Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Testnevelési Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. Rész Hallgatói Követelményrendszer június 30 ig elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. 1

2 TARTALOM I. fejezet Doktori Szabályzat...3 II. fejezet Felvételi Szabályzat...74 III. fejezet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat...93 IV. fejezet Térítési és Juttatási Szabályzat V. fejezet A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmek elbírálásának általános rendje VI. fejezet Jogorvoslat Rendje VII. fejezet Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat VIII. fejezet A hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balasetek esetén követendő előírások

3 I. FEJEZET DOKTORI SZABÁLYZAT 1 2 A Testnevelési Egyetem szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. Törvény, valamint a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. Korm. rendelet alapján elfogadta az alábbi Doktori Szabályzatot. 1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK (1) Jelen Szabályzat kiterjed a doktori képzésre, a doktori fokozatszerzésre irányuló eljárásra, a doktori fokozat odaítélésére, a doktori képzésben és a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő doktoranduszokra, doktorjelöltekre, oktatókra, kutatókra, valamint egyéb közreműködőkre, továbbá a tiszteletbeli doktori cím odaítélésére, a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, valamint a kitüntetéses doktorrá avatásra. (2) A Testnevelési Egyetem (Egyetem) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által elfogadott sporttudományok tudományágban (természettudományi, társadalomtudományi, valamint nevelés és sportágelmélet diszciplínákban) szervezett doktori képzést folytat, és ennek keretében vagy egyéni felkészüléssel, továbbá képzés nélkül végzett kutatómunka eredményei alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot ítél meg az erre érdemes személyek részére. Ezzel az Egyetem elismeri és tanúsítja, hogy a doktori fokozattal rendelkező személy alkalmas önálló kutatómunkára, az adott tudományág terület magas színvonalú művelésére. (3) A Sporttudományok Doktori Iskola (DI) doktori programokból épül fel. A DI működését az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) irányítja. Az EDT a DI képzési programjában részt vevő oktatók, kutatók, doktoranduszok, illetve fokozatszerzők közös, a szenátus által biztosított önállósággal rendelkező, tudományos kérdésekben független testülete. 1 Megállapította a Szenátus 46/2016.(V.24.) számú határozata, hatályos május 24-től 2 Módosította a Szenátus 54/2016.(VI.30.) számú határozata, hatályos június 30-tól 3

4 (4) A DI működésére jelentős befolyást gyakorló egyetemi döntések meghozatalakor ki kell kérni az EDT véleményét. (5) Az EDT évente köteles beszámolni a szenátusnak a DI tevékenységéről. (6) Az EDT gazdasági pénzügyi döntéseinek érvényességéhez az egyetem kancellárjának egyetértése szükséges. 2. EGYETEMI DOKTORI TANÁCS (1) Az EDT tagjai a doktorandusz képviselet kivételével csak tudományos fokozattal rendelkező szakemberek lehetnek, szavazati joggal pedig az EDT azon tagjai rendelkeznek, akik megfelelnek a doktori iskolai törzstagság feltételeinek. A (2) bekezdés i) pontjában szereplő doktorandusz/doktorjelölt képviselők akkor rendelkeznek szavazati joggal, ha az adott napirend nem érint tudományos, illetve fokozatszerzési kérdéseket. (2) Az EDT tagjai: a) az EDT elnöke, b) az EDT alelnöke, c) a Sporttudományok DI vezetője, d) a szenátus által delegált 3 fő, e) az EDT leköszönő elnöke további egy négyéves cikluson keresztül, f) az Egyetemi Tudományos Tanács elnöke, g) legalább két olyan tudományos fokozattal rendelkező személy, akik az Egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban, h) a Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság (VMB) képviselője, i) a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) által delegált 1 fő. (3) Az EDT tagjaira vonatkozó javaslatot az EDT elnöke, az EDT elnökére tett javaslatot a rektor terjeszti a szenátus elé. A szenátusi jóváhagyás után a megbízást a tagoknak a rektor adja ki. 4

5 (4) Tanácskozási joggal vesznek részt az EDT munkájában: a) azon külső intézmények megbízottjai, amelyek a doktori képzésben közreműködnek, b) egyéb állandó és eseti meghívottak. (5) Az EDT tagjainak megbízása 4 évre szól, amely több ízben, az elnöki tisztség tekintetében egy ízben további 4 éves időtartamra meghosszabbítható. Ha az EDT elnökének vagy valamely tagjának megbízatása a mandátuma lejárta előtt megszűnik, a szenátusbak 60 napon belül új elnököt, illetve tagot kell választania. (6) Az EDT szükség szerint, de legalább évente négyszer tartja üléseit. Az EDT üléseit az elnök hívja össze, a határozatképességhez a szavazati joggal rendelkező tagok felének + 1 tagnak jelen kell lennie. A döntésekről határozatok, az ülésekről jegyzőkönyv készül. A határozatokat és a jegyzőkönyveket a Doktori Titkárság nyomtatott formában és elektronikus úton az ülést követő 3 munkanapon belül elküldi az EDT valamennyi tagjának, az EDT munkájában tanácskozási joggal rendelkezőknek, valamint a Rektori Hivatal vezetőjének. A határozatok a Doktori Titkárságon és a oldalon nyilvánosak. (7) Az EDT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti, és napirendi javaslattal élhet a szenátus; a rektor; az EDT tagjainak egyharmada; a DÖK, valamint a programokhoz tartozó oktatók/hallgatók egynegyede írásban és az indok megjelölésével. Ez esetben EDT elnöke a rendkívüli ülést a lehető leghamarabb köteles összehívni. (8) Az EDT tagjaira vonatkozó személyi döntéseit titkos, egyéb ügyekben hozott határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt nyílt szavazással az EDT szavazati joggal rendelkező tagjainak 20% a kéri. 5

6 (9) Az EDT tagjainak visszahívását az EDT, valamint a tagot delegálók kezdeményezhetik: a) a tag tartós akadályoztatása esetén, b) amennyiben a tag évente az EDT üléseinek legalább feléről távol van, c) amennyiben a tag tagságára bármely okból méltatlanná válik. A visszahívás elfogadásáról a szenátus dönt. (10) Az Egyetemi Doktori Tanács a) dönt különösen: az ügyrendjének kialakításáról; a DI alapvető gazdasági és pénzügyi ügyeiben; a PhD képzés feltételeiről; a fokozatszerzési eljárások indításáról a DIT javaslata alapján; a doktori fokozat odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról a DI vezetőjének javaslatára; a magyar állami ösztöndíjas helyek és önköltséges hallgatók felvételéről; a kurzusok anyagi támogatásáról; a DIT javaslatát kikérve a kreditelismerésekről; a bírálóbizottság véleménye alapján a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről; a DIT javaslatára a doktori felvételi bizottság tagjai, a bírálóbizottság tagjai, a hivatalos bírálók, továbbá a szigorlati vizsgabizottság elnöke és tagjai kijelöléséről. b) javaslatot teszt a szenátusnak különösen: a doktori képzés tervéről; a kitüntetéses doktorrá avatásra; más egyetemekkel vagy tudományos intézményekkel közösen szervezett doktori képzésről; az önköltség mértékére, javaslatot tesz a rektor részére a költségtérítéssel és az önköltség fizetésével és az ezekkel kapcsolatos kedvezményekre; a DI megszüntetésére. 6

7 c) véleményezi a szenátus részére: a doktori iskola létesítési javaslatát; a tiszteletbeli doktori, illetve a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseket; (11) Az Egyetemi Doktori Tanács feladatai továbbá különösen: előkészíti az egyetemi doktori szabályzatot és indokolt esetben kezdeményezi a Doktori Szabályzat módosítását, illetve a doktori iskola megszüntetését; rendszeresen értékeli az Egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést; tudományági doktori tanácsot hozhat létre; megválasztja a DI vezetőjét; jóváhagyja a DI működési szabályzatát; elbírálja és jóváhagyja a DIT javaslata alapján a doktori programra vonatkozó pályázatokat, az abban részt vevő oktatók/kutatók személyét; a DIT véleményének figyelembevételével kezdeményezi a szenátusnál a feladatát nem teljesítő doktori program megszűntetését; meghirdeti az Egyetemi Doktori Iskolában induló képzést és annak feltételeit; jóváhagyja a doktori témavezetők és a DI oktatóinak személyét; meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját; elbírálja a tanulmányi, vizsga és szociális ügyekben benyújtott hallgatói kérelmeket; az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor véleményének kikérése után elbírálja a fogyatékossággal élő doktoranduszok, doktorjelöltek segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit; megállapítja a külföldi állampolgárok doktori képzésben való részvételének feltételeit; a rendelkezésre álló keretek között pályázatot hirdet predoktori alkalmazásra és a DIT javaslatára dönt azok odaítéléséről; szervezi a doktori képzés adminisztrációját, reprezentatív és szakmai megjelenését (konferenciák, almanach, oldal, stb.). 7

8 (12) Az EDT határozataival szemben panaszt lehet benyújtani a rektorhoz, ha a határozat jogszabálysértő vagy e szabályzat rendelkezéseibe ütközik. A panaszról a rektor az Egyetemi Felülbírálati Bizottság véleményének figyelembevételével dönt. (13) Az EDT munkáját állandó és ad hoc bizottságok segítik. Az állandó bizottságok a következők: Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság (VMB) Nemzetközi Bizottság (NB) Fegyelmi Bizottság (FB) (14) Az állandó bizottságok tagjait a DIT és a DÖK delegálják úgy, hogy a DIT 3 főt, a DÖK által delegált 1 főt küld a bizottságba. Az állandó bizottságok elnökeit az EDT választja a DIT által delegáltak közül 4 évre. (15) Az állandó bizottság határozatképességéhez legalább 3 tagnak jelen kell. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke elektronikus úton a bizottság ülését követő 3 napon megküld az EDT elnökének és a bizottság tagjainak. A bizottságok személyi ügyekben titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazással hoznak határozatokat. A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt a bizottság valamelyik tagja kéri. (16) A Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság (VMB) feladatai: a) a fokozatszerzéssel kapcsolatos tudományos teljesítmény értékelése; b) a PhD oklevelek honosítására vonatkozó kérelmek tekintetében döntéselőkészítés; c) állásfoglalás arról, hogy a benyújtott értekezés tematikája megfelel e a képzésért felelős program akkreditációjának; 8

9 d) véleményt nyilvánít arról, hogy a benyújtott értekezés formai szempontból megfelel e a követelményeknek. (17) A Nemzetközi Bizottság feladatai: a) előkészíti a külföldi egyetemekkel közös doktori képzés érdekében kötendő megállapodásokat; b) véleményezi a közös képzés vagy részképzés eredményeképpen születő diplomák kiadását. (18) A Fegyelmi Bizottság tagsága és működése tekintetében az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata a III. rész V. fejezetét képező fegyelmi és kártérítési szabályzatot kell alkalmazni a 40. ban foglalt eltérésekkel. (19) A doktori fokozatszerzésre irányuló eljárásban befizetendő díjakat (költségtérítést) az EDT évente a kancellárral közös szabályzatban állapítja meg. 3. AZ EGYETEMI DOKTORI TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKE (1) Az EDT t az elnök vezeti. (2) Az EDT elnökének megbízásáról a rektor javaslatára az EDT véleményének figyelembevételével a szenátus dönt. (3) Az EDT elnöki tisztségének betöltésére a rektor pályázatot írhat ki, amelyre a Testnevelési Egyetem azon törzstagjai pályázhatnak, akik MTA doktori fokozattal rendelkeznek és a sporttudományok területén aktív publikációs tevékenységgel rendelkeznek. Pályázati kiírás esetén. Az EDT meghallgatja az EDT elnöki megbízásra pályázók bemutatkozását és programját, majd titkos szavazással véleményt nyilvánít a pályázatokról. Egy jelölt esetében a jelen levők több mint a felének igenlő szavazata szükséges a pályázat támogatásához. Több jelölt esetén az EDT az igenlő szavazatok arányában történő rangsorolással nyilvánít véleményt. Szavazategyenlőség esetén a pályázatokat azonos rangsor helyre kell sorolni. 9

10 (4) Az elnök megbízása 4 évre szól és egy alkalommal, további 4 évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. (5) Az Egyetemi Doktori Tanács elnöke a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a Doktori Iskola oktató, nevelő, tudományos munkáját; b) ellátja a Doktori Iskola képviseletét; c) tanácskozási jogú tagja a szenátusnak, amennyiben annak nem választott tagja; d) előkészíti és levezeti az EDT üléseit; e) kezdeményezheti a DÖK összehívását; f) ellátja a Doktori Titkárság munkájának szakmai irányítását; g) ápolja és fejleszti az Egyetemi Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatait; h) kapcsolatot tart az egyetemi szakmai érdekvédelmi szervezetekkel; i) felkéri a hivatalos bírálókat opponensi véleményük elkészítésére; i) állást foglal etikai kérdésekben. (6) Az elnök munkáját az alelnök segíti, akit az EDT elnökének javaslatára a szenátus választ meg ugyancsak 4 évre. Az alelnök megbízatása több alkalommal egyenként további 4 évre meghosszabbítható. 4. DOKTORI ISKOLA (1) A Doktori Iskola (DI) egy vagy több akkreditált képzési programból (a továbbiakban: program) és témákból épül fel. (2) A DI munkáját a doktori iskola vezető irányítja, akit munkájában a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban: DIT) segít. A DI vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének javaslatára az EDT választja, és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. (3) A DI működési szabályzatát a DI vezetőjének javaslatára az EDT fogadja el. 10

11 (4) A DI vezetője évente egyszer beszámol az iskola munkájáról az EDT nek. 5. TÖRZSTAGOK (1) A DI törzstagja az lehet, aki megfelel a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetemi doktori iskolai törzstagokkal szemben támasztott követelményeinek 6. TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA TANÁCSA (1) A Doktori Iskola Tanácsa (DIT) a DI vezetője munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amely tudományági doktori tanácsként ellátja az EDT által reá átruházott feladatokat is. (2) A Doktori Iskola Tanácsa javaslatot tesz az EDT nek a) a témavezető személyére és az általa meghirdethető témákra/témakörökre; b) a DI szigorlati tárgyainak jegyzékére; c) a képzés nélküli fokozatszerzők esetében a konzulens személyére; d) a PhD fokozat odaítélésére; e) a doktori programok indítására és megszüntetésére; f) a publikációs követelményrendszerbe illő (hazai és külföldi) folyóiratok listájára; g) a kreditelismerésekről, h) a kurzusok és a predoktori támogatás odaítélését, i) a doktori felvételi bizottság tagjaira, a bírálóbizottság tagjaira és a hivatalos bírálókra, továbbá a szigorlati vizsgabizottság elnökére és tagjaira, a szigorlati tárgyakra, a komplex vizsga bizottságára és a témákra. (3) A DIT további feladatai: képviselőt küld az EDT be a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint; kijelöli és jóváhagyásra az EDT elé terjeszti a DI be jelentkezett hallgatók felvételével foglalkozó bizottságot; félévente kijelöli a DI kurzusait; jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját; végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést, 11

12 egyedi esetekben engedélyezi a doktorandusz feladatainak egyetemen kívüli végzését; meghatározza a doktoranduszok és témavezetők tudományszaki besorolását; tagot delegál az állandó bizottságokba (4) A Doktori Iskola Tanácsa szükség szerint, de legalább évente 4 szer tartja üléseit. A Tanács legalább 7 főből áll, tagjai a törzstagok és az általuk választott programvezetők, valamint témavezetők lehetnek. A DIT tagjait az EDT bízza meg és menti fel. A tanács munkájában részt vesz a DÖK képviselője, aki akkor jogosult szavazásra, ha a napirend nem érint tudományos és fokozatszerzési kérdéseket. (5) A DIT akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet elektronikus úton az ülést követő 3 napon belül el kell küldeni az EDT elnökének és a DIT tagjainak. Személyi ügyekben titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg határozatait. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt nyílt szavazással a DIT tagjainak 20% a kéri. 7. A DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE (1) A DI vezetője felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. (2) A DI vezetője olyan törzstag egyetemi tanár lehet, aki az MTA doktora és a sporttudományok terén jelentős publikációs tevékenységgel rendelkezik. (3) A DI vezetőjének feladatai: a) a szervezett doktori képzést koordinálja, minőségét ellenőrzi; b) javaslatot tesz a témavezető és programvezető ajánlása alapján az EDTnek a doktorjelöltek fokozatszerzésére; 12

13 c) javaslatot tesz a tanulmányok szüneteltetésével kapcsolatos hallgatói kérelmekre, a hallgatóknak nyújtható utazási, tanulmányi és predoktori támogatásokra; d) a kurzusok költségeire irányuló támogatási kérelmekről javaslatot készít az EDT elnöke részére; e) szervezi a felvételi beszélgetések lebonyolítását; f) megküldi az EDT elnökének a jelentkezettek névsorát, és a felvételre javasoltak sorrendjét; g) hivatalból témavezetője azoknak a doktoranduszoknak, akiket a DI az első félévre témavezető megjelölése nélkül vesz fel szervezett képzésre; h) lezárja az elvégzett féléveket; i) a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszokkal legkésőbb a negyedik szemeszter megkezdésekor, a képzés nélküli fokozatszerzőkkel pedig a jelentkezéskor rögzíti azt a szakágat, amelynek alapján a fokozatszerzés feltételei meghatározhatók; j) megszervezi a doktori szigorlatot és komplex vizsgát; k) megszervezi a doktori értekezések vitáját; l) rendszeresen ellenőrzi az adatbázis adatait; m) a doktoranduszok számára kötelezően választható kurzusokat szervez; n) meghatározza a kurzusok tanulmányi kreditértékét; o) a kurzusok költségeire irányuló támogatási kérelmekről javaslatot készít az EDT részére; p) minőségellenőrzést végez az EDI minden tevékenységére kiterjedően; q) véleményezi a DI új képzési programjavaslatait; r) kapcsolatot tart azon egyetemekkel, amelyekkel a Testnevelési Egyetem együttműködési megállapodással rendelkezik, illetve azokkal, amelyekkel a TE kapcsolatot létesíteni kíván. 8. A DI VEZETŐJÉNEK ÉS TÖRZSTAGJÁNAK MEGVÁLASZTÁSA (1) A DI vezetőjének és a törzstagnak ide nem értve az emeritus/emerita törzstagot a megbízatása lejár abban az évben, amelyben 70. évét betölti. A korhatár elérése miatt leköszönő vezető vagy törzstag felmentésére június 30 i hatállyal kerül sor. 13

14 (2) A DI törzstag személyére az EDT tesz javaslatot, és a szenátus hagyja jóvá. A DI vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének javaslatára az EDT választja, és a szenátus jóváhagyása után a rektor legfeljebb öt éves időtartamra nevezi ki. A kinevezés több alkalommal is meghosszabbítható. (3) Az EDT a törzstag személyére Tanácsülés keretében tesz javaslatot. A Tanácsülés előtt a vezető háromtagú jelölő bizottságot nevez ki, amelynek tagjai számba veszik a potenciális jelölteket. (4) A szavazást levezető elnököt a vezető nevezi ki az EDT azon tagjai közül, akik a jelölőlistán nem szerepelnek. A jelöltek közül az EDT titkos szavazással választja ki a javasolt személyt. A jelöltekhez a Tanács tagjai kérdést intézhetnek. A választásra összehívott testület akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak 50% ánál nagyobb arányban vannak jelen. Szavazati joggal rendelkezik az EDT valamennyi jelenlévő tagja. Az a jelölt választható, aki a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok 2/3 ának igen szavazatát megkapja. Többes jelölés esetén abban az esetben, ha egyik jelölt sem kapja meg a 2/3 os szavazattöbbséget második fordulóra kerül sor, amelyben csak az 1. és 2. legtöbb szavazatot kapott személy vesz részt. A második forduló során egyszerű szavazattöbbség is elegendő. (5) Az EDT az általa kiválasztott személyre vonatkozó javaslatot haladéktalanul felterjeszti az Egyetem rektorának. Ha az új DI vezető vagy törzstag megválasztására nem a korhatár betöltése miatt, hanem egyéb okból kerül sor, a forgatókönyv lépéseit értelemszerűen a lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani. 9. DOKTORI ISKOLA INDÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE (1) Új doktori iskola indítását az EDT kezdeményezi, és a képzés megindításáról a szenátus dönt. (2) A Doktori Iskola vezetője a DI oldalán a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad. A felvételi követelményeket évente a 14

15 oldalon közzéteszi, a DI adatait folyamatosan frissíti, hogy azok a DI állapotát naprakészen tükrözzék. (3) Működő DI megszüntetését az EDT vagy a rektor kezdeményezheti, amennyiben az oktatás személyi és tárgyi feltételei lényegesen megváltoztak és az oktatás minőségének romlását idézik elő. A Doktori Iskola megszüntetéséről a szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a szenátus döntése előtt beszerzi az EDT véleményét. 10. A DOKTORI ISKOLA ÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA (1) A tudományos képzési program a DI tudományágának/kutatási területének egy olyan szakágában (diszciplínában) kialakított szervezeti forma, amely alkalmas arra, hogy a doktoranduszt a PhD fokozat megszerzésére felkészítse. (2) A DI ben új program indítása és korábban szervezett program megszüntetése a DIT javaslata és az EDT döntése alapján lehetséges. (3) Új program szervezésének feltétele, hogy a program legalább 6 témavezetőt, 6 vagy több tudományos témakört jelöljön meg, és szakágának speciális ismereteiből legalább 1 kurzussal készítse fel hallgatóit. (4) A program megszüntetésről a DIT javaslata alapján az EDT dönt abban az esetben, ha a) témavezetői nem végeznek a témavezetői követelményekben előírt tudományos tevékenységet, vagy b) 3 éven belül doktoranduszt nem vettek fel, vagy c) 3 éven belül nem szerveztek eredményes kurzust, vagy d) 3 éven belül nem volt eredményes fokozatszerző doktorjelöltjük új program esetén ez utóbbi feltétel először a 9. év elteltével értékelhető. 11. PROGRAMVEZETŐ (1) A program vezetője rendelkezik az MTA doktora címmel. A program vezetőjének feladatai: 15

16 a) felelős a program szakmai színvonaláért; b) biztosítja a programon belül a témák közötti és a DI n belül a programok közötti szakmai kapcsolatokat; c) javaslatot tesz a DIT nek a programon belüli kurzusok szervezésére, illetve a programnak más kurzusokban való részvételére; d) javaslatot tesz a DIT nek a program szigorlati tárgyaira; e) javaslatot tesz a DIT nek a szigorlati és az értekezést bíráló bizottsági tagok személyére; f) a témavezetővel egyetértésben javaslatot tesz egyes doktorjelöltek szigorlati tárgyaira. 12. KÉPZÉSI PROGRAM INDÍTÁSA (1) Új tudományos képzési program indításának kérelmét (19. és 20. melléklet) a DI vezetője a DIT javaslata alapján nyújtja be az EDT elnökének. A program indításáról az EDT dönt. (2) Új képzési programot akkor lehet szervezni megfelelő szakmai indokok alapján, ha a meglévő programokban olyan megfelelő számú doktorandusz van, hogy a DI vezetője már nem tudja szervezeti változás és új programvezető bevonása nélkül kezelni ügyeiket. Az új programot a régebbi és az új témák csoportosításával, jelentős tudományos képzési igény kielégítésére kell létrehozni. (3) Új program alapítását a DIT kezdeményezhet. A más által kezdeményezett képzési program átalakítási javaslatát egyeztetni kell a DI vezetőjével és az EDT elnökével. Az új program tervezetét rövid programalapítási tervben kell összefoglalni. (4) Új program alapításának feltétele a DI vezetője által kiadott befogadó nyilatkozat. Ha a DI vezetője új program alapítását javasolja az EDT nek, akkor írásban vállalja annak felelősségét, hogy az új program felfutása alatt a DI magyar állami ösztöndíjas hallgatói keretéből a jelentkezések függvényében rendszeresen juttat magyar állami ösztöndíjas hallgatói helyet az új programba. 16

17 (5) Új program indításához meg kell adni a DI nevét, a befogadó nyilatkozatot, a tervezett program elnevezését, a képzés szakmai vázlatát, a tervezett kurzus(oka)t, a program témavezetőinek nevét, a javasolt PhD kutatási témák címét és a téma leírását. A TE n nem akkreditált témavezetőkről ki kell tölteni a témavezető akkreditálásához szükséges űrlapokat, továbbá be kell nyújtani a szakmai önéletrajzot és publikációs listát. A program befogadásán túlmenően az egyes témák csak a téma akkreditáció után hirdethetők meg. (6) Új program szervezésekor a más programban teljesített hasonló tematikájú témavezetést meg kell szüntetni, a feladatok kettőződését meg kell előzni. Az új képzési program vezetője és témavezetői nem szerepelhetnek más programokban. 13. TÉMAVEZETŐ (1) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését az EDT jóváhagyta. A témavezetőket a DIT véleménye alapján az EDT akkreditálja 6 éves időtartamra szakmai önéletrajz, kutatási tématerv, publikációs lista és dokumentálható kutatási támogatás értékelése alapján. Az akkreditációt a 6 éves ciklus elteltével meg kell újítani. (2) A témavezető alapvető feladata a doktorandusz képzésének és a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülésének felelős irányítása. A témavezető évente írásban beszámol a programvezetőnek és a DI vezetőjének a doktorandusz eredményeiről (amennyiben a programvezető a témavezető, akkor a DI vezetőjének tartozik beszámolással). A beszámolókat a hallgatók megismerhetik, megjegyzéssel kiegészíthetik, ezeket a hallgató személyi anyagával együtt kell megőrizni. (3) A témavezetőnek rendelkeznie kell: a) tudományos munka aktív végzését igazoló publikációs tevékenységgel (szakterületén az utolsó 6 év átlagában teljesítenie kell a leendő doktorandusztól a fokozatszerzéshez elvárt publikációs követelményeket); b) a tudományos munka végzéséhez szükséges feltételekkel, kutatási eszközökkel és a működéshez szükséges anyagi támogatással. A saját néven futó kutatási 17

18 támogatás hiánya pótolható oktatási szervezeti egység vezetője által kiadott nyilatkozattal vagy más támogatás birtokosának nyilatkozatával, amely tartalmazza azt a kitételt, hogy biztosítja a témavezető és hallgatójának kutatásához szükséges anyagi fedezetet. (4) Egy doktorandusznak, illetve doktorjelöltnek egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt az EDT jóváhagyja. A doktori értekezés címlapján a témavezető vagy a témavezetők nevét egyértelműen fel kell tüntetni. (5) Egy témavezető egyidejűleg legfeljebb 6 doktorandusz (ezen belül legfeljebb 3 államilag támogatott, illetve magyar állami ösztöndíjas) témavezetői és 3 képzés nélküli fokozatszerző konzulensi feladatait láthatja el. A fenti doktorandusz keretet azok a kettős jogviszonnyal rendelkező doktoranduszok is terhelik, akik a képzési időn belül kapnak engedélyt doktorjelölti jogviszony létesítésére. (6) A témavezető és a doktorandusz közötti együttműködést munkaterv és írásbeli megállapodás határozza meg, melyet a DI vezetője és a témavezető munkahelyi vezetője hagy jóvá. A megállapodás megkötése a beiratkozás feltétele. (7) A doktorandusz szakmai előrehaladását a témavezetőn kívül más szakember(ek) is folyamatosan segítheti(k). Konzulens az az oktató, aki a témavezetőn kívül a teljes képzési idő legalább 2/3 ában részt vesz a doktorandusz tanulmányainak segítésében. Konzulensnek tekinthető továbbá a képzés nélküli fokozatszerzők felkészülését segítő oktató. A konzulens nevét a védés és a disszertáció hivatalos iratain is fel kell tüntetni. (8) A doktori téma kiírója az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta. (9) Témák meghirdetéséről vagy megszüntetéséről, illetve témák megváltoztatásáról a DIT véleményének figyelembevételével az EDT dönt. A témákat az EDT 6 éves időtartamra hagyja jóvá. 18

19 (10) A már akkreditált, több programban működő témavezetők esetében folyamatosan kell törekedni az egyik programba való átirányításra. A felvételit megelőző témameghirdetés során ki kell zárni azt, hogy egy témavezető több programban is jelentkezzen témákkal. A több programban való témavezetői részvételt csak különleges esetben, tényleges és konkrét tudományági különbözőség esetén lehet engedélyezni. (11) A témavezető feladatai különösen: a) a tudományos téma/kutatási részterület meghirdetése, a doktorandusz szakmai irányításának vállalása; b) a doktorandusz képzési és tudományos munkatervének elfogadása, végrehajtásának ellenőrzése; c) a doktorandusz felkészítése a tudományos kommunikációra, a kutatási eredmények előadásban és közleményben történő kifejtésére; d) a doktorandusz véleményének figyelembevételével dönt a doktorandusz után járó kutatási keret felhasználásáról, amelyről a Doktori Titkárság értesíti a doktoranduszt és a témavezetőt; e) a DI által meghatározható, összesen 5 tanulmányi kredit értékű kötelezően választandó kurzus(ok) kiválasztása; f) a doktorandusz időszakos tudományos beszámolójának véleményezése, szakmai előrehaladásának minősítése, a kutatómunka elvégzésének a leckekönyvben történő igazolása; g) a kutatási kreditek szemeszterenként egy alkalommal történő jóváírása; h) javaslattétel hazai vagy külföldi részképzésre; i) a fokozatszerzési szakaszban konzultáció a doktorjelölttel a szigorlatra való felkészülésben; j) a fokozatszerzési szakaszban a doktorjelölt segítése az értekezés megszerkesztésében, a védésre való felkészülésben; k) az elkészült értekezés ellenjegyzése, tanúsítva azt, hogy az értekezés benyújtásra kész; l) több doktorandusz közös tudományos munkájának felhasználásakor a doktoranduszok részvételi arányainak igazolása; 19

20 m) igazolás arról, hogy az értekezésben és a tézisekben megjelent tudományos eredmények a jelölt saját munkásságán alapulnak. 14. FELVÉTEL DOKTORI KÉPZÉSRE (1) Az EDT a szervezett képzésre a felvétel feltételeit évente hirdeti meg a felvi.hu n, és a oldalon (felvételi tájékoztató) Az EDT pótfelvételt is meghirdethet. (2) Doktori képzésre egyetemi diplomával (a ciklusokra osztott képzésben Master MSc fokozattal) rendelkezők, valamint egyéb, mesterszintű képzések utolsó évfolyamára beiratkozott, és tanulmányaik alapján nem több mint 6 hónappal az MSc/diploma várható megszerzése előtt álló doktoranduszok jelentkezhetnek. Sikeres felvételi beszélgetés esetén is csak a képzésre feljogosító diploma megszerzése után lehet beiratkozni a Doktori Iskolába. A doktori képzésre történő jelentkezés lehetőségéről, feltételeiről, módjáról, valamint a felvételi eljárási díjról az EDT dönt (26. melléklet). (3) A felvételire a Jelentkezési lappal és a szükséges iratokkal (1. és 2. melléklet) a jelentkezési díj befizetésének igazolása mellett a Doktori Titkárságon lehet a megadott határidőig jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges űrlapokat a oldalról, az ezzel kapcsolatos tájékoztatást a Doktori Titkárságon lehet szerezni. A jelentkezők listáját és anyagát a Doktori Titkárság a felvételre történő jelentkezés határideje utáni 5. munkanap végéig elküldi a DI vezetőjének. (4) A felvételi során, de legkésőbb a beiratkozásig rögzíteni kell a képzéshez szükséges és a fokozatszerzésig elsajátítandó nyelveket. A DI működési szabályzata tartalmazza a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit, a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott nyelvek listáját, valamint a nyelvismeret igazolásának módját. Az első idegen nyelv kizárólag az EDT által meghatározott világnyelvek egyike lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány szükséges. Az idegen nyelvű képzésre jelentkezők számára 20

21 követelmény a képzés és kutatás eredményes végzéséhez szükséges szintű angol nyelvtudás, amelyet a felvételi vizsgabizottság értékel. (5) Egy felvételi periódusban egy meghirdetett témavezető, illetve egy téma megjelölésével lehet jelentkezni. Ha a jelentkező az első félévben nem kíván témavezetőt és, illetve témát választani, akkor az első félévben a DI vezetője lesz a doktorandusz témavezetője. A második félévre csak a DIT által jóváhagyott témavezető, illetve téma megjelölésével lehet beiratkozni. (6) A felvételi beszélgetést beleértve a jelentkezők értesítését a DI vezetője a programvezetőkkel együtt szervezi meg. A felvételi bizottságban minden programnak, valamint a DÖK nek is képviseltetnie kell magát. A bizottság minimum 3 főből áll. A bizottság értékeli a jelentkezők teljesítményét és ez alapján rangsorolja őket. A felvételi beszélgetésről jegyzőkönyv készül, amelyet a felvételre javasoltak rangsorolt névsorával, illetve az elutasított jelentkezők névsorával és felvételi pontszámaival együtt a DI vezetőjének kell az EDT elnöke részére a felvételi beszélgetést követő 3 napon belül. (7) A felvételi során az értékelés alapja a jelentkező korábbi eredményei, valamint a felvételi beszélgetés során észlelt tudás és alkalmasság. Előnyt jelentenek: tudományos munkában szerzett tapasztalat, előadások, publikációk, megfelelő kutatási munkaterv, a szakmai munkához szükséges idegen nyelv magas szintű ismerete, kiemelkedő tanulmányi eredmény. (8) Az értékelésben a jelentkező összesen legfeljebb 60 pontot kaphat (2. melléklet). a) A korábbi eredmények értékelése 3 részből áll. Az összetevők: (A1) az egyetemi tanulmányok átlageredménye, (A2) a korábbi tudományos munka értékelése és (A3) az egyéb eredmények (nyelvvizsga, külföldi tudományos tanulmányút, kiemelkedő szakma specifikus teljesítmény). Összesen maximum 28 pont adható. b) A felvételi beszélgetés értékelése (legfeljebb 32 pont, kiszámítására az egyes értékelők pontszámainak összegét az értékelők számával kell osztani) során az általános szakmai tudásszintet és alkalmasságot (legfeljebb 16 pont) és a speciális, témaorientált tudásszintet és alkalmasságot (legfeljebb 16 pont) kell értékelni. 21

22 (9) A hallgatói helyek betöltése kizárólag az EDT által központilag meghirdetett felvételi vizsgán történő eredményes szereplés útján lehetséges. Magyar állami ösztöndíjas hallgatók számára évente egy alkalommal (nyáron) kerül sor a felvételi vizsgára. A felvétel minimális feltételei: a) egy idegen nyelvből legalább egy C típusú középfokú államilag elismert középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű más bizonyítvány; Az idegen nyelvű képzésre jelentkezők számára a követelmény a képzés és kutatás eredményes végzéséhez szükséges szintű angol nyelvtudás. Az angol nyelvtudást a felvételi vizsgabizottság értékeli és annak megfelelő szintjéről véleményt nyilvánít. b) jelentkezési díj befizetése. (10) A DI felvételi bizottságainak javaslata alapján a felvételi döntéseket az EDT hozza meg a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint a megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével. A rangsortól való eltérést az EDT nek indokolnia kell. A döntés ellen jogorvoslati kérelem az Egyetem Felülbírálati Bizottságához nyújtható be a Szervezeti és Működési Szabályzat jogorvoslati rendben meghatározottak szerint. (11) Az Egyetem önköltséges képzésre is felvehet doktoranduszokat, akiknek a jelentkezését a többiekkel azonos követelmények alapján bírálja el. (12) A felvételi döntést a hallgatóval írásban közölni kell. A besorolási döntés tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, az ügyirat számát, a jelentkező nevét, elérhetőségét, személyes azonosítására szolgáló adatokat, az érdemi döntést, a döntés alapjául szolgáló jogszabályokról való tájékoztatást, a döntés helyét, idejét, kiadmányozója aláírását. A besorolási döntés indokolásának tartalmaznia kell a felvételi teljesítmény értékelését, valamint tájékoztatni kell a jelentkezőt a jogorvoslati lehetőségekről. 22

23 (13) Önköltséges képzésre a DI vezetője javaslatára és az EDT hozzájárulásával további egy alkalommal (keresztfélévben) is lehet jelentkezni. A keresztféléves felvétel lehetőségét a DI nek a Doktori Titkárságon és a oldalon kell meghirdetni. A felvételi beszélgetés, a felvétellel kapcsolatos döntés után a hallgató az adott tanév második félévében kezdi meg tanulmányait. A felvétellel kapcsolatos tennivalók megegyeznek az általános felvételi eljárás során követett gyakorlattal. (14) Idegen nyelvű képzésre a jelentkezés folyamatos és nem kötött központilag meghirdetett felvételi vizsgához. A felvételnél az EDT elnökének engedélyével a fenti eljárásrendtől (felvételi vizsga időpontja, felvételi pontszámok értékelése stb.) el lehet térni. (15) Azok számára, akik a hivatalosan meghirdetett felvételi vizsgán igazolható okból (pl. betegség, külföldi tartózkodás) nem tudnak megjelenni, a DI vezetője a Felvételi Tájékoztatóban meghatározottak szerint külön felvételi vizsgát szervezhet. Ennek eredménye akkor fogadható el, illetve a jelentkező személye a magyar állami ösztöndíjas felvételi helyek elosztása alkalmával abban az esetben vehető figyelembe, ha a pótfelvételire a felvételi helyek elosztása tárgyában összehívott EDT ülés előtt kerül sor, és a felvételi pontszámok a döntés során az EDT rendelkezésére állnak. (16) A korábbi években szerzett felvételi pontszámokkal három éven belül újabb felvételi vizsga nélkül is lehet jelentkezni. Ebben az esetben a régi pontszámokat az aktuális évben kialakult felvételi rangsor szerint kell figyelembe venni. (17) Ha a magyar állami ösztöndíjas helyre felvett hallgató még a beiratkozás előtt megváltoztatja szándékát és nem iratkozik be, az így felszabaduló helyet a DI felvételi rangsorának soron következő jelentkezőjének kell felajánlani feltéve, hogy elérte a minimálisan megkövetelt pontszámot. (18) Magyar állami ösztöndíjas helyek évközi, illetve a képzés folyamán bekövetkező lemondása, vagy a hallgatói jogviszony megszűnése esetén a DIT javaslata alapján elsősorban önköltséges hallgatókkal kell feltölteni a felszabaduló helyeket. Kivételes 23

24 esetben sikeres felvételi vizsgát tett, de helyhiány miatt elutasított jelentkezők közül is lehet választani a felvételi rangsor, az elért pontszám figyelembe vételével. Olyan személy, aki az ösztöndíjas hallgatók számára meghirdetett felvételi vizsgán nem vett részt, illetve azon nem érte el az adott évben meghatározott minimális pontszámot, magyar állami ösztöndíjas képzésben nem vehet részt. A fenti szempontoknak megfelelő személlyel a magyar állami ösztöndíjas hely felszabadulását követő két hónapon belül lehet betölteni a megüresedett helyet. 15. DOKTORI KÉPZÉS A AUGUSZTUS 31 IG JOGVISZONYT LÉTESÍTŐK SZÁMÁRA (1) A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolájában a szervezett képzés állami ösztöndíjas és önköltséges módon történik, teljes idejű képzésben (nappali és levelező tagozaton). A képzés alatt álló hallgató (doktorandusz) lehet a) magyar állami ösztöndíjas vagy egyéb ösztöndíjas; b) önköltséges. (2) A szervezett képzésbe felvett hallgatók (doktoranduszok) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerülnek, és rájuk az egyetemi szabályzatok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A doktorandusz munkáját az EDT által kijelölt témavezető felügyeli. (3) A felvétel után a beiratkozás előtt az EDT, a doktorandusz és a témavezető között írásbeli megállapodás jön létre a képzés teljes idejére vonatkozóan (3. és 4. melléklet). A megállapodás rögzíti a hallgató és a témavezető közötti szakmai és pénzügyi (a hallgató részére biztosított pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó) együttműködést, valamint a témavezető valamint a témavezető munkahelyi vezetőjének elvi támogatását (3. és 4. melléklet). (4) E megállapodás megkötése a beiratkozás feltétele. (5) A szervezett képzésre felvett hallgatók leckekönyvet és diákigazolványt kapnak. Az első félévben a hallgatónak be kell iratkoznia a Doktori Titkárságon, minden további 24

25 félév esetén pedig be kell jelentkeznie a Neptun rendszerben az e célra meghatározott időszakban, mégpedig a magyar állami ösztöndíjban nem részesülő (államilag nem támogatott) hallgató esetében az önköltség befizetésének igazolásával. A beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem és az EDI rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. Beiratkozás nélkül a hallgatói jogviszony nem jön létre, illetve bejelentkezés hiányában a hallgatói jogviszony szünetel és ösztöndíj sem fizethető. (6) A magyar állami ösztöndíjas doktoranduszoknak ha ezt a DI vezetője javaslatára az EDT engedélyezi lehet egy napi 4 óránál nem hosszabb elfoglaltságot jelentő munkaviszonya. Az állami ösztöndíjas doktoranduszok a munkaviszonyukat kötelesek bejelenti. A heti képzési idő 36 órának felel meg. (7) Tanévenként a doktoranduszok összesen 25 nap tanulmányi szünetet vehetnek igénybe. (8) A szervezett képzés fő formája az előadásokból, illetve gyakorlatokból álló kurzus. A kurzusokat a oldalon nyilvánosan meg kell hirdetni, és az EDI minden hallgatója számára hozzáférhetővé kell tenni. A kurzuson végzett munka mennyisége tanulmányi kreditben mérhető. (9) Az angol nyelvű címmel meghirdetett kurzusokat angolul kell megtartani, amennyiben a hallgatók között van nem magyar anyanyelvű. Amennyiben a jelentkezők között csak magyar anyanyelvű hallgatók vannak, az angol címmel meghirdetett kurzus magyarul is megtartható. (10) A doktorandusz tanulmányi kötelezettségei teljesítésével végbizonyítványt (abszolutórium) szerez, amely tanúsítja, hogy a jelölt a doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A végbizonyítvány megszerzése jogosít a fokozatszerzési eljárás megindítására. A szervezett képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas, nem állami ösztöndíjas és költségtérítéses (önköltséges) doktoranduszoknak a képzési szakasz teljesítéséért (kurzusok, kutatómunka) azonos feltételeket kell teljesíteniük a végbizonyítvány (abszolutórium) elnyeréséhez. 25

26 (11) A fokozatszerzési eljárást a doktorandusz a képzési idő alatt is megindíthatja, ha valamennyi tanulmányi kötelezettségének eleget tett, megszerezte a teljes képzési idő alatt kötelezően megszerzendő kreditpontokat, valamint rendelkezik az előírt nyelvvizsgával. Amennyiben a Doktori Tanács elfogadja a fokozatszerzésre történő jelentkezést, a hallgatói jogviszony mellett a hallgatóval doktorjelölti jogviszonyt is kell létesíteni. (12) Az EDI szervezett képzésében a 3 év (6 félév) képzési idő a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, a kutatómunka végzésének, a doktori ösztöndíj folyósításának időtartamát jelenti. A képzési ciklus 24 hónapnál rövidebb csak rendkívül indokolt esetben lehet. A szervezett képzésben részt vevő hallgató jogviszonya a jelen Szabályzatban meghatározott szüneteltetés időtartamát nem számítva 6 félév elteltével megszűnik. (13) A képzésben a doktorandusz egyéni felkészülőként is részt vehet. Egyéni felkészülés esetén a doktorandusznak a DI vezetőjének javaslatára az EDT személyre szóló munkatervet és képzési tervet hagy jóvá, amelyben meghatározza a doktorandusz kötelezettségeit, az azok teljesítésére rendelkezésre álló képzési időt, valamint a költségtérítés, önköltség mértékét. Az egyéni felkészülés ideje a jelen Szabályzatban meghatározott szüneteltetés időtartamát nem számítva nem haladhatja meg a 6 félévet. Az egyéni felkészülést követően fokozatszerzésre jelentkezőnek a DIT legalább egy tagjának rendelkeznie kell azon véleményével, amely tanúsítja, hogy a disszertáció beadását szakmai felelősséggel támogatja, és azt aláírásával igazolja. 16. DOKTORI KÉPZÉS A SZEPTEMBER 1 TŐL JOGVISZONYT LÉTESÍTŐK SZÁMÁRA (1) A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolájában a szervezett képzés magyar állami ösztöndíjas, egyéb ösztöndíjas, illetve önköltséges módon történik, teljes idejű képzésben (nappali és levelező tagozaton). 26

27 (2) A szervezett képzésbe felvett hallgatók (doktoranduszok) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerülnek, és rájuk az egyetemi szabályzatok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A doktorandusz munkáját az EDT által kijelölt témavezető felügyeli. (3) A felvétel után a beiratkozás előtt az Egyetem, a hallgató és a témavezető között írásbeli megállapodás jön létre a képzés teljes idejére vonatkozóan. A megállapodás rögzíti a hallgató és a témavezető közötti szakmai és pénzügyi (a hallgató részére biztosított pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó) együttműködést, valamint a témavezető munkahelyi vezetőjének elvi támogatását (3. és 4. melléklet). E megállapodás megkötése a beiratkozás feltétele. (4) A szervezett képzésre felvett hallgatók leckekönyvet és diákigazolványt kapnak. Az első félévben a hallgatónak be kell iratkoznia a Doktori Titkárságon, minden további félév esetén pedig be kell jelentkeznie a Neptun rendszerben az e célra meghatározott időszakban, mégpedig a magyar állami ösztöndíjban nem részesülő (államilag nem támogatott) hallgató esetében az önköltségi díj befizetésének igazolásával. A beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem és az EDI rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. Beiratkozás nélkül a hallgatói jogviszony nem jön létre, illetve bejelentkezés hiányában a hallgatói jogviszony szünetel és ösztöndíj nem fizethető. (5) A magyar állami ösztöndíjas doktoranduszoknak ha ezt a DI vezetője javaslatára az EDT engedélyezi lehet egy napi 4 óránál nem hosszabb elfoglaltságot jelentő munkaviszonya. Az állami ösztöndíjas doktoranduszok a munkaviszonyukat kötelesek bejelenti. A heti képzési idő 36 órának felel meg. (6) Tanévenként a doktoranduszok összesen 25 nap tanulmányi szünetet vehetnek igénybe. (7) A szervezett képzés fő formája az előadásokból, illetve gyakorlatokból álló kurzus. A kurzusokat a oldalon nyilvánosan meg kell hirdetni, és az EDI minden 27

28 hallgatója számára hozzáférhetővé kell tenni. A kurzuson végzett munka mennyisége tanulmányi kreditben mérhető. (8) Az angol nyelvű címmel meghirdetett kurzusokat angolul kell megtartani, amennyiben a hallgatók között van nem magyar anyanyelvű. Amennyiben a jelentkezők között csak magyar anyanyelvű hallgatók vannak, az angol címmel meghirdetett kurzus magyarul is megtartható. (9) A doktorandusz tanulmányi kötelezettségei teljesítésével végbizonyítványt (abszolutórium) szerez, amely tanúsítja, hogy a jelölt a doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szervezett képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas, nem állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatóknak a képzési szakasz teljesítéséért (kurzusok, kutatómunka) azonos feltételeket kell teljesíteniük a végbizonyítvány (abszolutórium) elnyeréséhez. (10) A Doktori Iskola szervezett képzésében a 2+2 év (8 félév) képzési idő a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, a kutatómunka végzésének, a doktori ösztöndíj folyósításának időtartamát jelenti. A képzési ciklus 5 félévnél rövidebb csak rendkívül indokolt esetben lehet. A szervezett képzésben részt vevő hallgató jogviszonya a jelen Szabályzatban meghatározott szüneteltetés időtartamát nem számítva megszűnik: - ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján; - a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével; - a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. (11) A képzésben a doktorandusz egyéni felkészülőként is részt vehet. Egyéni felkészülés esetén a doktorandusznak a DI vezetőjének javaslatára az EDT személyre szóló munkatervet és képzési tervet hagy jóvá, amelyben meghatározza a doktorandusz kötelezettségeit, az azok teljesítésére rendelkezésre álló képzési időt, valamint az önköltség mértékét. Az egyéni felkészülés ideje a jelen Szabályzatban meghatározott szüneteltetés időtartamát nem számítva nem haladhatja meg a 8 félévet. Az egyéni 28

29 felkészülést követően fokozatszerzésre jelentkezőnek csatolnia kell a DIT legalább egy tagjának azon véleményét, amely tanúsítja, hogy a disszertáció beadását szakmai felelősséggel támogatja, és azt aláírásával igazolja. 17. KÉPZÉS SZÜNETELTETÉSE A AUGUSZTUS 31 IG JOGVISZONYT LÉTESÍTŐK SZÁMÁRA (1) Ha a doktorandusz bejelenti, hogy a következő képzési időszakban doktoranduszi kötelezettségének nem kíván eleget tenni, vagy ha a doktorandusz a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A kérvényt (5. melléklet) a Doktori Titkárságon kell benyújtani. (2) A doktori képzés során a hallgatói jogviszony legfeljebb 3 alkalommal, alkalmanként legfeljebb két félévre, összesen 3 évre szüneteltethető. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének legrövidebb ideje egy tanulmányi félév. Az első félév szüneteltetésére csak a (4) pontban foglaltak szerint van lehetőség. A hallgatói jogviszony szünetelése idejére a doktorandusz állami ösztöndíjban és támogatásban nem részesíthető, díjakat és önköltséget nem fizet. (3) Két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is engedélyezhető kérelemre a szüneteltetés, illetve az első félév teljesítése előtt is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ez esetben a szüneteltetésre irányuló kérelmet (5. melléklet) a megfelelő indokolással, az indokokat alátámasztó dokumentumokkal aláírva a Doktori Titkárságon kell benyújtani. Az EDT a DI vezetőjének véleményét kikérve hozza meg döntését. (4) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgató kérelme és az azt igazoló dokumentumok alapján, betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt megállapítható a megkezdett félév be nem fejezetté nyilvánítása. Megkezdett félév be nem fejezetté 29

30 nyilvánítása esetén az adott félév eredményei utólagosan törlésre kerülnek, és az adott félévre a hallgatói jogviszony szüneteltetésének szabályai az irányadók. 18. KÉPZÉS SZÜNETELTETÉSE A SZEPTEMBER 1 TŐL JOGVISZONYT LÉTESÍTŐK SZÁMÁRA (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, vagy ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A szüneteltetési kérvényt (5. melléklet) a Doktori Titkárságon kell benyújtani. (2) A doktori képzés (2+2 év) során a hallgatói jogviszony legfeljebb 3 alkalommal, alkalmanként legfeljebb két félévre, összesen 3 évre szüneteltethető. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének legrövidebb ideje egy tanulmányi félév. Az első félév szüneteltetésére csak a (4) pontban foglaltak szerint van lehetőség. A hallgatói jogviszony szünetelése idejére a doktorandusz állami ösztöndíjban és támogatásban nem részesíthető, díjakat és önköltséget nem fizet. (3) A képzés második 2 évében a hallgatói jogviszony szüneteltetése legfeljebb két félév lehet. (4) Két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is engedélyezhető kérelemre a szüneteltetés, illetve az első félév teljesítése előtt is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ez esetben a szüneteltetésre irányuló kérelmet (5. melléklet) a megfelelő indokolással, az indokokat alátámasztó dokumentumokkal aláírva a Doktori Titkárságon kell benyújtani. Az EDT a DI vezetőjének véleményét kikérve hozza meg döntését. (5) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgató kérelme és az azt igazoló dokumentumok alapján, betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt megállapítható a megkezdett félév be nem fejezetté nyilvánítása. Megkezdett félév be nem fejezetté 30