Múltból merítõ jelen a kalotaszegi Sztánán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Múltból merítõ jelen a kalotaszegi Sztánán"

Átírás

1 Múltból merítõ jelen a kalotaszegi Sztánán Wagner Péter: A sztánai Csiga-domb (pasztell) Wagner Péter: A Szentimrei-ház kopjafával (pasztell) Szilágyi Mátyás fõkonzul eltûnt. Ez a hír terjedt el futótûzként Sztánán, amikor a nagyérdemû hiába várta a Magyar Köztársaság kolozsvári diplomatáját a február 5-e és 7-e között lezajlott X. Sztánai Farsang nyitányára. Emiatt a mûsorkezdés csúszott, egyre csúszott, de mert a tisztelt publikum és a szereplõk türelmével visszaélni nem ildomos, felgördült a függöny. Menet közben kiderült Szilágyi uram úgy járt, mint Dsida Jenõ egykoron. Egy alkalommal ugyanis Kós meghívására a költõ Sztánára vonatozott, s vendéglátója azzal a meghagyással ültette fel saját mokány lovacskájára, Picire: baktasson átal Körösfõre, ahol újkenyér alkalmából úrvacsorát oszt a pap, de estére a Varjúvárban legyen, mert földi vacsorára is hivatalos. Dsida ment is szívesen, az úrvacsoraosztást követõen többen is hívták, hogy legyen vendégük, tisztelje meg jelenlétével házukat. A költõ azonmód el is fogadta a hívást, megebédelt, és igen jól érezte magát a délutáni mulatságban. No, de Körösfõn elesteledett, s az erdõben eltévedt, árkon-bokron keresztül kereste az utat, a sztánai vasúti alagútnál román katonák szólították megállásra. Dsida szerencséjére a puskás katonák felismerték Kós lovát. Pici pedig gondolt egyet, és fittyet hányva a költõ tájékozódó képességére és terepismeretére, egyszerûen hazaballagott a hátán szundikáló Dsidával. Ha pedig Pici nem ismeri az utat, tán még most is bóklásznának valahol a Riszeg alatt. Midõn pedig az éjszaka kellõs közepén a Varjúvárhoz érkeztek, Kós haragosan elõbb a lovának adott vacsorát, Dsidának csak azután került harapnivaló. Szilágyi Mátyásnak avval volt szerencséje, hogy sofõrje, Gyõzõ mester idejében felismerte: Zsobokról Sztána felé menet Farnas semmiképp sem eshet útba, úgyhogy térültek-fordultak, s még idejében fogadhatták a sztánaiak vendégszeretetét, Papp Hunor református lelkész pedig elsõnek Szilágyi uramat invitálta vacsorára. De még mielõtt asztalhoz ültek volna, a Magyar Köztársaság kolozsvári diplomatája arról szólt a közel másfélszáz magyart és vagy húsz románt számláló piciny falu kicsi kultúrházába egybesereglett erdélyi és magyarországi népes közönségnek, hogy határon innen és túl, magyarnak egy a hangja, s ez így van rendjén. A Papp Hunor református lelkész és gyülekezete által ben újjáélesztett sztánai farsang idén bõvelkedett ilyen fordulatokban. A télbúcsúztató mókázás fokozásaként a sztánai gyermekek és Papp Hunor, valamint Pesten élõ csíki jó barátja, András Sándor személyében két vendégmûvészük nagy derültséget és tetszést aratva adták elõ Ridegh Sándor Indul a bakterház címû, sztánaiasra adaptált darabját. A poén most sem maradt el: a pap ugyanis eltûnt, és mindenki nagy meglepetésére dús szakálla nélkül tért vissza a színpadra, hogy a szereplõk közül valaki meg is kérdezte: Mit keres a színpadon Pillich Balázs? Utóbbi ugyanis a kolozsvári Szarkaláb Néptánc-együttessel a Harmadik zenekar kíséretében fergeteges mezõségi és kalotaszegi táncokkal lépett fel, igen nagy tetszést aratva. És nem volt, mert nem lehetett vége, mert a 3

2 A szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes kalotaszegi és szilágysági dalokat adott elõ. közben gyantázó bánffyhunyadi prímás, Varga István Kiscsipással megerõsödve hajnalig húztákropták. Forgott a leány s a szoknya, csattogott a csizma szára, s ezt nem lehetett tétlenül szemlélni, következésképpen a terem egyik sarkában addig üldögélõ Kós-unoka, a néprajzkutató dr. Kós Károly fia, a Budapesten élõ pszichológus, Kós Béla és kedvese is táncra perdültek. A Kósunoka akárcsak az újraépítkezésben segítõk Papp Hunortól díszoklevelet vehetett át, Szabó Zsolt pedig kalotaszegi kötõdésû könyveket ajánlott a jelenlévõknek, fogyott is a portéka, majdnem úgy, mint a rögtönzött csapszékben a sör és a forralt bor. Tápláló gyökerek Merthogy a sztánai farsangot nem lehet elképzelni Kós nélkül. A nagyapa, Kós Károly ugyanis 1914-ben tett arról, hogy az az esztendõ ne csak az elsõ világháború kitörésérõl maradjon emlékezetes, hanem arról is, hogy februárius havának elsõ napján megszervezte a protestáns bált. Az úgy kezdõdött, hogy minekutána az ötlet megfogant, Kós elkészítette a díszes meghívót, mely a Díszítõ Mûvészet címû lapnak olyannyira megtetszett, Jelenet az Indul a bakterház cmû népszínmûbõl. (A szerzõ felvételei) hogy a szétküldendõ lapokat tiszta ingyen kinyomtatta. Kós maga mellé vette szervezõnek közkedvelt sógorát, Balázs Balázst, ahogy a sztánaiak mondták: Dufla Balázst, s a jeles napra meghívta Kalotaszeg minden valamire való családját, de pesti építész barátját, Zrumeczky Dezsõt, valamint kedves írótársát, Móricz Zsigmondot is. A pesti vendégek Bánffyhunyadon szálltak le a gõzös vontatta vonatról, Sztánáig az utat pedig lovas szánon tették meg. S milyen az erdélyi és milyen a pesti ember: míg Kós Károly úgy emlékezett késõbb azokra a napokra, hogy gyönyörûséges szép telünk volt akkor. Hetek óta tiszta, ragyogó napsütés, szikrázó, ropogó, porzó hó s talán azóta sem olyan tartós, jó szán utunk, addig Móricz csak dörzsölte a kezét, és mosolyogva fázott, pedig egész éjszakán át ropogott a tûz a nagy, kalotaszegi kandallókban. A bál azonban kitûnõen sikerült. Lenn a faluban az állami iskolában lámpagyújtás után kezdõdött a reggelig tartó tánc. Jó cigány, jó és sok étel meg bor s pezsgõ is. Móricz Zsiga úgy forgolódott az emberek között, mintha közülük való lett volna. Mosolygott, beszélgetett, táncolt, és rengeteget jegyzett egész éjszaka. Másnap még bészánkáztunk a faluba maradékra és csendes beszélgetésre, s este elutazott vissza Pestre. Hiszem, nem bánta meg, hogy eljött volt, mert ebbõl a muzsikás, vidám, szánkózó, havas téli napból született meg talán legnapsugarasabb írása, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül vetette papírra Találkozásaim Móricz Zsigával címû visszaemlékezésében Kós Károly. 4 Újjáalakuló forma és tartalom Hosszú évtizedek után, ben éledt újjá a sztánai farsangolás. Ennek elõzménye, hogy 1999 nyarán fiatal házaspár baktatott le hátizsákosan a faluba a vasúti megállóból. A falubeliek elsõre azt hitték, holmi turisták jöttek felkeresni valami elveszett néphagyományt, vagy a Dsida lovát, s részben igazuk is volt, csak abban tévedtek, hogy a fiata-

3 A közönség soraiban a megkerült kolozsvári fõkonzul, Szilágyi Mátyás. lok nem turisták voltak, hanem Papp Hunor, az új református pap és felesége, Judit asszony. Az újrakezdés azonban aligha sikerült volna a budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Tájépítészeti Fakultásának tanára, Fekete Albert, valamint a Mûvelõdés fõszerkesztõje és a Szentimrei Alapítvány elnöke, a Babeº Bolyai Tudományegyetemen magyar újságírást oktató Szabó Zsolt nélkül. Nos, ebbõl a hármas összefogásból indult újra a sztánai farsangolás. Elsõ években a bevételt az út javítására, a falu központjának rendezésére fordították. Akkor pattant ki az ötlet, hogy a híres-nevezetes Kós Móricz féle bálnak otthont adó egykori református majd állami, romos iskolát építsék újra. A helyi református egyházközség tulajdonában lévõ hajlékot a gyülekezet az 1830-as években kórháznak építette, majd felekezeti iskolává alakította át. Az újjáépítés érdekében Papp Hunor 2005 nyarán több kanadai város magyar gyülekezetével találkozott. Az igehirdetésen kívül a lelkész a kolozsvári Filep Farkas és Halmágyi Erika filmjével mutatta be a kis kalotaszegi falut, valamint a 2001-ben nyolcvanhét év után újraélesztett farsangi mulatságot. Az adakozók jóvoltából valamivel több, mint 15 ezer kanadai dollár gyûlt össze, az újjáépítés terveit magyarországi és erdélyi építészek díjmentesen készítették el. Zsoboki kõmûvesek irányításával a gyülekezet kalákában bontotta szét a beomlott tetõzetet és a megroggyant falakat, harminc teherautó törmeléket kellett elszállítaniuk. A gyülekezet addig s addig küszködött, míg hathatós magyarországi és kanadai támogatással az egykori iskola újraépült, 2009 adventjének elsõ vasárnapján pedig fel is avatták azt a gyülekezeti nagytermet, amelyet a Budapestrõl Kanadába kitelepedett, és az erdélyi magyarság sorsát szívén viselõ mecénásról, néhai Benkõ Gyuláról neveztek el. Az újjáépített házban konyhát, fürdõt, elõadótermet és orvosi rendelõt, valamint 24 vendég számára szállást alakítanak ki, tervek szerint a Kós-féle bált és Móricz Zsigmond látogatását megörökítõ emléktábla is a helyére kerül. De a létesítmény kezdett feltelni élettel. Vagyis a forma tartalommal. Hiszen a Benkõ Gyuláról elnevezett nagytermében a csendesebb mûfajok kedvelõi az idei farsangolás alkalmával Wagner Péter budapesti építésznek az 1970 és 2010 közötti években kalotaszegi tanulmányútjain készített rajzaiból és pasztelljeibõl tekinthettek meg kiállítást. Wagner Péter azok közé a magyarországi fiatalok közé tartozott, akik éveken át hátizsákkal jártak Erdélybe, és útjaik során meg is örökítették élményeiket. Ha az anyag nem is teljes, de mindenki megtalálhatja benne a maga hegyét, völgyét, ház- és utcarészletét méltatta a tárlatot Szabó Zsolt. A Gáspár Attila és Széman Rózsa vezette szilágysomlyói Szederinda gyermek citerazenekar elõadása emelte a hangulatot, s a közönség vastapsban megnyilvánuló elismerését az együttes azonnal élvezetes ráadással köszönte meg. És még mindig nem volt vége, mert az éjfél után a Szentimrei villába átvonulók hajnal hasadtáig múlatták a telet. Ugyanott szombat délelõtt Kós Béla nagyapjáról és édesapjáról tartott vetítettképes elõadást, hogy a jelen levõ fiatalok, köztük médiaszakos mester- A jó hangulatot elõkészítendõ a kolozsvári Szarkaláb mezõségi és kalotaszegy táncokat adott elõ. 5

4 Wagner Péter: A Csiga-domb a nádasi nyereg felõl (pasztell) képzõsök közelebbrõl is megismerhessék azokat az elõdöket, akik vitathatatlan érdemeket szereztek az erdélyi szellem pallérozásában. Szintén a szombati, csendesebb napon az elõzõ éjszakai bál után magukhoz térõk meglátogathatták a Varjúvárat, és a Csigadombról csodálhatták meg Kalotaszeg szépséges hegyeit és völgyeit. A délutáni kikapcsolódáshoz tánc- és énektanítás, kézmûves mûhely, bábszínház kínálta magát. Az ötletes és változatos jelmezek bemutatkozását és felvonulását nagy tapssal jutalmazta a népes szülõi-nagyszülõi és vendégsereg, este pedig megint szólt a zene, amikor a körösfõi YES zenekar a mûvelõdési otthonban bulival, Szép Bálint és bandája, valamint Varga István Kiscsipás a közösségi házban pedig táncház-zenével szórakoztatta a nagyérdemût. A mulatság vasárnap ünnepi istentisztelettel ért véget, a kétnapos dínomdánom teljes bevételt a sztánai közösségi ház konyhájának kialakítására fordítják. BENKÕ LEVENTE Oláh Katalin Kazinczy-emlékplakettje a tokaji emlékfalon. Radnóti Miklós emléktáblája elõtt 6 A magyar költészet (különben minden költészet) az otthonteremtés mûhelye és szertartása. A költõ otthonát keresi a nyelvben, a kulturális hagyományban és általuk egy nemzet közösségében és történelmében. Otthont épít nem csak önmagának, egy nagyobb emberi közösségnek: egy nemzetnek is, különösen, ha ez a nemzet, ahogy keserves huszadik századi története során a magyar, nem vagy nehezen találja meg, építi fel otthonát. Radnóti Miklós egész életében otthonra vágyott: családra, baráti közösségre, védelmezõ hazára. Nem kerülte a harcot, a szellem csatáit, jóllehet tudta, hogy ellenfelei (késõbb elpusztítására törõ ellenségei) vajmi ritkán vívnak tiszta fegyverekkel és végsõ érv gyanánt mindig a nyers erõszakhoz folyamodnak. Mégsem a küzdelemben kereste azt a közeget, amelyben megvalósíthatja igazi önmagát. Otthon akart lenni az országban és az emberi létben. És minél vadabb mozdulatokkal söpörte félre a történelem ennek az otthonosságnak a lehetõségét, õ annál konokabb szívvel próbálta megépíteni, a sors ellenére, a maga emberi otthonát. Otthont keresett a természetben, a fák és füvek bukolikus

5 világában, megálmodott theokritoszi pásztorok között. Otthont keresett a szerelemben, ifjú hitvese oldalán. Otthont keresett a könyvek birodalmában, elmerülve régi magyar vagy modern francia költõk verseiben. Otthont keresett az irodalomban, az irodalmi életben megértõ társakra várva, méltó feladatokra készülõdve. Nyugalmas emberi sorsra vágyakozott, arra, hogy békében végezhesse alkotó munkáját. Az otthonépítés mûve, úgy tetszett, már-már sikerült. Sorsának tragédiája volt, hogy az ifjúság otthonkeresõ küzdelmei után éppen akkor vélte megtalálni szellemi otthonát, midõn erõszakkal ragadták el a birtokba vett világból, abból a közösségbõl és attól a munkától, amelyet magáénak tudott, amelyhez minden idegével ragaszkodott. A világra zúduló erõszak és háború az õ otthonát sem kímélte, feldúlta a béke törékeny szigetét, magának követelve a költõ életét. Radnóti korán megérezte a fenyegetést. Már ifjúságának idillikus költészetében volt valami szorongásos érzés: a tiszta tájat feldúló vihar elõérzete. Késõbb pedig, ahogy férfivá érett, valóságos történelmi fenyegetésekkel szembenézve kellett helyzetével számot vetnie. Elkerülhetetlen végzetet érzett maga fölött, hatalmat, amely kegyetlen közönnyel tör az élet ellen, és az õ ifjú életét is veszélyezteti. Kora ifjúságában fellázadt környezete ellen, minden társadalmi és költõi konvenciót elutasított. A lázadó remények magaslatáról nem volt könnyû eljutni arra a másik magaslatra, amely végül a lelki ellenállás bástyája lett, melyrõl széles kitekintés nyílott a közeljövõ véres fejleményeire. Radnóti messze tekintett, költészete sötét jóslatokkal volt terhes, korán megérezte azt, hogy iszonyú történelmi katasztrófa közelít. A vihar sötét függönye mögött mégis megsejtette a távoli béke reményét. Keserves tapasztalataival és még keservesebb balsejtelmeivel küzdve vált szelíd moralistává: elõször talán az ószövetségi szentkönyvek, végül azonban az evangéliumok sugallata szerint. Radnóti, mint ez köztudomású, kedves tanára, Sík Sándor hatására már érett férfikorában vette fel a keresztségét, de ezt megelõzve már magába fogadta a keresztény szellemiséget, és ahogy utolsó versei tanúsítják, végül is a krisztusi tanításban találta meg a vigasztaló reményt. A szellemi távlatokért, amelyek megnyíltak elõtte, akár a régi mítoszok vagy a keresztény legendák hõseinek, szenvedéssel, végül életével kellett fizetnie. A férfikor költészete ezt a szenvedést és áldozatot fejezte ki. Naponta megújuló drámát mutatott, mindinkább növekvõ drámaiságot és veszélytudatot. Radnóti Miklós költészetét a közelgõ történelmi kataklizmák sötétje festette, a halál egyre jelenvalóbb képe szõtte át. A verseit átható halálfélelem több volt, mint közönsége szorongás a várható történelmi kataklizmák elõtt. Nem voltak kétségei afelõl, hogy az Európát hamarosan elborító háború számtalan áldozatot követel, és õ maga is az áldozatok közé kerül. Sötét jóslatait nem egyszerûen a költõi érzékenység magyarázta, hanem történelmi tudatosság is: az, hogy pontosan ismerte az ellene irányuló erõszak természetét. Mágikus költõi erõvel, nem egyszer látomásos érzékenységgel, mégis tárgyilagos helyzetismerettel vetett számot saját végzetével, egyszersmind háborúba taszított hazája sorsával. A haláltudat iszonyú szorítása szüntelen védekezésre kényszerítette eszét és szívét. Védelmet keresett az üldözõk mind szorosabb gyûrûjében, noha egyre biztosabban tudta, hogy már nincs védelem. Belsõ erõforrásokat kutatott, az önvédelem és az ellenállás támaszait. Hogy majd teljes emberként, félelem nélkül, ép érzékekkel lépjen a meredek útnak arra a végsõ szakaszára, amelyen, tudta, el kell indulnia. Ezért gondozta olyan makacs ragaszkodással erkölcsi javait: a felesége oldalán megtalált otthont, a költõi és mûfordító mûhelyben szerzett önbecsülést, a szülõfölddel és a nemzeti hagyománnyal kialakított termékeny kapcsolatot. Végezte dolgát, számot adott történelmi tapasztalatairól, tiszta emberi szóval tiltakozott a barbár erõszak uralma ellen. Most, születésének századik évfordulóján, itt, a Tokaji Írótábor közösségében nem a méltatlan és rettenetes halált szeretném felidézni, hanem azt a bíztató példát, amelyet a költõi otthonosság szelíd bátorsága mutat. Hadd szóljak meggyõzõdésemrõl: magyarságunkat nem a zárt rendben uniformisban menetelõ erõszak fejezi ki, hanem költõinknek az a szelíd bátorsága, amellyel vállalták a helytállást a maguk tiszta eszményei mellett, és mûveikben teremtették meg önmaguk számára és számunkra: az utókor számára az otthont és a hazát. POMOGÁTS BÉLA Oláh Katalin Radnóti Miklós-emlékplakettje a Tokaji Írótábor emlékfalán (Muzsnay Árpád felvételei) 7

6 Az erdélyi magyar kulturális élet változásai Interjú Szép Gyulával, a Kolozsvári Magyar Opera ügyvezetõ igazgatójával 8 Ön nagyon jól ismeri az erdélyi magyar kulturális életet. Miként vélekedik az elmúlt években bekövetkezett változásokról? 1977 óta a mûvelõdés területén dolgozom. A szamárlétra minden fokát végigjártam. Mielõtt az opera igazgatója lettem, voltam falusi kultúrotthon igazgató, majd municípiumi kultúrház igazgató, megyei szaktanácsadó, majd a kolozsvári magyar opera mûvészeti titkára, így van rálátásom a mûvelõdési élet alakulására. Röviden annyit mondhatok, hogy úgy alakul a mûvészet, a kultúra, mint a társadalom. Kicsit hordozza a szó pozitív és negatív értelmében is a múlt hagyományait: sajnos még mindig hordozza a múlt beidegzõdéseit, a kommunizmus fentrõl irányított módszereit. A kissé szûk korlátok közötti mozgást nehezen lehet nagy térré feszíteni. Ez lassítja a korszerû, európaibb mûvelõdési élet kialakulását. De ugyanakkor el kell mondanom, hogy az erdélyi magyar mûvelõdési élet messze a társadalmi és politikai élet fölött jár, hiszen intézményeinknek sikerült megmaradni, és az állami szférát is kiszélesíteni, ezáltal pedig lehetõség nyílt a civil társadalom felépülésére, és ez jó irányba mozdította el, változatossá tette a magyar mûvelõdési élet világát, amelyet sok esetben az állam nem tudott vagy nem akart támogatni. Sajnos a globalizálás magával hozza a saját szemetét is. Én ellenzem a coca-cola kultúra szegény világát, amely szintén nyugatról jött, de emellett sok értéket is kapunk, ha fel tudunk nõni egy olyan szintre, hogy természetes szelekció útján tudjuk kiszûrni azokat a szellemi termékeket, amelyek minket gazdagítanak. Köztudott, hogy ön a néptánc nagy támogatója. Hogyan lehet ezt a kulturális megnyilvánulási formát ma is vonzóvá tenni a fiatalok számára akkor, amikor az internet illetve a bevásárlóközpontok világát éljük? Szerintem mi lehetõséget kínáltunk a fiataloknak, hogy a nemzeti kultúránk jelentõs szeletével megismerkedjenek. Ebben semmi erõszakos nyomulás nem volt, egyszerûen tudomására kívánjuk hozni a fiataloknak, hogy ezek olyan értékek, amelyekkel az õseink ezer éven át együtt éltek. Ezek nem csak szórakozási formák voltak a téli estékben, hanem szerves részei õseink mindennapjainak, szertartás szerepe is volt. Példaként mondhatom, hogy sok közösségben a temetésrõl egyenesen táncba mentek, ezzel a tiszteletüket akarták kifejezni, illetve emléket akartak állítani a halottnak. Mi büszkék lehetünk arra, hogy a világon a legváltozatosabb, legkomplexebb néptánccal rendelkezünk. Aki megérzi ennek a varázsát, élete végéig szerelmese lesz a néptáncnak, mint mûfajnak. Én több mint 30 éve gyakorlom ezt a mûvészeti ágat, de mint rendezvényszervezõ, táncházi muzsikus és tánctábor szervezõ is próbálom népszerûsíteni, amerre csak lehet. Az érdeklõdés egyre nõ a néptánc iránt ben Erdélyben csak Kalotaszentkirályon volt hasonló tábor, ma legalább húsz ilyen tábor mûködik, mindegyik él, és még a legkisebb táborban is legalább százan gyûlnek össze. Persze milyenségükben változtak az évek során. Nem lehet összehasonlítani azokat a táncházakat, amelyeket a Szép Gyula 70-es években Kolozsváron tartottunk, ahol a városi fiatal, akinek nem volt közvetlen kapcsolata a falusi kultúrával, együtt mulatott azokkal a hagyományõrzõkkel, falusi fiatalokkal, akik otthon tanulták a táncot. Ez a réteg azonban kezd kiöregedni, a falusi hagyományos élet, amelyre én gondolok, felbomlóban van. Tetszik, nem tetszik ezt tudomásul kell venni. Viszont ez a kultúra át van mentve, ebbõl lényegében egy mûvelt kultúra lett. Egyik jele az, hogy már nem mûködnek az évközben megrendezett táncházak, viszont a táborok annál népesebbek. Áttérve az anyagi vetületre: melyik lenne az ideális kapcsolat a gazdaság és mûvészet között? Egy egészségesen mûködõ társadalomban a mûvészet és a gazdaság ki kellene hogy egészítse egymást: a gazdaság az értékes mûvészetnek egyfajta mecénása kellene hogy legyen, mert ez a befektetés visszatérül. Nálunk egyelõre ez gyerekcipõben jár. Tudjuk, hogy a gazdaság átmeneti periódusban van, de ennek ellenére az effajta támogatási rendszernek jobban kellene mûködnie. A Magyar Opera példáját is felhozhatom: hihetetlen, hogy milyen kevés támogatásból

7 kell léteznünk. Ezt nem is lehet elmesélni egy nyugatinak, vagy akár egy magyarországinak sem, mert el sem hiszik. Talán magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért nem mûködik ez a támogatási rendszer: ha megvizsgáljuk, hogy a sikeres vállalkozók hogyan érték el a sikert, arra a következtetésre juthatunk, hogy talán ezeknek az embereknek nem a kultúra az érzékeny pontjuk. Nem akarok nevekkel szolgálni, de jól tudjuk, hogy azoknak, akik a csúcson vannak, mennyire nem szívügye a mûvészetek támogatása. Sablonként elmondható, hogy inkább a kisebb gazdasági potenciállal rendelkezõ vállalkozók támogatják a kultúrát. Másik lényeges gond, hogy nem megfelelõ a Romániában megjelent mecénási, az úgymond szponzortörvény. Ez nem teszi érdekeltté a vállalkozót, hogy profitjából néhány százalékot a mûvelõdésbe fektessen. A kisebbségi státus mennyiben befolyásolta a magyar kultúra kibontakozását? Itt különbséget kell tenni a székelyföldi és a nem székelyföldi vidékek között. Kolozsváron már másképp van. Ez attól függ: az önkormányzatban mennyire vesznek részt magyar tanácsosok. Ha erõs a magyar önkormányzati részvétel, akkor a támogatás arányos. Az RMDSZ frakciónak Funar idejében sikerült úgy elosztani a kultúrára meglévõ keretet, hogy annak 20%-ról a magyar közösség dönthetett, ami méltányos volt. Sajnos most nem állunk olyan jól, nem az arányoknak megfelelõen osztják el a pénzkeretet. Ahol kevesen vagyunk, ott akár nullára is csökkenhet a magyar vonatkozású rendezvények állami támogatása. Jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera ügyvezetõ igazgatója. Mit tud mondani az olvasóknak életútjának ezen állomásáról? Talán ez az utolsó állomás. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel sokfele tevékenykedtem. Azt, hogy én jelenleg itt vagyok Erdélyben és ezen belül Kolozsváron, a Magyar Operának is köszönhetem. Elõzõ munkahelyemen annyira ellehetetlenedett a helyzet, hogy azon voltam: elhagyom az országot. Ekkor ajánlotta fel az opera a mûvészeti titkári állást. Nagy kihívás volt, ez egy roppant izgalmas világ. Büszkeség számomra, hogy a Magyarország határain kívüli legnagyobb hivatásos intézmény egyik vezetõje lehetek, amely ugyanakkor a világ egyetlen olyan operaháza, amely nem az ország nyelvén játszik. Nem szeretem használni a kisebbségi szót, mivel én többségben érzem magam, legalábbis szellemi többségben. A mûvészek bérezésérõl mi a véleménye? Sajnos nagyon rossz. Éveken át kértük, hogy kezeljenek másképp, mint a gyári munkásokat vagy tûzoltókat, mivel ezt a világot nem lehet beskatulyázni olyan kis kockába, amibe próbálnak minket behelyezni. Sajnos ez nem sikerült. Nap mint nap arról beszelünk, hogy a közalkalmazottak körében egy újabb bérezési rácsrendszert állítanak fel, amelynek logikája véleményem szerint rosszabb helyzetet szül majd, mint az eddigi állapot. Az opera esetében, amely egy egyetemes mûfaj, a mûvészeknek nagy mozgásterük van, és a kiemelkedõ teljesítményû mûvészeink elmennek. Nagyon nagy különbség van bérezés szempontjából egy néhány száz kilométerre fekvõ hasonló intézménnyel szemben. Sajnos hiába jön hozzánk a világ legjobb énekese, akkor sem tudnák többet ajánlani neki 600 eurónál, ami egyébként az igazgatói fizetésnél is több. Miként vélekedik az operának a színházzal való közremûködésérõl? Elõdeink 1948 óta, amikor létrejött az opera mint különálló intézmény, kialakítottak egy rendszert, amely abból állt, hogy a két intézmény hogyan osztja a közös tereket, és fele-fele arányban használhatja a nagy színpadot. A szomorú az, hogy rosszul állunk próbatermek és infrastruktúra szempontjából. A két intézmény elfér egymás mellett mûfajilag és koncepcióban is. Mi másképp képzeljük el a stratégiánkat, de ez jó, mivel így a kolozsvári közönség sokkal színesebb színházi világot láthat. Ami az operát illeti, nem könnyû a befektetéseket akár az uniótól, akár más helyrõl lehívni, mivel egy épületnek nem lehet két gazdája. Annak ellenére, hogy egyforma jogaink vannak a színházzal, az épület tulajdonosaként a színház szerepel az iratokban. Tehát nem kérhetek építkezési engedélyt a balett terem fölé, ezt a színháznak kell kérnie, és ez már egy kis akadály, mivel közösen kell, hogy kérjük. Nem állítom, hogy nincsenek kisebb súrlódások, de ez olyan, mint egy családban: elkerülhetetlen a kisebb nézeteltérés, de én úgy érzem, hogy ez a kapcsolat mûködik. Milyen módszerekkel vonzza az opera a fiatal nézõközönséget? Nemrégiben volt egy megbeszélésünk a megyei fõtanfelügyelõ-helyettessel, akivel olyan rendszer kialakítását vitattuk meg, amely az állandó kapcsolatot célozza az opera és a diákok között, és amely réven egyeztethetjük a mûsorpolitikát a tantervvel, így különbözõ csomagokat ajánlhatunk a diákok számára. Ugyanakkor az operával való megbarátkozásnak egyik módszere a leckeelõadások megszervezése. A kisebb gyerekeknek meseszerû elõadásokat próbálunk ajánlani, mint a János vitéz, A brémai muzsikusok, Varázsfuvola stb., amelyekkel be lehet csalni a gyerekeket az operába, és meg lehet szerettetni velük a mûfajt. Az új mûfajokkal is próbálkozunk, így például a musical honosításával, de ennek komoly anyagi akadálya van. Ugyanakkor például Magyarországgal ellentétben nálunk nincs szakmai musical oktatás, ami gondot jelent, ha az új mûfajjal próbálkozunk. Könnyû Budapesten, ahol tíz zenés mûfajt mûvelõ intézmény van. Nálunk mindez egy színpadra szûkül egy kis tár- 9

8 sulattal, és alig hiszem, hogy ekkora társulattal külföldön egyáltalán mûködtetnek valahol operát, amely ráadásul közel 40 címet rendszeresen repertoáron tart. Önkritikaként is fel tudom róni, hogy eddig a musical mûfajjal nem próbálkoztunk, de ahhoz, hogy ezt jó minõségben megvalósítsuk, körül kell nézni, ki az, aki ezt oktatni tudja, továbbá partitúra szempontjából sajnos nem elég hozzá a mi zenekarunk, a legnagyobb probléma pedig a jogdíj kifizetése, amelyet Bukaresten keresztül kell intézni. Ugyanakkor vannak olyan mûvészeink, akik nem áldozzák fel operai énektechnikájukat egy musical leéneklésére. Idén kísérletezünk elõször musical részletek bemutatásával a 90-es évek elején a West Side Storyval kezdtük volna, de le kellett álljunk a korepetíció szintnél, zenei gondok miatt. A nyugati mintát és annak hasznosságát a terv szerinti ütemezésben mennyire lehet a Kolozsvári Magyar Operában is alkalmazni? Sajnos ezt nagyon nehezen tudjuk itt alkalmazni, és ígérni sem tudom, hogy ez látványosan megjavul, mivel még szerzõdést sem tudunk kötni senkivel januárra vendégmûvészekre értve, mert semmiféle pénzügyi alapunk nincs rá. Mit tart fontosabbnak, közönség által kedvelt darabokat játszani, vagy díjra alkalmas elõadásokat bemutatni még akkor is, ha azok nem feltétlenül közönség által kedvelt elõadások? Mi mindkét típusú elõadást játsszuk, és van olyan elõadásunk, amit a világon bárhol be lehetne mutatni. A Kárpát-medencében az egyedüliek vagyunk, akik ennyi kortárs operát játszunk. Másfelõl a világon az egyedüliek vagyunk, akik bemutattuk Erkel Ferenc összes operáját. Milyen összefüggést lát a politika és a kulturális élet között? A kulturális élet politikamentes kellene hogy legyen, de ha valaki azt hiszi, hogy nálunk valami bármi is legyen politikamentes, az téved. Itt még az érdekvédelemnek és a politikának együtt számos jogot kell kiharcolnia a kisebbségeknek. Nem tartunk ott sajnos, hogy annyira egyértelmû legyen az, hogy a nemzetiségtõl függetlenül egyformán kellene támogatni a kulturális tevékenységeket. Addig, amíg ez nem történik meg, addig a politikai beavatkozásra szükség lesz. Végezetül mit üzenne a Mûvelõdés olvasóinak? Elsõsorban azt, hogy látogassák operaházunkat, és mondják el véleményüket az elõadásokkal kapcsolatosan: a jóhiszemû bírálatot különösképpen értékeljük. A magyar vállalkozóknak pedig üzenném, hogy ne felejtsék, egy kincs van Kolozsváron, amelyet óvni kell. Nem azt mondom, hogy nagy veszélyben van, de támadhatják, és ha a politika nem lenne, sokkal roszszabb helyzetben lennénk. Ezért kérném a magyar gazdaság vezetõit, hogy támogassák operaházunkat és mûvészeinket! PLEªA RÓBERT A bábszínház a csodák világa Beszélgetés Meleg Attilával 10 Régen ismerjük egymást, barátként szólíthatlak meg, kérlek, mutatkozz be röviden a Mûvelõdés olvasóinak. Mikor és hol születtél, kik voltak szüleid, hol jártál iskolákba, melyek voltak azok a kémeri hamuban sült pogácsák, amelyekkel szüleid feltarisznyálva útnak indítottak tanulmányaid elvégzésére? július 11-én, a Szilágy megyei Kémeren születtem. Gazdálkodó szüleim, kulák nagyszüleim kilátástalannak találták a kollektivizálás keserû idõszakát, ezért apai nagyapám már 1962-ben, szüleim pedig 1966-ban végleg elköltöztek Kémerrõl. Új életet kezdtek, kezdtünk Nagyváradon, ahol az iparosodó nagyváros szinte felszippantotta a vidéki munkaerõt, lehetõségeket adva, és megélhetést biztosítva minden elvándorlónak. Valójában az akkori kommunista hatalom egy jól átgondolt stratégiával, a hagyományos paraszti élet és önálló gazdálkodás helyébe a városi proletársorsot ajánlotta fel, aminek nagyon kevesen tudtak ellenállni. Ezzel fokozatosan megszûnt az erdélyi (és kelet-európai) hagyományos életmód, olyan új váltotta fel, amelynek nem volt célja a magyar közösségek nyelvi-szellemi megmaradása sem, nemhogy fejlõdése. Szüleim, nagyszüleim az ekkor már terebélyes szilágysági kolónia tagjai lettek, soha nem szakadtak el gyökereiktõl. Soha nem váltak bihariakká. A kémeri hamuban sült pogácsák, azok a szilágysági dalok, mesék, történetek, anekdoták stb. voltak számomra, amelyeket esténként, lefekvés elõtt meséltek szüleim, nagyszüleim. Elõbb a rogériuszi 11-es számú iskolába, késõbb az Al. Moghioroº (ma Ady) gimnáziumban tanítottak hivatástudatra, munkaszeretetre és nagyon sok egyébre tanáraim. Elvégeztem az Állami Nyomda szedõ és könyvkötõ tanfolyamait, késõbb az Állami Bábszínház taníttatott mûvelõdésszervezõnek és bábszínésznek. Bukarestben kaptam meg a végleges bábmûvészi képesítést, amelyet késõbb bábmesteri és elõadómûvészi címekkel bõvítettem. Hogyan, milyen formában biztatott, segített

9 Meleg Attila elképzeléseid valóra váltásában családod, szüleid, és szintén színmûvész bátyád? Tapasztaltad-e gyermek- és ifjúkorodban a nemzetiségi hovatartozás elõnyeit vagy hátrányait? Burokban tartott a család, az iskola, a nagyváradi magyar közösségek, ezért elõször katonaként éltem meg ezt az érzést. Arra emlékszem, hogy akkor és ott Moldvában nagyon büszke voltam erdélyiségemre, magyar mûveltségemre. Könyvekkel láttam el magyar anyanyelvû katonatársaimat, elértem azt, hogy minden hétfõn megnézhettem a román televízió magyar nyelvû adását és magyar mûsorszámokkal színesítettem a kaszárnyánk ünnepi mûsorait. Elmondhatod tehát, hogy nem érezted Nagyváradon a kisebbségi sors hátrányait? Természetesen éreztem, sõt már gyermekkorban és késõbb az iskolákban is voltak olyan pofonok, amelyek nagyon zavartak, amelyek sokszor érthetetlenek voltak számomra, de ezek késõbb elhomályosultak, elvesztették jelentõségüket, elfelejtõdtek. Hála Istennek, sikerült túltennem rajtuk magamat, nem tudtak leterhelni. Kik voltak azok a kémeriek, Berettyó-mentiek, szilágyságiak, majd bihariak, szüleid, szomszédaid, tanítóid, tanáraid, akik gyermekkorodban, serdülõ és ifjú korodban hatással voltak személyiséged kialakulására. Kihez kívántál a leginkább hasonlítani? Sokat nyaraltam kémeri nagyszüleimnél, rokonaimnál, ezért nagyváradi tanítóim mellett az ottani rokonaim, maga a nagyon szimpatikus falu közössége és persze szüleim példája jelentették, alapozták meg az ismereteimet. Késõbb nagy tudású tanáraim és a pezsgõ váradi polgári kultúra jeles képviselõi formáltak érdeklõdõ fiatallá. Leginkább a színpadi munkámban voltak és vannak példaképeim, a mai napig is! Miért lettél magyar színész? Kik voltak kedvenc tanítóid, mestereid? Mikor, hol, milyen álmokkal léptél a világot jelentõ deszkákra? Munkám minden korszakában voltak és vannak példaképeim, amint már említettem. Pályám kezdetén, a 80-as évek elején egyik tanítómesterem: Kovács György erõsített meg abban a hitben, hogy van helyem a világot jelentõ deszkákon. Késõbb, amikor a lehetõségek megengedték, baráti közelségbe kerültem a magyar bábmûvészet legendás alakjával, Kemény Henrikkel, akivel minden eltöltött óra külön élmény volt. A színpad iránti alázatot, magát a mesterségbeli tudást, a színházszeretetet Halassi Gyula nyugdíjas nagyváradi színmûvésztõl tanultam meg, valamint sok nagyváradi, debreceni, budapesti mûvésztársamtól. Nagyon jó iskola volt számomra a nagyváradi Állami Bábszínház, mert oktatva foglalkoztatott, és magától értetõdve, játszva tanított ben kezdtem a pályát, természetesen rendszermegváltó, lázadó tervekkel. A mindenkori színpadnak nevelõ hatása volt a közönségre, gyermekekre, felnõttekre egyaránt. Felléptek sok erdélyi, partiumi, kelet-magyarországi helységben. Hogyan és mennyire tudtok hatni közönségetek szellemi, erkölcsi fejlõdésére? Mi, pedagógusok, egy cipõben járunk ugyanis veletek, mert nekünk is célunk a jó modorú, mûvelt közönség felnevelése. Ennek érdekében, mi a nevelõ- és szakórákon elmondhatjuk, hogy melyek az ismérvei a mûvelt színház- és operalátogatónak. Ti ezt hogyan fogalmazzátok meg a bábszínpadon? A bábszínház szerintem kicsinyített színház, amelyben minden megvan, ami egy színházban, csak kicsiben. Lehetõségeiben a bábszínház tágabb értelmet kap, hiszen a csodák világa, a varázslatok sokasága, a trükkök sokszínûsége elkápráztatja a közönséget. Alapvetõ feladata a bábszínháznak, hogy színházra nevelje a gyermekközönséget, de élményt adjon a felnõtteknek is. A szocializmus éveiben degradálták a bábszínházakat olyan megalázó szintre, amelybõl kilábalni évtizedek kellenek. A bábszínészek, elõadómûvészek munkája az, hogy a mûvészetek iránti szeretetet és tiszteletet a gyermekek lelkében ébren tartsák, mûvészi hitüket a mindenkori jóban és szépben, akár aktualizálva is ápolgassák, a szórakoztatásba beleszõjék az életre nevelés szabályait. Csak számos társsal és munkatársakkal tudom elképzelni ennek a sok és szép feladatnak a megoldását, ezért a bábszínházas társaim mellett, itt elsõsorban a pedagógusokra gondolok, akiknek azt szoktam mondani, hogy kérem, legyenek csapattársaink, hiszen közös ügyért dolgozunk. És õk szeretettel, lelkesedéssel vállalják is a közös és sikeres nevelõmunkát. Hogyan, mikor, milyen formában és miért jelentkeztek az elsõ szakmai nehézségek, és ho- 11

10 12 Meleg Attila királyi szerepben gyan sikerült gyõzedelmeskedni fölöttük? Gyors, lendületes munkamódszeremen kellett sokszor uralkodnom. Mondta is az egyik munkatársam, hogy nagy állóvíz a bábszínház, és ebbe 83-ban beledobtak egy követ, az voltam én. Nagyon jó csapat volt az Állami Bábszínház magyar társulatának munkaközössége, ezért a szakmai gondokat, nehézségeket könnyen túléltük, mindent elkövetve azért, hogy folyamatosan tudjunk optimizmust sugározni a színpadról. Kikkel tudtál félelemmentesen konzultálni, szakmai tanácsokat kérni a sötét kommunista korszakban? Pontosan tudtuk színházon belül, hogy kik azok, akikben megbízhatunk, ezért kialakult egy olyan csapat, akikre mindig számíthattam a kommunizmus utolsó éveiben is. A nagyváradi mûvészvilágban mindig számíthattam mestereimre, tanítóimra, valamint azokra a társakra, akikkel együtt álmodtuk meg az újabb produkciókat. Hogyan élted meg az decemberi fordulatot családoddal, színésztársaiddal? 89 novemberének végén bemutatónk volt Nagyváradon, az elõadásra érkezõ felnõttek furcsa híreket hoztak, mindenki izgatott volt. Késõbb próbálni kezdtünk egy olyan kabaré elõadást, amelyet Csíkszeredában kellett bemutassunk. A próbát december 21-én este felfüggesztettük, mert senki nem tudott a szövegére figyelni. A másfél éves lányom velem volt, de amikor este vittem hazafelé furcsálltam, hogy a polgármesteri hivatal irodáiban világosság volt, a változás szele, hangulata érezhetõ volt a Körös-parton. Másnap délelõtt megindult a város, a negyedekbõl és a külvárosi gyárakból elindultak az emberek a városközpont felé. Mivel belvárosi intézmény voltunk, ezért részesei lettünk az eseményeknek. Ezután családom és baráti társaságom véleménye szerint eltöltöttük együtt életünk legemlékezetesebb karácsonyát és szilveszterét. December 25-én új jelenetet kezdtünk próbálni a kabaréban: Ceauºescut elvitte az ördög címmel. Miért kellett kilépned az állami társulatból? Az Állami Bábszínház igazgatója megtiltotta 1992-ben, hogy elhagyjuk a megye határait elõadásainkkal, ezért, mint a magyar társulat vezetõje, kezdeményeztem néhány társammal és elhatároztuk, hogy felépítjük a magunk színházi világát. Kezdeményeztünk egy más megnyilatkozási formát és megalapítottam az Állami Bábszínház mûhely színpadát. Milyen körülmények között és milyen célkitûzésekkel alapítottad az MM-társulatot? (MM = Matyi Mûhely) Az említett tiltás lassan-lassan kezdte mérgezni a levegõt, ami arra ösztönzött késõbb hogy teljesen önállóan kezdjek dolgozni, és azért, hogy ne legyenek ütközésre alkalmas felületek, kiváltam a kõszínház merev, konzervatív környezetébõl, és teljes energiámmal a Matyi Mûhely magánbábszínházamban tevékenykedtem. Nagyon szép célkitûzés feleleveníteni, tovább éltetni a nagyváradi, mondhatni: õskabaré Nagy Endre-i hagyományait. Örömmel vonhattuk le a zilahi elõadásotok (2010. február 1.) után a kézenfekvõ konzekvenciát, hogy ez az a mûfaj, amelyet fenntartások nélkül ajánlhat a mai pedagógus kisebb és nagyobb diákoknak egyaránt. Ajánlhatja, mert nem frivol, nem a disznó viccekre alapoz, hanem a hagyományos erdélyi anekdotázó, a csipkelõdõ évõdésre, amely, ha gyakoroljuk, a szellemet is folyamatosan frissen tudja tartani, mert a gyors, helyzetfelismerõ dialógusra (mondhatni a sziporkázásra) alapoz. Ezt nevezhetnõk akár helyi jellegzetességnek, levédve egy erdélyicum címkével is. Személy szerint még nagyon sok lehetõséget látok ebben a mûfajban, csak a szerzõket kell megtalálni, akik ezt az irányzatot jó írásokkal továbbéltessék, fejlesszék.

11 A Matyi Mûhely Bábszínház 91-ben azért alakult, hogy a szûkebb és tágabb környezetünkben népszerûsítsük a bábszínházat. Ez sikerült is, hála Istennek! Az alapítók közül sokan az Állami Bábszínházban dolgoznak ma is. Ezért idõvel lemorzsolódtak, minden újév, új premiert és új embereket hoz a társulathoz. Igyekszem a legalkalmasabb szereplõket kiválogatni a létrehozandó elõadásokhoz. Az eredeti célkitûzésünk mellé az évek során felzárkózott, a társmûvészetek népszerûsítése, a felnõttoktatás, mûsoriroda stb ben kialakítottuk a Nagyváradi Várban azt a színháztermet és galériát, amely új lehetõségeket adott a társulatnak. Kibõvítettem a csapatomat fiatal tehetségekkel, ügyes elõadókkal, akikkel közösen megálmodtuk az MM Pódium Kulturális Egyesületet. Újult erõvel és rengeteg energiával kulturális centrummá bõvítettük a létesítményt, új mûvészeti feladatokat látunk el, folyamatosan bõvítjük a repertoárt. Nagy figyelmet szentelünk a népi és polgári értékek megõrzésére. A társmûvészetek, mint a: képzõmûvészet, zene, tánc, irodalom stb. mellénk szegõdtek, így rövid idõ alatt, a Nagyváradi Vár MM Pódiuma kisebbségi kultúrcentrummá nõtte ki magát. Kérlek, beszélj a továbbiakban családodról, gyerekeidrõl. Hogyan tudsz sokat utazó-szereplõ színészként apai, férji kötelezettségeidnek eleget tenni? Nagyon nehéz mindenütt mindig megfelelni. Jó családi hátterem nélkül soha nem lettem volna képes napi órát dolgozni. Hálás vagyok Istennek és egyben büszke is arra, hogy erre a kérdésre maga az élet adja meg a választ, azzal, hogy lányom harmadéves színitanházas fõiskolás Békéscsabán. Beszélj sikereitekrõl, szakmai elégtételeitekrõl. Ha újra kellene kezdened, ismét ezt az utat, ezt a hivatást választanád? Legnagyobb sikernek azt tekintem, hogy tizennyolc év után is létezik Romániában az elsõ és egyetlen magyar magánbábszínház, önálló elõadóteremmel, 4-5 fõfoglalkozású alkalmazottal, bedolgozóval. Számomra sokat jelent, hogy rendszeresen fellépünk a Partiumban, így Zilahon is, Kelet-Magyarországon, Kelet-Szlovákiában, felléptünk: Csehországban, kétszer turnéztunk Svédországban. Ha újra kellene kezdenem, akkor lehet nem ezt az utat választanám, de mindenképpen ezt a hivatást. Hiszen: Addig élet az élet, amíg valamennyit át tudsz menteni a gyermekkorodból. (Kemény Henrik) GÁSPÁR ATTILA Varga Katalin Az elsõ filmes Peter Strickland Varga Katalin címû filmje számomra az egyik legkellemesebb meglepetése volt az idei Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválnak. A körülöttünk levõ világ megváltozását jelenti már az is, hogy nagyon ritkán jön össze egy magyar angol román koprodukció. Ebben a filmben benne van mindaz, amit a ma fiatal alkotóitól el lehet várni. Hihetetlen önbizalom abban, amit kitaláltak, megírtak és filmben meg lehet valósítani. Kitûnõ szakmai felkészültség, a jó értelemben vett csapatszellem, mely minden nehézséget képes eredményesen leküzdeni. A tenni akarás és az egymásra való figyelés. Peter Strickland angol apától és görög anyától származó fiatal (35) angol tanár, jelenleg Magyarországon él. Õ írja meg Varga Katalin címmel azt a filmforgatókönyvet, melybõl nagybátyjától örökölt pénzen (16 ezer euró) filmet akar készíteni. Ebben hasonlít François Truffaut-hoz, aki ötven évvel hamarabb a francia új hullám egyik legjelesebb filmjét, mellyel filmes karrierjét elkezdte a 400 csapást nagynénjétõl örökölt pénzbõl készíti el. Maga a téma nem ismeretlen az irodalomban és a filmmûvészetben sem: egy nõ évekkel késõbb torolná meg egykori megerõszakolását. Amint Péter Hilda a fõszerepben Peter Strickland nyilatkozza: A bosszú egy magával ragadó, sodró dolog, a bûn határvidékén tanyázik. És ez az egyetlen olyan bûn, amirõl mind el tudjuk képzelni, hogy megtesszük. Egyrészrõl becsületbeli ügyként, a méltóság kérdéseként is tekinthetõ, másfelõl azonban mégis mi is a végeredménye? Ebben a mondatban benne van mindaz, amiért a filmet mégis nagyon sok akadály legyõzése után érdemes volt elkészíteni. De ahhoz, hogy ez elkészüljön, össze kellett állnia egy olyan stáb- 13

12 Jelenet a filmbõl Peter Strickland és Péter Hilda 14 nak, szereplõ gárdának, amely megszállottan hitt abban, amit tesznek. Az alkotás folyamatában nem volt fékezõ tényezõ a kevés anyagi, mely, ha nehezen is, de végül is összejött. Strickland öt évig kereste a helyszíneket, színészeket, számos helyet látogatott meg Európában, ahol forgatott, s képes volt kitartani céljai, elképzelései mellett. A megbocsátás és bosszú közötti keskeny sávot bejáró film szereplõi Péter Hilda, Pálffy Tibor, Mátray László, Florin Vidamsky és Fatma Mohamed, Kántor Melinda színmûvészek játsszák. A gyermek szerepet a 12 éves Tankó Norbert alakítja. Az erdélyi forgatás nem csak a pénztelenségnek, de azoknak a körülményeknek is köszönhetõ, melyek Strickland gondolkodását meghatározzák, és mivel itt volt a legtöbb ismerõse, Magyarországon kívül. Erdélybe jött forgatni, ahol nem csak az erdélyi táj, lenyûgözõ balladai szépsége, a filmtörténetének ideálisan jó keretet biztosított, de a színészi anyag is itt állhatott össze azzal a páratlan adottsággal, amely a leforgatott film minden kockájában érzékelhetõ. A címszereplõ kiválasztása messzemenõ telitalálat, mely vetekszik azzal a filmtörténelmi eseménnyel, amikor a vásznon elõször megjelent Iréne Papas. Nem hasonlóságról van szó. Péter Hilda eredeti, senkihez sem hasonlítható, egyedi egyéniség a maga nemében. Vitathatatlanul tehetséges, s rendelkezik azzal a tulajdonsággal, ami nagy becsnek örvend a filmesek világában, lejön a vetítõ vászonról. Ehhez neki jóformán nem kell tennie semmit, ezt kapta sorsától, szerencséjétõl, belsõ adottságaitól. De Peter Strickland rendelkezik azzal a tulajdonsággal is, hogy tudja kiket, válogasson be a stábjába. A színészei mind erdélyiek. Operatõr Gyõri Márk, fiatalsága ellenére már minden filmes mûfajban megnyilvánult. Készített pár másodperces reklámfilmet, televíziós sorozatot, rövid filmeket, de egész estét betöltõ játékfilmeket is. Filmes szakmában legnemesebb anyagra, 35 mm-es színes filmre dolgozott. Talán ennek is köszönhetõ az, hogy ritkán látni ilyen csodálatosan rögzített erdélyi tájat, mely balladai szépségében ily funkcionálisan teljesítse filmbeli feladatát. 19 forgatási nap alatt három lámpa és egy állvány segítségével kellett a Gyõri által biztosított kamerával megteremteni a film képi világát. A kamera sokszor került kézbe, vállra, autóba. Strickland ötlete volt ellenben a lassú zoomok használata, amely zenével nagyon hatásosan funkcionált. A hangmérnök Kovács György, akinek nem volt könnyû dolga, hiszen a csend központi szerepet játszik a filmben, bár román és magyar népdalok is felcsendülnek pár pillanatra. Szerinte valahogy a havasok csendjéhez hasonló hangi állapotot kellett megteremteni, amely megnyitja a nézõt, teret nyit neki, ráhangolja az érzékenységre. Amely adott esetben sokkal erõsebb, markánsabb, mint egy harsogó filmzene. A zeneszerzõk, Geoffrey Cox és Steven Stapleton; mivel a film Strickland kívülállása miatt eleve nem törekedett az autenticitásra, a zene is a drámaiság jegyében fogant, elektronikus hangzású lett, ami elemelte a filmet a konkrét helyszíntõl. Végezetül idéznék Cineuropa cikkébõl: A falujából elüldözött, gyerekével és imákkal az ajkán bosszúra induló nõ morális története azért szép, mert nem választja szét a világot manicheus módra Jóra és Rosszra, hanem finom egyensúlyban tartja õket. Valamint felidéznék a sajtótájékoztatón mondottakból egy gondolatsort: Mintha az égiek is segítették volna a filmet: az egyik hosszú jelenetnél, amikor a fõhõsnõ egy hajóban ülve megerõszakolását meséli el, a kamera lassan ráközelít az arcára. S épp akkor, amikor arról beszél, hogy a bokrok közt feküdve, megbecstelenítve úgy érezte, megszólítja az Isten, a hajó épp úgy fordult, hogy mögötte a háttérben a víz tükrözõdése miatt az ég hirtelen kifehéredett. Ilyen elementáris képi hatást semmilyen mesterséges eszközzel nem lehetett volna elérni. Ezek után érthetõ, hogy amikor a pénz elfogyott, akkor Románia két legismertebb producere

13 Tudor Giurgiu, Oana Giurgiu az alkotók mellé állt, biztosítva a további anyagiakat. Tettük õket igazolta. A világpremier a 2009-es Berlini filmfesztiválon. Ezüst Medve a kiemelkedõ mûvészi teljesítményért, Erdélyi Gábor és Székely Tamás a Varga Katalin címû filmben nyújtott hangmérnöki munkáért. A brüsszeli nyári filmfesztiválon díjazták a magyar angol román koprodukcióban készült, Varga Katalin címszerepét alakító Péter Hildát. Aki a legjobb fõszereplõnek járó kitüntetést közösen megosztva egy svéd film (I Skuggan av Värmen) fõszereplõjével, Malin Crépinnel vehette át. CSOMAFÁY FERENC Fiatalok filmesztétikai képzése az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon A 2009-es, nyolcadik alkalommal megtartott Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál a kiváló minõségû filmek bemutatása mellett, hangsúlyt fektetett a nézõk igényeinek minél teljesebb, tökéletesebb kielégítésére. Ennek érdekében Gabriela Bodea vezetésével programot szerveztek a Kolozs Megyei Tanfelügyelõséggel közösen a kolozsvári gyermekeknek. A cél, minél jobban felkelteni a gyermekek figyelmét a filmvetítésekre. Olyan programot állítottak össze, mely lehetõvé tette, hogy a gyermekek (6 évtõl 18 éves korig) értéket hordozó filmeket tekintsenek meg. Cél: megvalósítani a Kolozs megyei iskolákban a médiaoktatást. Ennek a programnak a keretében összesen 8 filmet mutattak be, közöttük a Te meg ént, a Persepolis (francia amerikai film, 2007), Tsotsi, vagy Dunya & Desie (holland marokkói film, 2008) és más érdekes filmalkotásokat. A kolozsvári iskolákból erre az akcióra közel 800 gyermek jelentkezett egy-egy filmvetítésre. A diák csoportokat kísérõ tanárok rendkívül hasznosan, célravezetõen összeállított módszertani jegyzeteket kaptak, melyeknek alapján a látott filmrõl csoportos beszélgetéseket valósíthattak meg. Elemezték a filmeket mûfaji, tartalmi szempontból, valamint társadalmi vonatkozását, a diákok benyomását és egyéni véleményét is nyilvánosan megtárgyalták. Figyelemre méltó beszélgetést váltott ki a filmekben megelevenített erõszak. Egy példával illusztráljuk. A Tsotsi angol dél-afrikai film a Johannesburg környéki gengszter banda tagjáról, Tsotsiról szól, akinél nincsenek szabályok, melyeket tisztelne. Tsotsi egy adott pillanatban autót lop, melyben egy csecsemõ van. Mivel a gyermek sír, ezért meg kellene etetnie. Rájön arra, hogy erre számára nincs lehetõség. Minden áron segíteni akar a kisbaba baján. Egy kismamát, akinek pénzt ajánl, kényszerít arra, hogy szoptassa a csecsemõt. Az ifjú nõ ezt az ajándékot nem fogadja el. A nézõ egy adott pillanatban rájöhet arra, hogy Tsotsiban szeretet született a gépkocsiban talált gyermek és a pótmama iránt. Az erõszakos férfinak végül is számolnia kell brutális múltjával. A filmnek végül is volt egy olyan vonulata, amely rámutatott arra, hogy az erõszak a világ bármely részén is történjen, nem elfogadható. A filmnek, amely pszichológiai thriller kategóriába tartozik, a forgatási költsége 3 millió dollár volt. Alapvetõ mondanivalója: milyen változásokon megy keresztül az ábrázolt személy. A filmmel kapcsolatos megbeszélésen felvetõdött a kérdés, miért nem beszél a fõszereplõ a múltjáról, amely meghatározó tényezõ lehetett a viselkedésére? Miért nem beszél a banda tagjainak arról, hogy kénytelen egy magatehetetlen kisbabáról gondoskodnia? Mi a különbség Miriam és Tsotsi viselkedése között? A film zenéje hogyan árnyalja a mondanivalót? A film vetítése után való megbeszélés során talán az a legérdekesebb, ha arra ösztönözzük a diákokat, hogy képzeljék el azt, hogy a bíró szerepét töltik be, és milyen büntetést adnának a film férfi fõszereplõjének? Vagy készítsenek egy olyan fogalmazást, melyben bemutatják Tsotsi éretté válásának folyamatát? Az Európai Unió Oktatási Bizottsága a médiaoktatásnak kiemelt fontosságot tulajdonít. Fontos integrálni az iskolai tantervekbe a médiaoktatás alapelemeit. A médianevelés hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok megtanulják, hogyan kell elemezni, kritikusan értékelni a filmet, vagy más médiaszöveget. Hozzásegíti a tanulót, hogy a média által megjelenített üzeneteket értékelje. A stratégiai cél az, hogy a gyermek képes legyen a saját véleményének megfogalmazására, önálló értelmezéseket alkosson a filmalkotással kapcsolatban. Ily módon kialakulhat a diák kritikus elemzõkészsége, kreatív gondolkodása. PÁLL GYÖNGYVÉR 15

14 Galéria A Bei Hai park Egy verõfényes, meleg nyári napot idézõ október délelõttön látogattuk meg a Bei Hai parkot, Peking egyik legszebb parkját, a Bei Hait, a Ming és a Qing dinasztia császárainak egykori rezidenciáját. E park felderítése mindenképpen teljes napot igényelne, de idõhiány miatt a látogatást be kellet sûrítenünk egyetlen délelõttbe. A zsúfolt Peking központjában oázishoz hasonlíthatnám e térséget, ahol a csend, a béke szinte kézzel fogható, kitapintható. Bár mindig sok a látogató kínai, vagy turista, a nyugalom szétterül, megüli a héthektáros parkot, melynek több mint felét a tó képezi. A park Peking központjában fekszik, és több mint nyolc évszázados múltra tekint vissza. Egy mesterségesen kialakított tó, közepén a Jade szigettel ben nyitották meg a nagyközönség számára, azelõtt évszázadokon keresztül császári kertként szolgált. A park a tó után kapta a nevét, a Bei Hai jelentése: Északi tó. A park a múlt század húszas éveiben még a Tiltott Városhoz tartozott. Jellegzetes kínai park, melyet a 10. században kezdtek kialakítani. Eredetileg mocsaras hely volt, amit a 10. század elején lecsapoltak, és elsõként a Liao dinasztia palotát építtetett rajta. A késõbbiekben mesterséges tavat létesítettek, és a palotát is bõvítették. Ma már nem tudni, hogy monda-e vagy valóság ki tudná õket elválasztani egymástól ennyi idõ távlatából, de a dombot, melyre a park jelképe, a szigetet uraló buddhista dagoba épült, a tó medrének kialakításakor eltávolított föld képezi. A Ming dinaszia idején a parkot számos látványossággal gazdagították. A buddhista dagoba magassága 35,9 méter. Az 1700-as években egy földrengés alkalmával nagyon megrongálódott, és csak 1976-ban újították fel. A felújított építmény érdekessége, hogy kupolájában 14 rézharang kapott helyet. Rendkívül érdekes látvány a 18. századból származó, mázas csempékbõl készült, 27 méter hosszú és 5 méter magas építmény, amelynek mindkét oldalán kilenc-kilenc sárkány látható. A tavat körülölelõ sétányokon kellemes séta kínálkozik, a tó széltõl borzolt vize csónakázásra csábít. A tó körüli sétányokon mindenhol színes virágözön, egészében véve rendkívül alkalmas környezet a kikapcsolódásra, felfrissülésre, amit a lakosság nagyra becsül, és ez teszi Peking egyik legkedveltebb, leglátogatottabb zöld övezetévé. 16 TAKÁCS GÁBOR

15 Enciklopédia NAGYENYED 330 ÉVES CONSTITUTIÓJA Enyed város nevét ma is különbözõképpen magyarázzák írja Musnai László nagyenyedi teológiai tanár 1936-ban, majd folytatja: Némelyek szerint Egyed, Aegidius nevû szerzetes nevét örökíti meg, aki 640 körül születve Athénban, korai árvaságában mindenét szétosztotta és Franciaországba ment, hol a Rhone mellett kolostort alapított a Benedek-rend szabályai szerint. Késõbb e Benedek-rend védõszentjéül tekintették, s ezt a magyarok lakta területen elsõnek elterjedett szerzetesrend hozta magával. Talán a Szent Egyed nevérõl elnevezett templom után ragadt a név a helységre is. Lehet, hogy ennek a rendnek itten férfi és nõi kolostora is volt, s az Egyed névbõl lett Enyed, amit a szászok Enyedinnek, a románok Aiudnak ejtettek ki. E mellett már a régi, 13. századbeli okmányokban Enyd, Enug, terra Enyud, Enid, Enig, sõt Nagenugd, Nogenyd változatokban fordul elõ. Akármelyik megoldás mellé álljunk is, fontos az, hogy a név magyar eredetre vall, illetve azt igazolja, hogy a várost magyarok nevezték el állapítja meg Musnai. És Szabó T. Attilla is ezt igazolja: Nagyenyed helyneveinek vizsgálata településtörténeti szempontból világosan mutat rá azokra a népelemekre melyeknek a mai város kialakulásában a középkor és újkor folyamán részük volt. E népelemek közül a magyar tekinthetõ ugyan városalapítónak, de a város fejlesztésének munkájában a germán (szász) elemnek is jelentõs szerep juthatott. Alig korábban, mint a XVIII. század végén csatlakozott a két néphez egy harmadik, a város fejlõdésében a legújabb idõkig jelentõs szerepet nem vivõ nép, a román. S a napjainkig fennmaradt szász elnevezések is a város egykori szász jellegét bizonyítják, úm. a Herzsa Herschau, Hellos Herrlos, Frankut Frauengut, Gerepen Grintyen Gründschen határnevek, valamint a Schwartze Gasse- Varcagás és Totengasse Tót utca nevek. S Anton Kurz: Strassburg am Marosch címû Nagyszebenben 1866-ban kiadott s Enyednek szentelt német nyelvû munkája is a város középkori szász jellegét igazolja. Történelmi szempontból az Enyedre vonatkozó elsõ írott oklevél 1293-ból származik, mely által III. András király hatvan román telepest az erdélyi káptalannak adományozott ben Péter erdélyi püspök igazolja, hogy Enyeden régi idõktõl fogva a káptalan szedi a tizedet, 1390-ben Mária, Anjou királynõ az enyedi szõlõhegyek kilencedét a káptalannak adományozza, 1462-ben, tekintettel arra, hogy Enyed káptalani birtok, Mátyás király megtiltja a nemesi rendeknek, hogy e városban generális gyûlést tartsanak október 1-jén az elsõ enyedi országgyûlésre kerül sor, melynek végzéseirõl viszont semmit sem tudunk, majd az március 15. napján lezajlott országgyûlésen bizonyos árucikkek ármegállapítására került sor, május 15-én a gonosztevõk kikergetésérõl hoznak végzést, az október 21-i gyûlésen a jezsuiták kiûzését követelik ben Báthori Zsigmond nejének ajándékozza Enyedet, azonban Mária Krisztierna április 8-án Báthori Endrének, az újonnan választott fejedelemnek engedi át májusában Báthori Gábor az enyedi uradalmat Vajdahunyaddal cserélve, Bethlen Gábornak adományozza, aki 1613 júniusában 13 pontban újítja föl az enyediek szabadságjogait: A város négy malmának használatában, melyeknek jövedelmébõl a tanítóikat fizetik és a város közönséges szükségleteire költenek s melyek használatában sem a fejedelmek, sem patrónusaik nem zavarták õket, ezután sem fogja zavarni senki. Azon szántókat, földeket, melyeket a szegények közt szoktak kiosztani, ezután is kioszthatják. Az erdõkbõl akár köz-, akár magánépítkezésekre szabadon vághatnak. Mint régen, szabadon költõzhetnek be és ki is minden javaikkal. Mint eddig, ezután is minden felekezet saját prédikátort tarthat. Mivel területük szûk, idegenek és patronusok barmokat nem tarthatnak az õ határukon. Küldöncök és postások ellátására csak akkor tartoznak, ha az ország, vagy fejedelem dolgában utaznak az illetõk és írásuk van róla. A földesúr Tinód rétjét (szénát) összegyûjteni és behordani ezután sem tartóznak. Az örökös nélkül elhaltak javai, melyeket a fejedelmek eddig is a város szükségére fordítottak, ezután is a polgárok javára adassanak. A kastély (a várterület és nem az épület), mely a polgárok számára épült s hatalmában állott, ezután is a város jurisdictiója alatt marad, õk igazgassák. Idegen bor, akár dézsma, akár saját termés, semmi szín alatt nem hozható be a városba, sõt egy mérföldre sem a várostól. A nemesek, kiknek háza és szõlõje van, engedelmeskedni tartoznak a város hivatalnokainak. Jobbágyot beköltöztetni és házat tartani számukra 17

16 18 már régen tilos volt. Hivatalnokaikat maguk választják szeptember 3-án kelt adománylevele által Bethlen Gábor Enyedet, a közeli Miriszlóval együtt, feleségének, Károlyi Zsuzsánnának, majd szeptember 2-án kelt adománylevelével az általa létesített kollégiumnak adományozza ban az enyediek készséggel sietnek Rákóczi György táborába s vesznek részt a különben sikertelen lengyelországi hadjáratban. Ennek ellenére a fejedelem azzal hálálja meg az enyediek buzgóságát, hogy kiváltságlevele által valamennyiüket nemesi rangra emeli. Bosszúként a török basa hordái földulják a gyulafehérvári kollégiumot és könyvtárát, minek következtében Apafi Mihály október 6-án kelt rendeletével Enyedre helyezi át a kollégiumot. Vásárhelyi Péter kollégiumi rektornak augusztus 18-án kelt enyedi levelébõl látjuk írja Musnai idézett mûvében, hogy az enyediek semmiképpen sem akarják befogadni a kollégiumot, azt gondolva, hogy ha az ide nem jön, minden bajuk magától megszûnik. Az ellenállást a fejedelem erélyes fellépése tudta csak megtörni. Musnai szerint Apafi még azt is elrendeli a polgároknak, hogy a professzorokat illõ módon, kalaplevéve köszöntsék, s a sót szállító szekereket is eltiltja a Kollégium melletti miriszlói útról, hogy lármájukkal a tanítást ne zavarják. A továbbiakban a város és kollégium közötti ellenszenvet az 1664-es megállapodás szüntette meg, mely által a kollégium lemond a város által fizetett évi 300 Ft. taksáról s e helyett örökváltságul elfogadja a Felenyedi patakon levõ ún. Cseremalmát. Ilyen elõzmények után születik meg Enyed város könyve, illetve a címlap szerint: Város könyve, melyben a Város Constitutioi Tiszteknek és minden rendbéli Hivatalban levõknek esküvéseknek Formái és Conventioi Botskai István által leirattak. Sárdi János hazájához való indulattyából kötötte bé A leltári bejegyzés szerint e becses kézirat ben Vita Zsigmond, néhai kollégiumi tanár és könyvtáros adományaként került a Bethlen Könyvtárba örök megõrzés végett. A bõrrel bevont kartonborítók gyönyörû magyar írással telített, 27 számozatlan lapot tartalmaznak. A tulajdonképpeni kézirat elsõ fejezete 23 articulust, a második 18 edictumot tartalmaz, a harmadik a kihágásokért kirótt büntetések listáját, a végsõ pedig a felelõs beosztású személyek eskümintáját foglalja magába. Az elsõ articulus kimondja, hogy mindazon személyek, akik Enyed városában szándékoztak letelepedni, azt mindaddig meg nem tehették, míg magukat a város hadnagyánál be nem jelentették, fogadást téve mindenekelõtt, hogy tiszteletben tartják a város Constitutióját s befizetik a megszabott befogadási díjat is, mivel a nemesi szabadság sok pénzzel szereztetik s oltalmaztatik, a közönséges jóra menten egy Tallért conferáljanak. A második articulus kimondta, hogy mindazon személy, aki a városban megtelepedni óhajt és valamely gazdától szállást kérend, a gazda köteles a város végzését mely szerint minden érkezõ köteles 8 nap alatt magát a fõhadnagynál bejelenteni az igénylõ tudomására hozni. Ennek elmulasztásáért 3 Ft. büntetés járt a befogadónak. A harmadik articulus a hadnagy és tisztjeinek megválasztási idejét és módját szabta meg. E szerint a hadnagy karácsony másodnapján köteles volt tisztjeitõl elbúcsúzni, harmadnapján kerülvén sor az új hadnagyválasztásra. A következõ articulusok a hadnagy és tisztek fontosabb teendõit, az elhunyt tiszti személyek utáni üres helyek betöltését, a feladatok kiosztását, a város jövedelmeinek biztosítását, minden szerdán szesszió megtartását s a folyó ügyek megoldását szabályozták. A hatodik articulus szerint minden harcképes enyedi polgár lóval kellett rendelkezzen, s így valamennyien a nyári sokadalmak alkalmával lovat voltak kötelesek maguknak vásárolni. Erre azért is szükség volt, mert a nemes polgárok a fejedelemtõl kapott jogaik értelmében személyesen kellett részt vegyenek a hadviselésben s saját jövedelmükbõl fedezni a lovat, hadi felszerelést s egyéb ehhez hasonló kellékeket. A hadnagynak pedig, mint a fegyveres polgárság vezetõ tisztjének, kötelessége volt szemlét tartani a fölött, hogy mi módon látta el magát lóval és egyéb harci eszközzel az enyedi polgárság. A következõ elõírás a város javainak megõrzési módját szabályozta: Tisztek e felett az Borral való privilegiumnak bontógatói ellen messzünnen vigyázni és a város házait, épületeit, kastélyát, malmait, hídjait, mezõben bétöltött vízek menedékét, város bomladozott utait kövekkel meghányatva építgetni és minden városhoz tartozó jókat jó gondviselés alatt tartani. A következõ elõírás az Enyedi Szék, azaz a városi elsõfokú bíróság által a különbözõ kihágások, vétségek, törvényszegõk fölött meghozandó ítéletekre, jogorvoslatokra vonatkozott, majd a következõ szakasz egy nagyon bonyolult bírósági folyamat levezetését írja elõ. A következõ fejezet: Szófogadatlanok, mást károsítók és helyes mentség nélkül valóknak büntetések címet tartalmazza. Ennek elsõ edictuma a hadnagyra, tisztekre és asszeszorokra vonatkozik. Így például azon személy, aki visszautasítja hadnaggyá való megválasztását 50 Ft. büntetésben részesült. Ennek jogában állott a 12 asszeszor közül 4-et saját magának megválasztania nyolcnak pedig a Nemes Tanáts szabadságában legyen és álljon. Azon személyek pedig, akik asszeszori minõségüket elutasították 25 Ft. büntetésben részesültek. Továbbá egyéb, minden névvel nevezendõ tisztviselõk is, um. Egyházfia, Malombiró, Vásárbirák, Szolgabirók és új béválasztandó atyánkfiai is, ha be nem akarnak eskünni a Tanátsba, a poenája 25 Ft. A második edictum pedig további büntetéseket írt elõ. Így a tanács végzéseit nem teljesítõ tanácstag 12 Ft., a tanács

17 titkainak nyilvánosságra hozataláért 12 Ft., a tanács végzéseinek megszegéséért 3 Ft., a közönséges gyûlést megvetõ asszeszor 25 dénár, a törvényes napot be nem tartó asszeszor 50 dénár, egy órát késõ asszeszor 12 dénár, a hadnagy és tanácsa végzését módosító vagy meg nem valósító 24 Ft. büntetésben részesült. S hasonló pénzbírságot szenvedtek a további edictumok szerint a zálog be nem hajtók, a szõlõkerítések rongálói, rendbe nem tartói, a szõlõkaróknak, gyepûknek, ökör s ló akloknak bontói, rontói, elhordói, ellopói is. Ugyanakkor becses dolognak minõsíthetõ azon tény, hogy már akkor, a 17. században is kellõ gondot és figyelmet szenteltek a folyóvizek, esetünkben az enyedi patak tisztán tartására és jó karbantartására. Így a 8. edictum szerint: Akik a patakszélre szemetet, ganajat letöltenek, vagy az utcák végén közel, úgy hogy a tûz róla a kertekre kaphatna, hogyha meggyújtanák, büntessenek 2 Ft. Akik pedig valami holt állatot, dögöt a patakba, patak szélére vinnék, vagy hogy árnyékszéket a patakba folyatnák, botsátanák, büntessenek 12 Ft. S az állati bõröket feldolgozó mesteremberek részére is hasonló szabályokat állapítanak meg, melyek szerint a bõrbõl mívelõ mesteremberek is, ha a rusnya bõröket vagy a patakba tennék, vagy belelocsolnák vagy kádból a bõr büdös vízét a patakba gyûjtenék, dûjtenék, vagy csatornán beléeresztenék, büntessenek 2 Ft. A szemetet, ganét az utcára kihányok, kivivõk és imitt-amott lehányok és megintésre is el nem tisztítok, büntessenek 1 Ft. S hasonló utasítás gondoskodott a házkémények karbantartásáról, melyeknek tulajdonosai a rossz állapotú kéményért 1 dénárt, a kormos kéményért 50 dénárt, a kéménytûz s ebbõl kigyulladt házért félrevert harangért 12 Ft-ot kellett lepengetniök. A háziállatok gondozása, legeltetési módja is edictumba foglaltatott. Mindazok, akik marhájukat, borjaikat, disznóikat, lovaikat az utcák végén, a gabonák szélén, a szõlõk közt legeltették 1 Ft. büntetésben részesültek, a kötelességüket gondatlanul végzõ mezõpásztorok 12 Ft. büntetést kaptak, s ugyanannyiban részesültek azok is, kik erõszakkal vették el a tilosban legelészõ s a pásztor által béhajtott marháikat, illetve szidalmazták, megverték a végrehajtókat. Továbbá pedig mindazok a földtulajdonosok, akik Szent György napig (április 23.) földjeiket be nem vetették, azokat mások minden feltétel nélkül saját maguk hasznára megszánthatták és bevethették. A következõ fejezet a Formula Juramenti Ductor Oppidi N. Enyed, azaz a város elöljáróinak eskümintáját tartalmazza. Így szerzünk tudomást a kéziratból a hadnagy, az asszeszorok, a nótárius, a perceptor, a molnárok, az erdõ és mezõpásztorok, a szõlõpásztorok s a vendégfogadó juramentumáról. Ez alkalommal, itt és most, csupán a hadnagy és a szõlõpásztor eskütételének szövegét idézem: Én I. I. mostan Nagy Enyed Várossának Nemes Tanátsának és több becsületes embereknek közönséges voxokkal választott Hadnagya, esküszöm az élõ Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök igaz Isten engem úgy segéljen s úgy aggya lelkemnek idvességét, hogy én legelsõbben is az Istennek dicsõségét, tisztességét teljes erõm szerint igyekezem elõmozdítani s oltalmazni s az ellen tselekedõket Törvény szerint megbüntetni. Annakutána a Nemes Országnak Felséges Fejedelmének igaz és hív lészek s az Nemes Városnak mindkét Natiókból álló népét s lakosit személyválogatás nélkül egyarányú igazsággal igyekezem éltetni s oltalmazni. Senkit bosszúsággal terhelni, annál inkább megnyomorítani nem igyekezem, se nem cselekszem, hanem mindeneknek az mellettem lévõkkel az Decretum és Articulusok szerint amennyiben lehet igaz Törvényt és igaz executiot tészek és szolgáltatok értelmem s tehetségem szerint. Az Nemes Városnak régi királyoktól és Fejedelmektõl adatva s confirmáltatott Privilegiumainak, Donatioinak, Armalissinak, Prerogatioinak teljes erõm szerint megtartója, õrizõje s õriztetõje lészek, sõt azokat öregbíteni, azzal pedig ellenkezõknek ellene állani igyekezem. Az Nemes Városnak Nemesi Szabadságára és javára nézendõ minden dolgokban az Nemes Vármegyével s annak Tiszteivel egyetértek s tõllek nem külenezõk, annál inkább szakadást nem tészek. A Nemes Városnak semminémû örökségét, Erdejét, Mezeit, Malmait sem egyéb jövedelmeit semmi szín és praetextus alatt város akarattya nélkül senkinek, sem magamnak el nem idegenítem, sem másnak elfoglalni s idegeníteni nem engedem, sõt azokat öregbíteni igyekezem. Isten engem úgy segéljen. A szõlõpásztor eskütétele pedig emígy szólt: Az igaz Isten ki Atya, Fiú, Szentlélek, tellyes Szentháromság egy igaz Örök Isten, engemet úgy segéllyen, úgy adja Lelkemnek üdvösségét, hogy én az Nemes Várostól hûségem gondviselésem alá bizatott Szöllö hegybe Gyümölcsös Kertekben tellyes erõm, tehetségem szerint igyekezem, azoknak termését mindenféle kártevõktõl, lopótól, madártól, mind éjjel, nappal a Szüretnek futtáig oltalmazni, azok Szöllöjével, gyümölcsével senkinek nem kedveskedem, Sem nem sáfárkodom nem osztogatom sem magam személlyében én haza vagy másuvá nem hordom dugatsalom sem házam népével haza nem hordatom. Mustat sem titkon sem nyilván senki szöllöjébõl nem tsinálok. S mássalis nem tsináltatok, az melly lopot más jámbornak ház tételiben meg foghatok az factumon sem fizetésért sem barátságért sem semminémü tekintetére Hadnagy Úr és elõttem járóim, úgy a házas gazdák hírek nélkül elnem bocsátom. Senki marháit szabad hellyrül, s szöllö gyepün kivülvaló hellyrül bé nem hajtom, a szüretnek vége szakadtáig sem házamnál sem másutt a szölö hegyen kivül nem hálok, Esztendeig pedig a Szöllö hegyet fel nem hagyom. Isten engemet ugy segéllyen. Befejezésül pedig, a szóban forgó kézirat iránti érdeklõdés bizonyságaképpen álljon itt minden 19

18 további kommentár nélkül a dokumentumhoz mellékelt, írógéppel készült átirat szövege a maga teljességében: A Bethlen Kollégium Elõljáróságától Nagyenyed. Sz. 1085/1947. Dr. Vita Zsigmond koll. könyvtáros úrnak. Helyben. Dr. Juhász István az Erdélyi Tudományos Intézet aligazgatója kéri a Kollégium kézirattárából Nagyenyed város 1679-iki constitutiojának egy hónapra való kiadását. A munka kiadását f. évi szeptember 20-tól október 20-ig terjedõ idõre engedélyezem. A munka a kézirattárban a 317. sz. alatt található. Nagyenyed, IX. 18. Tisztelettel: Rektor h. Csefó. P. H. Majd egy kéziratos bejegyzés: A kézirat átvételi elismervény ellenében kiadható IX. 19. Vita Zsigmond könyvtáros. GYÕRFI DÉNES Báró Eötvös Józsefnek, Mikes Kelemen-i stílusban 20 Kedves Báró Úr, úgy gondolom, hogy két ember, ha megismeri egymást, mondanivalójuk akad egymásnak. A nemzet, állam, nemzetiség kérdéskörében Téged olvaslak, Veled foglalkozom, és bevallom, gondolataim körülötted szállnak. Azáltal, hogy a nemzetiségi kérdéssel átfogóan, mélyen, megoldásokat keresve foglalkozol, közelállónak talállak, és úgy érzem, megismertelek. Ezért írok Neked, bizalmasan, hisz a nemzetiségi kérdés engem is kellõképpen foglalkoztat. Azt mondod, hogy a nagy kérdések, így a nemzetiségi kérdés megoldását a gyógyszert csak férfias õszinteségben és kimerítõ discussiókban kereshetjük. Igazad van, egyetértek. Levelemben a férfias õszinteség nem vonható kétségbe, és hogy kimerítõ lesz-e a discussióm, még nem tudom, de ahogy elengedem a tollam, úgy telik a papír, és még sok mondanivalóm van. Megmondom, azért választottam egy székely atyámfia stílusát, mert õ is azt mondta, amit Te, hogy igenis, discutálni kell a megoldatlan kérdésekrõl. Õ maga is ezért folyamodott íráshoz, hogy nemlétezõ nénikéjének papírra vesse a megemészthetetlent, a kimondhatatlant. (Nem tudom hallottál-e róla, de jó prózaírónak tartják még ma is.) Tudod Báró Úr, az is megfogott, amit Te úgy fogalmaztál, hogy a nemzeti jogosultságra való törekvés a népeknél ugyanolyan következményekkel jár, mint egyesnél a személyes önállóságra való törekvés. Az, aki erõsnek és kiválónak érzi magát, elkülönül, míg a gyengébb, kevésbé kiváló szívesen csatlakozik másokhoz, és kész feloldódni egy nagyobb egészben. Ez a kérdés is jó ideje foglalkoztat, így példád nyomán az egyén önállósodási törekvéseit vonom párhuzamba a nemzetiségek közösségi jogaiért folytatott harcaival. Nálad olvasom: a tudomány által felállított elvek nyomán... A személyiség alakulásának kérdésével a neveléstudomány (pedagógia, pszichológia) foglalkozik. Ezt Te jól tudhatod, hiszen kitûnõ neveltetésben részesültél. Több évig tartó utazásod a mûvelt Nyugaton tanulságos lehetett számodra, és az, hogy korán alkalmad volt megismerkedni a politikai körökkel, nagy tapasztalatokat jelenthetett a késõbbiekben. Így válhattál a nemzetiségi kérdésrõl nyilatkozók népes táborában szakemberré, elméletileg legjobban felkészült írópolitikussá, bölcselõvé. Tehát: a gyerek sorsa az, hogy felnõjön, egészséges személyiségként, önállósodva kerüljön ki az életbe. A szülõnek továbbra is a gyereke marad, de fõképp a társválasztás után, egy másfajta, harmonikus, mellérendelõ kapcsolatot kell kialakítaniuk. Szerintem nagy felelõsség szülõnek lenni, úgy kell egyengetnie gyereke útját, hogy az önállósodjon; a szülõ majdnem önmaga ellen dolgozik, ha a felnõtté válásban, önállósodásban, leválásban segíti gyermekét. És mégis az a jó szülõ, aki ezt teszi! Nos, mi a helyzet korotokban a magyar nagycsaládban, a történelmi Magyarországon, azon országban, ahol a gyermekek (kisebbségek) felnõttek, kérnek és követelõznek; felnõtté, személyiséggé óhajtanak válni, önállósodni szeretnének? 48-ban nagyon felborult a családi béke, hallod-e? Jó szülõk voltatok-e, Ti akkori magyarok, ha hagytátok a dolgok ilyen fokú elmérgesedését? Talán nem volt nehéz rájönnötök, hogy a szabadság és egyenlõség után a nemzetiségi eszme is hódít korotokban. A folyamat nyomon követhetõ, és bár a feudalizmusban nem volt nemzetiségi probléma, azt a polgári fejlõdés elhozta magával. A magyarság nemzeti ébredése és a nyelvtörvények nyomán megindult a magyarosítás, ez meg a más ajkú népek tiltakozását vonta maga után, és meggyorsította a polgári nemzettudat erõsödését. Így a nemzetiségi eszme térnyerése során Ausztria szembetalálta magát tucatnyi népességének nemzeti problémájával. Te úgy magyarázod a kérdés lényegét, ben, a birodalom népeinek egyenjogúsításáról írt

19 mûvedben, hogy a nemzetiségi igények kielégítése az állam széteséséhez vezetne, és mintha sajnálnád is a monarchiát, védenéd azt. Nem érzem, hogy írásod kiforrott mû lenne, így 1850-ben nem is csodálkozhattál, ha a szabadságharc által a még mindig felizgatott közvéleményre nem is igazán hatott. Az 1865-ös fejtegetéseid már mesteribbek. Már mögötted állnak az 1861-es országgyûlés tapasztalatai, a hosszas tanulás, elmélyülés, a kérdéssel való alapos foglalatosság. Ezen hozzáállásod a kérdés tárgyalásához a magyar fejlõdés mozzanataihoz is úgy érzem közelebb áll. A nemzetiségi problémák megoldására oly módot kellene találni, amely a két ellentétes szempontot, az ország egységének követelményét, és a nyelvi nemzetiségek méltányos követelését össze tudja egyeztetni. Ez bizony hosszas fejtegetésed témája. A kérdés megoldásának nyitánya, a nemzetiségek jogkörének meghatározása. De ezen nem igazán tudtál túllépni, másokkal együtt sem igazán tudtátok meghatározni. Nem is beszélve az igények kielégítésérõl! Igazából meg sem kérdeztétek a nemzetiségeket, hogy mit is akarnak, a velük folytatott általad is javasolt hosszas, férfias discussiók elmaradtak. látszó ellentétek dacára, az egyes nemzetiségek érdekei a közös haza érdekeivel állnak; úgyhogy a kérdés megoldása csak akkor remélhetõ, hogy minden kívánatok teljesítése az ország állami egységének s alkotmányos szabadságának fenntartásától függ. Az ország területének nemzetiségek közötti felosztása, az önkormányzatiság gondolatának bevezetése épp csak eszetekbe jutott, de rögtön el is hessegettétek. Nemesi korlátotok, és az állandóan majmolt történelmi jog hitette el azt veletek, hogy Szent István birodalma sérthetetlen, és csak a magyar birodalom egysége azon pajzs, mely alatt valamennyien biztonságukat kereshetik? Hát nem Jóska, nem lett igazad! Fél évszázad múlva sírás nélkül és dalolva úgy hagytak itt nemzetiségeink, hogy országunk egyharmadára zsugorodott. Mondd: kellett ez nekünk?! Jó szülõk voltatok Ti a 19. század közepén? Nem volt ott számotokra Svájc példája, ahol az idegen nyelvû nemzetiségek közös hazát, és harmonikus együttlétet teremtettek? Olyan kohéziót birtokoltak, amely ellenállt szomszédaik egymásközti háborúskodásának idején is. Jó szülõ az olyan, aki nem hagyja gyerekét felnõni, ráül, és nem hagyja önállósodni? A nemzetiségi jogosultságra való törekvés a népekben ugyanolyan következményekkel jár, mint egyeseknél a személyes önállóságra való törekvés. Mindkettõ tanulságos, bár számunkra már bevégeztetett. Nyugodjál békében, eszméidrõl és a nemzetiségi kérdés megoldásának lehetõségeirõl a jövõben is vitatkozni fognak! GYÖRGY BÉLA Adalékok a 17. századi magyar zenetörténet egyik fényes csillagához, avagy Spielenberg János hangszeres zenész, zeneszerzõ élete és alkotásai Spielenberg Sámuel ( ) lõcsei orvosdoktor és Clementis Magdolna fia, Spielenberg János Lõcsén született március 18-án. Tanár, hangszeres zenész és karnagy is volt. (1) Ezen túlmenõen, kiváló magyarországi zeneszerzõként is közismert volt a 17. században. (2) A jelentõsebb magyar szabad királyi városok hamar kialakították saját zenei életüket (pl. toronyõrök muzsikája, zenekarok): e társadalmi keret kedvezett a muzsikamûvelõ tehetségek kibontakozásának. E korszak nevezetes zenemûvésze volt Spielenberg János, aki kezdetben szülõvárosában, Lõcsén élt és alkotott. (3) A magyarországi városok fontos szerepet töltöttek be a hangszeres zene rendszeresebb mûvelésében, korán kialakult a városi muzsikus hivatalos hatásköre. Körmöcbányán például a 17. század elsõ felében és derekán a következõ hangszerek szerepelnek: hegedû, bõgõ, síp, trombita, harsona, orgona, lant, klavikordium. A nyugati jellegû zenei kultúrák hatásának szellemében korának fontos zeneszerzõjeként tartja nyilván a zenetörténeti irodalom Spielenberg Jánost. (4) A Lõcsei Virginal-könyv az igen magas zenei mûveltség létét igazolja Szepes vármegyében Lõcse városának. Spielenberg János (csakúgy, mint testvére, ifjabb Spielenberg Sámuel) a wittenbergi egyetemen tanult. Több észak-magyarországi városban volt orgonista. Spielenberg több szerzeménye is fennmaradt Kájoni János kéziratos gyûjteményében, a Kájonikódexben. (5) A Kájoni-kódexben 40 adalék különösen érdemleges a magyar zene kutatása kapcsán, melyek talán legfontosabbikát alkotja az egyházi magyar mûzene Spielenberg Jánostól, melyek teljességükben eredeti alkotások. (6) Spielenberg lõcsei tanár, hangszeres zenész 1659-ben a csíksomlyói ferences konvent számára 21

20 22 komponálta öt egyházi mûvét. Ajánlásában lõcsei hangszeres zenésznek nevezte magát: Joanne Spielenbergero Leutschoviensi Musico Instrumentali (7) E mûvei: 1. Officium missae (Gloria, Credo, Sanctus cum Tremula, Benedictus, Agnus Dei), 2. Salve Sancte Pater, 3. Oratio S. Francisci. Adoremus te Sanctissime, 4. O Patriarcha pauperum, 5. Coelorum candor splenduit. Az elsõ mû egy kétszólamú teljes mise, közben kórussal. (8) Szerzeményeit csíki Somlyai Miklós házfõnöknek és Damokos Kázmér csíksomlyói custosnak ajánlotta Spielenberg 1659-ben, mint lõcsei zenekarvezetõ. (9) Alkotásait Kájoni János jegyezte le (társaival, Seregélyes Mátyással és Tasnádi Bálinttal), és a róla elnevezett Kájoni-kódexben (Codex Caioni ) találhatóak. (10) Érdekes adalék ez a híres lõcsei Spielenbergorvoscsalád e zenész tagjáról, mivel ez Felsõ-Magyarország és Erdély korabeli politikai érintkezése mellett a mûveltségbeli közelségre, és a közvetlen kulturális kapcsolatra is kiváló példa. Kájoni János másik kéziratos gyûjteményében, orgonakönyvében, az 1667-ben íródott Organo Missale címû mise- és litániagyûjteményben is szerepel egy mûve Spielenberg Jánosnak. E zenemû a XXV. mise, ami a De Sancto Patre Francisco címet viseli. Az 1669-es Sacri Concentus címû gyûjteményben is szerepel egy-két zenemûve. A nevezetes Seprõdi János január 4-én tartott akadémiai elõadást a Kájoni-kódex dallamairól: ezen elõadásában leszögezte, hogy Spielenberg a magyar egyházi mûzene elsõrangú képviselõje volt Kájoni Jánossal és gróf Esterházy Pállal együtt. (11) Mûveirõl nagy elismeréssel szólnak a magyar barokk zene olyan nagyszerû kutatói is, mint Domokos Pál Péter és Szabolcsi Miklós. (12) Spielenberg János zeneszerzõ igazi mestere volt a 17. századi magyar muzsikának. (13) Igen tehetséges zeneköltõ volt: mûveit a hibátlan szólamvezetés és ügyes formai szerkesztés mellett fõképpen a dallamosság jellemzi. E tekintetben még a külföldi szerzõk közül is kiemelkedik. Lágy, sima folyó dallamai hangulatosak, és például az Agnus Dei végén, amikor kemény hangnembe megy át az addig lágy hangnemû dallam, hangulata, stílusa magyar karakterû. (14) Spielenberg János lõcsei zeneszerzõ miséjének alábbi két latinul írott versét a Greccio Kamarakórus tagja, Mezei Mónika fordította magyarra: Adoremus (Szent Ferenc imája) Áldunk Téged, legszentebb Urunk, Jézus Krisztus, minden egyházadban, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Hozzád könyörgök, hogy halálod váljon életemmé. Coelorum candor splenduit Fölfénylett az egek világossága: új csillag világított! Szent Ferenc felragyogott, akinek egy szeráf megjelent megjelölve õt a stigma jelével kezén, talpán, oldalán, míg a kereszt jelét akarja viselni szívében, ajkán, tettében. Alleluja. Spielenberg mûvei tudásban, alkotói tehetségben kora színvonalán állottak: bizonyítékai e mûvek annak, hogy a magyarországi szerzõk a nyugat-európai zenemûvészeti fejlõdéssel együtt haladtak a 17. században. (15) A magyarországi egyházi mûzenének tehát jeles képviselõje volt Spielenberg János abban az idõben, mikor e mûfaj külföldön sem állott még fejlõdésének tetõpontján. (16) 1660 táján ismét karmesterként mûködött Lõcsén. (17) 1684-ben Lõcsén hunyt el. Fontos magyar zenetörténeti értékek Spielenberg fenti zenemûvészeti kompozíciói. Örömhír a magyar zenei mûveltség örökké újraéledõ világában, hogy e 17. századi Spielenberg János mûvészete újra jelen van a templomi zenében: a Városmisszió Budapest 2007 rendezvénysorozat keretében a pesti Belvárosi Ferences templomban szeptember 17-én (Szent Ferenc stigmatizációja ünnepén) e templom Greccio Kamarakórusa egyházzenei hangversenyén (Palestrina, Monteverdi, Kájoni János és mások alkotásainak társaságában) megszólaltak Spielenberg lõcsei zeneszerzõ mûvei is. A Greccio Kamarakórus 2006-ban alakult professzionális zenészekbõl és fõiskolai hallgatókból áll. A barokk kor ízlését tükrözik Kájoni János csíksomlyói ferences kéziratai (az Organo Missale, a Sacri Concentus és a Kájoni-kódex). A Kájoni-kódexben megtalálható Spielenberg-mûvek azért is fontosak, mert ebben a kéziratban található elõször magyar vonatkozású forrásban a Salve Sancte Pater, valamint az Oratio S. Francisci, az Adoramus te Sanctissime, az O Patriarcha pauperum és a Coelorum candor splenduit. (18) Spielenberg János ( ) zeneszerzõ igazi mestere volt a 17. századi magyar muzsikának. (19) Lõcse és Csíksomlyó különleges mûvelõdéstörténeti hídját jelenti e zeneszerzõ munkássága. DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL Források: (1) Spilenberg-Diószegi György Antal: Spielenbergcsaládág Erdélyben. II. Csíksomlyó és a Spielenberg-család. In Nobilitas Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet. Szerkesztette Gudenus

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19.

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. időpont Szolnoki Művésztelep (kemence) Szolnoki Művésztelep (színpad) Kossuth-tér 7.00 Kemence felfűtése 9.00 Magyarok vásárának kezdete,

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben 2011-ben is bekerült az Igali Gyógyfürdő nyári rendezvénysorozatába a már évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő és töretlen sikernek örvendő gyermeknap,

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5.

MEGHÍVÓ. Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5. MEGHÍVÓ Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5. 2011. június 2. csütörtök 18.00 óra A Dunavarsányi Napok rendezvénysorozat nyitóünnepsége, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Év végi Hangversenye

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

FEBRUÁR 2. Bolhapiac Petőfi Művelődési Ház

FEBRUÁR 2. Bolhapiac Petőfi Művelődési Ház at2013. évi rendezvénytervezet JANUÁR Helyszín 14. Doni megemlékezés Polgármesteri Hivatal 19. 22. Magyar Kultúra Napja Polgármesteri Hivatal 31. Szőlészet és borászat, Árkovics József borász előadása

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Tövises az út a csillagokig

Tövises az út a csillagokig Tövises az út a csillagokig T á b o r i ú j s á g a z Ú r 2 0 1 5. e s z t e n d e j é b e n j ú l i u s h a v á n a k 2 8. n a p j á n C s í k c s o m o r t á n S z é k e l y f ö l d i Ve r s t á b o

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y

A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y BEMUTATKOZÁS A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y A Hip Hop International Hungary alapítóinak sikerült először megszerezniük az MTV zenés tv-csatornán közelmúltban futott, népszerű America

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24.

Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24. Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24. Nem lenne tanár, és azt is elmondja, miért nem. - Kipróbálná magát külföldön, de imád magyarul énekelni. - Interjú Molnár Ferenc Caramellel cigányságról, kirekesztésrõl,

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig

ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig PROGRAMAJÁNLÓ 2012. április hónapra a GYERMEKEK HÁZÁBA www.gyhgyor.hu ZENEBÖLCSI ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig 6 hónapos kortól 3 éves korig várjuk az apróságokat és szüleiket.

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban!

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! 2015. június 3. szerda, 08:00 Hétfőn este a Madách Színházba látogatott a Spamalot című musical két szerzője: Eric Idle és John Du Prez. Az

Részletesebben

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11.

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11. 2010. NOVEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK) 15.00-17.00 Nemcsak a húszéveseké a világ! Örökifjak bálja zenél a Seres Duó zártkörû rendezvény helyszín: Aranytíz, Lovagterem, 18.00 Reitter Ferenc Díjátadó Ünnepség A

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS 2008. június 14. szombat 18 óra RAFFAY BÉLA szobrászművész kiállításának megnyitója a Tóparti Galériában (Révfülöp, Halász utca 6.). A kiállítást megnyitja: Kancsal Károly,

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Szerepei: Levente - Árpád népe (Budapest Sportaréna 2006)

Szerepei: Levente - Árpád népe (Budapest Sportaréna 2006) ÖNÉLETRAJZ Feke Pál Huszonkét évesen eljátszotta Jézust a Jézus Krisztus Szupersztárban, óriási sikerrel a szegedi Dóm téren. Amerikában, Grazban és a Pulai Arénában is fellépett már musical főszerepekkel.

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

DECEMBER 10. (csütörtök) 18 óra. DECEMBER 13. (vasárnap) 19 óra

DECEMBER 10. (csütörtök) 18 óra. DECEMBER 13. (vasárnap) 19 óra Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig musical premiere DECEMBER 10. (csütörtök) 18 óra Belépõdíj: 1000 Ft Eisemann Mihály- Szilágyi László ÉN ÉS A KISÖCSÉM zenés bohózat 2

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

Tudom az én megváltóm él Jób 19,25

Tudom az én megváltóm él Jób 19,25 XV I. é vfo l ya m 1. s z á m - 2 0 1 4. á p r i l i s Tudom az én megváltóm él Jób 19,25 Jób könyvét olvasva sok kérdés merül fel bennünk. Az egész történet olyan igazságtalannak tűnik. Isten miért egyezkedik

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt (Ivó, Románia, 2015. július 25-31.) Gyere el, kérünk, légy a vendégünk! S lesz egy szép, közös emlékünk,

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM 9/14/2009 9:10:00 AM

SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM 9/14/2009 9:10:00 AM SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM WWW.DGY.HU ADÓSZÁM: 18356076-1-03 BANKSZÁMLASZÁM: 10400621-06201821-00000000 H-6200 KISKŐRÖS, MEZŐ U. 16. H-1094 BUDAPEST, ANGYAL UTCA

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned

JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned Iskolánk felsős énekkara és gregorián kórusa az őszi szünetben (2014.10.24 10.30-ig) egy hetet töltött Lengyelországban a prezentációs nővérek által fenntartott

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Teljes számadás. Budapest ünnepnapja

Teljes számadás. Budapest ünnepnapja Teljes számadás Szerzõ Administrator 2012. január 13. Utolsó frissítés 2012. február 03. Schlagwortos tartalomjegyzék a honlaptalan korszakból:- Budapestért díj - Kudlik Júlia: A rák ellen az emberért,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A KOR GYERMEKE A beszélgetésünk rendhagyó, mint ahogy Sas István személye és pályája is. Az interjú során önmagát, mint individuumot folyamatosan háttérbe szorítja. Nem önmagáról, hanem a reklámról akar

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Galgagyörki Napló. Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám - 2012. május

Galgagyörki Napló. Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám - 2012. május Galgagyörki Napló Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám 2012. május ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Lőrik László átveszi a Köznevelésért díjat Fristáczki Erik 8. osztályos tanuló Izgatottan

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2013. október 3 24. október 3. Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.) Mesterek és tanítványok 17.00 Prof. Dr. Winkler Gábor építésszel, egyetemi tanárral dr.

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

KÖNYVTÁRAK AZ EMBERI KAPCSOLATOKÉRT Országos Könyvtári Napok 2013-ban október 7-13. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Győr KÖNYVTÁRAK AZ EMBERI KAPCSOLATOKÉRT Országos Könyvtári Napok 2013-ban

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL

FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL 2013. szeptember 6 8. Gasztronómiai és Kulturális Rendezvény 2013. szeptember 06. péntek Helyszín: Kikötő, Szabadtéri színpad 20:00 Románia Magyarország Világbajnoki selejtező mérkőzés

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

Határtalanul. A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10

Határtalanul. A program címe: Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán. A projekt száma: HA-13-01-10 Határtalanul A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10 Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán Pályázatunk célja a határon túli magyarság kultúrájának, a

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Visszatérő kulturális események:

Visszatérő kulturális események: Visszatérő kulturális események: Magyar Kultúra Napja: Minden év januárjában a Magyar Kultúra napja (január 22.) alkalmából egész hetes programsorozat várja Mezőberény lakosságát és az idelátogatókat.

Részletesebben