BARCS VÁROS VIDÉKFEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A PÁLYÁZATOK ÚTJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARCS VÁROS VIDÉKFEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A PÁLYÁZATOK ÚTJÁN"

Átírás

1 BARCS VÁROS VIDÉKFEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A PÁLYÁZATOK ÚTJÁN Berta Edit III. évfolyam, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális- és Vidékpolitika Tanszék Konzulens: Dr. Molnár Eszter, egyetemi tanársegéd Kaposvár 2008

2 ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarországon egyre nagyobb jelentőséggel bír a területfejlesztés, illetve a pályázatok megléte. A dolgozatban a Barcsi kistérség központjának, Barcsnak a vidékfejlesztési lehetőségeit vizsgálom. A téma feldolgozása során a szekunder kutatás mellett primer kutatást is végeztem, melynek módszerei közül a mélyinterjút, valamint a fókuszcsoportos megkérdezést választottam. A kutatás során az eredményeket összevetettem a barcsi önkormányzat és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott pályázatokkal, így egy átfogó képet kaptam, a város fejődésének megvalósulásáról, valamint a további fejlesztési lehetőségekről. 1. BEVEZETÉS A magyarországi települések fogalomrendszerében egyre nagyobb jelentőséggel bír a területfejlesztés illetve a pályázatok megléte. Fontos kiemelni, hogy egy adott hátrányos helyzetű település vagy esetleg kistérség előretörésének és fejlődésének legnagyobb előnye a pályázatok megléte, hiszen egy-egy település nagyon nehezen tud kilábalni adott helyzetéből, ha nincs meg számára a megfelelő támogatás. Különösen a statisztikai kistérségek vizsgálatára fektetnek nagy hangsúlyt, mert ezek a területi egységek jól elemezhetők, a problémák és a hozzá kapcsolódó megoldások könnyebben átláthatók, hiszen szinte azonosak egy-egy kistérségen belül. Témám választásánál meghatározó szerepe volt annak, hogy már gyerekkorom óta ebben a városban élek és napi szinten figyelemmel kísérhettem ezen település életét, fejlődését és esetleges hanyatlását. Fontos szempontnak tartottam a továbbtanulásom során, hogy mindenképpen olyan területen bővíthessem tudásomat, amely lehetőséget ad arra, hogy az elmaradott vidéki térségek helyzetén javíthassak. Ezért is jelentkeztem itt a Kaposvári Egyetemen a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakra. Feltett szándékom, hogy a későbbiekben megpróbálok a környéken elhelyezkedni és amennyire lehetőségem engedi a vidék fejlesztésével foglalkozni. Hiszen e települések helyzetét szinte magaménak érzem, érdekel sorsuk, előrejutásuk. Dolgozatom megírásával, kutatásaimmal, remélem, hogy segítséget nyújthatok a település fejlesztéséhez. Dolgozatom témáját Barcs város helyzetének ismertetésével kívánom részletesebben is bemutatni. A pályázatok meglétének segítségével történő fejlesztésekre fektetem a hangsúlyt, illetve a közel jövő terveinek bemutatására. Barcs város segítségével hívom fel a figyelmet arra, hogy mennyi lehetőség rejlik a vidékben, egy-egy kisebb kistérségben, amelyeket csak kellő figyelemmel és fejlesztéssel lehet észrevenni. Véleményem szerint a mai Magyarország igazgatási és gazdasági rendszerének hibája, ha nem fordítunk elég figyelmet a vidék nagy problémáira, hiszen ezen problémák megismerése sokszor egyben megoldást is kínál. Munkámban megvizsgálom azt, hogy milyen fejlesztésekkel, elképzelésekkel lehetne felvirágoztatni ezt a várost. Ehhez fontosnak tartom a térség helyzetének feltárását. A dolgozatom első felében az ide kapcsolódó fogalmakat, a kistérségek kialakulásának okát és jelenlegi helyzetét mutatom be. E mellet említést teszek a pályázatokról, illetve, hogy milyen típusú pályázatokra lehettet igényt benyújtani az elmúlt pár évben. Munkám további részében a Barcsi kistérségről tennék említést, mely bemutatásának segítségével rátérnék Barcs város fejlesztéseire, majd vizsgálatom eredményeit, az ezekből levont következtetéseimet illetve további lehetőségeket foglalnám össze. 1

3 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Kistérség fogalma, kialakulása Az évi a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló XXI. törvény meghatározása szerint a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége (Pálné, 2000). Bércesi Ferenc megfogalmazásában: a kistérségi szövetségek és társulások jelentős szerepet játszanak az egyes országok, sőt ország csoportok terület- és településfejlesztésében, a helyi társadalom aktivitásának fokozásában. A kistérségi szerveződések szerepe, jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a helyi társadalom bevonásával az országos és regionális feladatok, célok kistérségi, települési, lakóközösségi, családi adaptálását segítsék elő (Süli-Zakar 1994). Ez a megfogalmazás tartalmazza a kistérség létjogosultságának lényegét, szerepét az önkormányzati és az állami igazgatásban (Bércesi, 2002) ben az önkormányzati törvény életbe lépésével megszűnt a városkörnyéki igazgatási rendszer, létrejött a kétszintű közigazgatás. A rendszerváltás környékén a települési önállóság rendkívüli mértékben felértékelődött, emellett a megyék is sokat veszítettek súlyukból. A járás, városjárás kialakításának, visszaállításának gondolata nem vetődött fel, azonban egyes területeken fennmaradtak a kistérségi, korábban a járásra, városkörnyékre kialakított területi képződmények (igazságszolgáltatás, földhivatali szervezet). Az új közigazgatási törvény szerint a feladatok a településekre hárultak (Gulyás, 2008) január 1-jén került bevezetésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonzáskörzeti beosztása. 138 ún. statisztikai kistérséget alakítottak ki, azonban szervezet és szerveződés nem volt mögöttük. A helyben élőktől függetlenül, azok tudta és beleszólása nélkül alakították ki az adatszolgáltatás egyik egységeként ben módosították a rendszert, 150 kistérséget nevesítettek (Szörényiné, 2002). Ez a szám azonban 2003-ban 168- ra emelkedett január 1-je óta 174 területfejlesztési-statisztikai kistérséget tartanak számon. Ez az aprózódás az idő elteltével a jövőben sem áll meg, várhatóan a kistérségek száma továbbra is növekedni fog. A kistérségi rendszer szerepe lényegében viszont csak a 2004-es Európai Uniós csatlakozást követően erősödött igazán, ugyanis az Európai Unió közigazgatásában nem szerepel megye és főváros kapcsolata, hanem kistérségi rendszerekről és a fővárosról lehet beszélni. A kistérségi rendszert a kormányzat nagymértékben megváltoztatta azzal, hogy létrehozta a Kistérségi társulások rendszerét. A kistérségek új rendszerét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény tette közzé. A tényleges szétválásra január 1. napjával került sor (www.ksh.hu). 2.2.Barcsi kistérség rövid bemutatása A Barcsi kistérség 665,5 km 2 Somogy délnyugati részén, a Dráva mentén, 26 települést tömörítve helyezkedik el, amely a megye területének 11%-át teszi ki. A 26 település önkormányzatából nyolc önálló közigazgatási egység, a többi 6 körjegyzőséghez tartozik. A kistérségre jellemző az aprófalvas településszerkezet és az alacsony népsűrűség, mivel a községek túlnyomó részének lélekszáma nem éri el az 1000 főt sem. Az összlakosság száma növekvő tendenciát mutat, ám ez településenként igen eltérő; ugyanis a kisközösségek (első sorban zsáktelepülések) népessége csökken, s ezek fő demográfiai jellemzője az elöregedés. 2

4 A 26 település által alkotott kistérségnek Barcs a központja. A központ mellett a kistérség gazdaságilag fontosabb települései közé tartozik: Babócsa, Csokonyavisonta, Drávatamási, Vízvár, Lakócsa és Szulok. Továbbá szintén a kistérség részét képezi, de gazdaságilag nem jelentős településekhez tartozik Bélavár, Bolhó, Darány, Drávagárdony, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Lad, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás és Tótújfalu (Bunovácz, 2006). 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A téma részletes megismerése céljából az elemzést a marketingkutatás két nemzetközileg elismert módszerével a szekunder (másodlagos) és a primer (elsődleges) kutatási módszerrel végeztem A szekunder kutatás A szekunder kutatás a különféle hazai szakirodalmak megismerésére irányult. Mind a nyomtatott és mind az elektronikus adatbázisok jelentették a szükséges információforrásokat. A nyomtatott források a különböző szakkönyvek, szakfolyóiratok, statisztikai kiadványok, tanulmányok, egyéb tájékoztató kiadványok voltak. Elektronikus forrásként elsősorban az Internet adatbázisa szolgált A primer kutatás A primer adatok megszerzéséhez a kvalitatív (minőségi) kutatás módszerei közül az egyéni mélyinterjút, illetve a fókuszcsoportos interjút választottam. Ezek együttes alkalmazásával lehetett igazán eredményes és pontos munkát végezni szeptemberében mélyinterjút készítettem a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás vezetőjével, akinek elmondása alapján pontosabb képet kaptam a Barcsi kistérség helyzetéről és az ott folyó munkáról, a feladatok fontosságáról. Az egyszeri alkalommal készített interjú 70 perces volt, amelyről hangfelvétel nem készült. Az elhangzott vélemények, gondolatok amelyek elegendő információt, ismeretanyagot biztosítottak a vizsgált témát illetően írásban lettek rögzítve, majd később feldolgozásra és értékelésre kerültek. Az interjú mellett szeptemberében fókuszcsoportos megkérdezések is történtek Barcson. Célom volt, megismerni a lakosság egy részének személyes véleményét Barcs fejlesztésével kapcsolatosan. Így három, egyenként 6 fős, kor és nem szerint vegyes összetételű fókuszcsoportos vizsgálatot folytattam. A csoportokban mindegyik korosztályból (fiatalok, középkorúak és idősek) egy férfi és egy nő került kiválasztásra véletlenszerűen. Ezáltal több korosztály véleményét ismerhettem meg, arról, hogy mit gondolnak a városunk fejlesztéseiről, esetleg szükségesnek tartanák-e különböző változások, fejlesztések bevezetését Barcson, továbbá vizsgáltam, hogy Barcs bevonja-e a városi lakosságot a fejlesztési tervekbe. Ha igen, akkor hogyan és ha nem, akkor miért nem veszi be a lakosságot a tervek megismerésébe. 3

5 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. Barcs város bemutatása Barcs az ország délnyugati részén, a Dráva völgy geomorfológiai körzetében, a 6-os és 68-as főközlekedési utak kereszteződésében fekszik. Délnyugatról a Dráva folyó övezi, mely határfolyó is egyben. A település Pécstől és Kaposvártól 70, Budapesttől 260 km-re helyezkedik el. Barcs 1969 óta határátkelőhely Horvátország felé. A város a Pécsnagykanizsai vasútvonalon és a már említett főközlekedési utakon közelíthető meg. Az as évek elején megkezdődött az iparosodás, ehhez az infrastruktúra fejlettsége és az intézményhálózat kiépítettsége is szerencsésen társult, így január 1-jén Barcs város lett. Az 1990-es évekig a város fejlődése törésmentes volt. Teljes volt a foglalkoztatottság, mind az ipar, mind a mezőgazdaság jól prosperált (Bunovácz, 2006). Barcs egy aprófalvas, döntően mezőgazdasági jellegű térség igazgatási, szolgáltatási, oktatási, művelődési, egészségügyi kistérség központja (Bunovácz, 2006). A város lakosságának összlétszáma 2003-ban fő volt. A népesség összetételében némi változás történt. Emelkedést mutat a cigány etnikum lélekszáma (jelenleg 12 %). A német és horvát kisebbség száma továbbra is csupán ezrelékben mérhető. Foglalkoztatottság terén mintegy 4500 főre tehető az aktív korosztályhoz tartozók aránya. A lakosságon belül a foglalkoztatási típusokat tekintve az önkormányzati intézményhálózatban (oktatás, művelődés, szociális ellátás, egészségügy) a legmagasabb a foglalkoztatás, emellett a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban alkalmazzák a legtöbb munkavállalót. A településen a munkanélküliségi ráta 16,7 %-os (Bunovácz, 2006). Barcs városa igen kiterjedt intézményhálózatot tart fenn: 7 óvoda, 2 általános iskola, 1 gyógypedagógiai központ, zeneiskola, művelődési központ, művészeti iskola, múzeum, könyvtár, szociális központ, szociális foglalkoztató, a városgazdálkodást végző szervezet, járó beteg ellátó intézmény, polgármesteri hivatal működik a település fenntartásában. E mellett a Somogy Megyei Közgyűlés által fenntartott középiskolával és egészségügyi gyermekotthonnal, valamint rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, munkaügyi központtal, 3 pénzintézettel, határőrséggel, vám-és földhivatallal, ÁNTSZ helyi intézetével rendelkezik (Bunovácz, 2006). A városban 4357 lakás található, 20 %-uk társas, illetve emeletes házban van, többségük összkomfortos, jó állapotú. Jelentős állami támogatással megvalósult 88 önkormányzati bérlakás építése, mely tulajdonképpen megoldotta Barcson a lakásgondokat. A közüzemi vízhálózatba a lakások 95 %-a van bekötve. A 2003 júliusában átadott regionális szennyvízhálózatnak és szennyvíztisztító-műnek köszönhetően a csatornázottság 100 %-os. A gázhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma A város 67 km hosszú úthálózatának 90 %- a burkolt ben kerültek átadásra a 6 és 68-as sz. főközlekedési utak Barcsot elkerülő és az országhatárra levezető szakaszai, így a teherforgalom kikerüli a várost. A 4000 vonalas digitális központnak köszönhetően a telefonellátottság jó, teljes körűen kiépített a kábeltelevízió hálózat is (Bunovácz, 2006). 4

6 4.2. Barcs város vidékfejlesztésének megvalósulása Mint már szó volt róla a határ meghatározó a város életében. Közúti határátkelőnk fejlesztése befejeződött és az Európai Uniós előírásoknak teljes mértékben megfelelő átkelőhely alakult ki. Az így kialakított határ átkelő hellyel biztosabbá válhat, hogy a jövőben megnövekvő határforgalom mind személyeket, mind áruforgalmat tekintve nagyobb vonzáskörzetet eredményezhet. Az 1990-es években a jugoszláv polgárháború befejeződése után a barcsi kereskedelem ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A rohamosan erősödő horvát bevásárló turizmus sok családnak biztosított megélhetést és hozzájárult a jelenlegi városközpont kialakításához. Ezekben az időkben a barcsi kiskereskedelem kb %-át a horvátoknak értékesített. Sajnos ez az 1990-es évek végére a bevásárló turisták száma fokozatosan csökkent, ma egy lényegesen alacsonyabb szinten stagnál. Következtetésképpen sok üzlet volt kénytelen bezárni, abbahagyni tevékenységét, így növelve ezzel az amúgy is magas munkanélküliséget. Továbbra is következetesen kell az önkormányzatnak dolgozni azért, hogy olyan ipari befektetők számára tegye vonzóvá a várost, akik a jelenlegi munkaerő-szerkezetet megközelítő munkaerőigénnyel rendelkeznek. Ebben, a térségnek további kormányzati segítségre van szüksége (Feigli, 2008). A barcsi önkormányzat a település és a kistérség népesség megtartó erejének biztosítása érdekében jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban. A bevásárló turizmus visszaesése miatt a város vezetése a több lábon állás politikájára építve az ipart, a szolgáltatást és az idegenforgalmat kívánja fejleszteni. Önkormányzat fejlesztési feladatait alapvetően meghatározza a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, új nevén Új Magyarország Fejlesztési Terv, és a hozzá kapcsolódó Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program. A Régió által alkotott Operatív Program összhangban van a Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által évben elfogadott a Dél Dunántúli régió stratégiai célrendszere című tanulmánnyal és az Új Magyarország Fejlesztési Terv 4. fejlesztési tengely Területfejlesztés céljaival (Feigli, 2008). E két dokumentáció figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra azok a fejlesztési célok, melyek a város fejlődési irányvonalát meghatározzák a évek közötti időszakban. Barcs város önkormányzata tervek szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a Dráva értékeire és az élénkülő turizmus fellendülésére alapozva, jelentős beruházásokat kíván megvalósítani a évek közötti tervezési időszakokban. Ennek keretében a térség olyan komplex fejlődésen mehet keresztül, ami az egészségügytől, a foglalkoztatásig és az oktatáson keresztül a város rehabilitációig terjed, és a fejlesztések hatásaként egy élhetőbb, fenntarthatóbb város és kistérség alakulhat ki (Feigli, 2008). A fejlesztések megvalósulása a különféle Európai Uniós pályázatok maximális kihasználtsága nélkül nem képzelhető el. Az 1. ábra mutatja, hogy mennyire fontos szempont egy kistérség fejlődését tekintve az Európai Uniós támogatások megléte. Az ábrán jól látható, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása előtt elég elenyésző volt a támogatások mértéke. Azonban a 2004-es csatlakozást követően nagymértékű anyagi forrás növekedése figyelhető meg. Meg kell említeni, hogy Magyarország a 2003-as évben viszonylag magas támogatást nyújtott önerőből a kistérségeknek. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a csatlakozást megelőző években szükség volt a magas összegű támogatásokra, mivel az Európai Uniós csatalakozáshoz Magyarországnak bizonyos előírásoknak meg kellett felelnie. Ilyen például a határátkelőhelyek átépítése vagy a közintézmények akadálymentesítése. 5

7 m Ft Hazai Uniós év Forrás: Területpolitikai Kormányzati Hivatal, 2008 (www. tkh.gov.hu) 1. ábra: A hazai és az uniós támogatások a Barcsi kistérségben között Talán emiatt láthatunk a 2004-es évben egy megtorpanást, ami azonban már a csatlakozás után rohamos növekedésnek indul. Itt fontos megjegyezni, hogy az ország egyik jó döntése az volt, hogy tagja lett az Európai Uniónak, hiszen nem csak régiós fejlesztéseket vélünk felfedezni, hanem település szintű rekonstrukciókat. Tekintsük át elsőként a már megvalósult pályázatokat három szempont szerint, amelyek: város rehabilitáció, oktatás és turizmusfejlesztés Város rehabilitációs pályázatok A város rehabilitációs pályázatok célja Barcs esetében a település arculatának javítása, a lakosság életterének vonzóbbá tétele. Barcson és környékén a következő sikeres város rehabilitációt szolgáló tervek valósultak meg: a 6-os és 68-as főközlekedési utak várost elkerülő és határra levezető szakaszai. (állami beruházás) 88 db. önkormányzati bérlakás építése (értéke 780 m Ft) határátkelőhely, kamionterminál átépítése (VPOP beruházása 1 milliárd Ft) Barcs szíve újra dobogjon az idegenforgalom vonzerejének növelése, a funkcióját vesztett városrészek megújítása, a lakosság és a vállalkozások számára vonzó településrész kialakítása (értéke 550 m Ft) Móricz Zsigmond Művelődési Központ És Művészeti Iskola, színház és mozi terem felújítása ROP keretében (értéke 5,5 m Ft) játszóterek kialakítása Barcs város közterületein (értéke 5,2 m Ft) önkormányzati utak, járdák felújítása (értéke 12,3 m Ft) 6

8 Közoktatással kapcsolatos pályázatok A különféle közoktatási pályázatok segítségével Barcsnak lehetősége nyílt az oktatási intézmények korszerűbbé tételére. E célból a város az elmúlt években a következő pályázatokat valósíthatta meg: Dráva Völgye Középiskola és Kollégium épületeinek rekonstrukciója, (értéke m Ft) Deák Ferenc Általános Iskola felújítása (értéke 3,5 m Ft) Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium konyhájának rekonstrukciója (értéke 27 m Ft) Turizmus érdekében történő beruházások A város turisztikailag kedvező fekvésű, de a turisták számának alakulása a vártnál elmarad. Így Barcsnak szüksége volt olyan turisztikai beruházások megvalósítására, amelyek által mind a város, mind a térség további fejlődése biztosított. Az elmúlt években a következő fejlesztéseket hajtották végre: Gyógyfürdő és Rekreációs Központ építése (értéke m Ft) Dráva Projekt turisztikai fejlesztés Baranya és Somogy megye összefogásával a Duna-Dráva Nemzeti Park által nyújtott szolgáltatás fejlesztése illetve a drávai térségekre kiterjedően: gyalogos híd építése, a Dráva szabad strand létesítése, bicikliút kialakítása (értéke 150 m Ft) Dráva hajókikötő és sétány létrehozása (PHARE program keretében megvalósult beruházás) Természetesen a felsoroltakon kívül további fejlesztési elképzelések várhatóak, melyek javíthatják Barcs lakosságának életét és szolgálják annak fejlődését, mind turisztikai, oktatási, egészségügyi, illetve város rehabilitációs szempontok alapján A programcsomag keretében tervezett fejlesztések A jövőbeni fejlesztések megvalósíthatósága érdekében a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program és egyéb operatív program keretében a barcsi önkormányzat kidolgozta pályázatait, melyek egy része már elfogadásra került, illetve a szakmai bírálatok és értékelések folyamatban vannak (Feigli, 2008). Hotel Laguna Dráva Wellness Központ (értéke m Ft). A város talált befektetőt a Wellness központ megépítéséhez, amely mintegy 150 főt tudna foglalkoztatni. Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson még további kormányzati segítségre is szükség lenne. Ez hosszú távon szolgálná a barcsi lakosság és az ide látogató vendégek pihenési igényeit. Strandszálló és Boróka Kemping építése (értéke 467 m Ft). Az építés célját egy olyan háromcsillagos panzió és négycsillagos kemping alkotta turisztikai szálláscentrum képezi, amely elsősorban a barcsi gyógyvízhez kapcsolódó vendégforgalomhoz biztosítja a szükséges, jelenleg Barcson nem meglévő szintű szálláshelyeket és szolgáltatásokat. A fókuszcsoportos vizsgálat is arra mutatott rá, hogy a lakosság is támogatja ennek a fejlesztésnek az elképzelését. 7

9 Gyógyfürdő és Rekreációs Központ fejlesztése (értéke 125 m Ft). Erre a fejlesztésre barcsi és Barcs környéki lakosok többsége már régóta várt. A jelenlegi üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a közelmúltban megvalósult Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ gyógyászati szolgáltatásait (hidromasszázs, szénsavkád) bővíteni kell, valamint a fürdő gyógyvizes medencéinek felületét növelni szükséges. Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központ fejlesztése (értéke 631 m Ft). Mivel a városvezetés és a lakosság részéről is igény mutatkozik a korszerűbb egészségügyi ellátásra amelyet a primer kutatások is megerősítettek, ezért a rekreációs szolgáltatásokkal összefüggésben Barcs város tervezi az egészségügyi ellátás színfonalának javítását. Ennek érdekében fejlesztik a meglévő Járóbeteg-ellátó Intézményt, melyben helyet kapnak szakellátások mellett egy napos sebészeti szolgáltatások is. Művészeti, Kulturális, Turisztikai és Közösségi Központ (értéke 888 m Ft). A barcsi önkormányzat fontosnak tartja a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ további fejlesztését. A ház tevékenységét szeretnék bekapcsolni az idegenforgalomba is, ebből adódóan az intézmény bővítését úgy kívánják megvalósítani, hogy az Pécs Európa Kulturális Fővárosa programjaihoz kapcsolódjon. Így Művészeti, Kulturális és Turisztikai Közösségi Központot hoznának létre. Nyugati Városrész Rehabilitációja (értéke 434 m Ft). Ezzel a beruházással a lakosság, az idelátogató vendégek és diákság számára szeretnének élhetőbb lakókörnyezetet biztosítani. A közelmúltban felújított és átépített Dráva Völgye Középiskolához kapcsolódó egységes intézményi terület kialakítását tervezik megvalósítani. A városrész rehabilitációit vizsgálva a fókuszcsoport fiatal résztvevőinek elmondása szerint ez a beruházás a diákok számára teremthet vonzóbb életteret. Városközpont rehabilitációja (értéke 495 m Ft). Köztársaság utca Hősök tere rekonstrukciója. Barcs központjában elhelyezkedő bevásárlóközpont, Sétáló utca és Hősök tere rehabilitációja. Dráva komplex kistérségi fejlesztés (értéke 400 m Ft). A Dráva mentén vízitúra útvonalak területén a hiányzó fogadóhelyek kiépítése, Barcsi kikötő és sétány továbbfejlesztése valamint a Dráva part bekötése a város életébe. A primer kutatás során megkérdezettek kiemelték, hogy szükséges a város összeköttetése a Dráva parttal, ahol különféle turisztikai fejlesztéseket lehetne megvalósítani. Dráva Oktatási Központ (értéke 400 m Ft). Széchenyi utca 9. alatti épületben egy fenntartható fejlődés és oktatási központ kialakítása. A Barcsi Nevelési Intézmények (BNI) fejlesztése, amely a Deák Ferenc és Arany János Ált. Isk., a Széchényi Ferenc és az Ipari és Kereskedelmi Szakközép Iskolát foglalja magába. Ezt a beruházást fókuszcsoportos megkérdezés alkalmával kiemelten szükségesnek tartották a megkérdezettek, mivel az iskolák épületeinek nagyobb része már több évtizede épült és a rekonstrukció mellett előnyben részesítenék ezen épületrészek egyesítését. 8

10 4.3. Barcs SWOT-analízise A kutatásaim során elkészítettem a város SWOT-analízisét, amely során vizsgáltam a település erősségeit, gyengeségeit, emellett kitértem a különféle fejlesztési lehetőségekre és néhány főbb veszélyforrásra is. Barcs SWOT-analízise 1. táblázat Erősségek Horvát határ közelsége (határátkelőhely) Termálfürdő megléte Természeti környezet kedvező adottságai Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva folyó turisztikai előnyei Ipari Park Barcsi város vállalkozói övezete Lehetőségek A turizmus növelése, fejlesztése A Rekreációs Termálközpont tovább építése Közmunka programok bevezetése Munkaerő állomány átképzése Úthálózat rehabilitáció folytatása Szálláshelyek építése Kulturális központ létesítése Külföldi tőke beáramlása Pályázati lehetőségek széles körű kihasználása Gyengeségek Magas számú munkanélküliség A munkanélküliek alacsony képzettsége A vállalkozói cégek hiánya Az úthálózat rossz állapota A főútvonalak kihasználatlansága Az önkormányzat tőkeerejének hiánya Külföldi befektetők hiánya A környék aprófalvas település szerkezete Veszélyek Bezártság, elszigeteltség a fejletlen úthálózat miatt Álláskeresők arányának növekedése Elvándorlás a munkahelyek és a megélhetés hiányában Demográfiai visszaesés, csökkenés Kedvezőtlen törvényhozás Barcs a horvát határ közelségét jól kihasználta az 1990-es jugoszláv polgárháború befejeztével, hiszen a nagy arányú bevásárló turizmusnak köszönhetően több embernek nyújtott munkalehetőséget. Azonban ez a tendencia az 1990-es évek végére rohamos csökkenést mutatott, ami megnehezítette a kiskereskedelemben dolgozók életét. Erre azonban a megoldást az jelenthetné, ha a város a határközelség előnyét a turizmus fejlesztésével használná ki. Ennek egyik lehetősége a 2006-ban átadott Barcsi Rekreációs és Termálközpont, ami a városba és környékére csalogatja a külföldi turistákat is. A természeti környezet adottságai ezen térségben kedvezőek, hiszen a Dráva folyó előnyein kívül megemlítendő a tiszta levegő, a csendes környezet, híres vadállomány és az erdők megléte. Ezek a feltételek egyaránt jó pihenési lehetőséget és kikapcsolódást kínálnak a turistáknak és a vadászatot kedvelőknek. A Dráva, mint az ország legtisztább és természeti értékeit megőrző folyó már ma is népszerű a turisták körében. A négy évvel ezelőtt átadott drávai hajókikötő szép és kulturált infrastrukturális feltételeket biztosít a hajózás számára. Ezen kívül nagyszerű lehetőség a kajak illetve kenu sportot kedvelőknek. Mivel a térség nagy része a Duna- Dráva Nemzeti Park területére esik, a minőségi turizmus kereteit a nemzeti park biztosítja. Azonban a térség hiába fekszik kiváló helyen, ha nincsenek megfelelő infrastrukturális tényezők. A legnagyobb gondot e téren az úthálózat fejletlensége jelenti, amely többek közt a 9

11 külföldi tőke a beáramlásának is gátat szab. Hiába a 6-os és 68-as számú főútvonalak megléte, ez csak csekély külföldi teherforgalmat eredményez. Továbbá nehezíti a város helyzetét az is, hogy a megyei átlag felett van az álláskeresők száma. Mindez visszavezethető arra, hogy nincsenek megfelelő számú munkahelyek, amely a külföldi tőke beáramlását is korlátozza. Fontos azonban itt megjegyezni, hogy a külföldi befektetők hiányának oka a munkavállalók alacsony képzettsége miatt is fennáll. Az úthálózat elmaradottsága és rossz minősége végett félő, hogy a térség elszigeteltsége tovább erősödik a fővárostól és a megyeszékhelyektől. Meglévő veszélyforrás a falvak elnéptelenedése, elöregedése, hiszen a munkahelyek hiánya miatt nem csak a pályakezdők, hanem előfordul, hogy az eddig itt élők is elvándorolnak a jobb megélhetés reményében. A helyzet javításának lehetőségeként szerepel többek közt a turizmus további fellendülésének elősegítése céljából szálláshelyek építése pl. Hotel Laguna Dráva Wellness Szálló és Boróka Kemping létrehozása. Ezen kívül a Barcsi Rekreációs termálközpont további fejlesztése, gondolok itt a gyógyászati lehetőségek bővítésére és a gyógyvizes medencék felületének növelésére. Továbbá munkahelyteremtés céljából megemlíteném a közmunka program pályázatokat, melyeket a Barcsi kistérség vezetősége kezel. Ezen pályázatok megnyerése számos településen adott munkát, akár idény jellegűen is az álláskeresőknek. Munkanélküliek helyzetének javítása érdekében célszerű lenne energiát és anyagi juttatást szánni az álláskeresők esetleges átképzésére, továbbképzésére, amely lehetővé teszi szélesebb körben a munkavállalás lehetőségét, esetleg külföldi befektetők beáramlását a szakképzett munkaerő megléte miatt. Azonban mindennek legfontosabb szempontja a már meglévő úthálózat tovább fejlesztése, amely lehetőséget ad a térség könnyebb és jobb megközelítésére és nem rekeszti el a nagyobb központú városoktól és a fővárostól. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Interjúm során kiderült, hogy a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott pályázatokból bátran állíthatom, hogy 90%-ban megvalósultak, mind Barcs, mind a kistérség területén. Ez egy nagyon jó arány, ami arra enged következtetni, hogy a térség fejlődőképes és lehetőségekkel teli. A város több lábon álló politikájára építve elmondható, hogy nem csak a város arculatának, hanem új munkahelyteremtésnek is eleget tennének azzal, ha törekednének arra, hogy az elképzeléseiket megvalósítsák. A település természeti környezete országos viszonylatban is kiemelkedően értékes. A Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet és a Dráva folyó jelenti az egyik kiemelt pontját az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Parknak. A Dráva-mente Magyarország egyik legérintetlenebb térsége, melyet a Dráva folyó határoz meg. Élővilága a legmagasabb fokú védelmet élvezi: nemzeti park. A város vezetése épp ezen értékekre építve kívánja az idegenforgalmat fellendíteni (Bunovácz, 2006). A közelmúltban megvalósult Barcsi Rekreációs és Termálközpont építése, mely egyben a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye (Bunovácz, 2006). Ezáltal új munkahelyeket teremtett, emellett a magas számú érdeklődés következtében igény lenne arra, hogy a központot tovább fejlesszék, mert nem csak Barcsnak, hanem az egész országnak szüksége van arra, hogy a gyógyvíz adta lehetőségeket kihasználja. 10

12 A térség világviszonylatban is kiváló minőségű vadállománnyal rendelkezik, a vadászok számára jól felszerelt vendégházak állnak rendelkezésre. A régióban virágzik a falusi és lovas turizmus (Bunovácz, 2006). Fontos megemlíteni, hogy nagy szükség van a térségben a vállalkozói szféra kialakítására, amihez azonban a már meglévő munkaerő állomány továbbképzésére lenne szükség, ami hozzásegítené őket a megfelelő munkahely megtalálásához. A felsorolt fejlesztési programok mellett nem szabad elfelejtenünk a közúti infrastruktúra fejlesztését is. A környező települések vezetőinek egyetértésével elhanyagolhatatlan feladat, hogy a térséget megközelítő 6-os számú út gyorsforgalmi úttá váljon a határátkelőig. Mivel ezen projektek Barcs Önkormányzatát és a magánbefektetők erejét meghaladják, így szükségessé válik a Kormányzat és a pályázatok kihasználása. Hiszen ezen fejlesztések mind a lakosság, mind az ifjúság számára a jövőépítés szempontjából, és a város megtartó erejének biztosításához, olyan kiemelt feladatok, melyek a térség fejlődésére jelentős kihatással vannak. Ezeknek a terveknek a megvalósulásával valóban elmondhatnánk, hogy a térségnek sikerült kitörni hátrányos helyzetéből és egy dinamikus az Európai Unió elvárásaihoz méltó fejlődés útjára léphet. IRODALOMJEGYZÉK (1) Bércesi F.: A kistérség helye és szerepe a közigazgatás rendszerében. In: Magyar Közigazgatás, 526 (2002) (2) Bunovácz D.: Barcsi Kistérség In: Somogy Megye Kézikönyve. CEBA, Budapest, 2006, (3) Feigli F.: Barcs Város Bemutatása. Barcs, 1-9 (2008) (4) Gulyás Sz.: Oktatás és turizmus fejlesztési lehetőségei a Kaposvölgye fontosabb településein, Diplomadolgozat. Kaposvári Egyetem, 10 (2008) (5) Központi Statisztikai Hivatal (2003): (6) Pálné Kovács I.: Térszervezési stratégiák Magyarországon In: Területfejlesztés és közigazgatásszervezés. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 32 (2000) (7) Süli-Zakar I.: Kistérségek és régiók. In: Európába megy a megye. Baranya Megye Önkormányzata, Pécs, 61 (1994) (8) Szörényiné Kukorelli I.: A kistérségi szint megjelenése a terület- és foglalkoztatás politikában. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, (2002) (9) Területpolitikai Kormányzati Hivatal (2008): HPSESSID=f99108fc04e0c614e6cf3bf283687a93 11

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Mintavizsgasor megoldása

Mintavizsgasor megoldása Projektötlet adatlap: 1. A projektötletet kidolgozó neve Manó Óvoda A tervezett projekt bemutatása 1. A projekt megnevezése Játszótér építése az óvoda udvarán 2. A projekt megvalósulási helye (település/kistérség/régió)

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzat 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel: (22) 580-506; fax: (22) 580-509

Pátka Község Önkormányzat 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel: (22) 580-506; fax: (22) 580-509 Pátka Község Önkormányzat 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel: (22) 580-506; fax: (22) 580-509 1 Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (VII.6.) rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Határidő: folyamatos Felelős: Balogh Ferenc polgármester

Határidő: folyamatos Felelős: Balogh Ferenc polgármester Gosztola Község Önkormányzata képviselő-testületének 19/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Gosztola Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben