Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015"

Átírás

1 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft június 1

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I. BEVEZETÉS A MUNKA HÁTTERE A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE... 6 II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE... 9 III. HELYZETELEMZÉS A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN A kistérség általános jellemzői Demográfiai jellemzők Oktatás, képzés Gazdasági helyzet MUNKAERŐ-PIACI HELYZET Jövedelmi viszonyok alakulása A munkaerő-piaci kínálat jellemzői A munkaerő kereslet jellemzői Munkaerő-piaci programok...37 IV. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA V. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA PRIORITÁS: DIVERZIFIKÁLT GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA Kistérségi vállalkozói tanácsadás A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása PRIORITÁS: VÁLLALKOZÓBARÁT SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba PRIORITÁS: KISTÉRSÉGI SZINTŰ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE Szociális szövetkezet létrehozása PRIORITÁS: PIACKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZŐ MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése PRIORITÁS: A MUNKAERŐ-PIACI REINTEGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 58 2

3 VI. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA FORRÁSTÉRKÉP VII. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK, REAKCIÓK

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum az Abaúj-Hegyközi kistérség közötti foglalkoztatási stratégiája, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A vezetői összefoglaló rövid áttekintést ad az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájáról. Röviden összegzi a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, a helyzetfeltárás alapján meghatározott stratégiát, a jövőképet, valamint a kijelölt célok rendszerét. A helyzetfeltárás során primer és szekunder információk egyaránt elemzésre kerültek. Egyrészt építettünk a munkaügyi központ munkatársával készített mélyinterjúra, másrészt pedig az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzésére. A fejezetben az elmúlt évek során kidolgozásra kerülő tanulmányok, stratégiai dokumentumok is elemzésre kerültek, továbbá azok főbb megállapításai beépítésre kerültek a tanulmányba. Az Abaúj-Hegyközi kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a mezőgazdaság markáns jelenléte. A kistérségben igen magas munkanélküliek aránya. A munkanélküliségi ráta értéke ben 27,68% volt, amely majdnem háromszorosa az országos átlagnak (10,05%). A kistérségben jelenlévő szabad munkaerőt nem képes felszívni a térség gazdasága. A gazdasági fejlődést visszaveti a rendelkezésre álló humán erőforrás-bázis mennyiségi és minőségi összetétele. A kvalifikált szakemberek hiánya gátat szab a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások letelepedésének. A kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A regisztrált álláskeresők mindössze 0,83%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Mivel a kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, ezért azoknak a fiataloknak, akik tovább szeretnének tanulni, a középiskola elvégzése után el kell hagyniuk a kistérséget és ez az elszakadás gyakran véglegessé is válik. A kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákat tovább rontja a roma kisebbség magas aránya, integrációjuk a települések számára folyamatos kihívást jelent. Az elemzés rámutat arra, hogy minden fejlesztési elképzelést csak a települések összehangolt együttműködésével lehet megvalósítani, az Abaúj-Hegyközi kistérség felzárkóztatása csakis e horizontális elv alapján érhető el. A kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: az Abaúj-Hegyközi kistérség versenyképes, a helyi természeti adottságokra és hagyományokra épülő gazdasággal rendelkezik, ahol magas a foglalkoztatottak aránya. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek. A kistérség települései egymással együttműködve egy szociális szövetkezet keretei között munkalehetőséget biztosítanak a kistérség lakosai számára. A kistérség gazdaságában jelen van a tradicionális mezőgazdaság, a turizmus, valamint a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok is, amelyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt. A jövőkép a fejlesztés alapcélja, melyhez stratégiai és operatív célok rendelhetők. A kistérség stratégiai célja a magas arányú foglalkoztatottság elérése az Abaúj-Hegyközi kistérségben. A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg: Foglalkoztatási lehetőségek bővítése; A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése. 4

5 A stratégia céljai az alábbi prioritásokon és a prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül érhetők el: 1. prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 1.1 beavatkozás: Kistérségi vállalkozói tanácsadás 1.2 beavatkozás: A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása 1.3 beavatkozás: Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása 2. prioritás: Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása 2.1 beavatkozás: Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása 2.2 beavatkozás: Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba 3. prioritás: Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése 3.1 beavatkozás: Szociális szövetkezet létrehozása 4. prioritás: Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása 4.1 beavatkozás: A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 4.2 beavatkozás: Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése 5. prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése 5.1 beavatkozás: Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival 5.2 beavatkozás: Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel 5

6 I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérség Társulás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől pályázati úton támogatást nyert az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájának elkészítésére. A szakértői munka 2010 áprilisában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok 2010 júniusára a készültek el. A stratégia célja, hogy meghatározza a foglalkoztatást bővítő kitörési pontokat és a kapcsolódó intézkedéseket, valamint megteremtse a partnerek közötti együttműködést. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális irányvonalait. 2. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE A stratégia megalapozása érdekében a projekt első szakaszában a kistérség foglalkoztatási, gazdasági helyzetét feltáró helyzetelemzést készítettük el az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, T-STAR adatbázis, illetve egyéb, az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzése révén, valamint mélyinterjút készítettünk a Munkaügyi Központ felelős munkatársaival. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A partnerség jegyében sor került a foglalkoztatási helyzetre befolyással bíró szervezetek, döntéshozók véleményének beépítésére is, két partnerségi rendezvény keretében. A partnerségi rendezvényeken jellemzően a kistérség döntéshozói, a munka-szervezetek képviselői, az érintett vállalkozások, civil szervezetek, az Abaúj-hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Munkaügyi Központ felelős munkatársai vettek részt. A partnerségi rendezvényekkel párhuzamosan került sor a kistérségi, megyei, regionális, országos jelentőségű fejlesztési tervek összegyűjtésére és elemzésére. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotát feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására szolgál a kidolgozott stratégia. A jövőképre és a misszióra épül a stratégia, a célok, és azt tovább bontva a részcélok meghatározása. Az intézkedések részletes ismertetése a stratégia gerince. Az intézkedések bemutatása a finanszírozási lehetőségek feltüntetésével zárul. 6

7 II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK 1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az EU állampolgárait leginkább foglalkoztató társadalmi problémák a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, a környezet állapota és a szociális háló. A fokozódó globális gazdasági verseny és Európa népességének elöregedése viszont azzal fenyeget, hogy fenntarthatatlanná válik az európai szociális és környezetvédelmi modell. A megoldás érdekében az EU állam- és kormányfői 2000 márciusában lisszaboni ülésükön határoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti megújulást célzó reformstratégiáról azzal a céllal, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú és fenntartható fejlődésre képes gazdaságává váljon. A lisszaboni stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. Ehhez az EU vezetői konkrét célkitűzéseket állítottak föl: a teljes foglalkoztatottsági rátát 63-ról 70%-ra kell növelni, a női foglalkoztatottságot 55-ről 60%-ra, az 55 évnél idősebbekét pedig 40-ről 50%- ra 2004 és 2010 között. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Az Európai Tanács 2005 tavaszán értékelte a stratégia első öt évét, és megállapította, hogy a kitűzött célokból csak kevés valósult meg. Az eredményesség fokozása érdekében tehát úgy döntöttek, hogy az átstrukturált és leegyszerűsített stratégia középpontjába a növekedést és a foglalkoztatást állítják, és a nemzeti akciótervek révén erősítik a tagállamok elkötelezettségét a reformok végrehajtása iránt. 1 A Lisszaboni stratégiában meghatározott 2010-ig szóló foglalkoztatási célkitűzések nem teljesíthetők, mivel a válság negatív hatásai minden képzeletet felülmúlnak. Intelligens növekedésre valamint tudás- és innováció alapú gazdaságra van szükség. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, legalább 75 százalékosra kell emelni a foglalkoztatást, az uniós GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre kell fordítani, és teljesíteni kell a már kitűzött klímavédelmi és energiaügyi célokat. Ezen kívül csökkenteni kell az iskolából kimaradók arányát, és növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkét, valamint a társadalmi befogadás elősegítésére csökkenteni kell a szegények létszámát. 2 Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge. A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. Az EU-nak a gazdaságpolitikák jobb összehangolásán alapuló új stratégiára van szüksége, hogy nagyobb növekedést és foglalkoztatást tudjon biztosítani. Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája júniusban kerül elfogadásra az Európai Tanács által. A stratégia egyik fő célkitűzése, hogy a éves nők és férfiak foglalkoztatási rátája 75 % legyen, többek között a fiatalok, az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén

8 Az új stratégia első évében a tagállamok 2010 őszén benyújtják nemzeti reformprogramjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében általuk meghozandó intézkedéseket. A Bizottság 2010 októberéig benyújtja azokra az uniós szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatait, amelyek az új stratégiának a végrehajtásához szükségesek ábra: Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, %, negyedév Hollandia Dánia Svédország Ausztria Németország Ciprus Egyesült Királyság Finnország Szlovénia Luxemburg Portugália Csehország Franciaország Észtország Bulgária Írország Görögország Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés EU 27 átlag: 64,8 Belgium Litvánia Románia Szlovákia Lengyelország Lettország Spanyolország Olaszország Magyarország Málta Az ábrából jól látszik, hogy harmadik negyedévében Magyarország foglalkoztatási rátája (55,5%) jóval az EU 27 átlag alatt van és az uniós tagországok közül egyedül Málta foglalkoztatási rátája (55,1%) alacsonyabb nála. A vizsgált időszakban hazánkban a férfiak foglalkoztatási rátája 61,2% (uniós átlag: 71%), a nőké pedig 49,9% (uniós átlag: 58,7%). Magyarországon csupán minden második munkavállalói korú nő dolgozik. Az alacsony női foglalkoztatás fő oka, hogy nagyon nehéz a család és a munka összhangjának megtalálása, valamint a magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viselkedik a dolgozó, és különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. A női foglalkoztatás a legmagasabb (70% feletti) Dániában, Németországban és Svédországban. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő- piaci jelenléte. Magyarországon a éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt.(ksh). 3 Következtetések az Európai Bizottság március i üléséről, 8

9 2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. E pénz lehívásához szükség van egy megfelelő fejlesztési tervre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal - két területre összpontosítsuk: foglalkoztatás bővítése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerőpiaci aktivitásának növelése, a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése tartós növekedés elősegítése: a versenyképesség javítása, a gazdaság bázisának szélesítése, üzleti környezet fejlesztése Az ÚMFT egyik legfontosabb prioritása a Társadalmi megújulás, mely szerint a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája az ország versenyképességének, fenntartható fejlődésének, a foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedésnek is meghatározó tényezője. Fő céljai: a foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, a foglalkoztatási rehabilitáció és a munkahelyi egészségügy fejlesztése az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása; minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek; kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése; az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel; humán infrastruktúra fejlesztése. Cél, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT beavatkozásainak hatására 4 %-al növekedjen 2015-re. A foglalkoztatás bővítését specifikus célokként az egyén foglalkoztathatóságának javításával és munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozásokkal, a munkaerő-kereslet bővítésével, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), valamint 9

10 a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztésével kívánják elérni. A gazdasági válság hatására Magyarországon 2009-ben a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint, míg a éves korosztály átlagosan 64,8%-a dolgozik az Európai Unióban, hazánkban csupán 55,4%-uk. A tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9%-os foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a miénknél, míg Olaszország 57,9%-os, illetve Románia 59,2%-os értéke áll hozzá a legközelebb. Ez azért is megdöbbentő, mert Magyarországon 2009-ben a éves férfiak 61,1%-át, a nőknek a felét foglalkoztatták, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. Magyarországon a éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt. A középfokú végzettséggel rendelkező évesek 61,6%-a dolgozott, ami közel 8 százalékponttal maradt el az Unió 27 tagországának átlagától. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 78,1% volt ben a válság a gazdaság minden területét elérte, nem csak a termelő, hanem a szolgáltató szektor is szembesült a fizetőképes kereslet csökkenésével, amit a létszámleépítések növekvő száma, a gazdasági szféra munkaerő-keresletének jelenős visszaesése, a munkaerő-piaci feszültségek növekedése jelzett. Ezek a negatív tendenciák Észak-Magyarország mindhárom megyéjére jellemzők voltak az elmúlt évben. A régióban a válság okozta munkahely-megszűnések csaknem kétharmada a feldolgozóipart sújtotta. A munkáltatók többsége a megrendeléseik jelentős visszaesése miatt kényszerült létszámcsökkentésre, míg mások költségtakarékossági okok miatt átszervezést hajtottak végre, több vállalkozás pedig fizetésképtelenség következtében felszámolás alá került. Az álláskeresők számának alakulása Észak-Magyarországon - április kivételével ben is követte az országos szintű változásokat november és március között folyamatosan növekedett az ügyfelek száma, mivel az őszi-téli hónapokra jellemző szezonális kereslet-csökkenés a gazdasági válság miatt a szokásosnál is intenzívebb volt. A létszámcsökkenés áprilisban vette kezdetét, ami a következő két hónapban egyre intenzívebbé vált az elhelyezkedési és képzési lehetőségek kedvező alakulásának köszönhetően. Júliustól októberig újra minimális létszámbővülés, illetve stagnálás történt az álláskeresők körében a tanulmányaikat befejező fiatalok, illetve a közmunkákról visszatérők beáramlása és a válság elhúzódó hatása miatt. Novembertől felgyorsult az álláskeresők számának növekedése, ami a korábbi évek tendenciáját követte. A pályakezdők összetétele a munkaerő-piaci esélyek szempontjából továbbra is rendkívül kedvezőtlen az Észak-magyarországi régióban. A fiatalok többsége legfeljebb csak az általános iskolát járta ki, ami a sikertelen elhelyezkedés legfőbb oka. Számuk évről évre növekszik, viszont egy hiányszakma megszerzése esetén jelentősen javulnának munkaerőpiaci esélyeik. A középfokú végzettségű pályakezdők létszáma minden iskolatípus esetében az átlagost meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mivel a beszűkült munkaerőpiac kevésbé tart igény a tapasztalatlan fiatal munkaerőre, még akkor is, ha szakmával rendelkezik. A gazdasági válság a főiskolát vagy egyetemet végzettek többségénél is meghosszabbította a munkakeresés idejét, ezért sokkal többen szerepelnek a regisztrációban, mint 2008 végén. 5 4 KSH Munkaerő-piaci helyzetkép, A munkaerő-pici folyamatok főbb jellemzői Észak-Magyarországon évben 10

11 III. HELYZETELEMZÉS 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN 1.1. A kistérség általános jellemzői Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, az encsi, sátoraljaújhelyi, sárospataki, tokaji, szerencsi és szikszói kistérségek, valamint a magyarszlovák államhatár által lehatárolt területen helyezkedik el. Területe 440 km2, népessége fő, népsűrűsége 34,81 fő/km2, az össznépesség 20%-a 60 éven felüli. Jellegét tekintve tipikusan aprófalvas kistérség: a 24 településből mindössze kettő népessége (Abaújszántó, Gönc) haladja meg a főt. Mivel a térségre az ipar jelenléte egyáltalán nem jellemző, a környék lakossága megélhetésének körülményeit a természet kínálta erőforrások és adottságok kihasználásával próbálja elősegíteni. A térségre a mezőgazdasági területhasznosítás (zöldség, gyümölcs, bogyósok, burgonya-termesztés), a bortermelés (Abaújszántó), valamint az állattartás (sertés, mangalica, szarvasmarha, juh, kecske) és az erdőgazdálkodás a jellemző. Az utóbbi 15 évben a turizmus intenzív fejlődése is megfigyelhető. A térség rendkívül értékes természeti és épített örökséggel rendelkezik, valamint jelentősek a történelmi és egyháztörténeti emlékei is (Hernád-folyó, Zemplén, Boldogkői Vár, Regéci Vár, Kékedi Melczer Kastély, Telkibányai Aranybánya, Vizsolyi Biblia és a református templom) A kistérség elhelyezkedése A 24 településből álló Abaúj-Hegyközi kistérség Magyarország észak-keleti részén, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a fővárostól kb. 230 km-re helyezkedik el. Északon Szlovákia, keleten a Zemplén, délen az Aranyos patak, nyugaton pedig a 3-as számú főút illetve a Hernád határolja. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A megyei viszonylatban közepes területű kistérség földrajzilag is jól elkülöníthető kistájakra osztható. Ezek a Zemplén, Abaúj-Hegyalja, és Szerencs-köz. Ezt a területet a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. A kistérség települései a Hernád-folyó mentén, illetve a Tokaj Eperjesi hegység nyugati oldalán találhatóak. A kivételes táji-természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi, kultúrtörténeti és néprajzi kincsei számottevőek. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A Zemplén hegység felől érkező Gönci-patak és Szerencs-patak kelet-nyugati folyásirányaik a kistérség területén dél felé fordulnak el, és úgy torkollanak a Hernádba. Az eltérő tájtípusok találkozása változatos talajadottságot biztosít a térségnek. Találunk kitűnő szőlőművelésre alkalmas vulkanikus talajt, hajdan volt ősrengeteg maradványaként barna-erdei talajt, lösszel borított agyagtalajt, víz által szállított üledéket, szél által szállított erősen homokos talajt, helyenként pedig szikes foltokra bukkanhatunk a magasabb és mélyebb fekvésekben. 11

12 2. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség földrajzi elhelyezkedése Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés Budapestről az M3-as, M30-as és a 3-as számú főutakon lehet megközelíteni. Vasúton Miskolci átszállással leggyorsabban 3 óra 17 perc alatt lehet eljutni a kistérségbe. Miskolctól kb. 60-km-re távolságra van, közúton 50 perc, vasúton 75 perc alatt lehet elérni A kistérség településszerkezete Az Abaúj-Hegyközi kistérség központja Gönc, másik városa Abaújszántó. A kistérségre az apró és törpefalvas településszerkezet jellemző. Szintén jellemző a térségre a zsáktelepülés típus is (Hejce, Baskó, Hernádcéce, Pányok, Regéc, Mogyoróska). A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az 500 fő alatti lélekszámú települések aránya a legmagasabb (58%) a kistérségben. A törpefalvak közül Mogyoróska, Pányok és Sima állandó népessége nem éri el a 100 főt sem. A térségben található települések közül csupán a két város népessége haladja meg a 2000 főt. 12

13 1.2. Demográfiai jellemzők Az Abaúj-Hegyközi kistérségben Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 2,11%-a lakik, ami az elmúlt éveket figyelembe véve csökkenő részarányt jelent. A kistérség lakossága 2008-ban fő volt, mely fős és 6,57 százalékpontos csökkenést jelent a évi adatokhoz képest. 3. ábra: Az állandó népesség alakulása nemek szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben Fő Év Nők Férfiak Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérség lakosságának 51%-a nő. Az ábrából jól látszik, hogy a vizsgált időszakban a népesség mindkét nem esetében jelentősen csökkent. A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 82 és 202 fő között mozgott. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemző 2008-ban: Hernádcéce, Vilmány, Korlát, Vizsoly, Hidasnémeti és Boldogkőváralja. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Pányokra volt jellemző (46,5%). A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg és 2008 között a kistérségből évente átlagosan 463 fő vándorolt el. A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű elvándorlás Abaújszántóra és Vilmányra volt jellemző. A kistérség népsűrűsége 2008-ban 35 fő/km 2 megyéhez képest, ahol ez az érték 100 fő/km 2. volt, ami igen alacsonynak mondható a A népesség kor szerinti összetételét a korfa mutatja, melynek bal oldalán a férfiak, jobb oldalán pedig a nők arányszáma látható korosztályonként. Az Abaúj-Hegyközi kistérség korfája nagyon hasonló az Észak-magyarországi régió korfájához. Látható, hogy a kistérség korfája ún. urna alakú. Ez a típus a csökkenő népességű térségekre jellemző. A két korfa összevetéséből jól látható, hogy a kistérség korfája valamivel kedvezőbb szerkezetű mint a régió korfája. A 20 év alatti korosztály aránya mind a férfiak, mind a nők esetében nagyobb mint a régiós átlag. 20 év felett megfordul a folyamat, onnantól a régiós arányszámok magasabbak. 13

14 A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi születik, mint nő) ez úgy 50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben (a nők hosszabb élettartamának köszönhetően). A kistérségnél éppúgy, mint régiós szinten a váltás a 60 év feletti korosztálynál van, efölött vannak a nők többségben. 4. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség és az Észak-magyarországi régió korfája, x Férfi (kistérség) Nő (kistérség) Férfi (régió) Nő (régió) ,25-0,2-0,15-0,1-0,05 0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Az öregedési index, amely az idős népesség (65 év felett) arányát mutatja a gyermeknépesség (0-14 év) arányában tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya milyen mértékben haladja meg a fiatalkorúakét. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. 5. ábra: Az öregedési index alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérség településein, ,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Kistérségi átlag: 0,8 Pányok Baskó Regéc Arka Hejce Mogyoróska Hernádszurdok Sima Telkibánya Zsujta Kéked Göncruszka Tornyosnémeti Abaújvár Hernádcéce Abaújszántó Korlát Gönc Fony Boldogkőváralja Hidasnémeti Vizsoly Boldogkőújfalu Vilmány 14

15 Látható, hogy az időskorú népesség a kistérség településeinek a felében meghaladja a fiatalkorúak számát. Nemenként vizsgálva az öregedési index értékeit azt tapasztaljuk, hogy a mutató értéke a nők esetében - Pányok kivételével - a kistérség minden településén messze meghaladja a férfiak körében mért értéket. Ez a nők hosszabb élettartamával magyarázható. A kistérségben a három legfiatalosabb település Vilmány, Boldogkőújfalu és Vizsoly Oktatás, képzés Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A 3-6 éves korosztályú gyermekek teljes személyiség kibontakoztatására ad lehetőséget a közoktatás első pillére, az óvodai nevelés. Ebben az intézmény típusban is biztosítani kell a szakszerű, magas színvonalú, megújulni tudó nevelését a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és feltételek között. A közoktatási intézményben a nevelőmunkának a nevelési program szerint kell folynia, mellyel egészséges, boldog, alkotóképes nemzedék nevelésének megalapozásában meghatározó szerepet betöltő óvodai nevelőmunkáról kell beszélnünk. A kistérségben 11 településen van óvodai ellátás; ezek közül sehol nem önállóan, mindegyiket más önkormányzattal együttműködve, társulásos formában; így tudják biztosítani a kötelező feladatellátást. Az intézmény fenntartások esetében nem önálló (Abaújszántó és Boldogkőváralja kivételével) intézményként működnek az óvodák, hanem közös igazgatású közoktatási intézmény részeként Az általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi önkormányzata az ellátandó kötelezettségei közül kiemelt figyelmet fordít a közoktatási feladatainak megoldására. A települések mindegyike nagyon ragaszkodik az intézményéhez, óvodához, iskolához egyaránt, hiszen ezek a kis közösségek életében a kultúra, a szabadidős programok, a civil szerveződések központját jelentik. Egyik önkormányzat sem szívesen mondana le oktatási intézményéről, mert az intézmény megszűntetése esetén tart annak lélekszámcsökkentő hatásától. Az önkormányzatok úgy vélik, hogy az óvoda, iskola jelenléte erősíti a fiatal, kisgyermekes családok helyben maradását. A kistérségben 15 településen (62,5%) nincs iskola, az önkormányzatok mindegyike intézményfenntartó társulásban gondoskodik az általános iskolai kötelező feladatellátásról. Az abaújvári 1-4 évfolyamos általános iskola szeptember 1-jétől létszámgondok miatt megszűnik. Összevont osztályokat szerveznek alsó tagozatban a göncruszkai 1-6 évfolyamos tagintézményben, a fonyi 1-3 évfolyamos tagintézményben, és a telkibányai 1-8 évfolyamos tagintézményben. A kistérségben 6 db önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény és 3 db tagintézmény működik. A hat önálló OM azonosítóval rendelkező általános iskola közül valamennyi közös igazgatású közoktatási intézmény. Egy intézményben, Abaújszántón működik művészet oktatási intézményegység, öt iskolában pedig óvodai intézményegység. Két intézménynek van tagintézménye, az abaújszántói intézménynek kettő, a hidasnémetinek egy. A boldogkőváraljai iskolához a boldogkőújfalui óvodai tagintézmény tartozik. Így 9 településen van jelenleg általános iskolai feladat-ellátási hely. A fonyi tagintézmény 1-4 évfolyammal, a 15

16 göncruszkai tagintézmény 1-6 évfolyammal, a telkibányai tagintézmény 1-8 évfolyammal működik. Fonyban egy csoport 1-4 összevont osztályban és Telkibányán az alsó tagozatban két csoport kettes összevonásban működik. Összevont osztályokként működnek még a sajátos nevelési igényű szegregált csoportok Göncön, Vizsolyban és Abaújszántón Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve felkészülésének segítése, akinek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a felkészítés, felkészülés lehetőségét. A helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének az ellátásáról, melynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai foglalkozás. A közoktatási törvény 53. (3) bekezdése szerint az iskola, köteles biztosítani a szülők igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére a napközis illetve tanulószobai ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére pedig fontos is ennek megszervezése. Ebben a keretben válik biztosítottá a gyermekek napközbeni ellátása, és a másnapra való felkészülése. Iskolaotthonos nevelés és oktatás formában a tanulók arányos terhelését figyelembe véve valósul meg a kötelező tanórai foglalkozás, a mindennapos testedzés, a szabadidős tevékenység, valamint a másnapra való felkészülés. Napközis foglalkozást valamennyi intézményben biztosítanak a tanulók másnapra történő felkészítéséhez. Tanulószoba mindössze három intézményben szerveződik: Ilosvay Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vilmány Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vizsoly Iskolaotthonos nevelés-oktatást egy intézmény szervez: II. Rákóczi F. Körzeti Általános Iskola Vilmány Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Jelenleg a kistérség területén egy középfokú oktatási intézmény az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium működik, megyei önkormányzati fenntartásban. Az iskolában jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. A 2000/2001-es tanévtől mindkét képzési formában a 9. osztályokban agrár szakterületen a kerettanterv szerint kezdték meg az oktatást. Ezen belül a szakközépiskolai 9. osztályban agrárorientációs ismereteket oktatnak, és agrárorientációs gyakorlatokat tartanak. A szakiskolai 9. osztályban pályaorientáció, agrárágazati előkészítő ismeretek és agrárgazdászati előkészítő gyakorlatok szerepelnek a jóváhagyott óratervükben. A szakközépiskolai osztályokban - követő iskolánként - a világbanki program szerint dolgoznak. A szakképzésük utolsó évtizedét a különböző szintű állattenyésztő képzés jellemezte. 16

17 Szakközépiskolai képzés (9-12. osztály) A mezőgazdasági szakmacsoporton belül agrárorientációs ismereteket oktatnak és a mezőgazdaság valamennyi területét érintő alapozó oktatást folytatnak. A képzés érettségi vizsgával zárul. A szakmai ismereteket és az idegen nyelvet a külföldi társiskolába szervezett cseregyakorlatokon mélyíthetik el a tanulók. Szakiskolai képzés ( osztály) A osztályban a közismereti felzárkóztató oktatás mellett az agrár szakterületen folyik a képzés. A mezőgazdasági szakmacsoportban elsősorban az állattenyésztő szakképzésbe való bekapcsolódást készítjük elő. A 8. osztályt eredményesen befejező tanulók felvételt nyernek. A 9. osztály első félévében jól teljesítő tanulók a szakközépiskolai tagozaton folytathatják tanulmányaikat. Mezőgazdasági technikus képzés (2 év) Az érettségi vizsgát követő 2 évben állattenyésztést, kertészetet, növénytermesztést, gazdálkodási ismereteket, gépészetet és szakmai idegen nyelvet tanulnak a résztvevők. A szakmai fakultáció keretében állategészségüggyel, állatbetegségekkel ismerkedhetnek meg. Állattenyésztő képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után az állattenyésztő képzésben résztvevők megismerkedhetnek valamennyi gazdasági állatfaj (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, nyúl, méh) tenyésztésével. Emellett állategészségügyet, gépészetet, gazdálkodási ismereteket, természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe, így érettségi vizsgát tehetnek. Lehetőség van traktorvezetői jogosítvány megszerzésére. Gazda képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után a gazdaképzésben résztvevők megismerkedhetnek a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a gépüzemeltetés alapjaival, elméleti és gyakorlati ismereteivel. Emellett természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Lehetőség van a traktorvezetői jogosítvány megszerzésére is. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe. Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik egy kollégium a kistérség területén. A kollégium színes programjai jó alkalmak a közösségek formálására. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e régióban, Abaújban sajnos nem sorakoznak az iskolákban, sőt az otthonokban a számítógépek, internet-vonalak, nyelvi laborok. A tanulók nagy részének itt van lehetősége megismerkedni, elmélyülni az informatika, az internet világában, megismerkedni a nyelvi laborok előnyeivel. Erre a technikai feltételek optimálisak, sőt mi több rendkívül kedvezőek, hiszen 2002 őszétől MultiCenter működik a kollégiumban. A 16 számítógépes, multimédiás oktató-fejlesztő rendszer segíti a tanulókat tanulásban, a felzárkózásban és a szabadidő hasznos eltöltésében. Hasonló feladattal bír az 5 számítógépes internetes számítógép terem is. 17

18 Felnőttoktatás és képzés Jelenleg a kistérségen belül egy középfokú oktatási intézmény van, az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, amely ellát felnőttképzést is. A mezőgazdaság tulajdonviszonyaiban és szerkezetében bekövetkezett változások természetesen hatottak a szakképzésre. A gazdálkodók negyede nem rendelkezik szakirányú végzettséggel. A kilencvenes évek végén a várható EU tagság miatt már jogszabályi feltétel lett, hogy mezőgazdasági vállalkozáshoz, családi gazdálkodáshoz legalább középfokú végzettség kell. Ezt felismerve az intézmény 1999-ben ezüstkalászos gazda tanfolyamot, 2000-ben aranykalászos gazda tanfolyamot, 2003-ban pedig mezőgazdasági vállalkozó képzést indított. Egy-egy tanévben több mint száz aktív vagy leendő mezőgazdálkodó vesz részt a tanfolyamokon a megyéből. A középiskola regionális szerepe ebben is meghatározó, mivel a megyében csak az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium szervez agrárszaktanfolyamokat Gazdasági helyzet Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának alakulása. 6. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetáganként, 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2008 év végén 1759 db volt. Ez a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,46%-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 115, ami meghaladja mind a megyei (99), mind a regionális (110) átlagot, alatta van azonban az országos (153) átlagot. A vállalkozássűrűség e megyei és regionális összehasonlításban magas száma azonban csalóka, egyrészt, mivel a térség vállalkozásainak zöme mint a fenti ábrából is látható a kevésbé jövedelmező mezőgazdaságban található. A szolgáltatási szektorban a regisztrált vállalkozások mindössze 28,79%-a működik szemben a megyei 61%-os, valamint az országos 64%-os 18

19 átlaggal. Másrészt a gazdasági teljesítmény nem feltétlenül a vállalkozások számával, hanem a piaci és infrastrukturális környezet fejlettségével, a vállalkozások versenyképességével van szorosabb kapcsolatban. 7. ábra: 1000 főre jutó vállalkozások szám a kistérség egyes településein, 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A fenti ábra a kistérség egyes településeink mutatja az 1000 főre jutó vállalkozások számát. Látható, hogy két településen (Mogyoróska és Baskó) kimagasló 200 fölötti a mutató értéke, és Regéc is csak alig marad el ettől az értéktől. A fenti okfejtésből kifolyólag az értékek mutatják e települések valós gazdasági fejlettségi szintjét. Ezek az értékek jelentősen befolyásolják a kistérség regionális és megyei átlagnál jobb vállalkozássűrűségét. Azonban az is látható, hogy olyan települések is vannak a kistérségben, amelyek nagyon alacsony vállalkozássűrűsége Hernádcéce (65), Tornyosnémeti (64), Vilmány (41), Vizsoly (74) egyértelműen e települések gazdasági fejletlenségét mutatja. Mezőgazdaság A kistérség gazdaságának alapját a mezőgazdaság jelenti. Ez jól látható a fenti 6. ábrából is, hiszen a kistérségben regisztrált összes vállalkozás majd kétharmada (1151) a mezőgazdaságban működik. A legtöbb mezőgazdaságban működő vállalkozás Göncön (234), Abaújszántón (219), valamint Boldogkőváralján (121) található, míg a legkevesebb ilyen vállalkozást Hejcén (8), Regécen (7), Hernádcécén (6), Pányokon (3), valamint Simán (1) regisztrálták. Bár a térség gazdaságának húzó ágazata a mezőgazdaság, a kistérség egyes települései között jelentős különbség van a mezőgazdaság települési gazdaságban betöltött szerepét illetően. 19

20 8. ábra: A mezőgazdságban működő vállalkozások száma (db), 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérség gazdaságában ahogy azt a regisztrált vállalkozások számának nemzetgazdasági ágankénti bontása is jól mutatja sokkal jelentősebb szerepe van az erdőés mezőgazdálkodásnak, mint a megye vagy a régió többi kistérségében. A térségre jellemző klíma és talajviszonyok különösen a burgonya, a búza, kukorica, a napraforgó és a szőlő, valamint a kajszibarack termelésének teremtenek kedvező feltételeket. A hegységi területek erdő borítja. Alacsonyabb részeken a gyertyán alkot összefüggő területeket, magasabb részeken már megjelenik a bükk is, míg a völgyekben a víznyelős helyeken a nyárfák és a fűzek, valamint az éger váltakoznak. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a nyúl, és a méh játszik döntő szerepet Ipar A kistérségben az ipar jelentősége marginális. A kistérségben működő vállalkozások mindössze 7,62%-a működik a bányászat, feldolgozóipar, építőipar területén. A termeléssel felhagyott malmok, kőbányák jelzik a megszűnt ipari tevékenységek helyszíneit. Az építőipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar képviseli ezt a nemzetgazdasági ágat. Jelentősebb élelmiszeripari vállalkozások közül a Szerencsi Mezőgazdasági Rt vágóhídja és húsüzeme és az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt feldolgozó üzeme említhető meg. A kistérségben 2008-ban 134 vállalkozás működött az ipar területén. Ebből a legtöbb a két városban, Abaújszántón (53) és Göncön (15) volt regisztrálva. Jellemző a kistérség gazdasági egylábúságára, hogy három településen (Abaújvár, Arka és Mogyoróska) egyetlen egy ipari vállalkozás sem működött 2008-ban, míg négy településen (Hernádszurdok, Regéc, Sima, Tornyosnémeti) mindössze 1-1, szintén négy településen (Hernádcéce, Korlát, Pányok, Vizsoly) pedig mindössze 2-2 működő ipari vállalkozás volt. 20

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben