agrárium 23. évf. 2013/9. szeptember Ára: 499 Ft

Átírás

1 23. évf. 2013/9. szeptember Ára: 499 Ft

2

3 Tisztelt Olvasó! Idén ismét viták kereszttüzébe került a hazai agrárgazdaság szerepe a nemzeti össztermék elôállításában. Abban igazából minden szakember, kormánytisztviselô, pártpolitikus egyetért, hogy 2013-ban növekedni fog az élelmiszerágazat teljesítménye, de hogy ez mekkora is lesz, arról erôsen megoszlanak a vélemények. Van, aki százalékos bôvülést jósol, mások szerint lehet az 20 is. Egyáltalán nem mindegy, melyik prognózis jön be, mert a tavalyi katasztrofális bázis után egy valóban jobb teljesítmény akár 1,5 2 százalékkal is feljebb húzhatja a magyar GDP-t, ami összgazdasági szinten igenis komoly tényezô. Az mindenesetre tény, hogy az eredeti kormányzatpolitikai elképzelések szerinti mezôgazdasági teljesítménynövekedés biztosan nem az év eleji tervek szerint alakul majd az idén. A 4,67 millió tonnás 2013-as búzatermés mennyisége önmagában ugyan bô harminc százalékos javulást jelent a tavalyi szerény eredményhez képest, ahogy a korai zöldségek és gyümölcsök felhozatala is mintegy 20 százalékos teljesítménynövekedést mutatott még június végén. A klasszikus agrártermelési ciklust azonban lényegében derékba törte a nyár közepén beköszöntô, aszállyal terhelt hôség, egyes táblákon százszázalékos kiesést okozva. A csaknem 1,156 millió hektáron elvetett kukorica országos hozama biztosan jelentôsen elmarad az év elején várt 8 millió tonnától, ahogy a napraforgó és a nyár második felére, illetve ôszre beérô gyümölcsök, zöldségek hozama is lényegesen szerényebb lesz az elôzetesen remélt mértékektôl. Mindez hatással lesz mind az állattartás, mind az alapterményekhez kapcsolódó összes ágazat árviszonyaira is. Közben pedig lényegében áll a gabonapiac. A termelôknek most éppen nem sietôs: a kormányzat elérte ugyanis, hogy az idén a regisztrált gazdaságok október 15. után megkaphassák az idei évre járó, de elvileg csak jövôre fizethetô területalapú támogatások 50 százalékát, így többségüknek lesz elegendô tartaléka ahhoz, hogy a terményt ne kelljen sürgôsen piacra dobniuk. Eközben viszont a nagy felvásárlók szállítási kötelezettségeihez szükséges, elôre szerzôdött áru azért mégis megfordult a piacon. És közben csendben számolgat mindenki. Szinte hihetetlen: üzletipiaci értelemben igenis agrárbéke van. Még ha kissé furcsa is. Kamara 4 Ismét itt az adatszolgáltatások ideje 5 Még igen sok a gyomlálnivaló Növénytermesztés 7 Ritka forint sûrû búza OMÉK melléklet 19 Az agrármarketing kihívásai 24 Fókuszban a magyar áru 26 Ôszi búza fajtakísérleti eredmények összefoglalása Szántáselmunkálás, magágykészítés 36 A sertéstartás alappillérei 38 A hazai genetikai potenciál megôrzése és kihasználása 42 A bioüzemanyagok támogatására szólítanak fel a V4-ek gazdái tartalom Tartalom Kertészet 46 Kelendô a kertészeti támogatás Szôlészet-borászat 48 Nincsenek átlagos évjáratok Európai Unió 50 Új KAP, új prioritások Baromfi 52 Baromfiágazatunk I. féléve Agrárképzés 54 Agrár-felsôoktatási tapasztalatok Agrárenergetika 56 Fagymentesítés hôenergiával Kaleidoszkóp

4 4 Kamara Ismét itt az adatszolgáltatások ideje Segít a kamarai tanácsadó! A következô idôszakban több fontos határidôt is szem elôtt kell tartaniuk az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásban (AKG) részt vevô gazdálkodóknak. Az érintetteknek komoly de a termelést megkönnyítô és pontosító adminisztrációs feladatot jelent a célprogramok elôírásai szerinti gazdálkodás egyes lépéseinek rögzítése a Gazdálkodási Naplóba (GN). Ennek 2012/13-as gazdálkodási évre vonatkozó adatait elektronikus úton (web-gn), a NÉBIH honlapján ( keresztül kell benyújtani 1. és november 30. között. Változatlanul az Általános Nyomtatványkitöltô Programot (ÁNYK) kell használni, s mindenképpen le kell tölteni a NÉBIH honlapjáról az új web-gn verziót (GN 2012/ /2.0 verzió). A z adatszolgáltatás a fentieken túl teljesíthetô külön, elektronikusan vezetett gazdálkodási naplók xml formátumban történô közvetlen beküldésével is. A web-gn benyújtásához ügyfélkapus regisztráció vagy meghatalmazott közremûködése szükséges. Az elektronikus ügyintézésben kevésbé jártas gazdálkodók ebben az esetben is kérhetik a kamarai tanácsadók segítségét. A beküldés akkor sikeres, ha két üzenetet kap az ügyfélkapus tárhelyére (vagy fiókjába). Az elsôt a magyarorszag.hu ügyfélkapuja küldi. Ez azt tartalmazza, hogy a feladott nyomtatványt továbbították a NÉBIH felé. Ezután a NÉBIH rendszere fog egy visszaigazolást küldeni. Idén a web-gn adattartalmában lényegi változás nem várható. A gazdálkodó általános alapadatait a gazdálkodási napló fôlapján (GN00), a gazdaságra vonatkozó adatokat pedig a GN01 összesítô adatlapon kell rögzíteni. A kötelezettségvállalással érintett, egybefüggô területek alapadatait az elektronikus napló GN02 (szántó), GN03 (gyep), GN04 (ültetvény), GN05 (nádas) lapjai tartalmazzák, attól függôen, hogy melyik célprogramba tartoznak. Az elmúlt gazdálkodási évtôl kezdôdôen a Nyilvántartás növényvédô szeres kezelésekrôl adatlap (GN10) kitöltése is kötelezô eleme a web-gn-nek. Gazdálkodási napló esetében a határidôn túli adatszolgáltatásra nincs lehetôség. A határidôn túli adatszolgáltatás szankciókkal jár. A kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott büntetés mértéke az elmúlt évekhez képest alacsonyabb, ez az adott évi kifizetés 15%-a. Azoknál a célprogramoknál pedig, ahol a tápanyag-gazdálkodási terv is elôírás (szántó, ültetvény), a késedelem további 15%-os levonást vonhat maga után. Az AKG-programban résztvevôknek 30-ig vagy az ezután betakarított fônövény esetében a betakarítást követôen haladéktalanul el kell készíteniük a következô gazdálkodási évre (2013/2014-re) vonatkozó tápanyag-gazdálkodási, illetve földhasználati tervet is. Ehhez nagy segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ingyenes szolgáltatása, a vetésszerkezet-kalkulátor, amely az akg.agrarkamara.hu weboldalon érhetô el. A tervezô alkalmazásával az utolsó évben biztosítani lehet a fônövények célprogramban elvárt vetésszerkezetét, így megelôzhetô, hogy az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatás 3 60%-kal csökkenjen. A szántó és ültetvényes célprogramokban részt vevô gazdálkodóknak az utolsó évben ügyelniük kell arra is, hogy 1. és augusztus 31. között záró, ún. bôvített talajvizsgálatot kell végezniük vagy végeztetniük a támogatásba bevitt területükön, azaz a program elején lemért, kötelezettségvállalással érintett, egybefüggô területeken. (A bôvített talajvizsgálat a következô paraméterekre terjed ki: talaj ph, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO 3, P 2 O 5, K 2 O, NO 2 +NO 3, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu). A mintákat 5 hektáronként, az elsô évivel megegyezô helyen kell begyûjteni. A talajvizsgálatot csak a meghatározott vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkezô talajlaboratóriumok végezhetik el. Ezek listáját a kamara honlapján, az agrárkörnyezetgazdálkodás menüben is megtalálható 143/2013. (VI. 26.) IH-közlemény tartalmazza. A talajminták leadásáról a laboratórium átvételi igazolást állít ki, amelyet az MVH a vállalt célprogram elôírásainak ellenôrzésekor a talajlaboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként elfogad. Fontos a talajmintavétel végrehajtása, hiszen ennek hiányában a kötelezettségvállalással érintett egybefüggô területre jutó éves támogatás 15 30%-kal csökkenhet. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Sztahura Erzsébet, szakértô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

5 Kamara 5 Még igen sok a gyomlálnivaló Lapunk szeptemberi számában folytatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetôségének bemutatását. Jelen cikkünkben Zászlós Tibor, mezôgazdaságért felelôs országos alelnököt kértük, hogy foglalja össze a magyar mezôgazdaság legsürgetôbb feladatait és ebben az új Agrárgazdasági Kamara szerepét. Z ászlós Tibor ban született Budapesten. Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnök diplomát, majd Gödöllôn külgazdasági szakmérnöki oklevelet. Elsô igazi szakmai megméretést igénylô munkahelye az Annamajori Célgazdaság, ahol fôállattenyésztô, majd fôagronómus, végül a cég ügyvezetô igazgatója tól a Mezôfalvai Zrt. igazgatóságának tagja, majd elnöke, 1999-tôl a részvénytársaság vezérigazgatója és 2003 között a Hereford, Angus és Galloway-tenyésztôk Egyesületének elnöke tôl a Húsmarhatartók és Marhahús-termelôk Országos Szövetségének elnökségi tagja óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, jelenleg az MKK Dékáni Tanácsadó Testületének tagja. Évek óta tevôleges végrehajtója az ún. fenntartóható mezôgazdasági gyakorlatnak. Mint egy hazai agrárnagyvállalat vezetôje és mint a NAK mezôgazdaságért felelôs országos alelnöke, miket tart a magyar legégetôbb problémáinak? A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év egyik legnagyobb problémájának tartom a szövetkezések, sôt a szövetkezésekhez vezetô szerves fejlôdés kialakulásának a hiányát. Ez a kérdés ugyanis nem kerülhetô meg. Amíg ebben nem sikerül lépni, addig a gazdák, a gazdálkodók nagyon egyedül maradnak. Ezt jól bizonyítja az idei év is, amikor az elôzô évek növénytermesztési felvásárlási árai hirtelen zuhanni kezdtek, ami nem egészen indokolt, hiszen az aszály miatt még közepes termés sincs. A Vidékfejlesztési Minisztérium, bizonyos kormányzati intézkedések és az NAK együttesen is kevés ahhoz, hogy pótolni tudják azt a gazdaszövetkezést, amely biztosítaná a védelmet. Nyugaton bizonyos óriáscégek szövetkezeti alapon szervezôdtek, így nôttek naggyá, és jelenleg is szövetkezeti szervezet vagy csoportosulások formájában mûködnek. Nekünk pedig a nyugati piacokon ezekkel a multinacionális szövetkezetekkel kell versenyre kelnünk oly módon, hogy a mi gazdáink a szövetkezés gondolatát még nem tették magukévá. A mezôgazdasági szövetkezésnek a világban háromféle módja létezik. Az egyik fôként a déli féltekén gyakori. Ott azt mondják a gazdáknak, hogy szövetkezzetek, és ha szert tesztek 100 egységnyi haszonra, akkor az állam még hozzátesz 100 egységet. Jól mûködô nagy mezôgazdasági szövetkezetek, szövetkezések jöttek így létre például Új-Zélandon. Különösen Kelet-Európában jól ismerjük a szövetkezésnek egy ettôl egészen eltérô, erôltetett módját. Sokan vannak, akik még emlékeznek erre, ezért ez óriási ellenérzéseket kelt idehaza. Marad tehát a harmadik út: a szerves fejlôdés. Nyilván az amerikai farmerek is elsôsorban és kizárólag a saját munkájuk hasznát nézték és nem szerettek volna azon másokkal osztozkodni, csakhogy az élet, a nagy szövetkezô az idôjárási, közgazdasági és piaci anomáliák sorával rájuk kényszerítette. Az évek során belátták: ha összefognak, többen erôsebbek lesznek. Európa néhány országában ugyanakkor az a gyakorlat, hogy ilyen klimatikus és piaci viszonyok esetén az államok a gazdálkodók hóna alá nyúlnak, és mérséklik a veszteségeiket. Ha pedig a gazdálkodók azt látják, hogy meg tudnak élni anélkül, hogy szövetkeznének, akkor sokkal nehézkesebben fog kialakulni ez a szerves fejlôdés. A megoldás véleményem szerint az elsô és a harmadik variáció ötvözése lenne, amire volt is és ma is van törekvés a szövetkezeti támogatás biztosításával. Ugyanakkor rendszeresen tárgyalok gazdálkodókkal és szövetkezeti vezetôkkel is, és azt tapasztalom, hogy ezzel nem akarok senkit megbántani jó néhányuk legfôbb célja az állami támogatások megszerzése és valamilyen módon való elköltése, nem pedig a szövetkezet szisztematikus építése. Ezt azok a szövetkezeti tagok is megerôsítik, akik benne vannak: van egy szövetkezetünk, mégsem tudunk elôrelépni, a szövetkezetünk nem tud kellô védôhálót biztosítani, nem kellôen innovatív, a fejlôdése lelassult stb. Ebben kell valahogyan az Agrárgazdasági Kamarának is irányt mutatni, hogy az erre szánt pénzek valóban a szervezet építésére legyenek elköltve. A másik nagy kérdéskör az alkalmazkodás a változó és mindinkább szélsôségesbe forduló idôjárási, klimatikus viszonyokhoz. Ez a növények vonatkozásában nemcsak a genetikai lehetôségek fejlesztését jelenti, hanem azt is, hogy a gazdák alkalmazzák a vízmegôrzéses talajmûvelési technológiákat. Nem vagyok a forgatásos talajmûvelés ellen, mert bizonyos esetekben az is szükséges, de amikor látom, hogy áprilisban az ôsszel megszántott terület még nincs lezárva, azt gondolom, hogy az a gazdálkodó máris mm/m 2 csapadékot engedett el a szelek szárnyán, ami igen jól jönne, amikor majd aszályosra fordul az idôjárás. Ennek a kérdésnek a másik megoldása az öntözés. Számtalanszor elhangzik manapság, hogy több víz folyik el az országból, mint amennyi beérkezik, meg hogy ott vannak a tározóink. Arról azonban kevés szó esik, hogy a több millió hektárnyi szántóte-

6 6 Kamara rületünk mennyivel többet hozhatna a vízkapacitás javításával. Hogy milyen nagy mennyiségû vizet tudnánk a víztakarékos technológiákkal megôrizni, illetve a bejövô vizek leszivárgásának biztosításával felfogni. Úgy vélem, több mint 200 mm/m 2 csapadékot tudnánk a talajban megôrizni, felhasználni, ott tartani, ami nagyon sokat jelentene az aszályos idôszakokban. Az Agrárgazdasági Kamara is elsôdlegesnek tartja ezeknek az új információknak, a gyakorlatban már bizonyított technológiáknak a terjesztését, minél szélesebb körben való megismertetését. Ezzel nyilván nem értünk végére az gondjainak Olyan sokat beszélünk manapság a különféle ökológiai lábnyomokról, de elfeledkezünk arról, hogy az Európai Unió és benne Magyarország egy igen kiterjedt bürokratikus rendszerben mûködik, és én egyre többször emlegetem az officiális vagy bürokratikus lábnyomot. Vagyis azt, hogy a gazdát anynyi jogszabály veszi körül, ami már szinte lehetetlenné teszi a szabálykövetô módon való gazdálkodást. A jogszabályalkotók nagyon helyesen törekszenek arra, hogy a jogszabályok megfeleljenek az uniós szabályoknak, a különféle bizottságok ajánlásainak, a magyarországi szabályoknak, harmonizáljanak az elôzôekkel, a magasabb szintûekkel, míg végül számtalanszor kiderül, hogy egyetlen egy dologgal nem harmonizálnak, az élettel! Életszerûtlen jogszabályok tömegét alkották meg az elmúlt több mint húsz év alatt. Az a jogszabály, amelyik feleslegesen korlátozza a termelést, holott megvan hozzá a föld, a tudás, a gépi kapacitás, a piac, az megszüntetendô, de minimum felülvizsgálandó. Csak egy példa: Magyarországon egy munkavállaló legfeljebb 12 órát dolgozhat egy munkahelyen egyhuzamban, azonban azonnal újabb 12 órás munkavégzésbe kezdhet másodállásban, egy másik vállalkozásnál. Vagyis ez a dolgozó szempontjából azt jelenti, hogy akár 24 órán át foglalkoztatható. Vajon akkor kit véd a jogszabály?!? Vagy más: a dolgozóval 7 napra elôre közölni kell, hogy melyik napon milyen munkát fog majd végezni. Nem hiszem, hogy sokan lennének, akik manapság a mezôgazdaságban 7 napra elôre meg tudják mondani, milyen lesz az idôjárás. A legelôn fedél nélkül tartott húsmarhának kötelezôen megépítendô zárt trágyatárolóról már ne is beszéljünk, amit a miniszter úr nagyon helyesen egy tollvonással megváltoztatott, mert megértette, hogy a húsmarhától a legelôn nem szedhetô össze a trágya. A bürokratikus lábnyom tehát legalább akkora károkat okoz, mint a piaci és közgazdasági anomáliák, mert a szabálybetartó emberek számára a munkavégzést, a termelést korlátozza. Nem hinném, hogy bármely társadalomnak is célja lenne egy nem szabálykövetô társadalmi réteg kialakítása. Ezért az Agrárgazdasági Kamara nemcsak hogy együtt tud, hanem együtt is akar mûködni azzal a kormányzati törekvéssel, amely a Darányi Ignác Terv elsô lapjain már ott van: életszerû jogszabályok megalkotása, illetve a életszerûtlen jogszabályok megváltoztatása, megszüntetése. Mindenesetre ebben a kertben még igen sok a gyomlálnivaló. Milyen lehetôségei vannak az új Agrárgazdasági Kamarának? Ami a kamarát illeti, óriási lehetôség a közel 300 ezer fôs tagság, illetve hogy egy termékpálya minden szereplôje le tud ülni egy asztalhoz. Mindaz, amit az Agrárgazdasági Kamara törvényi úton megkapva, a tagság által felhatalmazva végezhet, az az elmúlt évtizedek történelmét tekintve egyedülálló. Ezt a lehetôséget kell minél teljesebb mértékben kihasználnia azokon a területeken, ahol eddig érezhetô volt az erôs, szakmai kamarai szervezet hiánya. Számtalanszor beszéltünk arról korábban, hogy egy erôs, nyugati mintájú agrárgazdasági kamarát kell létrehozni. Ennek a létrehozását eddig különbözô gazdaságpolitikai és egyéb okok akadályozták, de a cél megvolt. A jelenlegi kormányzat volt fogékony arra, hogy ennek megvalósulását tevôlegesen támogassa. Az Agrárgazdasági Kamara számos olyan célt kíván megvalósítani, amelyek a gazdálkodás, a termelés feltételeit javítják, és a gazdák számára olyan munkafeltételeket biztosítanak, hogy a gazda lét vonzó legyen a következô nemzedékek számára is. Hiszen a generációváltás az ban is elodázhatatlan, a gazdák többségét fel kell készíteni arra, hogyan tudja a gazdaságát, az ismereteit zökkenômentesen úgy átadni, hogy az legkevésbé legyen hátrányos a gazdaság produktumára és jövedelemtermelô képességére. Mindezek megoldásával, megvalósításával, a meglévô tartalékok kihasználásával tud a magyar egy virágzó és produktív mezôgazdasággá válni, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemcsak partner kíván lenni, hanem partnere is lesz minden becsületesen dolgozó tagjának. Régi törekvés az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása... Az minden ágazata egyformán fontos, de mivel most az állattenyésztés van mélyponton, ennek a fejlesztése megkerülhetetlen. Azonban lássuk be, hogy míg a nagytáblás, nagyüzemi növénytermesztés már-már külsô irányítással is könnyen elképzelhetô, hiszen minden traktoron ott a GPS, a munkamenet számítógépen keresztül távolról is ellenôrizhetô, akár irányítható, addig az állattenyésztés nem ilyen, az megköveteli a gazda jelenlétét. Ezért az állattenyésztés a vidék népesség-megtartásának, a vidéki munkaerô megôrzésének legfontosabb színtere. A közgazdasági tényrôl nem is beszélve, hogy a nyersanyagok kivitele és a késztermékek behozatala mennyire káros az országnak, és milyen elônyös lenne fordítva. Azt látom azonban, hogy amíg a feldolgozóiparban nem tudunk úgy rendet teremteni, hogy a feketegazdaságot háttérbe szorítsuk, addig nem elôzhetô meg, hogy a szabálykövetô feldolgozók súlyos veszteségeket szenvedjenek, szélsôséges esetben tönkre menjenek. Mindaddig, amíg ez nem sikerül, ezen a téren csak lassú változásra számíthatunk. Az Agrárgazdasági Kamarának nagyon fontos feladata, hogy teljes erejével részt vegyen a gazdaság kifehérítésében és biztosítsa az egészséges, magas beltartalmi értékkel bíró magyar termékeknek, és azok elôállítóinak pozitív listára vételét, amely alapján a széles vásárlóközönség is megismerheti ezeket az élelmiszereket. Az említett módszerekkel és egyéb, akár jogi szabályozással lehet megvalósítani, hogy az élelmiszer-alapanyag elôállításában résztvevôk sokszor fáradtságot nem kímélô munkája, társadalmi és anyagi megbecsülése növekedjék. SzB

7 Növénytermesztés 7 Ritka forint sûrû búza Az országban mintegy 1,1 millió hektáron aratták le az ôszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók egy hektárról átlagosan csaknem 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez várhatóan 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál, s ha az elmúlt 5 év termésátlagát nézzük, ahhoz képest ebben az évben 14 százalékkal termett több. A búza minôsége jó, vagyis az étkezési minôség aránya meghaladja az 50 százalékot. Szintén örömteli, hogy a kalászos gabonánál sem fuzáriumot, sem más gombabetegséget nem tapasztalhattunk. A z ôszi árpából 196 ezer hektárról 4,46 tonnás átlagtermést regisztrálhatunk, ami húsz százalékkal múlja felül a megelôzô évit. Ha itt is az elmúlt 5 év átlagát nézzünk, ami 4 tonna, azt a 2013-as termés 11 százalékkal haladja meg. Ôszi káposztarepcét 190,5 ezer hektárról sikerült betakarítani, a hektáronkénti átlaghozam 2,68 tonna lett. Ez 12 százalékkal múlja felül a 2012-es 2,4 tonnás országos átlagot, ugyanitt az ötéves átlag hektáronként 2,3 tonna volt. A búza legmagasabb termésátlaga Tolna megyében volt, közel 6 tonna, Baranya megyében 5,35 tonna, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 4 tonna hektáronként. Tavaly a betakarított 1,051 millió hektárról 3,74 tonnás hektáronkénti termésátlaggal 4 millió tonna volt az összes ôszi búza termésmennyisége. A megyei adatok alapján ebben az évben az ôszi árpa aratása Nógrád megyében hozta a legkisebb termésátlagot, hektáronként 3,7 tonnát. A legmagasabb termésátlagot Tolna megyében jegyezték 5,3 tonnával hektáronként, kiemelkedô hozamot ért el Fejér megye is, 5 tonna/hektár átlaggal. Csökkenô bevételek A búzaárak 25 százalékkal, 60 ezer forintról 45 ezerre mérséklôdtek tonnánként, az áresés azonban július végére megállt, helyenként elkezdett emelkedni. Ez 25 százalékos felvásárlási árveszteséget jelent. A hazai termelôk helyzetét vizsgálva kiderült, hogy ez idei nagyobb termésátlag kisebb bevétellel jár a gazdák számára. Az egy hektárra jutó termést, az értékesítési árat és a támogatást figyelembe véve 2012-ben az étkezési búzát forintért, 3,7 tonnás átlaggal számolva összesen 240 ezer forintért lehetett eladni. Az idén az értékesítési ár eddig tonnánként 44 ezer forint, az átlagtermés 4,7 tonna, tehát forint hektáronként. Tavaly hektáronként 59 ezer forint földalapú támogatást kaptak a gazdák, az idén várhatóan 66 ezer forintos fognak kapni, ezért a 2012-es hektáronkénti bevétel 299 ezer forint volt a búzánál, míg az idei forint lett. A repce az idei év egyik kiugróan jó hasznot hozó növénye. Egyelôre úgy tûnik, hogy a felvásárlási árak is magas szinten stabilizálódnak. A tavalyi aszályos idôjárás miatt a repce vetése elhúzódott, ezért a vetésterület jelentôsen elmaradt az elôzô évitôl. Globális piac, globális árak Vancsura József, a Gabonatermesztôk Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy Magyarországon összességében 2 és fél millió tonna búzát használunk föl, tehát az 5 millió megtermett búzának a fele általában exportra kerül. Ezért, amikor egy termelô elvet tíz, ötven, ötszáz vagy akár ötezer hektár búzát, akkor tudnia kell, hogy a világpiac éppen érvényes igényeinek kell megfelelni, és azt az árat fogja kapni érte, amit a világpiac diktál. Magyarország soha nem határozhatja meg a búza árát szögezi le Vancsura József. A búza idei százalékos áresése nagyon sok termelô számára azt jelenti, hogy az eladott termény még a ráfordított költségeket sem fedezi. A másik probléma, hogy vevô sincs. A piac búzából ugyanis telített, ráadásul a környezô országokban is igen jó termést takarítottak be. Más kérdés, hogy a magyarországinál gyengébb minôségût. A lényeg azonban, hogy 2013 augusztusában nem keresik a magyar búzát. Meg kell várjuk a nyugateurópai országok betakarításának végét, s csak ezután lehet abban bízni, hogy valamilyen irányba beindul a piac. A takarmánybúza ára ezekben a napokban forint, a minôségi búzáé 42 43, vagyis alacsonyabb, mint az önköltsége. Ezért a következô idôszakban a termelôk közül számosan váltani fognak, és takarmánybúzára térnek át. Mint ismeretes, Magyarországon az idén 4,6 tonna/hektár volt az átlagtermés. Aki az átlagot érte el vagy az alatt teljesített, mert belvíz, aszály, viharkár érte, az ráfizetéssel termelte a búzát. Nekünk termelôknek nem fontos, hogy forint legyen egy kilogramm jó minôségû búza. Nekünk 50 forint körül kell legyen kilogrammja ahhoz, hogy a bôvített újratermelést és a beruházásainkat el tudjuk végezni, és a hiteleinket ki tudjuk fizetni. Ezért bízunk abban, hogy az elkövetkezô idôszakban konszolidálódik a piac, és a most kilogrammonként forintot érô minôségi búza ára 50 forintra emelkedik. Merthogy nekünk hosszú távon búzát kell termelni, s az nem lehet, hogy minden évben ráfizessünk.

8 8 Növénytermesztés Ami az ôszi árpát illeti, jelen pillanatban 40 forint körüli tart. Mivel árpából valamivel több termett és olcsóbban lehet elôállítani, kevésbé volt ráfizetéses, mint a búza. A repce esetében a termelôk hamarabb kötöttek szerzôdést, illetve olajos termelôi csoportokba tömörülve az értékesítés számukra biztosított. Az idei vetés optimális idôben megkezdôdött, s köszönhetôen az utóbbi napok csapadékos idôjárásnak, várhatóan a kelés is az átlagosnál jobb lesz. A termelôk nehézségei A tavalyi aszályt sikeres gabonatermesztôként átvészelô Varga József, szécsényi családi vállalkozó az idei eredményeirôl nem sok jót tud elmondani. Volt 35 hektár ôszi árpám, 15 hektár tavaszi árpám. A 35 hektár ôszi árpa nagyon rosszul sikerült, az átlaghozam 2,5 tonna lett. A 15 hektár tavaszi árpa még gyengébben szerepelt. Egy részét 5 hektárt le sem kellett aratnom, 10 hektárnak pedig 2 tonna lett az átlaga. A hektáronként 2 tonnás repcével sincs mit dicsekedni, különösen, hogy az ára jóval alacsonyabb a tavalyinál. Ami az eddigi értékesítést illeti, az árpát már eladtam 40 ezer forintért tonnáját. A repcére szerzôdésem volt, 102 forintért vették át. Amúgy ennek az ára jelenleg 80 forint körül mozog. Búzám 106 hektáron 4 tonnás átlaggal termett az idén. A 400 tonna egyelôre a magtáramban várja a vevôt, de nincs semmilyen kereslet malmi búzára, s bár három helyre kiajánlottam az árut, eddig még nem kaptam választ. Tavaly egyébként 3 tonna volt búzából az átlagtermésem, idén pedig 4, tehát 30 százalékkal több, tavaly viszont 57-ért ment el, míg idén a legjobb ajánlat 42 forint volt. Ennyiért nyilván nem adtam el, annál inkább sem, mert bôven áll rendelkezésemre tároló. Én is abban bízom, hogy ha az export beindul, és a nyugati tôzsdéken lesznek árak, akkor valamit emelkedni fognak a hazaiak is Tény, hogy egyelôre nincs piac. Tegnap beszéltem jégkárosult gazdálkodókkal. Azt mondták, hogy takarmány minôségût vennének. Malmi nem kell nekik. De árat nem mondtak. Szóval aratás után mindig van, aki odaadja áron alul, mert nincs tárolója. Tôlük most felvásárolták annyiért amennyiért. Amíg ez a készlet tart, nem vesznek. Szerintem szeptember végén, október elején indul meg a hazai piac. Akkor a malmok egy hónapra, negyedévre megint bevásárolnak. visszamegy az ár a tavalyi árszintre. De nem fog visszamenni. Tudomásul kell venni, hogy körülbelül 30 százalékkal több búza termett, mint tavaly, de nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Óriási a túltermelés Oroszországban és Ukrajnában is. Ráadásul az EU-nak is el kell adni az Európán kívüli régiókba minimum 20 millió tonnát. Ehhez jön még az oroszok és ukránok szintén 20 millió tonnája. Ez a hatalmas mennyiség ömlik a mediterrán térségre, s ez az oka annak, hogy a kommersz búza meg az árpa árszintje nem tud emelkedni. Fajtaváltásra volna szükség Én azt látom, hogy nekünk magyaroknak a sima malmibúza-termelést el kell felejteni, mert nincs ára. Ha elô tudunk állítani olyan minôségû búzát, amit a külföldi tésztagyártás igényel, aminek a P/L együtthatója 1 körül van, annak szinte korlátlan a piaca az egész világban. A malmi búza, amire ráálltunk Magyarországon, egyre alkalmas: jó kenyeret lehet belôle sütni. De ilyen kenyeret igazából csak a Kárpát-medencében esznek, más országokban nem. A malmibúza-szükséglet Magyarországon ezer tonna. Egy tizede annak, amit az idén megtermeltünk. Tésztabúzára, kekszbúzára lenne szükség. De annak mások a paraméterei, ahhoz más fajtákkal kellene dolgoznunk. Kellene, de erre hazánkban nincsenek fajták. Ami Gyermelynek kell, azt nem veszik az olaszok, az nekik nem elég jó minôség. A hazai gabonakutató intézeteink nagyon el vannak maradva a fajtanemesítéssel. Nem is értem, miért nem teszünk ebbe több pénzt. Én már évek óta minôségi, célbúzát termelek. Olyat, amit az olasz partnerem elvár tôlem, olyat, aminek az elôállítását megtanultam az elmúlt tíz évben. Ezt a búzát az idén is eladtam az utolsó kilóig, elképesztôen jó áron. A fajtát mellesleg Franciaországból szereztem be. Nekünk a magyaroknak is kellene tudni ilyet nemesíteni. S ha lennének ilyen fajtáink, ehhez technológiánk, akkor a magyar termelôk zömének nem lennének búzaértékesítési gondjai. A környékbeli gazdák számára szinte felfoghatatlan, hogy tôlem naponta és kamionszámra viszik az olasz célbúzát. A múltkor odajött hozzám az egyik szomszéd gazda, hogy nem tudnám-e az övét is eladni. De igen válaszoltam, ha majd ugyanabból a vetômagból és az általam javasolt technológiával termel!. S csak ezt tudom mondani a többieknek is. V.B. Kedvezô tapasztalatok Raskó György agrárközgazdásszal, a lajoskomáromi Gyôzelem Kft. ügyvezetôjével ott folytatjuk, ahol a nógrádi gazdával abbahagytuk, a malmoknál. A malmok válogatnak, mint az a bizonyos felvidéki ember a vadkörtében. Pontosabban csak annyit vesznek meg, amennyi éppen kell nekik, mert így nem kell finanszírozniuk a felvásárlást, miután nulla az esélye, hogy a búzának az ára jelentôsen emelkedjen. Véleményem szerint tavasszal fog emelkedni a búza ára, de csak 5 10 százalékkal. A termelôk nehezen fogadják el, hogy a tavalyi helyett az idén ért veszik meg tôlük a búzát. Ez olyan nagymértékû áresés, amirôl azt gondolja a termelô, hogy így nem maradhat, elôbb utóbb

9 Növénytermesztés 9 AGRÁR-APRÓ HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN! ÁRA: FT + ÁFA

10

11

12 12 Növénytermesztés LEGATO PLUS ôszi gabonagyomirtás kompromisszumok nélkül A gabonák ôszi gyomirtása már évtizedekkel ezelôtt napirenden volt, és az elsô lépéseket a gyártók és a termelôk meg is tették. Akkoriban az ôszi gyomirtás melletti legfôbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt. Természetesen akkoriban csak néhány 10 ezer ha-on alkalmazták, inkább szakmai érdekesség, egy-egy szûkebb régió sajátossága volt. A technológia terjedését gátolta a szûk szerválaszték, a viszonylag magasabb költségszint, a hosszabb finanszírozási igény és a csekélyebb mértékû ôszi gyomosodás. Azóta nagyot változtak a körülmények. A nagy széltippan a legutóbbi országos gyomfelvételezés tanúsága szerint a búza ranglistán már a 3. helyen szerepel és ezzel az ôszi búza legfontosabb egyszikû gyomnövényévé vált. Felszaporodtak mellette olyan tipikusan ôszi gyomok, mint a veronikafélék, viola, árvacsalán és a tyúkhúr, amelyeket a régebbi szakirodalmak a csekélyebb károsítású gyomok közé sorolnak. Jelenleg az egyoldalú vegyszerhasználat és a szûk vetésforgó következtében olyan mértékben elszaporodtak, hogy ôsszel már gyakran bundaként borítják a talajt, rengeteg vizet és tápanyagot vonva el a kultúrnövénytôl. Tavasszal, amikor kiirtásukat megkíséreljük, már javában virágzik tôlük a tábla, a kezelés már alacsony hatékonyságú és nagyon költségigényes. A köztermesztésben lévô búzafajták is nagyot változtak. A jelenlegi vezetô fajtákat alacsonyabb csíraszámmal vetjük nem is beszélve a hibridbúzáról! és terméspotenciáljuk kihasználásához elengedhetetlen a korábbi vetésidô, ami fokozott ôszi gyomosodással jár. Mindent egybevetve itt az ideje a technológiai szemléletváltásnak az ôszi gabonagyomirtásban is, ami az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. Bátran állíthatjuk, hogy a Makhteshim Agan Hungary Zrt. által tavaly ôsszel bevezetett LEGATO PLUS ideális megoldás az ôszi gyomirtásra. A LEGATO PLUS két hatóanyaga, az izoproturon és a diflufenikan kiválóan kiegészíti egymás hatásspektrumát, megbízható védelmet adva a gabonafélék gyakorlatilag valamennyi meghatározó magról kelô gyomnövénye ellen, mint például nagy széltippan, galaj, veronikafélék, viola, árvacsalán, tyúkhúr, ebszékfû stb. Búzában és árpában egyaránt felhasználható, a vetés után, kelés elôtti idôszakban és a már kikelt állományban is. A hômérsékletre nem érzékeny, akár 5 C-on kijuttatva is teljes hatást biztosít. A gyomok részben levelükön, nagyobb részt pedig a talajon keresztül veszik fel a hatóanyagokat, ezért fontos, hogy a kijuttatás idôszakában ne legyenek túlfejlettek. A LEGATO PLUS tartamhatása megbízható, egész ôsszel és a tavaszi idôszakban a gabona záródásáig gyommentesen tartja a területet. Használata során utóvetemény korlátozással nem kell számolni, 3 hónap után bármilyen kultúrnövény biztonságosan termeszthetô. Még tavaszi felhasználás esetén is biztonságosan vethetô utána ôszi káposztarepce, forgatás nélküli talajmûveléssel is. A termelôk számára az is fontos, hogy a LEGATO PLUS kiemelkedôen kedvezô hektár költségen kerül forgalomba, még a tavaszi gyomirtásokkal összehasonlítva is. Az elmúlt évben sokan éppen a LEGATO PLUS kedvezô áron történt bevezetésével döntöttek az ôszi gyomirtás, a gyomkonkurencia korai kizárása mellett. Idei eredményeik egyértelmûen bizonyították, hogy az ôsszel gyomirtott területeken a zavartalanul fejlôdô állományok mindig terméstöbblettel hálálták meg az idôben elvégzett gyomirtást. Akik még nem próbálták az ôszi gyomirtást, ôket arra biztatom, hogy próbálják ki a LEGATO PLUS-t, amivel a siker tervezhetô. Akik már megpróbálták nos ôket nem kell biztatnom, nekik csak azt mondom, hogy idôben rendeljék meg a szükséges mennyiséget A LEGATO PLUS-szal kapcsolatos további információkért keresse területi képviselôinket vagy látogasson el a oldalra. Balczár Zoltán Makhteshim Agan Hungary Zrt.

13 Növénytermesztés 13

14

15

16 16 Ajánlat A versenyképesség megôrzéséhez stabil finanszírozási háttér kell Az elmúlt évben is több külsô kockázati tényezô, mint például a szélsôséges idôjárás befolyásolta a mezôgazdaságban mûködô vállalkozások jövedelmezôségét. A folyamatosan változó piaci környezetben a gazdáknak gyorsan és rugalmasan kell reagálni annak érdekében, hogy termelékenységüket megfelelô szinten tudják tartani. A külsô kockázati tényezôk minimalizálásához pedig fejlesztésekre és beruházásokra van szükség. Ezek különbözô finanszírozási formákkal valósíthatóak meg, de a gyorsaság és a rugalmasság ezen a területen legalább ugyanennyire fontos. Hazánkban a mezôgazdaság átlagosan a bruttó nemzeti termék (GDP) 3 4 százalékát állítja elô, amely az uniós részarány duplája. A fejlôdési lehetôség azonban továbbra is megvan, melyben elengedhetetlen a megfelelô finanszírozási lehetôségek igénybevétele. Az agrárágazat finanszírozása a válság ellenére kiegyensúlyozott, a kockázati megítélés egyes piaci szegmensekben 2008 óta javult. A legkedveltebb finanszírozási formák a mezôgazdaságban p zárt végû pénzügyi lízing konstrukció p kamattámogatott lízing konstrukció forint alapon (a futamidô során a kamat fele visszaigényelhetô) p támogatási idôszakban kölcsön Pénzügyi lízing, kölcsön rugalmas és gyors A pénzügyi lízing, valamint kölcsön, mint finanszírozási forma az agrárvállalkozások számára testre szabottabb és egyszerûbb finanszírozások kialakítására ad lehetôséget. A CIB Lízingnél a mezôgazdasági ügyfélkör finanszírozása hosszú évek óta meghatározó jelentôséggel bír, és stabil szereplôként támogatja mind az új, mind a használt gépek finanszírozását. Partnereink igényeihez folyamatosan alkalmazkodva, a gépberuházási kedvet erôsítve számos finanszírozási megoldással, valamint színes termékpalettával lízing, kamattámogatott lízingkonstrukció, valamint támogatott gép esetén kölcsön konstrukcióval igazodunk az elvárásaikhoz. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a finanszírozói kört tekintve az élvonalban vagyunk. mondta el lapunknak Lakatos Gabriella a CIB Lízing mezôgazdasági gépfinanszírozás üzletág vezetôje. Emellett a CIB Csoport portfolióján belül folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitellehetôséggel is támogatják az agrárvállalkozásokat. Már a beruházás tervezésekor fontos átgondolni, hogy milyen finanszírozási formával érdemes megvalósítani a fejlesztést, és ehhez megfelelô pénzügyi partnert keresni. Szezonalitás a finanszírozásban is A gépek iránti keresletet és az idôszakos beruházási arányt elsôsorban az aratási, vetési szezon, valamint az ehhez kapcsolódó, szintén szezonálisan jelentkezô árbevétel határozza meg, mely hatás idén is érvényesült. A CIB az agrárágazat ciklikusságának megfelelôen igazodik az ügyféligényekhez és lehetôvé teszi a törlesztôrészletek szezonális visszafizetését. Szintén a mezôgazdasági szektor jellegzetessége, hogy az egyes évek teljesítménye rendkívül eltérô lehet, ezért fontos szempont, hogy a finanszírozási konstrukció is rugalmasan igazodjon ehhez. Fizetési nehézségek esetén A mezôgazdaság jövedelmezôségét jelentôs mértékben befolyásolják az idôjárási viszonyok, az utóbbi években bekövetkezett vis major helyzetek számos termelôt nagyon nehéz helyzetbe hoztak. A CIB Lízing az ügyfélkör helyzetét figyelembe véve, fizetési nehézségekkel küzdô partnerei részére lehetôséget nyújt a fizetési kötelezettség átütemezésére, amelyet az esedékes törlesztôrészlet, többnyire az áfa összegével megegyezô, kiemelt törlesztôrészlet, valamint kölcsön esetén a támogatási összeg késôbbi idôpontra történô átütemezésével vagy futamidô-hoszszabbítással valósítanak meg. Fontos számunkra, hogy terhet vegyünk le az ügyfelek válláról, teljes körû információval szolgáljunk a finanszírozási lehetôségekrôl, azok módjáról. emelte ki Lakatos Gabriella. Természetesen nem lényegtelen elem a kedvezô finanszírozási mód, valamint az sem elhanyagolható, hogy amennyiben fizetési nehézségek merülnek fel, vagy egyéb probléma adódik a futamidô alatt, gyors és professzionális segítséget kapjanak tette hozzá a CIB szakembere. További információval és személyre szabott ajánlattal szakértô munkatársaink állnak rendelkezésre: 1024 Budapest, Petrezselyem u CIB24 telefonos ügyfélszolgálat: A hirdetés nem minôsül a CIB Lízing Zrt. részérôl ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése.

17 OMÉK melléklet

18

19 OMÉK Az agrármarketing kihívásai A 76. OMÉK között várja látogatóit a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Az esemény lebonyolítását és szervezési feladatait a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum vezérigazgatóság (AMC), illetve alvállalkozói végzik. A kiállítás a hazai élelmiszer-gazdaság legnagyobb marketingeseménye is egyben. A z Országos Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) Magyarország legnagyobb agrárgazdasági rendezvénye több mint százéves múltra tekint vissza. Hazánk legjelentôsebb agrárseregszemléjének célja a 2011-ben megrendezett jubileumi 75. OMÉK sikerének megismétlése, az eltelt 2 év eredményeinek bemutatása; a fejlett, hatékony, környezettudatos gazdálkodás útjainak megismertetése; a fogyasztók tájékoztatása arról, hogy a magyar termékek szigorúan ellenôrzött folyamatok során jutnak el asztalukra, ezáltal garantált a magasabb minôség és a nagyfokú élelmiszer-biztonság. Reményeink szerint a rendezvényen a vidéki életforma varázsával is elkápráztathatjuk majd a fôvárosiakat közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. E törekvésünket szolgálják különbözô bemutatók, az interaktív attrakciók, a hagyományos ételeket és italokat, népi portékákat kínáló hangulatos árussorok, valamint a színpadi programok és vetélkedôk. Óriási PR- és reklámkampány gondoskodik az OMÉK százezres nagyságrendû látogatottságáról. A rendezvény agrárdiplomáciai szempontból is nagy jelentôségû: a magyar adottságainak köszönhetôen különleges színfolt az Európai Unióban. Számos vezetô agrárpolitikus, miniszter és államtitkár jelenlétére számítunk hazánkból éppúgy, mint a környezô országokból. Véleményünk szerint az OMÉK aktuális üzenetet közvetít mind az agrárszakemberek, az ágazatban tevékenykedôk, mind a városi látogatók felé. Bemutatja az agrárágazat súlypontjait, kiemeli és aláhúzza a vidék és a gazdálkodók országformáló erejét, és megmutatja a mezôgazdaság jövôben követendô irányait mondta Fazekas Sándor. Trendek A protokolláris, illetve a szélesebb közönségnek szóló rendezvények mellett alighanem sok szó esik majd arról is, vajon milyen eszközökkel lehet a hazai alapanyag- és feldolgozottáru-termelés piaci pozícióit javítani. Erre szinte azonnal adódik a válasz: marketinggel. A magyar agrármarketing helyzete pillanatnyilag meglehetôsen sajátos. Adott egy világszerte elismert brand, márkanév: magyar élelmiszer. Ennek azonban a világszerte kôkemény versenyben kell helytállnia, és bizony ebbôl a szempontból nem mindig vagyunk éppen a helyzet magaslatán. A régi szakmai közhely szerint minden marketingre költött pénz fele felesleges kiadás, csak azt nem tudja senki, melyik fele. A kihívás óriási. Drasztikusan változnak a fogyasztói szokások. A Budapesti Gazdasági Fôiskola és Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közös elemzése szerint a fagyasztott termékeken belül a kényelmi típusú készítmények részaránya az Egyesült Államokban meghaladja a 60%-ot, míg Nyugat- Európa országaiban ez 30 40% (a britek vásárolják a legtöbb fagyasztott élelmiszert), a hazai gyártók termelésének pedig jelenleg alig 30%-át adják a tésztafélék, húsos feltétek, félkész- és készételek, illetve mártások, pizzák, gombócok, torták. A fagyasztott húskészítmények között a baromfitermékek vannak többségben. A készételek dinamikusan növekvô szegmense a mélyfagyasztott pizzáké, amelyek lehetnek olasz, azaz vékony tésztás pizzák, vastag tésztás, más néven amerikai típusú pizzák és a kisebb méretû snack termékek. A jellemzôen magyaros ízvilágot keresô fogyasztók körében egyre népszerûbbek az egzotikus jellegû félkész mirelitek is (népszerûek Ázsia, Afrika és Dél-Amerika ízei). Trend az egyadagos, grammos kiszerelésû, valamint az egy-két személyes háztartások igényeit kielégítô csomagolás, nem utolsó sorban pedig az egyéni ízlések kiszolgálása. A gyorsfagyasztott termékek hazai fogyasztása messze elmarad a kilogramm/fô európai átlagtól: a magyar átlag kilogramm, de néhány nagyvárosban és Budapesten eléri a kilogrammot. Mindehhez képest kell a magyar hagyományos ízvilágú termékeknek állniuk a versenyt nem könnyû. Szervezetten Az új kihívásokra a kormányzat jelentôs átszervezésekkel válaszolt. A közösségi agrármarketing és bormarketing feladatokat az Agrármarketing Centrum jogutódaként a Magyar Turizmus Zrt. látja el július 1-jétôl. A Magyar Turizmus Zrt. szakágazati támogatások nyújtására is jogosult. Igazából arról is újraindult a vita, hogy a hazai termékek piaci pozíciójának szervezett javítása mennyire tekinthetô állami feladatnak. Ezzel kapcsolatban dr. Totth Gedeon professzor, a téma egyik legnagyobb hazai tekintélye megjegyzi: A közösségi marketing szükségessége megközelíthetô az állami szerepvállalás szükségességének az oldaláról is. Itt abból indulhatunk ki, hogy az állami szerepvállalással támogatott közösségi agrármarketing jellemzi a fejlett mal rendelkezô országokat, elég, ha csak a német CMA vagy a francia SOPEXA példájára gondolunk, és ezzel az állami támogatással végül is növelik az ágazat versenyképességét. Másrészrôl bizonyos egyéb nevezhetjük marketing- tendenciák szükségessé teszik az állami szerepvállalást. Az ország-, illetve ország-eredet imázs jelentôségének a felértékelôdése a pozitív kép kialakulása és fenntartása érdekében az államra legalább is koordináló, támogató szere-

20 20 OMÉK 2013 pet ró. Az szinte mindenütt, így hazánkban is nagyon erôs, és hozzátenném, hatékony országimázs-formáló tényezô, tehát errôl az állami segítségrôl az ágazat, függetlenül az amúgy is támogatásra szoruló struktúrájától, nem mondhat le. Mindez azért nagyon fontos, mert az agrárkivitel a magyar export jelentôs hányadát tette ki hosszú idôn keresztül, a magyar élelmiszerek, kertészeti, állati vagy növényi termékek jó minôségükkel és versenyképes áraikkal méltán élveztek kedveltséget azok között, akik tudatában voltak származási helyüknek. Az extenzív piacbôvülési lehetôségek kimerülése az agrártermékek piacán és egyáltalán a piaci verseny erôsödése és nemzetközivé válása komoly kihívást hozott a magyar számára, amely hagyományos, komparatív elônyeinek jelentôs részét elvesztette. A versenyképesség növelése tehát létszükséglet az ágazat életben maradása, túlélése számára, amelynek exportpiacai beszûkültek vagy az ottani versenyben lemaradtak. Ebben a helyzetben minden olyan eszköz alkalmazása létfontosságú, amellyel a versenyképesség tartható vagy fokozható. Az helyzetét súlyosbítja, hogy számos késôbb részletezendô tényezô, ágazati sajátosság miatt a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz való vállalati szintû alkalmazkodás nehéz. Vonatkozik ez a marketingeszközök tudatosabb és hatékonyabb alkalmazására is. A vállalatok közötti marketing együttmûködések, integrációk jelenthetnek perspektívát a versenyképesség megôrzésére állapítja meg dr. Totth. Pénzkérdés Hogy minderre mennyi pénzt is lehet szánni, azt a gazdaság teljesítôképessége határozza meg. Mivel az új felügyeleti rendszerben, a Magyar Turizmus Zrt.-n belül csatlakozó programokkal, projektekkel együtt jelennek meg a költségek, egyes ágazati tételek mutathatják meg a valódi arányokat. Ilyen példa a bormarketing, amely az átszervezések után is lényegében változatlan formában folytathat. Összesen 3 millió euró mintegy 860 millió forint áll rendelkezésre 2013 és 2016 között a magyar borok promóciójára Japán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Kanada piacán. A rendelet szerint támogatást az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkezô, illetve a borszôlô fajtájának jelzésével ellátott borászati termékek ezen öt országban történô megismertetését és promócióját célzó programhoz lehet igényelni. A program tipikusan megfelel a közösségi marketing alapelveinek: támogatásra ugyanis a szôlô- és borágazatban mûködô szakmaközi szervezet, a programjavaslat benyújtásának idôpontjáig termékleírást már benyújtott hegyközségi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa vagy legalább öt hegyközségi tag által létrehozott társadalmi szervezet, egyesület vagy gazdasági társaság pályázhat. A támogatás a 2013/2014-es borpiaci évben, a 2014/2015-ös borpiaci évben, és a osban is egyaránt egymillió euró. A szakemberek szerint az ilyen programokkal csak egy baj van: sokkal több kellene belôlük. Az idei OMÉK jó ugródeszka lehet az elôrelépéshez. K. N.