No comment SIC! ATOM AJÁNLÓ. "Tájékozódni, tájékoztatni, hatni." május június XXI. évf., 392. szám

Átírás

1 "Tájékozódni, tájékoztatni, hatni." május június XXI. évf., 392. szám SZERKESZTÔSÉGI Köszöntök minden kedves régi és új olvasót, aki kezében tartja a Gaia sajtószemlét. Június elsejével átvettem a szerkesztôi feladatokat Bukta Csabától, akinek ezúton is nagyon szépen köszöni az egyesület az eddigi munkáját. Remélem, az átadás okozta technikai problémák miatti csúszást senki sem nehezményezi, ha mégis, akkor most egy dupla számmal megpróbálom kiengesztelni. "Kellemes" olvasást kívánok minden környezetvédônek és érdeklôdônek. Egyébként az ETK amely minket is alapított most ünnepelte megalakulásának 20. évét. Szívbôl gratulálunk! Steierlein Stein Péter szerkesztô gaiaszerk@zpok.hu (A hozzászólásokat és kérdéseket szintén erre a címre várjuk!) No comment Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi miniszter helyettese a múlt héten elismerte, hogy Irak megtámadásához nem a tömegpusztító fegyverek szolgáltatták a valódi okot. Az Ázsia biztonságával foglalkozó konferencián többek között elhangzott az is: "Az elsôdleges különbség kicsit leegyszerûsítve Észak-Korea és Irak között az, hogy Irakban gazdasági szempontból nem volt más választásunk, mivel az ország egy olajtengeren lebeg. Wolfowitz egy másik megnyilatkozása, miszerint a tömegpusztító fegyverek kérdése soha nem volt a Szaddám Huszein megdöntésére indított megelôzô háború fô oka az Egyesült Államok számára. A Vanity Fair magazinban közölte: Washington azért kommunikálta hónapokon át mégis ezt, mert "ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett. Június hatodikán olvasható volt több helyen is, hogy Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenôreinek most távozó vezetôje szerint a szövetségesek használhatatlan adatokat adtak neki az iraki fegyverekrôl. Megfordítva: talán nem véletlen, hogy sehol sem találtak a szövetségesek tömegpusztító fegyvereket Irakban. Scott Ritter, aki 1991 és 1998 között volt az ENSZ iraki fegyverzet-ellenôreinek vezetôje, felszólította George Bush amerikai elnököt, hogy ismerje el: becsapta a világot és vállalja a felelôsséget a meggyilkolt amerikai katonák haláláért. Hírek 4773 HÁBORÚ No comment 4772 Birodalmi becsvágy David Barsamian beszélget Noam Chomskyval 4776 Birodalmi demokrácia instant keverék Arundhaty Roy eladása 4778 FENEKETLEN GÉNES-KÚT Elérkezett az igazság pillanata 4774 Hagyjátok békén a génjeinket! 4775 A hagyományos és genetikailag módosított termények "koegzisztenciája" 4776 GAZDASÁG A 4-es metrót támogató EIB titkolózik Bankfigyelôk Munkacsoport 4779 A parasztból legyen menedzser Via Campesina 4779 TAJ-kártyával is fizethetek? 4787 GATS 4787 SIC! ATOM A Legkisebb Paksi Füles 4780 Az Energia Klub sajtóközleménye a paksi hibákról és tervekrôl 4785 NYILVÁNOSSÁG A zöld szervezetek tiltakoznak a rendôri túlkapások ellen Fidrich Róbert 4785 A Védegylet nyílt levele Vajda Pál fôpolgármester-helyetteshez 4786 AJÁNLÓ Kóla, puska, sültkrumpli 4789 K. Werner H. Weiss: Márkacégek feketekönyve 4789

2 4773 HÍREK Mûegyetemi tanulmány készült a Milleniumi városközpont környezeti hatásáról A Budapesti Mûszaki Egyetem különleges szélcsatornájában vizsgálták a leendõ városközpont ötszázas kicsinyítésû makettjét. Az építtetõ társaság maga rendelte meg a tanulmányt. Az így tervezett épületek, átlagosan 12 %-os légszennyezettségcsökkenést eredményeznek az adott területre nézve. Mindezt annak ellenére derül ki a tanulmányból, hogy a forgalom itt feltehetõleg nõni fog. (A probléma csak az, hogy a városklíma-vizsgálat nem szünteti meg a légszennyezettséget, csupán a leendõ lakók és befektetõk számára hangzik kecsegtetõen a szerk.) Biomassza Az elsõ biomasszával mûködtetett mikroerõmû prototípus a Bács-Kiskun megyei Gátér közelében mûködne. Az e célra termelt haszonnövényekbõl állítanák elõ az áramot, a környezet szennyezése nélkül. Az erõmûveket tápláló massza pedig értékes mellékterméke a biotrágya, a környezõ termõföldeket táplálná. Az eljárás nemcsak környezetkímélõ, de takarékos. Lépcsõzetes bevezetés esetén megtérülést és profitot eredményez a környezõ terület számára. Szemetet a magosba Rákospalotai szemétégetõ. A Környezetvédelmi Fõfelügyelõség egy évvel meghosszabbította (2004. március 31-ig) az égetõ üzemeltetési engedélyét. Derce Tamás (Újpest polgármestere) azonban úgy gondolja: az égetõmû levegõszennyezése birtokháborítást valósít meg. Továbbá kifogásolta, hogy a határozat ellen nincs fellebbezési lehetõség. (MTI) Olajfolt tart a Riviéra felé Olajfolt tart Cannes városa felé jelentették francia tengerészeti források. A folt nagysága nyolcvan négyzetkilométernyi. Az olajfolt eredetét homály fedi. Hozzáértõk máris azt hangsúlyozzák, hogy nincs semmilyen összefüggés a folt létrejötte, illetve az egy hónapja a közeli Monaco partjai mellett elsüllyedt hajó között. (Magyar Hírlap) Mélygarázst terveznek a Hõsök terére A zuglói önkormányzat elképzelése szerint Budapest egyik leglátogatottabb idegenforgalmi pontján, a Hõsök terén, mélygarázst kellene építeni. Az önkormányzat a mélygarázs mellett üzletközpontot is tervezne a tér alá. Magyar Hírlap, Greenfo Ehhez kapcsolódik a Felvonulási tér parkosítása elképzelés, bár ennek közel sincs akkora sajtója, mint a "garázsosítás". (A szerk.) Az FVM hosszú lejáratú aszályhitelen dolgozik Egyre nõ az aszály okozta mezõgazdasági kár, már most biztosan meghaladja a hatvanmilliárd forintot. A termelõi érdekképviseletek csomagokat állítanak össze a kormánynak szánt javaslataikból, melyek fõ eleme az augusztustól lejáró hitelek halasztása. (O. Horváth György Magyar Hírlap) Bankfigyelôk Magyar nyelven is kiadásra került a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelôhálózat és a Föld Barátai európai irodájának "Az elôcsatlakozási alapok felhasználásával kapcsolatos tanulságok" címû kiadványa. A kiadvánnyal kapcsolatos további információért kérjük, keresse Hajósi Enikôt. (ehajosi@etk.hu) Több bálnát fognak megölni Heves viták vezették be a Nemzetközi Bálnavadász Tanács tegnap kezdõdött éves rendes konferenciáját. Bár a testület csütörtökig tartó ülésén több állam a szabályok további szigorítását szeretné elérni, lehet, hogy pont az ellenkezõje történik majd. Japán, Norvégia és Izland ugyanis elõre bejelentette, hogy fokozni kívánja a bálnavadászatot, pedig már így is évi bálnát lõhet ki legálisan, ennél azonban még többet ejtenek el "kutatási célokból. A norvég tudásszomj például már akkora mérteket öltött, hogy Nagy-Britannia legutóbb diplomáciai úton tiltakozott a vizein elszaporodó norvég "kutatóhajók miatt. (Magyar Hírlap) Több mint 100 liter gázolaj ömlött a Rákos-patakba A kár elhárítását megkezdték, tûzveszélytõl nem kell tartani közölte az MTI-vel a katasztrófavédelem. A gázolaj egy csatornából folyt a patakba, a XIV. kerületi Egressy és Mogyoródi útnál. A szakemberek az olajszennyezõdés egy részét úgynevezett olajcsapdákkal felszedték, a patak felszínén még mindig jelentõs mennyiségû gázolaj fedte be. A Fõvárosi Csatornázási Mûvek keresi a szennyezõdés okát. Az utóbbi években már több alkalommal került olaj a Rákos-patakba. (MTI) Június 16-án a Levegõ Munkacsoport ismeretlen tettes ellen tett feljelentést amiatt, hogy 15-én elkezdték a Tétényi-fennsíkon az értékes védett növényzet kiirtását gyomirtó szerrel. Háttéranyagok itt találhatóak: html Tizenkét tagállam bíróság elôtt Az Európai Bizottság bírósági eljárást kezdeményez az Unió 12 tagállama ellen, a genetikailag módosított élelmiszerek tesztelésére és monitoringjára vonatkozó legújabb rendelkezések megvalósításának elmulasztásáért. A 12 érintett tagállam: Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria és Finnország. Forrás: Reuters Securities News

3 4774 Fidrich Róbert: Elérkezett az igazság pillanata USA-feljelentés géntechnológia-ügyben Az amerikai kormány beperelte az Európai Uniót a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a genetikailag módosított élelmiszerek ügyében. Az amerikai keresethez két genetikailag módosított termékeket nagy mennyiségben elõállító ország (Argentína és Kanada), valamint Egyiptom is csatlakozott. Utóbbi azonban már viszszalépett ezen szándékától. Az amerikai érvelés szerint, a WTO szabályainak értelmében a genetikailag módosított élelmiszerekre kivetett uniós moratórium illegális kereskedelmi korlátozásnak minõsül. A Föld Barátai Európa (FoEE) környezetvédõ érdekvédelmi szervezet ellenben úgy véli, a kereset benyújtása ékes példája az amerikai kormány azon intézkedéseinek, amelyek aláássák bizonyos országoknak a környezet, az emberi egészség és a társadalmi normák védelmét szolgáló döntéseit. Az Egyesült Államok gyakorlatilag az intézkedés nyomán kilátásba helyezett WTO-szankciók révén próbálja kényszeríteni az Európai Uniót, hogy nyissa meg piacait a genetikailag módosított élelmiszerek elõtt, függetlenül attól, hogy maguk az európai fogyasztók mit gondolnak a kérdésrõl. Ráadásul az Egyesült Államok várhatóan akadályozni fog minden, a genetikailag módosított összetevõt tartalmazó élelmiszerek címkézésére irányuló kezdeményezést. A Bush-kormány döntései mögött a befolyásos genetikailag módosított termékeket gyártó vállalatok (például Monsanto), illetve a különbözõ mezõgazdasági érdekvédelmi csoportok (például Gabonatermelõk Országos Szövetsége) lobbytevékenysége áll. A WTO eljárásrendje titkos és rendkívül bonyolult. Az üzleti érdekek iránti elfogultsága miatt pedig már számos bírálat érte különbözõ környezetvédelmi szervezetek részérõl. A WTOszabályok például teljességgel ellentmondanak az elõvigyázatosság alapelvének. Alexandra Wandel, a Föld Barátai Európa kereskedelem témakörrel foglalkozó munkatársa a következõképpen értékelte az ügy legfrissebb fejleményeit: "A genetikailag módosított élelmiszerek, és ezzel együtt az európai amerikai kereskedelmi kapcsolatok ügyében elérkezett az igazság pillanata. Egyre világosabbá válik, hogy a jelenlegi amerikai kormány amely az amerikai politikai élet leggazdagabb és legbefolyásosabb érdekérvényesítõ csoportjainak támogatását élvezi kész a WTO titkos, elfogult és antidemokratikus eljárásait is igénybe véve akadályozni bizonyos országoknak az alapvetõ környezetvédelmi, szociális és egészségügyi normák biztosítása érdekében tett törekvéseit. Amennyiben a lépést sikerül keresztülvinni, úgy az Egyesült Államokból származó genetikailag módosított élelmiszerek el fogják árasztani az európai piacokat akár a fogyasztók akarata ellenére is." Geert Ritsema, a Föld Barátai Európa géntechnológia kampányfelelõse hozzátette: "Az Európai Bizottságnak és a tagállamok kormányainak bátran ki kell állni az amerikaiak vérlázítóan erõszakos lépései ellen. A Bush-kormánynak nincs joga megszabni a genetikailag módosított szervezetek európai jövõjének alakulását. A Föld Barátai kampányt indít az európai polgárok választási jogának fenntartásáért." Május 15-én, Párizsban Pascal Lamy, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelõs biztosa találkozott Robert Zoellick-kel, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselõjével. Az esemény kapcsán a Föld Barátai Európa felszólította a Bizottságot, szilárdan tartson ki azon álláspontja mellett, hogy az európai polgárok számára fenn kell tartani a választás jogát a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatban. A Lamy Zoellick találkozó kimenetelének kapcsán Alexandra Wandel megjegyezte: "A Bushkormánynak és az amerikai üzleti köröknek nincs joguk beleszólni abba, hogy az európaiak mit kapjanak enni. A WTO jelenlegi mûködési mechanizmusai mellet azonban még ez is megeshet. Az Európai Bizottságnak ezért kötelessége kiállnia az európaiak érdekei mellett." A két tisztviselõnek elsõ ízben a Bilderberg Csoport találkozóján volt alkalma a közös eszmecserére, mindössze két nappal azután, hogy az Egyesült Államok beperelte az Európai Uniót a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Unió által évekkel ezelõtt életbe lépte-

4 4775 tett de facto moratórium miatt. Az Egyesült Államok célja, hogy a WTO döntésén keresztül kényszerítse az Uniót a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó kereskedelmi tilalom feloldására. A WTO döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, és a döntés nyomán az Unió esetleg kénytelen lesz változtatni a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos politikáján, ellenkezõ esetben számos ágazatban gazdasági szankciókkal kell számolnia. A beadvány nem utolsósorban a Monsantohoz hasonló amerikai biotechnológiai nagyvállalatok erõteljes lobbytevékenységének eredménye. A tengerentúli döntés nyomán további Amerikaellenes tüntetések várhatók a kontinens különbözõ részein, hiszen a közvéleménykutatások tanulsága szerint az európaiak 70 %-a nem kíván olyan élelmiszert fogyasztani, amelyben genetikailag módosított összetevõk találhatók, 94 %-uk pedig a választás jogának fenntartását követeli. (Eurobarométer, december) Május 5-én a Föld Barátai Európa (FoEE) szervezet kampányt indított a internetes oldalon, amelyben arra kéri az uniós polgárokat és fogyasztókat, hogy az Egyesült Államok nagykövetségeinél levélben követeljék a WTO-nak eljuttatott beadvány visszavonását. A felhívásban a következõt olvashatjuk: "A beadvány üzenete tulajdonképpen nem más, mint hogy az amerikai kormány sem az európai demokráciát, sem az itt élõk jogait nem tartja tiszteletben". A kereset benyújtását követõ 60 napon belül a két fél megvitatja, hogy a WTO döntésén kívül van-e egyéb megoldási lehetõség. Az újabb transzatlanti kereskedelmi háború valószínûleg hatással lesz a WTO következõ, szeptember 10. és 14. között Cancúnban megtartandó miniszteri szintû konferenciájára is. "Hagyjátok békén a génjeinket!" Több ezer ember tüntetett az élelmiszerek genetikai módosítása ellen Kalifornia állam fõvárosában. A szervezõk szerint háromezren vonultak fel hétfõn Sacramento utcáin. "Hagyjátok békén a génjeinket! Állítsátok meg a konszernek támadását!" követelték az aktivisták, ki óriásparadicsomnak, ki pillangónak öltözve. A rohamrendõrök az úttorlaszoknál több mint ötven tüntetõt vettek õrizetbe vasárnap és hétfõn vandalizmusért. A tiltakozásokat egy négynapos nemzetközi agrártechnikai konferencia váltotta ki, amelyre az amerikai mezõgazdasági minisztérium száznál több ország képviselõit hívta meg. Európai miniszter nem vesz részt a konferencián. A First Food nevû civil szervezet a konferenciát "arcátlan kísérletnek" minõsítette arra, hogy a génmanipulált élelmiszereket az amerikai adófizetõk pénzének felhasználásával próbálják rátukmálni a vonakodó külföldre. Az aktivisták szerint a biotechnológia felhasználásából sokkal inkább az agráripari nagyvállalatok profitálhatnak, semmint a szegény országok. Ezzel szemben George Bush amerikai elnök hétfõn Washingtonban ismét bírálta az európaiakat, amiért elutasítják a génmanipulált élelmiszereket. A BIO 2003 szakvásárt megnyitva Bush szemére vetette az Európai Uniónak, hogy "megalapozatlan és tudománytalan félelem" miatt akadályozza a génmódosított élelmiszerek importját. Bush szerint az európai tilalom hozzájárul az afrikai éhínséghez. "Egy éhezéstõl fenyegetett földrész érdekében sürgetem az európai kormányokat, hogy szüntessék be a biotechnológiával szembeni ellenállásukat. Ösztönöznünk kell a biztonságos, hatékony biotechnológia terjedését, hogy megnyerhessük a globális éhség elleni csatát" fejtegette az elnök. Az európai országok aggódnak a génkezelt élelmiszerek biztonsága miatt. "Jobb félni, mint megijedni" reagált Bush szemrehányásaira Reijo Kemppinen, az Európai Bizottság szóvivõje. Az EU hangoztatja továbbá, hogy több segélyt nyújt az afrikai országoknak, mint az Egyesült Államok, és egyáltalán nem próbálja lebeszélni õket a biotechnológiáról. (AFP, MTI)

5 4776 A hagyományos és genetikailag módosított termények "koegzisztenciája": Az Európai Bizottság kibújik a felelõsség alól A Greenpeace, a Föld Barátai és az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy az EU javaslattevõ szerveként a mezõgazdaságban tapasztalható genetikai szennyezés kérdésében kibújik a felelõsség alól. Franz Fischler, a Bizottság mezõgazdasági ügyekért felelõs biztosa március 4-én kollégáinak ismertetett közleményében kifejtette, nem tartja szükségesnek a kérdésben a közösségi szintû törvényhozói mechanizmus beindítását. A Bizottság mezõgazdasági szolgálatai ehelyett "jóval hatékonyabbnak" tartják "a szubszidiaritás elvének" alkalmazását, amely azonban pusztán koordinációs és tanácsadói feladatkörökre korlátozná a Közösség szerepét. A koegzisztenciára vonatkozó intézkedések ezenkívül kizárólag a genetikai szennyezés gazdasági szempontjait veszik figyelembe; az egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatásait teljességgel figyelmen kívül hagyják. Források: (koegzisztencia = közös elôfordulás, együttes létezés; szubszidiaritás = másodlagosság) Birodalmi becsvágy David Barsamian beszélget Noam Chomskyval David Barsamian: Milyen regionális következményekkel jár, hogy az Egyesült Államok (EÁ) megtámadta és elfoglalta Irakot? Noam Chomsky: Errõl mindenki azt gondolja, hogy ezzel a támadással mintegy megvizsgálták a katonai erõ alkalmazásának a lehetséges következményeit. Tavaly szeptemberben megalkották az EÁ Nemzetbiztonsági Stratégiáját. Ez új és szokatlanul szélsõséges tantételt jelent az erõ világszerte való alkalmazásáról. Megjegyzem, hogy ez már az Irak elleni háborús riadót jelezte. Ezzel elkezdõdött a hadjárat a kongresszuson belül is. Ezek szorosan összefüggtek egymással. Az új elv nem csak megakadályozó (preemptive) háborút jelent, hanem vitatható módon kiterjeszti az ENSZ Alapokmányt. Olyasmit jelent, aminek a nemzetközi jogban semmiféle alapja nincs. Ez a tantétel azt jelenti, hogy az EÁnak erõvel kell uralnia a világot és ha ezt bárki is vitatná, akkor az EÁ-nak joga van megsemmisíteni ezt a kihívást, mielõtt az fenyegetõbbé válna. Ez megelõzõ háború (preventive) és nem elõre megakadályozó (preemptive). Ha egy erõs állam ki akar nyilvánítani egy elvet, akkor van rá lehetõsége, hogy megteremtse az új szabályt, mintázatot. Ha India megtámadja Pakisztánt, hogy véget vessen a kegyetlenkedéseknek, az nem szabályos (normális). Azonban, ha az EÁ bombázza kétes indokokkal Szerbiát, az már az. Ezt jelenti az erõ, a hatalom. Így, ha új szabályt akar alkalmazni, tenni kell valamit. És a legegyszerûbb út, ha egy teljesen védtelen célpontot választunk, amelyet megsemmisítünk az emberi történelem legnagyobb katonai erejével. Azonban, hogy legalább saját lakosságunk szemében hitelünk legyen, meg kell ijesztenünk az embereket. Így a védtelen célpont átalakul az életünket fenyegetõ hatalmas fenyegetéssé, amely felelõs szeptember 11-ért is, és amelyik ismét meg fog támadni bennünket. Tavaly szeptember óta nagy erõfeszítéssel sikerült meggyõzni az amerikaiakat, a világon egyedül õket, hogy Szaddám Husszein nem csak szörnyeteg, hanem a nemzet létét is fenyegeti. Ezt tartalmazta az októberi kongresszusi határozat és azóta több dolog is. A lakosság pánikba esik, és egyedül a világon ilyen rémségekben hisz, és támogatja az

6 4777 önvédelem érdekében a katonai erõvel való fellépést. S elhisszük, hogy ez valóban önvédelem. Ez a tankönyvbe való példa arra, hogy az agresszió célja az agresszió megakadályozása. Ez az oka annak, hogy világszerte olyan sokan ellenzik a háborút. Nem csak Irak megtámadását. Sok ember érzékeli, hogy milyen úton járunk. Ezért a világ népességének a nagy többsége szemében az EÁ jelenti a legnagyobb fenyegetést a békével szemben. George Bushnak egy év alatt sikerült átalakítani az EÁ-t egy olyan országgá, amelytõl félnek, nem szeretnek, sõt gyûlölnek. DB: A békemenetekben állandó jelszó: "Nem adunk vért olajért". Gyakran hivatkoznak arra, hogy az EÁ az olaj érdekében támadta meg és foglalta el Irakot. Mennyire áll az olaj az amerikai stratégia középpontjában? NC: Kétségtelenül központi szerepe van. Az egészséges emberek ebben nem kételkedhetnek. Az Öböl környéke a világ legfõbb energiaforrása. A második világháború óta ez így van. Várhatón a következõ nemzedék számára is az marad. Hatalmas stratégiai erõ, anyagi gazdagság. És Irak ennek a középpontjában van. Ebben az országban van a második legnagyobb olajtartalék. Könnyen elérhetõ, olcsó. Aki Irakot a hatalmában tartja, az képes megszabni az olaj árát, termelési szintjét. Ez a helyzet a második világháború óta. Az EÁ valóban hozzá akar jutni ehhez az olajhoz, ez van a dolgok mögött. Ha Irak Közép-Afrikában volna vagy Közép-Ázsiában, más lenne a helyzet. DB: Az Afganisztánban és Irakban, valamint Törökországban és Közép-Ázsiában lévõ amerikai katonai erõk révén Irán gyakorlatilag körül van véve. Nem lehetséges-e, hogy önvédelmi céllal Iránban fejlesszenek ki nukleáris fegyvert netán ez már meg is történt? NC: Nagyon hihetõ ben Izrael bombázta az Osirak-reaktort, ami feltehetõen serkentette az iraki nukleáris fegyverfejlesztést. El voltak kötelezve rá, hogy nukleáris erõmûvet építenek, amirõl senki nem tud. A bombázás után egy harvardi jól ismert atomfizikus vizsgálatokat végzett. A Nature-ben közölte eredményeit. Szerinte volt erõmû. Õ szakértõ ezen a területen. Más iraki számûzetésben élõ személyek szerint semmi sem történt. Lehet, hogy csak játszottak az atomfegyver gondolatával, de a bombázás gerjesztette a nukleáris fegyverkezési terveket. Ez nem bizonyítható, de valószínû. Ha azt mondják valakinek, "Meg fogunk titeket támadni" és az országok tudják, hogy nincsen hagyományos eszközük a védekezésre, akkor fejleszteni kezdik a tömegpusztító fegyvereket és a terrorista hálózatot. Ez nyilvánvaló. Ezt a CIA és mindenki elõre látta. DB: Mit jelent az iraki háború és megszállás a palesztinok számára? NC: Katasztrófát. DB: Ön úgy jellemezte a tömegeknek az Iraki háborúval szembeni tiltakozását és ellenállását, hogy az példátlan, soha korábban nem volt egy háború elõtt ekkora tiltakozás. Mivé fejlõdik ez az ellenállás? NC: Semmiképpen nem tudom megjósolni az emberi magatartást. Arra megy, amerre az emberek azt vinni akarják. Sok lehetõség van. Ez fokozódhat. A feladatok ma nagyobbak és komolyabbak, mint korábban voltak. Ugyanakkor keményebb a helyzet. Pszichológiailag könnyebb megszervezni egy katonai támadással szembeni fellépést, mint szembeszállni a birodalmi törekvések tartós terveivel. A támadás ennek csak egy szakasza, a továbbiak majd ezt követik. Ez több gondolkodást, elszántságot, tartós elkötelezettséget igényel. Különbség van az elhatározás és a tartós, hosszú munka között, nem elég beszélni, tüntetni és utána hazamenni. DB: Mit mond Ön a békemozgalom embereinek, akik annyira régen dolgoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák Irak elözönlését, és akik most csak haragot és szomorúságot éreznek? NC: Azt, hogy legyenek realisták. Pl. az abolicionizmus (rabszolga-felszabadítási mozgalom). Milyen sokáig tartott a küzdelem, amíg valami haladást ért el? Ha mindig feladjuk, amikor nem érjük el azonnal, amit akarunk, akkor azáltal elérjük, hogy a legrosszabb fog bekövetkezni. Ezek hosszú, kemény küzdelmek. És valójában történt valami az elmúlt hónapokban, amit pozitívan kell értékelnünk. Létrejött a békéért és igazságért való mozgalom alapja, amely elõtt keményebb feladatok állnak. Ezen az úton kell járnunk. Ez nem könnyû. Forrás: Z-Net A teljes interjú itt található:

7 4778 Birodalmi demokrácia instant keverék (Egyet fizet, kettõt kap) Arundhaty Roy elõadása Még 1988-ban történt, július 3-án, hogy a Vincennes nevû, Perzsa Öbölben állomásozó romboló cirkáló véletlenül lelõtt egy iráni utasszállító repülõgépet, és megölt 290 civilt. Megkérték akkor I. George Busht, aki az idõ tájt éppen nyakig volt a választási kampányban, ugyan kommentálná az eseményt. Az említett finoman így szólt ekkor: "Soha nem fogok mentegetõzni az Egyesült Államok nevében. Nem érdekelnek a tények." Nem érdekelnek a tények. Micsoda tökéletes maxima az Új Amerikai Birodalom számára. Talán egy könnyed témavariáns még jobb volna: Tõlünk függ, hogy mik a tények. Az Egyesült Államok Irak elleni háborúja széleskörû belföldi támogatottsága a dezinformáció és a megtévesztés többszörös alapján nyugodott, az USA kormánya által koordinálva, a vállalati média által hûségesen kibõvítve. Túl az Irak és az Al Kaida közötti kitalált kapcsolatokon ott volt még az Iraki Tömegpusztító Fegyverekrõl szóló elõre gyártott hisztéria. Kisebbik George Bush odáig ment, hogy kijelentette: "öngyilkosság" volna az USA részérõl, ha nem támadná meg Irakot. Újra csak elõjött a régi jó paranoia, hogy tudniillik egy kiéheztetett, lerombolt, ostrom alatt álló ország majd jön, és a földdel teszi egyenlõvé Amerika Õhatalmasságát. (Irak nem az elsõ ezen országok sorában elõtte jártak már Kuba, Nicaragua, Líbia, Grenada és Panama.) Ez alkalommal azonban nem csak a jószomszédi hiszti megszokott formájáról volt szó. Ez olyan Hiszti volt, aminek volt Célja. Régi doktrina, új palackban: mégpedig a Megelõzõ Csapás Doktrinája, avagy: Az Egyesült Államok Azt Tesz, Amit Akar, És Ez A Hivatalos Álláspont. Ne is törõdjünk azzal, hogy negyven évvel ezelõtt, a CIA, még J. F. Kennedy elnöksége alatt, maga hajtott végre rendszerváltást Bagdadban ban, egy sikeres államcsínyt követõen, a Ba'ath párt került hatalomra Irakban. Az új Ba'ath rezsim ezt követõen, a CIA listái alapján, módszeresen kiirtott több száz baloldalinak tartott orvost, tanárt, ügyvédet és politikust. Egy teljes értelmiségi osztályt mészároltak le. (Ugyanezzel a technikával mészároltattak le százezreket Indonéziában és Kelet-Timorban.) Mondják, az ifjú Szaddam is kivette a részét a vérfürdõbõl ben azután, a Ba'ath párton belüli villongásokat követõen Szaddam Husszein lett Irak elnöke áprilisában, mikor Szaddam éppen a Shiiták legyilkolásával volt elfoglalva, Zbigniew Brzezinsky nemzetvédelmi tanácsadó kijelentette: "Nem látunk alapvetõ érdekellentétet az Egyesült Államok és Irak között". Washington és London nyíltan és fõ alatt is támogatta Szaddam Husszeint. Pénzelték, felszerelték, felfegyverezték, és ellátták olyan kettõs hasznosítású alapanyagokkal, amelyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni. Pénzügyileg, anyagilag és erkölcsileg támogatták legsúlyosabb túlkapásait. Támogatták az Irán elleni 8 éves háborút, a kurdok elleni gáztámadást (Halajaba, 1988), azokat a bûntetteket tehát, amelyeket 14 évvel késõbb majd újra felmelegítenek, és további indokként használnak Irak megszállására. Az elsõ Öböl Háborút követõen a "Szövetségesek" felkelést szítottak a baszrai Shíiták körében, majd másfelé néztek, mikor Szaddam leverte a felkelést, és ezreket mészárolt le bosszúból. John Ashcroft tábornok a közelmúltban kijelentette: az Egyesült Államok jogait "nem valamely kormánytól vagy dokumentumból eredezteti, hanem... magától az Istentõl kapta". (Minek is törõdnénk az ENSZ-szel, ha az Isten is kéznél van?) Ez tehát a helyzet. Itt vagyunk mi, a világ népei, szemközt egy olyan Birodalommal, amely küldetését a mennyekbõl kapta (további biztosítékként pedig ott van neki még a világtörténelem leghatalmasabb tömegpusztító fegyverarzenálja). Szemközt egy olyan Birodalommal, amely fenntartja magának a jogot, hogy kedve szerint indítson háborúkat, hogy a népirtás õsrégi, kipróbált módszerével mentsen meg népeket káros ideológiáktól, vallási fundamentalizmusoktól, diktátoroktól, szexizmustól és szegénységtõl. A Birodalom dolgozik, a Demokrácia pedig az új csatakiáltást adja

8 4779 hozzá, a maga gyáva módján. Demokrácia, bombákkal házhoz szállítva. A halál elenyészõ ár, hogy kipróbálhassuk az új árut: Birodalmi Demokrácia Instant Keverék (forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá az olajat, dobjuk le, és robban). Persze a feketék, barnák, sárgák, vörösek, kékek, lilák nem számítanak igazi embereknek. Persze a halálunk sem számít olyan igazi halálnak. A történeteink nem igazán számítanak történelemnek. Sosem is számítottak annak. Arundhaty Roy elõadásának szövege eredetileg a ZNet-en jelent meg, a magyar fordítás pedig a MaNaMaNa fanzin oldalain jelent meg teljes egészében: A 4-es metrót támogató EIB (Európai Beruházási Bank) titkolózik Bankfigyelõk Munkacsoport Június 3-án, Luxemburgban a legendás "három majom" találkozott az Európai Beruházási Bank luxemburgi székházban megrendezett éves közgyûlésen részt vevõ EIB-vezetõkkel. A három a fülét, a szemét, illetve a száját eltakaró majom a következõ üzenetet hivatott tolmácsolni: az EIB nem látja a problémákat, nem hallgatja meg a panaszt és nem szolgál információval. A részt vevõ szervezetek ezzel az akcióval próbálták felhívni az emberek figyelmét az EIB átláthatatlan felépítésére és a Bank reformjának szükségességére. A civil szervezetek felhívást közöltek Philippe Maystadthoz a bank elnökéhez, aki azonban szemlátomást cseppet sem igyekszik a helyzeten változtatni. A felhívást idáig 106 civil szervezet támogatta, köztük magyar szervezetek is. Az új információs politika nem biztosít szilárd alapot az érintett közösségeknek, illetve az érdeklõdõ feleknek az információhoz való joguk érvényesítésére. "Ugyanakkor a Bank az érintett polgárokkal szemben az ügyfeleinek az érdekeit tartja szem elõtt. A Bank ügyfelei, amelyek gyakran magáncégek közül kerülnek ki, maguk dönthetik el, hogy a finanszírozandó projekttel kapcsolatos információ napvilágra kerülhet-e. Ez az eljárás azonban elfogadhatlan, mivel az EIB közintézmény, még ha ötven éve úgy is viselkedik, mintha magáncég lenne". (Magda Stoczkiewicz) Magyarországon is ez történt. Az EIB azelõtt hagyta jóvá a 4-es metró projektjét, mielõtt kiadták volna az erre vonatkozó környezeti hatósági engedélyt. Kérdés az vajon miért készítették el a környezeti hatástanulmányt, ha az az alapján hozott döntést nem is veszik figyelembe közölte Hajósi Enikõ, a Középés Kelet-Európai Bankfigyelõ Hálózat magyar koordinátora. Antonio Tricarico, az olasz Kampány a Világbank Megreformálásáért Egyesülettõl (Campacgna per la Riforma della Banca Mondiale) úgy gondolja: az Európai Tanács és az Európai bizottság feladata lenne, hogy kötelezze a Bankot az Aarhaus Konvenció betartására. A civil szervezetek felhívásának teljes, angol nyelvû szövege, az aláírók listája itt található: A parasztból legyen menedzser Via Campesina Az EU mezõgazdasági politikája nem csak a magyar családi gazdaságokat teszi tönkre, hanem a nyugatiakat is nyilatkozta a NOLnak Claude Girod francia földmûves, a Via

9 4780 Campesina világméretû érdekvédelmi szervezet tagja. A Via Campesina magyarul azt jelenti: "Parasztok Útja. 187 ország vesz részt a mozgalomban, amely olyan szervezeteket akar meghátrálásra kényszeríteni, mint az EU vagy a Kereskedelmi Világszervezet. Minden harmadik percben eltûnik egy családi gazdaság Franciaországban. Kelet-Európában ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet mondta Claude Girod (a Via Campesina aktivistája) Berlinben kelet-európai civil szervezeteknek az Európai Szociális Fórum elõkészítõ megbeszélésein. "Az EU a támogatást, mint tõkét adja a gazdáknak mondta Girod. Ez azt jelenti, hogy támogatásból fejleszteniük kell, tehát mindenki arra kényszerül, hogy terjeszkedjen a szomszéd meg a természet rovására. Girod szerint egyre jobban függenek a gazdálkodók a bankoktól és a kereskedelmi szabályoktól. Ha többet kell termelniük, akkor helyben nem tudják eladni a terményedet, tehát kereskedõre vannak utalva. Így zsugorodik a földbõl élõk szabadsága. Mit akar a Via Campesina? Új európai mezõgazdasági politikát. "Az étel nem csak áru. érvel Girod. A Via Campesina-nak egyelõre nincs magyar tagja, ami jellemzõ a kelet-európai civil mozgalom lépéshátrányára. De nem csak a kelet-európai gazdák érzik magukat veszélyben véli Girod: "A gazdák nem tudják jól érvényesíteni az érdekeiket az EU-ban, amely mindenféle természetellenes szabályt kényszerít rájuk. Márpedig minden országnak joga lenne a saját tradíciói szerint termelni az élelmiszert. A parasztból legyen menedzser "Ma menedzsernek kell lenni. Ha nem tudsz támogatásokat felhajtani magadnak, akkor nem lehetsz családi gazdálkodó. Ráadásul a termelésben egyre több a gép, mind nagyobb szakismertre van szükség a speciális anyagok, vegyszerek, adalékok használatához nyilatkozta Girod, aki maga is a földbõl él. "Az EU-ban ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak a kistermelõkre, mint a nagyüzemekre, amit persze egy szegény családi gazdálkodó nem tud betartani. Világos, hogy mi az EU célja. Meg is mondták, hogy nem akarják a lengyel gazdákat eltartani. Ugyanaz fog velük történni, mint a francia parasztokkal, csak nem húsz év alatt, mint nálunk, hanem öt esztendõn belül. Ennyit kaptak, hogy alkalmazkodjanak az EU-elõírásokhoz. Nem fognak. érvelt a francia gazdálkodó. A nyugati exportõrök örülnek a keleti piacnak Claude Girod szerint nem mindenkinek rossz az EU mezõgazdasági politikája: "Franciaországban sokan azt gondolják, hogy a keleti országok gazdái úgyis tönkremennek és akkor a nyugati áruké lesz a piac állítja. "Az EU-elõírásoknak a nagyobb francia gazdálkodók meg tudnak felelni, de Brüsszelben arra nem gondolnak, hogy milyen íze lesz annak a tejnek, amit több ezer kilométerre szállítanak mondta francia gazdálkodó a NOL-nak. Az elõírások szerint a tejben nem lehet baktérium. Csakhogy ilyen tej nincs. A tej élõ anyag. A teljes cikk itt található: =98358#98358 A Legkisebb Paksi Füles A szakemberek szerint a Paksi Atomerômû Rt. vezetôsége "akciójával" tönkretette az erômû presztízsét, amelyet a 10 éve folyó jó kommunikációs tevékenységének köszönhetett. Kár lenne azonban ennyivel beérni. A vezetôség nemcsak abban hibázott, hogy elhallgatott információkat, hanem abban, hogy azokról ô maga sem tudott. A tények és történések boncolgatása helyett úgy döntöttem, inkább összegyûjtöm a történtek kronológiáját. Ebbôl mindenki levonhatja a saját következtetéseit. (Felhasznált források: MNO, NOL, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, MTI, Népszabadság, hivatalos sajtónyilatkozatai a szerk.) február 6. Lezárult a Paksi Atomerõmû Rt.-nél, 1996-ban megkezdett, hatvanmilliárd forintos költségigényû biztonságnövelõ program jelentette be tegnap Budapesten Kocsis István vezérigaz-

10 4781 gató. Az atomerõmû vezetõsége 150 megawattos teljesítménynövelés mellett a blokkok élettartamának húsz évvel való meghosszabbítását tervezi. A fejlesztés eredménye többek között az, hogy a kiégett fûtõelemek ötven évig tartó tárolására képes. A kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok 2008-ig helyezhetõk el a paksi telephelyen. április 12. A paksi atomerõmû karbantartásra leállított második blokkjának reaktorcsarnokában az ellenõrzõ mûszerek 11-én hajnalban radioaktív gáz megjelenését észlelték. A sugárzó anyag aktivitása tegnap reggelre jelentõsen csökkent. Egészségre veszélyes sugárterhelés senkit sem ért, a nukleáris eseményeket besoroló 7 fokozatú nemzetközi skálán a paksi szivárgást kettes fokozatúnak minõsítették az erõmûben. április 19. A kormányszóvivõ (Gál J. Zoltán) a kabinet pénteki ülése után közölte: nincs sugárveszély Pakson. A kettes blokk újraindítása azonban a súlyos üzemzavar miatt heteket késik. A szakembereket külföldiek is segítik abban, hogyan csomagolják be és tegyék át a kiégett fûtõelemeket tartalmazó ideiglenes tárolóba a tisztítótartályban meghibásodott kazettákat. Az erõmû 2-es blokkja március vége óta a szokásos évi karbantartás miatt nem üzemel. Erre az idõszakra egy ideiglenes berendezést telepített a helyszínre a francia német Framatome ANP cég a fûtõelemek megtisztítására. A cég szakemberei üzemeltették a berendezést. A gyártó francia német cég három szakembere tegnap már megérkezett, de ugyancsak segítséget kértek a fûtõelemeket gyártó orosz cégtõl, illetve a kiégett üzemanyag feldolgozására szakosodott orosz Majak kombináttól is. április 21. Nem jelentenek veszélyt a környezetre a paksi atomerõmû 2. blokkjának tisztítóberendezésben tárolt, megsérült fûtõelemei közölte Kováts Balázs, az erõmû tájékoztató és látogató központjának vezetõje az MTI-vel hétfõn. április 28. Megkezdte munkáját hétfõn a paksi atomerõmûben az az orosz mérnökcsoport, amelynek tagjai a súlyos üzemzavar során megsérült fûtõelemek biztonságos elhelyezésében nyújtanak segítséget. A hattagú küldöttség a paksi atomerõmû fûtõanyagát szállító gyárat, és az orosz magenergia-kutatás fellegváraként számon tartott Kurcsatov Intézetet képviseli. április 30. A sérült üzemanyag-kazetták stabil reaktorfizikai állapota biztosított. Sem ellenõrizetlen, sem ellenõrzött módon nem indulhat láncreakció. Ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója közölte az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának keddi ülésén, ahol Kocsis István, a Paksi Atomerõmû Rt. vezérigazgatója elmondta: a tisztítótartályban lévõ sérült kazetták, a kihullott fûtõanyag eltávolítására, biztonságos elhelyezésére többféle megoldás lehetséges. Most készítik elõ, hogy melyiket válaszszák. május 2. Mulasztások sorára vezethetõ vissza a paksi atomerõmû kettes blokkjában április tizedikén bekövetkezett üzemzavar. Szakértõk kilenc nappal az eset után zárták ki elõször nagy biztonsággal a láncreakció veszélyét. május 2. Pakson még nem tudják, hogy miként emelik ki a fûtõelemeket a tartályból. A gazdasági miniszter szerint nincs környezeti veszély. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet arra szólítja fel az osztrák kormányt, hogy tegyen lépéseket megfelelõ nemzetközi bizottság megalakítására és Paksra küldésére. május 8. "A paksi baleset nem jelent veszélyt a magyarországi lakosság egészsége, illetve az atomerõmû környezete szempontjából. Súlyosan veszélyezteti ugyanakkor a magyar és a nemzetközi atomenergetika presztízsét" nyilatkozta Vlagyimir Aszmolov, a moszkvai Kurcsatov Intézet tudományos igazgatója. Aszmolov szerint a fûtõanyag-kazetták kiemelésekor és a tisztítótartályba helyezésükkor a magyar fél többször is megsértette a vonatkozó normákat, mivel nem konzultált elõzetesen a fûtõanyagot szállító orosz TVJEL-kon-

11 4782 szernnel. A TVJEL egyébként figyelmeztetett, hogy hasonló eljárások esetében nem vállal garanciát a fûtõelemekre. Oroszország kész segíteni, mivel a tisztítótartályt szállító francia Framatome, illetve a közremûködõ Siemensnek erre nincs tudományos kapacitása. Még aznap a paksi atomerõmûben újabb rendellenesség történt, de az eseményrõl csak késõbb adtak tájékoztatást az illetékesek. május 9. Medgyessy Péter rendkívüli beszámolót kért Paks ügyében. Aszódi Attila egyetemi docens újonnan kinevezett miniszteri biztosként közremûködik az üzemzavar felszámolásában. Személyi mulasztást, az érvényes tájékoztatási rend megsértését állapította meg Pakson az a belsõ vizsgálat, amelyet a múlt hét szombati vegyszeradagolás után rendeltek el. A rendellenes gázképzõdést az okozta, hogy a kettes reaktorblokk fûtõelemeit tisztító berendezés április 10-i üzemzavarát követõen a tisztítóberendezést tartalmazó, vízzel telt medence (az 1-es számú akna) vizében május 3- án az atomerõmû hidrazinos kezelést hajtott végre, az rt. az eseményt viszont csak május 6-án, kor jelentette be az OAH-nak. Az OAH május 7-én, 7.30-kor vizsgálatot indított az esemény körülményeinek felderítése érdekében. A Greenpeace A Paksi Atomerõmû Rt. vezérigazgatója, Kocsis István azonnali leváltását követeli az újabb paksi eseménnyel, a gázképzõdéssel, valamint a nem idõben adott tájékoztatással kapcsolatban. Elmarasztalják az OAH-t a balesetet követõ tájékoztatási politikájáért. Mint rámutatnak, a mai napig nem tájékoztatták a közvéleményt: a vakszerencsén múlott, hogy nem történt katasztrófa. május 12. Ma nyilvánosságra hozzák a paksi atomerõmûben történt súlyos üzemzavarról készült jelentést. A zárt tisztítótartály hûtõ- és ellenõrzõrendszerének tervezési hiányossága okozta a paksi atomerõmûben április 11-re virradó éjjel történt súlyos üzemzavart állapítja meg az a jelentés, amelyet Gergely József, az erõmû üzemzavart vizsgáló bizottságának vezetõje tegnap este adott át az Országos Atomenergia Hivatal paksi kirendeltsége illetékesének. Közben újabb rendellenességrõl érkezett hír: tíz centiméter magasan radioaktív víz állt az erõmû egyik helyiségében. Kováts Balázs, az atomerõmû tájékoztatási fõosztályvezetõje szerint az esemény nem bejelentésköteles. A Greenpeace osztrák és magyar aktivistái ma délelõtt a paksi atomerõmû reaktorai elõtt tiltakoztak az erõmû élettartam-hosszabbítása ellen. A paksi sajtótájékoztatón az erõmû vezérigazgatója kijelentette: vizsgálatuk szerint a súlyos üzemzavar egyértelmû oka a francia német Framatome ANP (FANP) által tervezett, gyártott és üzemeltetett tisztítóberendezés hûtõ- és ellenõrzõrendszerének tervezési hibája volt, amit a többszintû magyar ellenõrzési és engedélyezési rendszer sem tárt fel. A bizottság harmincoldalas jelentését vasárnap este adta át a testület vezetõje az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) illetékesének. Kocsis István arról is tájékoztatott: a FANP elismerte a tervezési hibát, felelõsségét az üzemzavarért. május 14. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) fõigazgatója amennyiben a kormány nem ellenzi a lépést felkéri a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy küldjön független szakértõi csoportot Paksra az üzemzavar, valamint a magyar intézmények mûködésének értékelése céljából. Az OAH szerint a hivatal nem felelõs az üzemzavarért, bár elvi engedélyt adott ki a hibásnak bizonyult tisztítási technológiára. A konstrukció vizsgálata nem tartozott feladataik közé. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elvi átalakítási engedélyt adott a Paksi Atomerõmû Rt.-nek a tisztítási technológiára, a beadványban nem szerepeltek a szerkezeti, konstrukciós kialakítás részletei közölte az MTI érdeklõdésére Vörös Lajos, az OAH fõigazgatóhelyettese. Az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága kihelyezett ülést tartott Pakson, és megállapították, hogy nincs veszélyben a lakosság, nem emelkedik az áram ára, nem lesz áramhiány és a baleset vizsgálata, valamint a hiba elhárítása rendben halad. Az Energia Klub a miniszteri biztos lemondását, valamint az erõmû fölötti felügyeleti és tulajdonosi jogok szétválasztását követeli. A baleset nem a fûtõelemek tisztítása közben történt, hanem annak lezárása után mondta a parlamenti bizottságnak Ralf Güldner, a balesetet szenvedett tisztítóberendezés gyártójának (FANP) képviselõje.

12 4783 május 15. A paksi atomerõmûben stabilizálódott a helyzet, de nem oldódott meg, s a megoldás még hosszú idõt vesz igénybe közölte tegnap Szalay Gábor, a gazdasági tárca államtitkára az Országgyûlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén. Egyelõre nem tudni, mikor és milyen módon emelik ki a sérült fûtõelemeket. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nukleáris veszély nem volt és nincs. Kocsis István vezérigazgató szerint ki kell dolgozni az öszszes lehetõséget, és a legmegfelelõbbet kell választani. Erre szakértõi csoport alakult az erõmûben. Ezenkívül egy öttagú tanácsadói szervezetet is felállítanak, és szükség esetén nemzetközi szakértõket is bevonnak. Az Energia Klub felszólítja a gazdasági és közlekedési tárca vezetõjét Aszódi Attila miniszteri biztos kinevezésének visszavonására. A környezetvédõk szerint a miniszteri biztos veszélyezteti a munkálatok feletti hatósági ellenõrzés elfogulatlanságát. május 22. A paksi atomerõmû saját belsõ vizsgálata megállapította, hogy kit terhel a felelõsség az április 10-i súlyos üzemzavar ügyében. Az erõmû biztonsági igazgatója lemondott, és több különféle beosztású vezetõt alacsonyabb beosztásba helyeztek, csökkentették a fizetésüket és megvonták a prémiumukat A Paksi Atomerõmû Rt. vizsgálatot kér a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtõl (NAÜ) jelentette be tegnap Kocsis István vezérigazgató. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója megerõsítette: az ügynökség várhatóan június közepén szakértõi csoporttal kapcsolódik be a paksi üzemzavar okainak tisztázásába. A csoport elemzi és értékeli az üzemzavart, az eddigi vizsgálati eredményeket. Az értékelés kiterjed az OAH hatósági munkájára is. május 29. A négyes blokk fûtõelemeinek átrakása befejezõdött, ma elkezdjük a blokk összeszerelését jelentette be tegnap Kocsis István, a paksi atomerõmû vezérigazgatója, akinek egy tegnapi sajtóhírrel ellentétben nincs tudomása arról, hogy NATO-szakértõk is szeretnék vizsgálni a súlyos üzemzavar körülményeit. Kocsis megerõsítette azt a korábbi kijelentését, hogy nincs uránhomok a tisztítótartály mélyén, illetve azt, hogy bórsavadagolással biztosítják az ott lévõ urán stabilitását. Elhangzott, a bonyolult engedélyezési folyamat miatt még nem érkezett meg a szlovákiai Bohunicébõl a neutronmennyiséget mérõ detektor. A sérült elemeket tartalmazó tartály duplafalú acélból készült, a stabil állapotban lévõ elemek éveken át tárolhatók ott. A Pakson járt orosz szakértõk szerint a baleset teljes mértékben elkerülhetõ lett volna, ha folytatódik a korábbi gyakorlat, amelynek keretében a magyar fél rendszeresen konzultált orosz szakemberekkel az atomerõmûvet érintõ valamennyi fontos kérdésben. Az Országos Atomenergia Hivatal szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a nukleáris fûtõanyagokat tartalmazó kazetták tisztítása során bekövetkezett üzemzavarért teljes mértékben a technológiát szállító francia német Framatome vállalatot terheli a felelõsség. május 30. Az Országos Atomenergia Hivatal megállapította, hogy a paksi atomerõmû belsõ vizsgálata nyomán keletkezett jelentés hiányos, az okokat egyoldalúan tárgyalja, a személyi felelõsséggel kapcsolatban csak a tisztítást végzõ külföldi cég munkatársaira tér ki. Az Energia Klub tiltakozik az ellen, hogy a paksi atomerõmû nyílt nemzetközi versenytárgyalás nélkül a Framatome ANP-nek juttassa a sérült üzemanyag-kazetták eltávolítására vonatkozó megbízást. május 31. A Paksi Atomerõmû Rt.-nek az áprilisi súlyos üzemzavarról készített jelentése hiányos, nem elég önkritikus állítja az atomenergia hivatal. Az OAH elemzése szerint az üzemzavarban szerepet játszottak a Paksi Atomerõmû Rt.-nél tapasztalható szervezési, személyi, illetve a biztonsági kultúrával kapcsolatos problémák is. június 10. Közös állásfoglalást tett közzé a paksi atomerõmûben mûködõ négy szakszervezet közös állásfoglalását. Kiss Mihály, a Padosz elnöke szerint a politika bizonyos körei és a sajtó egy része felelõs az erõmû presztízsének folyamatos rombolásáért. A paksi atomerõmûben bekövetkezett áprilisi üzemzavar elhárítására szóló ajánlatokat vár-

13 4784 hatóan csütörtökön nyújtja be az orosz TVEL, illetõleg az üzemzavart okozó Framatome ANP cég. június 13. Lezajlott az elsõ látványos antinukleáris Greenpeace-akció Magyarországon: a nemzetközi zöldszervezet kilenc országból érkezett negyven aktivistája tegnap a paksi atomerõmû elõtt demonstrált, többen a teherbejáró kerítéséhez láncolták magukat így tiltakoztak az atomerõmû élettartamának tervezett meghosszabbítása ellen. A rendõrség a be nem jelentett akciót mintegy félóra alatt fölszámolta, 19 aktivistát elõállított. Újságírók azt firtatták, hogyan érhetett a rendõrség az aktivistákkal egy idõben a helyszínre. A biztonsági igazgató közölte: az, hogy a rendõrség mikor és hol tartózkodott, a rendõrség ügye. (Erre sajnos a villámgyors rendõrség csak június 18-án ad magyarázatot a szerk.) június 13. Megkezdõdött, de hamarosan kétszer is megszakadt a tárgyalás pénteken a Paksi Városi Bíróságon abban a gyorsított eljárásban, amelyet hat Greenpeace-aktivista, köztük öt külföldi ellen indítottak a paksi atomerõmû elõtti csütörtöki tüntetés miatt. A tárgyalást azért függesztették fel kétszer is, mert Gombos Judit, a vádlottak ügyvédje a tolmácsok elfogultsága miatt kifogást emelt. június 16. A Greenpeace szerint az emberi jogok európai konvencióját többszörösen megsértette a magyar karhatalom a paksi tüntetésen, ezért a Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bizottságához fordul a környezetvédõ szervezet. A Paksi Városi Bíróság közben úgy döntött, hogy nem követtek el szabálysértést a tüntetõk. A paksi atomerõmû vezérigazgatója bejelentette, hogy videofelvételt készítettek a sérült fûtõelemekrõl, de nem hozzák nyilvánosságra, amíg az erõmû és a balesetért felelõs tisztítási technológiát szolgáltató Framatome ANP között véget nem ér a károkozásról szóló jogvita. június 17. Az erõsen szennyezett kazettákat nem megtisztítják az ominózus, súlyosnak minõsülõ üzemzavar a tisztítás során következett be, hanem új fûtõanyagra cserélik a paksi atomerõmû egyes blokkjának június 28-án kezdõdõ, két hónapon át tartó nagykarbantartása során hangzott el tájékoztatón. E mûvelet végzésekor teljesen kiürítik a reaktort, és a negyedik éve használatban lévõ kazettákat újakra cserélik. A többit amelyeket az éves karbantartások során cseréltek, és normál esetben vissza kellene rakni most egyenként megvizsgálják. Ha a fûtõelem nagyon szennyezett, akkor friss fûtõanyagra cserélik. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a sérült kazettákról készült felvételt átadják a helyreállítás feladataira pályázó orosz és francia német cégnek. Hétfõn Budapestre érkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). június 24. A sérült fûtõelemeket tartalmazó tisztítótartályban elvégzett belsõ felvételek elõzetes kiértékelése szerint neutronfizikai szempontból az elõzetesen vártnál kedvezõbb a helyzet jelentette be Kocsis István, a paksi atomerõmû vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy az április közepén a kettes blokk medencéjében tisztítás során megsérült fûtõelemek mindegyike megrongálódott, de a kazetták nem teljes hosszukban hasadtak fel, hanem csupán a felsõ harmaduk sérült meg. A felvételek szerint csak néhány uránpasztilla hullott ki, és a tartály mélyén sem bukkantak uránhomokra. június 26. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Pakson túlságosan megbíztak a tisztítótartály gyártójában. Nem felelt meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági szabványának a Paksi Atomerõmû Rt.-nél használt tisztítótartály konstrukciója és üzemeltetése állapította meg a NAÜ Magyarországon tartózkodó szakértõi csoportja. Ken Brockman, a biztonsági részleg vezetõje szerint az engedélyezés során sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem Paks nem tette fel azokat a kérdéseket, amelyeket egy ilyen berendezésnél "illik feltenni. A két érintett tehát nem döntött kellõ gondossággal. Az OAH alulbecsülte a konstrukció biztonsági jelentõségét, így az elõzetes vizsgálat, értékelés kevésbé volt szigorú. Ugyanakkor a tartályt üzemeltetõ alvállalkozó Paks kellõ felügyelete nélkül dolgozott.

14 4785 Az Energia Klub sajtóközleménye a paksi hibákról és tervekrõl Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nem ellenõrzést végzett a paksi üzemzavar tárgyában, hanem igazoló jelentést írt Az OAH jelentése nem szakértõi, hanem politikai opusz Az Erõmû és az állítólagos ellenõrzõ hatóság által produkált két jelentés mûszakilag is komolytalan, és sajnálatos módon mindenben megerõsíti, hogy a személyi összeférhetetlenségek miatti aggodalmaink megalapozottak voltak A gazdasági miniszter azonban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) nem új, független, önálló vizsgálatokra kérte fel, hanem a kész, kormányzatilag jóváhagyott OAH-jelentés pecsétnyomójául hívta az országba A teljes sajtóközlemény megtalálható a klub honlapján. Fidrich Róbert: A zöld szervezetek tiltakoznak a rendõri túlkapások ellen Több mint negyven magyar, osztrák, német, török, angol, szlovák, német, román és holland Greenpeace aktivista szállta meg a paksi atomerõmû területét. A megmozdulással az aktivisták az atomerõmû tervezett élettartamhosszabbítása ellen tiltakoztak. Az aktivisták másik csoportja ezzel egy idõben az atomerõmû fõbejáratát zárta le speciális zárakkal és láncokkal, és "Stop Paks Stop Euratom" feliratú transzparenst tartottak. Az akció feloszlatása alatt a rohamrendõrség 3 aktivistát megsebesített. 24 környezetvédõ szervezet tiltakozott a Greenpeace aktivisták elleni rendõri fellépés ellen, követelték az ellenük indított eljárás azonnali megszüntetését, a letartóztatott aktivisták szabadon bocsátását, és az erõmûben április 11-tõl tartó súlyos üzemzavar okainak, elõzményeinek és felszámolásának független nemzetközi szakértõk általi kivizsgálását. A magyar kormány nem kérdezte meg a lakosságot az élettartam-hosszabbításról, holott az errõl szóló döntések valószínûleg már megtörténtek. Erre utal a Paksi Atomerõmû Rt. közgyûlésének áprilisi döntése az élettartam meghosszabbításáról, illetve a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. épp a közelmúltban közétett közbeszerzési eljárása nagy radioaktivitású hulladéklerakó építésének elõkészítésére. Mindkét szervezet állami tulajdonú, a stratégiai döntéseket a magyar kormány képviselõje hozza. Magyarországnak most kell eldöntenie, hogy az atomenergia felhasználásával tovább veszélyezteti-e saját és a környezõ országok lakosságát, vagy átvált a jövõt jelentõ, tiszta, megújuló energiaforrásokra! Az akció az EU-konvent azon tervei elleni tiltakozás is egyben, amely szerint az EURATOM-szerzõdést változtatás nélkül kívánják az EU Alkotmányába illeszteni. Ez a lépés Magyarország energiapolitikájára is jelentõs hatást gyakorolna az Unióba való belépésünk után. Az ötvenes években kötött EURATOM-szerzõdés a tavaly hatályát vesztett Európai Szén- és Acélközösséghez hasonlóan az Európai Unió három eredeti alapító szerzõdéseinek egyike. A megállapodás mára már értelmét vesztett különleges gazdasági övezetet hozott létre, a nukleáris energia elterjesztésére. Forrás:

15 4786 A Védegylet nyílt levele Vajda Pál fôpolgármesterhelyetteshez Elôzmények: Vajda Pál fõpolgármester-helyettes tudatta a civil szervezetekkel, hogy "beruházásvédelmi törvénytervezettel" akadályozza meg az "inkompetens civil tiltakozásokat". Az inkompetens civilek a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegõ Munkacsoport, és a Védegylet a Budai alsó rakpart bõvítésének az ügyében. Magyarul, ha ezek után bárki, bármiben inkompetensnek nyilvánítható, az Energia Klub az energiakérdésben, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány a baglyoknál stb. Nyílt levél Vajda Pál budapesti fõpolgármester-helyetteshez Nagy érdeklõdéssel olvastuk nyilatkozatát a Népszavában és a Magyar Nemzetben (2003. június 3., június 4.), amely szerint "a civilek demonstrációinak megakadályozása érdekében beruházásvédelmi törvénytervezetet kíván benyújtani. A javasolt megoldás nem új, már sokszor kísérleteztek vele a történelem folyamán: diktatúrának hívják, és eddig mindenütt kudarcot vallott. Az Ön által szorgalmazott törvény elfogadásához módosítani kellene egyebek mellett az Alkotmányt, a jogalkotásról szóló törvényt és a környezetvédelmi törvényt, továbbá hatályon kívül kellene helyezni a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló törvényt. Egyúttal le kellene mondanunk arról, hogy az Európai Unió tagjai legyünk. Az Ön haragját a Budai alsó rakpart négysávosra bõvítése elleni tiltakozások váltották ki. Szavai szerint a civil szervezetek inkompetensek az ügyben. Kérjük, hogy szíveskedjen sürgõsen egyeztetni azokkal, akik a Fõvárosi Önkormányzat honlapját készítik, hiszen ott a következõkre hívnak fel mindenkit: Mondja el véleményét, foglaljon állást Ön is a Budapestet érintõ kérdésekben! Írja meg, Ön hogyan javítana Budapest közlekedésén! Mi talán mégis ez utóbbi felszólításnak tennénk eleget, hiszen a fejlett demokráciákban senki sem szokta megkérdõjelezni bármely lakos jogát arra, hogy véleményt nyilvánítson bármilyen közérdekû kérdésben. (Azt már csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy az "inkompetens tiltakozók" közé tartoznak a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegõ Munkacsoport és a Védegylet magasan képzett tagjai és szimpatizánsai, akik már számtalanszor készítettek olyan tanulmányokat, javaslatokat, amelyeket a fõvárosi, kerületi és más önkormányzatok is örömmel hasznosítottak.) Szomorú tapasztalatok sora bizonyítja, hogy Magyarországon nem a nagy beruházók szorulnak városatyai, politikai védelemre, hanem a jóval gyengébb érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ lakosság. Ön kilenc éve fõpolgármester-helyettes. Ezalatt az idõ alatt Budapest közlekedése és a környezeti állapota nagymértékben romlott. Ugyanakkor világszerte számtalan példa van arra, hogy megfelelõ politikai akarattal rövid idõ alatt elfogadható költséggel alapvetõ és rendkívül kedvezõ változásokat lehet elérni e területeken. Kérjük, hogy tanulmányozza ezeket az eseteket, köztük a hétmillió lakosú Bogotá, a kétmilliós Szingapúr, vagy éppen London belvárosa közlekedésének átalakítását. A magunk részérõl pedig továbbra is készek vagyunk együttmûködni Önnel egy kellemesebb, élhetõbb város kialakítása érdekében. Forrás:

16 4787 TAJ-kártyával is fizethetek? Félelmek és ellenokok a kórházak magánosítása esetén A tervezett intézkedések nyomán nem keletkezik számot tevõ többletforrás az egészségügyben. A magánvállalkozók beruházásainak megtérülését változatlanul az állami egészségbiztosítás kifizetései biztosítanák. A befektetõ nem visel tényleges kockázatot, valójában csak hitelt nyújt az államnak, amihez az utóbbi elõnyösebben juthatna akár államkötvények kibocsátása révén. Az egészségügy forrásainak bõvítését nem a kórházak eladása, hanem a magánbiztosítás fejlesztése szolgálná, amelyen keresztül a tehetõsebbek különleges szolgáltatásokra irányuló igényét lehetne kielégíteni. A törvényjavaslat elfogadása ezzel szemben az alapellátáshoz való hozzájutás esélyének egyenlõtlenségét fokozná. A magánkézbe kerülõ kórházak ugyanis költséghatékonyságuk javítása érdekében igyekeznek majd kiszûrni tevékenységi körükbõl a "rossz (nem kifizetõdõ) betegeket és betegségeket, illetve szolgáltatásaik árának nyílt vagy burkolt emelése révén gondoskodnak a befektetések megtérülésérõl. A közkiadások nem csökkennének tehát, éppen ellenkezõleg: a költségvetés magánbefektetõkkel szemben vállalna finanszírozási kötelezettséget, amelynek teljesítése elöl többé nem térhet ki, részben törvényes kötelezettségei folytán, részben politikai okokból. A privatizáció az egészség védelmére szánt állami és magánforrások jelentõs átcsoportosításával járna a megelõzés-központú komplex egészségügyi ellátórendszer rovására, a magasabb árakat érvényesítõ, illetve szolgáltatásaikat sikeresen reklámozó intézmények javára. (Ezt a folyamatot beláthatatlan mértékben súlyosbítja a törvényjavaslat, amikor a nagy gyógyszeripari cégek számára is lehetõvé teszi kórházak vásárlását.) Az orvosok és az ápoló személyzet kiszolgáltatottá válnak a kórháztulajdonosok nyereségérdekeltségének. Ez a paraszolvencia-jelenségnél lényegesen súlyosabb erkölcsi konfliktusok forrása lehet. A hazai társadalombiztosítás nem rendelkezik a szolgáltatások minõségének, árának, illetve indokoltságának ellenõrzéséhez nélkülözhetetlen eszközökkel. A biztosítási orvosok hálózatának létrehozását, a kezelési protokollok kialakítását és a megrendelõ finanszírozó jogosítványainak tisztázását megelõzõ kórházprivatizációt a legjobb esetben is bûnös felelõtlenségnek kell neveznünk. Forrás: Védegylet GATS Az elmúlt években hozzászoktunk, hogyha valaki egy hétköznapi szót vagy fogalmat említ, ahhoz könnyen kapcsolni tudunk egy politikai botránysorozatot. Ha most azt kérdezné valaki, hogy mi az a GATS, vajon kinek mi jutna eszébe róla? Talán semmi. Nem véletlenül. A fogalom már megvan, a többire már csak várni kell. (A szerk.) Mi is az a GATS? A Magyar Köztársaság az évi IX. törvénnyel iktatta jogrendjébe az úgynevezett GATS-egyezményt: (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelmérôl), amelyet 1995-ben írt alá az akkori kormány. De mint a Védegylet felhívja rá a figyelmet, sem Horn, sem Orbán, sem Medgyessy nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy milyen horderejû folyamat indult be. Tárgyalásokba bocsátkoztunk arról, hogy a különféle szolgáltatásokat az oktatástól a postáig a jövôben külföldi magáncégek ugyanolyan kondíciók mellett végezhetik, mint most az önkormányzati iskolák. A közvélemény elôtt évek óta, jobbára titokban zajlik az a nemzetközi tárgyalássorozat,

17 4788 amelyben Magyarország a közszolgáltatásainak liberalizálását, azaz például az oktatás és az egészségügy privatizációját készíti elô erre hívta fel a figyelmet a Védegylet ökopolitikai szervezet. Magánkézben az ivóvíz, a villany, a csatorna, a Az úgynevezett GATS-tárgyalásokon 109 ország vesz részt és 2005-ben zárulnak le. Addig kell eldôlnie, hogy az országok mely területeket nyitnak meg a magántôke elôtt. Az Európai Unió például azt követeli a világ hetvenkét országától, hogy nyissa meg az utat az ivóvíz-szolgáltatásuk magánkézbe adása elôtt. Mint a Védegylet megtudta, Magyarország már hosszú évekkel ezelôtt felajánlotta, hogy az egészségügy és az oktatás terén lehetôvé teszi a szabad versenyt. Ahhoz képest, hogy ez mekkora változást fog hozni az életünkben, sem hatástanulmány, sem nyilvános vita nem folyt róla, sôt még csak nem is kapott megfelelô nyilvánosságot figyelmeztet a civil szervezet, amely most a kormányfôhöz fordult, hogy adjon számot az ügy állásáról. Ökológiai szempontok A civil szervezet szerint a GATS keretében formálódó nemzetközi megállapodást az teszi különösen veszélyessé, hogy elônyben részesíti az üzleti szempontokat a környezetvédelmi, szociális, vagy úgy általában a helyi érdekek védelmével szemben közli a Védegylet. Máris számtalan megkötés szerepel a még nem véglegesített egyezményben, amely például lehetetlenné teszi, hogy a helyi önkormányzatok, vagy akár a kormány ilyen megfontolások miatt korlátozzon valamely üzleti tevékenységet. Miközben az önkormányzatok képviselôi nem lehetnek jelen a tárgyalásokon. Sôt, a Védegylet szerint az uniós csatlakozásunk után az Európai Bizottság látja majd el a kereskedelempolitikai tárgyalásokon a képviseletünket, ami még nehezebbé teszi a helyi érdekek érvényesítését. Pedig a helyi érdekek sérülhetnek, ha mindenféle védelem nélkül ráeresztik a multinacionális vállalatbirodalmakat. George Monbiot, a brit Guardian publicistája szerint a kereskedelem liberalizáció mai divatjában az a csapda, hogy a gazdag államok iparának érdekeit szolgálja az idôzítés. Szinte minden nyugati ország úgy gazdagodott meg, hogy megvédte az iparát a külföldi konkurenciával szemben, vagy pedig lenyúlta más országok szellemi tulajdonát állítja Monbiot, aki szerint a gazdag Nyugat éppen akkor fedezte fel a szabad kereskedelemben rejlô lehetôségeket, amikor gazdasági nagyhatalommá vált. A mostani tárgyalássorozat éppen azt a protekcionizmust tiltja meg, amely a mai fejletteket gazdaggá tette figyelmeztet Nagy- Britannia egyik legismertebb közírója. Titkolódzás mindenütt Talán részben ez magyarázza azt a titkolódzást, ami a nagy liberalizációt megelôzô tárgyalássorozatot övezi világszerte. Két héttel ezelôtt több nagy nemzetközi civil szervezet bírálta az Európai Uniót emiatt. Két nappal késôbb Genova önkormányzata határozatot fogadott el arról, hogy követeli az olasz kormánytól a GATS-tárgyalások eddigi összes dokumentumának nyilvánosságra hozatalát, mert azok a demokratikus jogok korlátozását készítik elô. Mégis kinek az érdeke? A nagy cégek lobbiszervezetei elôtt viszont nem volt titok, hogy mi készül állítja a Védegylet, amely úgy tudja, hogy az évek óta folyó tárgyalássorozat résztvevôi kapcsolatban állnak az európai és amerikai üzleti körökkel, és az eredmény már jól látszik a körvonalazódó megállapodásokon. Ami önmagában nem lenne baj, ha közben nem tartották volna titokban a fejleményeket a társadalom elôtt. A GATS-tárgyalások ütemterve alapján minden WTO-tagállamnak március végéig be kellett nyújtania az oktatási, egészségügyi és ivóvíz-ellátási közszolgáltatásra vonatkozó piacnyitási ajánlatát. A tárgyalás lezárása január 1-jén várható. Forrás: Védegylet

18 4789 Slágergyanús önkritika Kóla, puska, sültkrumpli Színes feliratos kanadai amerikai német szatíra Rendezõ: Michael Moore "Átlagos amerikai reggel volt: a farmer kiment a földjére, a tejesember kiszállította a tejet, az elnök pedig lebombázott egy újabb országot, amelynek a nevét ki sem tudjuk ejteni." hangzik el Michael Moore óriási port és politikai botrányt kavart filmjében. Az elsõ mondat, amit az amerikai gyerekek az USA történelmérõl megtanulnak, nagyjából így hangzik: "A zarándokok azért jöttek Amerikába, mert féltek az üldöztetéstõl." Tehát féltek. Azután mi történt? Idejöttek a zarándokok, félelembõl, találkoztak az indiánokkal és féltek tõlük, így hát megölték õket. És ezt a sort folytathatnánk: napjainkig április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejû bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine Középiskolában vérengzés történt: diákok lõttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse játékfilm hosszúságú, merész dokumentumfilmjét az USA és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore "vidám" felfedezõ útra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erõszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik?! A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejû film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörõ jelentõségû filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias idõkben: "Lõfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerûen csak bolondok?" Könyvajánló KLAUS WERNER HANS WEISS: MÁRKACÉGEK FEKETEKÖNYVE A multik mesterkedései Környezetszennyezés, természetpusztítás, állatkínzás, az emberi jogok sárba tiprása: a nagy cégek profit utáni hajszájának árnyoldalai. Ebben a két osztrák oknyomozó újságíró által jegyzett könyvben egy csokorba gyûjtve olvashatjuk a leghírhedtebb történeteket (pl. a Shell garázdálkodása Nigériában, a McDonald's és az esõerdõk pusztítása) kiegészítve néhány kevésbé széles körben ismert esettel (pl. kik fizetik meg az olcsó banánunk árát?, kik szenvednek a mobiltelefonjaink miatt?). (A könyv egyébként onnan lehet ismerõs sokak számára, hogy 2001-es elsõ külföldi megjelenésekor itthon is vihart kavart, mivel részletesen beszámol állítólagos illegális magyarországi gyógyszerkísérletekrõl.) A szerzõk nem titkolt szándéka, hogy tudatosabb, körültekintõbb vásárlásra serkentsék az olvasót, információkat szolgáltatva a legproblematikusabb cégekrõl, amelyektõl jobb, ha inkább semmit nem veszünk. A "Márkacégek feketekönyve" megdöbbentõ olvasmány, alighanem Korten mûvéhez (l. A hét könyve 2002/43) hasonló bestseller válik majd belõle, és remélhetõleg ad némi lendületet a Magyarországon még finoman szólva nem igazán elterjedt tudatos vásárlásnak. Takács-Sánta András (Art Nouveau Kiadó 2003, 352 oldal, 2499 Ft) Gaia sajtószemle Kiadja az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) Alapította: György Lajos (Piros) gyorgy@koki.hu Összeállította: Steierlein Stein Péter polgári szolgálatos gaiaszerk@zpok.hu Hálózati terjesztés: Fidrich Róbert (Fidusz) fidusz@zpok.hu, Az Egyesület elnöke: Móra Veronika move@oktars.hu A szemle megjelenését támogatta a Környezetvédelmi Minisztérium KAC és az Ökotárs Alapítvány ISSN Az ETK és a szerkesztôség postacíme: 1054 Budapest, Vadász utca 29. A szerkesztô a beküldött anyagokat esetleg tömöríti, a felesleges idegen szavakat magyarra fordítja. A hozzászólások terjedelme nem haladhatja meg az eredeti írást. Mindenkit szeretettel várunk kedd esténként 19 és 20 óra közötti összejövetelünkön, a Budapest, V. ker., Vadász u. 29. alatt.