Борис Николаевич Бугаев (Андрей Белый)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Борис Николаевич Бугаев (Андрей Белый)"

Márton Takács
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Борис Николаевич Бугаев (Андрей Белый) Apja Nyikolaj Vasziljevics Bugajev ( ), a moszkvai egyetem matematikaprofesszora, anyja Alekszandra Dimitrijevna Jegorova ( ), zongoraművésznő volt. Borisz Nyikolajevics Bugajev (Andrej Belij) október 26-án (a régi orosz naptár szerint 14-én), Moszkvában született. Intellektuális és művészcsaládban nőtt fel; apja materialista szemléletű volt, anyja teozófus (később feltehetően antropozófus). Közeli ismeretségben voltak a Szolovjev családdal. A fiatal Borisz 16 évesen kezdett verseket írni; korán érdeklődött a buddhista filozófia iránt től a moszkvai egyetem matematika-fizika szakára járt, majd elvégezte a bölcsészetet is ban kezdi írni első prózai művét: Северная симфония; négy Szimfóniája közül ez az első ben publikál először, Andrej Belij írói névvel.

2 21 éves korában kezd ismerkedni a teozófiával. Ez páratlan év volt. Megéltem a legmagasabb megfeszíttetés élményét május 29. Meghal apja. Alekszander Blokkal levelezik, közeli jó barátok lesznek; Blok felesége lesz beteljesületlen szerelme. Bugajev és Blok is foglalkozott a rózsakeresztességgel, ám Bugajev modern módon értelmezte azt március. Megjelenik első kötete: Золото в лазури. Mikor az»arany azúrkékben«címet adtam első, sok szempontból tökéletlen verseskönyvemnek, még nem kapcsoltam egybe vele azt a szimbolikus értelmet, amelyet a címe hordoz. Hogy mi az azúr, és mi az arany? Erre a rózsakeresztesek adják meg a választ től rendszeresen látogatja a rózsakeresztes Vjacseszlav Ivanov valamint Merezskovszkij szentpétervári szalonjait. Novemberben ott ismeri meg Anna Alekszejevna Turgenyeva festőnőt. Egyik első élménye Rudolf Steiner Das Christentum als mystische Tatsache műve volt ban Bugajev először utazik külföldre. Münchenben Anna Minclova vitte el Rudolf Steiner egy előadására és 1909 között a Весы folyóirat kritikai rovatvezetője ben Lev Kobilinszkij (írói nevén Ellisz) barátjával megalapítja a МУСАГЕТ kiadóházat és szellemi műhelyt. Mindketten foglalkoztak a Grál misztériumával is től folytatásokban jelenik meg Belij Серебряный голубь * regénye; a mű egy falusi szektáról szól, okkult szimbólumok felvonultatásával. Reszkető kéz rózsákból füzért rajzolt, felettük emberfej, alattuk oroszlán feje, kétoldalt sasé és bikáé, a koszorú közepén két egymást keresztező háromszög hatszögletű csillagot mutatott. Prófétikus látomásban írja le a Nap-démon és az éteri Krisztus megjelenését. * ANDREJ BJELIJ Az ezüst galamb (Genius, 1926)

3 Közeledik amaz állat országa és csak a Lélek tüzével győzendjük le azt; testvéreim, a vörös Halál kaszál majd sorotokban és egy a mentség csak, a Lélek tüze, amely a Galamb országát hirdeti, készíti 1910 decemberében Anna Alekszejevnával (Ászja) elhagyják Oroszországot; Dél-Európa, Málta, Észak-Afrika, Palesztina lesz úticéljuk. Bugajev ezt útinaplójában örökítette meg: Путевых заметках május 6-án Kölnbe érkeznek; Bugajev azonnal levelet ír Marie von Siversnek, egy Rudolf Steinerrel történő személyes beszélgetés tárgyában. Ez a találkozó másnap, május 7-én, délután 2 órakor létre is jött. Steinertől tanulni nem elmélet, hanem valóságos iskola. Szeptemberben, Baselben Bugajev megismerkedik Klavgyija Nyikolajevna Vasziljevával. Folytatásokban jelenik meg Belij Петербург ** (1922-ben már lényegesen átdolgozva adják ki ) c. regénye. Ha pedig továbbra is azt a módfelett ostoba legendát hajtogatjátok, hogy Moszkvának másfél millió lakosa van akkor be kell látni, hogy Moszkva lesz a főváros, mert csakis fővárosokban szokott másfél millió lakosság lenni; kormányzósági székhelyeken pedig semmiféle másfél millió lakosság nincs, nem volt, nem lesz. Így hát az ostoba legenda alapján az derül ki, hogy a főváros nem Pétervár. Ha pedig Pétervár nem főváros, akkor nincs Pétervár. Csak látszat az, hogy létezik. A várost mitologikus szimbólumokban bemutató regényben Mikháel arkangyal és a sátán párbaja is helyet kap, a könyv végén pedig egy ukrán rózsakeresztes mutatja majd meg a kiutat 33 éves kora küszöbén, Oslóban hallgatja Rudolf Steiner Das Fünfte Evangelium előadás-ciklusát München. Steiner misztériumdrámáinak bemutatóit Bugajev is megtekinti. ** ANDREJ BELIJ Pétervár (Európa, 1985)

4 1914 februárjában Ászjával Dornachba utaznak; áprilisban részt vesznek az épülő Johannesbau felszentelésén. A később Goetheanum néven ismert épület üvegablakait Ászja Turgenyeva tervezi ben, Moszkvában jelenik meg Belij Рудольф Штейнер и Гете в мировоззрении современности c. írása, melyben kiáll Rudolf Steiner mellett Goethe színtanával kapcsolatban. December és 1916 januárja között Bugajev Dornachban tart előadást Kant és Steiner teoretikájáról augusztusában Turgenyevával elválnak útjaik. Bugajev aki Rudolf Steiner csaknem négyszáz előadásán vett részt visszautazik Oroszországba. Az igazi antropozófusnak kötelessége, hogy aktív részt vállaljon abban, ami hazájában történik A forradalmat Bugajev kezdetben pozitív dolognak tartotta, ám hamar kiábrándul belőle. A dinamit csak az erkölcsileg fejlett mester kezében hajt hasznot, de pusztulást hoz, ha egy elvtárs kezébe kerül. Szorosabbra fűződik kapcsolata Klavgyija Nyikolajevnával január, Moszkva. Мир духа címmel előadás-sorozatot tart az Antropozófiai Társaságban. Elkezdi antropozófiai ihletésű naplóját: Записки чудака. Ekkor jár második Hold-kapujánál. Csak a vállamtól vagyok magam, a vállamtól égi kupola emelkedik ben a szkíták : Belij, Blok és Ivanov-Razumnyik ВОЛЬФИЛА ( Szabad Filozófiai Szövetség ) elnevezéssel megalapítják társulásukat, melynek háromszázas létszámú tagsága a pétervári antropozófusok nagy részét is magában foglalja. Bugajev két év alatt több mint 300 előadást tartott. Turgenyeva levélben véglegesíti szétválásukat. Bugajev együtt él Klavgyija Nyikolajevnával Berlin. Belij vezetésével megalakul a ВОЛЬФИЛА német szekciója: a VOLFILA; november és a következő év májusa között előadásokat tart. Egy utolsó kísérletet tesz Turgenyevával való kapcsolatuk helyrehozatalára; sikertelenül.

5 1922 júliusában a német Die Drei lapban folytatásokban jelenik meg Belij Die Anthroposophie und Russland tanulmánya. 42 éves, amikor október 20-án meghal anyja. Megjelenik Belij Котик Летаев * c. regénye, mely egy gyermeklélek tükrén át ismertet rózsakeresztes tanításokat. A rózsák szirmai spirális pentagrammát képeznek; vagyis egy olyan spirál mentén helyezkednek el, ahol minden ötödik szirom egy szinttel feljebb kerül; e spirál egy bizonyos bolygó hatása alatt áll; az ötös szám emberi viszonylatainak ritmusa e bolygó képére és hasonlatosságára formálódik Az öt titkába, a Rózsa titkába nyersz beavatást februárjában a Goetheanum leégése után jelenik meg cikke az emigránsok berlini»dni«c. lapjában. A Goetheanum a szeretet, a tökéletes béke és az emberiség új testvériségének temploma volt. Március 30., Stuttgart. Az utolsó találkozó Rudolf Steinerrel. Novemberben Bugajev végleg hazatér. A Szovjetunióban az antropozófusok a Társaság működésének betiltása után katakomba-keresztényként tevékenykedtek tovább. Koktyebelben, Maximilian Volosin alkotóházában ezután is találkoztak a szellemi élet kiválóságai. Moszkvában színpadra viszik Belij Pétervárát, melyben Mihail Csehov játssza az egyik főszerepet. 49 éves korában Bugajev befejezi Rudolf Steinerről szóló kéziratát. A steineriánusság a remeteség egy vállfaja; de világi marad, a világra nyitott. Bugajev maga mi volt? Alkimista irodalmár? Antropozófus remete? Egyik elbeszélésében azért elárulja magát: a címszereplő meditációit mások szabadkőműves gyakorlatnak értelmezik, pedig az egy antropozófusok által is alkalmazott rózsakeresztes módszer. * ANDREJ BELIJ Keresztrefeszítés (Helikon, 1969)

6 1930-tól három kötetben jelennek meg emlékiratai: На рубеже двух столетий; Начало века; Между двух революций május végén letartóztatják Klavgyija Nyikolajevnát; egy szerencsés összeköttetés révén július elején szabadul. Július 18-án Bugajev és Klavgyija Nyikolajevna Alekszejeva összeházasodnak. Borisz Bugajev január 8-án, déli 12 óra 30 perckor, Moszkvában napszúrás következtében elhalálozott. A világ, ha idő előtt ismerik meg aranyban és azúrban, szakadékba veti azt, aki az okkult út megkeresésével ismeri meg. A világ elég, hamuvá porlad; s vele együtt ég el a megismerésre törő is, hogy halottaiból aztán feltámadjon a tevékeny útra.

8 Forrás: Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény poétikája (Budapest, 2000) Andrej Belyi und Rudolf Steiner. Beiträge zur Rudolf Steiner Gesamtausgabe, Heft 89/90 (1985) Anthroposophie im 20. Jahrhundert (Basel, 2003) Ajánlott irodalom: Andrej Belyj: Verwandeln des Lebens: Erinnerungen an Rudolf Steiner (Basel, 1975) Andrej Belyj: Geheime Aufzeichnungen. Erinnerungen an das Leben im Umkreis Rudolf Steiner (Basel, 1992) К.Н. Бугаева: Воспоминаний об Андрее Белом (Moszkva, 2001)

Hasonló dokumentumok

Михаил Александрович Чехов

Михаил Александрович Чехов Apja Alekszander Pavlovics Csehov (1855 1913), író, anyja Natalja Alekszandrovna Golden volt. Mihail Alekszandrovics Csehov 1891. augusztus 28-án (a régi orosz naptár szerint