Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 2. Előrehaladási Jelentés. 6. Melléklet

Átírás

1 6. Melléklet Országos és megyei szintű gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzése 2015-ig ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 Országos és a regionális vízgyűjtő kerületek országos és megyei szintű gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzése 2015-ig Készítették: Adler Judit Némethné Pál Katalin Vanicsek Mária GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. Postacím: 1461 Budapest, Pf Internet hálózati cím: Székhely: Budapest, IX., Ráday u Telefon: ; Fax: ; gki@gki.hu COPYRIGHT: GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők. ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 T a r t a l o m 1. A GDP alakulása megyénként Kistérségi, megyei régiós népességi-iskolázottsági-aktivitási változások Az ipar hosszú távú fejlődése A mezőgazdasági termelés várható alakulása 2015-ig M e l l é k l e t

4 1. A GDP alakulása megyénként A magyar gazdaság ben tapasztalt dinamikus növekedése elsősorban a világgazdasági recesszió hatására 2001-től lelassult. A lassulás 2003-ban elérte mélypontját. A évi 3,4%-os ütem a korábbi évekhez hasonlóan így is több mint 2 százalékponttal meghaladta az EU átlagos növekedését. Ezt követően kedvező változások indultak meg. Ennek és néhány módszertani változtatásnak a hatására a GDP volumene 5,2%-ra ugrott 2004-ben, de 2005-ben is 4% felett maradt. A GKI Zrt. prognózisa szerint még 2006-ban is viszonylag magas 4,4%-os volumennövekedés várható, de az ezt követő periódusban lassulás várható. A közötti években a világgazdasági konjunktúra javulása és az Európai Unióhoz történő csatlakozás elősegíti a magyar gazdaság viszonylag gyors növekedését. Ezt egyfelől a világgazdasági élénkülés hatására bővülő export, másfelől a beruházások dinamikájának fokozódása eredményezi, miközben a fogyasztás növekedési üteme mérséklődik; a növekedést az EU-csatlakozás is elősegíti. Ha a korábbinál mérsékeltebben is, ismét jellemzők a 2000 előtti évekre jellemző strukturális átrendeződések: a GDP húzóereje ismét az ipar (ezen belül a feldolgozóipar), emellett nő az építőipar, a távközlés és egyes üzleti szolgáltatások aránya is. A közötti időszakra esik a gazdaság megbillent egyensúlyi helyzetének korrigálása, ami a növekedés lassulását eredményezi elsősorban a költségvetési rend szerint gazdálkodó szektor szűkítése miatt, de nyilvánvalóan kevesebb jut majd a versenyszektor támogatására, illetve a vállalatok terhei is nőnek, ami a bérek és a profitok relatív visszaeséséhez vezet. A 3,8%-os éves átlagos GDP növekedési ütem nem lebecsülendő, a rendelkezésre álló források célszerű felhasználása mellett a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődhet tovább. A közötti időszakban a magyar gazdaság számára igen jelentős fejlesztési források állnak majd rendelkezésre a különféle EU támogatások és belső források jóvoltából. Ez élénkítőleg hat a gazdaság fejlődésére és a GDP volumen éves átlagos növekedési üteme ismét 4% felett lesz. A magyar gazdaság fejlődésének belső tényezői nem akadályozzák az élénkülő gazdasági növekedést, bár kiugróan dinamikus fejlődést nem alapoznak meg. A fejlődés részben az EU kínálta lehetőségek kihasználása, részben a versenyképesség javítása illetve a modernizációhoz szükséges belföldi források mobilizálása érdekében, továbbá az EMU-hoz történő csatlakozás előfeltételét jelentő szigorú költségvetési politika következtében 2010-ig export- és beruházásorientált lesz. Ezt követően mindinkább csökken a beruházások és nő a fogyasztás jelentősége, a szolgáltatások előretörésével pedig az export-orientáltság mértéke is mérséklődik. A közötti időszakon belül érdemes megkülönböztetni az euró bevezetéséig, várhatóan 2010-ig tartó, majd az ezt követő időszakot. Míg a közötti növekedésre az euróövezethez történő csatlakozás megkívánta költségvetési 2

5 szigor és a világgazdasági konjunktúraciklus várhatóan lefelé menő ága inkább csökkentőleg, az EU-ból érkező beruházási források megugrása inkább gyorsítólag hat után az euró bevezetése, az EU-források felhasználása gyorsítja a gazdaság dinamikáját. Bruttó hazai termék (GDP) változása beszerzési folyó ár alapján számolva (előző év = 100%) Éves átlagos növekedés, % Megye, főváros Budapest 111,9 117,4 106,3 109,2 106,5 107, Bács-Kiskun 115,6 111,6 107,9 112, Baranya 109,1 114,0 110,8 108, Békés 110,8 107,5 107,5 109, Borsod-Abaúj-Zemplén 111,0 110,3 111,2 115, Csongrád 108,9 109,1 110,1 109,9 106, Fejér 98,6 102,6 111,7 113, Győr-Moson-Sopron 102,8 110,5 113,3 105, Hajdú-Bihar 116,6 112,3 114,7 109, Heves 118,5 110,8 110,5 108, Jász-Nagykun-Szolnok 118,9 108,2 107,2 107, Komárom-Esztergom 125,7 112,6 127,9 114, Nógrád 116,3 109,4 109,6 108, Pest 128,8 115,7 114,5 110, Somogy 116,1 109,4 111,2 109, Szabolcs-Szatmár-Bereg 118,9 107,9 113,8 109, Tolna 109,5 110,8 99,5 108, Vas 100,0 109,8 118,1 103, Veszprém 113,1 104,7 109,9 108, Zala 115,3 113,0 118,3 106, összesen 112,9 112,8 110,3 109,5 106,7 108,4 107,2 108,0 Volumenindex előző év=100% 104,3 103,8 103,4 105,2 104,1 104,4 103,8 104,1 Forrás: KSH és GKI prognózisa A KSH nem állít elő megyei árindexeket, ezért a megyei bontású GDP adatokat csak folyóáron tudjuk elemezni. A megyék jövedelemtermelő képessége között tradicionálisan igen nagy különbségek vannak, s ezek alig mozdulnak. Területileg vizsgálva a legnagyobb jövedelemtermelő a főváros, több mint kétszeresét produkálja az országos átlagnak az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján mérve. A skála másik végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Nógrád megye helyezkedik el, az országos átlag felét alig meghaladó mértékkel. Az átlagot Vas és Fejér megyék képviselik. Az átlag alatt és felett elhelyezkedők nagymértékű asszimetriát mutatnak több szempontból is. Az átlagot Budapesten túlmenően csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye haladja meg. A Dunántúl 10 megyéje közül mindössze három tekinthető fejletlennek (Baranya, Tolna, Veszprém), míg a Dunától keletre fekvő országrész 10 megyéje közül csak Pest megye számít fejlettnek. A megyék relatív pozíciójában igen lassú az elmozdulás. Az önmaguk korábbi fejlettségi szintjéhez történő javulást pedig leginkább a közlekedési infrastruktúra fejlődése praktikusan az autópálya és gyorsforgalmi útépítés determinálja. Korábbi kutatásaink azt bizonyítják, hogy az autópályák és a gyorsforgalmi utak átadását követően 2-3 évvel kezd érezhetővé válni ezek kb. 30 kilométeres sávjában 3

6 a gazdaságélénkítő hatás. Természetesen ez sem tart örökké, néhány év alatt kialakul az új, magasabb színvonal és annak további növeléséhez már más effektusok szükségesek. Ezek közül lehet az egyik az út miatt korábban már odatelepült gazdasági szervezetek további tőkevonó hatása. A közötti periódusban különböző okokra visszavezethetően a GDP termelő képesség szempontjából az átlagosnál rosszabb helyzetben lesz Budapest, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém megye. Az okok között szerepel pl. a magas bázis, amely a főváros esetében párosulva a költségvetési megszorító intézkedések hatásaival fékezik a növekedést. Általában véve az erős agrár túlsúllyal rendelkező területek fejlődése elég kérdéses, az átalakulásnak még azt a részét élik, ami nem jár együtt a jövedelemképző képesség érzékelhető javulásával. Az útépítések kedvező hatása egyeseknél az időszak végén megindulhat. Az átlagosan fejlődő zónába soroltuk Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyét, ahol ez az átlagos fejlődés jelentős támogatások mellet fog megvalósulni. Feltételezhetően az átlagosnál gyorsabb fejlődést fog realizálni BAZ, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest és Zala megye. Esetükben részben az útépítési hatás bontakozhat ki erőteljesebben, részben a korábbi befektetések jótékony hatásaként tovább tart fejlődésük. A közötti periódust jelentős tőkebefektetések, fejlesztések jellemzik majd. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azoknak a térségeknek, amelyeknek addigra sem lesz működő autópályájuk, illetve gyorsforgalmi útjuk nagy eséllyel maradnak ki ebből a fejlesztési boomból. Nyilván előnyük lesz a korában jelentős fejlődést felmutató térségeknek, illetve a kedvező infrastrukturális és humán potenciállal rendelkezőknek. Mindezek alapján az átlag alatti fejlődést valószínűsítünk Baranyában, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban, Somogyban, Veszprémben, bár ezek közül néhány az időszak végén már felfelé ívelő pályára kerülhet. Az átlagot ezúttal Békés és BAZ megye képviseli majd, míg az országos átlagnál gyorsabb fejlődés várható a fővárosban, Bács-Kiskunban, Fejérben, Győr- Sopronban, Komárom-Esztergomban, Szabolcs-Szatmárban, Tolna, Zala és Pest megyében. Az Európai Unió kibővülése Bulgáriával és Romániával relatíve beljebb tolja Magyarországot az EU centrumába, amelytől szintén lehet gazdasági előnyöket remélni főként a keleti végeken. Ilyen momentum lehet például a román autópálya építések beindulása. Az ebből adódó forgalomnövekedésnek környezetvédelmi szempontból káros hatásai is lehetnek. A szovjet utódállamokkal történő gazdasági együttműködés javulása szintén hozzájárulhat a keleti országrész GDP termelő képességének javulásához. Összességében a területi bruttó hazai termék termelésének területi sorrendjében szerény változások várhatók. A főváros kiemelt szerepe tíz év alatt nem változik majd. A rangsorban előbbre lépési esélye leginkább Pest, 4

7 Fejér, Tolna, Zala megyéknek van, tehát a Dunántúl pozíciója tovább javulhat, bár a 6-os út mellett épülő autópálya a dél-alföldi térségnek is segíthet. Bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron, millió Ft Megye, főváros Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala összesen

8 2.Kistérségi, megyei régiós népességi-iskolázottsági-aktivitási változások Terület megnevezése Kistérség kódja Megye kódja Régió kódja Fejlettségi szint Lakónépesség száma Változás(%) Kistérségek Budapest ,2 Komlói ,8 Mohácsi ,4 Sásdi ,8 Sellyei ,2 Siklósi ,1 Szigetvári ,9 Pécsi ,3 Pécsváradi ,6 Szentlőrinci ,5 Bajai ,1 Bácsalmási ,4 Kalocsai ,3 Kecskeméti ,3 Kiskőrösi ,8 Kiskunfélegyházai ,6 Kiskunhalasi ,3 Kiskunmajsai ,0 Kunszentmiklósi ,0 Jánoshalmai ,5 Békéscsabai ,9 Mezőkovácsházai ,5 Orosházai ,9 Sarkadi ,9 Szarvasi ,5 Szeghalomi ,0 Békési ,8 Gyulai ,9 Miskolci ,7 Edelényi ,0 Encsi ,2 Kazincbarcikai ,9 Mezőkövesdi ,9 Ózdi ,5 Sárospataki ,2 Sátoraljaújhelyi ,5 Szerencsi ,6 Szikszói ,4 Tiszaújvárosi ,5 Abaúj Hegyközi ,4 Bodrogközi ,2 Mezőcsáti ,2 Tokaji ,5 Csongrádi ,4 Hódmezővásárhelyi ,7 Kisteleki ,7 Makói ,5 6

9 Mórahalomi ,4 Szegedi ,1 Szentesi ,3 Bicskei ,5 Dunaújvárosi ,9 Enyingi ,7 Gárdonyi ,6 Móri ,3 Sárbogárdi ,2 Székesfehérvári ,3 Abai ,7 Adonyi ,5 Ercsi ,3 Csornai ,8 Győri ,0 Kapuvári ,7 Mosonmagyaróvári ,4 Sopron Fertődi ,7 Téti ,7 Pannonhalmai ,8 Balmazújvárosi ,4 Berettyóújfalui ,0 Debreceni ,1 Hajdúböszörményi ,6 Hajdúszoboszlói ,1 Polgári ,1 Püspökladányi ,6 Derecske Létavértesi ,7 Hajdúhadházi ,4 Egri ,3 Hevesi ,1 Füzesabonyi ,0 Gyöngyösi ,7 Hatvani ,0 Pétervásárai ,3 Bélapátfalvai ,8 Dorogi ,0 Esztergomi ,4 Kisbéri ,0 Komáromi ,3 Oroszlányi ,5 Tatai ,0 Tatabányai ,7 Balassagyarmati ,3 Bátonyterenyei ,4 Pásztói ,1 Rétsági ,1 Salgótarjáni ,6 Szécsényi ,3 Aszódi ,1 Ceglédi ,4 Dabasi ,9 Gödöllői ,7 Monori ,8 Nagykátai ,3 7

10 Ráckevei ,6 Szobi ,3 Váci ,3 Budaörsi ,0 Dunakeszi ,5 Gyáli ,9 Pilisvörösvári ,2 Szentendrei ,9 Veresegyházi ,7 Barcsi ,3 Csurgói ,6 Fonyódi ,4 Kaposvári ,9 Lengyeltóti ,4 Marcali ,0 Nagyatádi ,9 Siófoki ,7 Tabi ,9 Balatonföldvári ,9 Baktalórántházai ,4 Csengeri ,9 Fehérgyarmati ,1 Kisvárdai ,3 Mátészalkai ,1 Nagykállói ,9 Nyírbátori ,5 Nyíregyházai ,0 Tiszavasvári ,2 Vásárosnaményi ,0 Ibrány Nagyhalászi ,5 Jászberényi ,0 Karcagi ,3 Kunszentmártoni ,1 Szolnoki ,0 Tiszafüredi ,2 Törökszentmiklósi ,5 Mezőtúri ,3 Bonyhádi ,5 Dombóvári ,0 Paksi ,5 Szekszárdi ,2 Tamási ,8 Celldömölki ,6 Csepregi ,0 Körmendi ,2 Kőszegi ,3 Őriszentpéteri ,6 Sárvári ,4 Szentgotthárdi ,5 Szombathelyi ,7 Vasvári ,3 Ajkai ,6 Balatonalmádi ,8 Balatonfüredi ,4 Pápai ,7 8

11 Sümegi ,0 Tapolcai ,4 Várpalotai ,7 Veszprémi ,3 Zirci ,6 Keszthely Hévízi ,4 Lenti ,0 Letenyei ,8 Nagykanizsai ,3 Zalaegerszegi ,4 Zalaszentgróti ,2 Budapest ,2 Dinamikusan fejlődő ,6 Fejlődő ,2 Felzárkózó ,4 Stagnáló ,5 Lemaradó ,0 Megyék Budapest ,2 Baranya ,3 Bács-Kiskun ,1 Békés ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,2 Csongrád ,6 Fejér ,8 Győr-Moson-Sopron ,2 Hajdú-Bihar ,4 Heves ,7 Komárom-Esztergom ,1 Nógrád ,5 Pest ,9 Somogy ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 Tolna ,9 Vas ,5 Veszprém ,0 Zala ,7 Régiók Közép-Magyarország ,3 Közép-Dunántúl ,7 Nyugat-Dunántúl ,6 Dél-Dunántúl ,5 Észak-Magyarország ,8 Észak-Alföld ,3 Dél-Alföld ,3 Magyarország összesen ,7 9

12 3. Az ipar hosszú távú fejlődése Fontosabb tendenciák A következő tíz év ipari fejlődésének vezérfonalát a modern technológiák elsősorban az info-kommunikációs technológia (ICT) - behatolása jelenti a hagyományos iparágakba, a vállalati működés minden területére. E folyamat egyik vonása a szervezetek, gazdálkodási módszerek átalakulása, ami már erősen zajlik napjainkban is, a másik a hagyományos gyáripari eljárások alapvető változása, aminek csírái ma is megtalálhatók, de igazán csak a jövőben fognak kibontakozni és elterjedni. A legfontosabb szervezeti-gazdálkodási változásokat az ú.n. dezindusztrializáció és a tevékenység-kihelyezés folyamata jelenti, mindkettőt az tette lehetővé, hogy a modern ICT felgyorsította a földrajzilag elkülönült egységek közti kommunikációt, illetve megnövelte a hétköznapokban is egyszerűen kezelhető adatmennyiséget. A statisztikai értelemben vett ipar súlya a gazdaságilag fejlett országokban egyre csökken, aminek részben az az oka, hogy az iparvállalatok mind több kisegítő tevékenységet leválasztanak és külső cégektől rendelik meg, maguk pedig az alaptevékenységre (core competence) koncentrálják erőfeszítéseiket. A dezindusztrializáció másik oka az, hogy a termelőfolyamat egyes szakaszait is szívesen kihelyezik az iparvállalatok, a kitermelő tevékenységet, alapanyag előállítást a nyersanyagforrások közelébe, a munkaigényes fázisokat az alacsony bérköltségű országokba, stb. Ennek a folyamatnak Magyarország egyelőre a haszonélvezői közé tartozik. Bár az ezredforduló után át kellet élni egy kitelepülési hullámot az ázsiai térség bérelőnye miatt, az akkor eltávozott befektetőket felváltották mások. Az ország egyelőre tud vonzó feltételeket kínálni az ipari tevékenység tartós gyakorlásához, és a tervbe vett infrastruktúrafejlesztések, illetve társadalmi reformok (ha végrehajtásra kerülnek) valószínűleg tovább növelik a magyarországi telephelyek előnyeit. A magyar ipar a múlt század végére leküzdötte a korábbi voluntarista és autoriter iparfejlesztés következményeit és betagozódott a nemzetközi fejlődés fő áramlataiba. A feldolgozóipar vitathatatlanul piacgazdasági alapon, versenykörülmények között működik, egyes bányászati területekről és az energiaiparról ez még nem állítható. Mindesetre a magyar ipar termelésének több mint a fele külföldön, elsősorban az Európai Unió piacain talál vevőre. A tulajdonosok között az állam súlya minimális, a külföldi tőke mindenütt jelen van, néhány ágazatban többséget szerzett. A növekedés motorjai a multinacionális vállalatok, amelyek globális üzletpolitikájukba illesztve kezelik a magyarországi vállalataikat, általában az egész európai piac (vagy annak nagyméretű szegmense) számára állítják elő a termékeket. Ehhez kapcsolódnak a hazai nagyvállalatok, amelyek képesek számukra kezelhető mennyiségben inputot szállítani, illetve azok a kisebb cégek, amelyek kiegészítő tevékenységet, szolgáltatást tudnak végezni részükre. Emellett jelen van egy másik, a nemzetközi áramlatokba be nem kapcsolódott, függetlenségét kincsként őrző közép- és kisvállalati csoport, amelyek termelésük 10

13 kis hányadát képesek exportálni (azt is állami vagy uniós támogatással) és sokáig a belső piac bővülésétől várták növekedési lehetőségeik élénkülését. Ezt a szektort már a kilencvenes évek importliberalizációja is rosszul érintette, az uniós csatlakozással pedig elveszítették a kormányzattól követelt piacvédelem lehetőségét is. Ezeknek a cégeknek a termékei nem valós fizetőképes keresletet elégítettek ki, hanem különféle állami forrásokra (akár támogatásként, akár megrendelésként, akár a vevő szubvencionálásaként) támaszkodtak, így az Új Egyensúly programja és a később várható államreform valószínűleg felszámolási hullámot indít el körükben. Sajnos ez az a közép- és kisvállalati szektor, amely a dolgozók számottevő részét foglalkoztatja. Van a magyar magántulajdonban levő ipari cégeknek egy olyan csoportja is, amelyik az elmúlt évtized nehézségei után általában átalakulások és tulajdonosváltások sorozatán túljutva újjá tudta éleszteni a közép-, illetve a kelet-európai régióban régi kapcsolatait, vagy a birtokában lévő tudás alapján új megrendelőket szerzett. Ezek nincsenek olyan jó helyzetben, mint a piacvezető multik, de a maguk területén eredményesen megállják a helyüket a piaci versenyben. Mindegyik csoportra igaz az, hogy közelebbi jövője elsősorban a világgazdasági konjunktúra alakulásától függ, távolabbi fejlődési tendenciáit pedig az iparág globális kilátásai határozzák meg. (Az alkalmazkodási taktika és eredménye természetesen már vállalatonként eltérhet.) Sem gazdasági, sem politikai korlát nem áll az előtt, hogy a legújabb technikai vívmányok megjelenjenek a magyar üzemekben, sőt ez a gyakorlat számos szakágazatban. A magyar ipar technikai fejlődési lehetőségeinek megítélésekor ezért elsősorban az európai ipari prognózisokra tudunk támaszkodni. A prognózis erősen támaszkodik egy nemrég lezajlott európai kutatásra. A ManVis (Manufacturing Visions) projekt 2004 elején indult az EU megbízásából és a következő év végén zárult le. 22 ország ipari szakértőit kérdezték meg a legfontosabb feldolgozóipar tendenciákról. A szakértők szerint a jövő feldolgozóipari termékei kevesebb anyagot fognak tartalmazni, új, jobb tulajdonságaik lesznek, és magukban fogják hordozni az egyéni gyártási történetükről és termékjellemzőikről szóló információkat. Várhatóan először az elektronikus címkék fognak általánossá válni 2010 táján, re pedig széleskörűen elterjednek a nanotechnológiai bevonatok és csökken a felhasználásra kerülő anyagfajták száma. Az intelligens anyagok mindennapi felhasználása csak 2020 környékén várható. Ezek a változások kedvezően fognak hatni a környezet minőségére, de az ipari foglalkoztatás csökkenését is előre vetítik. A megmunkálási technológiák is nagy változások elé néznek. Először úgy 2012 táján a mikroelektro-mechamikai rendszerek elterjedése várható. Ezek a indító/működtető szerkezetek beépített szenzorokkal és mikroprocesszorokkal a gyártási folyamat minden részén megjelennek majd re várható az ú.n. rapid technológiák térnyerése. Ezek lényege az, hogy a hagyományos vágási, megformálási eljárásokat jelentős mértékben adalékanyagok hozzáadásával váltják fel. Ezeknek a változásoknak várhatóan hasonló hatása lesz, mint a anyagtechnológiaiaknak: miközben a környezeti- és a munkavégzési feltételek javulni fognak, a termelés egységére jutó munkaerőigény csökken. 11

14 A modern információtechnológia a gyáriparban tágas lehetőségeket nyitott meg a különféle gépek összekapcsolása, rendszerbe illesztése, vagyis az automatizálás fejlődése előtt. Bár számos működő példát ismerünk már a világban, az automatizálás igazán csak most fog elterjedni a feldolgozóiparban. Ennek első lépése a tanulóképes vezérlési rendszerek általánossá válása lesz 2015 környékén. Ez egyúttal a megmunkálási műveletek magas fokú automatizálását is magával vonja. A folyamat hajtóereje az egyre drágább munkaerő kiváltása révén elérhető költségcsökkentés, tehát az ipari foglakoztatás csökkentésére gyakorolt hatás nyilvánvaló. Hasonlóképpen kézenfekvő a pontos vezérléssel járó kisebb anyagfelhasználás, hulladéktermelés, szennyezőanyag kibocsátás is. Az ipari munkavégzés egyre inkább elszakad a fizikai tevékenységtől és inkább az informatikai rendszerfelügyelethez kezd majd hasonlítani. Néhány fontosabb ágazatban várható változások: Gépipar A gépipar fejlődésének legfontosabb trendje az, hogy a berendezésekhez egyre jelentősebb szolgáltatáscsomag kapcsolódik. Ezek egy része már az eladás előtti fázisban aktivizálódik pl. egyedi megmunkáló gépek gyártásakor mások magához az értékesítéshez kapcsolódnak, illetve azt követik (pl. a vezérlő szoftverek fejlesztése). Így a technológiai fejlődés miatt elvesző gyártási munkahelyeket valószínűleg részben pótolják a vevőszolgálati és hasonló munkák, azonban valószínű, hogy a változások foglakoztatásra gyakorolt hatásának egyenlege negatív lesz. A járműipar legfontosabb változását az üzemanyag okozzák ig valószínűleg a hibrid meghajtású járművek fognak nagyobb arányban elterjedni, ezen belül a szénhidrogének között valószínűleg a kőolaj-származékok mellett teret nyernek a bio-üzemanyagok is. A folyó kutatások azonban áttöréshez vezethetnek esetleg a hidrogénmeghajtás, vagy az üzemanyagcellák területén is, ezt azonban jelenleg még későbbre várják a szakértők. Fémfeldolgozás A hagyományos forgácsolási technikákon alapuló fémmegmunkálás egyre inkább teret veszít a jövőben. Ezt részben az öntési eljárások fejlődése, részben új halmazállapotok (fémhabok) létrehozása teszi majd lehetővé. Egyre több területen más anyagok váltják majd fel a fémeket. A már ma is széles körben használt kompozit anyagok tovább terjednek, a kötési eljárásoknál a forrasztást, hegesztést felváltják a lézeres rögzítések. A multifunkciós lézermegmunkálás szerepe is jelentőssé válik 2015 tájékán. Ezek a változások is a sok hulladékkal, szennyezéssel és munkahelyi balesettel járó fémmegmunkáló ipar tisztábbá és biztonságosabbá válását eredményezik. 12

15 Műanyag- és gumiipar Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. Az európai gumifelhasználáson belül egyre növekszik a szintetikus gumi aránya, így lassan eltűnik a különbség a gumi és műanyag között. Az iparágban elsősorban technológiai változások várhatók: 2010 és 2015 között általánossá válik az injektálással történő automatikus formázás, természetesen intelligens vezérlő rendszerek és szenzorral felszerelt megmunkáló szerszámok segítségével. Az alakítási technikák fejlődése precíziós mikro-termékek formázását is lehetővé teszi. Szintén 2015 tájára éri el a műanyagok újrahasznosítása a gyártott mennyiség 50%- át. Ez a fejlődés is a korábbi változásokat eredményezi: csökkenő környezetterhelés, javuló munkakörülmények, apadó foglalkoztatás. Könnyűipar A könnyűipari ágazatokban (papíripar, textilipar, egyéb feldolgozóipar) két fő tendencia rajzolódik ki: a termelésben nő az automatizálás, a termékeknél viszont egyre fontosabb szerepe lesz a szinte személyre szabott formatervezésnek. Míg a termelés nagy része kitelepül az olcsó bérű országokba, addig a tervezés, mintázás, illetve a fogyasztó részére történő végső kialakítás a vevők közelében marad, sőt erősödik. A technikai fejlődés együtt jár a termékek intelligensebbé válásával. Beépített szenzorok, apró digitális egységek nyújtanak többlet funkciókat, illetve teszik lehetővé a termék személyre szabását. (Pl. az öltözékbe épített egészségállapotérzékelők, vagy időjáráshoz alkalmazkodó fűtőszálak, stb.) Élelmiszeripar Az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok megváltoztak a 21. századra. A világban előállított élelmiszerek kalóriaértéke már elegendő, azonban mégis jelen van az alultápláltság a világ számos részén. Ennek azonban nem kapacitáshiány az oka, hanem politikai, gazdasági tényezők. Az éhező afrikai embermilliók mellett jelen van az európai gabona-, tej-, stb. túltermelés is és még jó néhány hasonló példa található. Az élelmiszeripar feladatai ebből adódóan egyrészt arra irányulnak, hogy a termékek eltarthatók, szállíthatók legyenek. Ezt kívánják a fejlett országok fogyasztói is, akik szezontól és termőterülettől függetlenül igénylik a kedvelt élelmiszereket. A másik fontos tendencia az, hogy még az elegendő kalóriához jutó emberek is gyakran tápanyaghiányosan táplálkoznak, a fogyasztott termékek egészségtelen összetétele miatt. A másik kihívást az élelmiszeripar számára tehát az jelenti, hogy a nyersanyagok összetevőiből minél többet tudjon megőrizni a feldolgozás, tárolás, szállítás során és hasznosítható módon a fogyasztó asztalára juttatni. Ehhez kapcsolódnak a napjainkban mindinkább terjedő civilizációs betegségek miatt megváltozó igények (pl. cukor- és zsírszegény, liszt-, vagy tejérzékeny emberek számára fogyasztható ételek, allergénmentes élelmiszerek). 13

16 A valószínű fejlődés tehát a szárított, hűtött, vákuumban tárolt élelmiszerek arányának növekedése lesz a mai konzerválási, fagyasztási technikák stb. helyett. A kémiai eljárásokat is valószínűleg visszaszorítják a mechanikaiak. Ezek a tendenciák jelenleg Európában kapnak erős társadalmi támogatást, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a tengeren túl is dominánssá válnak. Az élelmiszeriparban is várható az automatizálás terjedése, hiszen a higiénés feltételek javításában, a mikroorganizmusok távoltartásában óriási szerepe van a zárt rendszerben történő feldolgozásnak. Előrejelzés a magyar ipari termelés alakulására A prognózis országosan, valamint megyénként külön ad becsléseket néhány kiemelt iparág, valamint a feldolgozóipar és az ipar egésze bruttó termelési értékének alakulására. A becslések kiinduló alapja a KSH és közötti időszakra rendelkezésre álló adatai voltak. Ezeknél a következőkre kell tekintettel lenni: Megyei iparági adatok csak az adott megyében székhellyel bejegyzett, 49 főt meghaladó létszámú cégekre voltak elérhetők. Ezek is csak akkor, ha az adatközlők száma elérte a hármat. A hiányzó adatokat a számítások elvégzéséhez 100-as index-szel pótoltuk. Országos adatok a teljes vállalti populációra rendelkezésre állnak, így a kisvállalatok összesített adatai eltérítették a megyei értékektől az országosakat. A feldolgozóiparban nem került kiemelésre minden iparág, így az ágazati adatok összege nem adja ki a nemzetgazdasági ágét. Az ipar összesenből szintén hiányzik a nem vizsgált bányászat. Ezek a szakágak nemzetgazdasági szinten nem nagy súlyúak, de egy-egy megyében iparban elfoglalt arányuk jelentős lehet. A becslés módszere a következő volt: A GKI makrogazdasági prognózisának alapját képező ipari prognózist aktualizáltuk a korábbiakban bemutatott technológiai szervezeti fejlődési tendenciák figyelembe vételével. Összehasonlítottuk az egyes ágazatok elmúlt időszaki megyénkénti fejlődési ütemét az országos adattal, majd feltételeztük, hogy ez a jelenség meghatározza a jövőbeni fejlődési ütemkülönbséget is. Ennek alapja az a meggondolás volt, hogy a kilencvenes évek nagy átrendeződései után az ágazat cégei azokban a megyékben telepedtek meg és fejlődtek, ahol tevékenységük számára kedvező helyi környezetet találtak. Az átlagnál gyorsabb növekedés azt jelzi, hogy az adott megyében rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő és K+F kapacitás, a szükséges infrastruktúra, elérhetőek a partnerek, stb. Ilyen térségekben néha a megyehatárokon átnyúlva már klaszter képződési folyamatok is megfigyelhetők. Az átlagtól elmaradó növekedés az ezredforduló után azt jelzi, hogy a gazdálkodási körülmények nem kedvezőek pl. környezetvédelmi, vagy logisztikai okokból az adott ipari tevékenység számára. Ezt az ütemkülönbséget vetítettük a makro-prognózis növekedési adataira és így kaptuk meg adott megye adott ágazatának első növekedési előrejelzését. A kapott adatokat ezután korrigáltuk az idei első négy hónap alapján már előrelátható 14

17 trendváltásokkal, a bejelentett nagyobb beruházások feltételezett növekedési hatásaival, egyéb helyi információkkal. Ezek az adatok szerepelnek a táblázatban. A prognózis tehát az elmúlt négy év folyamatainak kivetítése a következő tíz évre. Annyiból jó a bázis, hogy sem a kilencvenes évek struktúraváltásból adódó rekord növekedése, sem az ezredfordulós recesszió szélsőséges értékei nem szerepelnek az adatokban. Azt azonban korántsem lehet biztosra venni, hogy a várt technológiai változások az ország területén egyenletesen valósulnak meg. Mind időbeli hullámzás valószínű egy-egy technológiai megoldás hirtelen elterjedése nyomán, mind az nagyon valószínű, hogy az iparág vállalatai nem egyszerre alkalmazkodnak a változásokhoz. Ezeket az eltéréseket igyekeztünk kiküszöbölni azzal, hogy periódusonként éves átlagos növekedési ütemet jeleztünk előre, de egy-egy megyében még így is könnyen borulhat a jelzett fejlődési pálya. Jelenlegi tudásunk alapján a táblázatban bemutatott ütemeket valószínűsítjük, de, ha például egy multinacionális cég fantáziát lát egy most még hanyatló térségben egy új tevékenység indítására, máris egész más képet mutat a megye ipara. Míg a megelőző évtizedben az ipari növekedés centruma a nyugat-dunántúli régió volt, ezt a szerepet most az észak-magyarországi térség veszi át. Ez egybevág a korábbi megfigyelésekkel: az autópálya szakaszok megépítése néhány éven belül mérhető ipari fejlődést generált. Mivel azonban a növekedési ütemváltásban még számos más tényező is szerepet játszik, nem gondoljuk, hogy az M5 és az M6 hasonló növekedési centrum szerepet hoz az érintett térségeknek, de élénkítő szerepét számításba vettük. 15

18 A kiemelt ipari ágazatok bruttó ipari termelési volumenének növekedése előző időszak = 100 Fa- papír- Kohászat- és Élelmiszeripar és Vegyipar fémfeldolgozás Gépipar Egyéb Feldolgozóipar Villamosenergiaipar összesen Ipar feldolgozóipar összesen nyomdaipar Budapest ,4% 99,1% 96,4% 78,8% 118,9% 61,5% 103,0% 98,9% 103,2% ,5% 105,9% 99,6% 101,9% 94,6% 99,0% 110,1% 101,5% 105,2% ,4% 101,6% 109,0% 112,0% 109,0% 110,3% 103,9% 97,2% 102,8% ,3% 104,6% 108,6% 106,3% 114,1% 125,3% 108,6% 95,0% 111,3% ,2% 104,6% 103,5% 94,7% 115,0% 104,5% 114,2% 98,4% 113,9% ,0% 105,5% 102,0% 101,1% 113,0% 100,8% 112,5% 97,6% 111,3% ,4% 105,1% 98,0% 98,3% 112,0% 99,0% 110,5% 97,4% 109,8% Pest megye ,1% 104,4% 90,9% 112,3% 118,4% 111,3% 103,7% 91,5% 102,7% ,8% 111,6% 98,0% 132,0% 173,9% 83,5% 121,2% 100,0% 120,2% ,2% 107,0% 108,2% 82,3% 112,1% 107,9% 106,6% 93,2% 105,6% ,8% 110,2% 66,7% 95,1% 117,2% 197,1% 109,9% 98,8% 108,8% ,0% 110,2% 91,0% 100,1% 134,7% 131,9% 111,6% 96,1% 111,3% ,9% 106,0% 95,0% 104,0% 115,0% 110,0% 112,3% 95,4% 108,8% ,3% 104,0% 98,0% 103,8% 110,0% 105,0% 110,3% 95,1% 107,3% Fejér megye ,9% 100,0% 101,2% 105,2% 87,8% 120,6% 103,4% 101,5% 93,4% ,3% 100,0% 109,0% 110,4% 65,9% 62,1% 94,6% 103,6% 80,6% ,5% 100,0% 97,2% 111,4% 99,3% 130,4% 112,3% 94,5% 102,3% ,3% 93,5% 77,2% 97,3% 125,9% 126,7% 124,9% 125,4% 111,0% ,6% 93,5% 96,2% 100,7% 100,0% 116,0% 110,0% 106,5% 113,6% ,2% 99,0% 105,0% 107,5% 110,0% 112,0% 110,7% 105,7% 111,0% ,6% 100,0% 102,0% 104,5% 110,0% 110,0% 108,8% 105,4% 109,5% Komárom-Esztergom megye ,9% 100,0% 160,2% 130,3% 114,3% 100,0% 115,2% 98,7% 113,2% ,3% 100,0% 153,9% 121,6% 172,9% 367,9% 152,7% 97,8% 150,7% ,1% 100,0% 103,6% 92,9% 132,7% 97,5% 125,9% 82,6% 123,9% ,3% 89,1% 112,4% 109,5% 141,2% 100,0% 134,8% 92,0% 132,9% ,7% 89,1% 132,6% 107,8% 144,9% 175,6% 133,7% 93,0% 136,0% ,8% 99,0% 110,0% 110,0% 120,0% 120,0% 120,0% 92,3% 125,0% ,2% 100,0% 105,0% 105,0% 115,0% 110,0% 115,0% 92,0% 120,0% 16

19 Veszprém megye ,2% 100,0% 87,5% 97,8% 131,6% 100,0% 100,2% 89,9% 101,2% ,5% 100,0% 92,6% 115,3% 128,2% 100,0% 104,7% 100,0% 105,7% ,0% 100,0% 114,3% 112,0% 129,4% 100,0% 107,3% 93,4% 108,3% ,7% 93,8% 84,6% 91,6% 125,2% 102,8% 103,6% 110,5% 104,6% ,9% 93,8% 94,8% 98,9% 132,9% 106,3% 105,1% 98,7% 107,0% ,7% 99,0% 95,0% 105,6% 125,0% 102,5% 105,8% 97,9% 104,6% ,1% 100,0% 100,0% 102,6% 115,0% 100,7% 103,9% 97,6% 103,2% Győr-Moson-Sopron megye ,0% 100,0% 123,7% 106,3% 100,2% 115,9% 112,1% 98,1% 100,5% ,9% 100,0% 147,0% 94,2% 110,5% 108,8% 116,4% 108,4% 107,7% ,6% 100,0% 102,1% 105,2% 105,4% 103,2% 98,4% 122,6% 106,0% ,0% 92,3% 115,0% 103,1% 106,9% 124,4% 105,3% 98,3% 105,4% ,8% 100,0% 122,1% 97,0% 109,3% 119,3% 109,3% 107,1% 107,9% ,2% 102,0% 110,0% 103,6% 106,6% 115,1% 109,9% 106,3% 105,4% ,0% 105,0% 105,0% 100,7% 104,3% 113,1% 108,0% 106,0% 104,0% Vas megye ,9% 100,0% 112,4% 161,3% 106,0% 94,9% 107,8% 100,0% 108,1% ,4% 100,0% 64,5% 99,1% 130,5% 90,6% 111,9% 100,0% 112,4% ,9% 100,0% 99,5% 76,3% 92,3% 112,0% 109,1% 100,0% 94,4% ,1% 117,7% 109,6% 157,1% 97,7% 95,5% 101,5% 100,0% 101,0% ,7% 110,0% 96,6% 117,2% 110,2% 103,7% 108,8% 100,0% 107,0% ,0% 105,0% 95,2% 105,0% 107,5% 100,0% 109,5% 100,0% 108,0% ,0% 103,0% 100,0% 102,0% 105,1% 100,0% 107,6% 100,0% 106,0% Zala megye ,3% 100,0% 126,7% 55,4% 143,0% 104,6% 118,7% 100,2% 113,7% ,7% 100,0% 100,0% 107,2% 93,4% 82,3% 113,3% 107,5% 108,3% ,9% 100,0% 100,0% 156,0% 111,0% 94,1% 123,1% 104,5% 118,1% ,1% 156,3% 100,0% 82,2% 100,4% 90,5% 103,2% 100,0% 77,4% ,0% 125,0% 106,8% 95,1% 115,7% 98,0% 119,7% 103,3% 85,0% ,3% 105,0% 105,2% 101,5% 112,8% 103,0% 120,4% 102,5% 102,0% ,2% 103,0% 101,1% 98,7% 110,4% 103,0% 118,3% 102,2% 102,0% Baranya megye ,0% 100,0% 102,5% 179,8% 91,6% 104,7% 108,3% 99,8% 103,3% ,0% 100,0% 185,8% 58,1% 112,6% 112,0% 105,8% 106,4% 100,8% ,0% 100,0% 122,4% 86,5% 130,0% 70,4% 99,9% 98,0% 94,9% ,6% 127,8% 147,3% 99,8% 119,5% 123,0% 107,3% 89,1% 102,4% ,6% 110,0% 139,6% 100,7% 117,2% 108,2% 106,5% 98,6% 104,8% ,0% 105,0% 110,0% 107,5% 114,3% 104,4% 107,2% 97,8% 102,4% ,0% 103,0% 105,0% 102,0% 111,8% 102,5% 105,3% 97,5% 101,0% 17

20 Somogy megye ,2% 100,0% 103,6% 86,8% 133,4% 100,0% 103,3% 100,0% 113,3% ,0% 100,0% 138,4% 124,8% 139,0% 100,0% 108,7% 100,0% 118,7% ,5% 100,0% 120,6% 112,8% 131,4% 100,0% 106,5% 100,0% 116,5% ,2% 98,1% 102,5% 95,7% 46,7% 100,0% 53,0% 100,0% 68,9% ,8% 99,0% 103,0% 99,7% 115,3% 100,0% 93,9% 100,0% 70,5% ,4% 99,8% 102,0% 106,4% 105,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,9% ,8% 100,0% 102,0% 102,0% 103,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,0% Tolna megye ,5% 105,1% 100,0% 94,8% 93,9% 100,0% 100,0% 108,3% 105,6% ,8% 112,3% 100,0% 111,4% 101,8% 100,0% 96,2% 100,0% 86,3% ,9% 107,7% 100,0% 149,2% 86,5% 100,0% 98,1% 100,0% 100,6% ,8% 110,9% 100,0% 95,7% 100,4% 100,0% 92,4% 100,0% 100,6% ,9% 112,0% 100,0% 107,0% 98,8% 100,0% 97,8% 102,4% 102,9% ,4% 107,0% 100,0% 110,0% 102,0% 100,0% 100,0% 101,5% 100,6% ,1% 103,0% 100,0% 105,0% 102,0% 100,0% 100,0% 101,2% 99,2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% 103,7% 107,2% 82,9% 97,0% 97,7% 106,9% 92,4% 102,9% ,8% 110,8% 96,4% 84,4% 205,1% 85,7% 106,3% 103,4% 102,3% ,0% 106,2% 103,7% 125,4% 229,5% 97,5% 120,3% 91,7% 116,3% ,2% 109,4% 119,5% 95,1% 155,1% 97,3% 123,9% 102,6% 119,5% ,9% 109,4% 106,8% 92,0% 150,0% 90,2% 115,7% 97,8% 122,3% ,1% 105,0% 105,2% 102,0% 130,0% 100,0% 116,4% 97,0% 119,5% ,0% 103,0% 103,0% 105,0% 125,0% 100,0% 114,3% 96,7% 117,9% Heves megye ,4% 100,0% 215,9% 150,0% 110,0% 108,3% 96,9% 92,8% 90,9% ,2% 100,0% 122,4% 111,1% 101,3% 69,1% 105,3% 100,0% 99,3% ,5% 100,0% 61,1% 107,6% 137,6% 96,9% 120,3% 95,7% 113,3% ,1% 127,1% 127,1% 105,4% 149,7% 106,7% 118,3% 109,0% 111,4% ,2% 110,0% 131,7% 112,5% 128,8% 100,5% 111,5% 99,6% 114,0% ,0% 105,0% 110,0% 110,0% 125,6% 97,0% 112,1% 98,8% 111,4% ,0% 103,0% 105,0% 105,0% 115,0% 100,0% 110,2% 98,6% 109,9% Nógrád megye ,7% 0,0% 186,3% 88,0% 74,9% 146,4% 105,8% 100,3% 98,8% ,1% 0,0% 157,2% 107,5% 151,3% 91,0% 112,6% 100,0% 105,6% ,9% 0,0% 96,9% 107,4% 113,4% 107,9% 114,6% 100,0% 107,6% ,4% 0,0% 94,7% 92,5% 87,6% 91,1% 106,4% 100,0% 91,6% ,7% 0,0% 100,0% 93,8% 110,3% 115,1% 111,1% 100,3% 93,7% ,2% 0,0% 102,0% 102,0% 107,6% 111,1% 111,8% 99,5% 102,0% ,6% 0,0% 102,0% 105,0% 105,3% 109,1% 109,8% 99,3% 102,0% 18