Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 2. Előrehaladási Jelentés. 6. Melléklet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 2. Előrehaladási Jelentés. 6. Melléklet"

Átírás

1 6. Melléklet Országos és megyei szintű gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzése 2015-ig ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 Országos és a regionális vízgyűjtő kerületek országos és megyei szintű gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzése 2015-ig Készítették: Adler Judit Némethné Pál Katalin Vanicsek Mária GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. Postacím: 1461 Budapest, Pf Internet hálózati cím: Székhely: Budapest, IX., Ráday u Telefon: ; Fax: ; COPYRIGHT: GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők. ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 T a r t a l o m 1. A GDP alakulása megyénként Kistérségi, megyei régiós népességi-iskolázottsági-aktivitási változások Az ipar hosszú távú fejlődése A mezőgazdasági termelés várható alakulása 2015-ig M e l l é k l e t

4 1. A GDP alakulása megyénként A magyar gazdaság ben tapasztalt dinamikus növekedése elsősorban a világgazdasági recesszió hatására 2001-től lelassult. A lassulás 2003-ban elérte mélypontját. A évi 3,4%-os ütem a korábbi évekhez hasonlóan így is több mint 2 százalékponttal meghaladta az EU átlagos növekedését. Ezt követően kedvező változások indultak meg. Ennek és néhány módszertani változtatásnak a hatására a GDP volumene 5,2%-ra ugrott 2004-ben, de 2005-ben is 4% felett maradt. A GKI Zrt. prognózisa szerint még 2006-ban is viszonylag magas 4,4%-os volumennövekedés várható, de az ezt követő periódusban lassulás várható. A közötti években a világgazdasági konjunktúra javulása és az Európai Unióhoz történő csatlakozás elősegíti a magyar gazdaság viszonylag gyors növekedését. Ezt egyfelől a világgazdasági élénkülés hatására bővülő export, másfelől a beruházások dinamikájának fokozódása eredményezi, miközben a fogyasztás növekedési üteme mérséklődik; a növekedést az EU-csatlakozás is elősegíti. Ha a korábbinál mérsékeltebben is, ismét jellemzők a 2000 előtti évekre jellemző strukturális átrendeződések: a GDP húzóereje ismét az ipar (ezen belül a feldolgozóipar), emellett nő az építőipar, a távközlés és egyes üzleti szolgáltatások aránya is. A közötti időszakra esik a gazdaság megbillent egyensúlyi helyzetének korrigálása, ami a növekedés lassulását eredményezi elsősorban a költségvetési rend szerint gazdálkodó szektor szűkítése miatt, de nyilvánvalóan kevesebb jut majd a versenyszektor támogatására, illetve a vállalatok terhei is nőnek, ami a bérek és a profitok relatív visszaeséséhez vezet. A 3,8%-os éves átlagos GDP növekedési ütem nem lebecsülendő, a rendelkezésre álló források célszerű felhasználása mellett a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődhet tovább. A közötti időszakban a magyar gazdaság számára igen jelentős fejlesztési források állnak majd rendelkezésre a különféle EU támogatások és belső források jóvoltából. Ez élénkítőleg hat a gazdaság fejlődésére és a GDP volumen éves átlagos növekedési üteme ismét 4% felett lesz. A magyar gazdaság fejlődésének belső tényezői nem akadályozzák az élénkülő gazdasági növekedést, bár kiugróan dinamikus fejlődést nem alapoznak meg. A fejlődés részben az EU kínálta lehetőségek kihasználása, részben a versenyképesség javítása illetve a modernizációhoz szükséges belföldi források mobilizálása érdekében, továbbá az EMU-hoz történő csatlakozás előfeltételét jelentő szigorú költségvetési politika következtében 2010-ig export- és beruházásorientált lesz. Ezt követően mindinkább csökken a beruházások és nő a fogyasztás jelentősége, a szolgáltatások előretörésével pedig az export-orientáltság mértéke is mérséklődik. A közötti időszakon belül érdemes megkülönböztetni az euró bevezetéséig, várhatóan 2010-ig tartó, majd az ezt követő időszakot. Míg a közötti növekedésre az euróövezethez történő csatlakozás megkívánta költségvetési 2

5 szigor és a világgazdasági konjunktúraciklus várhatóan lefelé menő ága inkább csökkentőleg, az EU-ból érkező beruházási források megugrása inkább gyorsítólag hat után az euró bevezetése, az EU-források felhasználása gyorsítja a gazdaság dinamikáját. Bruttó hazai termék (GDP) változása beszerzési folyó ár alapján számolva (előző év = 100%) Éves átlagos növekedés, % Megye, főváros Budapest 111,9 117,4 106,3 109,2 106,5 107, Bács-Kiskun 115,6 111,6 107,9 112, Baranya 109,1 114,0 110,8 108, Békés 110,8 107,5 107,5 109, Borsod-Abaúj-Zemplén 111,0 110,3 111,2 115, Csongrád 108,9 109,1 110,1 109,9 106, Fejér 98,6 102,6 111,7 113, Győr-Moson-Sopron 102,8 110,5 113,3 105, Hajdú-Bihar 116,6 112,3 114,7 109, Heves 118,5 110,8 110,5 108, Jász-Nagykun-Szolnok 118,9 108,2 107,2 107, Komárom-Esztergom 125,7 112,6 127,9 114, Nógrád 116,3 109,4 109,6 108, Pest 128,8 115,7 114,5 110, Somogy 116,1 109,4 111,2 109, Szabolcs-Szatmár-Bereg 118,9 107,9 113,8 109, Tolna 109,5 110,8 99,5 108, Vas 100,0 109,8 118,1 103, Veszprém 113,1 104,7 109,9 108, Zala 115,3 113,0 118,3 106, összesen 112,9 112,8 110,3 109,5 106,7 108,4 107,2 108,0 Volumenindex előző év=100% 104,3 103,8 103,4 105,2 104,1 104,4 103,8 104,1 Forrás: KSH és GKI prognózisa A KSH nem állít elő megyei árindexeket, ezért a megyei bontású GDP adatokat csak folyóáron tudjuk elemezni. A megyék jövedelemtermelő képessége között tradicionálisan igen nagy különbségek vannak, s ezek alig mozdulnak. Területileg vizsgálva a legnagyobb jövedelemtermelő a főváros, több mint kétszeresét produkálja az országos átlagnak az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján mérve. A skála másik végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Nógrád megye helyezkedik el, az országos átlag felét alig meghaladó mértékkel. Az átlagot Vas és Fejér megyék képviselik. Az átlag alatt és felett elhelyezkedők nagymértékű asszimetriát mutatnak több szempontból is. Az átlagot Budapesten túlmenően csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye haladja meg. A Dunántúl 10 megyéje közül mindössze három tekinthető fejletlennek (Baranya, Tolna, Veszprém), míg a Dunától keletre fekvő országrész 10 megyéje közül csak Pest megye számít fejlettnek. A megyék relatív pozíciójában igen lassú az elmozdulás. Az önmaguk korábbi fejlettségi szintjéhez történő javulást pedig leginkább a közlekedési infrastruktúra fejlődése praktikusan az autópálya és gyorsforgalmi útépítés determinálja. Korábbi kutatásaink azt bizonyítják, hogy az autópályák és a gyorsforgalmi utak átadását követően 2-3 évvel kezd érezhetővé válni ezek kb. 30 kilométeres sávjában 3

6 a gazdaságélénkítő hatás. Természetesen ez sem tart örökké, néhány év alatt kialakul az új, magasabb színvonal és annak további növeléséhez már más effektusok szükségesek. Ezek közül lehet az egyik az út miatt korábban már odatelepült gazdasági szervezetek további tőkevonó hatása. A közötti periódusban különböző okokra visszavezethetően a GDP termelő képesség szempontjából az átlagosnál rosszabb helyzetben lesz Budapest, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém megye. Az okok között szerepel pl. a magas bázis, amely a főváros esetében párosulva a költségvetési megszorító intézkedések hatásaival fékezik a növekedést. Általában véve az erős agrár túlsúllyal rendelkező területek fejlődése elég kérdéses, az átalakulásnak még azt a részét élik, ami nem jár együtt a jövedelemképző képesség érzékelhető javulásával. Az útépítések kedvező hatása egyeseknél az időszak végén megindulhat. Az átlagosan fejlődő zónába soroltuk Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyét, ahol ez az átlagos fejlődés jelentős támogatások mellet fog megvalósulni. Feltételezhetően az átlagosnál gyorsabb fejlődést fog realizálni BAZ, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest és Zala megye. Esetükben részben az útépítési hatás bontakozhat ki erőteljesebben, részben a korábbi befektetések jótékony hatásaként tovább tart fejlődésük. A közötti periódust jelentős tőkebefektetések, fejlesztések jellemzik majd. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azoknak a térségeknek, amelyeknek addigra sem lesz működő autópályájuk, illetve gyorsforgalmi útjuk nagy eséllyel maradnak ki ebből a fejlesztési boomból. Nyilván előnyük lesz a korában jelentős fejlődést felmutató térségeknek, illetve a kedvező infrastrukturális és humán potenciállal rendelkezőknek. Mindezek alapján az átlag alatti fejlődést valószínűsítünk Baranyában, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban, Somogyban, Veszprémben, bár ezek közül néhány az időszak végén már felfelé ívelő pályára kerülhet. Az átlagot ezúttal Békés és BAZ megye képviseli majd, míg az országos átlagnál gyorsabb fejlődés várható a fővárosban, Bács-Kiskunban, Fejérben, Győr- Sopronban, Komárom-Esztergomban, Szabolcs-Szatmárban, Tolna, Zala és Pest megyében. Az Európai Unió kibővülése Bulgáriával és Romániával relatíve beljebb tolja Magyarországot az EU centrumába, amelytől szintén lehet gazdasági előnyöket remélni főként a keleti végeken. Ilyen momentum lehet például a román autópálya építések beindulása. Az ebből adódó forgalomnövekedésnek környezetvédelmi szempontból káros hatásai is lehetnek. A szovjet utódállamokkal történő gazdasági együttműködés javulása szintén hozzájárulhat a keleti országrész GDP termelő képességének javulásához. Összességében a területi bruttó hazai termék termelésének területi sorrendjében szerény változások várhatók. A főváros kiemelt szerepe tíz év alatt nem változik majd. A rangsorban előbbre lépési esélye leginkább Pest, 4

7 Fejér, Tolna, Zala megyéknek van, tehát a Dunántúl pozíciója tovább javulhat, bár a 6-os út mellett épülő autópálya a dél-alföldi térségnek is segíthet. Bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron, millió Ft Megye, főváros Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala összesen

8 2.Kistérségi, megyei régiós népességi-iskolázottsági-aktivitási változások Terület megnevezése Kistérség kódja Megye kódja Régió kódja Fejlettségi szint Lakónépesség száma Változás(%) Kistérségek Budapest ,2 Komlói ,8 Mohácsi ,4 Sásdi ,8 Sellyei ,2 Siklósi ,1 Szigetvári ,9 Pécsi ,3 Pécsváradi ,6 Szentlőrinci ,5 Bajai ,1 Bácsalmási ,4 Kalocsai ,3 Kecskeméti ,3 Kiskőrösi ,8 Kiskunfélegyházai ,6 Kiskunhalasi ,3 Kiskunmajsai ,0 Kunszentmiklósi ,0 Jánoshalmai ,5 Békéscsabai ,9 Mezőkovácsházai ,5 Orosházai ,9 Sarkadi ,9 Szarvasi ,5 Szeghalomi ,0 Békési ,8 Gyulai ,9 Miskolci ,7 Edelényi ,0 Encsi ,2 Kazincbarcikai ,9 Mezőkövesdi ,9 Ózdi ,5 Sárospataki ,2 Sátoraljaújhelyi ,5 Szerencsi ,6 Szikszói ,4 Tiszaújvárosi ,5 Abaúj Hegyközi ,4 Bodrogközi ,2 Mezőcsáti ,2 Tokaji ,5 Csongrádi ,4 Hódmezővásárhelyi ,7 Kisteleki ,7 Makói ,5 6

9 Mórahalomi ,4 Szegedi ,1 Szentesi ,3 Bicskei ,5 Dunaújvárosi ,9 Enyingi ,7 Gárdonyi ,6 Móri ,3 Sárbogárdi ,2 Székesfehérvári ,3 Abai ,7 Adonyi ,5 Ercsi ,3 Csornai ,8 Győri ,0 Kapuvári ,7 Mosonmagyaróvári ,4 Sopron Fertődi ,7 Téti ,7 Pannonhalmai ,8 Balmazújvárosi ,4 Berettyóújfalui ,0 Debreceni ,1 Hajdúböszörményi ,6 Hajdúszoboszlói ,1 Polgári ,1 Püspökladányi ,6 Derecske Létavértesi ,7 Hajdúhadházi ,4 Egri ,3 Hevesi ,1 Füzesabonyi ,0 Gyöngyösi ,7 Hatvani ,0 Pétervásárai ,3 Bélapátfalvai ,8 Dorogi ,0 Esztergomi ,4 Kisbéri ,0 Komáromi ,3 Oroszlányi ,5 Tatai ,0 Tatabányai ,7 Balassagyarmati ,3 Bátonyterenyei ,4 Pásztói ,1 Rétsági ,1 Salgótarjáni ,6 Szécsényi ,3 Aszódi ,1 Ceglédi ,4 Dabasi ,9 Gödöllői ,7 Monori ,8 Nagykátai ,3 7

10 Ráckevei ,6 Szobi ,3 Váci ,3 Budaörsi ,0 Dunakeszi ,5 Gyáli ,9 Pilisvörösvári ,2 Szentendrei ,9 Veresegyházi ,7 Barcsi ,3 Csurgói ,6 Fonyódi ,4 Kaposvári ,9 Lengyeltóti ,4 Marcali ,0 Nagyatádi ,9 Siófoki ,7 Tabi ,9 Balatonföldvári ,9 Baktalórántházai ,4 Csengeri ,9 Fehérgyarmati ,1 Kisvárdai ,3 Mátészalkai ,1 Nagykállói ,9 Nyírbátori ,5 Nyíregyházai ,0 Tiszavasvári ,2 Vásárosnaményi ,0 Ibrány Nagyhalászi ,5 Jászberényi ,0 Karcagi ,3 Kunszentmártoni ,1 Szolnoki ,0 Tiszafüredi ,2 Törökszentmiklósi ,5 Mezőtúri ,3 Bonyhádi ,5 Dombóvári ,0 Paksi ,5 Szekszárdi ,2 Tamási ,8 Celldömölki ,6 Csepregi ,0 Körmendi ,2 Kőszegi ,3 Őriszentpéteri ,6 Sárvári ,4 Szentgotthárdi ,5 Szombathelyi ,7 Vasvári ,3 Ajkai ,6 Balatonalmádi ,8 Balatonfüredi ,4 Pápai ,7 8

11 Sümegi ,0 Tapolcai ,4 Várpalotai ,7 Veszprémi ,3 Zirci ,6 Keszthely Hévízi ,4 Lenti ,0 Letenyei ,8 Nagykanizsai ,3 Zalaegerszegi ,4 Zalaszentgróti ,2 Budapest ,2 Dinamikusan fejlődő ,6 Fejlődő ,2 Felzárkózó ,4 Stagnáló ,5 Lemaradó ,0 Megyék Budapest ,2 Baranya ,3 Bács-Kiskun ,1 Békés ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,2 Csongrád ,6 Fejér ,8 Győr-Moson-Sopron ,2 Hajdú-Bihar ,4 Heves ,7 Komárom-Esztergom ,1 Nógrád ,5 Pest ,9 Somogy ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 Tolna ,9 Vas ,5 Veszprém ,0 Zala ,7 Régiók Közép-Magyarország ,3 Közép-Dunántúl ,7 Nyugat-Dunántúl ,6 Dél-Dunántúl ,5 Észak-Magyarország ,8 Észak-Alföld ,3 Dél-Alföld ,3 Magyarország összesen ,7 9

12 3. Az ipar hosszú távú fejlődése Fontosabb tendenciák A következő tíz év ipari fejlődésének vezérfonalát a modern technológiák elsősorban az info-kommunikációs technológia (ICT) - behatolása jelenti a hagyományos iparágakba, a vállalati működés minden területére. E folyamat egyik vonása a szervezetek, gazdálkodási módszerek átalakulása, ami már erősen zajlik napjainkban is, a másik a hagyományos gyáripari eljárások alapvető változása, aminek csírái ma is megtalálhatók, de igazán csak a jövőben fognak kibontakozni és elterjedni. A legfontosabb szervezeti-gazdálkodási változásokat az ú.n. dezindusztrializáció és a tevékenység-kihelyezés folyamata jelenti, mindkettőt az tette lehetővé, hogy a modern ICT felgyorsította a földrajzilag elkülönült egységek közti kommunikációt, illetve megnövelte a hétköznapokban is egyszerűen kezelhető adatmennyiséget. A statisztikai értelemben vett ipar súlya a gazdaságilag fejlett országokban egyre csökken, aminek részben az az oka, hogy az iparvállalatok mind több kisegítő tevékenységet leválasztanak és külső cégektől rendelik meg, maguk pedig az alaptevékenységre (core competence) koncentrálják erőfeszítéseiket. A dezindusztrializáció másik oka az, hogy a termelőfolyamat egyes szakaszait is szívesen kihelyezik az iparvállalatok, a kitermelő tevékenységet, alapanyag előállítást a nyersanyagforrások közelébe, a munkaigényes fázisokat az alacsony bérköltségű országokba, stb. Ennek a folyamatnak Magyarország egyelőre a haszonélvezői közé tartozik. Bár az ezredforduló után át kellet élni egy kitelepülési hullámot az ázsiai térség bérelőnye miatt, az akkor eltávozott befektetőket felváltották mások. Az ország egyelőre tud vonzó feltételeket kínálni az ipari tevékenység tartós gyakorlásához, és a tervbe vett infrastruktúrafejlesztések, illetve társadalmi reformok (ha végrehajtásra kerülnek) valószínűleg tovább növelik a magyarországi telephelyek előnyeit. A magyar ipar a múlt század végére leküzdötte a korábbi voluntarista és autoriter iparfejlesztés következményeit és betagozódott a nemzetközi fejlődés fő áramlataiba. A feldolgozóipar vitathatatlanul piacgazdasági alapon, versenykörülmények között működik, egyes bányászati területekről és az energiaiparról ez még nem állítható. Mindesetre a magyar ipar termelésének több mint a fele külföldön, elsősorban az Európai Unió piacain talál vevőre. A tulajdonosok között az állam súlya minimális, a külföldi tőke mindenütt jelen van, néhány ágazatban többséget szerzett. A növekedés motorjai a multinacionális vállalatok, amelyek globális üzletpolitikájukba illesztve kezelik a magyarországi vállalataikat, általában az egész európai piac (vagy annak nagyméretű szegmense) számára állítják elő a termékeket. Ehhez kapcsolódnak a hazai nagyvállalatok, amelyek képesek számukra kezelhető mennyiségben inputot szállítani, illetve azok a kisebb cégek, amelyek kiegészítő tevékenységet, szolgáltatást tudnak végezni részükre. Emellett jelen van egy másik, a nemzetközi áramlatokba be nem kapcsolódott, függetlenségét kincsként őrző közép- és kisvállalati csoport, amelyek termelésük 10

13 kis hányadát képesek exportálni (azt is állami vagy uniós támogatással) és sokáig a belső piac bővülésétől várták növekedési lehetőségeik élénkülését. Ezt a szektort már a kilencvenes évek importliberalizációja is rosszul érintette, az uniós csatlakozással pedig elveszítették a kormányzattól követelt piacvédelem lehetőségét is. Ezeknek a cégeknek a termékei nem valós fizetőképes keresletet elégítettek ki, hanem különféle állami forrásokra (akár támogatásként, akár megrendelésként, akár a vevő szubvencionálásaként) támaszkodtak, így az Új Egyensúly programja és a később várható államreform valószínűleg felszámolási hullámot indít el körükben. Sajnos ez az a közép- és kisvállalati szektor, amely a dolgozók számottevő részét foglalkoztatja. Van a magyar magántulajdonban levő ipari cégeknek egy olyan csoportja is, amelyik az elmúlt évtized nehézségei után általában átalakulások és tulajdonosváltások sorozatán túljutva újjá tudta éleszteni a közép-, illetve a kelet-európai régióban régi kapcsolatait, vagy a birtokában lévő tudás alapján új megrendelőket szerzett. Ezek nincsenek olyan jó helyzetben, mint a piacvezető multik, de a maguk területén eredményesen megállják a helyüket a piaci versenyben. Mindegyik csoportra igaz az, hogy közelebbi jövője elsősorban a világgazdasági konjunktúra alakulásától függ, távolabbi fejlődési tendenciáit pedig az iparág globális kilátásai határozzák meg. (Az alkalmazkodási taktika és eredménye természetesen már vállalatonként eltérhet.) Sem gazdasági, sem politikai korlát nem áll az előtt, hogy a legújabb technikai vívmányok megjelenjenek a magyar üzemekben, sőt ez a gyakorlat számos szakágazatban. A magyar ipar technikai fejlődési lehetőségeinek megítélésekor ezért elsősorban az európai ipari prognózisokra tudunk támaszkodni. A prognózis erősen támaszkodik egy nemrég lezajlott európai kutatásra. A ManVis (Manufacturing Visions) projekt 2004 elején indult az EU megbízásából és a következő év végén zárult le. 22 ország ipari szakértőit kérdezték meg a legfontosabb feldolgozóipar tendenciákról. A szakértők szerint a jövő feldolgozóipari termékei kevesebb anyagot fognak tartalmazni, új, jobb tulajdonságaik lesznek, és magukban fogják hordozni az egyéni gyártási történetükről és termékjellemzőikről szóló információkat. Várhatóan először az elektronikus címkék fognak általánossá válni 2010 táján, re pedig széleskörűen elterjednek a nanotechnológiai bevonatok és csökken a felhasználásra kerülő anyagfajták száma. Az intelligens anyagok mindennapi felhasználása csak 2020 környékén várható. Ezek a változások kedvezően fognak hatni a környezet minőségére, de az ipari foglalkoztatás csökkenését is előre vetítik. A megmunkálási technológiák is nagy változások elé néznek. Először úgy 2012 táján a mikroelektro-mechamikai rendszerek elterjedése várható. Ezek a indító/működtető szerkezetek beépített szenzorokkal és mikroprocesszorokkal a gyártási folyamat minden részén megjelennek majd re várható az ú.n. rapid technológiák térnyerése. Ezek lényege az, hogy a hagyományos vágási, megformálási eljárásokat jelentős mértékben adalékanyagok hozzáadásával váltják fel. Ezeknek a változásoknak várhatóan hasonló hatása lesz, mint a anyagtechnológiaiaknak: miközben a környezeti- és a munkavégzési feltételek javulni fognak, a termelés egységére jutó munkaerőigény csökken. 11

14 A modern információtechnológia a gyáriparban tágas lehetőségeket nyitott meg a különféle gépek összekapcsolása, rendszerbe illesztése, vagyis az automatizálás fejlődése előtt. Bár számos működő példát ismerünk már a világban, az automatizálás igazán csak most fog elterjedni a feldolgozóiparban. Ennek első lépése a tanulóképes vezérlési rendszerek általánossá válása lesz 2015 környékén. Ez egyúttal a megmunkálási műveletek magas fokú automatizálását is magával vonja. A folyamat hajtóereje az egyre drágább munkaerő kiváltása révén elérhető költségcsökkentés, tehát az ipari foglakoztatás csökkentésére gyakorolt hatás nyilvánvaló. Hasonlóképpen kézenfekvő a pontos vezérléssel járó kisebb anyagfelhasználás, hulladéktermelés, szennyezőanyag kibocsátás is. Az ipari munkavégzés egyre inkább elszakad a fizikai tevékenységtől és inkább az informatikai rendszerfelügyelethez kezd majd hasonlítani. Néhány fontosabb ágazatban várható változások: Gépipar A gépipar fejlődésének legfontosabb trendje az, hogy a berendezésekhez egyre jelentősebb szolgáltatáscsomag kapcsolódik. Ezek egy része már az eladás előtti fázisban aktivizálódik pl. egyedi megmunkáló gépek gyártásakor mások magához az értékesítéshez kapcsolódnak, illetve azt követik (pl. a vezérlő szoftverek fejlesztése). Így a technológiai fejlődés miatt elvesző gyártási munkahelyeket valószínűleg részben pótolják a vevőszolgálati és hasonló munkák, azonban valószínű, hogy a változások foglakoztatásra gyakorolt hatásának egyenlege negatív lesz. A járműipar legfontosabb változását az üzemanyag okozzák ig valószínűleg a hibrid meghajtású járművek fognak nagyobb arányban elterjedni, ezen belül a szénhidrogének között valószínűleg a kőolaj-származékok mellett teret nyernek a bio-üzemanyagok is. A folyó kutatások azonban áttöréshez vezethetnek esetleg a hidrogénmeghajtás, vagy az üzemanyagcellák területén is, ezt azonban jelenleg még későbbre várják a szakértők. Fémfeldolgozás A hagyományos forgácsolási technikákon alapuló fémmegmunkálás egyre inkább teret veszít a jövőben. Ezt részben az öntési eljárások fejlődése, részben új halmazállapotok (fémhabok) létrehozása teszi majd lehetővé. Egyre több területen más anyagok váltják majd fel a fémeket. A már ma is széles körben használt kompozit anyagok tovább terjednek, a kötési eljárásoknál a forrasztást, hegesztést felváltják a lézeres rögzítések. A multifunkciós lézermegmunkálás szerepe is jelentőssé válik 2015 tájékán. Ezek a változások is a sok hulladékkal, szennyezéssel és munkahelyi balesettel járó fémmegmunkáló ipar tisztábbá és biztonságosabbá válását eredményezik. 12

15 Műanyag- és gumiipar Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. Az európai gumifelhasználáson belül egyre növekszik a szintetikus gumi aránya, így lassan eltűnik a különbség a gumi és műanyag között. Az iparágban elsősorban technológiai változások várhatók: 2010 és 2015 között általánossá válik az injektálással történő automatikus formázás, természetesen intelligens vezérlő rendszerek és szenzorral felszerelt megmunkáló szerszámok segítségével. Az alakítási technikák fejlődése precíziós mikro-termékek formázását is lehetővé teszi. Szintén 2015 tájára éri el a műanyagok újrahasznosítása a gyártott mennyiség 50%- át. Ez a fejlődés is a korábbi változásokat eredményezi: csökkenő környezetterhelés, javuló munkakörülmények, apadó foglalkoztatás. Könnyűipar A könnyűipari ágazatokban (papíripar, textilipar, egyéb feldolgozóipar) két fő tendencia rajzolódik ki: a termelésben nő az automatizálás, a termékeknél viszont egyre fontosabb szerepe lesz a szinte személyre szabott formatervezésnek. Míg a termelés nagy része kitelepül az olcsó bérű országokba, addig a tervezés, mintázás, illetve a fogyasztó részére történő végső kialakítás a vevők közelében marad, sőt erősödik. A technikai fejlődés együtt jár a termékek intelligensebbé válásával. Beépített szenzorok, apró digitális egységek nyújtanak többlet funkciókat, illetve teszik lehetővé a termék személyre szabását. (Pl. az öltözékbe épített egészségállapotérzékelők, vagy időjáráshoz alkalmazkodó fűtőszálak, stb.) Élelmiszeripar Az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok megváltoztak a 21. századra. A világban előállított élelmiszerek kalóriaértéke már elegendő, azonban mégis jelen van az alultápláltság a világ számos részén. Ennek azonban nem kapacitáshiány az oka, hanem politikai, gazdasági tényezők. Az éhező afrikai embermilliók mellett jelen van az európai gabona-, tej-, stb. túltermelés is és még jó néhány hasonló példa található. Az élelmiszeripar feladatai ebből adódóan egyrészt arra irányulnak, hogy a termékek eltarthatók, szállíthatók legyenek. Ezt kívánják a fejlett országok fogyasztói is, akik szezontól és termőterülettől függetlenül igénylik a kedvelt élelmiszereket. A másik fontos tendencia az, hogy még az elegendő kalóriához jutó emberek is gyakran tápanyaghiányosan táplálkoznak, a fogyasztott termékek egészségtelen összetétele miatt. A másik kihívást az élelmiszeripar számára tehát az jelenti, hogy a nyersanyagok összetevőiből minél többet tudjon megőrizni a feldolgozás, tárolás, szállítás során és hasznosítható módon a fogyasztó asztalára juttatni. Ehhez kapcsolódnak a napjainkban mindinkább terjedő civilizációs betegségek miatt megváltozó igények (pl. cukor- és zsírszegény, liszt-, vagy tejérzékeny emberek számára fogyasztható ételek, allergénmentes élelmiszerek). 13

16 A valószínű fejlődés tehát a szárított, hűtött, vákuumban tárolt élelmiszerek arányának növekedése lesz a mai konzerválási, fagyasztási technikák stb. helyett. A kémiai eljárásokat is valószínűleg visszaszorítják a mechanikaiak. Ezek a tendenciák jelenleg Európában kapnak erős társadalmi támogatást, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a tengeren túl is dominánssá válnak. Az élelmiszeriparban is várható az automatizálás terjedése, hiszen a higiénés feltételek javításában, a mikroorganizmusok távoltartásában óriási szerepe van a zárt rendszerben történő feldolgozásnak. Előrejelzés a magyar ipari termelés alakulására A prognózis országosan, valamint megyénként külön ad becsléseket néhány kiemelt iparág, valamint a feldolgozóipar és az ipar egésze bruttó termelési értékének alakulására. A becslések kiinduló alapja a KSH és közötti időszakra rendelkezésre álló adatai voltak. Ezeknél a következőkre kell tekintettel lenni: Megyei iparági adatok csak az adott megyében székhellyel bejegyzett, 49 főt meghaladó létszámú cégekre voltak elérhetők. Ezek is csak akkor, ha az adatközlők száma elérte a hármat. A hiányzó adatokat a számítások elvégzéséhez 100-as index-szel pótoltuk. Országos adatok a teljes vállalti populációra rendelkezésre állnak, így a kisvállalatok összesített adatai eltérítették a megyei értékektől az országosakat. A feldolgozóiparban nem került kiemelésre minden iparág, így az ágazati adatok összege nem adja ki a nemzetgazdasági ágét. Az ipar összesenből szintén hiányzik a nem vizsgált bányászat. Ezek a szakágak nemzetgazdasági szinten nem nagy súlyúak, de egy-egy megyében iparban elfoglalt arányuk jelentős lehet. A becslés módszere a következő volt: A GKI makrogazdasági prognózisának alapját képező ipari prognózist aktualizáltuk a korábbiakban bemutatott technológiai szervezeti fejlődési tendenciák figyelembe vételével. Összehasonlítottuk az egyes ágazatok elmúlt időszaki megyénkénti fejlődési ütemét az országos adattal, majd feltételeztük, hogy ez a jelenség meghatározza a jövőbeni fejlődési ütemkülönbséget is. Ennek alapja az a meggondolás volt, hogy a kilencvenes évek nagy átrendeződései után az ágazat cégei azokban a megyékben telepedtek meg és fejlődtek, ahol tevékenységük számára kedvező helyi környezetet találtak. Az átlagnál gyorsabb növekedés azt jelzi, hogy az adott megyében rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő és K+F kapacitás, a szükséges infrastruktúra, elérhetőek a partnerek, stb. Ilyen térségekben néha a megyehatárokon átnyúlva már klaszter képződési folyamatok is megfigyelhetők. Az átlagtól elmaradó növekedés az ezredforduló után azt jelzi, hogy a gazdálkodási körülmények nem kedvezőek pl. környezetvédelmi, vagy logisztikai okokból az adott ipari tevékenység számára. Ezt az ütemkülönbséget vetítettük a makro-prognózis növekedési adataira és így kaptuk meg adott megye adott ágazatának első növekedési előrejelzését. A kapott adatokat ezután korrigáltuk az idei első négy hónap alapján már előrelátható 14

17 trendváltásokkal, a bejelentett nagyobb beruházások feltételezett növekedési hatásaival, egyéb helyi információkkal. Ezek az adatok szerepelnek a táblázatban. A prognózis tehát az elmúlt négy év folyamatainak kivetítése a következő tíz évre. Annyiból jó a bázis, hogy sem a kilencvenes évek struktúraváltásból adódó rekord növekedése, sem az ezredfordulós recesszió szélsőséges értékei nem szerepelnek az adatokban. Azt azonban korántsem lehet biztosra venni, hogy a várt technológiai változások az ország területén egyenletesen valósulnak meg. Mind időbeli hullámzás valószínű egy-egy technológiai megoldás hirtelen elterjedése nyomán, mind az nagyon valószínű, hogy az iparág vállalatai nem egyszerre alkalmazkodnak a változásokhoz. Ezeket az eltéréseket igyekeztünk kiküszöbölni azzal, hogy periódusonként éves átlagos növekedési ütemet jeleztünk előre, de egy-egy megyében még így is könnyen borulhat a jelzett fejlődési pálya. Jelenlegi tudásunk alapján a táblázatban bemutatott ütemeket valószínűsítjük, de, ha például egy multinacionális cég fantáziát lát egy most még hanyatló térségben egy új tevékenység indítására, máris egész más képet mutat a megye ipara. Míg a megelőző évtizedben az ipari növekedés centruma a nyugat-dunántúli régió volt, ezt a szerepet most az észak-magyarországi térség veszi át. Ez egybevág a korábbi megfigyelésekkel: az autópálya szakaszok megépítése néhány éven belül mérhető ipari fejlődést generált. Mivel azonban a növekedési ütemváltásban még számos más tényező is szerepet játszik, nem gondoljuk, hogy az M5 és az M6 hasonló növekedési centrum szerepet hoz az érintett térségeknek, de élénkítő szerepét számításba vettük. 15

18 A kiemelt ipari ágazatok bruttó ipari termelési volumenének növekedése előző időszak = 100 Fa- papír- Kohászat- és Élelmiszeripar és Vegyipar fémfeldolgozás Gépipar Egyéb Feldolgozóipar Villamosenergiaipar összesen Ipar feldolgozóipar összesen nyomdaipar Budapest ,4% 99,1% 96,4% 78,8% 118,9% 61,5% 103,0% 98,9% 103,2% ,5% 105,9% 99,6% 101,9% 94,6% 99,0% 110,1% 101,5% 105,2% ,4% 101,6% 109,0% 112,0% 109,0% 110,3% 103,9% 97,2% 102,8% ,3% 104,6% 108,6% 106,3% 114,1% 125,3% 108,6% 95,0% 111,3% ,2% 104,6% 103,5% 94,7% 115,0% 104,5% 114,2% 98,4% 113,9% ,0% 105,5% 102,0% 101,1% 113,0% 100,8% 112,5% 97,6% 111,3% ,4% 105,1% 98,0% 98,3% 112,0% 99,0% 110,5% 97,4% 109,8% Pest megye ,1% 104,4% 90,9% 112,3% 118,4% 111,3% 103,7% 91,5% 102,7% ,8% 111,6% 98,0% 132,0% 173,9% 83,5% 121,2% 100,0% 120,2% ,2% 107,0% 108,2% 82,3% 112,1% 107,9% 106,6% 93,2% 105,6% ,8% 110,2% 66,7% 95,1% 117,2% 197,1% 109,9% 98,8% 108,8% ,0% 110,2% 91,0% 100,1% 134,7% 131,9% 111,6% 96,1% 111,3% ,9% 106,0% 95,0% 104,0% 115,0% 110,0% 112,3% 95,4% 108,8% ,3% 104,0% 98,0% 103,8% 110,0% 105,0% 110,3% 95,1% 107,3% Fejér megye ,9% 100,0% 101,2% 105,2% 87,8% 120,6% 103,4% 101,5% 93,4% ,3% 100,0% 109,0% 110,4% 65,9% 62,1% 94,6% 103,6% 80,6% ,5% 100,0% 97,2% 111,4% 99,3% 130,4% 112,3% 94,5% 102,3% ,3% 93,5% 77,2% 97,3% 125,9% 126,7% 124,9% 125,4% 111,0% ,6% 93,5% 96,2% 100,7% 100,0% 116,0% 110,0% 106,5% 113,6% ,2% 99,0% 105,0% 107,5% 110,0% 112,0% 110,7% 105,7% 111,0% ,6% 100,0% 102,0% 104,5% 110,0% 110,0% 108,8% 105,4% 109,5% Komárom-Esztergom megye ,9% 100,0% 160,2% 130,3% 114,3% 100,0% 115,2% 98,7% 113,2% ,3% 100,0% 153,9% 121,6% 172,9% 367,9% 152,7% 97,8% 150,7% ,1% 100,0% 103,6% 92,9% 132,7% 97,5% 125,9% 82,6% 123,9% ,3% 89,1% 112,4% 109,5% 141,2% 100,0% 134,8% 92,0% 132,9% ,7% 89,1% 132,6% 107,8% 144,9% 175,6% 133,7% 93,0% 136,0% ,8% 99,0% 110,0% 110,0% 120,0% 120,0% 120,0% 92,3% 125,0% ,2% 100,0% 105,0% 105,0% 115,0% 110,0% 115,0% 92,0% 120,0% 16

19 Veszprém megye ,2% 100,0% 87,5% 97,8% 131,6% 100,0% 100,2% 89,9% 101,2% ,5% 100,0% 92,6% 115,3% 128,2% 100,0% 104,7% 100,0% 105,7% ,0% 100,0% 114,3% 112,0% 129,4% 100,0% 107,3% 93,4% 108,3% ,7% 93,8% 84,6% 91,6% 125,2% 102,8% 103,6% 110,5% 104,6% ,9% 93,8% 94,8% 98,9% 132,9% 106,3% 105,1% 98,7% 107,0% ,7% 99,0% 95,0% 105,6% 125,0% 102,5% 105,8% 97,9% 104,6% ,1% 100,0% 100,0% 102,6% 115,0% 100,7% 103,9% 97,6% 103,2% Győr-Moson-Sopron megye ,0% 100,0% 123,7% 106,3% 100,2% 115,9% 112,1% 98,1% 100,5% ,9% 100,0% 147,0% 94,2% 110,5% 108,8% 116,4% 108,4% 107,7% ,6% 100,0% 102,1% 105,2% 105,4% 103,2% 98,4% 122,6% 106,0% ,0% 92,3% 115,0% 103,1% 106,9% 124,4% 105,3% 98,3% 105,4% ,8% 100,0% 122,1% 97,0% 109,3% 119,3% 109,3% 107,1% 107,9% ,2% 102,0% 110,0% 103,6% 106,6% 115,1% 109,9% 106,3% 105,4% ,0% 105,0% 105,0% 100,7% 104,3% 113,1% 108,0% 106,0% 104,0% Vas megye ,9% 100,0% 112,4% 161,3% 106,0% 94,9% 107,8% 100,0% 108,1% ,4% 100,0% 64,5% 99,1% 130,5% 90,6% 111,9% 100,0% 112,4% ,9% 100,0% 99,5% 76,3% 92,3% 112,0% 109,1% 100,0% 94,4% ,1% 117,7% 109,6% 157,1% 97,7% 95,5% 101,5% 100,0% 101,0% ,7% 110,0% 96,6% 117,2% 110,2% 103,7% 108,8% 100,0% 107,0% ,0% 105,0% 95,2% 105,0% 107,5% 100,0% 109,5% 100,0% 108,0% ,0% 103,0% 100,0% 102,0% 105,1% 100,0% 107,6% 100,0% 106,0% Zala megye ,3% 100,0% 126,7% 55,4% 143,0% 104,6% 118,7% 100,2% 113,7% ,7% 100,0% 100,0% 107,2% 93,4% 82,3% 113,3% 107,5% 108,3% ,9% 100,0% 100,0% 156,0% 111,0% 94,1% 123,1% 104,5% 118,1% ,1% 156,3% 100,0% 82,2% 100,4% 90,5% 103,2% 100,0% 77,4% ,0% 125,0% 106,8% 95,1% 115,7% 98,0% 119,7% 103,3% 85,0% ,3% 105,0% 105,2% 101,5% 112,8% 103,0% 120,4% 102,5% 102,0% ,2% 103,0% 101,1% 98,7% 110,4% 103,0% 118,3% 102,2% 102,0% Baranya megye ,0% 100,0% 102,5% 179,8% 91,6% 104,7% 108,3% 99,8% 103,3% ,0% 100,0% 185,8% 58,1% 112,6% 112,0% 105,8% 106,4% 100,8% ,0% 100,0% 122,4% 86,5% 130,0% 70,4% 99,9% 98,0% 94,9% ,6% 127,8% 147,3% 99,8% 119,5% 123,0% 107,3% 89,1% 102,4% ,6% 110,0% 139,6% 100,7% 117,2% 108,2% 106,5% 98,6% 104,8% ,0% 105,0% 110,0% 107,5% 114,3% 104,4% 107,2% 97,8% 102,4% ,0% 103,0% 105,0% 102,0% 111,8% 102,5% 105,3% 97,5% 101,0% 17

20 Somogy megye ,2% 100,0% 103,6% 86,8% 133,4% 100,0% 103,3% 100,0% 113,3% ,0% 100,0% 138,4% 124,8% 139,0% 100,0% 108,7% 100,0% 118,7% ,5% 100,0% 120,6% 112,8% 131,4% 100,0% 106,5% 100,0% 116,5% ,2% 98,1% 102,5% 95,7% 46,7% 100,0% 53,0% 100,0% 68,9% ,8% 99,0% 103,0% 99,7% 115,3% 100,0% 93,9% 100,0% 70,5% ,4% 99,8% 102,0% 106,4% 105,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,9% ,8% 100,0% 102,0% 102,0% 103,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,0% Tolna megye ,5% 105,1% 100,0% 94,8% 93,9% 100,0% 100,0% 108,3% 105,6% ,8% 112,3% 100,0% 111,4% 101,8% 100,0% 96,2% 100,0% 86,3% ,9% 107,7% 100,0% 149,2% 86,5% 100,0% 98,1% 100,0% 100,6% ,8% 110,9% 100,0% 95,7% 100,4% 100,0% 92,4% 100,0% 100,6% ,9% 112,0% 100,0% 107,0% 98,8% 100,0% 97,8% 102,4% 102,9% ,4% 107,0% 100,0% 110,0% 102,0% 100,0% 100,0% 101,5% 100,6% ,1% 103,0% 100,0% 105,0% 102,0% 100,0% 100,0% 101,2% 99,2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% 103,7% 107,2% 82,9% 97,0% 97,7% 106,9% 92,4% 102,9% ,8% 110,8% 96,4% 84,4% 205,1% 85,7% 106,3% 103,4% 102,3% ,0% 106,2% 103,7% 125,4% 229,5% 97,5% 120,3% 91,7% 116,3% ,2% 109,4% 119,5% 95,1% 155,1% 97,3% 123,9% 102,6% 119,5% ,9% 109,4% 106,8% 92,0% 150,0% 90,2% 115,7% 97,8% 122,3% ,1% 105,0% 105,2% 102,0% 130,0% 100,0% 116,4% 97,0% 119,5% ,0% 103,0% 103,0% 105,0% 125,0% 100,0% 114,3% 96,7% 117,9% Heves megye ,4% 100,0% 215,9% 150,0% 110,0% 108,3% 96,9% 92,8% 90,9% ,2% 100,0% 122,4% 111,1% 101,3% 69,1% 105,3% 100,0% 99,3% ,5% 100,0% 61,1% 107,6% 137,6% 96,9% 120,3% 95,7% 113,3% ,1% 127,1% 127,1% 105,4% 149,7% 106,7% 118,3% 109,0% 111,4% ,2% 110,0% 131,7% 112,5% 128,8% 100,5% 111,5% 99,6% 114,0% ,0% 105,0% 110,0% 110,0% 125,6% 97,0% 112,1% 98,8% 111,4% ,0% 103,0% 105,0% 105,0% 115,0% 100,0% 110,2% 98,6% 109,9% Nógrád megye ,7% 0,0% 186,3% 88,0% 74,9% 146,4% 105,8% 100,3% 98,8% ,1% 0,0% 157,2% 107,5% 151,3% 91,0% 112,6% 100,0% 105,6% ,9% 0,0% 96,9% 107,4% 113,4% 107,9% 114,6% 100,0% 107,6% ,4% 0,0% 94,7% 92,5% 87,6% 91,1% 106,4% 100,0% 91,6% ,7% 0,0% 100,0% 93,8% 110,3% 115,1% 111,1% 100,3% 93,7% ,2% 0,0% 102,0% 102,0% 107,6% 111,1% 111,8% 99,5% 102,0% ,6% 0,0% 102,0% 105,0% 105,3% 109,1% 109,8% 99,3% 102,0% 18

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. (1) bekezdésének b) pontjában kapott

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

A járások legfontosabb adatai, 2010

A járások legfontosabb adatai, 2010 A járások legfontosabb adatai, 2010 ok településeken élők, % Baranya megye Bólyi járás Bóly 16 12 129 0,3 47,8 10,6 80,1 Komlói járás Komló 20 36 463 9,4 25,9 12,6 79,8 Mohácsi járás Mohács 26 36 212 7,0

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön Dr. Patik Réka Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged, 2008. március 13. Kérdések Hogyan célszerű megközelítenünk a klaszter fogalmát? Milyen

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL

AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL Információs társadalom alprogram szakmai konferencia 2011. február 03. Szeged TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Prof. Dr.

Részletesebben

Fejlődő és leszakadó járások

Fejlődő és leszakadó járások Fejlődő és leszakadó járások 2012- Magyar járások társadalmi-gazdasági profilja a Járási Fejlettségi Mutató alapján 2016. január Fejlődő és leszakadó járások 2012- Magyar járások társadalmi-gazdasági profilja

Részletesebben

Földhivatalok megyénként - Földhivatal lista

Földhivatalok megyénként - Földhivatal lista Földhivatalok megyénként - Földhivatal lista Hitel Vadász - Online Hitel - Hitel keresõ Földhivatalok megyénként Bács-Kiskun Megyei földhivatalok listája Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Részletesebben

Megyei és körzeti földhivatalok

Megyei és körzeti földhivatalok Megyei és körzeti földhivatalok Bács-Kiskun Megyei Bácsalmási Körzeti Bajai Körzeti Kalocsai Körzeti Kecskeméti Körzeti Kiskőrösi Körzeti Kiskunfélegyházi Körzeti Kiskunhalasi Körzeti Kunszentmiklósi Körzeti

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről BESZÁMOLÓ az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről Budapest, 20 ll. február Összefoglaló a humánerőforrás-monitoringrendszer

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Egy foglalkoztatottra jutó termelékenység változása, 2000-2004 Százalékos változás az el évhez képest Forrás: Employment in Európa 2005 Egy ledolgozott órára jutó termelékenység

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál)

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Nyitvatartás: H-Cs 8:00-18:00 P 8:00-17:00 Telefon: 1 466-4633 Fax: 1 385-3837 Vályog úti

Részletesebben

Fiókirodák címe, nyitva tartása

Fiókirodák címe, nyitva tartása Fiókirodák címe, nyitva tartása S.sz. Település Posta Posta címe nyitva tartás 1. Ajka Ajka 1 posta 8400 Ajka Szabadság tér 7. Kedd 14:00-18:00 Péntek 12:00-16:00 2. Bácsalmás Bácsalmás posta 6430 Bácsalmás

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA

A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA a 24/2001. (IV. 20.) OGY-határozat és a 168 kistérségről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet alapján Budapest,

Részletesebben

A kistérségek településszerkezeti tipizálása

A kistérségek településszerkezeti tipizálása A kistérségek településszerkezeti tipizálása 2005. augusztus 9. Készítette: Goldmann Róbert Kaló Róbert 1 Kistérségtipizálás Kistérségek meghatározása kialakulása A kistérség, a kistérségi igazgatás nem

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Kombinált Mikrohitel Program - TELEPÜLÉS LISTA -

Új Széchenyi Terv Kombinált Mikrohitel Program - TELEPÜLÉS LISTA - Az Új Széchenyi Terv igénybevételi jogosultságának feltétele, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás az alábbi települések valamelyikén rendelkezzen telephellyel, illetve, hogy a beruházás ezen települések

Részletesebben

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája (STAR T03) Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye

Részletesebben

az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről

az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről Jóváhagyom: Dr. Székely Tamás BESZÁMOLÓ az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről Budapest, 2010. január A Hivatal adatbázisában

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

Támogatott pályázatok - K1

Támogatott pályázatok - K1 Támogatott pályázatok - K1 Békési Kistérségi Szeghalom Kistérség Békés Szeghalom Dél-Alföldi Régió A Békés Kistérségi Közkincs-kerekasztal létrehozása 399 900 Új kistérségi KÖZKINCS-kerekasztal létrehozása,

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Hírhatár online MÉDIAAJÁNLAT 2015

Hírhatár online MÉDIAAJÁNLAT 2015 MÉDIAAJÁNLAT 2015 OLDALINK: Online (központi oldal) Bács-Kiskun megye Bajai Kalocsai Kecskeméti Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Baranya megye Baranya Megyei Mohácsi Pécsi Szigetvári Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézete 7623 Pécs, Szabadság út 7. T.: (72) 514-999, (72) 514-942

ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézete 7623 Pécs, Szabadság út 7. T.: (72) 514-999, (72) 514-942 Intravénás kábítószer-használók HIV/HCV szűrővizsgálatát az ÁNTSZ regionális laboratóriumai Vizsgálatkérő lappal beérkezett vérmintából térítésmentesen végzik el: ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézete

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

2. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer bemutatása

2. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer bemutatása 1. Bevezetés Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól szóló 36/2009. (XI.3.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján az Egészségügyi Engedélyezési

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes Budapest, 2008. október 14. [ ] Az MFB Híd - szerepe A fejlesztéspolitika és a vállalkozások között Nemzetközi pénzpiacok és a magyar

Részletesebben

Kistérségi Népegészségügyi Intézetek elérhetőségei. /fax

Kistérségi Népegészségügyi Intézetek elérhetőségei. /fax ek elérhetőségei Illetékességi terület Bács-Kkun Megye Bajai, Bácsalmási Kalocsai, Kkőrösi Kecskeméti, Kunszentmiklósi Kkunhalasi, Jánoshalmi, Kkunfélegyházi, Kkunmajsai Baranya Megye Komlói, Pécsváradi,

Részletesebben

Az MFB Zrt. hitelei a felzárkózásért, a versenyképességért

Az MFB Zrt. hitelei a felzárkózásért, a versenyképességért Az MFB Zrt. hitelei a felzárkózásért, a versenyképességért Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes A célunk, hogy fejlesztési hitelekkel helyzetbe hozzuk a hazai kis- és középvállalkozásokat. Megerősítsük

Részletesebben

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem Hazai patológia problémája Krónikus súlyos patológus hiány Megoldás központi patológus rezidens létszám fejlesztés (?) epatológia fejlesztés (akut kezelés) Előzmény

Részletesebben

TANULMÁNY Idegen nyelvi mérés, 2015

TANULMÁNY Idegen nyelvi mérés, 2015 TANULMÁNY Idegen nyelvi mérés, 2015 Tartalom Bevezető... 1 A mérésről... 1 A mérés tartalma... 1 A mérés lebonyolítása... 2 A mérésben érintett telephelyek és tanulók... 3 A mérésben érintett telephelyek...

Részletesebben

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Igen Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Igen Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Igen Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

1.4 Külföldi működőtőke

1.4 Külföldi működőtőke 1.4 Külföldi működőtőke Egy olyan, alapvetően tőkeszegény, nyitott és kicsi gazdaságnak, mint Magyarország a külföldi működőtőke beáramlása és tartós jelenléte elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartásához.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 201-222. o. A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Szakálné Kanó Izabella

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

Támogatás mértéke Ft 70% GINOP felhordó hálózatok fejlesztése a Balmazújvárosi

Támogatás mértéke Ft 70% GINOP felhordó hálózatok fejlesztése a Balmazújvárosi Járás Projekt címe Támogatás összege Támogatás mértéke Projekt azonosító 127 881 600 Ft 70% GINOP-3.4.1-15-2016-00248 fejlesztése a Balmazújvárosi Balmazújvárosi Berettyóújfalui Cigándi Debreceni Derecskei

Részletesebben

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ A KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEKRŐL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ A KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEKRŐL KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL TÁJÉKOZTTÓ KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEKRŐL Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-164-3 Felelős szerkesztő: Mészáros Árpád főosztályvezető További

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Közkincs-I/1. Kistérségi Közkincs-Kerekasztalok működésének további támogatása

Közkincs-I/1. Kistérségi Közkincs-Kerekasztalok működésének további támogatása Közkincs-I/1. Kistérségi Közkincs-Kerekasztalok működésének további támogatása Kedvezményezett Kistérség Támogatás DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ Szentes Kistérség Többcélú Társulása Szentesi 400 000 Csongrádi Kistérség

Részletesebben

13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról

13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról 13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Gépjárművek 2014/S (Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, , 2014/S )

Magyarország-Budapest: Gépjárművek 2014/S (Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, , 2014/S ) 1/6 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:256368-2014:text:hu:html Magyarország-Budapest: Gépjárművek 2014/S 143-256368 Magyar Közút Nonprofit Zrt., AK15427, Fényes

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista VIII./D Településlista a konvergencia régiók komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségeire vonatkozóan a mikrovállalkozásnak minősülő pályázók esetében Jelen településlistában szerepelnek

Részletesebben

2. Az R. 2. (2) bekezdésében a Magyar Köztársaság helynévkönyve szövegrész helyébe Magyarország közigazgatási helynévkönyve szöveg lép.

2. Az R. 2. (2) bekezdésében a Magyar Köztársaság helynévkönyve szövegrész helyébe Magyarország közigazgatási helynévkönyve szöveg lép. 63796 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 117. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 13/2013. (VII. 9.) KIM rendelete a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája VEKOP-1.2.3-16 kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája Közép-Magyarország Budapest 1015 Budapest Hattyú utca

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

MOL POSTAPONTOK LISTÁJA április 10-TŐL

MOL POSTAPONTOK LISTÁJA április 10-TŐL Sorszám Város Irányítószám 1 Ajka 8400 Fõ út /Aranyvölgyi utca/ 2 Baja 6500 Szegedi út 3 Balassagyarmat 2660 Kõvári út 4 Budaörs 2040 METRO 5 Budapest 1151 Bogáncs u. (XV.) 6 Budapest 1117 Irinyi u.45.

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

FVM VKSZI Az IKSZT/2008/1 pályázati kiírásra 2008. szeptember 30.-ig pályázatot benyújtó települések listája

FVM VKSZI Az IKSZT/2008/1 pályázati kiírásra 2008. szeptember 30.-ig pályázatot benyújtó települések listája Sorszám Település Régió Megye Kistérség 1 Abaliget Dél-Dunántúl Baranya Pécsi 2 Abasár Észak-Magyarország Heves Gyöngyösi 3 Abaújlak Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Szikszói 4 Ádánd Dél-Dunántúl

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról

A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról 16172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett ok besorolásáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár (3-1 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép egerszeg lövő Z a la Ke rka karos Dr áva ra Mu 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 4 8 12 16 km (3-1 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK

Részletesebben

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL A Raiffeisen Univerzum III. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a tájékoztatóhoz

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TEHETSÉGGONDOZÁS Térképek Európai Szociális Alap Arany János Tehetséggondozó

Részletesebben

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL A Raiffeisen Sztárválogatott Tőkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a tájékoztatóhoz

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében

Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 Munkahelyi képzések támogatása ernyőszervezeteken keresztül Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 számú

Részletesebben

Sodexho Pass utalványokat értékesítı posták (A * jelölt postákon KULTÚRA utalvány is vásárolható)

Sodexho Pass utalványokat értékesítı posták (A * jelölt postákon KULTÚRA utalvány is vásárolható) Bács-Kiskun megye 6501 Baja Oroszlán utca 5. Baja 1 posta Bács-Kiskun megye 6503 Baja Dózsa György utca 161. Baja 3 tanposta Bács-Kiskun megye 6301 Kalocsa Szent István utca 44 Kalocsa posta Bács-Kiskun

Részletesebben

TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008

TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 BUDAPEST, 2008 Központi Hivatal, 2008 ISSN 0209-7109 Felelős szerkesztő: Németh Eszter További információ: Tóth Géza (tel.: 345-6867, e-mail:

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

LUDENS ELTE Humánerőforrás Fejlesztő és Kutató Központ- 3K ALAPÍTVÁNY

LUDENS ELTE Humánerőforrás Fejlesztő és Kutató Központ- 3K ALAPÍTVÁNY Az egyes foglalkoztatási válsághelyzetek előrejelzésének, illetve kezelésének regionális és kistérségi eszközeire, módszerei 1 Készítették : Dávid János kutatásvezető Jancsics Dávid kutató Kiss Kelemen

Részletesebben

HÍRDETMÉNY. A TERÜLETPOLITIKAI KORMÁNYZATI HIVATAL kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról

HÍRDETMÉNY. A TERÜLETPOLITIKAI KORMÁNYZATI HIVATAL kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról Egyenlő Bánásmód Hatóság Ügyiratszám: EBH/10245/166/2006 HÍRDETMÉNY A TERÜLETPOLITIKAI KORMÁNYZATI HIVATAL kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról Az ügy tárgya: a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2013. évi 47. szám 13603 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata (a módosításokkal

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése

Részletesebben

A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése" című pályázat eredménye

A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése című pályázat eredménye A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése" című pályázat eredménye Intézménynév Város Megítélt összeg Ady Endre Általános Művelődési Központ

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai 5772 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 33. szám V. Alapító okiratok Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai A Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet Név cím telefonszám Budapet 1047 Budapest Váci u. 61-63. 1/272-1150 1103 Budapest Gyömrői u. 1-5. 1/357-6660 1083 Budapest Práter u. 44-48. 1/299-0377 1164 Budapest Vidám vásár u. 36. 1/402-3990 Fogarasi-Buda

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEI BESOROLÁSÁNÁL ALKALMAZOTT MUTATÓKRÓL ÉS A SZÁMÍTÁS MÓDSZERÉRŐL a

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben