonnan csatlakozott országoknak teljesíteni a feladataikat, hiszen még nem zárultak le a jelen pénzügyi idõszak programjai. Akkor lesz lehetõségünk a tényleges ellenõrzésre, hogy megvizsgáljuk az addig végzett munkát, ha pénzügyileg lezárul ez az idõszak. Addig is számítunk arra, hogy a már folyamatban lévõ dolgok javulni fognak a már említett partnerség érvényesülésének köszönhetõen. Weidlich Edit: Magyarország büszke lehet arra, hogy az audit feladatok végrehajtásában részt vettek a magyar szakemberek. Milyen kihívást jelentett ez az Önök számára? Borda Szabolcs: Viszonylag korán, 2004-ben sikerült a Bizottság berkeibe bekerülnöm, de csak 2005 elejétõl dolgozom az ESZA ellenõrzõ egységénél, elsõdlegesen a magyarországi ellenõrzések területén. Ennek keretében több rendszerellenõrzést végeztem az Európai Szociális Alap programjainál, illetve a közelmúltban egy több projektre kiterjedõ szubsztantív ellenõrzést is végrehajtottam. Ezekbõl azt látom, hogy Magyarországnak és a többi, új tagállamnak nagyon sok kihívás-

16 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám tagállamokban alkalmazott jó gyakorlatok elsajátítása is. Azt mondhatnám tehát, hogy a Bizottság megtette a magáét az elõkészítésben, a felkészítésben és ez az eredmények alapján ki is fizetõdött. Weidlich Edit: A belsõ kontrollrendszerben nagyon fontos tényezõ a folyamatba épített ellenõrzés, kérdés, hogy itt miképpen lehet jobbítani, egyszerûsíteni feladatokat. A cél ugyanis az, hogy sokkal eredményesebb és sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb rendszert tudjunk mûködtetni. A Bizottság számos rendszerellenõrzést lefolytatott már, a tapasztalatok alapján milyen javaslatokat tartanának megvalósíthatónak? Weidlich Edit: A cél a sokkal eredményesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb rendszer mûködtetése Rottenbacher Ádám: Bízunk benne, hogy a jó gyakorlatokat sikerül elterjeszteni sajátítása is komoly szakmai kihívás volt. De ez viszonylag hamar sikerült köszönhetõen a kollégáim, fõnökeim hathatós támogatásának, és úgy gondolom, valamennyire én is hozzá tudtam járulni az ellenõrzési módszertanunk fejlesztéséhez, illetve az ellenõrzési, auditálási sztenderdekkel való összhangba hozásához. Ez egy olyan feladat, amelyen folyamatosan dolgozunk, mivel elég sajátos az ellenõrzési munka, sok esetben nem lehet egy az egyben alkalmazni azokat a sztenderdeket, amelyek egyébként a pénzügyi beszámolók ellenõrzésénél remekül mûködnek a privát szektorban. Robert Wilms: Visszatérve még 2004-hez: az unió valamennyi bõvítését figyelembe véve, ez volt a legjobban elõkészítve. Ebben közrejátszott az elõcsatlakozási alapok rendelkezésre bocsátásának és azok felhasználásának módja, a technikai segítségnyújtás, illetve az említett alapokhoz kapcsolódó audit- és ellenõrzési munka is. Mindez párosult egy olyan kiegészítõ, felkészítõ oktató programmal, amelynek része volt az addigi, a régi Borda Szabolcs: Általánosságban az ellenõrzési és irányítási rendszerek célja az, hogy a támogatások felhasználása kontrollált környezetben történjen. Ehhez azonban nagyon finom egyensúlyt kell kialakítani, hogy az eljárási rendszer, az ellenõrzések ne gátolják, inkább segítsék a támogatások felhasználását, ugyanakkor határozott bizonyosságot is nyújtsanak, hogy az adott támogatást a jogszabályoknak megfelelõen használják fel. A beszélgetés elején említett tanulási folyamatnak, s az elsõ év rendszerellenõrzéseinek, illetve az azt követõ ellenõrzéseknek a tapasztalatai közül ezt tartom fontosnak kiemelni. Rottenbacher Ádám: A Regionális Politikai Fõigazgatóság is számos rendszerellenõrzést elvégzett már, érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy az egyes programok közötti koordináció, illetve a jó tapasztalatok továbbítása, a rendszerben való elterjesztése nem minden esetben volt megoldott. Különbözõ területeken, bizonyos programok, rendszerek esetében megfelelõ, illetve igen jó belsõ kontrollokat épített ki és mûködtetett az adott szervezet. Ugyanakkor más szervezetek, amelyek más programokat mûködtettek, nem is tudtak ennek a létezésérõl. Ez valamilyen szinten inkonzisztenciához vezetett, nem mûködött megfelelõ hatékonysággal a rendszer. Feltételezem, ez abból is következett, hogy a különbözõ irányító hatóságok különbözõ szervezeteken belül helyezkedtek el. Bízunk benne, hogy az új szerve13 KEREKASZTAL sal kellett szembenézni az ellenõrzés területén, hogy meg tudjanak felelni a os idõszak jogszabályi követelményeinek. Tapasztalataim szerint a rendszerek felálltak és mûködõképesek, de semmi nem megy egyszerûen. Az elsõ idõszakban természetes, hogy vannak fennakadások, a rendszernek meg kell tanulnia önmagát a leghatékonyabban mûködtetni. De összehasonlítva az elsõ rendszerellenõrzések 2005-ös eredményeivel, már az elmúlt két évben is jelentõs elõrehaladás történt. Bízunk abban, hogy az eddigi tapasztalatok hasznosulnak az új idõszakban, s a kezdet simább lesz, mint az elõzõben. Rottenbacher Ádám: Nagyjából Szabolccsal egy idõben kezdtem én is az ellenõri munkámat az Európai Bizottságban, s számomra, mint aki korábban nem dolgozott közigazgatásban, s a Strukturális Alapokkal sem, a legnagyobb feladatot ezeknek a rendszereknek a mûködése, megtanulása jelentette. A privát szektorból érkezõ auditorként a bizottsági ellenõrzési módszertan el- Kerekasztal

17 K ER EK A SZTA L Kerekasztal zeti felépítéssel, illetve a koordinációs irányító hatóság hathatós támogatásával ezeket a jó gyakorlatokat melyekre az ellenõrzési jelentéseinkben is felhívtuk a figyelmet, sikerül elterjeszteni. A mi ellenõrzéseinknek ugyanis nem csak az a célja, hogy a hibákra rámutassunk, hanem az is fontos, hogy a jó gyakorlatokra, illetve ezek más területeken való felhasználási lehetõségeire szintén felhívjuk a figyelmet. Weidlich Edit: A as ciklusban a megnövekedett ellenõrzési feladatok között mire kellene koncentrálnia egy olyan tagállamnak, mint Magyarország, most, amikor a legtöbb projekt fut, amikor a legtöbb kifizetés történik, de most kezdõdnek el a zárások, ugyanakkor el kell kezdeni az új rendszer megfelelõségi ellenõrzését is, s a rendszerellenõrzéseket úgyszintén? Hogyan lehet elkerülni a túlellenõrzöttséget, miközben a teljes intézményrendszer bizonyosságát ezeken az ellenõrzéseken keresztül kell biztosítani? Robert Wilms: Mi auditorok hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi vagyunk a világon a legfontosabbak, s a mi munkánk a legfontosabb, de ez nyilván nem így van. Tulajdonképpen csak azért vagyunk fontosak, mert mi is részt veszünk a közösen kitûzött cél elérésében, vagyis abban, hogy a kohéziós politika megvalósuljon, az egyes tagállamokban elõsegítsük a gazdasági fejlõdést, a munkahelyteremtést stb. A tagállamok és a Bizottság is valamennyien az állampolgárok adójából gazdálkodunk, amibõl következik, hogy a bizottságnak az Európai Parlament felé el kell számolni ezekkel a pénzekkel, hogy jó célra költötte-e el. S itt kapcsolódik be a pénzügyi ellenõrzés szerepe. Elsõdlegesen a Számvevõszék a felelõs, s a mai napig az az álláspontja, hogy túl magas a hibaszázalék, amivel dolgozunk. Ennek javítása érdekében nyomást gyakorol a Bizottságra, tegyen többet, hogy a hibaszázalék csökkenjen. Tudjuk, hogy az ellenõrzési rendszer munkájára megvan a szabályozó keret, a törvény illetve rendeletrendszer, amely lefedi az egész as idõszakot. Még sosem volt az alkalmazandó módszertan ennyire világos és nyilvánvaló, mint erre az idõszakra. Ugyanakkor, ha ezeket a szabályokat felkészülten, kompetens módon akarjuk végrehajtani, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ne legyenek átfedések, és a munkánkkal hozzáadott értéket teremtsünk. Ugyanakkor semmiképp nem szeretnénk terhet jelenteni az általunk ellenõrzött szervezeteknek, ne felejtsük el, hogy a közszektort képviseljük és szigorú szabályok határozzák meg a munkánkat. Weidlich Edit: A Bizottságot a tagállamok gyakran keresik meg azzal, hogy az ellenõrzéseknél is költséghatékonysági méréseket tartanak szükségesnek. Tudomásom szerint a Bizottság nemrégiben indított is ilyen projekteket, pilotokat. Mi az eredménye, vajon mennyibe kerül az ellenõrzés, illetve mennyibe kerül annak hiánya? Robert Wilms: Az Európai Számvevõszék valóban, már 2004-ben felkérte a Bizottságot, hogy próbálja meg kiszámítani a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó audit munka költségét. Ugyanakkor mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak megvannak az európai uniós költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatai, amelybõl a legfontosabb az, hogy megbízható pénzügyi menedzsment történjen. Ennek az alapja az európai uniós szerzõdés, illetve a Pénzügyi Rendelet (Financial Regulation) szabályai. Az Európai Számvevõszék az európai szakpolitikák végrehajtási ellenõrzése keretében szeretne meg14 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám gyõzõdni arról, hogy ezek valóban a szabályok teljes betartásával mennek végbe. Röviden azt mondhatom, ha úgy szeretnénk a költségeket csökkenteni, hogy azáltal ezek a célkitûzések már nem lennének elérhetõk, akkor ahhoz az európai uniós szerzõdést kellene megváltoztatni. A másik, reálisabb lehetõség az ellenõrzés költségeinek csökkentése, a hatékonyság növelésével. Weidlich Edit: Sok ciklust zárt már a Bizottság a régi tagállamokkal. Mindig a ciklus végén derülnek ki a visszafizetési kötelezettségek a tagállamok számára. Milyenek a visszafizetés esetén a tól-ig határok? Robert Wilms: Nulla a tolerancia a szabálytalanságok esetében. Nincs apelláta, a tagállamoknak a jogosulatlanul felvett összegeket maradéktalanul vissza kell fizetniük. Weidlich Edit: Most azt kérem, gondoljuk végig, melyek a legszükségesebb teendõink, milyen kihívásoknak kell megfelelni a as ciklus sikeres teljesítéséhez? Borda Szabolcs: Az új jogszabályok megalkotásának az volt a célja, hogy mind a tagországoknak, mind a Bizottságnak átláthatóbb, értelmezhetõbb irányvonalat adjon az irányítási és ellenõrzési rendszerre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy ez sikerrel járt, az új jogszabályok mind a végrehajtó hatóságok egyes funkcióival, mind az ellenõrzési hatóság új, jobban megfogalmazott funkcióival kapcsolatban jobb iránymutatást adnak. Ez persze ténylegesen akkor derül ki, ha elindulnak a programok. Reméljük a végrehajtásban is sikert hoznak az újítások, amelyek elsõsorban a hatékonyság növelését célozták meg. Borda Szabolcs: A kontrollált környezetben nagyon finom egyensúlyt kell kialakítani Rottenbacher Ádám: Mind a folyamatba épített ellenõrzések, mind a belsõ ellenõrzések, illetve az ellenõrzési hatóság által végzett ellenõrzések esetében prioritást kell kapnia a harmonizációnak, a standardizációnak. Kulcsfontosságú a jó gyakorlatok elterjesztése is a rendszerben. Szerintem a legnagyobb kihívást a két programozási ciklus átfedésébõl adódó, igencsak megnövekedett munkamennyiség jelenti. Nagy erõfeszítést igényel, hogy ennek ellenére megfelelõ szinten tudjuk tartani az ellenõrzéseket. Ez az év errõl szól. Osváth Sarolta

18 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz A XIX. szá zad tól nap ja in kig Mer re tar t a mun ka vé del mi el len õr zés? A mun ka vé de lem leg fon to sabb fel ada ta a meg elõ zés, az az a mun ka bal ese tek be kö vet - ke zé sé nek meg aka dá lyo zá sa. Ez az OMMF el len õr zé se i nek leg fõbb cél ja ma is, mint ahogy a mun ka vé de lem kez de ti idõ sza ká ban, már a XIX. szá zad ban is a ked ve zõt len mun ka kö rül mé nyek re ve zet ték vissza a gya ko ri, sú lyos bal ese te ket. A XIX. szá zad má so dik fe lé ben az eu ró pai ipa ro so - dás át ter je dé se Ma gyar or szág ra rend kí vül ked ve zõt len mun ka he lyi kö rül mé nyek kö zött va ló sult meg, az al kal - ma zot tak kö ré ben tö me ges bal ese tek, egész ség ká ro so - dá sok lép tek fe l. A sok szor 16 órát meg ha la dó nap i mun ka idõ, a ki me rí tõ fi zi kai meg ter he lé sek, a fû tés, szel lõ zés hi á nya stb. miatt gya ko ri vá vált a ko rai el ha lá - lo zás. A mun ka vé de lmi el len õr zés Ma gyar or szá gon Ma gyar or szá gon az évi VI II. tv. tar tal maz ta elõ ször, hogy az ipar ha tó ság idõn ként kö te les el len õriz - ni az üze me ket, mun ka kö rül mé nye ket. Az évi XVII. tv. már ne gyed éven kén ti el len õr zést írt elõ és el - ren del te az ön ál ló ipar fel ügye le ti szerv lét re ho zá sát. Az évi ha tály ba lép te tést kö ve tõ en a ki ne ve zett mér - nök ipar fel ügye lõk ha tás kö re szûk volt, az ész lelt sza - bály ta lan sá gok ról az ipar ka ma rák hoz küld het tek elõ ter - jesz té se ket, köz vet len in téz ke dé si jog gal nem ren del - kez tek. Az évi XXVII. tv. in téz ke dik el sõ íz ben a gyá ri mun ká sok bal eset el le ni vé del mé rõl. A tör vény ren del - ke zett a bal ese tek 48 órán be lül tör té nõ be je len té si kö te - le zett sé gé rõl, to váb bá a mun ka adók fe le lõs sé gé rõl a bal ese tek meg elõ zé se, a mun ká sok tes ti ép sé gé nek vé - del me ér de ké ben. Az elõ írá sok be tar tá sá nak el len õr zé - sét a mér nök ipar fel ügye lõk vé gez ték. A fej lõ dés to váb bi ál lo má sát je len tet te az év - ben ki adott nõk és fi a tal ko rú ak ipar ban tör té nõ fog lal - koz ta tá sá nak fel té te le i rõl szó ló ren del ke zés, amely az or vo si al kal mas sá gi vizs gá la tok be ve ze té sé rõl és az óvó rend sza bá lyok ki adá sá ról is ren del ke zett. Az 1950-ben ki adott 240/1950. (IX. 23.) MT ren de let rög zí tet te: A vál la la tok nak, üze mek nek és hi va ta lok - nak a bal eset-el há rí tás ra vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá - sa cél já ból tör té nõ el len õr zé se, va la mint a bal eset-el há - rí tá si pro pa gan da szak szer ve ze ti fel adat. En nek ér tel - mé ben lét re jött a szak szer ve ze tek mun ka vé del mi fel - ügye le te. A het ve nes évek tõl 1984-ig a mun ka vé de lem köz pon ti igaz ga tá si fel ada ta it a Szak szer ve ze tek Or szá - gos Ta ná csa Mun ka vé del mi osz tá lya lát ta el. Ezt kö ve - tõ en (1984-ben) a mun ka vé de lem ál la mi irá nyí tá sá ra és el len õr zé sé re lét re jött az Or szá gos Mun ka vé del mi Fõ - fel ügye lõ ség (to váb bi ak ban OMvF). Ez zel a mun ka vé - de lem tár sa dal mi, ér dek-kép vi se le ti el len õr zé se és a ha - tó sá gi el len õr zés funk ci o ná li san el vál tak egy más tól, te - hát a mun ka vé de lem irá nyí tá sa is mét ál la mi fel adat tá vált. A fõ fel ügye lõ ség ve ze tõ je a Mi nisz ter ta nács nak szá molt be a mun ka vé de lem éves hely ze té rõl. Az OMvF a gya kor lat ban az ál la mi mun ka biz ton sá gi (bal eset-meg elõ zé si) fel ügye le tet lát ta el, mi u tán ha tás - kö re nem ter jedt ki az egész ség ügy rõl szó ló évi II. tör vény ben meg ha tá ro zott mun ka egész ség ügyi fel - ada tok irá nyí tá sá ra és el len õr zé sé re, a bá nya tör vény ha - tá lya alá tar to zó üze mek re, va la mint a fegy ve res erõk re, fegy ve res tes tü le tek re. A szer ve zet ha tás kö re feb ru ár 9-tõl ki bõ vült a mun ka ügyi jog sza bá lyok be tar tá sá nak el len õr zé sé vel, és ez zel egy ide jû leg az Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség meg ne ve zést kap ta. A mun ka vé del mi el len õr zé sek le foly ta tá sá ban, a szank ci o ná lá si rend szer ben egyik leg na gyobb vál to zást a mun ka vé de lem rõl szó ló évi XCI II. tv. (továb - biakban Mvt.) meg je le né se je len tet te. A tör vény ben már a szer ve zet meg ne ve zé se is tük rö zi a ha tás kö rét. A vál to zá sok fo lya ma tá ban a leg na gyobb je len tõ sé - gû, hogy év ben lét re jött az egy sé ges mun ka vé del - mi ha tó ság, így a mun ka biz ton sá gi és mun ka egész ség - ügyi ha tás kört egy szer ve zet, az Or szá gos Mun ka vé del - mi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség gya ko rol ja. A mun ka vé del mi fel ügye lõ ha tás kö re Az OMMF meg ala ku lá sa kor a mun ka vé de lem szer - ve zé si, sza bá lyo zá si kér dé se it a 47/1997. (XII. 28.) MT szá mú ren de let ír ta elõ. Az óta a mun ka vé del mi fel ügye - lõk jo go sult sá gai több ször vál toz tak, az alap ve tõ in téz - ke dé si kö rük azon ban meg ma radt. A jo go sult sá gok vál to zá sát egy részt az Mvt. ki adá sa je len tet te, amely meg ha tá roz ta a szer ve zett mun ka vég - zés fo gal mát, más részt be ve zet te a mun ka vé del mi bír - ság in téz mé nyét. Lé nye ges volt to váb bá, hogy a fel ügye lõi jo go sult sá - go kat az (1994. I VII. 21-ig ér vé nyes) Mvt. rész le te sen sza bá lyoz ta. Mvt. 1. (1) E tör vény al kal ma zá sá ban mun ka vé de - lem: a szer ve zett mun ka vég zés re vo nat ko zó biz ton sá gi és egész ség ügyi kö ve tel mé nyek, to váb bá e tör vény cél - já nak meg va ló sí tá sá ra szol gá ló tör vény ke zé si, szer ve - zé si, in téz mé nyi elõ írá sok rend szer e, va la mint mind ezek vég re haj tá sa. Mvt. 82. (1) A fel ügye le tek mun ka vé del mi bír sá got al kal maz nak az egész sé get nem ve szé lyez te tõ és biz ton - ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG 15

19 Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám FÕFELÜGYELÕSÉG ÉS MUNKAÜGYI ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI sá gos mun ka vég zés re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek tel je sí - té sét el mu lasz tó, és ez zel a mun ka vál la lók éle tét, tes ti ép sé gét vagy egész sé gét sú lyo san ve szé lyez te tõ mun kál - ta tó val szem ben. (3) A mun ka vé del mi bír sá got a sú lyos ve szé lyez te tést fel tá ró fel ügye lõ ja vas la ta alap ján az il le té kes me gyei (fõ vá ro si) szerv ve ze tõ je, az ÁNTSZ il le té kes sé gi kö ré - ben a vá ro si tisz ti fõ or vos mint el sõ fo kú ha tó ság a veszélyeztetés mér té ke alap ján, va la mint a mu lasz tás sze mé lyi és tár gyi kö rül mé nye i nek mér le ge lé sé vel szab - ja ki. Mvt. 84. (1) Az OMMF fel ügye lõ je el sõ fo kú ha tó - ság ként jo go sult a) il le té kes sé gi te rü le tén va la mennyi mun ka he lyen kü lön en ge dély nél kül el len õr zést tar ta ni; b) a mun ka bal ese te ket, ki vé ve a köz úti és lé gi köz le - ke dés sel kap cso la to sa kat a mun kál ta tó ez irá nyú fe le - lõs sé gét nem érint ve ki vizs gál ni; c) a mun kál ta tót fel hív ni az egész sé get nem ve szé - lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sé re; d) a mun kál ta tót a fel tárt hi á nyos sá gok meg ha tá ro - zott ha tár idõn be lül tör té nõ meg szün te té sé re kö te lez ni; e) az egész sé get nem ve szé lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés re vo nat ko zó elõ írá sok sú lyos meg sze gé sé - vel fog lal koz ta tott mun ka vál la lót a ki fo gás olt mun ka - vég zés tõl el til ta ni; f) a mun ka vál la ló egész sé gét, tes ti ép sé gét köz vet le - nül fe nye ge tõ ve szély ese tén an nak el há rí tá sá ig a ve - szé lyes te vé keny ség, il le tõ leg üzem, üzem rész, mun ka - esz köz mû kö dé sé nek, hasz ná la tá nak fel füg gesz té sét el - ren del ni; g) el ren del ni a 23. (2) be kez dé se sze rin ti vizs gá la - tot; h) a mun ka bal eset be je len té sét vagy ki vizs gá lá sát el - ren del ni, ha a be je len tést vagy a ki vizs gá lást el mu lasz - tot ták, vagy nem a jog sza bály ban fog lal tak nak meg fe le - lõ en vé gez ték; i) a mun ka esz köz és egyé ni vé dõ esz köz mû kö dé sét, hasz ná la tát fel füg gesz te ni, ha az nem ren del ke zik a 18. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ok irat tal; j) a sza bály sér tés re vo nat ko zó kü lön jog sza bá lyok sze rint el jár ni. (2) A fel ügye lõ kö te les a be je len tett sú lyos mun ka bal - ese tet a mun kál ta tó ez irá nyú fe le lõs sé gét nem érint - ve ki vizs gál ni. (3) A fel ügye lõ az (1) be kez dés e), f) és i) pont ja i ban fog lalt ha tá ro za tá nak azon na li vég re haj tá sát rendel - heti el. Az Mvt. fen ti idõ sza kot kö ve tõ mó do sí tá sai a tár sa - dal mi, gaz da sá gi vál to zá so kat kö ve tik, to váb bá ele get tesz nek az Eu ró pai Uni ó ban al kal ma zott irány el vek ál - tal meg sza bott sza bá lyo zá si kö te le zett ség nek. Pon to sí - tot ta a mun ka vé del mi el já rá so kat, pél dá ul a mun ka vé - del mi bír ság al kal ma zá sát; a mun ka vé de lem ha tó sá gi fel ügye le té re vo nat ko zó sza bá lyo zás tárgy kö ré ben a bír ság ki sza bá sát már az egy fõ mun ka vál la ló egész sé gét sú lyo san ve szé lyez te tõ mun kál ta tó val szem ben is meg en ge di szi go rít va ez zel a mun kál ta tó mun ka vé del mi kö te le zett sé ge i nek meg - sér té sé hez fû zõ dõ jog hát rányt, tör vé nyi vé le lem ként meg ha tá roz va egy út tal a sú lyos ve szé lyez te tés leg ki rí - vóbb tény ál lá sa it (Mvt. 82. (1), (2); le he tõ vé tet te a bal ese tet mun ka bal eset nek mi nõ sí - te ni, to váb bá a mun ka bal eset be je len té sét vagy ki vizs - gá lá sát el ren del ni, ha a be je len tést vagy a ki vizs gá lást el mu lasz tot ták vagy nem a jog sza bály ban fog lal tak nak meg fe le lõ en vé gez ték, il le tõ leg ha a mun kál ta tó a bal - ese tet jog sza bály ba üt kö zõ mó don nem te kin ti mun ka - bal eset nek [Mvt. 84. (1) bek. i)]; a fel ügye lõ a tény ál lás alap ján jo go sult a mun kál ta - tó és a mun ka he lyen mun kát vég zõ sze mély kö zöt ti mun ka vég zés re irá nyu ló az el len õr zés meg kez dé se - kor, il le tõ leg sú lyos bal eset be kö vet ke zé se ese tén a bal - eset idõ pont já ban fenn ál ló jog vi szonyt szer ve zett mun ka vég zés nek mi nõ sí te ni. A mi nõ sí tés hez a mun kál - ta tó ként el já rás alá vont nak ren del ke zés re kell bo csá ta - nia mind azo kat a bi zo nyí té ko kat, ame lyek alap ján meg - ál la pít ha tó, hogy a ré szé re vég zett mun ka nem tar to zik a szer ve zett mun ka vég zés kö ré be [Mvt. 84. (4) bek.]. A leg utób bi, évi Mvt. mó do sí tás négy fon tos tar tal mi vál to zást ik ta tott be: lét re hoz ta az egy sé ges mun ka vé del mi fel ügye let in - teg rált szer ve ze ti ke re te it, tör vé nyi ala pot te rem tett a mun ka vé del mi bír ság - szank ci ók nyil vá nos ság ra ho zá sá hoz, kor sze rûbb fo gal ma kat ha tá ro zott meg, az el len õr zé si ta pasz ta la tok ra épít ve pon to sí tott né - hány fel ada tot és el já rást. A ko ráb bi ak ban tár gyalt mó do sí tá sok mel lett az aláb - bi vál to zá sok ra hív juk fe l a fi gyel met: A Mvt. mó do sí tá sa a mun ka vál la lók mun ka he lyi biz - ton sá gá nak nö ve lé se ér de ké ben, a leg ve szé lye sebb te - vé keny sé get foly ta tó mun kál ta tók te kin te té ben to vább szi go rí tot ta a koc ká zat ér té ke lés re vo nat ko zó sza bá lyo - zást. Ugyan ezen ok ból emel ték be a tör vény ren del ke zé - sei kö zé a mun ka vé del mi bír ság ki sza bá sá nak alap já ul szol gá ló, a mun ka vál la lók éle tét, tes ti ép sé gét vagy egész sé gét sú lyo san ve szé lyez te tõ tény ál lá sok kö ré be a mun ka vég zés mun kál ta tó kat ter he lõ össze han go lá si kö - te le zett sé gé nek el mu lasz tá sát. Sú lyos bal eset be kö vet ke zé se ese tén ki ter jesz tet te a mun ka vé del mi fel ügye lõ nek a mun kál ta tó és a mun ka - he lyen mun kát vég zõ sze mély kö zöt ti mun ka vég zés re irá nyu ló, az el len õr zés meg kez dé se kor fenn ál ló jog vi - szony mi nõ sí té sé re vo nat ko zó jo go sult sá gát a bal eset be kö vet ke zé sé nek idõ pont já ban fenn ál ló jog vi szony mi nõ sí té sé nek jo gá val is. A mun ka vé del mi el len õr zés gya kor la ta A mun ka vé del mi el len õr zé sek nek kü lön bö zõ tí pu sai ala kul tak ki, me lyek va la mi lyen el ér ni kí vánt célt szol - gál nak: he ti ütem terv sze rint elõ re ter ve zett el len õr zé sek, cél vizs gá la tok, ak ció el len õr zé sek, elõ ze tes be je len tés sel vég zett vizs gá la tok, sú lyos bal ese tek ki vizs gá lá sa, pa nasz, köz ér de kû be je len té sek ki vizs gá lá sa, utó el len õr zé sek. 16

20 Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz He ti ütem terv sze rint elõ re ter ve zett el len õr zé sek A ve szé lyes ség és lét szám sze rint ki vá lasz tott mun - kál ta tók el len õr zé sé re al kal ma zan dó, amely ki ter jed: a cég te lep he lyé nek, köz pon ti egy sé gé nek el len õr - zé sé re (úgy ne ve zett te re pi el len õr zés), va la mint a mun ka vé del mi do ku men tá ci ók vizs gá la tá ra. Cél vizs gá la tok A vizs gá la tok min d or szá go san, min d te rü le ti leg el - ren del he tõk. Jel lem zõ ik: a cél vizs gá lat ban érin tett fel ügye lõk elõ - re meg ha tá ro zott kér dé sek alap ján, hosszabb idõ tar ta - mon ke resz tül ugyan azt a te rü le tet vizs gál ják. A cél vizs gá lat ta pasz ta la ta i ról je len tés ké szül. Ak ció el len õr zé sek A vizs gá la tok el ren del he tõk or szá go san és te rü le ti leg egy aránt. Jel lem zõ ik: az ak ció el len õr zé sek ben érin tett min den fel ügye lõ elõ re meg ha tá ro zott kér dé sek alap ján egy-két na pos idõ tar tam ban ugyan azt a te rü le tet vizs gál ja. Az ak ció el len õr zés ta pasz ta la ta i ról je len tés ké szül. Elõ ze tes be je len tés sel vég zett vizs gá la tok Azon cé gek ese té ben vé gez zük a fent meg je lölt vizs - gá la ti tí pust, ahol a meg elõ zõ öt éven be lül ha lá los, vagy sú lyos mun ka bal eset tör tént, és a mun kál ta tó mu lasz tá sa köz re ha tott a bal eset be kö vet kez té ben. Jel lem zõi: A mun kál ta tó mun ka vé del mi hely ze tét több fel ügye lõ több na pon ke resz tül át fo gó an vizs gál ja. A vizs gá lat ered mé nyé rõl összeg zés ké szül. A ko ráb bi meg ne ve zés sel kom plex el len õr zés, amely ki ter jed a mun kál ta tó min den mun ka vé del mi te - vé keny sé gé re. A sú lyos bal ese tek ki vizs gá lá sa Az azon na li be je len té si kö te le zett sé gû bal ese tek ki - vizs gá lá sa elõnyt él vez min den el len õr zé si for má val szem ben, és egy ben tör vé nyi kö te le zett ség is. Az azon na li ki vizs gá lás a ha tó ság, a sé rült és a mun - kál ta tó kö zös ér de ke. (Rö vid del a bal eset be kö vet kez te után még az érin tet tek nem tud nak össze be szél ni, ma ni - pu lál ni egy mást, nem hal vá nyul az em lé ke zet.) Pa nasz be je len té sek, köz ér de kû be je len té sek ki vizs gá lá sa Pa nasz be je len té sek, köz ér de kû be je len té sek ki vizs - gá lá sa az azon na li be je len té si kö te le zett sé gû bal ese tek ki vizs gá lá sa ki vé te lé vel elõnyt él vez min den el len õr - zé si for má val szem ben. Utó el len õr zé sek A köz igaz ga tá si el já rás so rán a ha tá ro zat ban fog lalt kö te le zé sek vég re haj tá sá nak el len õr zé se. A ha tó ság dön té se vég re hajt ha tó, ha: a tel je sí tés re meg ál la pí tott ha tár idõ vagy ha tár nap ered mény te le nül telt el, a dön tés fel leb be zé si jog ra te kin tet nél kü li vég re - haj tá sát ren del ték el. Ab ban az eset ben, ha a vég re haj tás meg ha tá ro zott cse lek mény el vég zé sé re vagy meg ha tá ro zott ma ga tar - tás ra irá nyul és a tel je sí tés el ma ra dá sa a kö te le zett nek fel ró ha tó, a vég re haj tást fo ga na to sí tó szerv el já rá si bír - sá got szab hat ki. A mun ka vé del mi el len õr zés évi vál to zá sai A te rü le ti fel ügye lõ sé gek re gi o ná lis össze vo ná sa ja nu ár el se jé tõl nagy ban elõ se gí tet te az új el len õr - zé si mód sze rek be ve ze té sét. A fog lal koz ta tás biz ton sá gá nak meg erõ sí té sé re 2006 ja nu ár já tól szer ve ze ti át ala kí tás is tör tént: meg ala kul tak a szak fel ügye lõ sé gek, az az szer ve ze ten be lül szét vált a mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi ha tó sá gi te vé keny ség. Új mun ka vé del mi el len õr zé si mód sze re ket dol goz - tunk ki. A bal ese ti sta tisz ti kai ada tok alap ján meg ha tá - roz tuk azt a há rom kü lö nö sen ve szé lyes nem zet gaz da sá - gi ága za tot, amely ben ki e mel ke dõ en sok és sú lyos mun ka bal eset kö vet ke zett be. Ezek az ága za tok: az épí - tõ ipar, a me zõ gaz da ság és a fel dol go zó ipar. Az OMMF ki emelt cél jai kö zé tar to zik a meg je lölt nem zet gaz da sá - gi ága za tok fo ko zott mun ka biz ton sá gi el len õr zé se. A meg vál to zott el len õr zé si mód sze rek má sik ele me a fo ko zott tö rek vés a sú lyos jog sér té sek fel tá rá sá ra. A mun ka biz ton sá gi fel ügye lõk el sõd le ges fel ada tá vá vált, hogy el len õr zé se ik so rán, a sú lyos ve szé lye ket rej - tõ ese te ket tár ják fel. A ve szé lyez te tést ak kor te kint jük sú lyos nak, ha: a ká ro so dás be kö vet ke zé se ese tén a kö vet kez mény sú lyos le het (a ve szé lyez te tés sú lyos ká ro so dást idéz het elõ) és a károsodás bekövetkezésének reális kockázata van. A le írt elv alap ján ha tá roz tuk meg azo kat a leg gyak - rab ban elõ for du ló sza bály ta lan sá go kat, ame lyek bõl a leg több ha lá los ki me ne te lû mun ka bal eset kö vet ke zett be. Ílyen pél dá ul a be- és le esés, vagy a vé dõ bur ko la tok hi á nya. A mód szer har ma dik ele me az egy sé ges fel ügye lõi el já rá sok ki ala kí tá sa, an nak ér de ké ben, hogy az or szág kü lön bö zõ te rü le te in az azo nos jog sér té sek azo nos meg - íté lés alá es se nek. Meg ál la pí tot tuk, hogy az ed di gi el len õr zé sek a fel - ügye lõk hi va ta los mun ka ide jé hez iga zod tak, amely egyes mun kál ta tó kat ar ra ösz tön zött, hogy a sza bály ta - lan mun ka vég zé se ket a fel ügye lõk mun ka ide jén kí vü li idõ pon tok ra, az éj sza kai órák ra és a hét vég ék re idõ zít - sék. En nek meg fe le lõ en fel tû nõ en sok bon tá si mun ka tör tént hét vé ge ken, de elõ for dult olyan eset is, ami kor a mun kál ta tó költ ség meg ta ka rí tá si szem pont ból da ru zá si mun kát ál ta la is tu dot tan sza bály ta la nul hét vé gén vé gez te tett. Az el len õr zé se in ket eh hez a mun kál ta tói ma ga tar tás hoz iga zí tot tuk. A re gi o ná lis szer ve ze ti vál to zá sok nagy ban elõ se gí - tet ték az új el len õr zé si mód sze rek be ve ze té sét. A te rü le - ti fel ügye lõ sé gek ru gal ma sab ban tud ják át cso por to sí ta - ni, kon cent rál ni a fel ügye lõ ket a ve szély hely ze tek meg - elõ zé sé re. ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG 17

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 577-768. OLDAL 2009. március 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1775 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap 186. TARTALOMJEGYZÉK 2008: CII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl... 24366 Oldal Ára: 5625, Ft 24366

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete 16620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (2) Az R. 18. -ának (7) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI biz to sít ja:) f) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs

Részletesebben

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda 42. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXIII. tv. A fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé gük biz to

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Jun4.qxd 2012.06.20. 7:39 Page 144 A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Járosi Márton Kacsó András A ve ze té kes ener gia szol gál ta tá sok ter mé sze tük nél fog va köz ér de kû ek; nagy

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek 24. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2009. (II. 27.) Korm. ren de let A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás

VICTORIA Lakásbiztosítás VICTORIA Lakásbiztosítás Ny.sz.: 1010V01 BIGS1001V01 1 www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! La kás biz to sí tá sá ban kü lö nö sen fon tos a vé den - dô va gyon értéké nek pon tos meg ha

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben