Vásáry Miklós 13 Madarász István 2 Baranyai Zsolt 3 A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program működésének tapasztalati 1

Átírás

1 Vásáry Miklós 13 Madarász István 2 Baranyai Zsolt 3 A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program működének tapasztalati 1 Experiences of the restructuring aid in bovine and ovine sector miklos.vasary@vm.gov.hu 1 Vidékfejleszti Minisztérium, EU agrárpolitikai referens 2 Vidékfejleszti Minisztérium, osztályvezető 3 Szent István Egyetem, adjunktus Kulcsszavak: szerkezetátalakítás, közvetlen támogatások, KAP reform március 9-én jelent meg a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti programról szóló VM rendelet, mely alapján lehetővé vált uniós forrásból támogatni a húsmarha a juh ágazatot. A program célja, hogy a 2012 után átalakuló nemzeti kiegzítő támogatás rendszerének negatív hatásai ne okozzanak jelentős fennakadást a húsmarha juh ágazatokban. Fontos cél, hogy ezen ágazatokkal gazdálkodók folytatni tudják tevékenységüket, ne csökkenjen a foglalkoztatás szintje, valamint a húsmarha juhtenyztősre használt területeket ne vonják ki a hasznosításból, maradjanak megfelelő ökológiai állapotban. A program működének első éves tapasztalati már több vonatkozásban jelzik, hogy miként működött az új agrárpolitikai intézked. Ennek keretében a program főbb paramétereinek ismertetén túl bemutatjuk, a program igénybevételének területi megoszlását, a kifizetett támogatások esetében megjelenő jelentősebb sajátosságokat, eredményeket. Mindezek alapján következteteket vonunk le a program agrárpolitikai hatásairól. Bevezet Az Európai Unióval megkötött Csatlakozási Szerződ értelmében 2012-ben elérjük a közösségi forrásból finanszírozott közvetlen támogatások (SAPS) szintjének a 90%-át, ban a 100%-át. A 2004 óta nemzeti forrásból nyújtott, s 2011-ben is alkalmazott kiegzítő nemzeti támogatás (top-up) összege emiatt 2012-ben csökkent, 2013-ban pedig teljesen megszűnik 2. A vonatkozó közösségi jogszabály, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők rzére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról a mezőgazdasági termelők rzére meghatározott egyes támogatási 1 A tanulmány a TÁMOP B-11/2/KMR kutatási téma támogatásával kzült. 2 A Bizottság a megszűn negatív hatásait ellensúlyozandó engedélyezte az átmeneti nemzeti támogatások alkalmazásának a lehetőségét, melynek eredményeképpen, az új KAP reform elemeinek ismeretében fokozatos kivezet mellett 2019-ig alkalmazható a rendszer. 356

2 rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéről szóló, január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK rendelet), lehetőséget biztosít különleges helyzetben lévő ágazatok számára, speciális feltételek alapján támogatás nyújtására. Ezért élve a 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján folyósított támogatások körének 2011 évi utolsó módosítási lehetőségével, célszerűvé vált a termeli kötelezettséggel nem járó kérődző szerkezetátalakítási program bevezete. A programban a húsmarha- juhtenyztők vehetnek rzt, ugyanis e területeken súlyos gazdasági szociális feszültségek jelentkezhetnek a top-up rendszerben nyújtott támogatások 2012 évi csökkene 2013 évi megszűne miatt. A nemzeti kiegzítő támogatások (top-up) évi változásaira való tekintettel, 2011 első félévében kzítette elő a Vidékfejleszti Minisztérium azt az új támogatási konstrukciót, amely a top-up hatókörét pótló módon európai uniós forrásból, az ún. 68. cikk szerint elkülönített különleges támogatásokkal működik 2012-től kezdődően. A 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján folyósított támogatások esetében lehetőség van a tagállamoknak az alábbi feltételek mellett különleges támogatásnyújtására: a) a következő intézkedek céljára: i. a mezőgazdasági termel különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel, ii. a mezőgazdasági termékek minőségének javítása, iii. a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása, iv. magasabb szint állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása, v. további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek, b) a gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken a tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- a kecskehús-ágazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezele érdekében, vagy ugyanezen ágazatokban a mezőgazdasági termel gazdaságilag érzékenytípusai tekintetében, c) a szerkezetátalakítási /vagy fejleszti program hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelből való kivonásának megakadályozása /vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételeze érdekében, d) a 70. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a termény-, állat növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában, e) a 71. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban az állat- növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok útján. Mivel a közvetlen támogatások konstrukcióját a költségveti időszakok alapjaiban befolyásolják, a módosításra is csak meghatározott időben lehet javaslatot tenni. Mivel korábban is működtek bizonyos jogcímek az ún. 68. cikk szerinti elvek alapján, a augusztus 1-ig megvalósult bejelent a meglévők módosítása mellett új elemet bejelentére vonatkozott. A 68. cikk szerinti intézkedek a teljes hazai közvetlen kiadások 10%-át érhetik 357

3 el ebből maximálisan 3,5% lehet termelhez kötött, a fennmaradó 6,5% termeltől elválasztott jogcímekre fordítható. Ennek eredményeképpen a már korábban megnyitott termelhez kötött különleges tejtámogatás (73/2009/EK rendelet 68. cikk (1) bekezd b) pont alapján) kiegzült a szintén kötött különleges rizstámogatással ((73/2009/EK rendelet 68. cikk (1) bekezd b) pont alapján). A termeltől elválasztott konstrukcióba tartozó zöldség, gyümölcs dohány szerkezetátalakítási támogatások (mindkettő a73/2009/ek rendelet 68. cikk (1) bekezd c) pont alapján) pedig a kérődző szerkezetátalakítási programmal (73/2009/EK rendelet 68. cikk (1) bekezd c) pont alapján) valamint a biztosítási díjtámogatás (73/2009/EK rendelet 68. cikk (1) bekezd d) pont alapján) jogcímével egzült ki. 1. táblázat: A évi 68. cikk szerinti különleges támogatások Termelhez kötött jogcímek (max. 3,5%) Termeltől elválasztott jogcímek (max. 6,5%) Különleges tej támogatás Zöldség, gyümölcs szerkezetátalakítási támogatás Különleges rizs támogatás Dohány szerkezetátalakítási támogatás Kérődző szerkezet átalakítási támogatás Biztosítási díjtámogatás Forrás: saját összeállítás A program működi alapjai A top-up támogatások kedvezményezett ágazatai közül az anyatehén-, a hízottbika- az anyajuh-tartás kerül be az ún. Kérődző Szerkezetátalakítási Programba. A Vidékfejleszti Minisztérium ide vonatkozó javaslatát a Hús Termékpálya Bizottság július 18-án megtárgyalta. Hazánk ennek megfelelően nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a hivatalos bejelentt 2011 júliusának utolsó hetében. A rendeletben alapvetően két témakört kellett szabályozni: egyrzt a különleges támogatásra jogosult gazdálkodók körét a kiosztandó jogosultságok számításának módszertanát, másrzt a szerkezetátalakítási nemzeti program feltételeit az esetleges nem teljesítek miatt kiszabandó bírságokat. A program előkzítekor alapelv volt, hogy lehetőség szerint a top-up támogatások arányait kövesse az új rendszer, azokkal a szakmai kiigazításokkal, amit a Magyar Állattartók Szövetsége (MÁSZ) a Juh- Kecsketenyztők Szövetségének képviselőivel sikerült egyeztetni. Ilyen például az, hogy az anyajuh-tartókat kedvezőtlenül érintő, az elmúlt években tapasztalt fajlagos támogatáscsökkent megfordítása megtörténjen. A program megalkotása során cél volt, hogy a termelők e támogatás révén a kieső top-up összeg kompenzálásán felül a szerkezetátalakítással gazdaságilag fenntartható teremélt elősegítő fejleszteket is valósítsanak meg, vagy egyéb módon tartsák fenn vállalkozási tevékenységüket (pl.: diverzifikáció, alternatív jövedelemszerz stb.). Fontos, hogy az érintett gazdálkodók szabad piaci döntén alapuló mezőgazdasági, illetve vidékfejleszti tevékenység keretében az állattartás mellett vagy azt felváltva olyan gazdasági tevékenység folytassanak, 358

4 amelynek révén ezen térségek foglalkoztatási helyzete nem romlik, valamint a húsmarha- juhtenyztő területeket ne kerüljenek ki a hasznosításból, illetve jó ökológiai állapotban maradjanak. A programot a húsmarha a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/2012. (III. 9.) VM rendelet (továbbiakban: 22/2012. (III. 9.) VM rendelet) szabályozza. A program pénzügyi kerete eredetileg 44,53 millió euró, azaz évi árfolyamon kb. 12,6 milliárd Ft volt. Mivel cél volt a különleges támogatásokra fordítható teljes keret felhasználása, a 6,5%-os termelhez nem kötött jogcímek közötti forrás átcsoportosítás lehetőségét kihasználva, a biztosítási díjtámogatás rendszerében le nem kötött uniós összegek 2013 tavasz átirányításra kerültek. Ennek eredményeképpen 4,6 millió euró egyszeri többletforrást lehetett felosztani a termelők között. (VM, 2013) Annak érdekében, hogy minden évben teljes mértékben kihasználható legyen a boríték, nem került előre rögzítre az egyedenként igényelhető fajlagos támogatások összege, hanem azt a megszerezhető (5 féle) jogosultságtípus egymáshoz viszonyított értéke határozza azt meg. Ez az öt különböző, egyszersmind különböző értékű jogosultság a következő: az anyatehén szerkezetátalakítási jogosultság (ATSzJ), (átlagos állománylétszám 2010 július június 30. között) a hízottbika szerkezetátalakítási jogosultság (HbSzJ), (legalább 2 hónapig birtokon tartott az ENAR-ból véglegesen kivezetett átlagos állománylétszám 2010 július június 30. között) a szarvasmarha extenzifikációs többletjogosultság (SzETj), (amennyiben az átlagos referencia-állománylétszám a 2010-ben jóváhagyott SAPS terület hányadosa kisebb, mint 1,8 ÁE/ha, a teljes létszám után extenzifikációs többletjogosultság kerül megállapításra) az anyajuh szerkezetátalakítási jogosultság (AjSzJ) (a 2011-ben jóváhagyott anyajuh top-up támogatást kapott állomány után megállapított jogosultság) az anyajuh kiegzítő többletjogosultság (AjKTj) (a 2011-ben jóváhagyott anyajuh top-up támogatást kapott KAT területen tartott állomány után megállapított jogosultság) Valamennyi jogosultság az anyatehén szerkezetátalakítási jogosultság (ATSzJ) paraméteres szorzataként lett meghatározva. 1 HbSzJ = 0,44 ATSzJ 1 SzETj = 0,35 ATSzJ 1 AjSzJ = 0,065 ATSzJ 1 AjKTj = 0,04 ATSzJ A jogosultságok végső értéke attól függ, hogy melyikből hány darab kerül abba a fentiek szerint súlyozott osztóba, amivel elosztjuk a teljes pénzügyi keretet: Pénzügyi keret = x db ATSzJ + y db HbSzJ + v db SzETj + z db AjSzJ + zs db AjKTj 359

5 ahol ATSzJ, HbSzJ, SzETj, AjSzJ, AjKTj az egyes jogosultságokat jelöli, az x, y, v, z, zs, pedig az ezekhez kapcsolódó jogosultságok fajlagos értékét jelöli. A végleges, egyedenkénti összegeket az döntötte el, hogy hányan jelentkeztek be a programba milyen referencia-állatállományokat jelöltek meg. A támogatási program keretében kiosztott jogosultságok forgalomképes jogként szabadon forgalmazhatóak a termelők között. A referencia év eredményeképpen A referencia-állatállományok megállapítására a termelhez köti feltétel elkerüle érdekében volt szükség. A kérődző program referencia-állatállományát szarvasmarhák esetében a július június 30. között a Szarvasmarhák Egységes Nyilvántartási Azonosítási Rendszer (Szarvasmarha ENAR) szerint tartott állatok jelentik, míg juhok esetében azokat a jóváhagyott egyedeket, amelyek után a 2011 évi egységes kérelemben anyajuh-támogatást igényeltek ( az MVH dönte alapján kaptak is). A referencia-állatállomány alapján kalkulált jogosultságok értéke a gyakorlatban egy megemelt SAPS támogatásként kerül kifizetre. Ezért elengedhetetlen, hogy a programba bejelentkezők rendelkezzenek legalább 1 ha SAPS jogosult területtel. Hektáronként maximálisan 5000 euró is lehívható. A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program mellett, attól gyakorlatilag függetlenül működik a kérődző nemzeti program. Az uniós rendelet nem rendel ugyan külön teljesítendő feltételeket, de a tagállam dönthet úgy, hogy a hazai szakpolitikai elvek érdekében kiegzítő feltételeket alkalmaz. Ez valósult meg a nemzeti programban. A programba bejelentkező gazdálkodó a kérődző nemzeti program feltételei során a három lehetőség nemzeti feltétel teljesíte közül választhat, amelyeket kívánja teljesíteni: Foglalkoztatás: a referencia állatállomány minden 80 állategységre (ÁE) vetítve vállalja egy fő teljes foglalkoztatását; Beruházás: az előző évi árbevétel 10%-át beruházásra fordítja a mezőgazdaság, az erdzet, a halászat vagy az ÚMVP III. tengely szerinti tevékenységek valamelyikében; Szakmai továbbképz: vállalja, hogy rzt vesz szakmai továbbképzen. Ennek során a referencia anyatehén-, hízottbika-, illetve anyajuh állományt alapul véve minden megkezdett 300 ÁE után kell egy befejezett képzt teljesíteni A választott feltételről előre kell nyilatkozni, míg a teljesítről annak módjáról utólag, a következő év március közepéig. Az egységes kérelemben tett vállalás évente megváltoztatható. A nemzeti program sajátossága, hogy a gazdálkodók mindenképpen megkapják a jogosultságaik értékével növelt SAPS támogatást (hacsak nem esnek kölcsönös megfelelteti vagy egyéb szankció alá, illetve egyéb okok pl. túligényl miatt a teljes SAPS igényüket nem utasítja el az MVH). Ugyanis a nemzeti program kötelezettségének ellenőrzét utólag történik, s szükség esetén, a vállalt feltételek nem vagy csak rzleges teljesíte esetében nem teljesíti bírság megállapítására kerül sor. Mivel e jogcím korábban nem működött szakpolitikai szempontból szükséges elemezni, hogy a program milyen hatással volt. Elérte-e a célját a vállalások a kitűzött célok tekintetében. 360

6 Anyag módszer A kérődző szerkezetátalakítási program igénylét a termelők a évi egységes kérelem keretében valósították meg. Ezért a Mezőgazdasági Vidékfejleszti Hivatal (MVH) által kezelt évi támogatási adatok valamint a nemzeti program ellenőrze során elérhetővé vált információk felhasználásával kzítettük el elemzünket. Ennek során alapvető leíró statisztikai módszereket használtunk. Az adatok feldolgozása során egyértelművé vált, hogy az eredmények értelmeze csak korlátozott módon valósulhat meg, hiszen több termelő esetében is a folyamatban lévő fellebbezek miatt nem ismeretek a végleges adatok. Az intézked jellegéből fakadóan ettől függetlenül bizonyos megállapítások levonhatóak, a program eredményessége megismerhető. Eredmények Az MVH adatszolgáltatása alapján tudható, hogy milyen mértékben jelentkeztek a programra. (MVH, 2013a) Az egyes jogcímek esetéven összesen különböző kérelem jelent meg, de mivel a termelők jelentős rze több jogcímre is igényelte a támogatást, csupán termelőt tartottak nyilván a kérődző program indulásakor. A kérelmezők száma az anyatehén szerkezetátalakítási jogosultságnál volt a legmagasabb (5943), míg a kérelmezett jogosultságok esetében 179 ezer kérelmezett jogosultsággal már csak a második volt az anyajuh szerkezetátalakítási jogosultság kérelmezett 808 ezres létszámához képest. (2. táblázat) 2. táblázat: A programba jelentkezettek számának alakulása egyes jogosultságok szerint Jogosultság megneveze Kérelmezők száma (darab) Kérelmezett jogosultságok (darab) Kiosztott jogosultság (darab) Kérelmezett kiosztott különbsége (darab) anyatehén szerkezetátalakítási jogosultság (ATSzJ): hízottbika szerkezetátalakítási jogosultság (HbSzJ): szarvasmarha extenzifikációs többletjogosultság (SzETj): anyajuh szerkezetátalakítási jogosultság (AjSzJ): anyajuh kiegzítő többletjogosultság (AjKTj): Összesen Forrás: MVH 2013a Az MVH a jogszabályban foglalt referencia adatok alapján meghatározta, hogy mely kérelmek felelnek meg az előírásoknak. Ez alapján átlagosan 82%-os volt a megítélt jogosultságok száma a kérelmezetthez képest. Ezen belül is kevesebb, mint felét (47,1%) fogadta el a hatóság a 361

7 hízottbika igények esetében, de a legjobb értéket nyújtó anyajuh esetében is csupán 91%-os volt ez a ráta. Az MVH ellenőrze alapján így darab jogosultságot osztottak ki. A bejelentkez során a nemzeti programban rztvevőknek a programteljesítének vállalt formáját is jelezniük kellett. Az előírt feltételek teljesíte során a kérelem beadásakor 5810 termelő vállalta az árbevétel beruházásra történő ráfordítását; 2636 gazdálkodó az élőmunka ráfordítás fenntartását 3412 regisztrált ügyfél a képzen történő rzvételt. A nemzeti program keretében tett előzetes vállalások adatiban markáns volt a beruházások rzesede, hiszen majdnem minden második termelő ezt a vállalást tette. A beruházások közel 50%-os rzesedére magyarázatul szolgálhat, hogy a termelők teljes tevékenysége során felmerült beruházások elszámolhatóak, azoknak nem kell direkt módon a juh- vagy szarvasmarhatartás kötődnie. Figyelemre méltó, hogy a 22%-os arány képviselő élőmunka elszámolása legkisebb rzesedt ért el, noha a termelő nem csak az alkalmazottak hanem a saját fogalakoztatását is elszámolhatta ennek során. Vélhetően inkább a kisebb termelők éltek ezzel a lehetőséggel. Épp úgy a kisebb kevbé tőkeerős termelőknek kedvezett a képzek rendszere, ahol a népszerű OKJ-s képzek mellett a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzi Vidékfejleszti Intézet (NAKVI) által koordinált kedvező árfekvű képzei is közkedveltek lehetnek. Mivel a termelőknek lehetőségük volt a évi egységes kérelem keretében megadott nemzeti vállalások időbeni módosítására, ezek az értékek némileg átrendeződtek. A kézirat lezárásig az MVH nem fejezte be a program első évében tett vállalások teljesítét ellenőrző vizsgálatit, így ennek hatását, illetve eredményeit jelent tanulmány keretében nem áll módunkban vizsgálni. A jogosultságok megállapítása után alapvetően a szarvasmarhák esetében merült fel több problémás ügy. Ez alapvetően több tényezőtől is függött. A hízottbika szerkezetátalakítási jogosultság megállapítása volt, az esetek több mint 36,5%-ban a fellebbez miatt kedelmes a jogosultságok kiosztása. (3. táblázat) jogosultsággal rendelkező termelők száma 3. táblázat: Kiosztott folyamatban lévő szerkezetátalakítási kiegzítő többletjogosultsággal rendelkező termelők száma (darab) Anyatehén Hízottbika Szarvasmarha Extenzifikációs Anyajuh Anyajuh kiegzítő már kiosztott folyamatban lévő összesen folyamatban/kiosztott 10,3% 36,5% 15,3% 6,6% 5,3% Forrás: MVH 2013b alapján saját szerkeszt 362

8 Ebben az esetében fordult elő leginkább, hogy az exportőr, a kereskedő vagy a vágóhíd nem vagy nem pontosan jelentette le az egyedek számát, így abban az esetben, ha nem volt igazolható a hasznosítás megvalósulása az MHV elutasította az igénylt. Ezen felül megjelent a szarvasmarha ENAR nyilvántartása szerinti eltér is, mely alapvetően a referencia időszakban megvalósuló birtokon tartás megállapításánál okozott problémákat. A fentiek összessége döntően a szarvasmarhákat érintő jogcímek esetében fordult elő, mivel a juhok esetében, a évi jóváhagyott top-up állatlétszám volt a kérődző jogosultságok megállapításának alapja. Ettől függetlenül itt is többen fellebbeztek, de az előbbinél jóval kisebb mértékben. A folyamatban lévő ügyek esetében több esetben is előfordult a moduláció miatt megjelentő támogatásátcsoportosítás számításához kapcsolódó jogosultsági feltételek miatti véleménykülönbség a termelő a hatóság között. A folyamatban lévő ügyek esetében az MVH az egységi jogosultságok megállapítása során figyelembe vette azon eseteket is, melyek ugyan jelenleg fellebbez alatt állnak, de várhatóan elfogadásra kerülnek. Ezek ismeretében határozta meg az egységnyi jogosultságok értékét. (4. táblázat.) 4. táblázat: A kérődző szerkezetátalakítási támogatás évi referencia értékei (284,89 HUF/EUR árfolyamon) Kérődző szerkezetátalakítási program jogcímei fajlagos érték euró forint anyatehén szerkezetátalakítási jogosultság 171, hízottbika szerkezetátalakítási jogosultság 75, szarvasmarha extenzifikációs többlet-jogosultság 60, anyajuh szerkezetátalakítási jogosultság 11, anyajuh kiegzítő többletjogosultság 6, Forrás: MVH 2013a Mint látható volt a 3. táblázat esetében, számottevő volt a folyamatban lévő ügyek száma. Azonban a jóváhagyott jogosultságok, illetve termelők adatai jól jellemzik az intézked megoszlását. A megoszlás vizsgálatakor az Európai Unió által, a támogatási összegek számszerűsítekor használt méretkategóriák (pl. EB, 2012) alkalmazásra révén szemléltetjük a termelőnkénti megoszlást. (5. táblázat) 363

9 5. táblázat: Kiosztott szerkezetátalakítási kiegzítő többletjogosultsággal rendelkező termelők megoszlása az összes közvetlen támogatások kategóriái szerint (darab) Megnevez: rztvevők anyatehébikmarha hízott- szarvas- anyajuh anyajuh összesen támogatási szint euróban* száma 0 < <1,25e ,25 <2e e <5e e <10e e <20e e <50e e <100e e <150e e <200e e <250e e <300e e <500e e összesen Forrás: MVH 2013b alapján saját szerkeszt Az adatok elemze során szembeötlő, hogy a legtöbb érintett, 2555 termelő, a euró közötti közvetlen támogatásban rzesülő gazdák közül kerül ki. Esetükben összesen 3384esetben került megállapításra az 5 jogosultság közül legalább egy. Az érintettek jelentős rze, 41,3%-a a euró közötti támogatásban rzesülő kategóriába tartozó termelők közül kerül ki, esetükben az összes jogosultság megállapítás 61,9%-a valósult meg. Megállapítható, hogy mind az öt jogcím esetében e kategóriában tartozó termelő esetében lett a legtöbb jogosultság megállapítva. Ugyanakkor a táblázat az is számszerűsíti, hogy a jóváhagyott kérelmezők száma a feltételek nem teljesíte következtében tovább csökkent, így már csak összesen termelő vesz rzt a programban. Ez 14%-os mérséklődnek felel meg. A jogosultan megítélt támogatási összegek megoszlása rzben hasonló képet mutat az előző összesítéhez képest. (6. táblázat) A táblázat értékei alapján egyértelmű, hogy a korábban legnépesebb csoport esetében az jogcímenként kifizetett értékek esetében már a a euró közötti összese közvetlen támogatásban rzesülők esetében jelent meg a támogatások legjelentősebb rze. Noha termelők számát illetően e két kategória csupán az összes érintett 19,8%-át adta összesen a kifizetett támogatások 32,2%-ában rzesültek. Általánosságban megállapítható, hogy összesen 73 milliárd forintnyi közvetlen támogatásban rzesülő termelő esetében a teljes kifizethető összeg 17,3%-a származott a kérődző jogcímekből. A legmagasabb arányok a

10 euró alatti közvetlen támogatásban rzesülők méretkategóriájából származott. Valószínűsíthetően, ezekben az esetben igen csekély lehetett a területalapú támogatások összege, egyúttal az is számos esetben lehetséges ok a fajlagosan magas arányra, hogy a termelők a kérődzős jogcímek aktiválását, csekély terülten valósították meg. Több esetben előfordul, hogy a legeltete állattartás miatt, ugyan jelentős a hasznosított területek nagysága, de mivel ezek egy rze szívességi földhasználat keretében valósul meg, így az ténylegesen nem jelenik meg az MVH regiszterében. 6. táblázat: Kiosztott szerkezetátalakítási kiegzítő többletjogosultsággal rendelkező termelők számára megítélt támogatási összegek kategóriánkénti megoszlása (forint) összes összes Extenzifikációs aránya kérődzők közvetlen Anyatehén Hízottbika Anyajuh Anyajuh kérődző támogatás támogatás 0 < ,2% 500 <1,25e ,0% 1, ,7% <2e e ,8% <5e e ,8% <10e e ,3% <20e e ,2% <50e e ,5% <100e e <150e ,0% 150e <200e 200e <250e 250e <300e 300e <500e e összesen ,8% 19,0% 15,3% 12,9% 8,6% 17,3% 365

11 Forrás: MVH 2013b alapján saját szerkeszt A kérődző szerkezet átalakítási program eredményességét méri az is, hogy mennyire lenne képes kiváltani a top-up forrásokat. Ennek érdekében össze kell vetni a két jogcím keretében érintett termelőket. A két támogatási kategóriából rzesülők száma nem fedi egymást. A kérődző támogatásra jogosultak közül 1609 olyan termelő van, akinek nincs top-up jogosultsága vagy fellebbez alatt áll az ügye, 4841 termelővel több olyan gazda van aki jogosult a top-up-ra, de nem vette igénybe a kérődző programot. (7. táblázat) Mivel a kérődző program keret közel kétszerese volt a évi top-up borítéknak egyértelműnek tűnik a kérődző program eredményessége. Azonban az összes kifizetett közvetlen támogatás összege alapján képzett kategóriák esetében látható, hogy a 2000 euró alatt termelők esetében jelentős azoknak a száma, akik nem jogosultak a kérődző programra. Esetükben feltételezethető, hogy azért maradtak ki mert vagy nem kívántak a nemzeti program által generált követelményrendszernek megfelelni, így többlet terhet vállalni vagy nem rendelkeztek kellő információval a támogatási konstrukcióról ennek hiányában nem vettek rzt a konstrukcióban. Ezen felül az is releváns ok lehetett, hogy több esetben a kérődző program vállalásait (pl. birtokon tartási követelmény) nem lehetett teljesíteni, így elve nem aspiráltak az új lehetőségre. A 2000 eurónyi kategórián felül valamennyi esetben a kérődző program többlet eredményt jelent, a top-up szintjéhez képest, noha ezekben az esetekben sincs teljes átfed a két csoport között. 366

12 0 < <1,25e 1,25 <2e 2e <5e 5e <10e 10e <20e 20e <50e 50e <100e 100e <150e 150e <200e 200e <250e 250e <300e 300e <500e 500e összesen 7. táblázat: A kiegzítő nemzeti támogatás a kérődző program kifizeti érétkeinek megoszolása. Nemzeti kiegzítő támogatás jogosultjainak száma összege átlagos értéke jogosultjainak száma Kérődző támogatás összege átlagos értéke top-up/ kérődző különbsége Forrás: MVH 2013b alapján saját szerkeszt

13 Következtetek A kezdeti nehézségek ellenére, a program indulásakor igen nagy érdeklőd volt megfigyelhető a lehetséges érintettek között. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a kérelmezettek létszáma ellenére jóval kevesebb esetben sikerült a termelők számára megállapítani a jogosultságokat. Valószínűsíthetően jelentős azon termelők száma, döntően a juhászok körében, akik nem használták ki teljes mértékben e jogcím biztosította lehetőségeket. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy a 2000 eurónál kevesebb közvetlen támogatásban rzesülő termelők esetében csekély volt a rzvétel a programban. Ez utalhat a feltételek teljesítének nehézségére, vagy az érintettek közötti nem kellő mértékű információáramlásra. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a top-up rendszerét kiváltó mechanizmus alapvetően elérte célját működének első évében. A kérődző szerkezetátalakítási program nagy eredménye, hogy a nemzeti kiegzítő támogatások fokozatos csökkene majd megszűnének a lehetősége miatt, e jogcím az állattartó ágazatok számára biztosítja a továbbműköd alapját. Kiemelendő, hogy mérsékli a nemzeti költségvetre nehezedő nyomást, egyúttal a KAP reform várható alakulására figyelemmel a nemzet program vállalásainak hasznosulása alapján elősegíti az ágazat további működének a biztosítását. Az már most tudható, hogy a 2014-től várhatóan átalakuló KAP keretében e jogcím működi alapja megszűnik, ugyanakkor a szándék a forma is adott, hogy az érzékeny állattenyzti ágazatok támogatása termelhez kötött formában megmaradjon, továbbra is szolgálva az ágazat érdekeit. 368

14 Irodalomjegyzék: A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők rzére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról a mezőgazdasági termelők rzére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéről Európai Bizottság (2012c): Distribution of direct aid to farmers, Annex 1 indicative figures on the distribution of aid, by size-class of aid, received in the context of direct aid paid to the producers according to Council Regulation (EC) no 1782/2003 and Council Regulation (EC) NO 73/2009 (Financial Year 2010), , Vidékfejleszti Minisztérium (2012): A húsmarha a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/2012. (III. 9.) VM rendelet Vidékfejleszti Minisztérium (2013a): Az egyes, közösségi hazai forrásból finanszírozott agrártámogatási jogcímekre vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról27/2013. (IV. 26.) VM rendelet Mezőgazdasági Vidékfejleszti Hivatal (2013a): Tájékoztatás a kérődző szerkezetátalakítási program eredményeiről, belső anyag. Mezőgazdasági Vidékfejleszti Hivatal (2013b): Adatbázis a 2013 közvetlen támogatásokról. 369