KOMÓCSIN MIHÁLY GÉPIPARI ANYAGISMERET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMÓCSIN MIHÁLY GÉPIPARI ANYAGISMERET"

Átírás

1 KOMÓCSIN MIHÁLY GÉPIPARI ANYAGISMERET Miskolc 2001

2 Lektorálta: Dr. Káldor Mihály egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora Dr. Komócsin Mihály, 1995, 2001 Grafikai munkák: Komócsin Péter Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás, elektronikus médiumban való feldolgozás és közlés jogát is a könyv egészére vagy annak egyes részeire. ETO : /9, ISBN : Első kiadás, 1995 Második kiadás, 1997 Harmadik, átdolgozott kiadás, 2001 Kiadja a COKOM Kft., Miskolc Nyomás és kötés: OFFICINA Press Kft., Szeged Felelős vezető: Dr. Kékes Tiborné Formátum: B5 Ívterjedelme: 25,5 (B5)

3 Előszó TARTALOM Bevezetés 0. Az ipari anyagok szerkezete és tulajdonságai 0.1 Az anyagok mikroszerkezete A mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata Fémek előállítása 1.1 Ásvány-előkésztés Ércdúsítás Ércdúsítás fizikai eljárásai Ércdúsítás kémiai eljárásai Ércdarabosítás Fémkinyerés A fémkinyerés elektrometallurgiai módszerei Alumíniumkohászat Fémek kinyerése pirometallurgiai módszerei A nyersréz előállítása kéneskőből A nyersvasgyártás Fémek tisztítása és ötvözése 2.1 Konverteres acélgyártás Elektroacélgyártás Kemencén kívüli finomító eljárások Az acél ötvözése és a gáztartalom csökkentése kicsapatással Az acél kezelése szilárd anyag injektálásával Az acél tisztítása szintetikus salakkal Az acél vákuumozása Az acél kezelése gázátfúvatással Nagytisztaságú fémek előállítása Finomítás elektrolízissel A zónás átolvasztás 77 V

4 3. A fémek és ötvözeteik kristályosítása 3.1 A kristályosodás A hőmérséklet-különbség irányította kristályosodás A koncentráció-különbség irányította kristályosodás Az eutektikum kristályosodása Kristályosító eljárások 89 4 Fémek és ötvözeteik Tuskóöntés Folyamatos öntés és kristályosítás Öntvehengerlés Egyfázisú fémes anyagok A színfémek tulajdonságai A színfémek tulajdonságainak módosítása Szilárdoldatok A szubsztitúciós szilárdoldatok Az intersztíciós szilárdoldatok Többfázisú fémes anyagok A fázisok minőségének és mennyiségének változtatása ötvözéssel Szerkezeti acélok Öntöttvasak A fázisok alakjának változtatása Temperöntvények Nemesíthető acélok Bénites szerkezetű acélok Alakadó technológiákhoz kifejlesztett acélok Szerszámacélok Kiválásosan keményedő alumínium- és rézötvözetek Kérgesített anyagok Felületi edzés Felületötvöző hőkezelés Cementálás, betétedzés Nitridálás, karbonitridálás Boridálás 234 VI

5 5 Kerámiák 5.1 Egyatomos kerámiák Oxidmentes vegyületkerámiák Keményfémek, cermetek, keramikus lapkák Kerámia-bevonatok Oxidkerámiák Polimerek Üvegek Kristályos oxidkerámiák Kristályos hidrátok Műanyagok előállítása Polimerek szerkezete Műanyagok szerkezete Műanyagok és tulajdonságaik Hőre lágyuló műanyagok ( termoplasztok ) Hőre keményedő műanyagok ( duroplasztok ) Műkaucsukok ( elasztomerek ) Társított szerkezeti anyagok 7.1 Szemcsés adalékú társított anyagok Szálerősítésű társított anyagok Rétegelt társított anyagok Bevont anyagok Anyagok károsodása, anyagkiválasztás 8.1 Anyagok igénybevétele és károsodása Anyagok igénybevétele Anyagok károsodása Törés Leromlás Kopás Korrózió Anyagkiválasztás Az anyagkiválasztás műszaki szempontjai 294 VII

6 8.2.2 Az anyagkiválasztás gazdasági szempontjai Példák az anyagkiválasztásra 298 BÖHLER acélok 300 Melléklet 303 Irodalom 313 Fogalmak 315 Tárgymutató 325 Szabványmutató 354 Anyagmutató 355 Szabványjegyzék 361 Kérdések és feladatok 367 VIII

7 ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ Világunk, az anyagok világa határtalanul gazdag, változatos és sokrétű. Ez a sokszínű világ - amely körülvesz bennünket és amelynek egyben részei is vagyunk -, átfogja az atmoszféra egyszerű atomjaitól a rendkívül összetett szerkezetű élő, szerves molekulákig az anyagok fajtáinak millióit. Látszólag az anyagoknak ez a rendkívüli változatossága fel sem fogható az emberi elme számára. Ma talán még így is van. Az anyagok szerkezetéről, tulajdonságairól egyre több ismeretre teszünk szert, ezért már napjainkban is mód nyílik arra, hogy mikró- és makroszkopikus szerkezetük ismeretében legfontosabb tulajdonságaikat meg lehessen határozni olyan anyagok esetében is, amelyeket még elő sem állítottak. Többszázezer év választja el az egyszerű kőszerszámot pattintó előembert napjaink, óriásmulekula-láncait tervező kutatóitól, de mégis ugyanaz a szándék köti őket össze: uralom az anyag felett. Alapvető különbség közöttük csupán az, hogy az előember csak használta azt, napjaink embere viszont meg is akarja ismerni és a közöttük lévő törvényszerűségeket szeretné meg is érteni. A mérnökök munkájuk eredményét az anyagok egy viszonylag szűk körében álmodják és valósítják meg. Ez a viszonylag szűk kör így is több ezer féle anyagot jelent. Meglehetősen reménytelen vállalkozás az ipari anyagoknak akár csak a legfontosabb tulajdonságait is észben tartani. Az ipari anyagok széles választékában az eligazodást azok az alapvető törvényszerűségek ismerete jelentheti, amelyek kapcsolatot teremtenek az anyag vegyi összetétele, szerkezete és tulajdonságai között. A mérnöki munkában nap, mint nap ki kell választani a gyártmányhoz leginkább megfelelő anyagokat, vagy előírt anyag-minőségekből el kell készíteni egy terméket. Ezek a napi feladatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha a mérnök ismeri a tervezett, ill. felhasznált anyagok tulajdonságait, ezek módosításának lehetőségeit és viselkedésüket a gyártás során. A könyv terjedelmi-, és a szerző ismereteinek korlátai miatt nem vállalkozhat arra, hogy a műszaki feladatok megoldása során felvetődő minden kérdésre megoldási sémát adjon. Az azonban célja, hogy az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat, vagyis fémfizikai és fémtani ismeretek alapján ismertesse a gépészeti gyakorlatban leginkább használatos anyagok körét azoknak a mérnököknek, ill. egyetemi-, főiskolai hallgatóknak, akik nem a szűken értelmezett anyagtudományi területen dolgoznak, ill. tanulnak. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a tisztelt Olvasó számára a könyv a gyakorlati feladatok megoldásához a legközvetlenebb segítséget nyújthassa, a fémfizikai és fémtani ismeretek csak az éppen szükséges mértékűek. Ez a megközelítés természetesen nem jelenthet igénytelenséget. Ezt elkerülendő a könyv végén található irodalomjegyzék, amely a további, elmélyült tanulmányozásra szolgáló, egy-egy szakterület alapvető szakirodalmát foglalja össze. A könyv még a szerkezeti anyagok köréből is válogatásra kényszerül, s mint minden válogatás, természetesen ez sem mentes a szubjektivizmustól. A válogatás minden bizonnyal tükrözi a gépészmérnök szerző szakmai tevékenységi körét. A könyv korlátai és fejlesztésének szükségessége nyilvánvalóak, amiben közrejátszott a rendelkezésre álló szűk idő is. E kényszerítő ok miatt kellett befejezni a kézirat összeállítását, nem pedig azért, mert minden lényeges kérdés teljes mélységű kidolgozásra került, mégkevésbé azért, mert a könyv elérte a tartalmi tökéletességet és tovább már nem csiszolható a tartalma, formája és nyelvezete. IX

8 Remélhetőleg a könyv hasznos segítséget jelent az egyetemi oktatásban is azon gépészmérnök hallgatóknak, akik a könyvével azonos tartalmú tantárgyat tanulnak. Figyelemmel arra, hogy a könyv tankönyvül is szolgál, stílusában a közérthetőségre, a könnyű tanulhatóságra is igyekszik hangsúlyt fektetni. Ez szükségszerű egyszerűsíté-sekhez vezet, ami remélhetőleg nem jelent egyben pongyolaságot is. Az anyagok tárgyalási sorrendje, amely az egyszerűbbtől az összetettebb anyagok irányában halad, ezért gyakran nem a célszerűséget, hanem az ésszerűséget követi. Köszönettel tartozom egyetemi- és tanszéki kollégáimnak, akik feladataim egy részének átvállalásával megteremtették a könyv megírásának lehetőségét. Külön is szeretném megköszönni tanártársamnak, dr. Lizák Józsefnek a támogatását, aki a kézirat első olvasójaként tapasztalatával és széleskörű ismereteivel segítette a könyv megszületését. Hálás köszönettel tartozom dr. Káldor Mihály professzor úrnak, a műszaki tudomány doktorának lelkiismeretes lektori munkájáért és a könyv szakmai színvonalát javító tanácsaiért. Végül, de nem utolsó sorban azoknak a cégeknek mondok köszönetet, mint a Borsodi Ércelőkészítő Mű. Rt.-nek, a BŐHLER Kereskedelmi Kft-nek, a LINDE GÁZ Magyarország Rt.-nek, a MOL Rt.-nek, TÜV Rheinland EUROQUA Kft.-nek, a TÜV Rheinland Hungária-nak, akik hirdetéseikkel is támogatták a könyv megjelenését. Miskolc, július ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ A könyv valamennyi példánya még a kiadás évében elfogyott. Talán lehet ezt a tényt úgy értelmezni, hogy a könyvet nemcsak az egyetemi- és főiskolai hallgatók, hanem az iparban dolgozó szakemberek is érdeklődéssel fogadták. Ezért örömmel készítettem elő egy új, nagyobb példányszámú, igényesebb kivitelű kiadást. Az új kiadás nemcsak néhány javítást és a szabvány változás miatti módosítást, hanem a tanulást segítő kérdésgyűjteményt is tartalmaz. Ezt a bővítést a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatása tette lehetővé. Bízom abban, hogy a hallgatók és egyben az üzemi szakemberek is hasznos segítséget találnak a könyv új, bővített kiadásában. Köszönet illeti az ALCOA-KÖFÉM Kft-t, a BŐHLER Kereskedelmi Kft-t, a Diósgyőri Acélmű Rt.-t, a DUNAFERR Acélművek Kft.-t, a LINDE GÁZ Magyarország Rt.-t, a Magyar Alumínium Rt.-t, a METALCONTROL Kft.-t, a TÜV Rheinland Hungária Kft.-t, a Zalakerámia Rt.-t, és a ZOLTEK Magyar Viscosa Rt.-t akik hirdetéseikkel is támogatták a könyv újbóli megjelenését. Miskolc, május X

9 ELŐSZÓ A HARMADIK, ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ Magyarország csatlakozási szándéka az Európai Országok Közösségéhez az európai jogharmonizáció részeként jelentős változásokat hozott a szabványokban is. A Gépipari Anyagismeret c. könyv keresettségét az ipari szakemberek körében nem csekély mértékben az jelenti, hogy anyagjelölései, adatai követik a szabvány változásokat. Ezért az újra megjelenő kiadásokban ezt a frissítést mindenképpen el kell végezni. Az új kiadás nyújtotta lehetőségeket kihasználva egy jelentősebb, a korábbi kiadás mintegy harmadára kiterjedő átdolgozásra is sor került. Az átdolgozás során az elmúlt tíz évben az anyagtudományban elért új eredményeken, az anyagfelhasználás arányainak változásán túl külön figyelmet kívántunk szentelni a környezeti hatásokra, az anyag újrafeldolgozásának lehetőségeire és folyamataira. Az átdolgozás során az anyagismeret egyetemi és főiskolai szintű oktatásának tapasztalatait is hasznosítani kívántuk, hisz a könyv egyik alapvető célja, hogy segítse a felsőoktatás ilyen tartalmú tantárgyainak elsajátítását. Ebben a törekvésben jelentős és önzetlen segítséget kaptam Kovács Ferenc és dr. Scheffer József egyetemi kollégáimtól. Köszönet illeti a BŐHLER Kereskedelmi Kft-t, a FERROGLOBUS Thyssen Rt.-t, a GUARDIAN HUNGUARD Kft., a LINDE GÁZ Magyarország Rt.-t, a Magyar Alumínium Rt.-t, a METALCONTROL Kft.-t, a TÜV Rheinland Hungária Kft.-t, és a ZOLTEK Magyar Viscosa Rt.-t akik hirdetéseikkel is támogatták a könyv újbóli megjelenését. Bízom abban, hogy a hallgatók és egyben az üzemi szakemberek is hasznos segítséget találnak a könyv új, átdolgozott kiadásában. Miskolc, szeptember Komócsin Mihály XI

10 XII

11 BEVEZETÉS Az anyag a tudatunktól függetlenül létező objektív valóság, amelynek számtalan megjelenési formája van definiálja az anyagot a Magyar Nagylexikon. Természetesen az ember maga is anyag, matéria. Mint a latin eredetű elnevezés szótöve a mater, anya szó is jelzi, az anyagot a mindent átfogó jellege határozza meg. Az anyag, amely az emberi léthez elengedhetetlen, amit az ember nyer ki a természetből, s alakít át olyanná, amely az igényeinek leginkább megfelelő, modern korunkban már hihetetlen formai gazdagságban áll rendelkezésre. Az anyagok igen sok szempont szerint csoportosíthatók. Egy ilyen csoportosítási szempont lehet valamely tulajdonság, pl. a halmazállapot, vagy az, hogy az anyag szerves, vagy szervetlen, de ilyen csoportosítási elv lehet az is, hogy az ember milyen típusú szükségleteinek kielégítésére használja azokat. Szinte bármilyen csoportosítást is választunk biztosan lesznek olyan anyagok, amelyek ilyen vagy olyan vonatkozásban akár több csoportba is sorolhatók. Ez utóbbi szempont szerinti csoportosításban az anyagok lehetnek: létfenntartáshoz szükségesek, mint az élelmiszerek, energiahordozók, mint a fosszilis tüzelőanyagok, ipari anyagok, mint a fémek. A világ egy főre jutó anyagfelhasználása - olyan, a természetben ma még lényegében korlátozás nélkül rendelkezésre álló anyagok, mint a levegő és a víz kivételével ben valamivel több mint 6 tonna volt. A felhasználási célnak megfelelő csoportosítás szerinti megoszlást szemlélteti az 1. diagram. Az 1. diagramból megítélhető, hogy az ember által felhasznált, pontosabban a természetből kivont, átalakított anyagok tömegüket tekintve legnagyobb mennyiségben ipari célokat szolgálnak. A mérnökök munkájuk során az ipari anyagokkal kerülnek kapcsolatba, a könyv ezen belül is elsősorban a szerkezeti anyagokkal foglalkozik. Az ipari célra használt anyagok köre, amely anyagfajták ezreit fogja át, az anyagot alkotó atomcsoportban levő atomok száma szerint további alcsoportokba rendezhető. A nagyszámú atomot tartalmazó vegyületek, a természetes és mesterséges szerves polimerek. A szervetlen anyagok néhány, legfeljebb tucatnyi atomot tartalmazó vegyületei képezik a második csoportot, amelyek közé sorolhatók például a kerámiák. Az ipari anyagok harmadik csoportjába tartoznak a jellemzően elemeket, esetleg nagyon egyszerű vegyületeket tartalmazó fémek és ötvözeteik.

12 BEVEZETÉS energiahordozók 31% élelmiszerek 23% ipari anyagok 46% 1. diagram Anyagfelhasználási arányok Ennek a csoportosításnak megfelelően az ipari anyagok besorolhatók : polimerek, mint a fa és a műanyagok, kerámiák és egyszerű szervetlen vegyületek, mint a kő és a kvarcüveg, fémes anyagok, mint a réz és az acél. A világ egy főre jutó ipari anyagfelhasználása 2000-ben már nem érte el a 4 tonnát. Az előző csoportosítás szerinti megoszlást szemlélteti a 2. diagram. polimerek 399 kg/fő fémek 143 kg/fő kerámiák 2304 kg/fő 2. diagram Az ipari anyagok felhasználása A polimerek csoportján belül bár egyre csökkenő arányban, de még napjainkban is döntő többségében, mintegy 91%-os arányban természetes anyagokat, mint fát, természetes cellulózt, valamint növényi és állati eredetű szálakat hasz- 2

13 BEVEZETÉS nálnak fel. A szintetikus gumi, a műanyagok egy főre jutó alkalmazása alig haladja meg évente a 36 kg-ot. A kerámiák és a velük rokon anyagok csoportjában az arányok nagyon hasonlóak. A cement-, üveg-, kőagyag-, cserép-, tégla-, porcelángyártás aránya a felhasznált kő, homok mennyiségéhez képest nem éri el a 10 %-ot. A fémek a természetben elemi formában gyakorlatilag egyáltalán nem fordulnak elő, ezért bár teljes tömegük az egyéb anyagcsoportokéhoz viszonyítva szinte elhanyagolható, mégis, ha csupán azokat az anyagokat tekintjük, amelyek lényeges emberi beavatkozáson esnek át, ezek körében a fémeknek van meghatározó jelentőségük. A 72 fémes elem közül a mindennapi életben nagyobb mennyiségben alig egy tucatnyit alkalmaznak. Az egyes fémek egy főre jutó termelését a 2000-es adatok alapján a 3. diagram szemlélteti. Hangsúlyozni kell, hogy a világátlag óriási különbségeket fed le régiók, de különösen az egyes országok ipari fejlettségétől függően. vasötvözetek 129,6 kg/fő alumínium 3,85 kg/fő réz 2,34 kg/fő cink 1,32 kg/fő egyéb 2,39 kg/fő 3. diagram A fémek termelési adatai A 3. diagram adataiból egyértelműen kitűnik, hogy tömegét tekintve a vas és ötvözetei a legnagyobb tömegben használt fémes anyag. A vas és ötvözetei után a legnagyobb mennyiségben gyártott fém az alumínium, a réz és az elsősorban ötvözőként használt cink. Ez a négy fém és ötvözetei képezi a fémfelhasználás több mint 98 %-át. A fémek alkalmazása átszövi az élet minden pillanatát, hirdetve az emberi munka, a tudás diadalát. Ezt az elfogultnak tűnő, patetikus állítást alátámasztja, hogy az emberiség nagy korszakainak határköveit az határozta meg, hogy mikor vált képessé a természetben található anyagokat a maga számára hasznos formájúvá átalakítani. Erre utal elnevezésében is a kő-, bronz- és vaskorszak. A homo sapiens azzal tudott kiemelkedni az állatvilágból, hogy képessé vált a természetben található javak - szükségletei szerinti - átalakítására. A több százezer éves első szakócák - a kőből pattintással készített balták -, a kézzel fogható tanújelei ennek az értelmi fejlődésnek. A szakóca pattintását tekinthetjük a legősibb 3

14 BEVEZETÉS alakadó technológiának. Egyes kövek, mint a vulkanikus eredetű obszidián egy olyan fekete színű, kagylós törésű ásvány, amit az ősember pengének, nyílhegynek használt. Az obszidián kemény és jól pattintható anyag volt. Komoly értéket jelentett ez, hiszen lelõhelyei speciális vulkanikus területekhez kapcsolódnak. Az üveg története ezzel, a természetben talált üvegásvány (obszidián) felhasználásával kezdődött. Talán tízezer éve valamely ősünk észrevette, hogy a megfelelő alakúra formált agyag a tűz közelében megkeményedik és az így kiégetett cserépedényből a folyadék nem szivárog ki, sőt még izzó parázsra helyezve is szilárd marad. A lágy, jól formázható agyagból könnyen lehet a kívánt alakot kialakítani, ugyanakkor kiégetés után nagyon ellenálló anyag jön létre. A természetes eredetű, szervetlen anyagnak ez az eltérő tulajdonságokkal rendelkező másik anyaggá való, első tudatos átalakítása jelentette az anyagtechnológia, vagy más szóval az anyagmérnöki munka kezdetét. Az igényesebb kerámiatermékek csak úgy állíthatók elő, ha nem a parázsba ágyazva készülnek. Az igények növekedésével, a kerámia tárgyak előállítására szakosodott tevékenység, a fazekasság megjelenésével az alkalmi kemencéket felváltották a tartós, a tűztértől elválasztott munkaterű kétrészes kemencék. Egyiptomban megfigyelték, hogy bizonyos homokok alkalmazásakor a cserép felületét fénylő réteg burkolja be. A kétrészes kemencékben megteremtődött a lehetőség a többszörös kiégetésre, az esztétikailag szebb, mázas edények gyártására. Ezek a mázas edények voltak a kompozit anyagok ősei. A mázat alkotó, a cserép felületéről lecsorgó többlet anyag szép színes cseppecskéket alkotott, amit ékszerként lehetett viselni. Az első üveggyöngy leleteket Egyiptomban találták és korukat hétezer évesre becsülik. A régészeti leletek tanúsága szerint már hatezer évvel ezelőtt készítettek üvegmozaikokat és korsókat. Körülbelül hatezer éve a görög tudósok azt tanították, hogy minden anyag ugyanazon alapvető, oszthatatlan szubsztanciákból épül fel. Ez a vélekedés tekinthető az anyagtudomány eredetének. Bármilyen hosszú múltra tekint is vissza az anyagtudomány, sok-sok évezred telt el úgy, hogy az anyagok előállítása, gyártása, megmunkálása a megfigyelésekre, a felgyülemlett gyakorlati tapasztalatokra épült. Ilyen tapasztalati úton szerzett tudás vezethetett el a bronz felfedezéséhez. A fazekasság fortélyaiba beletanult ember véletlenül, talán hat és félezer évvel ezelőtt Cipruson, kétrészes kemencéjének építéséhez olyan kőzetet használt, amelynek egyik ásványa rézvegyület volt. A réz, szulfidos érceiből, mint a kalkozin (Cu 2 S) és a kovellin (CuS), nagyon egyszerűen kinyerhető. A tűztől felizzó érc kéntartalma a levegő oxigénjével érintkezve oxidálódik és füst formájában eltávozik. A tűz és a kénkiégés hője megolvasztja a rezet, ami becsorogva a hamu közé leülepszik, s a hamutakaró megóvja az esetleges oxidációtól. Az így megszilárdult rézcseppecskék azonban szabálytalan alakúak, így használatra gyakorlatilag alkalmatlanok voltak. Őseink azonban hamar rájöttek arra, hogyha a tűzhely aljára előzőleg elhelyeztek egy kívánt alakúra formázott cseréptálat, vagy homokból készített edénykét, az olvadt rézcseppecskék ebben gyűlnek össze, s kristályosodás során felveszik az edény formáját. 4

15 BEVEZETÉS Ezzel az ember megtanulta a réz kohósítása mellett az öntés alapelemeit is. A réz eszközöket a ciprusiak, a görögök és az egyiptomiak is széleskörűen évezredeken keresztül használták, használati tárgyak, szerszámok és fegyverek készítésére. Azt, hogy az ón összeolvasztása a rézzel egy új, más tulajdonságú, a réznél lényegesen keményebb, nagyobb szilárdságú, ugyanakkor kisebb olvadáspontú, könnyebben önthető anyagot, a bronzot eredményezi, nem tudni hol és kik ismerték fel. A réz ércének és az ón ércének, a kassziteritnek, ami ón-dioxid, az összeolvasztása, vagyis a bronz előállítása mintegy ötezer évvel ezelőtt elvezette az emberiséget egy új korszakába, a bronzkorba. A bronz ugyanis az első olyan anyag, amely a természetben nem található, mesterséges, ember alkotta anyag. A vas első alkalmazásának Kínában és Indiában fellelt emlékei mintegy négyezer évesek. Ezeknek a régészeti leleteknek az anyaga vasban és nikkelben gazdag meteoritokból származott. A viszonylag nagy, %-os nikkeltartalom megóvta a meteorit vasat az oxidációtól. Ezt igazolja, hogy mondákban visszamaradt ősi felfogás szerint a vas égi eredetű; az ég ajándékozta az emberiségnek. A Kalevalában a vas az ég gyermeke, a víznek és a tűznek testvére. De a vas félt testvérétől, ezért elrejtőzött a földbe, ahonnan Ilmarinen, az örök idők nagy kovácsa, kaparja ki és olvasztja meg műhelyében. "Egy napocska elteltével már a mocsárból kiásta, kitúrta a sáros földből, vitte a kovácsműhelybe. A kovács a tűzbe tette, kemencéjébe vetette. Fujtat egyszer, fujtat kétszer fujtat végre harmadszorra ömlik a vas, mint a kása mint a salak úgy megindul nyúlik, mintha tészta volna, kovács rakta roppant tűzbe a lobogó láng hevében." (Nagy Kálmán fordítása) Kr.e körüli egyiptomi sírokban is találtak 7,5% Ni-tartalmú meteorvasból melegen kovácsolt vasgyöngyöket. A meteorvas előfordulása nagyon ritka. Ezért a vasötvözetek általánosabb alkalmazására csak azután kerülhetett sor, miután a földkéregben nagy gyakorisággal megtalálható vasércnek, az oxidos vegyületeknek a redukcióját az ember képes volt megoldani. Szemben a réz kohósításával, a vas előállítása vegyületeiből nem oldható meg a fatüzelésű tűzhelyen. A természetet járó, vadászó ember évezredekkel ezelőtt felfedezte, hogy egyes fekete kőzetek elégetve hosszantartó, nagy meleget adó, erős tüzet eredményeznek. Talán véletlenül, talán tudatosan, a tűzhely falazatául barna követ, vasércet választva megtalálta a vas-oxidok redukciójának technikáját. A parázsló kőszén nem teljes égése során keletkező szén-monoxid, érintkezve a vasérccel, attól 5

16 BEVEZETÉS oxigént képes elvonni, vagyis redukálja. A kőszén égésekor keletkező hő, a lánghőmérséklet kevés ahhoz, hogy a vas megolvadjon. A redukálódott vasércből az oxigén a szén-monoxiddal vegyülve füst formájában távozik, hátrahagyva egy porózus szerkezetű, szilárd, néhány elemmel szennyezett vasat. A 2900 körül épített Cheops-piramis kövei közül viszont olyan vaskés került elő, amelyik nikkelmentes, tehát nem valószínű, hogy meteorvas. A későbbi századokból származó sírokban is számos vas használati eszköz volt. Az is bizonyos, hogy az ember hamarosan megszerette a vasat, és képes volt a "földből" is kinyerni és sokféleképpen hasznosítani. Az egyetlen nyitott kérdés, vajon hogyan sikerült évezredekkel ezelőtt a nagy olvadáspontú vasötvözetből a kívánt alakú terméket létrehozni. Ősi időkben a vasércből gödrökben, domboldalba vájt, agyaggal tapasztott üregekben - bucakemencékben - faszéntűzben, a faszén karbonjával redukálták a vaskristályokból és salakszemcsékből összeállt masszát, ún. nyers bucavasat. Ebben összekeveredve ugyan, de külön fázisban voltak a fémszemcsék és külön fázisban a salakszemcsék; őket a tapadáson kívül semmiféle más kötés nem tartotta össze. Mivel a karbont alig tartalmazó vaskristályok képlékenyek, ezért melegen való kovácsolás közben a salakszemcsék és salakerek - a kovácsolás hőmérsékletétől és a salak olvadáspontjától függően - vagy összetöredeztek és egy részük kipergett a bucából, más részük szétszóródva a vaskristályok közé záródott, vagy megolvadt és kovácsolás közben kifolyt, kispriccelt a fémtömbből. A "salaktalanított" vasbucából kovácsolták melegen vagy hidegen a használati eszközöket. Az időszámítás előtti 1400-as években Egyiptomban, a Közel-Keleten, Indiában, valamint a Földközi-tenger keleti medencéjében az emberek elkezdték az így előállított vasból a használati tárgyak, szerszámok és fegyverek készítését. A vasból készült tárgyak azonban nem tudták felvenni a versenyt az akkor általánosan elterjedt bronzból készült változataikkal. A versenyképes anyag a legalább 0,3 %-nyi karbont tartalmazó acél. Az időszámítás előtti 1000-as években a palesztinai Geraszban a vasrudakat faszénporba ágyazva ládaszerű kemencébe tették és regy héten át 1000 C-on izzították, ezzel elkezdődött az acélgyártás egy ma is használatos technológia, a felületötvöző hőkezelés alkalmazásával. Ebben az időszakban az ember még képtelen volt olyan, közel 1500 o C-os hőmérsékletet létrehozni az egyszerű kis tűzhelyein, ami szükséges a vas megolvasztásához. Ezért a bronz termékek előállításánál megismert alakadó technológia, az öntés nem bizonyult használhatónak. Közel háromezer éven át, egészen a késői középkorig, érdemlegesen nem változott a vasgyártás technikája. Kialakultak a kizárólag vasredukcióra szolgáló tűzhelyek, a vasgyártó kemencék. Ezeket a kőfalazatú, zárt, gömbsüveg alakú, vagy a talajba süllyesztett kemencéket olyan helyre telepítették, ahol a szelek kellő oxigént juttattak a szén égéséhez, gyorsítva az égést és emelve ezzel a tűztér hőmérsékletét. A kemencében az izzó szén a vasérccel már közvetlen érintkezésbe is került. Ezzel a szén már nemcsak mint hőforrás, hanem mint közvetlen redukálószer is szerepet kapott. 6

17 BEVEZETÉS Ezeknek a hatásoknak az együttes eredményeként, az ércből redukálódott vas apró cseppecskékben megolvadt, s lassacskán lecsurgott az izzó szénrétegen keresztül a kemence aljába, ahol az ércben előforduló meddő kőzet, a kemence falazatát alkotó mészkővel együtt egy kisebb olvadáspontú, ezért olvadt salakot alkotott. Az olvadt salak befedve a leülepedett és összegyűlt vascseppeket, megóvta a vasat az oxidációtól. A vascseppek az izzó szénrétegen átvezető útjuk során karbont oldottak, így jutott el az ó- és középkori ember egy új vasötvözethez, a forrasztott-acélhoz. Ez a hevítési módszer azonban nem tette lehetővé, hogy a kohó alján az acél olvadt állapotban legyen. A kemencébe rakott szén elégése után a kemence lehűlt és az aljából kikotorták a redukálódott fémet. Ezzel az eljárással, a direktredukcióval, nyert acél porózus szerkezetű volt, amire elnevezése, a vasszivacs is utal. A vasszivacs pórusaiban salakrészecskék maradnak, amelyek az acélt törékennyé teszik. A középkor híres damaszkuszi kard pengéi ennek ellenére mégis ebből az anyagból készültek. Az arab és spanyol mesterek a vasszivacsot széntűzben felmelegítették, majd sokszor átkovácsolták. Az átkovácsolás során a mindig újjá formálódó felületekről a salakrészecskék kipréselődtek és a kalapácsütések hatására a vasdarabkák összehegedtek, szemcsézetük finomodott. Ezzel az igen fáradságos, hosszadalmas, nagy tapasztalatot feltételező technológiával készültek a legjobb szerszámok és fegyverek. A nagy szaktudás-igény, a fáradságos, hosszadalmas megmunkálás miatt, a drága acéltermékek csak a kiváltságosok szűk köréhez juthattak el. Az 1300-as években Katalóniában megváltoztatták az évszázadok óta használt kemence konstrukcióját. A kemence torkát nem falazták be, továbbá a levegő befúvását már nem bízták a szél szeszélyére, hanem vízikerék hajtotta fújtatóval oldották meg. A bucagödrök és a bucakemencék több mint ötezer éven át szolgáltatták a földkerekség csaknem minden táján a kovácsolható vasat, miközben a kemenceépítés technikája és a technológiai módszer folyamatosan fejlődött. A fújtatóteljesítmény fokozása - vízikerék meghajtással - a kemencék magasítása és a hőkihasználás javulása következményeképp nőtt a kemencében uralkodó hőmérséklet. Ezekkel az apró újításokkal elérték, hogy az ércet, a faszenet nemcsak hideg állapotban lehetett beadagolni az új konstrukciójú kemencébe, a kohóba. A folyamatos üzemmel, így a hőveszteségek csökkentésével, a kellő mennyiségű levegő befúvatásával, ennek eredményeként az égés intenzifikálásával sikerült elérni a kohó hőmérsékletének jelentős növelését. A nagyobb hőmérsékletre felhevíthető kohóban a redukálódott vas nagyobb mennyiségű karbont tartalmazott. A vas karbontartalmának növekedésével egyidejűleg olvadáspontja is csökken, vagyis redukálódott vas megolvadt. Az olvadék további C-t és több-kevesebb Si-ot, Mn-t és P-t is oldott magában. Hígfolyós és csapolható lett. Tőle salakolvadék alakjában különültek el az érc nem redukálódott kísérőásványai. Az új technológia eredményeként egy új ötvözet, a % karbontartalmú nyersvas termelése indult meg. Európában ez a fordulat a 14. század elejére tehető. A nyersvas, a nagy karbontartalom miatt rideg, kovácsolással gyakorlatilag nem alakítható vasötvözet. Nagy előnye viszont az acéllal szemben, hogy olvadás- 7

18 BEVEZETÉS pontja mintegy 300 o C-al kisebb, egyszerűbb eszközökkel is újraolvasztható, majd célszerűen kialakított formába öntve, megszilárdítható. A középkor végén a kohászok felismerték, hogy a kohó falazatának anyaga jelentős befolyással van a nyersvas tulajdonságára. A mészkő falazatú kohókban termelt nyersvas salaktartalma kisebb. Ebből a tapasztalatból kiindulva, a kohóba szánt betétbe az ércen és a szénen kívül kis mennyiségű mészkövet is elkezdtek adagolni. A mészkő, a szilikátos meddővel vegyülve, alacsonyabb olvadáspontú, hígfolyósabb salakot képez. Az ilyen salak gyorsabban felúszik az olvadt vas felszínére, a nyersvas salaktartalma kisebb lesz. A salakképzők adagolása volt a nyersvasgyártásban az az utolsó lényeges lépés, amely elvezetett napjaink nyersvasgyártási technológiájához. A nyersvas és a belőle készülő öntöttvas-termékek már lényegesen olcsóbbak voltak, mint az acélgyártmányok, ezért széles körben elterjedtek. Az öntöttvas alkalmazási területe azonban az anyag rideg viselkedése miatt viszonylag szűk. Ahhoz, hogy a direktredukcióval előállított termék, az acél kiváló szilárdsági, szívóssági tulajdonságait elérhessék, a kohászoknak meg kellett oldani a nyersvas frissítését, karbontartalmának a csökkentését. Erre a feladatra a XVI-XVIII században több módszert is alkalmaztak. Az egyik megoldást az jelentette, hogy a darabokra tört nyersvas és faszén keverékével töltötték fel a kemencét. Levegőfelesleg mellett a faszén elégetésével újraolvasztották a fémet, s a többlet levegő oxigéntartalma kiégette az olvadt nyersvas karbontartalmának jó részét is. A vas a tűzben cseppenként olvadt meg. A lecsurgó vascseppek a fúvószéláram levegőjében oxidálódtak és a salakkal együtt a tűzhely alján gyűltek össze. Az oxidáció következtében a vas C-tartalma csökkent, olvadáspontja növekedett és - a viszonylag alacsony hőmérséklet miatt - képlékeny gomolya lett (gyakran nevezték lupának is). A gomolyát kovácsolással tisztították meg a bezáródott salakrészecskéktől. Egy korabeli acélműhely frisstűzből és közvetlenül mellé épített kalapácsból állt. A kalapács neve hámor volt, de rendszerint magát a műhelyt (frisstüzet és kalapácsot) értették a hámor elnevezés alatt. Az acélok iránti igény növekedését azonban nem tudta követni a frisstűzi eljárás, mert nem volt kellő mennyiségű, ehhez az eljáráshoz elengedhetetlen faszén. A nagy szennyezőtartalmú kőszén ugyanis nem kerülhet közvetlen érintkezésbe a frissítendő nyersvassal. Az olcsó, nagy tömegben rendelkezésre álló kőszén alkalmazását, az 1784-ben Henry Cort által szabadalmaztatott, kavaró eljárás oldotta meg. Ennél a frissítési eljárásnál a nyersvasat egy lángkemence tűzálló falazatú, sekély, tégelyszerű medencéjében helyezték el. A kőszenet levegőfelesleggel egy rostélyon elégetve, a képződő, meleg, oxigéndús füstgázt vezették rá a nyersvasra. Ezzel a megoldással megakadályozták hogy a kőszénben levő kén bejuthasson a nyersvasba. A füstgáz hőtartalma részben megolvasztja a betétet, az oxigénfelesleg kiégeti a nyersvasból a karbont. A karbontartalom csökkenésével az olvadáspont megnő, így a fürdőben a kis karbontartalmú acél kikristályosodik. A folyamat gyorsítása érdekében az izzó, részben megszilárdult fémet is tartalmazó olvadékot hosszú rudakkal forgatták. Innen ered az így gyártott acél elnevezése is, a kavartacél. 8

19 BEVEZETÉS 1855-ben egy angol feltaláló, Henry Bessemer tervezett egy billenthető, acélburkolatú, tűzálló anyaggal bélelt kemencét. A billenthető kemence, a konverter alján nagynyomású levegőt fúvatnak be. Az olvadt nyersvason átbuborékoló levegő kiégeti a felesleges karbont, szilíciumot, mangánt és csökkenti a foszfortartalmat is. A vasban oldott elemek oxidációja folyamán keletkező hő elegendő volt ahhoz, hogy a lefúvatott vas, a tulajdonképpeni acél akár 1600 C-ra melegedjen és folyékony állapotban maradjon. A Bessemer eljárás forradalmasította az acélgyártást, mert az adagok kikészítési ideje majd századára csökkent, nem igényelt fűtőanyagot, s ezek együttes eredményeként az acél gyártása tömegszerűvé és olcsóvá vált ben a francia Pireneusokban lévő Odeillo faluban megkezdte működését a világ legelső és egyben legnagyobb teljesítményű, napfűtésű olvasztókemencéje amely kb C hőmérséklet előállítására képes. Ebben a szennyeződéstől mentes fűtésű kemencében különösen nagy tisztaságú acélt is elő lehet állítani. Földünkön az alumínium a leggyakoribb fémes elem, mivel a földkéreg több mint 8 %-át az alumínium-oxid alkotja. Ennek ellenére az alumínium és ötvözetei lényegében az elmúlt százév jellemző terméke. A réznek, mint félig nemesfémnek az oxigén, illetve a kén iránti affinitása viszonylag gyenge. Ezért a réz kinyerése ilyen vegyületeiből egyszerűen, akár csak pusztán hevítéssel, termikus disszociációval is megoldható. A vas-oxid karbonnal 1000 o C feletti hőmérsékleten redukálható. Szemben ezekkel a fémoxidokkal, az alumínium affinitása az oxigénhez igen erős, ezért nincs egyetlen olyan, a természetben megtalálható elem sem, amellyel az alumínium az oxidjából redukálható lenne. A fém alumíniumot még 1827-ben alumínium-kloridot káliummal reagáltatva Wöhler állította elő. Ez a módszer azonban alkalmatlan ipari mennyiségű alumínium kinyerésre. Az első alumínium tömböt a franciák nagy büszkeségére Sainte-Claire Deville párizsi kutatómérnöknek sikerült előállítani 1854-ben, amikor a zászlódíszbe öltözött Párizs III. Napóleon császár elsőszülött fiának, a nagyreményű "Lulu hercegnek" a születését ünnepelte. Az első tárgy, amit Deville az alumíniumból előállított, egy gyermekcsörgő volt, amelyet a francia trón várományosának nyújtott át némi hátsó szándéktól vezettetve. Várakozásában nem is csalódott, hiszen a császár 65 ezer frankkal jutalmazta meg, amely abban az időben fantasztikusan nagy pénznek számított. Ugyanis a császár az ezüstösen csillogó csörgő láttán azt hitte, hogy az új fém az ezüstöt fogja helyettesíteni. Az 1855 évi párizsi világkiállításon mutatták be az "agyagból készült ezüst" 1 kg-os darabját, amely óriási szenzációt keltett. Az alumínium ára akkor még drágább volt az aranyénál. Az alumíniumból kezdetben - főleg a szép megjelenése és drágasága miatt - csak ékszereket készítettek és még sokáig nem tartották hasznos fémnek ig az alumínium laboratóriumi különlegesség maradt. Az alumínium előállításának technológiája szemben a réz és a vas kohósításával a természetből már nem leshető el, nem elegendő az acélgyártásban megszerzett és nemzedékről nemzedékre átörökített tapasztalat, ehhez a mai értelemben vett tudományos gondolkodásra, felismerésre volt szükség. 9

20 BEVEZETÉS Az alumínium nagyipari termelésének feltételei azonban csak 1866-ban teremtődtek meg. Ekkor Franciaországban P-L. Héroult, és tőle függetlenül az Egyesült Államokban C. M. Hall szabadalmaztatta azt az eljárást, amely az olvadt kriolitban oldott alumínium-oxid elektrolízisén alapul, és ami az alumínium-kinyerés napjainkban is alkalmazott eljárásának az alapelve. Az osztrák F. Bayer 1889-ben dolgozta ki a bauxit timfölddé való feldolgozásának ipari eljárását ban a világ alumínium termelése már 8 tonna volt, ez a szám napjainkra 24 millió tonnára nőtt. Közvetlenül a II. világháborút megelőző évekig a kerámiák közül kizárólag a természetben nagy mennyiségben fellelhető, szilikát bázisú anyagokból gyártott anyagokat, mint az üveget, a cserepet, a porcelánt vagy a cementet alkalmazták. A kerámiáknak ezt a csoportját az emberiség már évszázadok óta, nagy mennyiségben használja. Gyökeres fordulatot jelentettek ezen a területen az 1933-ban kifejlesztett ferritek. A ferritekben, a vas(ii)-oxid bázisú anyagokban, egyes vasatomokat kétvegyértékű elemekkel, például kobalttal, nikkellel, mangánnal helyettesítik. Ezekben a kerámiákban az örvényáramok miatti energiaveszteség elhanyagolhatóan csekély, mivel villamosan szigetelők. Ebből következően mágnesezettségük iránya rendkívül gyorsan megváltoztatható, mert az örvényáramok nem akadályozzák az átmágnesezést. Már 1950 óta a lágymágneses kerámia a mágneses információtárolás eszközeinek legfontosabb alapanyaga, ami nélkül a modern számítástechnika nem alakulhatott volna ki. A közelmúlt, napjaink és remélhetőleg a közeli jövő is, a keramikus anyagok területén rendkívül látványos és hasznos eredményeket hoz. Az eddigi eredmények közül csak példaként kiragadva, a távközlésben robbanásszerű fejlődést eredményező optikai szálak, a robbanó motorok területén a kerámia alkatrészek reményteli terjedését. Az ipari kerámiák terjedése igen gyors, s rövidesen átfogja az élet minden területét a gyógyászattól az iparig. A kerámiák előállításához szükséges alapanyagok óriási gazdagságban állnak rendelkezésre a természetben, ezért talán olcsóságuk miatt ez jelenti a legnagyobb lehetőséget a technika és az emberiség fejlődésére. A szintetikus polimerek, - a műanyagok -, talán a legjellemzőbb, ember alkotta anyagok, századunk termékei. Annak ellenére igaz ez a megállapítás, hogy J. W. Hyatt már 1869-ben felfedezte a celluloidot. A műanyagok előállításához szükséges ismeretek azonban e század elejére álltak össze egységes rendszerré. A legtöbb, napjainkban nagy tömegben használatos műanyag kifejlesztése a két világháború közötti időszakra esett. A tipikus fejlesztések elsősorban a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természetes anyagok, mint a kaucsuk, gyapjú, selyem, bőr helyettesítését célozta ben Frizt Klatte rakta le elsőként a PVC gyártásának technikai alapjait, de az anyag ipari termelése csak 1938-ban indult meg, miután sokoldalú felhasználási lehetőségeit felismerték. A mesterséges anyagok tömeges előállításának igénye az első világháború éveiben merült fel, néha azonban ezen igények a kutatás kezdeti stádiumában lévő műanyagipar és az általa előállított műanyagok teljesítőképességét jóval felülmúlták. Mindenesetre nagy lökést adott a szerves kémiai kutatásoknak. Századunk húszas éveiben indult el a polimer műanyagok pályafutása. Ezen kutatások keretében fedezte fel H. Staudinger német kémikus 1922-ben, hogy a szerves anyagok vázát nagyon hosszú molekulaláncok képezik. Ő javasolta 10

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret

Mérnöki anyagismeret Mérnöki anyagismeret Termikus, villamos, mágneses tulajdonságok Alapanyagok gyártása Fémkohászat Vas- és acélgyártás Termikus tulajdonságok A szilárd anyagok az olvadás illetve amorf anyagok esetében a

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,

Részletesebben

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Szemelvények a vaskohászat történetéből

Szemelvények a vaskohászat történetéből II. DDr. Gerhard Sperl professzor, az Europäische Eisenstrasse elnevezésű mozgalom nemzetközi szervezetének elnöke / president of the movement "Europaische Eisenstrass"e (CEITA) Szemelvények a vaskohászat

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Fémkohászat. Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat

Fémkohászat. Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat Fémkohászat Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat A fémkohászat főbb folyamatai Érc előkészítés (törés, őrlés, szétválasztás) Nyers fém kinyerése A nyers fém finomítása Ötvözés

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné

Részletesebben

Anyagtudomány - 1. Előadás. Anyagtudományi alapismeretek. 2010/2011. tanév I. félév. 2010. szeptember 6.

Anyagtudomány - 1. Előadás. Anyagtudományi alapismeretek. 2010/2011. tanév I. félév. 2010. szeptember 6. - 1. Előadás i alapismeretek 2010/2011. tanév I. félév 2010. szeptember 6. 1 A tárgy előadója Prof. Dr. Tisza Miklós tanszékvezető, egyetemi tanár Mechanikai Technológiai Tanszék Miskolc 2010/2011. tanév

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné dr.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Fémek. Fémfeldolgozás - Alumínium

Fémek. Fémfeldolgozás - Alumínium Fémek Fémfeldolgozás - Alumínium Felosztás - Vas - Nemvasfémek Nemvasfémek: - könnyűfémek (Al, Mg, Be, Ti) ρ < 5000kg / m3 - színesfémek (Cu, Pb, Sb, Zn) - nemesfémek (Au, Ag, Pt) Előfordulás - Elemi állapotban

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf

Részletesebben

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok Nem fémes szerkezeti anyagok Kompozitok Kompozitok A kompozitok vagy társított anyagok olyan szerkezeti anyagok, amelyeket két vagy több különböző anyag pl. fém- kerámia, kerámia - műanyag, kerámia - kerámia,

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Vas- karbon ötvözetrendszer

Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos, és szaggatott vonallal is fel vannak

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Lánghegesztés és lángvágás

Lánghegesztés és lángvágás Dr. Németh György főiskolai docens Lánghegesztés és lángvágás 1 Lánghegesztés Acetilén (C 2 H 2 ) - oxigén 1:1 keveréke 3092 C 0 magas lánghőmérséklet nagy terjedési sebesség nagy hőtartalom jelentéktelen

Részletesebben

Készítette: Károvics László Attila

Készítette: Károvics László Attila Készítette: Károvics László Attila 1 A higany a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Hg, rendszáma 80. Angolszász elnevezése (mercury) a fém cseppfolyós halmazállapotából adódó mozgékonyságára

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet A fémek és ötvözetek szerkezete Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,

Részletesebben

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 ANYAGISMERET 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 AZ ANYAG Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja olyanná, ami az igényeknek leginkább megfelel. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok

Részletesebben

A nagytermi gyakorlat fő pontjai

A nagytermi gyakorlat fő pontjai ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2008/09 Fe-C állapotábra Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Fe-C 1 A nagytermi gyakorlat fő pontjai A Fe-C állapotábra felépítése Stabil (grafit) rendszer Metastabil

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet Mérnöki anyagismeret Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet A fémkohászat főbb folyamatai Bányászat Érc előkészítés Nyers fém kinyerése A nyers fém finomítása

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Villamosipari anyagismeret. Program, követelmények ősz

Villamosipari anyagismeret. Program, követelmények ősz Villamosipari anyagismeret Program, követelmények 2015. ősz I. félév: 2 óra előadás, vizsga II. félév: 1 óra labor, évközi jegy* Követelmények: Előadás látogatása kötelező; ellenőrzése (katalógus) minimum

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. dr. Fábián Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu BMEGEMTAGM3-HŐKEZELÉS 2016/2017 Kétalkotós ötvözetrendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak Az alkotók

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz Anyagválasztás dugattyúcsaphoz A csapszeg működése során nagy dinamikus igénybevételnek van kitéve. Ezen kívül figyelembe kell venni hogy a csapszeg felületén nagy a kopás, ezért kopásállónak és 1-1,5mm

Részletesebben

A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI

A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI 1. A IV. FŐCSOPORT ELEMEI A periódusos rendszer IV. főcsoportját az első eleméről széncsoportnak is nevezzük. A széncsoport elemei: a szén (C), a szilícium (Si), a germánium (Ge),

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL

MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL Az ipari anyagok szerkezete és tulajdonságai 1. Az anyagok mikroszerkezete 1.1. Atom Mit tanultunk az atomokról a kémia tantárgyban? Mi az atom? a kémiai elemek

Részletesebben

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Bevezetés A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Csányi Judit 1, Dr. Gömze A. László 2 1 doktorandusz, 2 tanszékvezető egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása Fém megmunkálás Alapanyag Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés Térfogat- és lemezalakítások pl. kovácsolás, hidegfolyatás, mélyhúzás Porkohászat fémporok feldolgozása Példa: öntészet (1)

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

HEGESZTÉSI SZAKISMERET

HEGESZTÉSI SZAKISMERET HEGESZTÉSI SZAKISMERET 1.) Ismertesse az SI mértékrendszer szerinti nyomás, hőmérséklet, mechanikai feszültség stb. mértékegységeket! 2.) Melyek azok a fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságok, amelyek

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.)

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.) SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A

Részletesebben

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

Jele:Ag. Rendszáma: 47

Jele:Ag. Rendszáma: 47 Jele:Ag Rendszáma: 47 Jellemzői: Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1.1. Ötvözetlen lágyacélok Jellemzően 0,1 0,2 % karbon tartalmúak. A lágy lemezek, rudak, csövek, drótok,

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2009/10 Bevezetés Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Anyagtudomány és Technológia Tanszék Alapítva 1889 MT épület 2 1 Anyagtudomány és Technológia Tanszék tanszékvezető:

Részletesebben

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Plazmavágás

Plazmavágás 2016.09.23. Plazmavágás Ipari vágásmódszereket ismertető sorozatunkban egy, a magánszemélyek részére is már-már elérhető technológia, a plazmavágás került sorra. Százezerrel kezdődő összegtől már kapható

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

1.2. A szilárd testek szerkezete

1.2. A szilárd testek szerkezete 1.2. A szilárd testek szerkezete A szilárd halmazállapothoz általában az alkotók (elem, ion, molekula) meghatározott geometriai rendje tartozik (kristályrács-típus, rácstávolság, kötési szögek). A rácselemek

Részletesebben