RASKÓ GYÖRGY: ZSÁKUTCÁBAN AZ EURÓPAI AGRÁRIUM. ÉS A MAGYAR? GKI konferencia. Budapest 2007 nov. 16

Átírás

1 RASKÓ GYÖRGY: ZSÁKUTCÁBAN AZ EURÓPAI AGRÁRIUM. ÉS A MAGYAR? GKI konferencia. Budapest 2007 nov. 16

2 Vesztésre áll az EU mezőgazdasága I. Nem csak olyan fejlődők, mint Brazília, vagy Kína, de a fejlettek, mint az USA, Kanada, Új-Zéland mezőgazdasága is gyorsabban növekszik az EU-27-énél Az amerikai farmer a nyolcvanas években még csak kétszer, 2006-ban már közel négyszer nagyobb hozzáadott értéket termelt, mint az uniós gazda Az elmúlt 25 év során az EU részesedése a világ gabonatermeléséből éből 13%-ról 11%-ra hústermeléséből 26%-ról 15%-ra zöldség- és gyümölcstermeléséből 19%-ról 10%-ra csökkent Az EU agrár-külkereskedelmét az ezredforduló óta növekvő passzívum jellemzi: (2000-ben 2,5 mrd USD többlet, 2005-ben 13 mrd USD hiány) 2007-ben a deficit várhatóan eléri a 20 mrd dollárt A növekvő támogatások (2007-ben: 55 milliárd euró) mellett is évente 160 ezer mezőgazdasági g munkahely szűnt meg az EU-15-nél 1995 és 2006 közötti időszakban

3 A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az Európai Unióban és az Egyesült Államokban Milliárd euro Ország /1995 növekedés % EU ,8 - EU ,4 117,2 117,1 101,47 USA 2 110,5 118,8 127,6 115,48 1 EUROSTAT: Economic accounts for agriculture. Main Statistics 2007 Edition 2 OECD: Dataset. Country statistical profiles, 2007

4 Mezőgazdasági munkaráfordítás az Európai Unióban és az Egyesült Államokban Ezer munkaerő egység (AWU) Ország /1995 változás % EU EU ,92 USA ,26 1 EUROSTAT: Agricultural labour input. Main Statistics 2007 Edition 2 USDA: Use of agricultural labour force 2006.

5 Felhasznált munkaerő-egységre (AWU) jutó agrár GDP* agrár GDP Euro/AWU Ország /1995 növekedés % EU EU ,22 USA ,05 EU/USA 1,98 2,09 3,82 - * a szerző számítása EUROSTAT, OECD, USDA adatokból

6 A világ gabonatermelése Millió tonna Ország átlaga átlaga átlaga / Növekedés % Eu ,5 250,8 258,6 250, ,9 USA 301,1 292,2 334,6 358, ,1 Kína 286,5 390,1 420,3 428, ,4 India 138,11 195,4 238,0 245, ,5 Világ összesen 1573,2 1903,9 2084,6 2270, ,3 Forrás: FAOSTAT: Production of cereals 1 Eurostat: Harvested production of cereals in US grain production. Informa Economics US grain production. Informa Economics es adatok

7 A világ hústermelése Millió tonna Ország /197 átlaga átlaga átlaga 9-81 (%) EU-25 35,7 39,7 42,1 38,3 107,3 USA 24,3 28,88 37,6 38,9 160,8 Kína 14,5 30,6 62,8 74,3 512,4 Brazília 5,2 8,2 15,3 19,9 382,6 Világ összesen 136,2 179,6 234,6 260,1 191,2 Forrás: FAOSTAT: Production of meat

8 A világ zöldség és gyümölcstermelése Millió tonna Ország /1979- átlaga átlaga átlaga 81 (%) EU ,6 122,5 130,7 132,3 109,7 USA 51,8 56,3 68,1 69,3 133,8 Kína 67,5 150,2 387,9 506,6 750,5 India 56,5 76,1 117,3 127,6 225,8 Világ összesen 629,7 812,7 1207,6 1383,6 219,7 Forrás: FAO: Production of fruit and vegetables

9 Főbb exportőrök és importőrök agrár-külkereskedelmi egyenlege Milliárd dollár Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007

10 Vesztésre áll az EU mezőgazdasága II. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám- és belső támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%-kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító tó (pl. ártámogatás, exportszubvenció) e Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem)

11 Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban között Millió USD Termék Tej-és tejtermék Marhahús Cukor Takarmánygabona Búza+liszt Sertéshús Baromfihús Bor Egyéb termékek EU-15 exporttámogatás összesen WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció n.a. Eu-15-ök a világ %-ában. 89,99 89,99 87,0 76,3 - Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper June

12 A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* között Ország Milliárd USD EU-15 81,5 USA 70,2 Japán 28,4 Dél-Korea 6,9 Brazília 2,8 Ausztrália 10 1,0 Új-Zéland 0,1 Világ összesen 221,9 *Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington June.

13 Az átlagos hazai támogatás* aránya között Forrás: CBO Congress paper. Washington June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support.

14 A termelői támogatottság alakulása (PSE) % Forrás: OCED: Agricultural l policy indicators, 2007.

15 Agrárvám-szintek* a fejlett országokban % *Áruforgalommal súlyozott átlagok Forrás: The Congress of the United States: Policies that distort World agricultural trade

16 Átlagos és maximális vámszintek egyes fejlett országokban (ad valorem) Ország Átlagos vámszint, % Maximális vámszint, % EU-15 19,0 506,3 USA 9,5 350,0 Japán 10,3 50,0 Korea 42,2 917,0 Brazília 12,4 55,0 Kanada 3,8 238,0 Forrás: World Bank, Global Economic Prospects: Realizing the Development Promise of the Doha Agenda, 2004 (Washington D.C.)

17 Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU Növény Garantált ár Intervenciós ár USA:2004- EU: $/t /t Közvetlen jövedelemtám. USA: $/ref.hozam t EU: /ref.hozam t USA: $/ref.hozam t Célárak USA */ref /ref.hozam t Búza 101,3 101,31 19, ,02 102,87 Kukorica 76, ,31 11, ,54 73,96 Cirok 76,77 101,31 13, ,18 72,27 Árpa 84,97 101,31 11, ,88 73,49 Zab 91,63 101,31 1, ,21 70,86 Szójabab 183,70-16, ,09 152,21 Olajnövények 205,02-17, ,66 159,04 Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere MTA Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. MTA Doktori értekezés * 1,4 $/ árfolyamon számítva

18 WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Fejlett Fejlődő Fejlett Fejlődő ( ) ( ) ( ) 2010) ( ) 2014) Vámok (átlag), % Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belső támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés % Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) , ,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007

19 KAP reform elképzelések Növelni kell a termeléstől elválasztott kifizetések arányát (decoupling) Növelni kell az agrár-környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatások arányát az I. pillér támogatási keretének rovására El kell törölni a kötelező terület-pihentetést (set aside) 2015-ig fokozatosan megszűntetnék a tejkvóta-rendszert Megszüntetnék a jelenlegi piaci intervenciós rendszert (gabona, vaj, hús, stb.), helyére ad hoc válságkezelés lépne Egy üzemre kifizethető támogatások összegének korlátozása. Degresszív kifizetések üzemnagyság és termelő szerint. (100 ezer Euró/üzemnagyságtól) Szigorúbb kereszt-megfelelési (cross compliance) szabályok (pl.: klímaváltozásra is tekintettel lévő termelési technológiák alkalmazása) A multifunkcionalitás elve továbbra is prioritás maradna

20 Elegendők-e az említett reformlépések az uniós mezőgazdaság versenyképessé válásához? Nem, illetve csak csekély mértékben, mert: az EU a reformokat a multifunkcionalitás elvének megtartása mellett tudja csak elképzelni, tehát továbbra sem akarja gazdasági g ágazatként kezelni a mezőgazdaságot, továbbra sem prioritás a kutatás (GMO ügy), az oktatás, a szaktanácsadás Az eddiginél is szigorúbb cross compliance feltételek miatt az uniós tej-és hústermelők versenyhelyzete tovább romlik a világ más termelőihez képest A WTO Dohai Forduló tárgyalásainak esetleges lezárása következményeként az uniós vámszint és a belső támogatás nagyobb mértékben fog csökkeni, mint a versenytársaké Következmény: az EU agrárkereskedelmi deficitje drámai mértékben é fog növekedni a következő ő évtizedben a mezőgazdasági munkahelyek megszűnésének üteme a 12 új tagországban felgyorsul, ami súlyos szociális feszültségekhez vezethet

21 II. Rész ÉS A MAGYAR?

22 Az élelmiszergazdaság ghelye a nemzetgazdaságban g Év Az agrár GDP termelés részaránya, % A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásban, % A mezőgazdaság részesedése a beruházásban, á b % Az élelmiszergazdasá g részaránya a kivitelből, it % ,8 8,3 3,5 18, ,7 5,5 6,1 6, ,1 5,3 4,3 6, ,7 5,0 4,5 5, ,7 4,9 4,2 5,5 Forrás: KSH: Mezőgazdaság Budapest

23 Kudarc szinte minden szinten I. Mert: a mezőgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatban csökkent 2006-ban a csatlakozás előtti években ( átlaga) termelthez képest Ezen belül: A gabonafélék termelése 22%-kal nőtt A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent A szőlőtermelés 27%-kal csökkent A zöldségtermelés 5%-kal csökkent A tejtermelés 12%-kal csökkent A hústermelés 13%-kal csökkent A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: Szarvasmarha 4%-kal csökkent Sertés 17%-kal csökkent Juh 4%-kal nőtt Baromfi 11%-kal csökkent

24 A gabonafélék termésmennyisége tonna Becsült Kukorica Egyéb kalászos Búza átlaga

25 Állati termékek termelése Megnevezés várható* 2006/2000 % Tejtermelés millió liter ,1 Tojástermelés millió db ,2 Hústermelés ezer t ,3 Ebből: marha-, és borjúhús ,7 sertéshús ,3 baromfihús ,1 Forrás: KSH: Statisztikai tükör 2007.okt. 30. * a szerző becslése

26 Az áprilisi állatállomány alakulása gazdálkodási formák szerint Állatfaj év Gazdasági szervezeteknél Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány nyilvántartott állomány 1000 db 1000 db Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkfélék Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest 2007/19

27 Az állatállomány megoszlása gazdálkodási formák szerint Állatfaj Év Gazdasági Egyéni gazdálkodóknál szervezeteknél nyilvántartott állomány nyilvántartott állomány % % Szarvasmarha ,3 68,0 34,7 32,0 Sertés ,7 41, ,5 35,55 Juh ,5 87, ,7 86,3 Tyúkfélék ,2 53, ,1 52,9

28 Kudarc szinte minden szinten II. Mert: Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nőtt a behozatal, ezáltal: a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évről évre romlik ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum 2007-ben: már csak millió euró aktívum várható A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezőgazdasági munkaerő felhasználás

29 Agrárexport*, /2000 % Export ,7 Import ,9 Egyenleg g *M őg d ági g k él l i k it l d há *Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH

30 Agrár-külkereskedelmi egyenleg*, *Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH

31 Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (éves munkaerő- egység*, AWU) Megnevezés Összesen Ebből: nem fizetett munkaerő Fizetett munkaerő * Az éves munkaerőegység felhasználás tartalmazza a néhány órás munkavégzést, így például az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett, de pénzben ki nem fizetett mezőgazdasági munkát is. Forrás: KSH: Mezőgazdaság Budapest

32 Azért a csatlakozásnak vannak nyertesei is Növénytermelők: Föld alapú támogatás a növénytermelőknek (GOFR növények) Gabonatermelők: Az intervenciós felvásárlás millió euró többletjövedelmet hozott a termelőknek a 2004-es és a 2005-ös termelési ciklusban Földtulajdonosok: A földbérleti díjak a csatlakozás első három évében több mint a duplájára emelkedtek: 2003-ban : ezer Ft/ha a jellemző földbérleti díj 2007-ben: ezer Ft Élelmiszer-fogyasztók: 2004 és 2006 között az élelmiszerek járultak hozzá legnagyobb mértékben a fogyasztói árindex csökkenéséhez (A világpiaci árrobbanás miatt ez már nem igaz 2007-re)

33 Mi a teendő? Mindenekelőtt kevesebb politika, nagyobb kompromisszum-készség a parlamenti pártoktól A földtulajdon-szerzésre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás egymásra tekintettel történő módosítása Integrációs célú földcsere- és birtokegyesítési program (önkéntes helyett kötelező földcsere) Erős jogi védelem a birtok-elaprózódás ellen (öröklési szabályok módosítása?) A földhaszonbérlet átfogó szabályozása (minimális idő emelése, előbérleti jog) Termelés barátabb környezetvédelem Haszonállat barátabb állategészségügyi szolgálat Az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozás Lehet kicsiben is egészséges g élelmiszert előállítani A vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásainak újragondolása (pl: géptámogatás helyett öntözési infrastruktúra fejlesztés) Nem mezőgazdasági munkahelyek teremtése a vidéken