A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetıjének TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség... H 6728 Szeged, Napos út 4. Tel: 62/ Fax 62/ szeged.kk@katved.gov.hu A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetıjének TÁJÉKOZTATÓJA SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSE SZÁMÁRA - a kirendeltség tevékenysége tárgyában Elıterjesztı: Balázs Gábor tő. alezredes kirendeltségvezetı

2 Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyőlés! Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése május..-i ülésére napirendre tőzte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség tevékenységérıl szóló TÁJÉKOZTATÓ megvitatását, melyet az alábbiakban terjesztek elı. I. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A katasztrófavédelem a különbözı, így a természetei és a civilizációs eredető katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, mőködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenırzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelızését, közvetlen veszélyek elhárítását, az élet- és vagyonbiztonságát, a mentés végrehajtását és a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófák megelızésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentısebb hatású hazai vagy külföldi káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. Az 1980-as években az Országgyőlés is több alkalommal szorgalmazta az ország katasztrófavédelmének megnyugtató megoldását, az 1990-es évek elején ismét napirendre került a szabályozás, azonban törvény megalkotására nem került sor. Az igényt jelzi, hogy egységes keret hiányában is megalkotásra kerültek az ágazati, szakmai (pl. a tőzvédelemmel, polgári védelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos) törvények. A hosszas és alapos elıkészítést követıen január 1-én lépett hatályba a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény/kat.), ezzel egységes, önálló jogszabály született a civilizációs és természeti eredető katasztrófák megelızése, ilyen események bekövetkezése esetén a különbözı szintő állami, kormányzati, önkormányzati rendszerek tevékenységének szabályozása és összehangolása, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelısségének és teendıinek meghatározása érdekében. A katasztrófavédelmi törvény az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján mőködıképes rendszert hozott létre. Ezen rendszer meghatározó elemévé vált a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított tervezési, irányítási, szervezeti és mőködési rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektıl a jelentıs, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig. A katasztrófavédelmi törvény hatálybalépése óta azonban megnıtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztetı természeti és ökológiai katasztrófák száma, összetettebbé és ellenırizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különbözı fajtájú és szintő beavatkozásokat igényeltek. A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett kisebb-nagyobb eseményeket szakszerően, emberségesen és az adott szituációban szakszerően, összehangolt tevékenységgel végezzék az 2

3 erre hivatott szervek és szervezetek. A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése megköveteli a különbözı természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem jogszabályi környezetének évi átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével erıteljesebbé vált a Magyarország területén élı lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország mőködıképességének folyamatos fenntartása. A katasztrófavédelmi szervezetrendszer erısítése, a katasztrófavédelmi intézkedések hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások fıbb irányait a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére kidolgozott szabályozási koncepció tartalmazta, melyet a Kormány is tárgyalt. A szabályozási koncepcióban felvázolt szabályozási irányok társadalmi egyeztetése során beérkezett vélemények túlnyomó része támogató volt. A megfogalmazódott fenntartások javarészt két terület körül összpontosultak: egy részük a veszélyhelyzetre vonatkozó elgondolást érintette azzal, hogy az egyszemélyi vezetési elv nem sértheti az ágazati szakmai kompetenciákat, más részük a tőzoltóság állami kézbe helyezésével szemben támasztott kifogásokat. A törvényjavaslat az egyeztetések eredményeként véglegezett koncepció által meghatározott irányok mentén készült el. A magyar Országgyőlés szeptember 18-i ülésnapján elfogadta a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényt. A törvény elfogadását követıen nagy volumenő végrehajtási jogszabály (kormányrendelet és miniszteri rendelet) megalkotására került sor, melyek hatályba lépése a törvény hatályba lépéséhez igazodott. A törvény az Országgyőlés által a április 18-i ülésnapon elfogadott Alaptörvény alapján, arra épülve készült, s azzal összhangban a minısített idıszakok rendszerének megújításával, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élı lakosság életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország mőködıképességének folyamatos fenntartását. A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az Alaptörvényben történı megjelenítésével párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékő módosítására, amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa, vagy az azt közvetlenül megelızı katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelı aktivizálása, illetve a szükséges intézkedések bevezetése. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelızı intézkedések meghozatala a korábbiaknál szervezettebben kerüljön végrehajtásra. Az Alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került kiegészült a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerültek e kötelezettség részletszabályai, a személyesen teljesítendı és a vagyoni szolgáltatás. Fentiek figyelembe vételével a változtatások fıbb területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe. I.1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erısítése Egyes üzemek olyan ipari, biológiai (mezıgazdasági - mőtrágya és növényvédıszer raktározás), kémiai tevékenységet végeznek, melyek ellenırizhetetlenné válása esetén azok hatása tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a 3

4 környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Az ezekben az üzemekben bekövetkezı balesetek ahogyan azt legutóbb a Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínőségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenırzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával érhetı el. a) engedélyezési eljárások kiterjesztése A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóságnak különbözı hatósági jogosítványai vannak; ezek azt a célt szolgálják, hogy a társaság mőködése az ott dolgozókat és a környezetet ne veszélyeztesse. E jogosítványok azonban a hatóságot akkor illetik csak meg, ha az üzemben található veszélyes anyagok mennyisége a jogszabály által meghatározott módon számított szintet az ún. alsó küszöbértéket eléri. E számítási mód a nemzetközi elıírásoknak (Seveso II. Irányelv) megfelel. Az elmúlt idıszakban több baleset következett be az alsó küszöbérték alatti üzemeknél, ezek a fıként veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett ipari balesetek döntı többségében ilyen, a szabályozás hatálya alá nem tartozó üzemekben történtek. Ismert a év október 4-én Kolontár település külterületén bekövetkezett tároló sérülésével kapcsolatos ipari szerencsétlenség is. Amennyiben ezekre az üzemekre az Irányelv szerinti hatósági tevékenység kiterjedt volna, e balesetek bekövetkezésének valószínősége csökkenthetı lett volna. Indokolt ezért a hatósági jogosítványokat az alsó küszöbérték negyedét elérı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is kiterjeszteni. b) katasztrófavédelmi bírság A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket (pl. belsı védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszer felülvizsgálatának elmaradása) szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. Jelenleg az üzemek feletti szankciórendszer nem megfelelı és csupán három esetre korlátozódik, így a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bezárására, a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztésére, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök elszállítására és megsemmisítésére. A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetıi kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minıségét. c) a szakhatóság közremőködésének megszüntetésével a hatósági tevékenység egyszerősítése Az elmúlt évben több ipari érdekképviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. A mintegy tíz éves, az ipari ágazat és az EU által is elismert baleset-megelızési felkészítéssel, jogalkalmazási és szakmai gyakorlattal, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezı hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervénél, mint hatóságnál rendelkezésre áll minden olyan (személyi és tárgyi) feltétel, amely az eddig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által végzett szakhatósági feladat ellátásához szükséges. d) a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakítása A Kat. az ágazati hatóságok hatáskörének megtartása mellett megteremti annak lehetıségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenırizhesse. 4

5 e) iparbiztonsági hatóság létrehozása A potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élı lakosság védelme érdekében, a veszélyeztetés mértékében azonosított tevékenységek katasztrófavédelmi felügyeletét egységes iparbiztonsági hatósági szervezet képes hatékonyan ellátni. Az iparbiztonsági tevékenységet végzı szervezet: katasztrófavédelmi hatósági engedélyezési és ellenırzési rendszert mőködtet a legveszélyesebb üzemek (létesítmények) és tevékenységek esetében, biztosítja a védelmi tervezési és irányítási rendszer felügyeletét a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekben és létesítményekben a balesetek (káresemények) megelızésére, következményeinek elhárítására és hatásainak csökkentésére, valamint az ágazati hatósági engedélyezési és ellenırzési hatáskörök elvonása nélkül koordinálja az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenırzéseit. I.2 A lakosságvédelem erısítése a) a lakosságtájékoztatás, riasztás rendjének szabályozása Hiányosság, hogy nem biztosított sem a civil lakosság, a tanulók, a pedagógusok, sem a közigazgatási vezetık felkészülésének folyamatossága, továbbá az ismeretek elsajátításának, átadásának kötelezısége. A felkészítés így csak alkalomszerő, gyakran valamely eseményhez, rendezvényhez kapcsolódva tartanak bemutatókat, foglalkozásokat a szakemberek, ami igen hasznos és népszerő, de nem adja meg a biztos, begyakorlott, alkalmazható tudást. A leghatékonyabb akkor lesz a tanulók felkészítése, ha a közoktatási intézmények pedagógiai programjában kötelezıen belekerül a katasztrófavédelmi ismeretek, elsısegélynyújtás oktatása tanórai és/vagy tanórán kívüli foglalkozásokba építve. A lakosság riasztásával kapcsolatos könnyebbség, hogy a szabályozási koncepcióban felvetett egyes kérdéseket, így a média tájékoztató szerepét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) idıközben már szabályozta. A médiatörvény többek között például azt is kimondja, hogy a közérdekő közleményt amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellı idıben közölték a közszolgálati médiaszolgáltató köteles mősorának megszakításával közzétenni. A törvényi szintő szabályozás a lakossági riasztó rendszer telepítésével, az e célból megvalósuló tulajdoni korlátozással kapcsolatos szabályokat tartalmazza azzal, hogy a lakossági riasztó rendszer elemeinek, végpontjainak idegen ingatlanon történı elhelyezésénél törekedni kell elsıdlegesen az állami, önkormányzati ingatlanokon történı elhelyezésre. b) a veszélyeztetett terület elhagyásának, valamint az oda történı belépés korlátozásának szabályozása Az elmúlt évtized árvizei során gyakran elıfordult, hogy a lakosság a hatósági figyelmeztetés és felszólítás ellenére is életveszélyessé vált lakóépületekben maradt, a folyamatos ellátás és a késıbbi kimenekítés jelentıs terhet rótt a védekezésben résztvevıkre. A törvény értelmében, veszélyhelyzetben lehetıség van a lakosság lakóhelyének elhagyására való kötelezésére, a területet megközelíthetık személyérıl szóló döntésre (így pl. a közüzemek, közszolgáltatók kárelhárításban érintett szakembereinek a katasztrófa által érintett területre történı biztonságos bejutásáról és munkavégzésérıl). A katasztrófavédelmi törvény szabályainak megújításával a polgármester kötelezettségévé vált a lakosság kitelepítésére és befogadására 5

6 vonatkozó tervek elkészítésében való közremőködés, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára a szükséges adatok szolgáltatása. c) a helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével A évi május-június hónapok folyamán levonuló árvizek során bebizonyosodott, hogy a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy helyi szinten a védekezésért felelıs személyek alapvetı ismeretekkel rendelkezzenek a katasztrófavédelem területén. Hiányzott az önkormányzati vezetık megfelelı felkészültsége, ezért az önkormányzati dolgozók közül is kell kiképezni a szakmaiságot legalább minimum szinten biztosító képzett közbiztonsági referenseket, akik közvetlenül segítik elı az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. I.3 A polgári védelem szerepének erısítése, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának fejlesztése a) a polgári védelmi szervezetek fejlesztése A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világmérető fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentısen csökkent, a polgári védelmi tevékenység a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének hangsúlya áthelyezıdött a békeidıszaki katasztrófák kezelésére. A polgári védelmi kötelezettség személyes közremőködési és vagyoni szolgáltatási kötelezettséget jelent. A polgári védelmi kötelezettség 18 éves kortól a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjed ki azon magyar állampolgárokra, akik belföldön lakóhellyel rendelkeznek. 1. ábra A köteles polgári védelmi szervezetek rendszere 1 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerültek a polgári védelmi szervezetek is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkezı személyek részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik teljessé. 1 Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: január 09) 6

7 Az önkéntes szervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben nagy szükség van, különösen az önkéntes mentıszervezetekre, speciális szakismeretük, felkészültségük alapján. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai megerısítették e szervezetek tevékenységének nélkülözhetetlenségét az elsıdlegesen beavatkozó tőzoltóságok mellett. 2. ábra Az önkéntes polgári védelmi szervezetek rendszere 2 A különleges kiképzéső speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, polgári védelmi feladat ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szervezıdések olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkormányzati tőzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre, vagy állami-önkormányzati fenntartásuk indokolatlanul nagy költséget jelentene. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétő, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. E feladatok végrehajtásába történı bevonásuk szabályozottságát teremtik meg az új rendelkezések. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylı esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének meghatározott mértékő aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára a kormányzat részérıl. A törvény értelmében amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében szükséges, a védekezéssel összefüggı feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter által kinevezett miniszteri biztos hangolja össze. A törvény részletesen szabályozza a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek polgári védelemmel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettségét. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség olyan lehetıség a polgári védelem lakosságvédelmi tevékenységének gyorsabb, hatékonyabb végrehajtására, amely a lakosság 2 Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: január 09) 7

8 képességeinek kiaknázására építkezik. Ez utóbbi lehetıség igénybevétele alapvetıen minısített idıszak kihirdetését követeli meg, de a bevezetni kívánt vagyoni szolgáltatási kötelezettség nem igényli ezt, tehát hétköznapi körülmények között, a kialakult veszélyeztetı hatás gyors és hatékony kezelése érdekében eseti jelleggel, más rendvédelmi szervek igényeinek veszélyeztetése nélkül rendelkezésre állhat. A vagyoni szolgáltatási kötelezettség a jogállamiság követelményeinek megfelelı lehetıséget biztosít a polgármester számára, hogy a természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezése esetén technikai eszközöket, ingatlanokat és egyéb szolgáltatásokat használjon fel a lakosság védelme érdekében. b) a települések polgári védelmi besorolásának és védelmi követelményeinek megújítása Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelızése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében 1995-ben sor került hazánk települései többségének polgári védelmi szempontú besorolására. Az elmúlt 10 év eseményei, elsısorban a természeti eredető veszélyforrások megváltozása (pl. szélsıséges idıjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása aug. 20. ai események), a lakosságot fenyegetı tényezık megszaporodása szükségessé teszi a jelenlegi besorolás felülvizsgálatát és ennek alapján hazánk valamennyi településének besorolását. A települések polgári védelmi besorolásának megújítása egyben a katasztrófák elleni védekezés kapcsán kialakítandó kártalanítási-kármegelızési pénzügyi rendszer egyik kulcselemét is képezi. c) az önkéntes mentıszervezetek védekezésbe történı bevonásának, illetve támogatásának szabályozása A katasztrófavédelem nemzeti ügy, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A katasztrófavédelemben jelentıs szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre is. Az önkéntes mentıszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben speciális szakismeretük, felkészültségük alapján rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségő készenléti egységek különbözı szervezeti formában többségük karitatív, társadalmi szervezetként mőködnek. Az önkéntes mentıszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlıdésével számuk és szakosodásuk nagymértékben megszaporodott. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétő, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Ilyen nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtott területen bevethetı (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentı-, vagy árvíz esetén az árvízi mentıcsapatok létrehozása és alkalmazása. A törvény egyértelmővé teszi, hogy az önkéntes mentıszervezetek a védekezésért felelıs állami szervek alárendeltségében mőködnek és az általuk meghatározott feladatokat látják el. Az elrendelt veszélyhelyzetben e szervezetek mőködésének költségeit az állami költségvetés biztosítja. d) a nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályainak pontosítása A NATO és EU kötelezettségeinkbıl adódóan a hazai törvényi szabályozásban meg kellett határozni a NATO veszélyhelyzeti tervezés (NATO CEP) rendszerében való részvétellel, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásával és végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket is. A törvényjavaslat alapján e feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter látja el, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részvétele és szakmai segítségnyújtása mellett. 8

9 I.4 A katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételével és a finanszírozással összefüggı javaslatok a) a veszélyhelyzeti szabályozás megújítása Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a várhatóan veszélyhelyzet elrendelését igénylı eseményt megelızıen már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének meghatározott mértékő aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára. A veszélyhelyzetet megelızı idıszak jogintézménye a katasztrófaveszély, mely esetén intézkedésre van szükség a lakosság védelme, alapvetı ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek csökkentése érdekében. Ennek eredményeként javul a védekezés, a kárelhárítás hatékonysága és a veszélyhelyzet kihirdetése elkerülhetıvé válhat. Ezért nagyon fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelızıen sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetık a kialakuló veszélyhelyzetek. A törvény az új alkotmányos szabályozással összhangban még nem különleges jogrendként a veszélyhelyzet megelızése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a katasztrófaveszély fogalmát. A katasztrófaveszély idıszaka lehetıséget biztosít arra, hogy amennyiben a kialakult helyzet a védelmi igazgatás helyi és területi szintjén elıreláthatólag nem kezelhetı a katasztrófavédelem, feladatellátása keretében, elıre kidogozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvetı ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehetı legkisebbre csökkentése érdekében. A törvényben részletezett rendkívüli intézkedések köre ily módon kerek egész folyamatot alkot a katasztrófavédelmi feladatok fázisaival összhangban: megelızési feladatok katasztrófaveszély, beavatkozások veszélyhelyzet, helyreállítás, újjáépítés bizonyos, csökkentett terjedelmő veszélyhelyzeti szabályok bevezetése. b) katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetése A tervezet alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetıi, valamint veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzı gazdálkodó szervezetek az éves tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó, éves nettó árbevétel 0,1%-át kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetıi által befizetett katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható a befizetı gazdálkodó szervezet veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló mőszaki intézkedésekre. c) egységes állami tőzoltóság létrehozása A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) értelmében a hivatásos önkormányzati tőzoltóság az önkormányzat intézményeként mőködött, vagyis az önkormányzati tőzoltóság parancsnokának kinevezıje és munkáltatója az önkormányzat, amely magával vonta az intézményi függıséget. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a 9

10 veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló évi LXXIV. törvény kimondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság fıigazgatója a tőzoltóságok szakmai feladatainak végrehajtása érdekében meghatározza a tőzvédelmi és mőszaki mentési feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenırzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét, de ez a szakmai irányítás, felügyelet hatékony tartalommal jogszabályi oldalról megtámogatásra nem került. Mivel az önkormányzatiság megteremtésével párhuzamosan nem került megfelelıen tisztázásra a tőzoltóságok feletti szakmai felügyelet kérdésköre, ez azt eredményezte, hogy ellehetetlenült a szakmai hibák korrigálása, a hibázók felelısségre vonása. Ez hosszú távon azt eredményezte, hogy sérült a Tvt.-ben megfogalmazott azon elv, hogy a hivatásos önkormányzati tőzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szervezet része, mivel az egységes elvek érvényesítésére nincs hathatós lehetıség. A törvényben szereplı módosítások eredményeképp egy helyi érdekektıl mentes, egységes rendvédelmi és megfelelı szintő irányítással bíró rendszer került kialakításra, amely a meglévı kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erı- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tőzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerő felhasználását teszi lehetıvé. II. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETE Mint azt az I. fejezetben megismertük a katasztrófák megelızése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és mőködtetéséért az állam felelıs. A katasztrófák elleni védekezést elsısorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a nem hivatásos polgári védelmi szervek és az egyéb bevonható szervek valósítják meg. II.1 A katasztrófavédelem irányítása a) a központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttmőködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentıszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ felelıs testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). A BM OKF fıigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei mőködését és szakmai tevékenységét. A BM OKF fıigazgatójának feladatai az alábbi jogkörökhöz kapcsolódóan csoportosíthatók: központi irányítási és felügyeleti jogkör, katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör, nemzetközi együttmőködéssel kapcsolatos jogkör, b) a területi szervek 10

11 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítják a hivatásos tőzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ellátják az önkormányzati tőzoltóságok felügyeletét, ellenırzik a létesítményi tőzoltóságok és az önkéntes tőzoltó egyesületek tevékenységét. c) a helyi szerv A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség (65 db az országban), amely illetékességi területén ellátja a helyi szintő katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fıvárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén mőködı tőzoltóparancsnokság(ok)ra, katasztrófavédelmi ırsökre és irodákra. A kirendeltség-vezetı, vezetıi beosztásában tervezési, szervezési, információgyőjtési, koordinálási, irányítási, értékelési, kapcsolattartási, együttmőködési és tájékoztatási feladatokat lát el, szolgálati elöljárója felé jelentési kötelezettséggel tartozik. Munkáját egy-egy polgári védelmi, tőzoltósági és iparbiztonsági felügyelı, valamint hatósági osztályvezetı segíti. A tőzoltó-parancsnokság a tőzoltási és mőszaki mentési, tőzmegelızési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló mőködési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén mőködı ırs-(ök)-re, irodákra. A tőzoltóparancsnok az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség közvetlen alárendeltségében, önálló felelısségi körben irányítja a tőzoltóparancsnokságok polgári védelmi szakterületéért felelıs állomány, az ırsök és irodák tevékenységét is. A katasztrófavédelmi iroda a tőzoltó-parancsnokság belsı szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik. Illetékességi területén szakmai támogatást nyújt a polgármester és a közbiztonsági referens részére a katasztrófavédelmi feladatok szervezésében, a megelızés, felkészítés, a védekezés, helyreállítás és újjáépítési helyi szintő feladatainak ellátásában. II.2 A védelmi igazgatás rendszere 2. ábra A Nemzeti védekezés rendszere 3 3 Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: január 09) 11

12 1. A kormányzati szintő igazgatás elemei: 1.a.) A kormány: A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében döntéshozó és intézkedési hatáskörrel bír. İk végzik a katasztrófák elleni védekezés legfelsıbb szervezését és irányítását, a tervezés kormányszintő végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggı feladatok tárcák közötti koordinációját. 1.b.) Kormányzati koordinációs szerv: A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggı döntéseinek elıkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet mőködtet. A kormányzati koordinációs szerv részletes feladatairól a katasztrófavédelmi koordinációs bizottságlétrehozásáról, valamint szervezeti és mőködési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011 (XII.29.) Kormányhatározat rendelkezik. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek. A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés elıkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot mőködtet. A KKB évente tart rendes ülést, illetve szükségszerően rendkívüli ülést. A mőködésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért a BM OKF felelıs. 1.c.) A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter (belügyminiszter): Felel az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv mőködtetéséért, elrendeli (a Kormány egyidejő tájékoztatása mellett) a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását, dönt a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható költségvetési elıirányzat felhasználásáról, háromévente jelentést készít az Országgyőlésnek és a Kormánynak kockázatelemzésekrıl, és a katasztrófavédelem helyzetérıl, gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban, felelıs a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén és jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet. 1.d.) A központi Államigazgatási szervek: Felelıs az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervezı, szervezı, irányító tevékenységéért. 2. A területi szintő igazgatás elemei: 2.a.) Megyei védelmi bizottság (továbbiakban: MVB): Rendeltetése, hogy illetékességi területén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közremőködésével összehangolja és irányítsa a megelızés, a felkészülés és a védekezés megyei és helyi szintő feladatait. Kiemelkedı a feladatok közül a települések, más megyék és a fıváros közötti kölcsönös segítségnyújtással, értesítéssel, riasztással és tájékoztatással kapcsolatos feladatai, a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek 12

13 és a társadalmi szervezetek területi szintő együttmőködésének szervezésére irányuló tevékenysége. 3. ábra A Megyei védelmi bizottság összetétele 4 A megyei bizottság elnöke a kormánymegbízott, akinek két elnökhelyettese (egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi) van, melyek közül a katasztrófavédelmi helyettes beosztását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetıje tölti be. Több megye területét illetıen a védekezés közvetlen irányításáért felelıs vezetıt a Kormány vagy bizottsága jelöli ki. A vezetı kijelöléséig az események következményeinek felszámolásában elsıdlegesen érintett szerv vezetıje végzi a védekezés irányítását. A megyei és fıvárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester e feladatok irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. Feladatait a megyei kormányhivatal, a fıpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a védelmi bizottság munkacsoportjai és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közremőködésével látja el. 2.b.) A helyi védelmi bizottság (továbbiakban: HVB) elnökének feladatai: 4 Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: január 09) 13

14 A HVB-k a megyei jogú városokban, valamint a megyei védelmi bizottság által kijelölt településeken mőködnek. 4. ábra A helyi védelmi bizottság összetétele 5 A helyi védelmi bizottság elnökének feladatai mőködési területén irányítja a védekezésben részt vevı szervek, szervezetek tevékenységét, utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevı szervezetek vezetıit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, intézkedik a védekezéshez igénybe vehetı állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására. Irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a fıpolgármesterre és a megyei közgyőlés elnökére. 3. A helyi szintő igazgatás elemei: A helyi szintő igazgatás a polgármester útján valósul meg. A katasztrófavédelemrıl szóló törvény két fı feladatkört határoz meg a polgármesternek. 3.a) A megelızés idıszakának elemei: felelıs a települési veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetıségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért irányítja a védekezésre való felkészítést 5 Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: január 09) 14

15 gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsıfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért gondoskodik az illetékességi területen élı vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekrıl szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévı, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések mőködtetését részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggı feladataiban közremőködı közbiztonsági referenst 3.b) A védekezés irányításának elemei: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet halasztást nem tőrı esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és errıl haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıjét és a megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnökét a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történı ellátását a megyei, védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tőrı esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását együttmőködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában 4. További közremőködık és feladataik: 4.a) Gazdálkodó szervezetek: Védekezési feladatok ellátására hatósági határozat alapján gazdálkodó szervezetek is bevonásra kerülnek. A gazdálkodó szervezet vezetıje felelıs a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért, amelynek keretében: hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, gondoskodik a tagok felkészítésérıl és a szervezet mőködtetésérıl, 15

16 szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsıfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, a pv. kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak megelızı védelmérıl, mőködési területén kívül közremőködik a károk csökkentésében és a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védılétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védıeszközök biztosításáról, jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét a telephelye szerint illetékes Katasztrófavédelmi szerv helyi szervének elızetes egyetértésével. 4.b) Karitatív szervezetek: A karitatív szervezetek mint például a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet adományokkal és jószolgálati tevékenységekkel vesznek részt a védekezésben. A felajánlott humanitárius segítséget a katasztrófavédelmi igazgatóság javaslatának figyelembe vételével osztják szét a rászorultak között. III. CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZEGED KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG III.1. A kirendeltség jogállása: Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban Szeged KvK) olyan, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében mőködı, önálló feladatés hatáskörrel rendelkezı helyi szerv, amely illetékességi területén a lakosság és anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelemrıl szóló törvényben, a tőz elleni védekezésrıl szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és ellenırzését végzi a kirendeltségvezetı szakmai irányításával. Szeged Kvk illetékességi területe Csongrád megye déli részén, annak mintegy kétharmadán terül el. Az Alföld medencéjének legmélyén fekszik, magába foglalva annak 44 települését. A kirendeltség közvetlenül irányítja Szeged és Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokságokat. Feladatkörében Szeged, Makó, Kistelek és Mórahalom Helyi Védelmi Bizottságágaival, a honvédelmi igazgatás szerveivel, a települési önkormányzatokkal együttmőködve, a megyei katasztrófavédelmi igazgató szakmai irányításával tervezi, szervezi és irányítja a katasztrófavédelmi (tőzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági) szakfeladatok ellátását. 16

17 Ezen belül a kirendeltség: közremőködik a az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását; ellátja a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tőzmegelızési, polgári védelmi, iparbiztonsági hatósági és szakhatósági, valamint az ehhez kapcsolódó szankcionálási és nyilvántartási feladatokat; részt vesz a lakosság riasztása tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában; a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggı katasztrófavédelmi szakmai követelményeket; a kirendeltség kijelölt vezetı beosztású hivatásos állománya ellátja a helyi védelmi bizottságok katasztrófavédelmi elnökhelyettesi feladatait; végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekbıl átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását; tervezi a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését. Szeged KvK tervezi és megszervezi: a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésének rendjét, a lakosság kitelepítésével (kimenekítésével) és elhelyezésével, a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatokat, szükség esetén ivóvíz, a higiéniai feltételek, elsısegélynyújtás és az orvosi segítségnyújtás biztosítását, a bajba jutottak szükségellátását, elszállásolását az önkormányzatokkal együttmőködve, a lakosság és az anyagi javak mentését és ennek érdekében összehangolja a feladat végrehajtásában résztvevık tevékenységét, a polgári védelmi szervezetek felkészítését, valamint a lakosság és az ifjúság tájékoztatására vonatkozó terveket, a területileg szomszédos kirendeltségekkel, társszervekkel, az államigazgatási, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel való együttmőködést. Kidolgozza és felügyeli: a kirendeltség sajátosságainak figyelembevételével a katasztrófák esetén történı közremőködésre vonatkozó különbözı védelmi terveket, az önkormányzatokkal együttmőködve a települési polgári védelmi parancsnokságok alkalmazási készenlétbe helyezésének tervét és biztosítja naprakészen tartását, a lakosság védelme érdekében az egyéni és kollektív védelem helyi követelményeit, a kirendeltség személyi állományának riasztási-értesítési és készenléte fokozásának rendszerét. a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek nyilvántartását, egyeztetve az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelem helyi sajtó és tömegtájékoztatási tevékenységét, a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásra való készenlétét a területileg illetékes polgármesterek felkérése alapján, a polgári szerveknél folyó polgári védelmi tevékenységet, figyelemmel kíséri a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, javaslatot tesz az esetleges módosításokra, 17

18 kidolgozza a kirendeltségi szintő polgári védelmi szakfeladatok ellátásához szükséges terveket, okmányokat, koordinálja a polgári szervek, a települési polgári védelmi szervezetek, az állampolgárok és anyagi javak védelmével kapcsolatos tevékenységet, közremőködik az óvóhelyi létesítmények nyilvántartásában és folyamatos ellenırzésében. Szervezi és irányítja: a kirendeltség területén végzett katasztrófa-, tőz - és polgári védelmi szaktevékenységet, elkészíti a tárgyévre (félévre) vonatkozó munka-, ellenırzési és felkészítési tervet és felterjeszti a Határidıs Jelentések Táblázatában foglalt jelentéseket. III.2. A kirendeltség személyi állománya: a) Szeged KvK-n rendszeresített vezetıi beosztások: a) Kirendeltség-vezetı: Balázs Gábor tő. alezredes b) Tőzoltósági Felügyelı: Dudás László tő. ırnagy c) Polgári Védelmi Felügyelı: Ménesi Zoltán tő. százados d) Iparbiztonsági Felügyelı: Danyi Mihály tő. alezredes e) Hatósági Osztályvezetı: Varga István tő. ırnagy Össz: 5 fı b) A kirendeltség egyéb rendszeresített beosztásai: a) Gazdasági kiemelt fıelıadó 1 fı b) Humán kiemelt fıelıadó 1 fı c) Hatósági kiemelt fıreferens 1 fı d) Hatósági kiemelt fıelıadó 1 fı e) Hatósági fıelıadó 5 fı (1 nincs betöltve) f) Hatósági elıadó 2 fı (2 nincs betöltve) g) Referens (tőzvédelmi) 1 fı (1 nincs betöltve) h) Ügykezelı/titkárnı 1 fı Össz: 13 fı (4 nincs betöltve) = 9 fı c) A kirendeltség alárendeltségében mőködı Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság törzs személyi állománya: a) Parancsnok: Hallai Zsolt tő. százados b) Parancsnok-helyettes Árendás Péter tő. százados c) Fıelıadó (polgári védelmi) Debrey Róbert tő. zászlós d) Mőszaki-biztonsági tiszt Galiba Gábor tő. zászlós Össz: 4 fı 18

19 d) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság készenléti szolgálatot ellátó személyi állománya: a) 125 fı Össz: 125 fı e) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság Kistelek İrs személyi állománya: a) İrsparancsnok : Balázs András közalkalmazott b) Készenléti állomány: 4 fı Össz: 5 fı f) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság Mórahalom Iroda személyi állománya: a) Irodavezetı : Vass László tő. ırnagy b) Referens: Kiss Eleonóra közalkalmazott Össz: 2 fı g) A kirendeltség alárendeltségében mőködı Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokság törzs személyi állománya: a) Parancsnok: Balogh Róbert tő. ırnagy b) Parancsnok-helyettes Kardos István tő. ırnagy c) Fıelıadó (polgári védelmi) Nincs betöltve d) Mőszaki-biztonsági tiszt Lukács Sándor tő. zászlós Össz: 4 fı (1 fı nincs betöltve) h) Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokság készenléti szolgálatot ellátó személyi állománya: a) 44 fı Össz: 44 fı ( + Szeged HTP -rıl tartósan 2 fı vezényelve) Fentiek alapján Szeged KvK rendszeresített státuszhelyeinek száma 201 fı. Ebbıl 181 státuszhely került április 1-tıl feltöltésre. A kirendeltség törzs állományának hiánya a hatósági osztályon 3 fı, referens 1 fı, valamint Szeged HTP Kistelek İrs készenléti állományából 15 fı, Makó HTP állományából 1 fı fıelıadó. 19

20 IV. SZEGED HIVATÁSOS TŐZOLTÓPARANCSNOKSÁG ÉS POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG ÉVI TEVÉKENYSÉGE IV.1 Szeged HTP Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága történetében a 2011-es évet a kettısség évének nevezhetjük. Az év elsı felében a csapadékos, míg a második felében a száraz, csapadékmentes idıjárás volt a jellemzı. Ilyen szélsıségek mellett Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Tőzoltósága a rendelkezésre álló eszközökkel (jármővekkel, szivattyúkkal, felszerelésekkel, emberekkel) sietett a települések, a lakosok, az ingatlanok védelmére. Az önkormányzatokkal szakszerően együttmőködve sikerült a nagyobb veszélyhelyzeteket, károkat elhárítani. Feladatainkat az állampolgárok élete, vagyonának megvédése érdekében szakszerően, gyorsan hajtottuk végre a közvélemény megelégedésére, melyet számtalan fórumon (újság, tévé, ünnepség, stb.) hallottunk vissza. A közgyőlés évre az alábbi feladatokat határozta meg: 1. A Tőzoltóság a tevékenységére vonatkozó törvényekben és végrehajtási rendeleteiben, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában és az éves Munkatervében foglaltakat folyamatosan, magas színvonalon, a megváltozó jogszabályi feltételek figyelembe vételével teljesítse. 2. A Tőzoltóság személyi állományának szakmai képzettsége, szinten tartása érdekében rendszeresen tartson továbbképzéseket és gyakorlatokat. Kiemelten építse be gyakorlat tervébe az Árkád Szeged Üzletközpontot és a mőködési körzet tőzvédelmi szempontból jelentıs létesítményeit, intézményeit. 3. A készenléti szolgálatot ellátó tőzoltók nagy fluktuációja következtében jelentkezett képzési igények miatt szervezzen tőzoltó technika és gépkezelıi tanfolyamokat. Kiemelt figyelmet fordítson a Regionális Mőszaki Mentı Bázis eszközeit kezelı tőzoltók képzésére és a tiszti állomány kreditértékkel bíró továbbképzéseken történı részvételére. megújítására. 4. A Tőzoltóság tőzvédelmi hatósági- és szakhatósági tevékenységét szakszerően, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelıen végezze, különös tekintettel a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzatban foglaltakra. Fordítson gondot a pályázatok véleményezési eljárásainak gyors, soron kívüli ügyintézésére. 5. A Tőzoltóság folyamatosan kísérje figyelemmel a pályázati kiírásokat és használja fel az így adódó lehetıségeket a tőzoltó technikai eszközök fejlesztésére, megújítására. A Tőzoltóság pénzügyi gazdálkodása során takarékoskodásra és hatékonyságra törekedjen. Az intézmény energiafelhasználásának csökkentése érdekében mőködjön együtt az önkormányzat energia beszerzésének racionalizálását célzó közbeszerzési eljárásokban. A december 10-i közgyőlésen meghatározott kiemelt célokat 2011-ben végrehajtottuk: 1. A Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága a törvényekben és végrehajtási rendeleteikben, valamint a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna bizottság által szeptember 15-én elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltaknak megfelelıen mőködött és szakszerően hajtotta végre feladatait. 2. A szegedi tőzoltóparancsnokság 139 fıs vonulós állománya részére az éves kiképzési tervben foglaltak szerint naponta tartottunk oktatásokat, továbbképzéseket. Az állomány évente kétszer számolt be tudásáról, amikor elméleti, szerelési és fizikai felméréseket végeztünk. A tervben meghatározott rendszerességgel (hetente, havonta, 20