Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról"

Átírás

1 Grünhut Zoltán Világváros a tavasz dombjain 1906 során egy csoport jaffai zsidó elhatározta, hogy kiköltöznek az ősi palesztinai kikötőváros falai közül, s a szomszédos tengerparti dombok között felépítenek egy új, tisztán zsidó települést. Közel két évbe telt mire az oszmán-török hatóságok engedélyt adtak a kiszemelt, összesen öthektárnyi föld megvásárlására. A főként homokos, itt-ott kissé lápos, mocsaras, maláriával fenyegető terület az Ahuzat Bayit (röviden fordítva: a tanya) nevet kapta új gazdáitól áprilisára hatvan, megközelítőleg azonos nagyságú parcellára osztották fel a földet, melyen egy családias jellegű, egyszerű, de mégis a környezetéhez képest modern kertvárost szándékoztak felhúzni. Még ugyanabban a hónapban rendhagyó teleksorsolást tartottak: 66 fehér színű kagylóra felírták az egyes famíliák neveit, míg a korábban kijelölt 60 házhely (köztük 6 duplatelek) számjelét pedig szürke kagylókba vésték. Ma már tudjuk, e tombolaszerű ceremónia alkalmával valójában egy zsidó világvárost hoztak létre, mely alig száz év alatt a Föld 52. leggazdagabb 1 és 42. legfontosabb 2 településévé vált. Egy sikertörténet centenáriuma A város lakói május 21-én új nevet választottak otthonuk számára: Theodor Herzl felbecsülhetetlen értékű munkássága előtt tisztelegve, a magyar származású cionista gondolkodó Altneuland című művének héber nyelvű fordítása nyomán a Tel-Aviv mellett döntöttek. 3 A település szinte hónapokon belül rohamos fejlődésnek indult. Az otthonra találó 66 családot napról-napra újabbak követték, egyrészt a véres pogromok, illetve a tomboló antiszemitizmus elől menekülő európai, főként orosz és lengyel zsidó bevándorlók, másrészt a 1 The 150 richest cities in the world by GDP in 2005, City Mayors Statistics, The 2008 Global Cities Index, Foreign Policy, A rangsort az egyes települések globális értelemben vett gazdasági, társadalmi, kulturális, információs és politikai jelentősége alapján számítják. 3 Érdekességként megjegyzendő, hogy többek között felmerült a Herzliya név is, mint lehetőség (mely később Tel-Avivtől alig pár kilométerre, északra meg is valósult), ám a többség végül a Nahum Sokolow-féle Herzlfordítás címére szavazott. A Tel-Aviv (tavasz dombjai) szóösszetételt Ezékiel könyvéből kölcsönözte Sokolow, ily módon kifejezve az újjászületést (Aviv a tavasz) a történelmi területen (Tel olyan területet jelöl, ahol sok évszázados romok találhatóak a föld mélyén), melyre Herzl is utalni szándékozott az Altneuland (magyarul: Ősújország) című művével. 1

2 várost. 5 A britek térnyerésével párhuzamosan visszavonulni kényszerülő törökök rendelkezései Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról szomszédos arabtöbbségű Jaffából kiköltözők személyében. Az állandó bővülés ellenére viszonylag gyorsan sikerült kiépíteni a város vízhálózatát, s rövidesen óvoda, valamint általános és középfokú iskola is létesült Tel-Avivban. A település eredetileg öthektáros alapterülete újabb földek felparcellázásával, valamint néhány, már korábban létesült jaffai zsidó külvárossal, köztük az 1887-ben alapított, ma egyfajta művésznegyednek számító Neve Tzedekkel való egyesülés okán, 1914-re meghúszszorozódott. Három évvel később, az első világháború eseményei alapján Palesztina igazgatását egyre inkább elveszíteni látszó török porta kettős lépésre szánta el magát: egyrészről megtiltották az önálló jogállású településként el nem ismert Tel-Aviv további terjeszkedését, másrészt rendeletet adtak ki Jaffa túlzsúfoltságának kezelése érdekében, mely valójában a zsidó lakosság kiűzetését jelentette. 4 Így bár Tel-Aviv fejlődése földrajzi értelemben korlátokba ütközött, a bevándorló és letelepedni vágyók köztük európai, észak-amerikai, kisebb részben észak-afrikai és jemeni, valamint a központi igazgatás rasszista törvénye alapján hirtelen nagy számban palesztinai zsidók aránya jelentősen felduzzadt, 1920-ban már több mint 2000-en lakták a bár részben hatálytalanodtak, a palesztinai zsidók és arabok közötti ellentétek tovább fokozódtak. A megélhetésüket, társadalmi és politikai súlyukat féltő arabok már nem szívesen adták el használhatatlan, sivatagos, avagy mocsaras földjeiket az egyre nagyobb számban betelepülő zsidók számára, sőt fosztogatni, zaklatni, támadni kezdték azok nehéz munkával virágzóvá tett településeit. Az egyre mélyülő válság közepette kétkulacsos politikát folytató brit adminisztráció az oszd meg és uralkodj elv értelmében kívánta konszolidálni, illetve uralma alá hajtani a területet, e tevékenység ellenben a konfliktus eszkalálódását, az összecsapások sűrűsödését hozta május 1-jén zsidóellenes felkelés robbant ki Jaffában. Az arab csőcselék sokakat lemészárolt, szabadon fosztogatott és pusztított, minek következtében 1925-re a város zsidó lakossága többnyire elmenekült, jórészt a szomszédos Tel-Avivban új otthonra találva. 7 A mindössze 15 évvel korábban alapított, kertvárosnak szánt település lakóinak száma ily módon pár év leforgása alatt főre emelkedett, mely párosulva a brit gyarmatosítóktól 4 The New York Times Current History. The New York Times Co (Google Books) 167. o. 5 Noah Kosharek: Tel Aviv-Jaffa population hits all-time high of 391,300, Haaretz, January A bevonuló britek tevékenységéről részletesen lásd: Martin Gilbert: Izrael története, Pannonica, Bp, From Spring Hill to independence, Jewish Virtual Library,

3 kivívott jogi és politikai státusszal, valamint a megnövekedett gazdasági jelentőséggel, regionális központtá emelte Tel-Avivot Palesztinában. E tendencia révén elkerülhetetlen szüksége támadt egy átfogó településfejlesztési stratégia kidolgozásának, illetve megvalósításának. A kezdeti időszak szabad telekfoglalásos kertvárosi-modellje, melyet még a német építész, A. Treitel fektetett papírra, nyilvánvalóan túlhaladottá vált. Giuseppe Pace megállapítása szerint: A fejlődés ellenőrizetlen jellege miatt, mely a korábbi városrendezési tervtől (vagyis a Treitel-tervtől G. Z.) teljesen függetlenül, csupán egyetlen célt követve a kínálkozó terület kitöltésére összpontosult, az életszínvonal látható visszaesését okozó városi túlterjeszkedés következett be. 8 Ennek elkerülése érdekében Meir Dizengoff, Tel-Aviv első polgármesterre 1925-ben felkérte a skót származású Patrick Geddest, hogy az eredeti elképzelések, valamint a potenciális adottságok figyelembevétele mellett dolgozzon ki egy részletes fejlesztési stratégiát. A dokumentum még az év végére elkészült, a Körzeti Városfejlesztési Bizottság azonban csak két évvel később fogadta el azt, s a kivitelezéshez szükséges ratifikációra pedig újabb két esztendőt kellett várni. 9 A Geddesterv, mely északon a Jarkon-folyóig, keleten a mai városhatárig, délen Jaffáig, nyugaton pedig a tengerig terjedő területre dolgozott ki átfogó rendezési stratégiát, széles sugárutakkal szabdalt, nagy parkokat, közterületeket, valamint szellősen kiépített lakó-, üzleti- és központi negyedeket tartalmazott. Bár a szakirodalmon belül igen komoly vita kíséri a terv sikerességét, illetve annak tényleges megvalósulását, a skót építész iránymutatásai kétségkívül mind a mai napig felfedezhetőek a megjelölt határokon belül. 10 Hogy mégis miért lehet vitatni a Geddes-terv eredményességét, realizálódását, az egyértelműen Tel-Aviv megállíthatatlan fejlődésével és szétterülésével magyarázható. Ugyan között komolyan kihatott a gazdasági világválság a város innovációjára, különös tekintettel a külföldi tőkével megkezdett projektekre, a harmincas évek elejétől újra 8 Giuseppe Pace: European migration and Middle East urbanization: Tel-Aviv, the first Jewish city, Journal of European Economic History, 1996/ o. 9 Még a brit adminisztrációs időkből megmaradva, az átfogó település- és vidékfejlesztési tervek elfogadása ún. körzeti szinten zajlik Izraelben. E területi egységek önkormányzati jogokkal nem, csak bizonyos közigazgatásifejlesztési hatáskörökkel bírnak. Az illetékes körzeti bizottságokban a nemzeti szintet a kormány, míg az adott fejlesztés lokális oldalát pedig az érintett települési önkormányzat képviseli. 10 Tel-Aviv A study in unplanned developement című tanulmányában (megjelent Helvetius, Special Section: Urbanization, 2002.) Greg Shill hangot ad azon álláspontjának, miszerint Tel-Aviv fejlődése rendre túlhaladta az aktuális és hatályos városrendezési stratégiákat, melyek jelentős részét éppen ezért soha nem lehetett a valóságba átültetni. Más megközelítések ugyanakkor kiemelik: Tel-Aviv mai arculatát még mindig a Geddes-terv, illetve a később arra épülő stratégiák határozzák meg. Lásd: Gideon Biger: An Empire in the Holy Land: Historical Geography of the British Administration in Palestine, , St. Martin's Press, Jerusalem, (Google Book-verzió) 3

4 tömegessé váló bevándorlás nyomán e periódus csak átmenetinek bizonyult. 11 Habár az anyagi lehetőségek szorosabb korlátok közé kerültek, a letelepedni vágyók sokasodása megoldandó feladat elé állította mind a lokális, mind pedig a képlékeny nemzeti hatóságot (vagyis a Jisuv, a palesztinai zsidóság népképviseleti szerveként működő Vaad Leumit, azaz a Nemzeti Tanácsot), még ha a brit mandátumi adminisztráció csekély hajlandóságot is mutatott Tel-Aviv további fejlesztésének támogatására. A kertvárosi arculatot megtartani igyekvő Geddes-terv, valamint a harmincas évek európai antiszemitizmusának, illetve az annak okán a kontinenst hátrahagyni kényszerülő zsidó építészek palesztinai letelepedésének és korai munkásságának egyik legimpozánsabb tel-avivi következménye az ún. Fehér Város. 12 E lakónegyedek több mint 5000, Bauhausstílusban épült lakóházat foglalnak magukban, melyek a harmincas évek elterjedtté nem igazán vált puritán, de mégis modern építészeti irányzata szerint készültek, az éghajlati adottságokat szigorúan követve, kizárólag fehér színre mázolva, kis ablakokkal, közösségi és technikai funkciókat ellátó (melegvizes tartályok elhelyezésére alkalmas) lapos tetővel, valamint nagy és hűvös belső terekkel, terebélyes teraszokkal. 13 A mindössze százéves Tel- Aviv ezen egyedülálló nevezetessége, mint a 20. század kiemelkedő jelentőségű várostervezési és építészeti példája, ban felvételt nyert az UNESCO Világörökségi Helyszínei közé. Visszakanyarodva a harmincas évekhez, a nácizmus európai térnyerése miatt naponta százával érkeztek Palesztinába a zsidó menekültek, akiket legegyszerűbben a városokban, köztük a dinamikusan fejlődő Tel-Avivban lehetett elhelyezni. Miközben az öreg kontinensen tombolt az antiszemitizmus, a Szentföldön zsidóellenes arab sztrájk- és lázadássorozat robbant ki, amely 1936 és 1939 között három évig lankadatlanul folyva közvetve hozzájárult 11 A harmincas-negyvenes évek zsidó bevándorlói, akik az ún. ötödik Alija-korszak keretében érkezetek Palesztinába, főként Németországból, az ottani náci előretörés végett menekültek el, de sokan jöttek az Amerikai Egyesült Államokból (onnan főként a világválság és a hódító cionista pionírszellem következtében), illetve Kelet-Európából is. A brit mandátumi hatóságok arab érdekeltségeknek kedvező bevándorlási és letelepedési kvótái 1939-ben, a szégyenteljes ún. Fehér Könyvben öltöttek testet. 12 Ez idő tájt vándorolt Palesztinába Joseph Neufeld és Carl Rubin, akik egyaránt a kor kiemelkedő építészétől, Erich Mendelsohntól tanulták meg a szakma fortélyait, de szintén a harmincas években érkezett és a nagy volumenű tel-avivi munkálatokban közvetlenül részt vett Arie Sharon, Shmuel Mistechkin és Shlomo Bernstein, akik pedig a kor divatos Bauhaus-iskoláját követték. A letelepedő építészek névsorát sokáig lehetne még folytatni, hiszen említésre érdemes az egykoron Le Corbusier irodájában dolgozó Sam Barkai, vagy a Párizsban ismert Ze ev Rechter tel-avivi munkássága is. Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage Convention Tel-Aviv, No Tel-Aviv University, March Ron Bernthal: The White City: Tel Aviv and its Bauhaus tradition, Travel Writer's Magazine, September Yael Zisling: Bauhaus architecture, Jewish Virtual Library, UNESCO names Tel Aviv a World Heritage Site, UNESCO (official website) May

5 a palesztinai zsidó urbánus központok megerősödéséhez, hiszen mind kevesebben akartak a sorozatos támadásoknak kitett vidéki telepeken élni, letelepedni. Tel-Aviv népessége, a Jisuv közel egyharmadát magába olvasztva, 1925 és 1940 között re emelkedett, miközben a szomszédos Jaffa összesen lakót számlált. A két város rivalizálása végképp eldőlni látszott, amikor 1938-ban megépítették Tel-Aviv első tengeri és légi kikötőjét. Bár a második világháború során Palesztina nem vált konstans hadszíntérré, hiszen a német előrenyomulás Egyiptom területén megtorpant, Tel-Aviv nem tudta támadások nélkül átvészelni a harcokat: 1940 júliusában az olasz légierő többször is bombázta a várost, mely támadásokban összesen 137-en haltak meg. Miközben Európa-szerte a szövetségesek tudtával milliószámra mészárolták le a zsidókat, a Jisuv helyzete is hirtelen rosszabbra fordult. A britek minden eszközzel ellehetetleníteni próbálták a menekültek bevándorlását, Palesztinapolitikájukkal rendre az arabok számára kedveztek. A szentföldi zsidóság többsége mindezek ellenére támogatta a szövetségesekkel való közös, náciellenes front kialakítását, a háborúban való aktív részvételt, egy mérvadó, terrorcselekmények elkövetésétől sem visszariadó kisebbség ugyanakkor elszánt ellenállásba fogott a brit mandátumi erőkkel szemben. A palesztinai sorsfordító események a negyvenes évek végén következtek be, amikoris a világban érzékeny veszteségeket szenvedő brit korona ENSZ hatáskörbe utalni kényszerült az akkorra már tarthatatlanul válságos mandátumi igazgatást ben tették közé a nemzetközi szervezet Palesztina felosztására vonatkozó tervét, az ún. 181-es számú határozatot, mely alapján (bár az előterjesztés az arab állam megalakulásának elmaradása miatt jogerőre nem emelkedett) május 14-én, Tel-Avivban David Ben Gurion, az első kormányfő kikiáltotta Izrael függetlenségét. A másnap kitörő, több mint egy évig húzódó első arab izraeli háború során a zsidó állam megőrizte szuverenitását, sőt, területét közel 6000 km²-rel még ki is tudta bővíteni. Az ország politikai, gazdasági és kulturális központja eredendően Tel-Aviv lett, később a Knesszet (az izraeli parlament), a kormány és a legfontosabb intézmények székhelyét az eszmei, tradicionális okok miatt kétségkívül megkérdőjelezhetetlen zsidó fővárosba, Jeruzsálembe helyezték át. Az ekkor mindössze negyvenéves Tel-Aviv története, Izrael, a zsidó állam részeként íródott tovább, a Jaffával való egyesülés jegyében rögvest egy kardinális fejezettel kibővülve. A következőkben ezen időszakot tekintjük át, azonban az eddigi kronológiai rendszerezés helyett különböző tematikai egységekre bontva. 5

6 Lakosság Már Izrael Állam megalakulásakor is több mint en lakták a várost 15, e szám azonban az elkövetkező hónapok során meredeken emelkedni kezdett, hiszen a brit adminisztráció megszűntével minden jogi korlátozása elhárult a bevándorlásnak, letelepedésnek. Százával érkeztek a hajók Európából, fedélzetükön megannyi holokauszttúlélővel, de az ellenséges arab országokat hátrahagyni kényszerülő észak-afrikai és közép-keleti zsidók száma is tízezrekre rúgott re Tel-Aviv-Jaffa lakossága megközelítőleg re duzzadt, érdekességként megjegyzendő, hogy az azóta eltelt fél évszázad során azonban drasztikusan lelassult ennek üteme, s a es küszöb átlépése még várat magára. Az Izraeli Központi Statisztikai Hivatal szerint, jelenleg több mint en laknak a városban, mely szám a nyolcvanas évek gazdasági recesszióval, az ingatlan árak fajsúlyos emelkedésével, valamint a megélhetés komoly megdrágulásával magyarázható visszaesését követően abszolút rekordnak számít. 16 Az elmúlt évek adatai alapján az éves növekedés impozáns, 2% feletti értéket mutat. A volt szovjet területekről érkezők es tömeges bevándorlása óta körülbelül azóta már jelentős hányadban állampolgárságot nyert külföldi telepedett meg a városban. Az Izraelbe érkezők többsége származása, illetve családja okán költözik a Szentföldre, ám az ezredforduló óta mind magasabb a gazdasági migránsok, vagyis a munkavállalási céllal bevándorlók részaránya. Rájuk elsősorban a 2000 őszén kitört második palesztin terrorháború 17, illetve az annak hatására bevezetett izraeli biztonsági intézkedések következtében mutatkozó munkaerőhiány miatt van szükség, főként a nagy lélekszámú településeken, valamint azok vonzáskörzetében. Mindezek jegyében könnyen megindokolható a tel-aviv-jaffai lakosságnövekedés újbóli intenzitása: egyrészt számottevő a várost megcélzó belső migráció (főként a fiatal, 30 év alatti izraeliek esetében), másrészt stabilan emelkedő értékeket mutat a külföldi munkavállalók beáramlása (elsősorban a Fülöp-szigetekről és Romániából, kisebb hányadban a volt szovjet terültekről, Indiából és a Távol-Keletről) E hirtelen növekedés a negyvenes évek eleji adathoz képest természetesen a Jaffával való közigazgatási egybeolvasztással magyarázható. Innentől kezdve város alatt már a két település egyesült formáját értjük. 16 Central Bureau of Statistics: Statistical abstract of Israel Geographical distrubution of the population by district, cities, Az ún. al-aksza intifáda legsúlyosabb merényletét, melyben 21 fiatal halt meg, Tel-Avivban hajtották végre június 1-jén, amikor egy öngyilkos mártír felrobbantotta magát a Dolphinarium nevű szórakozóhely bejáratánál. A főként orosz és ukrán tizenévesek életét követelő akción túl, számos egyéb palesztin terrortámadás is érte várost, az utolsó tömeggyilkosságot 2006 áprilisában követték el. 18 Municipality of Tel Aviv-Yafo: Tel Aviv-Yafo in numbers, July

7 Tel-Aviv-Jaffa lakosságának közel 92%-a zsidó, 4%-a arab, míg szintén 4%-ra tehető az egyéb etnikumúak részaránya. 19 Az arab népesség szinte kizárólag a jaffai városrészben, saját közszolgáltatási és kulturális intézményrendszerére, valamint szeparált gazdasági érdekeltségeire építve, a tel-avivi többségtől elkülönülten él. Szintén zárt közösségekben, a város behatárolható körzeteiben élnek a munkavállalási céllal érkező bevándorlók, kiknek szegregációja/önszegregációja az arab lakosságtól eltérően nem történelmi, illetve azokból következő válságtényezőkkel, hanem egyszerű anyagi-pénzügyi okokkal magyarázható. A gazdasági migránsok döntő hányadban segéd-, illetve alacsony jövedelmezésű szakmunkát végeznek, miből következőleg keresetük nem engedi meg számukra a vonzóbb, de lényegesen drágább városrészekbe való átköltözést. 1. térkép A Tel-Aviv-Jaffába érkező bevándorlók letelepedésének valószínűsítése 2. térkép A Tel-Aviv-Jaffába érkező külföldi munkavállalók lakhelyi koncentrációja Forrás: Tel-Aviv-Yafo city profile Main issues Az 1-es számú térkép két tényezőre hívja fel a figyelmünket: egyrészről megmutatja hogy mely városrészekben több, illetve kevesebb az újonnan bevándoroltak száma, másrészt 19 Central Bureau of Statistics: Statistical abstract of Israel Localities, population and density per sq. km. by selected districts,

8 ennek tükrében behatárolja Tel-Aviv-Jaffa tehetősebb, középosztálybeli, valamint lemaradó, szegényesebb körzeteit. A prosperitás főként a város északi, tengerparti, illetve a Ramat Gannal és Givatayimmal határos keleti negyedeire jellemző. A beruházások döntő többsége e városrészekre összpontosul: a tengerparton elsősorban a turisztikai fejlesztések, valamint a magas árfekvésű lakóházak építése számottevő, a Jarkon folyón túl eső Ramat Avivban gomba módra nőnek a modern lakónegyedek, míg a város keleti, északkeleti kerületeiben pedig vegyesen zajlanak üzleti és kommunális innovációs projektek. Ellenben a déli körzetek, leszámítva a jellegéből fakadóan közkedvelt Neve Tzedeket, leszakadni látszanak, vagy talán helyesebb megfogalmazás az, hogy vannak városszociológiai értelemben átalakuló, lakossági összetételüket tekintve megfiatalodó, s éppen ezért más, nem infrastrukturális, sokkal inkább közösségi, szubkulturális értelemben fejlődő, vonzóvá váló negyedek (pl.: Florentin), illetve vannak kétségkívül marginalizálódó, az ott lakók jövedelmi, valamint társadalmi státusz szintje szerint folyamatosan romló városrészek (Yad Eliahu, Shekunat Shapira, Neve Shaanan, Hatikva, Kiryat Shalom, illetve Jaffa belső kerületei). Még egyértelműbben tudjuk beazonosítani a város leszakadó, vagy legalábbis olcsóbb, megfizethetőbb, s emiatt többnyire az alacsony jövedelműek által keresett negyedeit, ha a külföldi munkavállalók lakhelyeinek koncentrációira összpontosítunk (2-es számú térkép). Az elsősorban idősgondozásból, kiskereskedésből, valamint különböző szak- és segédmunkákból élő fülöp-szigeteki, távol-keleti, indiai, román és afrikai bevándorlók aránya különösen magas a régi és az új buszállomás, valamint a déli vasúti pályaudvar környéki lakóközösségen belül. 8

9 3. térkép Tel-Aviv-Jaffa lakosságának jövedelmi státusza 4. térkép Háztartások Tel-Aviv-Jaffában legalább egy 65 év feletti lakossal Forrás: Tel-Aviv-Yafo city profile Main issues Az arab etnikumúak, valamint az alsóbb társadalmi státuszcsoportba tartozó gazdasági migránsok szegregációján túl, szintén zárt közösségben, elkülönülten élnek az ortodox vallásos, ún. háredi zsidó családok, többségük már nem is Tel-Aviv-Jaffa közigazgatási határain belül, sokkal inkább Bnei Brakban. Ide kívánkozik annak megemlítése is, hogy az Izrael-szerte több városban jellemzően kimutatható askenázi mizrahi (szefárd) lakossági blokkosodás Tel-Avivban nem számottevő, habár a szűk, hangulatos utcáiról és sajátságosan egyedi házairól ismert jemeni negyedben élők döntő hányada, származását tekintve mind a mai napig keleti zsidó. A város korfáját elemezve azt mondhatjuk, az állami adathoz képest (28,3 év) Tel- Aviv-Jaffában több mint öt évvel magasabb (33,9 év) az átlagéletkor. 20 A 4-es számú térképre pillantva szembetűnő, hogy az idősebb tel-avivi lakosok többsége a Jarkon folyó és a Dizengoff sugárút közötti jómódú, felső-középosztálybeli lakókerületekben él. A fiatalabb 20 Municipality of Tel Aviv-Yafo: Tel Aviv-Yafo in numbers i.m. 9

10 lakosság három városrészbe összpontosul: északon, Tel-Aviv legmodernebb negyedeiben a tehetősebbek, délen, az infrastrukturális értelemben előbbitől jóval elmaradó, az önálló életvitel megteremtésének szempontjából azonban nemcsak alkalmas, de vonzó körzetekben többnyire átlagos jövedelműek, míg a délkeleti részeken főként alacsony keresetűek laknak. A város lakosságának jellemzőit vizsgálva, végül pár mondatban a tel-aviv-jaffai munka- és jövedelemszerzési lehetőségekről. Az aktív lakosok számaránya közel fő, a munkanélküliségi ráta 7%, tehát fő körül mozog. Az átlagos jövedelem majd 20%- kal magasabb a nemzeti szintnél, ugyanakkor a megélhetés is jelentősen drágább Izrael más régióihoz képest. Ami mégis vonzó és éppen ezért belső migrációt gerjesztő főként a fiatalabb generációk esetében az a munkaerőpiacon mutatkozó állandó kínálat, mely egyrészről következik a folyamatos fluktuációból, másrészt a Tel-Aviv-szerte zajló differenciált beruházásokból, illetve a város pénzügyi, szolgáltatási, kulturális és turisztikai központ-jellegéből. A jelentősnek mondható be- és kiáramlás (megközelítőleg 1300 be- és 950 kiköltöző 21 ), valamint a magas ingatlanárak miatt az izraeli átlaghoz képest Tel-Aviv- Jaffában hangsúlyosan számottevő a bérlakások, illetve az albérletben élők aránya (52%). 22 Háztartások Tel-Aviv-Jaffában több mint épület található. Ezek közül megközelítőleg különböző típusú lakóház, míg majdnem re tehető a szolgáltatási (42%), üzleti (31%), ipari (13%) és egyéb (14%) célokat szolgáló építmény. 23 Csak 2006-ban 1567 építkezési beruházás indult a városban, melyek közül 1196 még az évben be is fejeződött. 24 A tel-avivjaffai lakóházak átlagos nagysága 77,3 m², egy lakosra több mint 36 m² jut. 21 Uo. 22 Rishon LeZionban csak 20%, Asdodban 25%, Jeruzsálemben 37%, Haifában 39%. 23 Construction in Israel , Israeli Central Bureau of Statistics, Statistilite, No Municipality of Tel Aviv-Yafo: Tel Aviv-Yafo in numbers i.m. 10

11 5. térkép Egy főre eső lakterület/m² Tel-Aviv-Jaffában 6. térkép Egy háromszobás lakás ára Tel-Aviv-Jaffában 7. térkép Egy háztartásban élő személyek száma Tel-Aviv-Jaffában 11

12 A lakóingatlanok átlagos értéke Tel-Aviv-Jaffában új sékel (megközelítőleg 50 millió Ft), mely Izraelben a legmagasabb, míg Jeruzsálemben is körülbelül új sékellel kevesebb. A városban épülő lakások többsége legalább négy szobás, habár a magas árak miatt az izraeli tendenciákkal ellentétben egyre kellendőbbek a kisebb, két-három szobás otthonok. Mind a saját tulajdonú, mind pedig az albérleti lakásokban 0,8 fő jut egy szobára, mely az átlagosnál alacsonyabb értéknek számít (Jeruzsálemben ugyanez az arány 1,1 fő, Haifában 0,9). 25 Területfelosztás, turizmus, infrastruktúra, tömegközlekedés Tel-Aviv-Jaffa közigazgatási területe 51,76 km², a népsűrűség nagyjából 7200 fő/km². 26 A város területének 31%-át lakónegyedek, 25%-át utak és parkolók, 20%-át parkok és zöldövezetek, 7%-át ipari és bevásárlóközpontok, 6%-át középületek, 3%-át irodák, 2-2%-át pedig szállodák és szórakozóhelyek, valamint mezőgazdasági ültetvények adják (egyéb 4%). 44 nagyobb hotel (köztük az Astoria, a Hilton, a Concordia, a Dan International, a Sheraton és a Plaza nemzetközi szállodalánchoz tartozók) és számos kisebb panzió található a városban, összesen 5685 szobát biztosítva. Évente megközelítőleg fizetővendég fordul meg Tel-Aviv-Jaffában, 60%-uk külföldi turista. Az éves vendégéjszakák száma meghaladja et. A turisztikai beruházások üteme lineárisan emelkedő tendenciát mutat, az elmúlt évek során különösen sok hotel épült a Tel-Aviv és Jaffa határán fekvő, Neve Tzedek és a Charles Clore park közötti tengerparti sétányon. A közlekedési infrastruktúrára áttérve, összesen 830 kilométernyi útszakasz kígyózik szerte a városban, melyek minősége a százas skálájú PCI-indexen 71-es értéket kapott ban. Közel 400 rendőrlámpás kereszteződés működik, s hasonlóan magas a körforgalmas megoldások száma is. A főutak többsége kétirányú, a nagy forgalmú mellékutak többségét egyirányúsították, illetve párhuzamos alternatívával látták el. Tel-Aviv-Jaffa fontos közlekedési csomópont a nemzeti úthálózat tekintetében: az 1-es számú autópálya-minőségű díjmentes főút Jeruzsálem, a 2-es Haifa, a 3-as pedig Asdod felé indul ki. 54 közúti és 42 gyalogoshidat adtak át eddig. A tömegközlekedés tekintetében nagy volumenű beruházásokat (innercity vasúti vonal kiépítése a Tel-Aviv metropoliszon belül, valamint földalatti kialakítása) tervez a városvezetés (utóbbi megvalósítására kevés lehetőség mutatkozik). Körülbelül Construction in Israel , Israeli Central Bureau of Statistics i.m. 26 Central Bureau of Statistics: Statistical abstract of Israel i.m. 12

13 regisztrált gépjármű van Tel-Aviv-Jaffában (a háztartások mindössze 56%-ában), az ingázó és az átmenő forgalom azonban különösen megnehezíti a közlekedés folyamatosságát. Haifával ellentétben a tömegközlekedés mely szinte kizárólag autóbuszokra korlátozódik szombaton szünetel. Hasznos kiegészítő megoldást biztosítanak a magán-, illetve vállalkozói csoportok kezében lévő serutok (taxibuszok), melyek részben irányított, részben rendelés alapú célforgalmúak. A kötelezően fehérszínű taxik száma rendkívül magas, megállapodás szerinti tarifával működnek. A Tel-Aviv-Jaffa irányában folyó, illetve onnan kiinduló távolsági tömegközlekedés vasúton, illetve autóbusz, valamint serut és taxi igénybevételével közúton zajlik. A városnak három vasúti megállópontja és két buszállomása van. A gépjárműves közlekedés komoly fennakadásokat indukál utcai parkolót alakítottak ki, továbbá 390, többnyire őrzött, összesen helyet biztosító parkoló működik. A tel-avivi Sde Dov légikikötő évente es forgalmat bonyolít, a Ben Gurion nemzeti repülőtér 20 percnyi autóútra van, közvetlen vonat- és autóbusz-csatlakozással elérhető. Zsidó világváros a 21. században A Globalization and World Cities Study Group and Network (GaWC) egy-egy város globális értelemben vett gazdasági, társadalmi, kulturális, információs és politikai jelentősége alapján felállított rangsora szerint Te-Aviv-Jaffa beta+ megjelölést kapott, mely kereskedelmi és gazdasági központoktól távol eső földrajzi elhelyezkedése, valamint a konstans muzulmán izraeli regionális ellenségeskedés tükrében kimagasló besorolásnak számít. Ennél is hangsúlyosabban kezelendő azonban Tel-Aviv-Jaffa gazdasági teljesítőképessége, hiszen közel 100 milliárd dolláros éves GDP-je messze a legmagasabb a régióban, sőt felülmúlja többek között Cleveland, Pittsburgh, Bangkok, Szentpétervár, Stockholm, Berlin, Athén, Manchester, Hamburg, Torino, Lyon, s még sok egyéb világváros hasonló mutatóját (Budapest, Tel-Aviv éves GDP-jének alig felét produkálja ötszörös nagysága ellenére). Mindezek alapján elfogultság nélkül állíthatjuk: 1906-ban, amikor azon bizonyos zsidó családok kiköltözve Jaffából egy új kertváros felépítését tűzték ki célul, valójában a zsidóság történetének egyik legdicsőségesebb tettét hajtották végre. Száz év alatt a pártucatnyi házból álló, szegényes településből igazi világváros fejlődött, amely elszigeteltsége ellenére vitathatatlan globális jelentőségre tett szert. 13

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

IZRAEL. A bevándorlók országa

IZRAEL. A bevándorlók országa IZRAEL A bevándorlók országa Fekvés A Földközi-tenger partján az arab világ afrikai és ázsiai része közé ékelődő kis ország kiterjedése kevesebb, mint 22 ezer km 2. Palesztin autonóm területe 5997 km

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Tárgyjegyző: Dr. Nagy Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens (A/4 ép. 11.sz.) Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

IZRAELI HÍRLEVÉL. Hamasz természetesen más indokkal ugyancsak elutasított.

IZRAELI HÍRLEVÉL. Hamasz természetesen más indokkal ugyancsak elutasított. IZRAELI HÍRLEVÉL א גּ ר ת מ י ש ר א ל Newsletter Israeli Szerkeszti: Halmos László makojeruzsalem@gmail.com SKYPE: halmos.laszlo 2009. január 9, péntek A friss információk az izraeli televízió- és rádióállomásoktól,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében 1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében Abstract I analyze Békés county related data of Szent István University

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Veszprém fontosabb jellemzői a Királynék Városa megyeszékhely, regionális alközpont egyetemváros kulturális,

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben