Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. László Miklós. A hatástól az értésig 2013.

Átírás

1 László Miklós A hatástól az értésig 2013.

2 A kutatássorozatról 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média kapcsolata 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak MÓDSZERTAN 2000 fős survey diákok két almintáján tartalomelemzés adatbázisok másodelemzése nemzetközi kitekintés fókuszcsoportok diák, tanári ill. szülői interjúk

3 Konferencia Dobogókő, Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, elsősorban televízió Lövedékelmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika

4 Konferencia Dobogókő, Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, elsősorban televízió Kultivációs elmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika

5 Konferencia Balatonalmádi, Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Domináns paradigmák Korlátozott hatás, befogadás vizsgálatok megjelenése

6 Hatás kutatás paradigmája Befogadás vizsgálatok Inger, stimulus, Kommunikációs Szöveg, képi narratíva kontextusáról tartalom (saját kontextusában) leválasztott szöveg, jel Kommunikációs folyamat Inger válasz, egyirányú (szöveg néző), küldő által irányított Szöveg néző interakció, szöveg befogadó közötti jelentés-alku Közönség Passzív, izolált Aktív, társas Kutatás módszertana Kísérlet, survey Kvalitatív kutatás A tévézés jellemzői A felnőtteknél kevesebb időt fordítanak tévézésre Jellemző a háttér-tévézés és a párhuzamos cselekvés A televízió folyamatosan jelen van, természetes közeg Kedveltek a kereskedelmi adók és a felnőtt műsorok Szülői kontroll gyakorlatilag nincs

7 A világ, ahogy mi látjuk, és ahogy a média láttatja A VILÁG A VILÁG A MÉDIÁBAN Technikai fejlődés Idill, harmónia Folyamatos rohanás, verseny Politika, verseny, harc Fogyasztás Fogyasztás Erőszak Erőszak Pénzközpontúság Pénzközpontúság Konformizmus Sztárok, szerepmodellek Média központúság - Következtetések VAN ALTERNATÍVA KOCKÁZATOK KEZELÉSE (PL. EGYES REKLÁMOK TILTÁSA) REFLEXIÓS KÉPESSÉGEK ERŐSÍTÉSE, MÉDIAOKTATÁS MŰSOROK ÉRTÉK ALTERNATÍVÁKKAL

8 Konferencia Balatonalmádi, Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok

9 Az új Alma Mater: Pozitív példák a médiaértés fejlesztéséről Szülők Média Iskola A médiaértéshez szükséges képességek fejlesztése

10 Konferencia Balatonalmádi, Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Biztonság egyre fontosabb téma Eszközellátottság 100%-hoz közeli Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok

11 Konferencia Balatonalmádi, Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Biztonság Okostelefonok Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok, közönségkutatás

12 EGYÜTT SZÜLŐK EGYEDÜL TARTALOM EGYÜTT/EGYEDÜL KORTÁRS KÖZÖSSÉGEK, ISKOLA

13 Összegzés#1 (ős)televízió Neotelevízió Ellentelevízió (Facebook)

14 Összegzés#2 Hatás Befogadás (inkább passzív) Használati stratégiák (inkább aktív)

15 2013

16

17 Tévénézés 2009-ben még éppen csak, de a tévénézés volt a favorit a fiatalok körében, 2011-ben már egyértelműen a netezésre fordítottak több időt és ez a tendencia tovább erősödött 2013-ra. Adatok forrása:

18

19 Kedvenc tévéadók - szegmentálva

20 Egyes csatornák hasznosságának és érdekességének megítélése TV2 és RTL Klub: Mindkét szempontból pozitívabb értékelést adtak az általános iskolások, mint a középiskolások. Továbbá minél alacsonyabban iskolázottak a szülők, illetve minél kisebb településen laknak a tinédzserek, annál hasznosabbnak és érdekesebbnek találják ezeket az adókat.

21

22 Az internetezés kezdete Hány évesen használtad először az internetet? említés, db említés, % említés, releváns % nem tudja, nem emlékszik Total Az általános iskolások 68%-a 10 éves kora előtt már internetezett, a középiskolásoknak viszont csak 23%-a.

23 Internetes tevékenységek szörfölés, szórakozás

24

25 Mobilkészülékek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját. Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják. Tíz készülékből hét okostelefon. Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is. A 8-14 év közötti gyerekek 59%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal, ez az arány változatlan 2008-hoz képest. Az idősebb, éves gyerekek körében a penetráció 75%-os, valamint az átlagosnál magasabb, 65%-os Budapesten. A készülékek 11%-a okostelefon, 20%-a egyszerű alaptelefon, amely nem képes multimédia tartalmak lejátszására vagy fényképezésre. (Forrás: Ipsos) Hány éves voltál, amikor megkaptad az első mobiltelefonodat? említés, db említés, % 3 8 0, , , ,1 Total Hányadik az a mobiltelefonod, amit most használsz? említés, db említés, % vagy több Total

26 74% mobiltelefonján keresztül (is) használja a közösségi oldalakat.

27 Élménytársadalom a Facebook-galaxisban

28 A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. Hamvas Béla: Patmosz

29 Facebook-használók Magyarországon A éves magyar Facebook-felhasználók 2/3-a mobileszközről (vagy mobileszközről is) szokta használni az oldalt.

30 A lájkolás inkább lányos dolog.

31 Lájkolás lányok: hírességek, márkák; fiúk: politikusok, pártok

32 Posztolás/követés

33 A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos, vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat. Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban mások követése. A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások élete, gondolatai, fotói iránt legalább hetente néhányszor nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.

34 Facebook sztárok és csodálóik A Facebook sztárok jellemzően offline és online is aktívak (nem csak a közösségi oldalakon). A Facebook sztárok példaképei gyakran médiaszereplők. A csodálók a hús-vér emberekre szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják követendő személynek ismerőseiket. A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása alatt állnak. A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja, hogy örökre külföldre költözzön.

35 A szép élet projektje a bizonytalanság és kiábrándulás problematikus következményeivel együtt olyan dinamikus motivációs együttessé áll össze, amelyből új kollektív struktúrák képződnek. Gerhard Schulze

36

37

38 Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat, annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán a tartalmak hitelességéről: (%) Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat: szinte sose hiszem el tanultak róla többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem szinte sose hiszem el nem tanultak róla többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem amit a szüleimtől hallok amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok amit a Wikipedián olvasok amit a közszolgálati televíziókban hallok (pl. Magyar Televízió, Magyar Rádió) amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl. mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió) amit a barátaimtól hallok amit a kereskedelmi rádiókban hallok amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2, RTL Klub) látok amit az interneten olvasok (látok, hallok) általában amit az ismerőseim megosztanak a Facebook-on (vagy más hasonló oldalakon) amit a reklámokban hallok

39 2013: Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat, amiket szinte mindig elhiszem többnyire elhiszem többnyire nem hiszem el szinte sose hiszem el amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok/amit a tanáraid mondanak *

40 Mennyire hiszi el azokat a híreket, információkat, amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraitól hall annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán az internetről és a médiáról általában? szinte sose hiszem el többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem tanultak róla nem tanultak róla Azok a diákok, akik tanultak már a médiáról és/vagy az internetről az iskolában jobban hisznek oktatóiknak, mint akik még nem tanultak ilyen témákról. Elgondolkodtató, hogy ennek mi az oka? Azért mert a tanárok ilyen dolgokat mondanak (pl. a valós életben is jól hasznosítható) hitelesebbé válnak, vagy mert azok a tanárok tanítanak ilyet, akik foglalkoznak a gyerekekkel, és ezáltal nekik jobban hisznek

41 Adatelemzés: Danó Györgyi