BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak IV. évfolyam Európai Üzleti Tanulmányok BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL Készítette: Farkas Balázs Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 6 II. MEGÚJULÓ ENERGIÁK 7 II.1. Napenergia 8 II.2. Szélenergia 9 II.3. Vízerőművek 9 II.4. Kommunális hulladék 10 II.5. Geotermikus energia 10 II.6. Szennyvíz 10 II.7. Biomassza 11 III. A BIOENERGETIKA HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 13 III.1. Biogáz előállítás 14 IV. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 17 V. SWOT-ELEMZÉS 20 V.1. Erősségek 20 V.1.1. Biomassza hasznosítása 20 V.1.2. Biogáz 21 V.2. Gyengeségek 21 V.2.1. Biomassza hasznosítása 21 V.2.2. Biogáz 22 V.3. Lehetőségek 23 V.3.1. Biomassza hasznosítása 23 V.3.2. Biogáz 23 V.4. Veszélyek 24 V.4.1. Biomassza hasznosítása 24 V.4.2. Biogáz 24 VI. EGYES EU ORSZÁGOK EDDIGI EREDMÉNYEI 25 VI.1. Ausztria 25 VI.2. Belgium 25 4

3 VI.3. Egyesült Királyság 26 VI.4. Franciaország 26 VI:5. Hollandia 27 VI.6. Csehország 27 VI.7. Dánia 28 VII. MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON 29 VII.1. Biomassza 30 VII.3. Biogáz termelés helyzete napjainkban 30 VII.4. Magyarországi elterjedés korlátai 32 VIII. MEGLÉVŐ ÉS MEGVALÓSULÓ BIOGÁZ ÜZEMEK 36 VIII.1. Meglévő nyírbátori üzem 36 VIII.2. Létesülendő üzem 37 VIII.2.1. Nagyalásonyi üzem 37 VIII Gazdasági számítás 41 IX. JÖVŐBENI PERSPEKTÍVÁK 44 IX.1. Előcsatlakozási alapok 48 IX.1.1. ISPA 49 IX.1.2. SAPARD 50 IX.1.3. LIFE 51 X. A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSÁT SEGÍTŐ HAZAI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK 53 X.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program 53 X.2. Nemzeti Fejlesztési Terv 54 X.3. Operatív Programok 55 X.3.1. KIOP 55 X.3.2. AVOP 56 X.4. Erdőtelepítési támogatás 56 X.5. Agrár-környezetpolitikai összefüggések 56 X.6. Hasznosítás 58 5

4 XI. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK 60 XII. IRODALOMJEGYZÉK 63 XIII. MELLÉKLET 65 TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. táblázat: Megújuló energiák megoszlása Magyarországon 2. sz. táblázat: Trágyából előállítható biogáz 3. sz. táblázat: Az üvegházhatásért leginkább felelős gázok 4. sz. táblázat: A megújuló energia részaránya az EU országaiban 5. sz. táblázat: A megújuló energiaforrások hazai felhasználása (2001) 6. sz. táblázat: Hulladék felhasználás Magyarországon 1. sz. ábra: A hazai energia-fogyasztás szerkezete (2001) 2. sz. ábra: Németországban megvalósult biogáz üzemek növekedésének dinamikája 6

5 I. BEVEZETÉS A megújuló energiák egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ energiaellátásában, mely folyamatot természetesen a fosszilis energiák, így a földgáz és a kőolaj, kezdődő kimerülése indított el. Jelentősége volt a termelődő hulladéknak is, mind a szerves mind pedig a szervetlen anyagok esetében, amely lassan elönti a világot. Gondoljunk arra, hogy egyes nyugat európai országokban veszélyes mértékben termelődik a mezőgazdasági hulladék, amely arra ösztönözte a kormányzatokat, hogy a sok tekintetben, így a mezőgazdaság területén is elmaradott közép európai országok felé fordítsa a gazdák figyelmét, ösztönözve ezzel az ottani beruházásokat állami támogatások révén. Ez a folyamat egyre inkább észrevehető többek között a ma magyar mezőgazdaságán is, számos holland, dán valamint olasz befektető megjelenésével. Erre a helyzetre a legalkalmasabb megoldásnak a megújuló energiák ígérkeznek, melyek között vélhetően elsődleges prioritást a biomassza fog élvezni(mivel ezen a területen rendelkezünk a legnagyobb potenciállal), hasznosítva a különböző élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékot. Természetesen ösztönzőleg fognak hatni az Európai Unió előírásai is, miszerint 2010-re a csatlakozott országokkal együtt az összenergia termeléséből a bioenergetikának 12 %-kal kell részesedni. Magyarországon eddig a fosszilis energiák mellett nem jutott elég figyelem a megújulókra, a kezdeményezések elhaltak egy-egy jó szándékú, bár középszerű politikai előterjesztésen. Azonban 2002-ben felépült az ország első referencia biogáz üzeme, amely számos vállalkozást ösztönzött a folyamat továbbvitelére, ki a szennyvíz, ki a lakossági hulladék kezelésére fektette a hangsúlyt. 7

6 Ezt kiegészítve lépett a piacra a pápai székhelyű Készenlét RT, - ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem mely már régóta áll a mezőgazdasági vállalatok szolgálatában. Kiegészítve a korábbi mezőgazdasági-környezetvédelmi tevékenységét látja szükségét biogáz üzemek létrehozásának, mint a mezőgazdaság jövőjének nagy lehetőségét, így modernizálva a gazdaságokat. Ennek fontosságát látva írok a megújuló energiaforrásokról, azon belül részletesebben a biogáz fontosságáról és lehetőségeiről. II. MEGÚJULÓ ENERGIÁK Az Európai Uniós tagságra váró országok is számítottak arra, hogy a megújuló energiákra vonatkozó határozatot értelemszerűen ki kívánják terjeszteni a jelölt és mára már csatlakozott országokra. Várható volt, hogy a csatlakozni kívánó országokban 2010-re elérendő megújuló villamos energia termelésre meghatározott értékeket-amelynek figyelembe kellene venni az illető ország megújulóból termelhető villamos energia lehetőségeit egyeztetésre leosztják. Az egyeztetések után az eredetileg leosztott 11,5 %- ot sikerült egy reális, azaz még ha nem is könnyen de teljesíthető értékre csökkenteni és ez 3,6%. A 2010-es várható villamos energia fogyasztást alapul véve, 1600 GWh villamos energiát kell megújuló alapon termelni. Magyarországon 2001-ben a villamos energia felhasználás 39,5 TWh volt, melyből a statisztika szerint a megújulóból termelt áram aránya a felhasználáson belül 0,8%. Ez a szám azonban tartalmazza a budapesti szemétégető műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének bővítése nem csak a beruházási költségek meglététől függ. Komoly műszaki, technikai problémákat kell megoldani és a megújuló energiaforrás lehetőség hiánya is fenn áll. Mindannyian tudjuk, hogy sem vízenergia, sem szélerőmű, sem pedig geotermikus energia alapon nem lehet jelentős növekedést elérni. Például 150 darab Kulcson található szélturbinához hasonló erőmű letelepítésével lehetne megduplázni a jelenlegi 0,5%-ot, 8

7 vagy egy 50 MW villamos teljesítményű szemétégető, amely megfelel az Európai Unió előírásainak is, a 2010-ben elvárt megújuló áramtermelés 20%-át tudná fedezni. Még 1-2 kisebb méretű geotermikus erőmű sem oldaná meg a problémát, nem is szólva a fotovillamos áramtermelésről. A jelenlegi meglévő kapacitások által termelt áramot is figyelembe véve a következő területeken lehet növelni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelését, úgy, hogy további termelő kapacitásokat létesítünk 2010-ig. Először a kisebbeket vesszük figyelembe, majd megnézzük, hogy a biomassza milyen mértékben hasznosítható. II.1. Napenergia: 1 A nap csak a világűrben vehető észre állandóan, a Föld adott területére energiája az éjszakák miatt szakaszosan és az évszakok során is eltérő mennyiségben jut, a felhősödés mértékétől és időtartamától is befolyásolva. Ezért a napenergia hasznosításához az energiatárolás kérdése is hozzátartozik. Előnyei közé sorolandó, hogy belátható időn belül nem fogy el, nem környezetszennyező, nem kell szállítani és nem drágul. Az ember közvetlenül és közvetve ősidők óta használja, hasznosítja, a jövőben pedig az elfogyó fosszilis energiahordozók pótlásában még inkább szükség lesz rá. A napenergia közvetlenül alakítható át más energiaformává, leggyakrabban hő és elektromos energiává. A fotoszintetizáló növények biológiailag, közvetve alakítják át a napenergiát a szerves szénvegyületekké, amiből az energia elszabadításával szintén hő és elektromos áram nyerhető. Már a ma mező és erdőgazdasága is érdekelt az alternatív, megújuló energiaforrások minél jobb kiaknázásában, a jövőben pedig ez irányban még érdekeltebb lesz. Ehhez jó lehetőségei vannak, mivel a biomassza elsődleges és másodlagos formáinak termelője, és mert területi adottságai miatt a nap- és szélenergiához könnyebben hozzáférhet, így ezeket az energiaféleségeket a takarékosabb termelés érdekében egyszerre is hasznosíthatja. 9

8 Az energia termelése fotovillamos panelek segítségével történik. Ez ma Magyarországon az előállítás magas költsége miatt csak a távközlés, a hírközlés (autópályák melletti segélykérő telefonok, stb.) alkalmazza kismértékben. Jelenleg mintegy 60 TWh kisfeszültségű áramtermelés van az ország területén. Áramszolgáltatói hálózatra szerződéses kapcsolatban nincs fotovillamos áramtermelés. Több kisebb fotovillamos egység telepítésével mintegy 1 MW kapacitás kiépítése alig 2-3 GWh áram termelhető. 1. Bohoczky, 2003 II.2. Szélenergia: A szél vonzó energiaforrás a vidék, így különösen a mezőgazdasági körzetek, gazdálkodók számára. Nagy előnye, hogy nem környezetszennyező és alkalmas hálózatba beillaszthető elektromos áram termelésére. A szélenergia befogása úgynevezett szélturbinákkal (szélmotorokkal) történik. Fő részeik az állvány, a generátor, a sebességváltó rendszer, a vezérlőegység és esetleg a fék. Teljesítményük változó lehet: általában kw között van, de a nagyobb leadott teljesítményre képes szélturbinák is léteznek. Előzetes mérések után természetesen csak szélben gazdag területre érdemes telepíteni őket, de mivel a szél nem folyamatosan fúj és erőssége is változó, a szélturbinák nem szolgáltatnak egyenletesen áramot, periodikus az áramtermelés. Ezen ugyan lehet segíteni akkumulátorokkal, de sokkal jobb megoldás a szélturbinák elektromos hálózathoz csatlakoztatása. A motorok a hálózattal párhuzamosan és frekvenciában ill. feszültségben attól szabályozva működnek. Így a generátor és a hálózat is védve van az esetleges hibák által okozott károsodástól. A generátorok ezenkívül egyszerű szerkezetűek, tartósak, kevés karbantartást igényelnek és kedvező a teljesítmény/ár viszonyuk is. A szélenergia hasznosítása kezdeti szakaszban van év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot. Teljes évi üzemidővel számolva évente 4 millió 10

9 KWh áramot termelhetnek. Jelenleg több szélerőmű beruházása van engedélyeztetés alatt. Számítások alapján MW teljesítmény tartományba lehet szélerőmű parkokat létesíteni. Minden szélerőmű, vagy szélerőmű park telepítésénél figyelembe kell venni, hogy a hálózatra kapcsolódás vagy szélcsend miatti leválás nem okoz e műszaki, ellátási gondokat. A termelhető villamos energia évente GWh. II.3. Vízerőművek: A meglévő vízerőművek (Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten) beépített kapacitása 37,5 MW, a kihasználás évi átlag kapacitása 20 MW körül van, a kis vízerőművek( Ikervár, Nyugati törpék, Gibárt, Felsődobsza, Keleti törpék) évi átlagkapacitása 1,8 MW ben az összes vízerőműben termelt villamos energia 0,186 TWh. Vízenergia területén előre lépési lehetőség a kis vízerőművek felújítás utáni újraindítása, illetve újak építése mellett, az erőművek elfolyó, már hasznosított vizének energia célú tovább hasznosítása területén lehetséges. Ezekkel a jelenlegi vízenergián alapuló áramtermelést 30%-kal lehetne növelni. A növekedés jelenlegi legnagyobb akadálya nem az áram átvételi ára, hanem az engedélyezés körüli huzavona, pedig ahol már működtek ilyen kis erőművek van arra tapasztalat, hogy milyen környezet és természetbarát ez az energiatermelés. Külön kell elemezni esetlegesen a nagyobb folyókra telepíthető- árvízvédelmi feladatokat is ellátó vízenergia hasznosítási rendszerek megépítésének lehetőségeit. II.4. Kommunális hulladék: A Budapesti Szemétégető-műben földgáz segítségével égetik el a válogatatlan kommunális hulladékot. A termelt hőt a távhőszolgáltatás veszi át, a termelt áramot, 112,5 GWh-t az áramszolgáltató vásárolja meg. A már említett válogatott hulladék égetésére alkalmas öt darab, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített regionális összesen 50 MW villamos kapacitású hulladékégető erőművek áramtermelése elérheti a 400 GWh-t is évente. II. 5. Geotermikus energia: 11

10 Jelenleg Magyarországon nincs geotermikus alapú áramtermelés. Szakértői vizsgálatok szerint az adottságok meglennének, de a nagy bizonytalanság miatt a kockázati és vállalkozói tőke csak államilag garantált feltételek esetén hajlandó befektetni. A geotermikus alapú villamos energia 2010-re évente elérheti a GWh-t. II.6. Szennyvíz: Az EU-s elvárások és előírások miatt a kommunális ás állattartási szennyvizek tisztítása előtérbe kerül és folyamatosan épülnek a szennyvíz-tisztító telepek. A tisztítási folyamatban az anaerob rohasztás következtében keletkező metán tartalmú biogáz alkalmas az energetikai hasznosításra, áramtermelésre. Jelenleg 7,6 GWh áram termelése és hasznosítása történik biogáz alapon. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekre további biogáz termelő és hasznosító berendezések telepíthetők és ezzel legalább 50 GWh áram termelése valósítható meg. Az előzőekben felsorolt hasznosítási folyamatok eredményeként évente GWh megújuló energiaforrás alapú villamos energia állítható elő. A szükséges eszközök, berendezések, infrastruktúra kalkulált beruházási igénye milliárd Ft. II.7. Biomassza: Az utóbbi időben elindult egy kedvező irányba mutató folyamat ben Szigetváron 2 MW, Mátészalkán 5 MW teljesítményű faaprítékkal üzemelő kazánt telepítettek a távhőellátás biztosítására, Papkesziben 5MW-t üzemi energia előállítására. Szentlőrincen tervezés alatt van a távfűtés olajról biomassza alapúra való átállítása. Körmenden 5 MW, Szombathelyen 7 MW-os kazán-beruházások előkészítés alatt állnak a távfűtés bővítése érdekében. Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27-én elfogadott irányelve, az új villamos energia törvény megújuló energiát támogató részei( Magyarországon a villamos energiáról szóló évi CX. Törvény szerint kötelező az átvétele és emeltszintű az átvételi ára) és a környezetvédelmi előírások szigorodása arra késztették az erőműveket, 12

11 hogy vizsgálják annak lehetőséget, hogy a jelenlegi szénbázisú, környezetszennyező tüzelésről részben, vagy teljes egészében átálljanak faalapú, hulladékalapú tüzelőanyagra. Az AES Borsodi Erőműben 2 (Kazincbarcika) faalapúra alakítják át a meglévő széntüzelésű erőmű egy részét. Jelenleg a kísérleti folyamatnál tartanak ben t biomasszát, 302 TJ hőértékben hasznosítottak és az így előállított villamos energia 16,9 GWh. A Bakonyi Erőmű Rt Ajkai Erőműben szintén elkezdődtek az apríték tüzelési kísérletek. Itt 21 TJ hőértékű tüzelőanyagból 1,4 GWh megújuló energiaforrás alapú áramot állítottak elő. Ezeken a helyeken a kedvező tapasztalatok alapján idén is folytatják a biomassza alapú áramtermelést. Pécsett az erőműben tervezési, előkészítési fázisban van 150 MW hő és 49,9 MW villamos teljesítmény biztosításának faalapú megoldása. Ennek működtetéséhez, az átalakítás után évente 380 TJ faalapú biomassza biztosítása szükséges. Összességében az EU elvárás teljesítéséhez mintegy 1-1,3 millió tonna biomassza szükséges, melynek egy jelentős része a meglévő erdőkből kitermelhető. 2 Bai, 2004 Ha nem, akkor mintegy százezer hektáron az EU csatlakozás után a gabonatermő területekből ugaroltatására ítélt termőföld egy részén nevelt fásszárú, gyors növekedésű energiaültetvényből biztosítható. Ennek eltüzeléséhez és belőle villamos energia termelés megvalósításához további beruházásokra van szükség. A megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása kecsegtet a legnagyobb reményekkel. A biomassza, mint gyűjtőfogalom a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve), valamint az ipari települési hulladékok biológiailag lebontható részét jelenti. Biomasszából rendelkezünk a legnagyobb hasznosítható potenciállal, számítások szerint összesen az ország éves energiaigényének a 26,5%-át lehetne kitermelni. Ez tartalmazza a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodás során keletkezett anyagokat. A mezőgazdasági tevékenységek során, illetve az azokkal közvetlenül összefüggő feldolgozó iparágaknál létrejövő energetikai alapanyagok halmazállapotukat tekintve 13

12 szilárdak (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékonyak (pl. biodízel) vagy gázneműek (pl. biogáz) lehetnek. Magyarországon a biomassza mennyisége kifejezetten jónak mondható, többek között ez lehet a mezőgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, a földterületek hasznosítása, a megfelelő jövedelemviszonyok biztosítása és a foglalkoztatottság szempontjából is. Az alapanyagok felhasználásának legkézenfekvőbb módja a hőenergia nyerése tüzeléssel. A megújuló energiaforrásokon belül a tüzeléses energianyerés területén is a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tüzifa felhasználás miatt. Már jelenleg is rendelkezésre állnak azok a korszerű tüzelőberendezések, amelyek a biomassza fajtáktól függően a legjobb hő hasznosítást biztosítják. A továbbfejlesztések célja a helyi viszonyokhoz történő illesztés, a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása, a szállítás, tárolás megoldása és a többi megújuló energiaforrással, pl. a napenergia közvetlen hasznosításával való kombinálása (bioszolár létesítmények). 1. sz. táblázat: Megújuló energiák megoszlása Magyarországon Megújuló energiahordozóval megtermelt/megtermelhető Megújuló energiafajta hő- és villamos energia összesített hőértékben PJ/év Vízenergia 1,92 3 Szélenergia 0,01 1 Geotermia 3,6 8* Napkollektor 0,06 1,52 Fotovillamos 0,0006 0,06 Tűzifa Egyéb szilárd hulladék 3 5 Biogáz** 0,023 0,023 Települési szennyvíz gáz 0,12 0,3 14

13 Hőszivattyú 0,04 0,1 Egyéb növényi hulladék (tartalmazza az 3,87 12 energiaerdőt) Biohajtóanyag 0 A szabályozó rendszer változásától függően alakul Szemétégetés 1,6 3 Összesen (kerekítve) 38,2 72 * Egyes szakértői becslések szerint elérheti az évenkénti 10,5 PJ értéket is. ** Tartalmazza a szeméttelepi, az állati trágyából és hulladékból előállítható becsült biogáz-mennyiséget. Forrás: Bohoczky Ferenc: Tájékoztató hazai és nemzetközi megújuló energiahordozófelhasználás helyzetéről, 32. o., 2004 III. A BIOENERGETIKA HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3 a biomassza számára elsősorban fontos hőpiac csaknem teljes mértékben a földgáz által lefedett. A földgáz által nyújtott kényelem és a jelenlegi árak mellett a bio-energiahordozók csak befektetési támogatással, állami támogatásokkal tehetők versenyképessé. A biomassza (faapríték, mezőgazdasági hulladék) ára mintegy 1/3-a földgáz árnak, azonban a beruházási igény 2-3 szoros, amelyhez hozzáadódik a meglévő gázos rendszerek hátralévő amortizációja, 3 Bohoczky, 2004 a potenciális felhasználók saját tőkéjének általános hiánya miatt jelen körülmények között ez a piac meglehetősen érdektelen, főképp fentiek miatt a bio-energiapiac kialakulatlansága, kevés a tüzelőanyag termelő és szállítóberendezés-fejlesztő, gyártó vállalkozás és e területek szakemberei is kevesen vannak, kevés a potenciális felhasználókat reálisan motiválni képes valós ismeret és reklám, mind szakmai, mind külső körökben rengeteg hamis információ, rossz adat kering, a terület mögött még nem áll jelentős vállalkozói háttér, ezért is szükséges egy olyan rendszer kialakítása, mely átlátható a vállalkozások számára 15

14 az energianövényekkel kapcsolatos termesztési körülmények, hatások egyelőre nem tisztázottak. A megújuló energiahordozókkal történő villamosenergia-termelésnél alkalmazott támogatások, a zöld villamos energia kötelező átvétele és az átlagnál kedvezőbb ára fejlesztéseket indított meg a biomasszával (fahulladékkal) történő villamosenergiatermelés területén. E fejlesztések hatására ezen belül kiemelten 3 erőmű, összesen 110 MW biomassza üzemű kapacitás létesítésének a hatására a korábban elhanyagolható mértékű erőművi fahulladék-felhasználás várhatóan 1,2 Mm³/év mértékre nő fel. A biomasszával történő villamosenergia-termelő kapacitások további növekedése már veszélyezteti a hazai falemezgyártás és lakossági tüzifa-igény ellátását, ezért annak érdekében, hogy a megújuló energiában rejlő számos gazdasági-környezetvédelmi előnyt az ország kiaknázhassa, elengedhetetlen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által sürgősen megindítható, biomassza alapanyag-előállítást növelő nagyszabású agrárenergetikai program. III.1. Biogáz előállítás A biogáz előállítás tulajdonképpeni haszna az elektromos áram hasznosítása mellett az egyéb szerves anyagok semlegesítésében illetve felszámolásában áll. Ehhez egy rendkívűl bonyolult üzem jár, mely általában sertés hígtrágya, szarvasmarha trágya és kukorica siló, energiafű öszzekeverésével, valamint baktériumok segítségével anaerob körülmények között erjeszti az anyagokat, melynek következtében biogáz keletkezik. Mindezen anyag nagy metán és szén-dioxid tartalma miatt alkalmas az eljárásra. A folyamat végeredményeként egy gázmotor segítségével mely egytengelyes kapcsolatban van egy generátorral villamos energia képződik. A generátor összeköttetésben áll egy áramátalakító transzformátorral, mivel a generátor nem azonos feszültségű áramot állít elő, mint ami hálózaton áramlik. A hálózatra való kapcsolódás természetesen azon a transzformátoron keresztül történik, mely által leadott áram már megfelel a hálózatival. Az egység mérete a gázmotor valamint az üzem nagysága szerint alakul, attól függően, hány kw áramot kell átalakítani óránként (lásd mellékletek 4. kép). Biogáz előállításra valamennyi szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint pl. a trágya, a fekália, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási zöldhulladékok, lejárt szavatosságú élelmiszerek, 16

15 éttermi hulladék, kommunális szennyvíziszapok, állati tetemek. A nedves biogáz-gyártás alapanyaga általában, a hígtrágya, vagy élelmiszeripari szervesanyag-tartalmú folyadék,, melyeknek szárazanyag-tartalma 2-8%, és a szervesanyag-tartalma 40-60% között van. Az erjeszthető nyersanyag mennyiségét tekintve bár a mezőgazdasági termelés visszaesésnek következtében (pl. állatlétszám drasztikus csökkenése) valamivel kevesebb áll rendelkezésre, mint a korábbi üzemek létesítésekor ez a mennyiség még mindig jelentős alapot jelent a további beruházásokhoz, és a hazai energiaszükséglet akár mintegy 8%-át is képes lenne fedezni. Ezt a mennyiséget jelentősen növelheti a vágóhídi melléktermékek és egyéb állati fehérjék, zsírok erjesztéséből származó energia, hiszen a kergemarha kór elterjedése óta ezen nyersanyagok nem hasznosíthatóak állati takarmányként és kötelezően ártalmatlanítani kell őket, és feldolgozás által a gazdaságok mentesülnek a tetemek fertőtlenítésének költségei alól. 2. sz. táblázat: Trágyából előállítható biogáz Állatfaj Szám Keletkeze a tt trágya mennyisé ge (db) (kg/nap/db ) Szárazany ag Szerve s anyag Összes trágya (%) (%) (kg/na p) Gázmennyis Gázmennyis ég ég (l/kg) (m 3 /nap) Tehén 1 46, ,6 Borjú 1 15, ,0 Növendé 1 32, ,0 k Sertés 8 15, ,6 Malac 1 3, ,0 Állatfaj Szám a Keletkeze tt trágya mennyisé ge Szárazany ag Szerve s anyag Összes trágya Gázmennyis ég Gázmennyis ég 17

16 (db) (kg/nap/db ) (%) (%) (kg/na p) (l/kg) (m 3 /nap) Hízó 1 7, ,0 Ló 1 45, ,0 Juh 1 2, ,0 Nyúl 1 1, ,0 Baromfi 20 0, ,2 Forrás: Tar Ferenc: Előterjesztés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, 15. o., 2004 Az állatlétszám csökkenésének következtében az állati trágya mennyisége is visszaesett. Ezt a hiányt pótolhatja az élelmiszeripari célú mezőgazdasági területhasználat visszaszorulásával felszabadult szántóföldterületeken történő energianövény termesztés, mely lehet intenzív és extenzív is egyaránt. Az itt megtermelt növényi biomasszát kitűnően lehet hasznosítani biogáz üzemekben. Ez a lágyszárú energianövényekre, fűre alapozott biogáz termelés. A jelenlegi átvételi árak nem teszik lehetővé az energiacélú növénytermesztést biogáz előállítási céllal. Ezen anyagok kerülnek az előerjesztés után a fermentorokbe, ahol zajlik a tényleges munka. A megfelelő mennyiségű és szárazanyag tartalmú anyagok bejuttatásával kezdődik az erjesztés bakteriális úton. Két baktérium játsza a főszerepet, ezek az acetogén és a metanogén baktériumok, melyek szoros függésben vannak egymással. Az acetogén baktériumok a bejutó anyagokat acetáttá és hidrogénné alakítja, majd ezen anyagok valamint szén-dioxid és metán segítségével állítják elő a biogázt a metanogén baktériumok. A szoros függés abban áll, hogy ha a keletkező anyagokat a metanogén anyagok nem alakítanák át, az az acetogén anyagok pusztulásához vezetne. A függőség másik oldala, hogy ha a metanogének nem dolgozzák fel a termelt acetátot és hidrogént, megváltozik a környezet PH értéke, amely a saját pusztulásukhoz vezet. A fermentorok valamint a baktériumok két eljárás keretében működhetnek. Ezek a mezofil és termofil rendszerek, amelyek tulajdonképpen a különböző hőmérsékletet jelentik. A mezofil eljárás 35-40%-on dolgozzák fel a betáplált anyagot, míg a termofil ennél jóval magasabb, 55-60%-ot jelent. Az utóbbi előnye, hogy magasabb hőfokon gyorsabb az 18

17 eljárás, viszont ez jóval nagyobb szakértelmet is igényel, hiszen ezen a hőmérsékleten már nagyon minimális változás is a baktériumok pusztulásához, így az üzem leállásához is vezethet. A Készenlét Rt. által preferált módszer a termofiltól egy kicsit lassabb, viszont jóval biztonságosabb mezofil eljárás, ennek megfelelően ezt alkalmazza a jövőben megvalósuló üzemekben is(lásd a 36 o-tól). A fermentorban képződő metángázt a gázsapkából vezetik át a gázmotorokhoz (lásd mellékletek 5. kép) lehet egy vagy több is egyszerre, ez az üzem nagyságától függ -, ahol a megtermelt gáz a motor meghajtásával működésbe hozza a generátort, és képződik villamos energia a folyamat végeredményeként. A gázon túl képződő végtermék egy lagúnarendszerbe kerül a hat hónapos erjesztést követően, melyben még szintén képződik minimális mennyiségű metángáz, melyet csövek segítségével visszajuttatnak a rendszerbe. A végtermék újbóli hat hónapos tárolása után kerül ki a földekre, melynek előnye a műtrágyázás költségének megspórolása (lásd mellékletek 6. kép). Az üzem nagysága a rendelkezésre álló sertés hígtrágya és a szarvasmarha trágya mennyiségétől függ, a szárazanyag miatt szükséges energiafű valamint kukorica siló termesztése, ezek függvénye, hiszen viszonylag kis terület is elég ezek megtermeléséhez. IV. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 4 A megújuló energiaforrások alkalmazásának szélesebb körű elterjedésének érdekében az alábbi hazai és nemzetközi jogszabályok és előírások vannak hatályban. 1. A Kormány 1107/1999. (X. 8.) számú határozata a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról címmel, kifejti, hogy a megújuló energiaforrások évi 29 PJ felhasználását 2010-ig 50 PJ/évre kell növelni 2. A évi CX. Törvény a villamos energiáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Kormány Rendelettel, amelyek értelmében a megújuló energiaforrások megfelelő piaci részesedésének eléréséig a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia (0,1 50 MW között) kötelező 19

18 4 Bai, 2004 átvételét és normatív ártámogatását szükséges fenntartani, elősegítve ezzel a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművel létesítését. 3. A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje című GM előterjesztést a kormány július 27-én elfogadta, amelynek ajánlásai szerint a hazai energiamérlegen belül a megújuló energiaforrások részarányának 2010-ig el kell érnie a 6%-ot. 4. Az Európai Unió Fehér Könyvének célkitűzései között szerepel, hogy a megújuló energiaforrások arányának a tagországok összes energiafelhasználásában tagországonként differenciáltan 2010-re el kell érnie a 12%-ot. 5. Az Európai Unió 2003/30 (EC) számú, a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról szóló direktívajavaslata szerint 2005-re minden tagországnak biztosítania kell, hogy a területén eladott közlekedési célú üzemanyagok 2%-a bioüzemanyag legyen az energiatartalom alapján számolva, 2010-ig pedig évi 0,75%-kal növeljék ezt az arányt. Az elérendő részarány 2010 végére 5,75% az EU átlagában. A tagállamoknak legkésőbb december 31-ig kell megalkotniuk az irányelv előírásainak megvalósítását biztosító jogszabályokat. Magyarország felé a konkrét elvárás még nem fogalmazódott meg, de a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már dolgozik azon a nemzeti stratégia kialakításán, amelynek célja 3-4% körüli részarány elérése 2010-ig. 6. A megújulókból termelt villamos energia növelésére vonatkozó direktíve (2001./77/EC) szerint 2010-ig EU szinten átlagosan 22,1%-ra kell növelni a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia arányát. A Magyarország által aláírt Csatlakozási Szerződés értelmében 3,6% fogyasztáshoz viszonyított megújuló energiaforrásokból származó áramtermelést ír elő. Másik fontos terület a bioüzemanyagok felhasználásának ösztönzése, ahol több célkitűzést is megfogalmaztak. A COM (2001.) 547direktíva javaslat a már említett 2003/30 (EC) direktíva módosítása mellett javaslatot tesz a bizonyos bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve a bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésének lehetőségéről szóló 92/81/EC direktíva módosítására is. A jelenlegi szabályozás szerint a környezetkímélő üzemanyagok adótartalmának csökkentésére a tagállamoknak két lehetőségük van: 20

19 - a 92/81/EGK irányelv 8(2)(d) cikke szerint a tagállamok adómentességet biztosíthatnak, vagy csökkentett adómértéket alkalmazhatnak a környezetkímélő, illetve a megújuló forrásokból származó üzemanyagokra. - A 92/81/EGK irányelv 8(4) cikke szerint a Tanács egyhangú szavazással további, meghatározott politikai megfontolásokon alapuló mentességeket engedélyezhet valamely tagállam számára. A 8(4) cikken alapuló kérelmek egyre növekvő száma miatt a Bizottság indokoltnak tartja, hogy egy kiszámítható, jogbiztonságot elősegítő keretszabályozást alkosson. A módosítási javaslat értelmében a tagállamok az üzemanyagba bekevert bioüzemanyag arányában csökkenthetik a fogyasztási adó mértékét, ami azonban nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási adójának 50%-ánál. A javaslat változatlanul hagyja a 8(4) cikk által biztosított lehetőséget. 7. Magyarország az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményéhez kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv részes feleként vállalta az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásai szintjének 6%-os csökkentését az es évek átlagához képest a közötti időszakra vonatkozóan. A gazdasági szerkezet megváltozásának következtében Magyarország ezt a csökkentést előreláthatólag tartani tudja és államközi szinten, lehetőség kínálkozik a többletcsökkentés értékesítésre. A megújuló energiaforrások növekvő arányú felhasználásának következtében kiváltott fosszilis energiahordozók jelentős ÜHG kibocsátás csökkentést eredményeznének. 3. sz. táblázat: Az üvegházhatásért leginkább felelős gázok Gáz neve Koncentráció Koncentráció CO 2 -egyenérték 1900-ban (ppm) 2000-ben (ppm) Szén-dioxid Dinitrogén-oxid Metán 0,8 1,72 21 Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium,

20 8. Az EU széndioxid kibocsátási egységek kereskedelméről szóló 2003/87/EK irányelvét október 13-án fogadták el. Magyarország csatlakozásának napjától hazánkra is vonatkozik az elfogadott Irányelv, átmeneti mentességet nem kértünk. Az Irányelv által kialakított kibocsátás-kereskedelmi rendszert ez alapján Magyarországon is be kell vezetni, az ehhez szükséges lépések (törvényi háttér, rendeletek kidolgozása, Nemzeti Kiosztási Terv készítése) folyamatban vannak. A rendszer működése az egész Unióban január 1-jén indul. Magyarországon kb. 150 vállalkozás létesítményét érinti majd a kibocsátás-kereskedelem, ezek a kibocsátók együtt kb. 50%-át adják a teljes magyar széndioxid-kibocsátásnak. 9. Az állati eredetű hulladékok hasznosításával kapcsolatban a 69/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a 71/2003. (VI. 25) FVM rendelet határozza meg a kötelező módon betartandó előírásokat. Ezeknek értelmében az állati hulladékokat környezetre történő veszélyességük alapján három osztályba sorolják. A jelenleg működő ATEV Fehérje feldolgozó Rt. által üzemeltetett ártalmatlanítókban évente kb tonna alapanyag kerül beszállításra, amelyből kb tonna az 1. osztályba sorolandó. Az 1. osztályba sorolt hulladékok égetése kötelező, vagyis, ezeknek az üzemeknek az átalakítása révén hőenergia állítható elő. A 2. és 3. osztályba sorolt alapanyagot, a hőkezelést követően, értékes biogáz alapanyagként lehetne hasznosítani. 10. A megújuló energiaforrásként potenciálisan szóba jöhető, szántóföldi körülmények között termeszthető energianövényekkel kapcsolatosan az alapvető és az energiaültetvények kivételével minden kultúra esetében adható támogatás az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott, hazánkban a 86/2004. (V. 15.) FVM rendeletben meghirdetésre került egységes területalapú támogatás (SAPS). Amennyiben a mezőgazdasági termelő eleget tesz a minimális területnagyság feltételeinek, és a földterületén biztosítja a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait. V. SWOT-ELEMZÉS 5 V.1. Erősségek: 22

termelt villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból és optimista becslések szerint sem érheti el az 5%-ot 2010-re.

termelt villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból és optimista becslések szerint sem érheti el az 5%-ot 2010-re. A GKM honlapjáról: Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon készítette: Bohoczky Ferenc vezető-főtanácsos Az EU-hoz való csatlakozási szándékunk és az ehhez elvárt megújuló energiaforrás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó Észak Alföldi Önkormányzati Energia nap Tisztelettel köszöntöm a H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó résztvevőit Barta István okl. mérnök

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben