Újévi gondolatok...2 Betilos...2 Hülye fehér ember... 3 Dzsihád a kereszténység ellen...6

Átírás

1 Újévi gondolatok...2 Betilos...2 Hülye fehér ember... 3 Dzsihád a kereszténység ellen...6 A TARTALOMBÓL: Elég volt!...9 Bajgyûjtemény tõmondatokban..11 Always Coca Cola!...17 Sem mi ha tal mat sen ki nek!...27 Ön a szo ci a lis ta nagy vá ros ön tu da tos pol gá rá nak lap ját, a Jó Ha Fi gye lünk címû al kal mi meg je le né sû új sá got ol vas sa. A lap vál to zó pél dány szám ban jelenik meg, azokban az idõpontokban, amikor az egyszemélyes szerkesztõbizottság úgy véli meg kell jelennie. A lap elektronikus formában ingyenesen le tölt he tõ, a weboldalról. Kül föl di ol va só ink a weboldalról tölt he tik le az egyes számokat. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék.

2 Mot tó: A vi lág olyan, ami lyen né mi tesszük. Hát, ezt is meg ér tük! só hajt fel bol do gan egy országnyi ember az Új Esztendõ hajnalán. Más - nap ugyanígy sóhajt fel egy bánatos kisnyugdíjas, ami kor az elsõ meg emelt árú ke nyér rel a hóna alatt ha za fe lé bal lag. Leg töb bünk ve gyes ér zel - mek kel vág neki a 2004-es év még is me ret len ki - hívásainak. Csupán reménykedhetünk, hogy megmarad a munkánk, fûteni tudjuk a lakásun - kat és az egész ség is ki tart. És az em ber ség sem hal ki vég leg. Hát, ezt is meg ér tük! só haj tok fel ma gam is a Szé che nyi téri fa ke reszt nél. Fájó szív vel ol va - som egy pri mi tív elme gyû lö let-sza va it a ki szol - gáltatott anyagon. Nézem a bugyuta feliratot és egy kis is ko lás em lék kép ug rik be hir te len: hüje hagy ta ott a nyo mát min den fe lü le ten a régi diák. Mint a ku tyák a szag min tát - va la mi ál la ti ösztöntõl vezérelve. Te kin te tem vé gig sik lik a pu ri tán fe szü le ten és nem értem, hogy a harsány óriásplakátokhoz szokott és bugyuta tv-csatornák silány adásain szocializálódott amolyan mármindentlátott sze met va jon mi ért ir ri tál egy egy sze rû, ácsolt ke reszt lát vá nya? A lel kem ben harc dúl: gyû löl - jem a ron gá lót, vagy in kább saj nál jam õt, aki fel - szított dühét másként levezetni nem tudván csak pusztításra képes? Va jon hal lott-e a fir ká ló a to le ran ci á ról? Val - lásszabadságról? És vajon azt tudja-e, hogy ezek a fo gal mak bi zony a ke resz té nyek re is vo nat koz - nak? Gyerekkorodban elmondták-e vajon a szü - le id, ked ves ron gá ló, hogy nem sza bad sze me tel - ni? Hogy nem szo kás az ut cán köp köd ni és ér tel - mes em ber a kis macs kát sem fojt ja vö dör be? Hogy nem rúgunk bele a hajléktalanokba, és hogy soha nem vesszük el a má sét? Más nak még az örö mét sem, hi tét sem, bé ké jét sem! Hallottál-e arról, hogy vannak intelligens em be rek, meg van nak a bun kók? Ez utób bi ak oly kor ke resz te ket ön te nek le fes ték kel, más kor pedig fontosnak érzik a kézírásukkal ellátni azt? Tu dod-e, hogy a bölcs em ber elõ ször el ol vas egy cso mó köny vet: re gényt, ver set, tör té nel met horribile dictu: a Bib li át és csak ez után ír? Na még egy szer, hogy a gyen gébb fel fo gá sú em ber - szabásúak is megértsék: elõször olvas, azután ír. Nem pe dig for dít va. El dõlt vé gül a harc: gyõ zött a saj ná lat. Igen, saj ná lom õt, mert biz to san nem sze ret sen kit és õt sem sze re tik. Akit sze re tõ csa lád vár oda ha za, az nem csi nál ilyet, még csak az eszé be sem jut soha. Saj ná lom, mert nem ta lál ja a he lyét a vi - lág ban. Szá nom, mert a lel ke si vár és nem ké pes fel fog ni a na pon ta ránk zú du ló tö mér dek szép sé - get. Sajnálom, mert a gyûlölet lángja perzseli a lel két és még nem jött rá, hogy adni sok kal jobb, mint kap ni. Saj ná lom, mert a pusz tí tás az örö me. Szá nal mas egy alak le het. Majd imád ko zom érte. Füleki Jo lán Helló-halló, buék, áldásbékesség, böff. Dicsértessék Tilcsák Bea. Tilcsák bea tilosrádiót. Tilcsák bea ti los az át. (Azt si ke rült.) Tilcsák bea heinekkent. Vagy te tes se nek rá ho rog ke resz tet is. Egy ide, egy oda. Böff. Hagy juk is ezt, ezt a po hár húgy ban ka vart vi tor lás ver senyt. Tü net csu - pán, a tü ne ti ke ze lés meg majd pár száz ezer fo rint bír ság lesz, meg a sod ró fás nénik kulturált tiltakozása a Kultiplexben; jól nem adnak majd borravalót a rumosteáért, és többé nem hallgatják a Tilos rádióban az Évgyûrûket. Húsvétra például állíthatnának hatalmas és szigorú tekintetû nyulakat. Vi szont a Job bik ve zér ka ra Áts Feri meg a Pász to rok a na pok ban le - ülhet értékelni a karácsonyi kampányt. Megállapíthatják, hogy a brand is - mert sé ge di na mi ku san nö ve ke dett, a vál la lat nak egé szé ben véve jót tett a bot rány, kü lö nö sen így, hogy akadt pon to san meg ne vez he tõ el len sé gük is. Va gyis mos tan tól min den adan dó al ka lom mal bazi nagy de ol csó! tár - gyakat kell állítaniuk közterületen, aztán ha valakinek nem tetszik, akkor vonítani pengõsmalacul, hogy üldözve vannak. Húsvétra például állíthatnának hatalmas és szigorú tekintetû nyulakat. Vagy akár beterelhetnének egy birkanyájat az Oktogonra. Lenne minden bir ka nya ká ban egy táb la, hogy a hús vét ból kom mersz szar ság lett, nem így kell azt, ha nem õk meg mond ják, hogy. (Egyéb ként iga zuk is vol na, le szá mít - va, hogy hálistennek itt már sen ki nem mond hat ja meg, hogy ki-ki ho gyan ünnepeljen bizonyos gyanús eredetû, pogányból újracsomagolt ünnepeket.) Anyák napjára tízméteres fakanalakat, október 6-án akasztófát. Az a keresz - tek bõl meg is old ha tó, majd nem ugyan az, ugye bár. (Va jon ha Jé zust le lö vik, puska lenne a templomok tetején? És ha vízbe fojtják? Akvárium?) Ak kor az SZDSZ meg a töb bi hob bi ré mül dö zõ tet te a dol gát, most pe - dig a Job bik. Eb ben az ügy ben az egyet len fi gye lem re mél tó mo men tum az, ahogy a Fi desz lo hol a Job bik után. A szem fü les kis ve réb ki szúr ja a friss te hén le - pényt, és egy nap se te lik bele, már meg je le nik az öreg dög ke se lyû, hogy õ is kér be lõ le, sõt ne ki áll túl li ci tál ni még lá gyabb, még coccolinóbb : tilcsákbe. Tilt sák be az egész rá di ót azonnaljában, ko boz zák el, és csak év végén adják vissza, állítsanak fel zavaróállomásokat. Persze õk maguk sem gon dol ják ezt ko mo lyan, nem kell meg ijed ni, nem bo lon dult meg a kö vet - kezõ kormánypárt csak úgy találja, a piaci verseny arra kényszeríti, hogy rá ígér jen az ifjú gár dá ra. Amely neki, még ha el sõ re úgy is tû nik, nem szö - vetségese, hanem riválisa. A Fidesz a saját jobbszárnyát védi, mert még mindig úgy ítéli meg, nagyobb szüksége van a négy-öt százalék radikálisra, akiket utcára lehet vinni és kétmilliónak hazudni alkalomadtán, mint az orbáncsömörbõl kifolyólag valaha az MSZP-re szavazott, ma csöndben büdöskomcsizó elekt ron fel hõ re. Vagy úgy véli, a MIÉP rom jai közt kin cset ásó, az utolsó szabad víziót, a keresztényfundamentalista Magyarországot pro po ná ló Job bik re to ri ká ja és a fent kö rül írt, ide o ló gia men tes, zse bé re hall ga tó vá lasz tó össze egyez tet he tõ. Hogy meg le het ülni egy fe nék kel a lo - vat és a csodaszarvast. Lesz nek még eb bõl csu da mu tat vá nyok. Ah hoz vi szont joga van min den ki nek, hogy za var ja a ke reszt a té ren. Egyéb ként. A Ti los ban el hang zott keresztényirtósdi pont olyan ve sze - delmes, mint Hegedûs Lóránt öblös zsidózása a valahányadik kerületi fanzinjában. Ak kor az SZDSZ meg a töb bi hob bi ré mül dö zõ tet te a dol gát, most pe dig a Job bik. A mar gi ná lis (eufém: al ter na tív) mé dia pont ar ról is - mer szik meg, hogy idõn ként pró bá ra te szi az igaz hi tû e ket. Pro vo kál, hogy ész re ve gyék ahogy a Job bik. Per sze az azért hoz zá tar to zik a kép hez, hogy a bor ba rát tilosrádióst az eset után ba rá tai el hagy ták, macs kái nem fo gad - ják el tõle a whiskast, és egye dül fog el huny ni egy ku ká ban, míg He ge dûs tisz te le test pajzs ra emel te a ne ves zsi dó fi a tal em ber ért nyil ván ra jon gó húsvéti birkanyáj. És igen, ha nem vol na vi lá gos: nem mond juk rá di ó ban, hogy ki ir ta nánk bár kit. Sõt, adá son kí vül sem, bár azt nem a tör vény, csak a jó ér zés sza bá - lyozza. Ah hoz vi szont joga van min den ki nek, hogy za var ja a ke reszt a té ren. Ahogy joga van a mar ke ting re vá gyó Job bik nak ah hoz, hogy fel ál lít sa. Még ahhoz is jogunk van, hogy szívesen lássuk tûzifaként; ha ennyire elájulunk a szim bó lu mok tól, gyer me ke ink a Su zu ki-emb lé mát fog ják csó kol gat ni az iskolában. Harcos ateistának lenni pont olyan tiszteletreméltó valláskáro - sultság, mint a harcos keresztényé. Ezt a rendszert választottuk. Ennek a rend szer nek örül tünk olyan na gyon, ami kor Grósz elv társ és tár sai vég re el en ged ték a kor mányt. Hát tes sék neki örül ni to vább. For rás: Tóta W. Ár pád In dex 2 jó ha figyelünk

3 avagy Maj mol juk Ame ri kát A po li ti kai min de nek elõtt az el len ség ki je lö lé se. Carl Schmitt Ismét egy idézõjelek közé szorult cím. Michael Moore, Oscar-díjas amerikai fil - mes könyvének címét vettem kölcsön. A mottóul szolgáló Carl Schmitt idézet pedig Eric Laurent: A Bush csa lád tit kai po li ti - ka, üz let, há bo rú címû nem ke vés bé ki tû - nõ munkájának elején olvasható. A világ - uralomra törõ pénzhatalmi elit eszközként felhasználva a pénzéhes és korrumpálható po li ti ku si eli tet, már ki je löl te a meg sem mi - sítendõ ellenséget. Az ellenséget, vagyis minket, öntudatos, önálló véleménnyel és akarattal bíró, a szabadságban és demokrá - ciában feltétlen hívõ, globálisan gondolkodó és lokálisan cselekvõ polgárok millióit, milliárdjait, akiket ez a világ népein élõskö - dõ parazita sáskahad most a világ méretû céltábla kellõs közepébe állított. Az elsõ és legfontosabb feladat a modern kor fogyasz - tói rabszolgahadának megteremtése a népek gazdasági és ideológiai leigázása által. Az elsõ szá mú best sel ler és bot rány - könyv! ol vas hat juk Mr. Moore köny vé - nek hát só bo rí tó ján. Nos, Michael Moore, akik köszönõbeszédének elmondása helyett botrányba fullasztotta a 2003-as Oscar díj - átadási ceremóniát, ezzel a könyvvel sem okoz csa ló dást. A hu mor és a sa já tos egye di szemléletmód segítségével görbe tükröt tart elénk az amerikai fehér társadalomról. A könyv egyszerre humoros, szórakoztató és ugyanakkor megdöbbentõ olvasmány is. Több okból kifolyólag is. Már az ele jén sok ko ló an hat a ma gyar ol - va só ra, hogy mennyi kö zös vo nás, mennyi kí - sérteties hasonlóság fedezhetõ fel az egyes újságírók által csak negyvenharmadiknak, Amerika legbutább elnökének, vagy éppen csak W -nek aposzt ro fált Ge or ge W. Bush és a Kár pá tok Ci ce ró ja, a mi hõn sze re tett vezérünk, a titokszolga D 209, internacionalista fedõnevén James Gond között. Néz zük mit ír Mr. Moore köny vé ben: Nyíltan megmondom: attól tartok, hogy ön ve szélyt je lent a nem zet biz ton ság ra Ge or ge, ké pes ön fel nõtt szin ten ol vas ni és írni? Úgy tûnik, hogy ön sajnos funkcionális anal fa bé ta. Eb ben nincs sem mi szé gyell ni va ló. So kan van nak így ez zel. Ame ri ka i ak mil li ói leg fel jebb ne gye dik osz tá lyos szin ten tud nak ol - vas ni és írni. De hadd kér dez zem meg: ha gond jai van - nak a bo nyo lult ér té ke lõ je len té sek kel, ame lye - ket ön a Job bá ra Sza bad Vi lág ve ze tõ je ként kéz hez kap, ak kor ho gyan bíz hat nánk önre bár mi lyen fon tos dol got, pél dá ul az atom tit kot? Az írástudatlanság minden jele nyilván - va ló, de úgy tû nik, nem akad sen ki, aki szembesítené önt a problémájával A kam pány ide jén, ami kor ar ról fag gat - ták, hogy mi lyen köny ve ket ol vas ép pen, ön ha - tá ro zot tan vá la szolt de a köny vek tar tal má - ról nem tu dott mit mon da ni. Nem cso da hát, ha mun ka tár sai két hó nap pal a kam pány vége elõtt már nem en ged ték, hogy ön saj tó ér te kez le - te ket tart son. Em be rei ha lá lo san be ijed tek a le - het sé ges kér dé sek tõl, és at tól, hogy ön mit és ho gyan vá la szol. Egy do log min den ki szá má ra vi lá gos nem be szé li ért he tõ mon da tok ban az an gol nyel vet. Ele in te jó po fá nak, szin te von zó nak tûnt, ahogy el bánt a sza vak kal és a mon da tok kal, de ké - sõbb ag gód ni kezd tünk Mun ka tár sai azt ál lít ják, hogy ön nem ol vas sa el (nem ké pes el ol vas ni) az ál ta luk át - adott össze fog la ló je len té se ket, és meg ké ri õket, hogy ol vas sák fel ön nek Ké rem ne ve gye ezt sze mé lyes ke dés nek. Le het sé ges, hogy ta nu lá si ne héz ség rõl van szó. Mint egy hat van mil lió ame ri kai küsz kö dik ilyen gon dok kal. Nincs eb - ben sem mi szé gyen. Én pe dig hi szek ab ban, hogy egy disz le xi ás is le het az Egye sült Ál la mok el nö ke De ha nem haj lan dó se gít sé get igény be ven ni en nek a prob lé má nak a meg ol dá sá ra, ak kor fé lek, ön túl nagy koc ká za tot je lent het az or szág szá má ra. Ön nek se gít ség re van szük sé - ge. Lo go pé dus kell ide, nem egy újabb tá jé koz - ta tó az Ová lis Iro dá ban. Mond ja meg ne künk az iga zat, én pe dig le fek vés kor min dig el me gyek majd, és fel ol va sok ön nek. A könyv végére érve keserûen tapasztalja meg a ma gyar ol va só, hogy az egy kor oly hõn áhí tott Ame ri ka The Land of the Freedom (a Szabadság Földje) mára a korrupciós tõke és a gigantikus méretû multinacionális cégek által kézben tartott, irányított és finanszírozott korporációs diktatúra hazájává válto - zott. Az egykori alapító atyák nagy valószínûség szerint álmatlanul forgolódnának a sírjuk ban ha lát nák, mi lett ab ból az Amerikából, amit õk megálmodtak. De néz zük, mit ír er rõl Michael Moore: Egy sen ki ál tal meg nem vá lasz tott el nök ül a Fe hér Ház ban Hát ak kor ki az, aki be köl - tö zött a Penn syl vania Avenue ba? (A Fe hér Ház hi va ta los címe.) Majd én meg mon - dom: Ge or ge W. Bush, az Egye sült Ál la mok el nö ke. A Tol va jok Fe je del me A vá lasz tás sza bad sá ga a múl té. Már csak hat mé dia vál lal ko zá sunk, hat lé gi tár sa sá - gunk, két és fél au tó gyár tónk és egy rá dió bi ro - dal munk ma radt. Bár mi re szük sé ged van, ott a WalMart (Ame ri kai áru ház lánc). Két olyan po li ti kai párt kö zül vá laszt hatsz, ame lyek egy - for mán be szél nek, egy for mán sza vaz nak, és ugyan azok a gaz dag ado má nyo zók pén ze lik õket. A szerzõ a jelenlegi elnököt George W. Busht a tolvajok fejedelmének nevezi, utal va ez zel arra, hogy a papa leg fel sõbb bí - rósági kapcsolatainak köszönhetõen a sza - vazatok manipulálásával és bizonyos álla - mokban bizonyos fõleg fekete szavazó - bázis kirekesztésével, végül is ellopta a választásokat. Részletes lista olvasható a könyvben a választási csalásokról, valamint azokról a szigorító, pénzelvonó és egyéb más, az amerikai nemzet életére károsan ki - ható rendelkezésekrõl is, melyek mögött minden bizonnyal lobby érdekek és befolyásos tõkés csoportok állnak. Igaz, a demokraták elnökérõl, a szaxofon tudásáról és az irodabéli furulyaszólóiról el - hí re sült Billy fi ú ról is le ránt ja a lep let a jó humorú filmes, kinevezve Clinton tiszteletbeli republikánusnak. Mr. Moore könyvében kiválóan rávilágít arra, hogy mennyire leegyszerûsödött mára az amerikai nép képviselete. Tulajdonkép - pen édes mind egy, hogy ép pen ki van ha tal - mon, a dön tõ szót úgy is a tõke, és az ál ta la irá nyí tott ve le jé ig rom lott, a pén zért és ha - talomért bármire képes korrumpálható hi - vatalnokok és technokraták hada mondja ki. Nem vé let le nül nevezik héjáknak õket a politikai szakzsargonban. Reneszánszát éli a marionett bábozás, csak most pénz ügyi dró ton rán ga tott kor - rupt politikusok képében reinkarnálódik. A pénz ural ma alá haj tot ta a vi lág leg ha - talmasabb nagyhatalmát, a világ leghatalma - sabb rabszolga nemzetévé téve az Amerikai Egyesült Államok lakosságát. Az angol gyarma ti ura lom alól fel- és meg sza ba dult Ame ri - ka sza bad népe ma újra rab igá ban seny ved, de ez a gaz da már nem tesz kü lönb sé get fe hé - rek és feketék között, egyformán kiszipolyoz mindent és mindenkit. Az egykori alapító atyák szabad népének leszármazottjai ma önként hajtják rabigába fejüket Pénzisten szolgáiként. Mára az amerikaiak váltak az egyik legbutább, legkevesebbet olvasó, legjobban pazarló és legjobban befolyásolható nációvá a világon. Agymosott, konzumidióta néptömegek százmillió számra, akik önmegvalósításukat a plázákban és bevásárlóközpontok- jó ha figyelünk 3

4 ban általában hitelkártyára történõ vásárlásikban élik ki. Szellemi, kulturális és kommunikációs éhségük kielégítése céljából pedig engedelmesen esznek a média tenyerébõl. Minden a centralizálás, a központosítás irányába mutat. Már csak hat médiavállalkozásunk, hat légitársaságunk, két és fél autógyártónk és egy rádióbirodalmunk maradt. Megszûnik a sokszínûség a változatosság. Atomizálják, egyszersmind uniformizálják a társadalmat. A terrorizmus elleni harcra hivatkozva pedig megvan az ideális indok diktatórikus elemeket legitimál az államhatalom, korlátozva ezzel a polgárok demokratikus szabadságjogait. Épül a modernkori kapitalista diktatúra, ahol immáron a tõke határozza meg az ideológiai tízparancsolatot. Egy ideig még meghagyják (megtûrik) a demokrácia látszatát, aztán ügyvédeik, jo - gászaik jól fizetett seregével találnak majd va la mi lyen jogi esz közt arra, hogy ezt is el - vegyék az emberektõl, s akkor aztán majd vég képp beköszönt a szép új világ. Két olyan po li ti kai párt kö zül vá laszt - hatsz, amelyek egyformán beszélnek, egy - for mán sza vaz nak, és ugyan azok a gaz dag adományozók pénzelik õket. Mr. Moore köny ve kap csán ed dig ja va - részt Ame ri ká ról esett szó. De mi van ná - lunk? Ugyanez kicsiben. Illetve talán még nem tel je sen van így, az utol só lé pés, a ma ra - dék ál la mi va gyon és a leg fõbb kincs, a ma - gyar termõföld kiárusítása bagóért, még hátra van. De ahogy el né zem de rék poszt kom mu - nista kormányzatunk áldásos tevékenysé - gét és ez irányban kifejtett erõfeszítéseit ez is nem sokára be fog következni. A kor mány feje W-hez, a vi lág je len le - gi urához hasonlatosan ugyancsak napi harc ban áll ékes, édes anya nyel vé vel (már ha egyáltalán valóban ez az anyanyelve, és nem mond juk a ro mán). Egyút tal meg kell állapítanom, hogy a kimondott szó által megjelenõ felelõsség, mint olyan számára teljesen ismeretlen fogalom, annak súlyát vajmi kevéssé érzékeli a mi szeretve tisztelt miniszterelnökünk, hiszen több esetben is tanúbizonyságát adta annak, hogy amit egyik nap kimondott, annak teljesen ellen - ke zõ je va ló sult meg a má sik nap. Vagy hi - vatalos kormányszóvivõi sajtótájékoztató keretében értesülhettünk arról, hogy bi - zony, bi zony, ve lünk van a baj, mi ér tet tünk valamit félre. Vagy éppen megbotlott szegény miniszterelnök elvtárs nyelve. Mióta magától a nagy magyar klasszikus - tól, a Horn Gyu la-dí jas Horn Gyu lá tól tud - hassuk há jszen parlamenti interpelláció - ra adott vá la szá ban sze re pelt, s így a jegy zõ - könyv ál tal az utó kor szá má ra min den kétséget kizáróan dokumentáltatott, hogy aszongya: a vá lasz tá si prog ram az nem azonos a kormányprogrammal, azóta a szo - cialista nagyváros öntudatos polgára is el - nézõbb az újonnan felálló kabinetekkel szem ben és nem olyan tü rel met len, mint ré - geb ben. De ami sok, az sok(k)! Az már ne kem sem fér bele, hogy a jó lé ti rendszerváltás címmel meghirdetett posztkommunista come back (visszatérés) rosszléti gengszterváltás nevû izébe torkolljon. Rossz lé ti, mert ha mást nem is, de azt is - mét sikerült elérni, hogy a kiváltságos kevesek és a biztos keresetû politikai elit kivételé - vel megint min den ki más rosszul érez ze magát ebben a gyönyörû kis országban. Gengszterváltás? Igen. A kormányt, s an nak fe jét is el ér te, el éri az Ügy. Eköz ben min den moz dít ha tó sakk fi gu rát egy faj ta ve - zéráldozatként odadobnak martalócul a médiának, csakhogy a Vezér bõrét ment - sék. Meg is ta lál ták ta lán az ide á lis ál do za - tot, Gyu szi so fõr az, nem más, õ min den bi - zonnyal rács mögé ke rül majd, nem ússza meg szárazon. A multimilliomos bankárokból és pénzemberekbõl álló szociálisan kü - lönösen érzékeny kisember kormánya ál - tal oly gyakran és képmutatóan hangozta - tott jóléti rendszerváltás szóösszetételbõl leg fel jebb a rend szer vál tás igaz. Az is csak ab ban az ér te lem ben, hogy vissza tért az elõ - zõ, a diktatórikus rendszer jegyeit magán vi - selõ, politikájában a kézi vezérlést (az utcán lyukas magyar zászlóval sétáló járókelõt megbilincselõ alezredes képében), gazdaságpolitikájában pedig a bankárok, brókerek irányítása alatt álló, tehetségtelen, máról holnapra tengõdõ, a nemzetet nyakig eladósító ügyintézõ kormányt meghonosító posztkommunista posvány. Jól be le si mul ez az új gaz da, a nagy és ha - talmas Európai unió elképzeléseibe. Azok - ba az el kép ze lé sek be, ahol nem az em ber áll a kö zép pont ban, ha nem a tõke sza bad áram lá sa. Ami azt je len ti, hogy min den a pén zért van, min den a tõke ér de ke it szol - gálja, nem pedig az emberét. Pénzistenért van min den, õt szol gál ja min den és min - denki. Modernkori rabszolgaság ez, mely - ben a modernkori gyarmatosítók sem veszik ész re ma gu kon, hogy õk is csak szol gák, leg - feljebb náluk három lépéssel messzebb van a kerítés, ameddig elmehetnek. Amerikai barátaink egy ideje már belekóstoltak ebbe az ál la pot ba és bi zony egy re többen vannak, MICHAEL MOORE: HÜLYE FEHÉR EMBER ÉS EGYÉB SAJNÁLATOS ADALÉKOK AZ AMERIKAI NEMZET ÁLLAPOTÁHOZ Az elsõ számú bestseller és botránykönyv Ameriká - ban! Michel Moore a 2003-as Os car-díj át adá son sem hazudtolta meg magát; köszönõbeszéd helyett bot - rányba fullasztotta az ünnepséget az amerikai kormányt ócsá rol va. A Hü lye fe hér em ber címû köny vé - ben is nyíltan és meghökkentõen beszél, mindent el - mond, amit tud nunk kell ar ról, hogy a Na gyok és a Jók mi ként vág nak át ben nün ket. Ki de rül ebbõl a könyvõl egyebek mellett, hogy: Bush elnök miként lopta el a választásokat, pusztán fivére, unokatestvére, papájának haverjai, vá - lasztási csalás és puhány bírák segítségével; hogyan maradnak mindig gazdagok a gazdagok, miközben bennünket padlóra küld anyagi, gazdasági helyzetünk, és miként feküdtek le a politikusok a Nagy Üzletnek. Az tán ott van nak az el ké pesz tõ rész le tek ar ról, hogy tény leg mi lyen hü lye ez a Bush, mennyi meggyõzõ példa akad a hímek divatjának múlására, és milyen remek, új módja van a Csak Fehéreknek tábla alkalmazásának! Túl ára dó an ne ve tõs könyv, ame lyet min den ki nek el kell ol vas ni, ha tud ni akar ja, mi a nagy csa lás, és õk ho gyan ho gyan úsz hat ják meg. A Hü lye fe hér em ber csak cen zú rá zat la nul je len het meg, az ere de ti ki adó csak a köz vé le - mény nyo má sá ra adta ki az ál ta la ko ráb ban túl for ró nak és ne he zen ke zel he tõ nek tar tott anya got. Ideje megtudnunk, miért. Az egész olyan po ko li an vic ces, hogy el sí rod ma gad. Ége tõ és epés, nyak tö rõ en és szó ki mon dó an igaz... Moore va ló di po pu lis ta; a hu szon egye dik szá zad pamf let író ja (Observer) Iga zi re mek, vi dám, mulatattó fan tasz ti kus ol vas mány (Newsnight Review) Bru tá li san rö he jes (Irish Ti mes) 4 jó ha figyelünk

5 akiknek nincs ínyükre ez az újfajta globális méretû Tamás bátya kunyhója. Az egykori, a szovjet unióban a szocializmus eszméje volt a megkérdõjelezhetetlen szent igaz ság. Eb ben az új, eu ró pai uni ó - ban ame ri kai min tá ra im má ron a pénz az úr min de nek fe lett. És aki a pénz út já ba áll, azt menthetetlenül elsöprik. De ta lán van még re mény, egy jobb vi lág, egy jobb, egy sza ba dabb élet re mé nye. Ha ek ko ra az ára dat, állj fél re, térj ki elõ le, hadd száguldjon el melletted, minél keve - sebb érint sen meg belõle. Így év vé gén egy kis sza bad idõ höz jut va végre olvasásra is maradt idõm. (Ismét sikerült feltornásznom magam valami kétezer oldal környékére.) Ezen könyvcsomag egyik darabja a már elõbbiekben is többször idézett mû, Michael Moore: Hü lye fe hér em ber címû kötete, melyet mindenkinek nagy szeretettel ajánlok figyelmébe. Döbbenetes leírása annak, mennyire elbutult, eltunyult, elkényelmesedett, kizárólag a fogyasztói létnek élõ, a fogyasztói létre koncentráló az ameri - kai társadalom. A könyvbõl képet kapunk ar ról is, hogy a vi szony lag kis szá mú elit a 20/80-as világban a média hathatós közremûködésével miként tart kézben és irányít egy 300 mil li ós tár sa dal mat. A könyv egyút - tal elõ re jel zés is szá munk ra, mely arra fi gyel - meztet bennünket, hogyha sürgõsen nem teszünk va la mit, és min den így ma rad, ránk is ha son ló sors vár. Már ma is meg le he tõ sen re - ménytelennek tûnik a helyzet, de ahogyan azt Bal tás Harry A Ra vasz, az Agy és két füs - tölgõ puskacsõ címû filmben is mondotta volt: Olyan nincs, hogy nem megy vazzeg! Legelõször is, kapcsoljuk ki a televíziót, ezt a néphülyítõ tömegkommunikációs szemétládát és ad junk köny vet a gye rek ke zé be. Ol - vas son! Le gye nek ál mai, ne csak a szá mí tó - gépes játékok lövöldözõs öldöklései folytatód ja nak ál má ban. Ne erre, meg a hü lye amerikai limonádé sorozatokra pazarolja el fiatalságát a magyar ifjúság. Ha nagy nehezen sikerült rábírni a gyereket, hogy elolvasson egy könyvet, beszélgessünk el vele ar ról, hogy tet szett neki, mi a vé le mé nye róla. Ne saj nál juk rá az idõt! Is ko lák ban, ok ta - tási intézményekben alakulhatnának például olvasói klubok, ahol a diákok megbeszélhetnék egymással könyvélményeiket. Nem könyvajánlónak szántam e rövid kis írást, mégis szíves figyelmébe ajánlom min den ki nek Eric Laurent: A Bush csa lád tit kai po li ti ka, üz let, há bo rú címû ki tû nõ mun ká ját is. Eb bõl a könyv bõl töb bek kö - zött ké pet kap ha tunk ar ról, hogy mennyi - re iga za volt Duro Susnicnak, ami kor az Emberi lelkek halászai címû könyvében azt írta Ki politikához nyúl, keze nem marad tiszta. A globalizációval, az ideológiai, politikai és gazdasági diktatúrával szemben egyetlen esélyünk lehet, a kimûvelt emberfõ. Ebben pe dig mi ma gya rok min dig is jók vol tunk, s hi tem sze rint azok va gyunk ma is. Tu dás ala - pú tár sa dal mat kell épí te nünk, hogy ne le - hessünk olyan központilag kézi vezérelt, ki - zárólag az alapfunkciókra (eszik, iszik, alszik, porlik) korlátozódó, zombi módjára élõ, két lábon járó, döntésképtelen, multikulti fogyasztó fehérjehalmazok, mint amerikai kortársaink túlnyomó többsége. Tudásalapú társadalomról beszéltem az imént, nem pedig informatikai társadalomról. Elõbbit a kimûvelt emberfõ, a kreatívan tervezõ, önállóan cselekvõ, saját véleményal - kotással bíró polgár jellemzi, aki felelõsséget vál lal a tet te i ért, míg az utób bit me lyet az Internet mindenhatóságában olyannyira hívõ SZDSZ pro pa gál lel ke sen az an go lul jól beszélõ, a számítógépet napi rutinszerûen kezelõ kiszolgáló, technikusi személyzet írja le. Az informatikai társadalom csak egy részét képezi a tudásalapú társadalomnak. Kétség kí vül fon tos rész, de még is csak egy ré sze az egész nek, nem pe dig maga az egész. A társadalom egészséges önvédelmi refle - xekkel rendelkezik ahhoz, hogy mindig kiter - melje magából a fennmaradáshoz szükséges eszméket, gondolatokat, és az azokat képvi - selõ embereket is. Ahogyan azt Anthony Hopkins a Zorro ál ar ca címû film ben mond ja (lám megint egy fil mes pél da): Ha a diák ké szen áll, meg jön az al kal - mas mes ter is. Ta nul junk hát! Úgy is arra ítél tet tünk, hogy életünk végéig szüntelenül tanuljunk. Olcsóbb, s egyúttal kockázatmentesebb is, ha mások hibáiból tanulunk. A mai Amerikai Egyesült Államok tipikus példája annak, hogyan nem sza bad csi nál ni, mer re visz az út, mely biztosan a tömegdemokrácia totális csõdjéhez vezet. Ha óvjuk nemzetünket, kiállunk nemzeti érdekeinkért és tiszteljük hagyományainkat, akkor megmaradunk. (Tradition, tradition, azaz Hagyomány, hagyomány mondja Reb Tevje, az anatevkai te jes em ber.) Ha nem õrizzük meg hagyományainkat, nem óvjuk múl tunk em lé ke it, nem lesz jö võnk sem és feloldódunk abban a sokszínû katyvaszban, melyet légkondicionált brüsszeli irodákban Európai Egyesült Államok néven álmodtak meg. Sze ren csé re itt még nem tar tunk, s ez iga zán jó hír. Jó hír to vább az is, hogy az Unió jelenlegi tagországaiban is egyre erõsödnek a nemzeti mozgalmak, õk is a Nemzetek Európáját részesítik elõnyben, s hála a lengyelek állhatatosságának és kitartásának, a keresztény Európa, a Nemzetek Európája úgy tûnik elérhetõ cél marad. Legalábbis egyelõre. Annak el le né re is, hogy a kis szá mú ám an nál be - folyásosabb és jelentõs tõke háttérrel bíró technokrata európai korporációs elit megpróbálja rákényszeríteni akaratát az öreg kontinens több száz millió lakójára. Ennek érdekében mindent bevetnek, ami csak bevethetõ. A küzdelem végkimenetelét ma még nem lát juk. Egy azon ban bi zo nyos. Buta, önálló véleménnyel nem rendelkezõ, könnyen befolyásolható társadalommal szin te min dent meg le het csi nál ni, szin te min dent be és el le het neki adni. Ké pez zük magunkat, képezzük egymást, nehogy úgy jár junk, aho gyan Mr. Moore járt a húszezer dolláros Volkswagen Bogarával. Ma el vit tem az egy éves ko csi mat alig négy ezer mér föld van ben ne a szer viz be, ahhoz a kereskedõhöz, ahol vettem. Miért? Mert minden második alkalommal egyszerûen nem indul. Kicseréltem az önindítót, az akkumulátort, a biztosítékot, a komputercsipet, de nem sikerült megoldani a problémát. Elmondtam mindezt a szerviz vezetõjének. Le súj tó pil lan tást ve tett rám. Ó ezek az új Bo ga rak! Csak ak kor in - dul nak be, ha min den nap hasz nál ják õket. Biz tos vol tam ben ne, hogy én ér tet tem rosszul, hiszen õ tökéletes angolsággal beszélt. Megint meg kér dez tem, hogy mi a gond. Fi gyel jen ide mond ta, és saj nál koz va gesztikulált, ezeket a Volkswageneket számítógép vezérli. Ha az nem észlel aktivi - tást, azaz maga nem in dít ja be és ve ze ti az autót mindennap, akkor azt feltételezi, hogy az akkumulátor kifújt, vagy valami más baj van, és egy sze rû en blok kol ja az egész ko csit. Nincs rá mód, hogy valaki legalább naponta egyszer beindítsa? Nem tud tam mit mon da ni. Ha nem in dí - tod be min den nap az au tót, ak kor an nak vége. Ta lán 1901-et írunk? Én va gyok tán pi masz, mert el vá rom, hogy a húsz ezer dol - láros Bogár mindig beinduljon, amikor be - teszem a slusszkulcsot? Nincs manapság a világon túlságosan sok bizonyosság. A nap még min dig nyu ga ton nyug szik, a pápa megtartja az éjféli misét karácsonykor, Strom Thurmond (Sze ná tor, most volt százéves. Megveszekedett déli politikus, utál ja a fe ke té ket, és még min dig nagy nõ fa - ló.) pe dig min dig élet re kel, ha akad a kö ze - lé ben egy le ta piz ha tó ex-first Lady. Én vi - szont hitbéli ügyeimben legalább egy utolsó tételhez ragaszkodom: egy vadonatúj autó mindig beindul és pont. A magyar társadalom nagy részének azonban más milyen természetû gondjai vannak. Nálunk ugyanis az eladósodását már végképp nem folytatható lakosság te - kintélyes része nem tud összespórolni ma - gának egy húszezer dollár értékû autót, sõt, a lakosság tekintélyes részének a mi autónkra sem telik, még részletre sem. A 3 gye rek nem fog össze jön ni. Ha et tõl a pillanattól kezdve minden családban 3 gyerek születne, ahhoz hogy újra elérjük a tíz mil lió fõt, öt ven évre lenne szükségünk. A 3 szo ba (és bi zo nyos ér te lem ben a 3 gye - rek hez is köze van), szó val a 3 szo ba sem fog összejönni. Rongyos 10 milliárd forint meg- jó ha figyelünk 5

6 spórolásáért gyakorlatilag ellehetetlenítik az otthonteremtést, ráadásul megint felhergelik a jó né pet. Mi ez, ha nem kor mány za ti fe le - lõtlenség? Ehelyett a bérlakásépítést szorgalmazzák. A leendõ bérháztulajdonosoknak min den bi zonnyal jó lesz majd. De itt az ott - honteremtés vagy nem teremtés kapcsán fel - me rül egy na gyon fon tos kér dés: Vajon az a pályakezdõ fiatal vagy házaspár, akik gyer me ket, ne adj is ten gyer me ke - ket szeretnének vállalni, mit választana in - kább, a havi bér le ti dí jat ahol a bér le mény soha a bü dös élet ben nem lesz az övé, vagy pedig a havi törlesztést? És vé gül, de nem utol só sor ban na gyon so kak nak a 4 ke rék sem fog össze jön ni, a havi rezsi, az örök, feloldhatatlannak tûnõ na any juk, fû tünk vagy eszünk di lem ma átmeneti problémakezelése után, arra már egész egyszerûen nem fussa. A lélektani ha - tár az ún. alsó középkategóriás személyau tók nál az évek so rán az egy mil lió fo rint - ról lassan, de kitartóan felkúszott három - mil li ó ra. És, hogy ismét csak egy film címét idézzem: Lesz ez még így se! De, hogy va la mi jót is mond jak vé gül, sem mi sem tart örök ké! A fel vé tel vé gén mindig a megszólal rendezõ: Ennyi A szocialista nagyváros öntudatos polgára Nem csak a köz pén zes Ti los Rá dió ren de zett dur va mocs ko ló dást Ki ala kul a Ti los-füg gés. A sza bad rá dió le ve gõ je után min den más adóé bü dös. A Ti los-füg gés. Nép sza bad ság, au gusz tus 16. An nak el mon dá sa, hogy mi van az or runk elõtt, fo lya ma tos küz del met igé nyel. Ge or ge Orwell, 1946 Nincs ré misz tõbb, mint az ak tív tu dat lan ság. Goe the Akár a kom mu nis ta idõ ben, a mé dia ma sem tud mit kez de ni a többség ünnepeivel. Ma is a termosztát-elven mûködik elõtt az igazi ünnepek iránti lelkesedés hõfokát hûtötte. Az undor ünne - peivel szembeni fagyot olvasztotta. Március 15-ét összevonta a Ta - nácsköztársasággal, forradalmi ifjúsági napokat kreálva. Szent Ist - ván ünnepébõl a kommunista elnyomás alkotmányát izzadta ki. Április 4-ért és november 7-ért lelkesedéstõl vörösen izzott. Azt tet te, mint amit ma tesz. A ka rá csonyt egy faj ta ökuménévé von ja össze. Né hány év múl va a fe ke ték kwanzáját is ün ne pel jük majd karácsony elõtt. Esélyegyenlõségi alapon. Ami náluk többséggyûlöle tet masz kí roz. Demsz ky kwanzázni fog. Még a meg halt Mobutu közpénzbõl beszerzett leopárdbõr sapkáját is felteszi. De betlehe - mez ni nem fog. A balliberális mé di á nak fáj a ka rá csony. Kí nos és ide gen neki. Ezért szíve mélyén gyûlöli. A keresztény jelképekkel együtt. Utálja a karácsonyfát (nosztalgiával gondolva a fenyõfa ünnepre ). Utál - ja a ke resz tet, a fe szü le tet, a jászolt, a betlehemet. De Mikulást is, amelyrõl a legballiberálisabb fõvárosi kerület önkormányzati lapjának, a XIII. kerületi Hírnöknek a címoldalon ez jutott az eszébe: A Kék iskolások mûsora színesítette a Tél - apó-ünnepséget az Országházban. A hatalmas cím alatt fotó. Kékek a Mikulás ellen. Télapó redux. Varnus Xa vér vall ja a Nap-kel té ben: nem tud mit csi nál ni a karácsonnyal. Sétál a kiüresedett városban. Mint Varnus szavait nem sokkal utána kísértetiesen visszhangozva Friderikusz. Aki ko - csi zik a ki halt Bu da pes ten. Ame lyet mint ha atom tá ma dás ért vol na. (Nem érte: a csa lá di együttlét és szeretet érintette meg.) A Népszabadság címoldalán Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak felirat alatt a Lánchíd ki - világítva. Hogy mindennek mi köze a kisded születéséhez? A rej - télyt már az MSZMP KB sem old ja fel, amely e lap ve ze tõ it tette oda, ahol ma is vannak. A minden betûjében torz Népszava ezzel ünnepli címoldalán a béke estéjét: Kiderülhet, a felügyelet nem a betétesek, hanem a Fi desz ér de ke it véd te El fo gult ság a vád a PSZÁF el len. És ha egy hó nap múl va ki de rül, hogy még sem de rül het ki? Kit ér de kel? Megvan a karácsonyi hangulat. Németh Péter volt párttitkár lapjá - nak címoldalán kisméretû, a hetvenes évek Kádár-Magyarországá- nak sivár, hivatalos karácsonyi üdvözlõlapjait idézõ fénykép jelzi, hogy olyan ünnepük van, amelyen hamar túl akarnak esni. És a ka rá csonyt kö szön tõ esszék. A Nép sza vá ban az SZDSZes lel kész, Szentiványi Gá bor. A fur csa és kü lö nös. Min dig a fur csa és kü lö nös. És torz. A Szép Szó mel lék let ben (tá mo gat ja a Raiffeisen Bank) Vi lá gos - ság és sö tét ség cí men a be kö szön tõ esszé va la mint a mel lék let tel - jes anyaga a kisebbségekkel és az esélyegyenlõséggel birkózik. Mint az év 364 nap ján. Csak sem mi ün nep. A ter mo sztát mû kö dik. A melléklet fotóanyaga egyebek között egy homoszexuális pár és Lé vai Katalin fotóját kínálja, karácsonyi anzikszként. A Magyar Hírlap Szentreggel címû vezércikke így fejezõdik be: Nemsokára megszólal a mennybõl az angyal, szeretteim szemében a karácsonyi gyertyák fénye tükrözõdik, én meg izgulok, ki ne dõljön ez az istenverte fa, s halkan káromkodom, remélem, így nem hallatszik föl az égbe. Ka rá csony mi az?. Ez Kornis Mi hály író ka rá cso nyi írá sá nak címe, amely a lap Ahogy tet szik mel lék le té ben ol vas ha tó. Az ol dal tetején, fõ helyen. Szemben vele Eörsi István A toleranciáról cí - met ka pott cik ke, az ob li gát gyû lö let szóval. Szenteste napja van. Kornis már az elsõ mon dat ban sú lyos tény ként szö ge zi le, hogy már a vi lá gon sen ki nem tud ja, mit ün nep lünk ka rá csony kor. Hogy a pápa több milliárd embernek közvetített üzenetében Jézus születésérõl szólt? Hogy ma Magyarországon a templomba járó gye - re kek is tud ják, mit ün nep lünk ka rá csony kor? Hogy a Ma gyar Nemzet szentestei számának címoldalát Albrecht Dürer hatalmas méretû, Jézus születése képe díszítette? Súlyos tény: szemükben e vi lá gon a ke resz té nyek már a sen ki ken is túl es nek. Aki ket ki kellene irtani. Vajon nem ez ébreszthet súlyos félelmet? A ke resz - tényekben? Kornis, aki ezt írja a köz té ren a Job bik ál tal el he lye zett, õt fe nye - getõ keresztekrõl: A kereszt ugyanis ebben a formájában vészesen hasonlít arra, ami eredetileg volt: kivégzõeszközre, amelyen kétezer éve még Jeruzsálemben is szokásban volt a világi hatalomnak nemkí vá na tos zsi dó kat ölni. Amit Kornis a Ma gyar Hír lap ban írt le, a Tilos Rádióban így hangzott el a mûsorvezetõ szájából: Akasztófákat nem akarunk felállítani?. Az esszé zárómondatai: Itt már valójában nincs karácsony: Heródes kereszteket állít, az Aranybor- 6 jó ha figyelünk

7 jú dí ja kat oszt (értsd: 13 és fél év után ki vé te le sen nem csak az õ ol - da lu kon álló mé di um, va gyis a Hír té vé is ka pott pénzt L.I.), a haj - lék ta lant pe dig felgyújtják. A többi duma. Duma? A Közel-Kelet egyetlen országának 200-ra becsült nukleáris töltete is? Kornis írá sa alatt Para-Kovácsé. Õ is tilosos. Parát Szent es te szintén a kereszt bántja. Felállítóit hetedíziglen átkozza: és gyermekei joggal fogják utálni, valamint sírva röhögni a háta mögött, de ez le gyen az õ baja, csak ne tol ja mind un ta lan elém a mély sé ges meggyõzõdését, mert megöl az unalommal kevert szánalom veszé - lyes elegye. Mint rádiós kollégáit: Gyûlölök minden eszmét, szim - bólumot, és azt, hogyha ezzel a pofámba tolakodnak, szarakodnak, erõ sza kos. És: va la mi ért rohadtul irritál, valamiért rohadtul irritál. Mármint a kereszt. A Népszabadság karácsonyi mellékletében a vezetõ esszét Donáth Lász ló lel kész írta. Az a fur csa és kü lö nös Donáth, aki na - pok kal ko ráb ban je len tet te ki a Hír té vén, hogy olyan, mint ke resz - ténység, nem létezik. Az MSZMP pártlapja utódújságjának szerkesztõi az év 365 napjából természetesen Szentestét sem engedték át a bé ké nek és megbékélésnek. Õk engesztelhetetlenek. Remények és félelmek címmel Bojtár Endre irodalomtörténész, a Soros Alapítvány alkotói díjasa válogatást tett közzé a Magvetõ kiadónál Kertész Imre, Nádas Péter és Esterházy Péter publiciszti - ká já ból. Már az elsõ kér dés után hely ben va gyunk. A téma: magyarkodás, antiszemitizmus. Az interjúban is feltolul az iszonyatos, pogromra szító szimbó - lum: a kereszt. Egy párt kinevezi magát Jobbik Magyarországnak. Kereszténynek. Nemzetinek. Majd az obligát szavak: meghamisí - tás, meg osz tás, su nyi zsi dó zás. És persze a mások kirekesztése. A Bojtárt kérdezõnek feltûnik, hogy az idõrendben elrendezett kö tet anya ga az 1994 és 1999 kö zöt ti idõk bõl sem mit nem tar tal maz. Vá lasz: Nincs, mert nem tör tént olyas mi, ami re a há rom író kö zül bár me lyik is re a gált vol na. Csak az Or bán-kor mány alatt ocsú dott megint magára ez az ideológia, s vált szinte elviselhetetlenné a hely - zet. Nincs, ami meg aka dá lyoz za (már mint a jobb ol dalt L.I.), hogy zsidózzanak, cigányozzanak, magyarkodjanak. Hát nem Horn e mondá sá val kez dõ dött a Horn-pe ri ó dus: Kom csik, bibsik, ki a gát ra! ugyanis így kurjantotta el magát Horn a választások éjszakáján. A szavak, mint megtudjuk Bojtár nyilatkozatának végén egyáltalán nem ártatlanok akár azoknak a legyilkolásához is vezethetnek, akik elõ ször ki ej tik õket. Ó, Tilos. De a Bojtár-beszélgetésben a vezérmondat ez: Egyik oldalon az érzelmek, a gyûlölködésig fajuló indulatok, a másik oldalon vannak az ér vek. Ak kor még egyszer az érveket: mû sor ve ze tõ: Ez nem baj, te meg nem vá lasz tod As si sit meg a fe ren ces ren det. mû sor ve ze tõ: Jó, de emi att nem tu dom tisz tel ni As si sit. mû sor ve ze tõ: Sem mi baj. mû sor ve ze tõ: Én tisz te lem, de nem kell tisz tel ni. mû sor ve ze tõ: Te tisz te led? mû sor ve ze tõ: Aha. mû sor ve ze tõ: De mi ért? mû sor ve ze tõ: A cse le ke de te i ért. mû sor ve ze tõ: Hogy le het va la ki ennyi re fasz? mû sor ve ze tõ: A lep rá sok kal, bo csá nat. mû sor ve ze tõ: Nem akar ke fél ni töb bet az élet ben soha! mû sor ve ze tõ: Szub li mál ja. mû sor ve ze tõ: Ugyan! Szub li mál a fa szom! mû sor ve ze tõ: Sze rin tem ar ról van szó, hogy én nem tu dok olyan val lást el fo gad ni, ami az ösz tö ne im el len szól. mû sor ve ze tõ: De sen ki nem is kény sze rít rá, hogy el fo gadd! Azért együtt tudsz élni frö csö gés és gyû löl kö dés nél kül. mû sor ve ze tõ: Tud a fa szom bazdmeg! Ki ir ta nám az összes ke resz tényt! Az õ ol da lu kon az ér vek... A TILOS RÁDIÓ A Tilos Rádió augusztus 21-én, a pápa látogatásakor kezdte meg elsõ, illegális adását. A több évtizedes, elsõsorban a többségi, a római katolikus vallást és intézményeit elnyomó kommunista egyeduralomból kikerülõ országba végre ellátogathat a katolikus egy ház feje. Akit Eörsi Ist ván, Sztá lin egy ko ri cso dá ló ja, a Ma gyar Narancsban így köszöntött: Wojtyla úr, az a gon dom,/hogy ha Ön ha zánk ba jön,/költ sé ge - sebb lesz a kon dom,/s két sé ge sebb az öröm/./ön mint szex-spe ci a - lis ta,/meg mond ja, mit nem sza bad-/ké szen a ti lal mi lis ta,/s be hú - zom a farkamat stb. Így kezdõdött. A Ma gyar Na rancs. Amely ép pen úgy az SZDSZ-es hold ud var lel - ké nek leg mé lyebb bugy ra, mint a Ti los Rá dió, az Élet és Iro da lom, a Nyil vá nos ság Klub és a MÚOSZ. Aho gyan a Mancs au gusz tus 20-i szá má ban az õ ol da lu - kon álló, de velük rivalizáló Fiksz rádiós Cs. Kádár Péter fogalma - zott: hiszen a Narancs egyes egykori és jelenlegi munkatársai a Ti los Rádió mûsorkészítõi is. Va la mint a Ma gyar Hír lap egyes cikk írói is. Mint a fen tebb idé - zett, a ke reszt tõl ret te gõ Para-Kovács Imre, aki nek Gyer mek - láncfûrész címû mûsorában betöltött szerepérõl így emlékezik a mottóban idézett Népszabadság cikk: Áldásosan túlteng a mûsor - ban az al ko hol ról és a drogokról szóló csevej (sic!). Sós az adó mûvészi hitvallását így foglalja össze a Népszabadságban: Itt hang zott el a sza bad rá di ó zás ked di ars po e ti cá ja is: Amennyi ben za var ják önt a kö vet ke zõ sza vak: kaka, pisa, kö vér em ber, bazd meg han gol jon át egy má sik adó ra. Más fél éve bazmegolnak te szi hoz zá Sós. Az adó ban egyéb ként mû sort ve zet a közrádiós Pálfy Balázs is, akit a Népszabadság cikkírója megejtõ egy sze rû ség gel közbuzinak ne vez. Mert ne kik min dent sza bad. Ok nélkül rettegniük is, immár 13 éve. Minden birtokában. A Tilos Rádiót internetes honlapjának Magazin részében ezzel a val lo más sal mu tat ják be: olyan ne kem a Ti los Rá dió, mint a lak - muszpapír: a hozzá való viszonyulás, ha elutasítják vagy pont ellenkezõleg, amikor támogatják, avagy épp fordítva, kvarcpontosan minõsíti a másik felet. Hogy kik támogatják? Soros Alapítvány, Tolerancia díj (Bíró And rás, Donáth Lász ló lel kész, Fo dor Gá bor, Hal mai Gá bor, a So - ros Ala pít vány ve zé re, Jancsó Miklós, stb.) Az össze fo nó dás tel jes: Orosz Csil la, a So ros ál tal ki osz tott egyik adatvédelmi kuratórium tagja a rádió mûsorvezetõje. A többi tag kö zött ott van Ná das Pé ter is és Bo jár Gá bor, a Graphisoft el nö ke. Weyer Balázs a Tilos-botrány kirobbanása után, karácsony má - so dik nap ján így mo sa ko dott: Nem va gyok már ugyan tag ja a Ti - los kuratóriumának egy ideje, de ettõl még fontos nekem a rádió, s mû sort is ké szí tek. Weyer sze rint Ná do ri Pé ter (Veér And rás ne - velt fia) sem ku rá tor. A már nem na gyon rég múlt ra utal hat, hi szen Weyer szeptember 17-én még a rádió kuratóriumának elnö - keként nyilatkozott Paizs Miklós jelenlegi kurátornak, aki most mosakodott a népirtásra való buzdítás után. Weyer Balázs (a weyerbélázás fogalom megtestesítõjének fia) az RTL Klub Országház címû politikai magazinmûsorának felelõs szer kesz tõ je, és az Origo címû, az Axelero ki adá sá ban mû kö dõ, mér ték adó internetes por tál fõ szer kesz tõ je. Az is csu pán a vé - let len egy be esés szü löt te, hogy egy RTL/ORTT (köz pénz!) tá mo - ga tá sú film ben 5 tilosos (Vég sõ Zol tán, Pá los György, Czabán György, Boj tár B. End re és Kovácsy Ti bor) ka pott sze re pet ké szí tõ - ként vagy színészként. A december 9-i botrányos keresztgyalázó mû sor egyik ve ze tõ jét, Bencsik Gyulát az ORTT már pénz ju ta lom - ban is részesítette a Türelmi Zónáért. A Tilos munkatársa Bakács Tibor Settenkedõ is. Neki külön rovata van a Westel találkozások magazinban. De a TV2, valamint az Élet és Irodalom is sûrûn kér belõle. Az utóbbi Soros-hetilapban így jó ha figyelünk 7

8 emlékezett meg a Tilos szerint kiirtandókról: Külön öröm, hogy Kertész kapta a Nobel-díjat. A vasárnapi ebédnél mocskos szájjal ebédelõ-zsidózó, történelmileg elhülyült keresztény középosztály meg kinyalhatja a seggemet. Tamás Gáspár nyála csordul. Bakács baráti szomszédunk, Ausztria kormányon lévõ koalíciós partnerének egykori vezetõjérõl pedig ezt írta: Már egy hete csak a mamára, Jörg Haider édesanyjára gondolok... Vagyis minden mocskos fasisztának van anyja, aki természetes módon szereti mé - hének rothadt gyümölcsét. S a kicsi gombóc kidagad a fazékból, párt ve zér vagy katona lesz. Az egyik oldalon az érvek. A Szent Ko ro ná ról is. Ame lyik a Ti los sze rint egy nagy szar. Hétvégeken tán svájcisapka. Jézus pedig homoszexuális volt korábban. Most, de cem ber 19-én, mint a Honty és Han na címû mûsorból (amelyet Bakács fémjelez) kiderült, a közelgõ karácsonyról beszélgetve, fattyú. A Tilos szombati sajtótájékoztatón megtoldva, de a Vincze-féle MTI ál tal ész re nem véve: zsi dó fattyú. A Ti los Rá dió hi ányt pó tol írja ma gá ról hon lap já nak INFO része. Ezen kívül progresszív, demokráciát fejleszt. Elvés értékrendszere hitelessé teszi. Független, õszinte és sokszínû. A Tilos Rádió Budapesté. A beszélõ ember nevelõ, személyiség - fejlesztõ erejére, a problémáit megfogalmazó, kifejezõ hallgatóra gyakorolt hatásra alapozó interaktivitás jellemzi. Az InfoRádió, a Kárpát-medence talán legsunyibb rádiója egészen addig hallgatott a Tilos-botrányról, amitõl kezdve már nem lehetett. Ami kor maga a bû nös is meg szó lalt. A mos da tás ban a szom ba ti balliberális la pok mel lett az InfoRádió is ki vet te ré szét. 27-én reg gel 8 elõtt Paizs Miklóssal gyorsinterjút készített. Paizs csak és kizárólag a keresztényölés mondattól határolódott el. Semmi mástól. Az InfoRádió Paizst a Ti los egyet len más, e lap ban szó sze rin ti idé ze tek - ben olvasható gyûlöletbeszédével sem konfrontálta. Pedig a hatalmas gépezettel Paizs szerint 161 emberrel mûködõ rádió fõkurátorát lett volna mivel szembesíteni. Nem csak azzal a kérdéssel, hogy a még mindig a kommunista, antifasiszta hõs, Schönherz Zoltánról elnevezett kollégiumi épület tetején elhelyezett an ten ná ért mennyit fi zet nek, ha nem az zal is, hogy mi ként lett õ most kurator és védelmezõ, noha rádiójában még mûsorvezetõként ezt mondta: A punci jótékonyan megszenteli a vizelet szagát, mennyire imá dom a for ró, si kam lós, vé res du gást. Ak kor még Weyer mos dat ta Paizst. Egyéb ként Weyer je len tet te be, hogy a Tilost mû hol das su gár - zással országosan foghatóvá kívánják tenni. A Ti los má sik kulcs em be re, Ná do ri Pé ter (a HVG on-line fõ szer - kesztõje és nemrégiben Krecz Tiborral közös tanácsadó cége megkérdõjelezhetõ körülmények között kapott 6,5 millió forintos megbízást két hónapos munkáért a pénzügyminisztériumtól). De a Matáv-vezér Straub Elek által oly sok SZDSZ-es holdudvari értelmiségi mellett az Axeleróhoz vezérigazgató-helyettesnek begyûjtött Simó György is ki - jelentette, hogy nagyon szívesen dolgozna a rádiónak. Amint várható volt, az elhatárolódás helyett a mosdatás és ha - zu do zás in dult meg. A Ma gyar Hír lap szom ba ton már azt kö zöl te a diszkréten B. Zoltánnak nevezett népirtásra uszítóról (Bajtai Zol - tán), hogy Bayer Zsolt õket tá ma dó pub li cisz ti ká ja mi att rú gott be. Érdekes. A lap elfelejtette megírni, hogy Bajtai a mûsorban még azt ál lí tot ta, nem olvasta Bayer cikkét.. Mikor hazudott? Láthatóan nagyon-nagyon kínos volt a botrány a Westel Pressnek is (va jon mi ért?): csu pán 26-án, 11:50-kor je len tet te azt, hogy menesztik Bajtait. De magát az elsõdleges hírt elfelejtette szétküldeni SMS-szolgáltatásában. A MÚOSZ, amely a keresztényölésért áhítozó Tilos-ügyben oly sokatmondóan hallgatókkal együtt az Éjjeli menedék címû tv-mû - sor megszüntetését követelte egy riportalany kijelentéséért, most meg akarja menteni a módszeresen gyûlöletet keltõ Tilos Rádiót. Mint a Népszavában és szinte minden televíziós frekvencián elõbukkanó Dési János, a Szombat szerkesztõbizottsági tagja mentegette a Tilost az általános gyûlöletkeltés vádja alól és rúgott egy karácsonyit lapjában a jobboldalba. Hajdu Istvánt, az igazi hatalomtól rettegõ ORTT-elnököt ismerve, a mentési intelem sikeres lesz. Fencsik Gábor, az Élet és Irodalom kaliforniai embere szerint a baseballütõ és a biciklilánc használata, valamint a jogállami normák áthágása a nácikkal szemben megengedhetõ. Ne feledjük: a balliberális la pok ban Or bán Vik tort már Hit ler nek és Mussolininek ne vez ték. Szász Kár oly fe jén már csat tant a ba se ball ütõ. Most a töb bi keresztényen a sor. Aki nem teszi keresztényi alázattal fejét a husáng alá, kirekesztõ és félelmet kelt. Tehát duplán semmisítendõ meg. Lovas István Miközben Csabai Gábor, a Tilos Rádió kuratóriumának elnöke sajtótájékoztatóján a rádió ne - vé ben el ha tá ro ló dott a de cem ber 24-én, a csa - torna mûsorvezetõje által hangoztatott Kiirtanám az összes ke resz tényt mon dat tól, ad dig kollégája, a tájékoztatón zsidó fattyúnak titu - lálta Jézus Krisztust. (A délután három órára hirdetett sajtótájékoz ta tó fél órá val ké sõbb kez dõ dött egy má sik he lyen, mert bom ba ri a dó mi att a tûz sze ré szek vizsgálták át az eredeti helyszínt, a rádió stúdió - jának helyt adó mûvelõdési házat.) Tudósítónk a sajtótájékoztatón a csatorna de - cem ber 19-i Honty és Han na címû mû so rá ból idé - zett:.. szó val ez a faj ta, hogy a szü le tés, és a gyer - mek akár egy fattyú ból is, mert itt kvá zi er rõl van szó. (közbeszólás: fattyú, bizony). Fattyúból lesz. (Köz be szó lás: ki en nek az apja, ki en nek az any ja?) Mert õ egy fattyú. Te hát akár hogy, hát húz zuk, vesszük, vagy ma gya ráz zuk, Krisz tus egy fattyú. A Tilos Rádió kuratóriumának tagja, Paizs Miklós erre reagálva a kijelentette: ha valaki házasságon kívüli gyermeket nevel... Jézus, az egy zsi dó fattyú volt, ez ilyen egy sze rû, nem? Hoz zá - tet te: Nem kell meg ijed ni a sza vak tól. Csa bai Gá - bor, kuratóriumi elnök szerint, ha valaki a lapunk által idézett mûsort végighallgatta, az bizonyíthatja, hogy a mûsorban semmiféle gyûlölködés nem volt, értelmes emberek furcsa megközelítésben nagyon komolyan beszélgettek. Hozzátette: ez belefér a szólásszabadság kereteibe, és nem hiszi, hogy bárkit megbántottak volna. Szavai szerint életveszélyes lehet az, hogy tudósítónk a szövegkörnyezetbõl kiemelve idézett a mûsorból. Bajtai Zol tán, ali as Barangó ál tal a de cem ber 24-i mûsorban hangoztatott Kiirtanám az összes keresztényt! felkiáltással kapcsolatban Csabai le - szögezte: gyorsan reagáltak a történtekre, a mû - sorkészítõt kivetette magából közösségük, azon - nali hatállyal kizárták a Tilos Rádióból. A mûsor készítõit felfüggesztették, jövõjükrõl fegyelmi tárgyalás után döntenek. Csabai hangoztatta: A Ti - los Rádió vállalja a felelõsséget a történtekért és számítunk jogi, illetve médiajogi lépésekre, ahol remélem, mérlegelni fogják a rádió hozzáállását és a rádió eddigi múltját. Ki tért arra, hogy el vár ják az egész ma gyar mé di á tól: amennyi ben bár mi lyen gyû lö let be széd elhangzik, legalább olyan határozottsággal lépje - nek fel el le ne, mint azt õk tet ték. Sza vai sze rint a rádió alapelve, vallott eszméje a tolerancia, a szólásszabadság, a gyûlölködés elleni küzdelem, az emberi jogokért, szolidaritásért való lándzsa - tö rés, ezért tö ké le te sen meg en ged he tet len, hogy ilyen mondat elhangozzék. A Magyar Nemzet és az MNO tudósítójának felvetésére, miszerint az 1998-ban az Autonómia Alapítvány által Tolerencia-díjjal jutalmazott adó felajánlotta-e, hogy visszadja a kitüntetést, illetve az alapítvány megkérte-e õket annak visszaszol - gáltatására nem kaptunk választ. Csabai hangsúlyozta: a történtek alkalmat adnak modelljük átgondolására és a jövõben jobban figyelnek majd arra, hogy ki kerülhet mikrofon közelbe. Újságírói kérdésre, miszerint miért nem határolódtak el a december 9-i mûsorban elhangzottaktól, amelyben négy mûsorvezetõ a Jobbik Magyarországért Mozgalom által az ország települése - in felállítandó kereszteket tûzifának, hirdetõtáblának javasolta felhasználni, Csabai elmondta: a 24-i, il let ve ezt az ese tet kü lön kell vá lasz ta ni, hi - szen a Jobbik akciója politikai színezetû volt, amely ellen otromba stílusban, gyenge érvekkel bár, de a mûsorvezetõik felléptek. For rás:mno 8 jó ha figyelünk

9 Nem elég otthon, csöndben undorodni, nyíl tan ki kell mon da ni: elég volt! ELÉG VOLT! Az élhetõ életünk maradékáról van szó. Elég volt! Kü lön ben baj lesz. Na gyon nagy baj! Mû sor ve ze tõ (a to váb bi ak ban MV a mû - sort há rom sze mély ve zet te, a szó sze rint idé zett trá gár ki fe je zé se kért ol va só ink tü rel mét kér jük a szerk.): Meg né zem az összes Jé zus ról szó ló fil met. (Rö hö gés.) MV: Lesz a Nap fi vér, Hold nõ vér. MV: Meg szok tad néz ni? MV: As si si? MV: Az ször nyû. MV: As si si Szent Fe renc az na gyon jó fej volt a fic kó. (Sic!) MV: As si si az ször nyû. MV: Én ott lát tam ha zug nak az egé szet, ami kor így va la hogy be ku - kucs kál egy ab la kon, és azt lát ja, hogy így bent ke fél nek. MV: Ki? MV: A Feri? MV: Feri? MV: Fél re ne ért se tek, nem azt mond ja Barangó, hogy As si si Szent Fe renc ke félt. Nem azt mond ta, csak hogy pon to sít suk, ér ted, hogy ne - hogy, ér ted, ha eset leg ezt a mû sort is le hoz zák foly ta tá sok ban, ak kor le - gyen ott a pon to sí tás. Egyéb ként mi rög zít jük va la mennyi mû so run kat. MV: Nyil ván van va la mi vá lasz tás, hogy És As si si azt vá lasz tot ta, hogy sa töb bi. MV: Ez nem baj, te meg nem vá lasz tod As si sit meg a fe ren ces ren det. MV: Jó, de emi att nem tu dom tisz tel ni As si sit. MV: Sem mi baj. MV: Én tisz te lem, de nem kell tisz tel ni. MV: Te tisz te led? MV: Aha. MV: De mi ért? MV: A cse le ke de te i ért. MV: Hogy le het va la ki ennyi re fasz? MV: A lep rá sok kal, bo csá nat MV: Nem akar ke fél ni töb bet az élet ben soha! MV: Szub li mál ja MV: Ugyan! Szub li mál a fa szom! MV: Sze rin tem ar ról van szó, hogy én nem tu dok olyan val lást el fo - gad ni, ami az ösz tö ne im el len szól. MV: De sen ki nem is kény sze rít rá, hogy el fo gadd! Azért együtt tudsz élni frö csö gés és gyû löl kö dés nél kül MV: Tud a fa szom, bazmeg! Ki ir ta nám az összes ke resz tényt! Hú, ez ke mény MV: Neee, Barangó! MV: Et tõl most el ha tá ro ló dunk azt hi szem, hogy Krizsóval együtt MV: Ja, igen, száz szá za lé kig. MV: Te hát ezt meg se hal lot tuk, vagy hát meg hal lot tuk, de ak kor így el né zést is ké rünk. MV: Óóóó Én is más ként gon do lom nem én azt gon do lom mi ez? (Hét má sod perc kí nos csend.) MV: Ze né lünk egyet? MV: Per sze. MV: A be állt csönd ben (Elhangzott a Tilos Rádióban december 24-én, szenteste, este fél hét körül.) Assisi Szent Ferencben az emberi lélek visszatalált a természet egyszerû szépségeinek áhítatához, a természettel és minden teremtménnyel való testvériség érzéséhez. A szeráfi szent maga is köl tõ volt, alá za tos, egy ügyû poéta, köznyelven, sõt prózában. Õ dalolta a hí res Nap him nuszt, amely in kább a te remt - mények éneke; dicsérvén nemcsak bátyánkurunkat, a Na pot, ha nem Hold asszonynénénket, Szél testvért, tiszta húgunk kal, a Víz zel, sõt né nénk kel, a tes ti Halállal. Környezetében a latin himnuszköltés új ízt nyert. Úgy érez tem, igen bol dog ta lan le szek aszszonyi öle lés nél kül így só hajt fel még Szent Ágos ton is. Ez is a kö zép kor. És Szent Fe renc is a kö zép kor. Szent Fe - renc, aki az Is ten tru ba dúr ja, és az ég ma da ra i nak pré di kál, és meg - té rí ti a vad buggiói far kast Jé zus nak ví vom nyom do kát, sír va csó ko lom aja kát, hogy nyer hes sem bo csá na tát s tel jes ma laszt ja has son át! írja him nu szát Szent Ber nát, míg Vil lon mes ter a kö vér Margotval hál a bor dély mocs kos nyo szo lyá ján. Ez is a kö zép kor. És a leg sû - rûbb élet, a vas kos, a szabadszájú tes ti sze re lem, a bor és a má mor dicsérete, a pogány tavaszünnepek kirobbanó dala pedig ott van a csavargó vándordiákok lenyûgözõ költészetében. Ám a vágánsok dalai mögött, a Carmina Burana kocsmáitól messze As si si Szent Fe renc temp lo mot épít. Öreg, ro mos temp lo - mot az Úrnak. A ket tõ együtt szép, együtt él he tõ, együtt van ér tel me. A ket tõ együtt Eu ró pa. Nincsen Európa katolicizmus, mélységes, pusztító hit, latin him - nuszköltészet nélkül, reneszánsz nélkül. Csak miheztartás végett De elbizonytalanodom, hogy van-e még értelme ilyesmirõl beszélni. Elbizonytalanodom, hiszen a Tilos Rádióban december 9-én ugyan ezek a kereszteket gyalázták. Ki tört a bot rány. Írt Lo vas, ír tam én is. Azt gon dol tam, azt gon dol - tuk, hogy ezeket az ázalagokat kitiltják a nyilvánosságból. Miképpen kitiltották azt a két gazembert is, akik arról értekeztek egy délelõttön annak idején, hogy Körmendy-Ékes Judit gyermekének Orbán Vik - tor az apja. Nem ez tör tént. Karácsony szentestéjén odaengedték ugyanezeket az ázalagokat a mikrofon elé. Íme, itt fentebb olvasható a végeredmény. A XX. század végének, XXI. század elejének végeredménye: Barangó, és kiirtanám a keresztényeket. Húzzuk kétszer alá, és mélységesen szégyelljük magunkat. Ez a végeredmény sok-sok tényezõ összeadásából jött létre. Ré - sze en nek a 168 Óra al jas cím lap ja az ál dást osz tó He ge dûs püs pök - rõl. (Persze az egészet gyáván, sunyin letagadták a farizeusok.) Ben - ne van eb ben a vég ered mény ben a Klub Rá dió, ahol ar tis tá nak titulálták a kereszten szenvedõ Jézust és antiszemitának a nyaká - ban keresztet viselõ énekest, Tom Jonest. Ott vigyorog ebben a sivár végeredményben Landeszmann rabbi. Amikor a kunmadarasi polgárok közadakozásból helyreállítot - ták a település zsinagógáját, Landeszmannt hívták meg az avatásra. jó ha figyelünk 9

10 Utá na kö zöl te a fõ rab bi, hogy ha ki von juk a zsi dó kul tú rát a ma - gyar kul tú rá ból, ak kor nem ma rad más, csak a fü tyü lõs ba rack és a bõ gatya. (Aztán Amerikába menekült a gazember.) Ott van eb ben a vég ered mény ben Ker tész Ákos, aki sze rint mi még a fán ma kog tunk, ami kor õk már kul tú ra vol tak. ( Mi lyen érdekes, hogy az SZDSZ javaslatára kivették a készülõdõ gyûlölet - tör vény bõl azt a passzust, ame lyik egy nép ma ga sabb-, il let ve alacsonyabbrendûségének hirdetését büntette volna.) Ott van a kiirtanám a keresztényeket -ben Kornis Mihály, aki sok kal job ban gyû löl ben nün ket, mint mi õket. (Az tán ki cso da a mi, és kicsoda a ti ebben az alávaló, mocskos kijelentésben?) És ott van eb ben a vég ered mény ben vé gül Herman Nitsch is, aki disz - nóvérbe mártott keresztekkel járja a világot, s amikor megérkezik okádék kiállításával Magyarországra, akkor a mi liberálisaink és posztkommunistáink ájult tisztelettel rajongják körbe, és gyûlölik azokat, akik lelkesedni restek Hát per sze. Ezek mind-mind az õ gyö ke re ik. Mos ta ná ban fel ke re sett a he lyi iz ra e li ták elöl já ró ja, és arra kért, a zsi - dó ság ér de ké ben for dul jak pe tí ci ó val a tar to mány par la ment jé hez. Vál - la lom a fel ada tot. Akár mennyi re vissza ta szí tó is szá mom ra az iz ra e li ta hit, Bauer né ze te szá mom ra ért he tet len. Annyi rést kell ütni ugyan is a ke resz tény ál lam gé pe ze té be, amennyit csak le het, és an nak van ér tel me, ha ma gunk ból is min den le het sé gest be csem pé szünk. (Karl Marx le ve le Ar nold Rugéhoz, már ci us 13.) Te hát mi u tán pél dá ul fel fe dez tük, hogy a föl di csa lád a szent csa lád tit - ka, már most az elõb bit ma gát kell el mé le ti leg és gya kor la ti lag meg sem - mi sí te nünk. (Karl Marx: Té zi sek Feuerbachról, 1845.) A szent egy ház atya azon ban na gyon fog cso dál koz ni, ami kor fel vir rad majd rá a vég íté let nap ja, ame lyen mind ez be tel je se dik a nap, amely - nek haj nal pír ja égõ vá ro sok vissz fé nye lesz az égen, ami kor ez alatt az égi har mó nia alatt a Mar seil laise és a Carmagnole dal la ma ágyú dör gés sel kí sér ve hang zik a fül ben, amely hez a guil lo tine üti a tak tust, ami kor az el ve te mült tö meg or dí toz va el vesz ti ön tu da tát. A kom mu nis ták egy ál ta lán nem pré di kál ják a mo rált, amit Stirner a leg - ki ter jed tebb mér ték ben cse lek szik. Nem ál lít ják az em be rek elé a mo rá lis kö ve tel ményt: sze res sé tek egy mást, ne le gye tek ego is ták stb. El len ke zõ leg, na gyon jól tud ják, hogy az ego iz mus épp úgy, mint az ön fel - ál do zás, ép pen az egyé nek ér vé nye sü lé sé nek meg ha tá ro zott kö rül mé - nyek kö zött szük ség sze rû for má ja. (Karl Marx Friedrich En gels: A né met ide o ló gia, 1846.) A kriegei val lás a leg csat ta nó sab ban a kö vet ke zõ passzus ban mu tat ko - zik meg:»ne künk va la mi vel töb bet is kell ten nünk, mint hogy hit vány önmagunkról gondoskodjunk, mi az emberiségé vagyunk. Ezzel a gyalázatos és undorító szervilitással egy önmagunktól elválasztott és megkülönböztetett emberiség iránt amely tehát metafizikai, sõt Kriegénél vallási fikció, ezzel a mindenesetre igen hitvány rabszolgai megalázkodással zá rul ez a val lás, mint min den más val lás is. Az ilyen tan, amely a tér den csúszás gyönyörét és az önmegvetést prédikálja, igen alkalmas derék szerzetesek számára, de energikus férfiak számára, méghozzá harc idején, soha. (Karl Marx Friedrich En gels: Kör le vél Kriege el len, 1846.) Egy párt ban tá mo gat ni kell mind azt, ami elõ re se gít, és itt nem sza bad ma gunk nak hol mi unal mas er köl csi skru pu lu so kat ál lí ta nunk. (Karl Marx Friedrich En gels: A brüssze li kom mu nis ta le ve le zõ bi zott - ság le ve le G. A. Köttgennek, 1846.) Iga zi sze ren cse, hogy az eu ró pai de mok rá cia vég re meg sza ba dul et tõl az õs-sváj ci, tisz ta er köl csû és re ak ci ós bal laszt tól. Amíg a de mok ra ták még ezek nek a ha va si pász to rok nak az eré nyé re, bol dog sá gá ra és pat ri ar chá - lis egy ügyû sé gé re hi vat koz tak, ad dig ne kik ma guk nak is még bi zo nyos re ak ci ós szí ne ze tük volt. Most, ami kor azt a har cot tá mo gat ják, ame lyet a ci vi li zált, ipa ri, mo dern, de mok ra ti kus Svájc foly tat az ál lat te nyész tõ õs kan to nok nyers, ke resz tény, ger mán de mok rá ci á já val, most min de - nütt a ha la dást kép vi se lik, most meg szû nik az utol só re ak ci ós lát szat is, most meg mu tat ják, hogy kez dik meg ér te ni a XIX. szá zad de mok rá ci á já - nak jelentõségét. Két vi dék van Eu ró pá ban, ahol a régi ke resz tény ger mán bar bár ság a maga õs ere de ti alak já ban szin te a makk fa lást is be le ért ve fenn ma - radt: Nor vé gia és a Ma gas-al pok, ne ve ze te sen az Õs-Svájc. Mind Nor - vé gia, mind az Õs-Svájc még ma is ha mi sí tat lan pél dá nyo kat szol gál tat azon em ber faj tá ból, amely egy kor a teutoburgi er dõ ben jó veszt fá li ai mód ra bun kók kal és csép ha da rók kal ver te agyon a ró ma i a kat. Az óta nem igen hal lot tunk töb bet ró luk. Tel jes is ten fé le lem ben és tisz tes - ség ben fog lal koz tak te hén fe jés sel, sajt ké szí tés sel, eré nyes ség gel és jód li - zás sal. Idõ rõl idõ re nép gyû lé se ket tar tot tak, ame lye ken szarv em be rek re, pa ta em be rek re és más ál la ti osz tá lyok ra sza kad tak, és so ha sem szé led - tek el szí vé lyes, ke resz tény ger mán ve re ke dés nél kül. Sze gé nyek vol tak, de tisz ta er köl csû ek, bu ták, de jám bo rak és az Úr nak tet szõk, bru tá li sak, de szé les vál lú ak, agy ve le jük ki csi volt, de láb ik rá juk nagy. Most azon ban úgy lát szik, hogy még is fe ne kes tül fel kell for dul nia eme tisz ta er kölcs nek. Re mél he tõ leg a bün te tõ csa pa tok meg tesz nek min den tõ lük tel he tõt, hogy el pusz tít sa nak min den jó ra va ló sá got, õs erõt és egy - ügyû sé get. (Friedrich En gels: A sváj ci pol gár há bo rú, 1847.) Len ne még idé zet de mi nek? Marx En gels: a ná ciz mus maga. És erre mond ják a ma i ak, hogy a mar xiz mus leg alább jót akart, ezért nem vet he tõ össze a ná ciz mus sal. A marxizmus engesztelhetetlen gyûlöli a vallást, a kereszténységet, a családot, a hagyományt, az erkölcsöt, az erényességet, a jóravalóságot és az õserõt. Innen, a marxizmus felõl nézve válik egyáltalán felfoghatóvá, hogy miért vetette magát a németség Hitler karmaiba inkább. TGM ép pen most fe dez te fel ma gá nak a mar xiz must. Hajrá, TGM! Hajrá, liberálisok! Hajrá 1998-ban az Autonómia Alapítvány a Tilos Rádiónak ítélte oda a Tolerancia-díjat. Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Bíró András, a zsûri elnöke; Donáth László evangélikus lelkész (õ je len tet te ki: olyan, hogy ke resz tény ség, nincs ); Fo dor Gá bor képviselõ, SZDSZ; Halmai Gábor alkotmányjogász, a Soros Alapít - vány kuratóriumának elnöke; Jancsó Miklós; Ludassy Mária filozófus; Orsós László Jakab esztéta. Innen, e névsor felõl szemlélve a Tilos Rádió Tolerancia-díja is érthetõ. Csak egy fél ve fel tett kér dés még hoz zá: mi ért van az, hogy ha felmerül a zsidó kárpótlás, akkor biztosan meglopják a zsidókat? Ha felmerül a cigányok kárpótlása, biztosan meglopják a cigányokat. Ha Tolerancia-díjat adományoznak valakinek, akkor biztosan beletörlik a mocskos lábukat a kereszténységbe, a vallásba, az erköl - csös ség be, a csa lád ba, a hagyományba, az erényességbe, a jó ra va ló - ság ba, az õserõbe? Alig me rem ki mon da ni: va jon el fog ha tá ro lód ni most ez a név - sor a Ti los Rá di ó tól és et tõl a Barangó nevû állattól? Mindegy is De a ma gyar tár sa da lom nem tûr het to vább. Ezt nem tûr het jük. Pusztán azért sem tûrhetnénk, mert egyszerûen tûrhetetlen. De most ar ról is szó van, hogy tesz tel nek ben nün ket. Pró bál gat ják, med dig mehetnek el. Ed dig is so kat en ged tünk. Ha ezt is meg en ged jük, vé günk van. S még valamit: a becsületes és tisztességes magyar zsidóknak, zsidó magyaroknak most el kell határolódniuk ezektõl. Nem elég ott hon, csönd ben un do rod ni, nyíl tan ki kell mondani: elég volt! ELÉG VOLT! Az él he tõ éle tünk ma ra dé ká ról van szó. Elég volt! Kü lön ben baj lesz. Na gyon nagy baj! For rás: Bayer Zsolt MNO 10 jó ha figyelünk

11 a szá mok nyel vén Mint a Ti sza, úgy árad a hi ány, s ma gá val ra gad bol dog-bol dog ta - lant. Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január novemberben az egy évvel korábbinál 175 milliárd fo rint tal több, 1131 milliárd forint volt. A hiány 62 százaléka, 701 milliárd forint a központi költségve - tésben jelent meg. Az államháztartás bevételei 11 százalékkal, a kiadások 12 százalékkal emelkedtek. No vem ber ben a de fi cit 252 mil li árd fo rint tal nõtt. A folyó fizetési mérleg hiánya január októberben az egy évvel korábbinak 2,2-szeresére, 4 milliárd euróra emelkedett. Ok tó ber ben a de fi cit 469 mil lió euróval nõtt. A központi költségvetés GFS rendszerû hiánya január novem ber ben 701 mil li árd fo rint volt, 115 mil li árd dal több, mint ta - valy. A 4,3 billióforintos bevétel (folyó áron számolva) 11 százalékkal, az 5 bil lió fo rin tos ki adás 12,1 szá za lék kal ha lad ta meg az elõzõ év azonos idõszakit. A társadalombiztosítási alapokban tizenegy hónap alatt 458 mil - li árd fo rin tos de fi cit ke let ke zett, ami 78 mil li árd fo rint tal na gyobb az egy évvel korábbinál. Három százalék fölé terveztetett gazdasági növekedés lassulása a II ne gyed évi 2,4 szá za lék után le állt, de még így sem érte el a 3 százalékot. A külkereskedelmi mérleg tartósan magas hiánya másfélszeresé - re nõtt. A tízhavi hi ány 4,1 mil li árd eurót tett ki, 1,5 mil li árd dal töb bet az egy évvel azelõttinél. Az elsõ tízhavi áruexport volumene 6 százalékkal, az áruimporté 10 szá za lék kal emel ke dett. A hi ány össze ge az idén az ex port 13 százalékának felelt meg, ami csaknem 5 százalékpontos romlást je - lent a mu ta tó ta valy ja nu ár októberi értékéhez képest. Az export euróban kifejezett értéke 1 százalékkal, az importé 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Forintban számolva: az export 4 százalékkal, az import 8 százalékkal nõtt. A január októberi idõszak egészében az export forint-árszintje 1,5 százalékkal, az importé 1,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A villamos gép, mûszer-gyártás exportértékesítési árai 3,3 száza - lék kal csökkentek. Az import több mint felét kitevõ gépek és szállítóeszközök beho - zatala 12 százalékkal nõtt, ezen belül kiemelkedõ növekedést mu - tat a sze mély gép ko csik és mobiltelefonok behozatala. A feldolgozott termékek csoportjában 7 százalékos volt az im - port bõvülése. Az energiaimport volumene 9 százalékkal lett nagyobb, ez jelen - tõs részben a legnagyobb termékkör, a földgáz importjának 15 szá - zalékos mennyiségének köszönhetõ. A külföldiek magyarországi nettó mûködõtõke-befektetései az év elsõ tíz hónapjában megközelítették az 1 milliárd eurót, 130 mil li ó val ma radt el az egy évvel korábbitól. A ma gya rok kül föl di net tó mûködõtõke-befektetései az egy év - vel korábbinak 8-szorosára, 1,2 milliárd euróra emelkedtek. Ennek közel hattizede októberben áramlott ki az országból. Az építõipar teljesítménye idén az elsõ tíz hónapban együttvéve 0,4 százalékkal elmaradt az elõzõ év azonos idõszakában mért szinttõl. Az év elsõ tíz hónapjában egyharmaddal, ezen belül októberben 15,5 százalékkal kisebb volumenû új szerzõdést kötöttek, mint egy évvel korábban. jó ha figyelünk 11

12 Állati termékekbõl 5 százalékkal kevesebbet vásároltak fel idéz az elsõ tíz hónapban. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése a tava - lyi szin ten maradt. A szántóföldi növények eladott mennyisége közel 5 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítésben a villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellá - tás termelõi árai a februári és augusztusi villamosenergia-áremelés, valamint a májusi és októberi gázáremelés következtében janu - ár októberben átlagosan 9,5 százalékal emelkedtek, a múlt év azonos idõszakához képest. A fogyasztási cikkek belföldi értékesítése 3 százalékkal a tavalyi ala csony szint alatt maradt. A feldolgozóiparban a termelõi árak 3,2 százalékkal növeked - tek.. A jelentõsebb súlyú ágazatok közül a vegyi anyag, termék gyártása (6,3 százalék,), a kõolaj-feldolgozás (5,4 százalék) a fémalap - anyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (4,1 százalék) esetében nõtt az át la gos nál gyor sab ban a belföldi értékesítési árindex. Az élelmiszeripari ágazat 3,1 százalékos áremelkedést, a gép, berendezés gyártása 2,3 százalékos, a jármûgyártás 2,7 százalékos árszínvonal- növekedést mutatott. Az építõipari árak az egy évvel azelõttihez viszonyítva 5,7 száza - lékkal emelkedtek. Az áremelkedés üteme magasabb volt az egy évvel korábbinál. A mezõgazdasági termelõiár-színvonal idén októberben 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növénytermesztési és kertészeti termékek árszintje, (amely tavaly ilyenkor 8,7 százalékkal emelkedet, idén további 25,6 százalékkal nõtt. A gabonafélék árszínvonala 44 százalékkal haladta meg a tava - lyit. Nagymértékben emelkedett a gyökérnövények, a gyümölcsök, va la mint a must és a bor ára is. A január novemberi fogyasztóiár-emelkedés 4,6 százalékos volt. Az üzemanyagok (4 százalék), a ruházkodási cikkek (2,9 száza - lék), az élel mi sze rek ára át lag alat ti ütem ben (2,5 szá za lék) emelkedett. Három fogyasztási fõcsoportban az áremelkedés magasabb volt az átlagosnál: az élvezeti cikkek 10,8 százalékkal, a háztartási energia 6,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 5,8%-kal drágultak. Novemberben a fogyasztóár-emelkedés a tavaly novemberihez képest 5,6 százalékos volt. A foglalkoztatottság száma szeptember végén 3 millió 973 ezer. A költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél 3,1 százalékkal, a nonprofit szervezeteknél 6,6 százalékkal emelkedett a lét szám. Csökkent a létszám a (legalább öt fõt foglalkoztató) vállalkozá - soknál, a mezõgazdaságban, az iparban, valamint a szállítás, raktá - ro zás posta és távközlésben. Az elõ háromnegyed évben az alkalmazásban állók egy fõre jutó havi no mi ná lis brut tó át lag ke re se te fo rint, net tó át lag ke - re se te forint volt. A regisztrált munkanélküliek száma szeptember végén 345 ezer volt. A regisztráción kívül maradó munkanélküliek, vagy alkalmi mun ká ból élõk szá ma, -becslések sze rint- to váb bi ezer. A munkakeresés átlagos idõtartama 16,3 hónap volt, lényegé - ben ugyan annyi, mint egy év vel korábban. A munkanélküliek közel 45 százaléka tartósan munka nélkül volt, va gyis egy éve vagy an nál ré geb ben nem tu dott elhelyezkedni. Munkanélküli-ellátást 98 ezren kaptak, mintegy 2 ezren részesültek jövedelempótló támogatásban, 109 ezren szociális segély - ben, míg 136 ez ren nem kap tak rend sze res el lá tást, és a,(becs lé - sek sze rint), to váb bi ezren nem rendszeres ellátást sem. ( For rás: Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, a Ma gyar Nem ze ti Bank és a mi nisz té ri u mok elõ ze tes ada tai.) Forrás: gondola.hu gondola reflexiók A karácsony napján kirobbant, ám érdemben szenteste kezdõdött újabb botrány ismét igazolja: nincsenek elemi igazságok, ame - lyekben egyetértene Magyarország két fele. Különös szenteste sikeredett a hazai éterben idén. Egy fõvárosi regionális rádió egyik mûsorvezetõje egy beszélgetésben a következõt mondta: Tud a fa szom, baszd meg! Ki ir ta nám az összes keresztényt! A szöveg mostanra olvasható is számta - lan helyen, és bárki meggyõzõdhet róla, hogy nem összefüggéstelenül, hanem a be - szélgetésbe szervesen illõ módon hangzott el. Az a tény, hogy az így ér ve lõ mû sor ve ze - tõvel éppen vitatkoztak a társai, éppen hogy nem gyen gí ti, ha nem erõ sí ti azt a ha - tást, hogy ez az érv a Ti los rá dió szá má ra vállalható az érvek tengerében. Egy a sok egyéb elhangzott adásanyagból. Az inkriminált szöveg felkerült az internetre is. El hang zá sa után sen ki sem gondolta, hogy törölni kellene. A rádió ve - zetése nem határolódott el. Minden ment to vább a Ti los nál megszokott rendben. A gondola néhány barátja azonban belefu tott az adás ba az éter ben. És nem vol tak restek, letöltötték, le is írták. Azután föltették a gon do la fó ru má ra. Így lett a do log ból ügy. December 25-én es keltezéssel került ki a nyitólapunkra, fõhírként az eset os keltezéssel az mno.hu honlapon is meg je lent a hír, amely ben még a saj tó hi bák is 12 jó ha figyelünk

13 megegyeznek a gondola topikjában közölt szöveggel. Gyarapította is eggyel a durva hibák szá mát az mno.hu, ugyan is a ki ir ta nám szót kiírtanám formában indította útjára. Az mno annyi ban rá tett egy la pát tal a gondolára, hogy gyûjtött reflexiókat is, és nem sokkal késõbb elszabadult a médiapo - kol. Elõbb a jobboldali pártok tiltakoztak és kö ve tel tek re tor zi ó kat, majd Új he lyi Ist ván szá já val az MSZP is elhatárolódott. Az SZDSZ hallgatott. Erre már megmozdult a baloldali média is. Las san han golt a kó rus, de 27-ére meg ta - lál ta a hangját. Kezdve a Tilossal, mindenekelõtt a mûsorvezetõre fogták a dolgot. Ezt azzal a finom megoldással tették, hogy egyfelõl ittasságával magyarázták a kijelentését (amelyet egyébként elfogadhatatlannak neveztek), másfelõl elhallgatták a nevét. A baloldali internetes média ezzel a gyorssegéllyel átkötve közölte az esetet, szolgaian átmásolva az mno-ból a durva helyesírási hibát. A szombati baloldali lapok megmarad - tak en nél. Egyik bõl sem is mer he tõ meg a kijelentést tevõ mûsorvezetõ neve. Ellen - ben a médiumok vérmérsékletüktõl füg - gõ en meg kezd ték a szerecsenmosdatást is. A Ma gyar Hír lap Ti los ba té vedt a Ti - los címmel igyekszik enyhíteni a dolog súlyát. Vastag betûs bevezetésként azt a téte - lesen valótlan dolgot állítja, hogy a rádió vezetõi azonnal elhatárolták magukat a ki - je len tés tõl, s B. Zol tánt el tá vo lí tot ták a Ti - los ból. De a MH leg alább annyit el árul, hogy az il le tõ B. Zoltán, akinek tilosbeli mûvészneve Barangó. A Népszava teljes mellszélességgel bagatel li zál ja a dol got, sõt még meg is védi a véd - hetetlent. Egyrészt megtudjuk, hogy az egész nem is volt fon tos, ko mo lyan nem vehetõ, a mûsorvezetõ társak azonnal el is határolódtak tõle, másrészt a Tilos nagyon is toleráns, a másságot tiszteli. A megté - vedt mûsorvezetõ neve a Népszavában sem lel he tõ fel, még Barangó né ven sem. Ennél figyelemreméltóbb azonban, hogy a lap fõszerkesztõ-helyettese, Dési János vir - tuóz módon ebben a történetben is megta - lálja a lényeget : A mostani jobb- és szélsõjobboldali fel - háborodás azonban sajnos nem elég õszinte. So kak szá má ra in kább csak arra való, hogy véd he tõ vé te gye azt, amit pe dig nem sza - badna védeni: a jobboldal szélsõségeseit. No meg arra, hogy ha majd lesz megint va - lami sértõ, kirekesztõ mondat a jobboldalon és nem fog juk megúszni, tartok tõle, hogy lesz, azt lehessen mondani: csak semmi felháborodás. Hiszen a tieitek is miket mondtak. A Nép sza bad ság a má sik médiautat vá - lasztja: az agyonhallgatást. Egy rövid tudó - sítás foglalja össze a történteket, egyetlen bekezdésnyi mindenrõl, a mûsorvezetõ ne - vé nek itt sem jut hely, és kész. Ez a to váb bi - ak ban nem ke rül szó ba, leg fel jebb a va la - miért a jobboldal gyûlöli a Tilost alaphangú tudósítások lesznek ezután. A má sik ol da lon a Ma gyar Nem zet bõ sé - gesen, a részletes tudósításon kívül három vé le mény írás ban is elem zi az ese tet. E lap ki is nyom tat ta a tet tes ne vét: Bajtai Zol tán punkzenészrõl van szó. (Aki Barangó né ven röviden kifejti a Magyar Hírlapban, hogy a december 24-ei Magyar Nemzet elolvasása után idegességében erõsen italozni kez - dett, majd este vehemensen gyilkolászott szóban.) Az is kizárólag a Magyar Nemzetnek fontos, hogy a Tilos rádiót az adófizetõk pénzébõl is finanszírozza a médiahatóság. A Ti los nál ér zik, hogy baj van. Hon lap - jukon már elõlapként határolódnak el a 24-én éter be en ge dett adás tól. Im már õk is ki ír ják Bajtai Zoltán nevét. Szerkesztõségünknek több véleménye is van: Azt hit tük, Bruckner Szigf rid csak Láz ár Ervin képzeletében létezik. Szomorúan ta - pasztaljuk, hogy a gondola barátai még csak említést sem érdemeltek, amiért fáradságot nem kímélve rögzítették Barangó megnyilvánulását. A Népszavától kölcsönvett fordulattal élve: A Tilos rádió felháborodása sajnos nem elég õszin te. Ez az adó meg ala pí tá sa óta a folyamatos polgárpukkasztásra, az értékek dehonesztálására rendezkedett be. Kétségtelenül lenyûgözõ nyelvi leleményei nem tévesztik meg a figyelmes hallgatót: Barangó bûne az, hogy megmondta az õszintét, amúgy tilososan. Rög zí te nünk kell azt is, hogy az adó ve ze - tés nem ha tá ro ló dott el Barangótól, csak mi u tán ki tört a botrány. Rög zí te nünk kell azt is, hogy ha tá lyos törvényekbe ütközik ittas embernek engedélyezni a munkavégzést. Rög zí te nünk kell azt is, hogy a Ti los a botrány kirobbanása után kezdetben igenis védte Barangót, igyekezett kimenteni a szemé lyét a vár ha tó felelõsségrevonás alól. Nem tud juk, mi okunk vol na azt fel té te - lez ni, hogy a bot rány nél kül is meg vál na Barangótól a Ti los rádió. A baloldal tegnap megkezdte Barangó kimosdatását. Az illetõ polgári nevének el - hallgatása láthatóan általános irányelv ; valószínûsítjük, hogy õ is a Regnum-keresz - tet le dön tõ fi a ta lok sor sá ra jut, ma gya rán sem mi lyen érdemi hátrány sem fogja érni. A baloldali média bizonyára foglalkoztatni fogja továbbra is, legfeljebb eldugják a nyilvánosság elõl egy idõre. A baloldali nickek már karácsony más - napján megkezdték Barangó felmagasztalá - sát a világhálón, elegendõ betekinteni a Népszabadság vagy az Index vonatkozó topikjaiba. A leg bá jo sabb ér vük az, hogy a Tilost ke ve sen hall gat ják eb bõl is lát - szik, hogy balfelõl nulla a jogérzék. Barangó nem egye di je len ség, és egy ál ta - lán nem holmi eltévedt bozótharcos. Barangót szellemi rokonságban érezzük azokkal, akik 2002 télutóján proponálták a templomi szentbeszédek rögzítését, mert a papok elfogultak, politizálnak. (Ugye, Újhelyi István?) Akik Barangó rádiós produkciójára mentséget találnak (egyáltalán keresnek), azok jól tennék, ha átolvasnák saját korábbi írásaikat, különösen az antiszemitizmusról megjelentetett gondolataikat. Az MSZP most decemberben futtatott egy kommunikációs programot azzal a céllal, hogy a baloldalon is vannak keresztények, illetve hogy a hazai baloldal egyáltalán nem keresztényellenes. Úgy fest, valakiknek piszkál ta a csõ rét ez a nagy igye ke zet. Feltûnõ a szólásszabadság és a gyûlölet - beszéd-ellenesség összes hazai bajnokának mély hallgatása. (Egyedül Fodor Gábort ta - lál ta meg a mé dia, aki ki fej tet te: ez nem ügy, mindenki bocsánatot kért, el lehet fe - lej te ni.) Az is árul ko dó, hogy Dési János állt elsõként Barangó mellé. Ékesen bebizonyosodott, hogy ugyanazok a sza vak nem ugyan azt je len tik, ha bal-, il let - ve ha jobboldali ajakról indulnak útjukra. Hasonlóképpen nem ugyanazt jelentik, ha balos vagy jobbos fülekbe érkeznek. Tisztelettel köszönjük a gondola barátai - nak áldozatos munkájukat. For rás: rj. gon do la jó ha figyelünk 13

14 Évek óta a német gazdaság növekedésének 0,5-0,6 százaléka a tagjelöltekkel folytatott kereskedelembõl származik. Azaz, ha a bõvítés minden hozadékát a serpenyõbe tesszük, akkor megállapítható, hogy az új tagok EU-ba történõ belépésük költségeit ma guk áll ják, míg a gya kor lat ban már ré gen átadták piacaikat. Ilyen körülmények kö - zött csak a kemény nemzeti érdekérvénye - sítés vezetne eredményre. Gondolkozz Európában! a 2003-as esztendõben nagyjából erre a nagyképû és bugyuta szlogenre telt az egykor önálló pólusképzésrõl, váltópárti létrõl álmodó és szürkeállományára oly büszke pártszerû jelenségtõl. Azt, hogy mi ként is néz ki a va ló ság ban az SZDSZ propagandájában állandóan hivatkozott nagybetûs Európa, mindennél jobban megmutatták a hétvégi brüsszeli csúcstalál - kozón történteket követõ reakciók. Azt ugyanis Németország és Franciaor - szág már elõzetesen világossá tette a tagok és leendõ tagállamok számára, hogy nem törekszenek a mindenáron történõ meg - egyezésre; a számukra gyakorlatilag vétójo - got biztosító, úgy nevezett kettõs többség beeme lé se nél kül nem érdekeltek az unió alkotmányának elfogadásában. Azt, hogy mi ként kí ván élni Pá rizs és Ber - lin ezen jogosítványaival, a közelmúltban demonstrálták. Míg néhány évvel ezelõtt Portugália esetében a várható recesszió ellenére kikényszerítették, hogy Lissza bon csök kent se a misztikus 3 százalék alá költségvetési hiányát, addig az immáron sorozatban vétkezõ francia és német kormány büntethetetlensége tudatában a gyakorlatban bármit megengedhet magának. Azt számos félhivatalos csatornán a fõ akadálynak kikiáltott Madrid és Varsó értésé re ad ták, hogy ha blok kol ják a né met-fran - cia ten gely ter ve it, ak kor ezt nem fe lej tik el nekik az unió következõ 6 esztendõs költségvetésének tárgyalásakor. Majd a pszichológiai nyomás gyakorlás eszközeként ismét elõ - kerültek a több sebességes Európát reklámo - zó tézisek. A luxemburgi miniszterelnök, Juncker például felvetette, hogy szorosabbá kellene fonni az unió hat alapító tagállama, Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok együttmûködését. Az uniós alkotmány elvetését követõen nem ké sett so kat a vá lasz, ame lyet már csak idõzítése miatt sem lehet másként, mint retorzióként értékelni. Az EU hat nettó befizetõje Franciaország, Anglia, Svédország, Hol - landia, Németország és Ausztria levélben javasolta a közösség kiadásainak a jelenlegi szinten történõ befagyasztását, valamint azt, hogy 2006-t követõen a tagállamok GDP-jük legfeljebb 1 százalékát legyenek kötelesek befizetni a brüsszeli kasszába. Érdemes tudni, hogy a régi tagok befizeté - sei már ma sem ha lad ják meg a GDP 1,04 százalékát, míg ez Magyarország esetében már eléri az 1,5 százalékot. Nem nélkülözi a politikai pimaszságot, hogy az aláírók között megtalálható London, mely foggal-köröm - mel ragaszkodik a 80-as években kiharcolt különleges kedvezményéhez, melynek következtében Magyarország tagként évente 70 mil lió euróval tá mo gat ja majd a sze gény an - gol beteget. S az sem nélkülözi a politikai pikantériát, hogy az a Párizs szónokol költségcsökkentésrõl, mely a teljes uniós agrártámo - gatás közel negyedét kapja, s eddig minden mezõgazdasági reformkísérletet megvétózott. S mielõtt könnyek szöknének Berlin ki - adáscsökkentõ hevülete okán szemünkbe, ér de mes arra em lé kez nünk, hogy évek óta a német gazdaság növekedésének 0,5-0,6 százaléka a tagjelöltekkel folytatott keres - kedelembõl származik. Azaz, ha a bõvítés minden hozadékát a serpenyõbe tesszük, akkor megállapítható, hogy az új tagok EU-ba történõ belépésük költségeit maguk áll ják, míg a gya kor lat ban már ré gen át ad - ták piacaikat. Nem árt fejben tartani, hogy a tizenötök által is elismerten Közép- és Ke - let Európa stabilizálása érdekében történõ legnagyobb befektetésre a mai tagállamok GDP-jük alig 0,06 százalékát szánják. A hatok levelébõl kiviláglik, hogy mi - köz ben az unió fo lya ma to san új, s egy re sze - gényebb tagokkal bõvül, megszerezve azok piacait elég itt Romániára, vagy éppen Törökország felvétele kapcsán zajló vitákra utal ni s Brüsszel egy re újabb és újabb fel - adatokat kíván az újonnan érkezettek nya - kába lõcsölni, addig minimális szolidaritást sem kíván velük vállalni. Ilyen kö rül mé nyek kö zött csak a ke mény nemzeti érdekérvényesítés vezetne eredmény re. Azon ban erre a lát ha tó an az ezer sebbõl vérzõ, botrányról botrányra botorkáló Medgyessy-kormány ed dig is kép te len volt, s csodákat tõlük ezután sem várhatunk. Pe dig az Unió a kö vet ke zõ két esz ten dõ - ben fog dönteni hazánk középtávú pénzügyi és gazdasági mozgásterét alapjaiban megha - tározó hatéves költségvetési idõszakáról. Forrás: Keresztes Lajos MNO 14 jó ha figyelünk

15 Új fent még egyen lõb be kért kell majd lel - ke sed nünk de rül ki an nak a Verheu - gennek a szavaiból, aki üde bûvészmutat - vánnyal an nak ide jén a várt né gyes-ötös bõvítést hirtelen tízes bõvítéssé varázsolta, majd most el cso dál ko zott azon, hogy az így kialakuló 25-ös uniós tagság némileg túl - méretezett... Legyen kétsebességes az Európai Unió ve tet te föl Günter Verheugen, a brüssze li Bizottság bõvítési biztosa. A hamburgi NDR Info rá di ó nak az év elsõ mun ka nap - ján nyilatkozva Verheugen kifejezte: egy 25 tagú közösségben néhány országnak az uniós szintûnél szorosabban kellene együttmûködnie. A valutaunió keretében, illetve a bevándorlás-politikában már két - se bes sé ges az unió említette meg a bõ ví té - si biztos. Sejt he tõ, hogy Verheugen nem mond - juk Tallin és Lissza bon, ne tán Ljub lja na és Stock holm, de még csak nem is Bécs és Budapest szorosabb együttmûködését látja elõrevivõnek. Nyilván a Berlin-Párizs tengely, eset leg a Berlin-Párizs-London há - romszög jelenik meg képzeletében. Egyfajta Biztonsági Tanácsot vizionál a bõvülõ in - teg rá ció fölé. Azaz kell egy elit Eu ró pá ban, amelynek tagjai az egyenlõknél még egyenlõbbek... Mi, ma gya rok saj nos már is mer jük ezt a szisztémát. Nemzetközi szinten a Kölcsönös Gazda - sági Segítség Tanácsában, a KGST-ben fog - lal tak he lyet a még egyen lõb bek, akik a kölcsönös segítség alapján megszüntették például a magyar csepeli motorkerék - pár-gyár tást, ránk sza bad -ították a Dunaszauruszt, guruló dollárokat irányítot - tak Moszk va felé, a Ma gyar Nem ze ti Bank bécsi bankjával finanszíroztatták árnyékos ügyeiket... Ismerjük a Varsói Szerzõdés egyenlõségét is, amely szervezetben a BALRA ÁT! éppen magyarul hangozha - tott el, de a moz du lat nak már szov je te sed - nie kellett, és a magyar katona fiatalok a Matroszov KISZ-klub ban a Kalinka hallgatásakor üdülhettek fel a Kalasnyi - kovval való foglalatosság után... Újfent még egyenlõbbekért kell majd lel ke sed nünk de rül ki an nak a Verheu - gennek a szavaiból, aki üde bûvészmutat - vánnyal an nak ide jén a várt né gyes-ötös bõvítést hirtelen tízes bõvítéssé varázsolta, majd most el cso dál ko zott azon, hogy az így kialakuló 25-ös uniós tagság némileg túlméretezett... Sebaj legyinthetünk. Hiszen most olyan miniszterelnökünk van, aki egykoron tit kos meg bí za tás ból a KGB és a CIA el len védte a magyar érdekeket... Olyan külügy - mi nisz te rünk, aki 1969 és 1971 kö zött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DIVSZ prágai központjában védelmezte ugyancsak a magyar érdekeket. Azaz egy ko ron õk már túl jár tak a gaz nyugati imperializmus, az utolsókat rúgó kapitalizmus eszén, úgy mégpedig, hogy köz ben a Kreml gerontokratáit is át ej tet - ték... Ugyanezek a harcedzett politikusok az 1994 és 1998 kö zöt ti kor mány tag ja ként is bátran hadakoztak a magyar érdekek védel - mének frontján. Sikerült is fillérekért a nyu ga ti ka pi ta lis ták ra tuk mál ni uk a nem - zetgazdaság stratégiai ágazatait: az energiaszektort, a frekvenciavagyont, s néhány felbecsülhetetlen értékû ingatlant. Késõbb, 2002 tavaszán pedig a magyar érdekek vé - delmében sikerült megakadályozniuk, hogy a magyar emberek akarata érvényesüljön a választásokon: külföldi kampánykomisszár vezetésével és némi csalással újra megragadták a kormányrudat. Az egykori kétsebességes Keleti Blokk érdekvigyázói most minden bizonnyal a kétsebességes Európai Unióban is legények lesznek a gáton. Itt, Esztergomban az emberek jó része is - meri a történetet: Dobó Ferenc lévai várka - pi tány pár vi a dalt ví vott az esz ter go mi bég - gel Bozókon, má jus 1-jén. Va la ha ugyanis a városunkat megszálló idegenek ellen életük kockáztatásával is harcoltak a valóban európai hazafiak: köztük az idén 450. éve született Balassi Bálint. Példájukat ugyan igyekszik elfeledtetni a két poszt - kommunista kormánypárt propagandája, az esztergomiaknak azonban mégsem a pártál - lam tit kos rend õre, vagy a DIVSZ-köz pont ap pa rat csik ja jut eszükbe akkor, amikor azt hallják, hogy valakik védték a magyar ér - dekeket... Tallér Krisztina gondola.hu jó ha figyelünk 15

16 A rend õr ség nem in dít el já rást!!! Több keresztet is meggyaláztak ismeretlenek Pécsett karácsony és szilveszter között. A város fõterén felállított feszültre trágár politikai üzenetet festettek, letördelték a tartó-szerkezetet, felgyújtották az elhelyezett koszorúkat és ellopták a kegyeleti gyertyákat. Az Ágoston téri katolikus templom elõtti kereszt korpuszát már nem elõször fekete festékkel öntötték le. A rendõrség mégsem indít eljárást!! Karácsony és szilveszter között fedezték fel a keresztgyalázásokat Pécsett. A város fõterén nem régen felállított feszületre trágár, Orbán Viktort korábbi miniszterelnököt szidalmazó feliratot firkáltak, de letörték a fából készült tartó szerkezet egy részét és felgyújtották az el - helyezett koszorút is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom megyei szervezete keresztény üldözésrõl beszél, szerintük a pártállami diktatú - ra idejére emlékeztetnek az elmúlt napokban, hetekben történt vallás ellenes támadások. Barkó Béla a Jobbik Magyarországért Mozgalom Baranya Megyei Szervezétõl elmondta: Itt Pécsett most már többször is tapasztalható volt a keresztény-ellenesség az Ágoston téri keresztet, ahogy megrongálták, illetve most a karácsonyi ünnepkörben nem csak azt a keresztet, ha nem ezt is tönk re tet ték. A Szent Ágoston templom szomszédságában álló feszületet nem elõször öntötték le festékkel ismeretlenek. Karácsony másnapján azon - ban az eddigi vörös szín helyett feketével locsolták le a Krisztus szobrot. A Jobbik pécsi szervezete tiltakozását fejezte ki a keresztény értékek ellen elkövetett események miatt és felhívta a városvezetés és a keresztény eszméket vállaló pártok, szervezetek figyelmét a történtekre. Szerintük, nem engedhetõ meg, hogy a történelmi kereszténységet magában hordozó városban ilyen és ehhez hasonló akciók meg - történjenek. A Hírtelevízió úgy értesült, a lakossági bejelentések ellenére a rendõrség nem indít eljárást. Forrás:hirtv.hu Tisztelt Szerkesztõség! Kérjük a Tisztelt Szerkesztõséget sajtónyi - latkozatunk közzétételére! A Jobbik Magyarországért Mozgalom Baranya megyei Szervezete szomorú szívvel tapasztalja, hogy nemcsak a fõvárosban, hanem Pé csett is le het lát ni a je le it a ke resz tény üldözésnek. Felháborodva tapasztaltuk, hogy a karácsonyt egyesek arra használták fel, hogy megszentségtelenítsék Jézus születésé - nek ünnepét. A Jobbik által állított keresztet a Széchenyi téren megrongálták, és az Ágoston téren lévõ kõbõl készült feszületet fekete festékkel öntötték le. A négy évtizedes pártállami diktatúra után ma is egyre kevésbé ismerik el a kereszténység szükséges szerepét társadalmunk mindennapi életében és városunkban. Ennek a megnyilvánulásai az ünnepek alatt tör tént cselekedetek. A pécsi Jobbik tiltakozását fejezi ki a keresztény értékek ellen elkövetett brutális tettek mi att és fel hív ja a vá ros ve ze tés és a ke - resztény eszméket vállaló pártok, szervezetek figyelmét e különös kegyetlenségre. Felhívjuk a pol gár mes ter fi gyel mét, hogy a kü lön - bözõ bevásárlóközpontok mellett a közbiz - tonságra is ugyanolyan mértékben kellene erõit összpontosítania. Nem engedhetõ meg, hogy a történelmi kereszténységet magában hordozó megyeszékhelyen ilyen és ehhez hasonló tettek megvalósuljanak. A pécsi Jobbik felkéri az önkormányzatot és a képviselõtestületet, hogy a jövõben különös figyelmet fordítson rendeletei, határozatai megalkotá - sa kor a köz biz ton ság ra és a város értékeire. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nemcsak a nevében, hanem tetteiben is a nemzeti és keresztény szellem ápolása és meg õr zé se mel lett van. A je len ben és a jö - võ ben is meg kí ván juk óvni és vé de ni a ma - gyarságunk jövõjét jelentõ tárgyi és szellemi értékeinket. Pécsett a kereszténység egy - idõs a vá ros sal, ezért úgy gon dol juk, fon tos szerepet kell, hogy betöltsön jelenünkben és jö võnk ben is. Nem engedhetõk meg az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek! Pécs, 2003.de cem ber 30. További információ: Barkó Béla Telefonszám: (30) jó ha figyelünk

17 avagy 3/F. Kam Chung épü let, 54 Jaffe út, Wanchai Hölgyeim és uraim, az alcímben szereplõ Kam Chung épü let Hong Kongban ta lál ha - tó a Jaffe úton, de ne cso dál koz za nak azon, ha az ázsiai metropoliszról szóló útikönyve - ket lapozgatva nem találkoznak a nevével. Ez az épület ugyanis nem turistalátványos - ság, egé szen más az, ami mi att ne ve ze tes sé vált, hogy ne mondjam világhírnévre tett szert. Ez az épü let ugyan is a globalizáció egyik épületes példájaként szolgál milliók számá - ra az egész gló bu szon. Ezen mil li ók egyi ke a szocialista nagyváros öntudatos polgára is im má ron. Az egész, globalizált vi lá gunk ra oly jel lem zõ mó don egy rek lám mal kez dõ - dött. Ahogyan rusztikus stílusú barátom mondaná: A rot ha dó im pe ri a liz mus emblematikus mé te lye, az ámerikai cuk ros víz, a Coca Cola te het min den rõl, õ az iga zi baj oko zó ja! Történt ugyanis, hogy a televízióban be - mutatott rövidke keresztapa stílusú rek - lámfilmbõl értesülhetett a magyar vásárló - kö zön ség az új íz, a Coca Cola Vanilla, va - gyis a vaníliás kóla megjelenésérõl. Az amerikai advertising eme csodálatos gyöngyszemének részletes ismertetésétõl ehelyütt most megkímélném a nyájas Olva - sót, a tör té net szem pont já ból nincs is túl - zottan nagy jelentõsége, mindenesetre a kis filmecske alkotói a kellõ hatást elérték, fel - ke re ked tem és út nak in dul tam az új íz nyo - mában. Lévén, hogy mind a vaníliának, mind a kó lá nak lel kes híve, s fo gyasz tó ja va gyok mind a mai na pig (ezek az évek so - rán rám rakódott plusz kilók formájában vi - zuálisan is megfigyelhetõk a külsõ szemlélõ szá má ra), szó val arra gon dol tam, hogy e két íz kombinációjából egészen biztosan valami remek dolgot sikerült összehozniuk az an - nak idején gyógy-párlatokkal és fõzetekkel házaló gyógyszerész késõi örököseinek, akik a világméretûre dagadt üdítõipari konglo - merátum vegykonyháiban fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy napi rendszerességgel felfrissítsék a megfáradt emberiség dolgos tag ja it. És nem csalódék. Az is me ret sé gi kör bõl néhányak által egyszerûen ihatatlannak (volt akit a gyermekkori közutálatnak örvendõ köptetõjére emlékeztette), vagy borzal mas ízû ló nyál nak mi nõ sí tett sö tét fo - lyadék mai divatos szóhasználattal élve ná lam be jött. Úgy is mond hat nám, KIRÁLY! Igaz, mire si ke rült rá lép nem az empirikus tapasztalatszerzés rögös útjára, ad dig egy kis idõ nek el kel lett tel nie, ugyan - is az új ital egész egy sze rû en se hol sem volt fellelhetõ Mediterrán Moszkva hipermarketjeinek áruk millióitól hemzsegõ polcain. Míg vé gül az tán meg tört a jég, és egy he - lyen, az egyik külföldi tulajdonban lévõ multinál végre sikerült rálelnem az áhított buborékoktól hemzsegõ sötét színû nedûre. Óvatosságból, elsõre mindösszesen 1, azaz egy palackot vásároltam, a kisördög azért ott motoszkált bennem, mit lehet tudni, hátha még sem jött össze ne kik, lát tam én már rosszul sikerült házasságokat, ahol külön-kü - lön igen, együtt azon ban már nem mû kö dött a do log. Az anyagbeszerzés folyamatába egy kicsi - két el fá rad tam, s a jól vég zett mun ka édes örö mé vel tér tem vissza 35 m²-es ház gyá ri technológiával készült vasbeton kalickám living roomjába, ahol egy hir te len el ha tá ro - zástól vezéreltetve az azonnali tapasztalat - szerzés veszélyekkel teli és korántsem koc - kázat nélküli útjára léptem én. Elvégre a tett ha lá la a tö kö lõ dés, ha harc, hát le gyen harc, gon dol tam jobb ha itt mind járt rö vid - re zár juk a dol got, s neki lát tam a két li te res mûanyag kólás-palack dugójának szakszerû eltávolításához. Az évek során e témakör - ben tekintélyes tapasztalatra és rutinra tet - tem szert, s ezek en gem arra in tet tek, hogy a kutatás, az új iránti megismerés által vezé - relt ifjonti hév helyett a kellõ óvatosságot és körültekintést részesítsem elõnyben. Mint utóbb kiderült, ez életmentõnek bizonyult. Már a mû anyag pa lack ki nyi tá sa so - rán meg kel lett küz de nem a szál lí tás köz ben túlzottan aktív állapotba került szénsav-bu - borékok hadával, ám ezt a problémát rafi - jó ha figyelünk 17

18 nált módon, a kupak szakaszos lazításával, visszacsavarásával végül is sikerült leküzde - nem. Gyõzelem! A vaníliás kóla, immáron kupakjától megszabadítva, ízlelõbimbóim elleni beve - tésre készen állt elõttem a konyhaasztalon. Tapasztalt szénsavas-üdítõital fogyasztó - ként természetesen tökéletesen tisztában vol tam az zal, hogy egy fris sen fel bon tott pa - lackból csak lassan, kimérten szabad kortyolgatni, ellenkezõ esetben a buborék had - sereg átveszi az irányítást, s amellett, hogy így az ízek él ve ze té re nem nyí lik mód, az erõteljes pezsgésnek köszönhetõen egyéb más kellemetlenségek is adódhatnak, pél - dá ul ka par ja a tor kun kat az erõs szén sav. Szélsõséges esetekben az is elõfordulhat, hogy az em ber or rá ba megy az ital. Szó val, nicht ugri-bugri, langsamme spacíren! Ilyen földi hívságokkal mint pohár, nem foglalkoztam én, kézbe vettem a palackot, és óvatosan kortyoltam egyet belõle. Az üdí tõ ita lok ról ké szí tett rek lám fil mek ben látott kép, melyen földöntúli boldogság, megnyugvás és elégedettség terül el a delik - vens ar cán az elsõ korty le nye lé se után, nos hát ez ná lam nem kép zõ dött meg, de ha tá - ro zot tan kel le mes volt. Ta lán ha 35 C me - leg van, gyön gyö zõ hom lok kal ülök a vas be - tonkalickában és mondjuk teszem azt Miss Augusztus is egy helyiségben tartózkodik velem erõsen hiányos öltözékben, nagy va - lószínûség szerint képes lettem volna arra, hogy megközelítsem ezt az ideális állapotot. De mi vel ép pen ben ne jár tunk a de cem ber - ben, és a la kás ban kör be néz ve se hol se lát - tam Miss Au gusz tust, de még Miss Szep - tem bert se, így ma radt a kel le mes ér zés. Az ízek kombinációjából adódó élvezetet foko - zan dó, azon ban tör tént valami más is. Felfigyeltem rá, hogy a kupak belsejére valami kódsorozatot nyomtak. A palack ol - da lán lévõ cím kén azt ír ták, hogy be kell küldeni sms-ben (magyarul RTK: Rövid Tényszerû Közlés) és nyerhetek. Na, itt áll junk meg egy pol gá ri szó ra! Soha a bü dös élet ben nem nyer tem sem - mit. (Ma xi mum ta pasz ta la to kat a lot tó ese - tében, hogyan kellett volna helyesen kitöl - teni a milliárdokat érõ szelvényt.) Ez nálunk amolyan családi hagyomány. Olyan javakhoz, amikért nem kell megdolgozni, a mi csa lá dunk soha nem ju tott hoz zá. Ta lán ha po li ti kus len nék, nem tu dom. Na mind - egy. Ezen kí vül soha a bü dös élet ben nem szoktam nyerõ sms-eket küldeni. (Leszá - mít va a Való Vi lág dé mo ni mé re te ket öltõ hü lyí té sét, ahol hát mit ta gad jam meg - mérettem és könnyûnek találtattam, a nye - remények láttán magam is megszédültem néhány alkalommal gyarló honfitársaimhoz hasonlóan.) Na, de most! Always Coca Cola! Ma sem találok logikus magyarázatot arra, hogy mi ért érez tem szük sé gét an nak, hogy ne kem most fel tét le nül el kell kül de - nem a kupak belsején látható kódsort egy sms- ben, egyszerûen automatikusan elin - dult a mozdulatsor, a motoros funkciók mû - kö dés be lép tek, az sms- pe dig már úton is volt. Legnagyobb meglepetésemre, szinte azon nal, meg is ér ke zett a vá lasz. Ön nyert egy plüss ma cit! Hát, mit mond jak? Is mer ke dé sem a va - níliás kólával jól indult. Friss nyereményem örömére kortyoltam még egyet a fenséges ízû ne dû bõl és kezd tem jól érez ni ma ga mat. Az ideális állapot eléréséhez már csak az elõbbiekben említett Miss Augusztus vagy aktualizálva Miss December, vagy ezek hi á nyá ban egy nagy csö csû svéd masszõrnõ is megtette volna, hiányzott pe dig ak kor még nem is sej tet tem, hogy ez - zel a plüssmacival elindultam én a lejtõn, megkezdtem zökkenõmentes beilleszkedésemet a globalizált fogyasztói társadalom milliárdos táborába, akiknek élenjáró kaszt ját a nya kig el adó sí tott, el bu tí tott, el - hü lyí tett ame ri kai át lag pol gá rok száz mil li ói tes te sí tik meg. Pe dig mint utóbb az tán még is csak ki de rült na gyon úgy néz ki, hogy ez a sors vár rám is, ha nem vi gyá zok. Ak kor de rült ki szá mom ra, hogy a va ní li - ás kóla kupakjával megnyert plüssmaci a globalizációval kapcsolatosan életem máso - dik meghatározó élménye lesz. Életem elsõ meghatározó, s egyúttal jelzésértékû globalizációs momentumával ta - karítás közben találkoztam. A négy lemezes dísz do bo zos Gyû rûk ura A Gyû rû szö vet - sé ge címû film hez jár két kis fi gu ra, a két Argonauta, akik a filmben is láthatók. Ha - talmas kõszobraik védelmezik az õsök földjét. No, mármost takarítás, portörlés köz - ben föl emel tem az egyik ilyen szob rocs kát, és mi volt a tal pá ra írva? Made in China. Tolkien és a Gyûrû-trilógia fenséges mítosz világa pillanatok alatt szerte foszlott a sem - mi be. A Made in China fel irat vissza rán ga - tott a rideg valóságba. No, de tér jünk vissza a va ní li ás kó lá hoz. Innentõl kezdtek rosszabbra fordulni a dol gok. A kez de ti öröm ha mar szer te fosz - lott. Tisz tá ra, mint a globalizáció. El sõ re jól hangzik, gyönyörû, meg minden. Mindenki örül. Az áruk és a tõke sza bad áram lá sa. Hurrá, itt a világszabadság! A következõ pil la nat ban meg már azt lá tod, hogy a he lyi termelõk, kereskedõk, vállalkozók nagy része tönkrement. A hazai konzervgyár már egy éve belga sertéshúst használ termékei - nek alapanyagául, mert az harmadával ol - csóbb, mint a ma gyar. És mi még bent sem vagyunk az unióban, nekünk elvileg még védeni kellene a piacunkat! A szocialista mezõgazdasági államtitkár, akit hoz zá nem ér té se mi att an nak ide jén páros lábbal rúgtak ki a Mezõgazdasági Mi - nisztériumból, ma pökhendien kiáll a gaz - dák elé és azt mond ja, nem kell ennyi tej, tessék valami mást termelni, ebbõl felesleg van, mi köz ben mil lió li ter im port tej re ad engedélyt a posztkommunista szolga kor - mány, s mi köz ben az egyik multi fõ vá ro si bevásárlóközpontjában hatalmas betûkkel hirdetik: Akciós szlovák tejvásár! Szóval elsõre minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve, köz - ben meg ro had szét min den. De vissza a vaníliás kólához! Az új íz és a nye re mény fö lött ér zett fel - hõtlen örömöm azonban csakhamar alábbhagyott, amikor elolvastam a palackon lévõ címkén a tájékoztató szöveget. Abból ugyanis megtudtam, hogy szerencsés(ebb) esetben videokamerát is nyerhettem volna. No, de sebaj, ne legyünk telhetetlenek, ki a plüssmacit nem becsüli, az a videokamerát nem érdem li. Ez a régi böl cses ség ju tott eszem be. 18 jó ha figyelünk

19 Bizonyára mindenki emlékszik a mára már klasszikussá vált esetre, amikor egy amerikai hölgy beperelte a mikrohullámú sütõjét gyártó cé get, mert az nem írta bele a ké szü lék ké - zi köny vé be, hogy a sütõ nem al kal mas macs - kák szárítására. De a zacskó feliratát elolvas - va eszem be jut Mr. Grazinski is, aki nagy esé lyek kel szállt harc ba a Stel la dí jért. Ezt a dí jat egyéb ként a 81 éves Stel la Liebeckrõl ne vez ték el. Õ volt az, aki si ke re sen pe rel te 2.9 millió dollárra a McDonald s étteremláncot miután harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a magára öntött kávétól. Ennek emlékére osztják ki minden évben a Stella díjat, melyet az Egyesült Államok legnevetségesebb kártérítési perének ítélnek oda. Mr. Grazinski vet te egy vadiúj 32 láb (majd nem 10 mé ter) hosszú Winnebago la kó - au tót. Elsõ út ján ha za fe lé az au tó pá lyán be ál lí - tot ta a se bes sé get 110 km/h-ra, majd el hagy ta a ve ze tõ ülést és hát ra ment, hogy ké szít sen egy ká vét. Mint az vár ha tó volt a la kó ko csi le tért az au tó pá lyá ról, össze tört és fel bo rult. Mr. Grazinski be pe rel te a Winnebagot, mert nem je lez ték a hasz ná la ti uta sí tás ban, hogy me net - köz ben nem hagy hat ja el a ve ze tõ ülést. Az es küdt szék 1,750,000 dol lárt és egy új la kó ko csit ítélt meg Mr. Grazinskinek. Ezek után a cég meg vál toz tat ta a hasz ná la ti út mu ta - tó kat, hát ha még egy ilyen idi ó ta vesz tõ lük la - kó ko csit. Nemcsak a kóla beceneve Coke Más nap este fel hí vott egy ked ves nõi hang, aki az iránt ér dek lõ dött, hogy mi lyen cím re küld he ti el a plüss ma cit. Én be dik tál - tam a cí me met, az tán vár tam. Tel tek múl tak a na pok, de a maci csak nem akart meg ér kez ni. Míg vé gül az tán vagy másfél hét elteltével megérkezett. Hej, volt nagy öröm. A pos tán, mint egy húsz per ces sor ban ál lás után kap tam kéz hez az aranyos kis dobozkát. Két mogorva tekintetû jegyellenõr társa - ságában szálltam föl a legközelebb álló 30-as csuk lós Merdzsóra, és tûz haza! Otthon aztán jött a hidegzuhany. Megmondom az õszintét, túlzásokba esnék, ha azt mon da nám, hogy az iz ga lom tól remegõ kézzel bontottam ki a dobozt. A mac kó szé pen rend ben ben ne is volt, man - csá ban egy sti li zált Coca Cola pa lack kal. Nem is a ma ci val volt a baj, ha nem a zacs kó - val, ami ben volt. A mackót tartalmazó zacskón ez állt: A mû anyag zacs kó könnyen ful la dást okozhat. A csomagolás csecsemõktõl és gyerme - kektõl elzárva tartandó. Származási hely: Kína Gyárt ja: Marlow International Kft. 3/F., Kam Chung épü let 54 Jaffe út, Wanchai. Hong Kong Ez zel csak azt aka rom mon da ni, hogy a szipusokat leszámítva, ugyan kinek jutna eszébe, zacskóstól odaadni a plüssmacit a gye re ké nek? Bár ezek után azt mon dom, nagy az Is ten ál lat kert je. De annyi ra azért még csak nem va gyunk el hü lyül ve, hogy ilyen os to bák len nénk? Vagy igen? Nem tu - dom. Ennek eldöntését a kedves Olvasóra bízom. Száz szó nak is egy a vége, in dul a Való Vi lág 3, ked ves multikulti fo gyasz tók, ta - padjanak a képernyõkre, mert minden ed - di gi nél na gyobb, több, jobb, szebb, gaz da - gabb nye re mény esõ vár önök re! Az elsõ be - válogatott villalakóról, a mûvésznevén Pandora néven funkcionáló hölgyrõl az in - dex mun ka tár sai már ki isderítették, hogy nem csak akt fo tó zást vál lal, de bi zony por - nófilmekben is megcsodálhatta már színészi képességiet (no meg ido ma it) a nagy kö zön - ség, igaz, er rõl bemutatkozófilmecskéjében elfelejtett említést tenni. Szóval, kedves hölgyeim és uraim, tapadjanak a képernyõk re újra, showtime! A mû sor megy to - vább. Ne hogy vé let le nül is kézbe vegyenek egy könyvet vagy a tévémûsoron kívül mást elolvassanak, még megárt! Találkozunk a Nagyon sok szeretettel üd vöz löm Önö ket itt, a Való Vi lág ban! képernyõ elõtt. A szocialista nagyváros öntudatos polgára jó ha figyelünk 19

20 francia nyelven a Szabad Brüsszeli Televízióban 50 perc alatt har minc szor mond ja azt: sa - töb bi, sa töb bi, sa töb bi... Tisz telt Mi nisz ter el nök Úr! Tegnap este ismét megnézhettük a Szabad Brüssze li Te le ví zi ó nak adott in ter jú ját. Én most hallottam Önt elõször beszélni, nagy esemény volt ez számomra, számunkra. Nem csak az volt ér dek fe szí tõ, amit mon - dott, ha nem az is, ahogy mond ta. Valahol azt olvastam, hogy Orbán Vik - tor külföldi útjai során nyilatkozataival le - járatja Magyarországot. Hát akkor ez az in - ter jú mi volt, Miniszterelnök Úr? Ve gyük csak sor ba, mi tör tént a brüssze li tévé stú di ó já ban, mi volt az, amin meg üt - köztünk? Elõ ször is, Ön nem tud ja a fran cia nyel vet olyan fokon beszélni (pardon, dadogni), ahogy azt elvárjuk egy miniszterelnöktõl. Ak kor mi ért vál lal el in ter jút ezen a nyel ven, mi ért nem kért a kö vet ség rõl egy tol má csot és beszélne magyarul. Ha figyelembe vesszük, hogy a mindennapos beszéd számára ezer szót tar ta lé kol a fran cia nyelv, ak kor bát - ran mond hat juk, hogy Ön leg fel jebb négy-ötszázat ismer belõlük. Annyit, amennyit egy birkapásztor ismerhet, aki az Al pok de re kán él majd egy éven ke resz tül az állataival, egyedüli beszélgetõpartnereivel. Biz tos em lék szik rá, hogy az új ság író döb - benten hallgatta, kitekintgetett a stáb felé, mert egy sze rû en nem ér tet te, mit akar mon - dani. Én megértettem, mert tudok magyarul, és kitaláltam, hogy a magyar gondolatokat próbálta lefordítani franciára. De ez így nem megy! A fran cia nyelv for dí tott szó rend del beszél, s ez volt segítségére abban, hogy óriási marhaságokat összehordjon, amit késõbb az újságíró mosolyogva hallgatott. Voltak azonban gyönyörû mondatai is, ami ket Arditi sem tu dott vol na szeb ben el - mon da ni. Eze ket a mon da to kat be ta ní tot ta valaki Önnek, mert szépen csengtek: hogy mennyire tönkretette az Orbán kormány az országot, de Ön, amióta kormányfõi szere - pet vál lalt, min dent rend be tett, a fo rint sose volt ilyen erõs, bol do gok, meg elé ge det - tek az emberek, fellendült a gazdasági élet, és kü lön meg je gyez te, hogy az Ön kor má - nyának köszönhetõen 30 milliárd amerikai dol lár áramlott be a gazdasági életbe és tette hozzá ez csak a kezdet. Min dent elsõ szám elsõ sze mély ben mon dott: én így ha tá roz tam, én úgy ha tá - roz tam, ezt nem tû röm el, azon még el gon - dol ko dom, majd még meglátom. Mind ezt madzagvékony szá ját össze pré - selve jelentette ki, valami borzalmas dado - gás közben, amitõl visszahõkölt a kérdezõje. Fi gyel mez te tem, itt Nyu gat-eu ró pá ban nem sze re tik az Erõs Pis tá kat, te gyen le ar - ról az ál má ról, hogy Chirac-nak vagy Berlusconi-nak Ön di ri gál ni fog. Ön egy porszem hozzájuk képest. Szabad kérdeznem valamit? Ön beszédhi bás, Mi nisz ter el nök Úr? Ezt nem tud tuk. Is ten ments, hogy meg bánt sam ez zel, de ak - kor ten nie kel le ne va la mit ez el len. Nem az ó-görög kavicsra gondoltam, Ön egy Napó - leon-aranyat elõkaphatna valamelyik zsebébõl, mielõtt beszélni kezdene, hogy a nyel ve alá dug ja. Ször nyû volt hall gat ni, még ször nyûbb néz ni, ahogy vég te len da do - gás közepette keresi a francia szavakat, amik az is ten nek nem ju tot tak az eszé be. Em lék szem, fi a tal ko rom ban is mer tem egy illetõt, dadogó Kovácsnak hívták, aki cso - dák csodájára nem dadogott, amikor énekelt. Arra gon dol tam, hogy ahe lyett, hogy ilyen, a hallgatóság számára szörnyû fogya - té kos sá gát felfedné a nagyvilág elõtt, mi lenne, de tényleg, ha énekelve beszélne. Ugyan men jen már! Ki tö rõ dik ma már ilyes mi vel. Néz ze, meg mi ket tesz Kár oly her ceg, Carole Rotchild vagy a mo na cói (ejtsd: monakói) lá nyok. Mond ja el éne kel - ve a mon dó ká ját. Biz tos is me ri a hí res csár - dás szö ve gét, hogy : ha én né kem sok pén - zem lesz, felülök a repülõre. Milyen sikere len ne, ha ezt úgy éne kel né, hogy : ha a ma - gya rok nak sok pén zük lesz, fe lül nek a re pü - lõ re, vagy ha a ma gya rok nak sok pénzük lesz, vesznek tíz deka csirkeszárnyat. Na, szó val, hogy pes ti es le gyek, csak néz - tünk, mint ló a mo zi ban. Ez len ne Ma gyar - ország miniszterelnöke? Jézus-Krisztus! Mit fognak gondolni a belgák Magyarországról? Az egyik ba rá tom azt kér dez te, hogy le het egy ilyen em bert kiengedni az országból? Még va la mi: kö zel 50 éve la kom fran cia te rü le ten, de én még nem hal lot tam -csak a fûszeresek szellemi nívója alatt úgy befe - jezni mondatot, hogy valaki háromszor azt mondja, satöbbi, satöbbi, satöbbi. (50 perc alatt leg alább 30 mon da tot így fe je zett be ne tagadja, mert megvan a felvétel!) Szé gyell he ti ma gát, Mi nisz ter el nök Úr! Ma gyar or szág és a ma gyar nép Ön nél sok - kal job bat érdemel. A magyar szocialista tábornak pedig azt üze nem, hogy csak is a hü lye em ber nem változtatja meg a véleményét. Tisztelettel: Egy brüsszeli tévénézõ Forrás: dominium.hu A SORS-TÁRSAK KEZDEMÉNYEZI AZ IGAZSÁGÜGY- MINISZTER LEVÁLTÁSÁT Jogbiztonságot, politika- és korrupció - mentes igazságszolgáltatást követelt a la - kásmaffia áldozatait tömörítõ Sors-társak egyesület Budapesten. Bejelentették: kezdeményezik az igazságügy- miniszter leváltá sát, mert úgy lát ják, hogy a tár ca sem mit nem tesz az ingatlan-csalások áldozatai - nak vé del mé ben, nem lép fel eré lye sen a csalásban közremûködõ ügyvédekkel, közjegyzõkkel és bírákkal szemben. Sokaknak a karácsonyi ajándékok megvásárlása jelenti a legnagyobb fejfájást a decemberi hidegben. Vannak azonban számosan olyanok, akik önhibájukon kí - vül még a lakásukat is elveszítették. A vásárlás helyett inkább békés demonstrációt tartottak a lakásmaffia áldozatait tömörítõ Sors-Társak Egye sü let tag jai. Tö rök- Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke elmond ta, hogy ön ma gu kat a jogi szak ma ügyvédek és közjegyzõk sértettjeinek tekin tik, és hi á nyol ják, hogy az ál lam nem gondoskodik róluk úgy, ahogyan például az alkoholistákról vagy drogosokró, azokról, akik tudatosan károsítják életüket. Hozzátette, hogy kezdeményezik az igazságügy-miniszter leváltását, mert úgy lát - ják, hogy a tár ca sem mit nem tesz az in - gatlancsalások áldozatainak védelmében, nem lép fel eré lye sen a csa lás ban köz re - mûködõ ügyvédekkel, közjegyzõkkel és bírákkal szemben. Török Szabó az Erzsébet Sors-Társak Egyesület vezetõje elmondta: Ez egysze - rûen felháborító, hogy milyen merészsé - gek men nek az or szág ban...nem állt elénk. A Sors-Társak Egyesület vezetõje kije - len tet te, hogy el akar ják érni azt is, hogy az ügyvédi kamara elnöke ne legyen ügyvéd, ugyanis szerintük összeegyeztethe - tetlen az ügyvédi tevékenység és a kama - rai elnökség, mert az úgynevezett kis ügyvédek nem merik elvállalni az ingat - lancsalások áldozatainak védelmét tet - te hozzá az érdekvédõ egyesület elnöke. A mint egy hat van tün te tõ ezt kö ve tõ en felgyújtott egy papírdobozból épített há - zat, illusztrálva ezzel, hogy miként vesz - tették el tulajdonukat. Forrás:hirtv.hu 20 jó ha figyelünk