évi. Pénzügyi terv szöveges értékelése

Átírás

1 Magyar Posta Takarék Önkéntes NyugdQ~énztár évi Pénzügyi terv szöveges értékelése Elfogadó közgyűlés időpontja: j

2 I. Bevezetés 1. A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa és Ügyvezetése elkészítette a évi pénzügyi tervet. A pénzügyi terv évre negyedéves bontásban, míg a és évi terv éves szinten készült. A pénzügyi terv szabályait, az azzal szemben támasztott általános tartalmi követelményeket az opt. 34. ~ Írja Ic. A pénzügyi terv részletes, kötelező számszaki és szöveges tartalmi elemeit MNB rendelet határozza meg. A Küldöttközgyűlés elé terjesztett pénzügyi tervet az Igazgatótanács véleményezésre előzetesen átadta a Pénztár Ellenőrző Bizottságának, biztosításmatematikusának és könyvvizsgálójának. A tervvel kapcsolatos nyilatkozataik ismertetésére a szóbeli kiegészítést követően kerül sor. 2. A tervezési munka folyamatában az Igazgatótanács elemezte a évi tény-, és a évben várható gazdálkodási adatokat. Az értékelés alapján, tekintettel arra, hogy jelentős elmozdulás a tervezett és várható adatok között nem tapasztalható, módosított évi terv benyújtása nem indokolt. 3. Az előterjesztett évi pénzügyi terv véglegesítését megelőzte lehetséges alternatívák vizsgálata. A pénztár-piaci folyamatok elemzése megerősítette a Pénztár azon célkitűzését, hogy piaci pozíciónk megőrzésének elengedhetetlen feltétele a taglétszám bővítése mellett a Pénztár informatika hátterének fejlesztése, új ügyfélkapcsolati lehetőségek alkalmazása. A terv L változat a jelenlegi informatikai struktúra fenntartása melletti költségelemeket, a már korábban eldöntött gépbeszerzéseket, és az t~/ hálózati rendszer üzemeltetésének költségeit tartalmazza. Emellett jelentősebb fejlesztési ráfor lítást szerepeitetünk ( mindkét változatban,) a Választható Portfoliós Rendszer előkészítéséhez, illetve bevezetéséhez kapcsolódóan. A ten IL változata a jelenlegi informatikai struktúra továbbfejlesztésének koncepcióját tartalmazza. Az elképzelés alátámasztásánl előletjesztés készül az informatikai rendszer korszerűsítésével kapcsolatosan, mely összefoglalt a már végrehajtott lépéseket, és azok ráfordításait, valamint a továbblépés megoldását is. A fejlesztési koncepció középpon(jában az áll hogy az ügyvezetés által használt irodai informatikai in,&astruktúra lcerüf/ön leválasztásra a postai hálózatról A tervvariánsok értékelése során a Testület mérlegelte a fejlesztés ráfordítás igényét, illetve annak prognosztizálható eredményeit. Az Igazgatótanács a Küldöttközgyűlés elé a terv II. változatát terjeszti, mely a fejlesztés megvalósításához szükséges ráfordításokat tartalmazza. 2

3 II. A évi terv teljesítésének értékelése, tapasztalatai A évi Beszámoló egyes fejezetei taglalják a bázis évhez és a tervhez képest elért eredményeket, eltéréseket és következtetéseket. A Beszámoló legfontosabb megállapításai, melyek hatással vannak a rövidtávú és távlati folyamatokra:. A beszámolási időszakban a tagdíj bevételek közel a tervezetthez 99%-os mértékben teljesültek, a bázis évhez viszonyítva azonban erőteljesebb 5%-os mértékű csökkenést mutatnak. Az önkéntes nyugdíjpénztári szféra egészére jellemző, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulás fokozatosan egyre kisebb mértékben járul hozzá a pénztártagok számláinak gyarapításához. A tíz évet felölelő adatsor szerint az arány eltolódott. Míg évben közel azonos mértékben gyarapította az egyéni számlákat a munkáltatói tagdíj hozzájárulás és az egyéni befizetés, évben már 60%-ot képviselt a tagok álitál fizetett és 40 %-ot a munkáltatói tagdíjrész. 70,00% 60,00%. 50,00% 40,00% : ri Tagok által fketett tagdíj 30,00% E3 Munkálta lói tagdíj- 20,00% hozzájárulás 10,00% 0,00%. Ui td I ~ CO O~ 0-4 fi en rl r4 rl fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi Forrás: MNB Pénztári szektor idővorai J.számú gra~/con Hasonló tendenciát mutat a Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár tagdíjbevételi összetétele is. Míg a korábbi években a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és saját befizetés aránya % volt, mára ez az arány megfordult évben a tagi befizetések e Ft-tal (65%), a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal (35%) járult hozzá a Pénztár bevételeihez évben kismértékben javult a tagdíjat nem fizetők száma ben a tagdíj nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg e Ft volt, tag esetében, évben e Ft volt a költséglevonás, nemuizető tagot érintő en. A szolgáltatások és kifizetések vonatkozásában jelentős elmozdulás nem volt. A tényadatok a korábbi évek tapasztalatait támasztották alá. 3

4 A Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a összeg: 2013-ban e Ft 2014-ben e Ft, 2015-ben 559 fő e Ft szolgáltatásként kitizetett évben jelentős létszámot érintett a 10 éves lejárat. Tíz éves tagságát betöltő közül 850 tagunk vett fel hozamot, 508-an szüntették meg tagságukat, 68 fő tőkét is érintő felvétellel élt. A évi folyamat is rámutatott arra, hogy a tagság még nem tekinti a nyugdíjpénztári megtakarítását igazán a hosszú távú öngondoskodás eszközének, gyakran rövidtávú anyagi nehézségeik megoldására használják az egyéni számlájukon felhalmozott összeget. III évi várható adatok A májusi Küldöttközgyűlés által elfogadott évi terv és a lezárt évi tényadatok alapján prognosztizált évi várható eredmények összevetése. 1. Taglétszám tő évben... Megnevezes elfogadott cvi.... varhato cv, terv Taglétszám időszak elején Időszak alatti taglétszám növekedés Új belépő Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból Átlépő önsegélyező pénztárból 0 0 Időszak alatti taglétszám csökkenés Átlépő másik önkéntes nyugdijpénztárba Átlépő egészségpénztárba O O Átlépő önsegélyező pénztárba O O Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Tagdíj nemfizetés miatt kizárt 0 0 Egyéb megszűnés 3 3 Taglétszám időszak végén Értékelve a takarékszövetkezeti tagszervezés évi eredményeit, konzultálva a tagszervezést koordináló takarékbanki szakemberekkel, tagszervezés eredményeként belépők száma évben 1500 főre tehető, a betervezett mintegy 2200 fővel szemben. valamint a reális korábban 4

5 A létszám csökkenés mértékében várhatóan az elfogadott tervhez mérten jelentős változás nem várható, belső arány eltolódás a szolgáltatásban részesülők és a kilépők tekintetében jelentkezhet. 2. Tagdíjbevételek I évben I évi I Megnevezés I elfogadott várható I évitervl I Tagdíjbevétel Összesen (e Ft) A várható tagdíjbevételek mintegy 98%-ban azonos mértéket mutatnak az elfogadott tervben szereplő adattal. 3. Hozamlehetőségek évben e Ft Megnevezés elfogadott évi várható évi terv Egyéni számlák befektetési hozama Likvid tartalék befektetési hozama Működési tartalék befektetési hozama Értékelve a évben kialakult piaci hozamlehetőségeket és inflációs folyamatokat, várhatóan a évi hozambevételek nem érik el a tervezett mértéket, de számításaink szerint a 2%-os reálhozamot e feltételek mellett is biztosítani tudjuk a tagság részére. 4. Szolgáltatások, kifizetések évben évi Megnevezés elfogadott várható évi terv Más pénztárba elvitt fedezet±elhunyt Átcsoportosítás szolgáltatási számlára Várakozási idő letelte utáni kifizetések Kilépés miatti kifizetések Összesen A létszám kor szerinti vizsgálata alapján és a létszámmozgási változás okozta belső arány eltolódás a szolgáltatásban részesülők és a kilépők tekintetében várhatóan hatást gyakorolnak a kifizetésekre is. Osszességben azonban a változás mértéke nem indokolja a már elfogadott terv módosítását. 5

6 5. Működési ráfordítások A Bevezetés 3. pontjában röviden vázoltuk a tervezés munkafolyamatában kidolgozott két terv variáns fó elemeit. Az informatikai fejlesztés mindkét változata tartalmaz eszközfejlesztési, pótlási ráfordításokat. A már évben megkezdett számítógéppark korszerűsítési programunk újabb szakaszát második félévére ütemeztük, melynek költség vonzatát a várható adatok már tartalmazzák. A fejlesztési koncepció másik eleme az informatikai üzemeltetés Új alapokra helyezett outsourcing megvalósítása. Ez a két költségelem növeli, míg a néhány további ráfordítás, takarékossági törekvésünk eredményeként csökkenti előbbiek eredményrontó hatását. Működési ráfordítások (befektetési ráfordítások nélkül) e Ft Megnevezés évben elfogadott évi várható évi toni Tiszteletdíjak és járulékaik Bérköltség és járulékai Nyilvántartás! díj Tagszervezési díj Anyagjellegű ráfordítások Felügyeleti díj Egyéb terhelő tételek IV évi Pénzügyi terv A múltbéli tapasztalatok mellett, a pénzügyi-gazdasági folyamatok prognózisaira, jövőbeni várakozásokra, valamint tervezési háttér-információkra a pénztárszférában kialakult díjak, szerződési feltételek, piaci, illetve jogszabály által meghatározott információk, stb. - építve készítettük el a Pénztár évi pénzügyi tervét. A tervben megfogalmazódó folyamatok és feladatok, majd az évenkénti cselekvési programok meggyőződésünk szerint biztosítják küldetésünk és stratégiai célkitűzéseink megvalósítását. 6

7 1. Létszámpolitika A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár középtávú elképzeléseinek középpontjában a Takarékbank koordinációja mellett végrehajtandó takarékszövetkezeti tagszervezés áll. A korábbi években Új belépések az év elejére koncentráltan a cafeteria választás időszakában jelentkeztek. Az értékesítési módszerek változása, a takarékszövetkezeti rendszerbe beépített ösztönzési megoldások eredményeként a tagszervezéstől egyenletes újbelépői létszámra számítunk Nlegneveics.... I. ne. II. iie. III. iie. IV. le. cv cv év Tagietszam ulosznh eleje;; I Iosnk alatti tagletsnni iio cl edes Uj belepo Atlepo inasil onkentes nyugdijpcn,tarbol Atlepo onscgclyezo pcn~tarboi Idoszak alatti tagletszam esol kene~ Atlepo iiiiisil onkenics nyngdijpenztarba II Atlepo cgcszscgpenztaaba O O O O O O O Atlepo onsegclyc7o penztarba O O szolgaltatasbanieszesult Elhalalozott Kilepett Tagdij ncmtketcs miatt kizart Eg)eb megszunes O I Tagletszáin ulászal rege;; A takarékszövetkezeti tagszervezési tapasztalatok eddigi eredményeit figyelembe véve a tervezési időszakban a tagság korösszetételében a fiatalabbak irányába való elmozdulás prognosztizálható, de a fizetési fegyelcm -ben is pozitív eredményekre számítunk évben a tagság egy része - az évben belépő és jelenleg is aktív tagok - számára megnyílik a lehetőség a december 31-ig befizetett tőkerész adó- és járuléknientes felvételére. Ez a tagsági kör mintegy fát jelent. A múltbéli tapasztalatok szerint az ilyen lehetőségek erőteljesebb arányú kilépési szándékot eredményeznek. Ezt jelenítettük meg a évi kilépések számának meghatározásakor. Az Igazgatótanács rendszeresen vizsgálja a Pénztár gazdálkodását, azon belül a taglétszám alakulását befolyásoló tényezőket, és értékeli azokat a pénztárszférában tapasztalható tendenciákkal is összevetve. 7

8 Záró taglétszám adatok években: O Önkéiges nyugdíjpénztárak Összesen (száz fű) Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár (íő) ~~tflfl& ~ Forrás: MNB Pénztári szektor idő~oroi; a Pénztár K/egészítő mellékietc 2. számú grajikon (A graj7konnál alkalmazott eltérő ;;zértéke~ségeket a két adatsor na~ ságrendi eltérésének nzegjelenítjzető~ége érdekében használt uk~ Míg az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a vizsgált 9 év alatt mintegy 38 %-kal csökkent, Pénztárunknál ez a létszámcsökkenési arány 14% volt. A gazdaságos üzemrnéret elérése érdekében azonban elengedhetetlen a tagságukat megszüntetők létszámának pótlása mellett a létszám bővítése. Prognózisunk szerint a v fordulópontot jelent ebben a folyamatban, a terveiklus végére több mint fős (nettó) létszámbővülést várunk a tagszervezés eredményeként. 2. Tagdíjbevételek A tagdíjbevétel alakulása a tervidőszakban: Tagdíjbevétel (e Ft) 2019.év ~ 201&év ~ ~TagdíjbevéteI (e Ft) 2017.év ~ ; ).~ számú grajikon 8

9 Jelentősebb tagdíjbevétel növekedést évre (előző évhez viszonyítva 111%) jeleztünk, ekkor a jelenleg Ft/lő/hó egységes alaptagdíj emelésével számoltunk, melynek tervben szereplő értéke Ft/hó/fő. Az egységes tagdíj módosítására tett javaslat kialakítása előtt az Igazgatótanács mérlegelte a tagság becsült jövedelemi helyzetét, megtakarítási képességét és készségét, és ennek alapján tett javaslatot Ft/hó/fő mértékű emelésre. A tagdíjbevétel alakulásában az egységes tagdíj mértéke mellett további lényeges alakító tényező a taglétszám. A tagdíjnövelés hatását kiszürve változatlan tagdíjjal számolva a tagdíjbevétel növekedési dinamikája csökkenne, melyet a 4. számú grafikon érzékeltet H ; /~ ~ Tagdíjbevétel (e Ft) / egységes tagdíj / emelésévei ~ -TagdíjbevéteI (e Ft) v~itozatlan egységes tagd~ alkalmazasaval év 2018.év 2019.év 4.szá;nú grq/7kon A tagdíjbevétel tervezésében jelentős kockázati elemnek gondoljuk a munkáltatói tagdíj hozzájárulás, mint cafeteria elem, alakulását. Tekintettel arra, hogy a tervezés időszakában még jogszabályban megjelenő döntés nem állt rendelkezésünkre, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy tagjaink továbbra is élhetnek ezzel az öngondoskodást támogató juttatási lehetőséggel. Tervünk évenkénti 1,2-1,4 Mrd körüh tagdíjbevétellel és a tagdíjmegosztás változatlanul hagyásával számol. Tagdíj felosztási arányok: eseti befizetésböl kerül jóváírásra. Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Fedezeti tartalékra 100 % 9

10 3. Szolgáltatások, kifizetések évben a tagság több mint 20%-a betölti a 20+1 év felhalmozási periódust, amikor a december 31-ig befizetett tőkét adó- és járulékmentesen veheti fel ez a tagsági kör. Számításaink szerint az elvileg felvehető tőkerész 2,4 Mrd Ft, ebből a terv mintegy 1,5 Mrd forint összeget tartalmaz. A tervezési ciklusra továbbra is nyugdíjpénztári szolgáltatások mellett, legnagyobb kiadási tételei a várakozási azt prognosztizáljuk, hogy a klasszikus sőt azt meg is haladóan, a fedezeti tartalék Idő utáni és a kilépések miatti kifizetések. Szolgáltatási, várakozási idő utáni ás a kilépések miatti kifizetések években (E Ft) O év év év OMás pénztárba elvitt fedezet és hozzátartozóknak történő kifizetés LmSzolgál[atási kiadások DVárakozási Idő letelte utáni kifizetések D Kilépés miatt! kifizetések 4,. számú grajikon A fedezeti tartalék összes kiadása évenként (befektetési ráfordítások nélkül): év év év Kiadások összesen E Ft e Ft 10

11 4. Működés Az önkéntes nyugdíjpénztárak gazdálkodási nehézségeire utal az 5. számú graűkon év óta a szférára jellemző, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak folyó bevételeiből (befektetési eredmények nélküli bevétel) a szokásos működés tevékenység ráfordításai nem fedezhetők. Természetesen az összes péntár összevont adatai kiegyenesítik az egyes pénztárak sajátosságai miatti, időben, mértékben, és irányban való eltéréseket Ő O j Szokásos működési tevékenység eredménye (±1-) önkéntes nyugdíjpénztárak összesen (100 eft) Szokásos működési tevékenység eredménye (±/-) Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár (e Ft) Forrás: MNB Pénztári szektor idősorai, 5.. számú grajikon (A grqjikonnál alkalmazott eltérő ;né;iéke~ ségeket a két adarsor nagyságrendi eltérésének inegjelenlíhetősége érdekében használt uk,~ A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár esetében ezek az egyedinek tekinthető események voltak például a bevételnövelést eredményező postai Választható Béren Kívüli Juttatás rendszerének bevezetése ( évek). De megmutatkozik a magánnyugdíjpénztári rendszerben bekövetkezett változás miatti bizalomvesztésre visszavezethető kilépések bevételcsökkentő hatása is ( évek). A tagdíjbevételi lehetőségek csökkenése vezette arra a Pénztár Igazgatótanácsát, hogy tudatosan felvállalva a negatív működési eredményt, a Pénztár korábbi évek során felhalmozott működési tevékenység eredményének felhasználásával tagszervezési programot indítson ( ) évtől új partnerrel, a takarékszövetkezeti hitelintézetekkel folytatódik a program. Az átfogó adatok vizsgálata mellett az egyes költségelemek rövid- és középtávú összehasonlító elemzése is elengedhetetlen feltétel a pénztárvezetés takarékossági törekvéseinek megvalósításához. Az összegzett adatok nem adnak valós képet az egyes tevékenységek ellátására kialakult díjak elemzésére, hiszen a pénztárak eltérő szervezeti megoldásban látják cl p1. a nyilvántartási, tagszervezési, biztosításmatematikai, stb. feladatok végrehajtását. Vannak olyan tevékenységek, ahol nem képezhetők olyan egységesen alkalmazható mutatók, például vagyonarányos, vagy létszám arányos ráfordítás, mely reálisan mutatná a 11

12 szférában kialakult díjazást. Összehasonlításra a nyilvánosan megjelenő egyedi adatok nyújthatnak lehetőséget. A taglétszámban, jellegében (p1.: munkáltatói kötődésű), vagyonában hasonlóságot mutató pénztárak néhány összehasonlításra alkalmas adata (forrás: a kiválasztott pénztárak évi beszámolói): A Magyar Posta A kiválasztott Takarék Megnevezés pénztár évi Onkéntes átlagolt adata Nyugdíjpénztár évi adata Könyvvizsgálat díja* Biztosításmatematika** Nyilvántartás** e Ft/fő/év 4,350 1,122 e Ft ** négy hasonló adottságú pénztár adatai ** a négy pénztár közül két pénztár adata, ahol található adat ~ öl kiválasztott, nyilvántartó! alkalmazó pénztárnál ezz e~pénzlárlagra jutó nyilvántartási d~j átlaga A bemutatásra kerülő adatok alapján a Pénztár által alkalmazott megbízási díjak a piaci díjaknak megfelelnek. A bevezetőben már jelzett fejlesztési elképzelések megvalósítására betervezett ráfordítások, bázisul véve a évi várható adatokat: e Ft Megnevezés évi terv évi terv évi terv Informatikai rendszer fejlesztése, üzemeltetési VPR bevezetés informatikai előkészítése, bevezetése, működtetése Pénztári honlap fejlesztése Működési bevételeink behatároltsága szigorú költséggazdálkodást kényszerít a Pénztárra, de a fejlődés, a hosszú távú rentabilitás érdekében, akár tartalékunk terhére is, áldoznunk szükséges. 12

13 Ráfordításj tervünk tükrözi ezt a kettős célkitűzést. e Ft Megnevezés évi terv évi terv évi terv Működési bevételek, liozambevétel nélkül Kiadások összesen (befektetési ráfordítások nélkül) A Működési bevételek és kiadások alakulása az előző évhez mérten: évi terv / évi terv évi terv Megnevezes évi várható / óv terv /2018. óv terv % Működési bevételek, hozanibevétel nélkül 101,7% 102,5% 103,4% Kiadások összesen (befektetési ráforditások nélkül) 104,6% 97,6% 100,4% A Pénztár évi terve továbbra sem vesz figyelembe támogatásból, adományból származó működési bevételt, azonban élni kíván a tartalék átcsoportosítás lehetőségével a likvid tartalék terhére. Az átcsoportosításra javasolt összegek: évben Ft évben Ft évben Ft A működési tartalék alakulása a tervciklusban: e Ft Megnevezés évi terv évi terv évi terv Nyitó állomány Bevételek összesen Kiadások összesen Záró állomány Működési tevékenység eredménye Átcsoportosítási bevétel nélküli eredmény (Az átcsoportosítás tartalmazza a likvid lomb/ék átcsopo,iosítást ás a tagoktól aentfizetés miatti hozamelvonást) 13

14 5. A befektetések és hozamok tervezése a közötti tervidőszakra A pénztári befektetések évben érvényben lévő benchmarkkövető stratégiáját a tagság hozamelvárása és a folyamatos kifizetési igények alapján konzervatív, biztonságra törekvő eszközösszetétel jellemzi. A fedezeti tartalékon a magyar állampapírok és egyéb kötvények a kitűzött célarányok szerint 85% körüli súlyt képviselnek. Ezen belül a lehetőség szerinti folyamatosan pozitív hozamalakulás érdekében az éven belüli lejáratú állampapírok szerepelnek nagyobb arányban. A részvénybefektetések aránya 12% körül alakul és 1-2% körüli súllyal árupiaci- és ingatlan befektetési jegyekbe is fektetnek a vagyonkezelők. A részvénybefektetéseken belül az egyedi részvények várhatóan kisebb súlyt képviselnek, mivel a nemzetközi részvénybefektetések alapvetően a kedvezőbb díjterheléssel elérhető ETF-eken és befektetési jegyeken keresztül valósulnak meg A fedezeti tartalékon belül a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetése során a biztonsági szempontok és likviditási követelmények miatt a rövid űrtamidejű magyar állampapír befektetések dominálnak. A működési és likviditási tartalék eszközeinek kezelésekor is a biztonság, a pozitív hozamalakulás a fő szempont, a hozam növelése érdekében azonban a magyar állampapírokon kívül maximum 10-10%-os mértékben gazdálkodó szervezeti-, hitelintézeti kötvények, jelzáloglevelek, és 5%-os mértékig részvények is kerülhetnek a portfóliókba. Az Igazgatótanács a pénztárszintű Befektetési politikát az egyes vagyonkezelőkre, illetve portfóliókra lebontva egyéni vagyonkezelési irányelveket és benchmarkokat határozott meg. A hatályos Befektetési politikát mely a pénzügyi terv mellékletét képezi a Pénztár várhatóan 2017-ben is fenntartja. Ugyanakkor 2015-ben az Igazgatótanács megkezdte a választható portfóliós rendszer (VPR) bevezetésének vizsgálatát, előkészítő munkafolyamatát. Ennek keretében második félévében a Pénztár a postai dolgozó pénztártagok körében kérdőives igényfelmérést végzett, az Igazgatótanács pedig megvizsgálta a VPR bevezetésének és működtetésének költségeit, a bevezetés időbeli ütemezését, illetve a VPR megvalósítási lehetőségeiről egyeztetett a vagyonkezelő és nyilvántartó partnerekkel ban a nem postai dolgozó pénztártagok VPR-rel kapcsolatos igényének felmérésével folytatódik a bevezetés előkészítése. A tagság pozitív hozzáállása esetén az engedélyeztetési eljárás megkezdését a Pénzár 2017-re, a VPR bevezetését január I- re tervezi. A hozamok tervezése során a Pénztár abból indult ki, hogy az MNB a tartósan alacsony globális infláció, valamint a hazai reálgazdasági környezet dezinfiációs hatása miatt továbbra is alacsony szinten taija az április 27-től 1 05%-os mértékűre csökkentett alapkamatot, így a magyar állampapír bázisra épülő befektetésekkel csak mérsékelt hozamot lehet realizálni. Az elérhető hozam emelése céljából a Pénztár az állampapírok mellett a Befektetési politika szerint kisebb arányban alternatív eszközöket (egyedi részvények, részvény alapú befektetési jegyek, ETF-ek, gazdálkodó szervezeti-, hitelintézeti kötvények, jelzáloglevelek, ingatlan befektetési jegyek, stb.) alkalmaz. A 14

15 Jegybank márciusi inflációs prognózisa szerint a fogyasztói árindex 2017-ben még átlagosan 1-2% között, túl már 2-3 o között alakulhat. Az MNB által előre jelzett infláció alakulás és a Befektetési politikában megfogalmazott reálhozam elvárás figyelembe vételével a hozamszintet 2017-re 3,5 o körülire, 2018-ra és 2019-re 4,5 o körülire tervezzük. A járadékszolgáltatásban részesülő pénztártagok vagyona a lehető legbiztonságosabb módon, kockázatmentes magyar állampapírokba kerül befektetésre, ezért itt alacsonyabb, 1 o-os hozamszinttel számolunk. Befektetési ráfordítások A befektetési költségek tekintetében portfóliónként eltérő mértékű, az átlagos befektetett tőkére vetített 0,15 ~ és 0,25 ~ közötti fix vagyonkezelési díjakkal számol a terv, kiegészülve a fedezeti portfóliók felülteljesítést ösztönző, a többlethozam 10%-át kitevő sikerdíjakkal. A fedezeti tartalékon tervezett átlagos vagyonkezelési díjmérték 0,21 c fix díj ± 10% sikerdíj, ami a pénztári vagyonkezelési piacon mérsékelt, átlag alatti díjmértéknek számít. Az egyes évekre tervezett vagyonkezelési díjak (fix és sikerdíjak összesen) a tervezett pénztári átlagvagyonra vetítve 0,3-0,4% közötti díjterhelést jelentenek, ami a teljes pénztári szféra átlagos (0,5 o körüli) vagyonkezelési díjterhelésénél alacsonyabb mértékű. A letétkezelés tervezett költsége egyrészt a letétkezelő banknak fizetett, a piaci érték 0,045%-át kitevő letétkezelési díjból, másrészt a KELER és a külföldi alletéteményesek díjából tevődik össze. Ez utóbbiak nagysága a kezelt értékpapírszámlák és ezeken belül az értékpapírok számától, a tranzakciók típusától, gyakoriságától is függ, melyeket az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján, portfóliónként jellemző nagyságrendekben tervez a Pénztár. A piaci értékre vetített 0,045 o-os mértékű letétkezelési díj a pénztári letétkezelési piacon alkalmazott átlagos díjmértéknek felel meg. Ossze2ezve: Az Igazgatótanács a Pénztár évet átfogó pénzügyi tervében a külső és belső folyamatokat és lehetőségeket is értékelve a stratégiánkban meghatározottak megvalósítását tűzte ki célul. A Pénztár a pénzügyi tervben megfogalmazottakat a fokozatosság, az eredmények, a pénzügyi, gazdasági és jogi környezet változásait fegyelembe véve hajtja végre. Budapest, május 26 ;~~