A helyettes szülői szolgáltatás módszertana Módszertani kézikönyv

Átírás

1

2

3 A helyettes szülői szolgáltatás módszertana Módszertani kézikönyv -1-

4 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály megbízásából és egyetértésével Összeállította: Papp Krisztina Sidlovics Ferenc Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: A kiadvány a TÁMOP / számú Központi Szociális Információs Fejlesztések című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Budapest,

5 -3-

6 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 A helyettes szülői szolgáltatásról 8 Az átmeneti gondozás alapelvei 8 A helyettes szülői ellátás specifikumai 10 Helyettes szülői szolgáltatás létrehozása 12 Ki lehet helyettes szülő? 17 Toborzás 18 Képzés 21 Szakmai program elkészítése 23 Működési engedélyezés 26 Feladatmegosztás a helyettes szülői ellátásban 29 Önkormányzat 29 Működtető 29 Helyettes szülő 30 Helyettes szülői tanácsadó 32 Gyermekjóléti szolgáltató 33 Jelzőrendszer 35 Vérszerinti szülő 38 A helyettes szülői ellátás folyamata Bekerülés Az igénybevétel szükségességének meghatározása a szolgáltatás kiajánlása 40 A helyettes szülői család kiválasztása 41 A vérszerinti szülő és a helyettes szülői család megismertetése, bemutatása egymásnak- a vérszerinti szülő és a gyermek látogatása a befogadó családnál, ismerkedés az új környezettel, a családtagokkal 42 Az elhelyezésről szóló döntés az igények-lehetőségek összehangolása, az elhelyezés optimális idejének meghatározása 43 A gyermek felkészítése 44 A helyettes szülői család felkészítése, a kezelendő problémából eredő feladatok átgondolásával a gyermekintézmény tájékoztatása a gyermek új helyre költözéséről 44 A gondozás tervezése 45-4-

7 A gondozás 47 A gyermek beköltözése 47 A gyermek és a szülő kapcsolattartásának biztosítása és segítése 47 A vérszerinti szülő segítése a probléma megoldásában családgondozás 49 A gyermek gondozása, teljes körű ellátása 49 A helyettes szülő szakmai támogatása 51 Hazagondozás 52 A visszaköltözés megtervezése 52 Hazakerülés 53 Dokumentáció 54 A helyettes szülő díjazása 58 Javasolt irodalom 60-5-

8 Bevezetés A helyettes szülői ellátás a gyermekvédelmi rendszerünk olyan szolgáltatása, amely az 1997-es Gyermekvédelmi törvény megszületésével előzmény így önálló szakmai gyakorlat nélkül jött létre. Az első próbálkozások után években kezdett el az országban kiépülni az ellátás, ezzel együtt egy új szakmai lehetőség nyílt meg a gyermekjóléti alapellátásban dolgozó szakemberek előtt. Az ellátás azt vállalta fel, hogy egyszerű, hétköznapi emberek személyében szövetségeseket toboroz a gyermekvédelem számára, akik gyermekszeretetükkel, törődésükkel, tenni akarásukkal segítenek más, nehéz élethelyzetbe került családoknak és gyermekeiknek. Nem kevesebbre szerződnek a helyettes szülői feladatra jelentkezők, mint arra, hogy saját gyermekeik mellé fogadják az idegen családok gyermekét, hogy virrasztanak mellettük amikor beteg, hogy biztonságos szigetet nyújtsanak nekik akkor, amikor családjukban olyan viharok dúlnak, amelyekben egyébként sérülhetne a gyermek. A helyettes szülők és az őket segítő szakemberek az elmúlt évtized alatt létrehozták azt a gyakorlati tudást, ami a mai napra már egy önálló szakterületnek tekinthető. A helyettes szülői ellátás kiépültsége országosan nem megfelelő szintű, hozzáférhetősége sajnálatos módon nagyon esetleges. Ezt mutatja az a tény, hogy jelenleg 44 működési engedéllyel rendelkező helyettes szülői hálózat és 60 önálló helyettes szülő 1, évben 232 család 394 gyermekét látta el 2. A kiépületlenség okaként a szakemberek a fenntartás problémáit, a kevés és drága képzést, a toborzás nehézségeit, illetve az információhiányt szokták megnevezni. A 29/2003. számú ESZCSM rendelet óta tizenkét szervezet engedélyeztette helyettes szülői képzését a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél. A rendkívül alacsony számú képzés, az azoktól való fizikai távolság, mindennek a költségnövelő hatása, illetve az intézmények fenntartási problémái miatt sok esetben elérhetetlen a települések egy részének. Vannak ugyanakkor a probléma megoldására példaértékű térségi összefogások a szolgáltatás működtetésére, közös képzésekre, ami jelentősen csökkenti annak fenntartói költségeit. Az ellátás adatait elemezve azt láthatjuk, hogy talán az előbbinél is nagyobb probléma a meglévő szolgáltatók erőforrásainak kihasználatlansága. A működési engedéllyel rendelkező ellátások jelentős részében tényleges gondozó munka nem, vagy csak szórványosan történt. Egy évi vizsgálat rámutat, hogy a működő szolgáltatóknak megközelítőleg a fele az 57 válaszadó működtető közül 31 nyújtott ténylegesen ellátást 1997 és 2003 között 3. A terület szakemberei sok esetben ezt az igény hiányával magyarázzák. Számos tapasztalat azt mutatja, hogy a szolgáltatás iránti szükséglet ténylegesen jelen van a településeken, csak az információ nem áramlik a potenciális igénybevevők és a szakemberek között. A lakosság az esetek többségében semmilyen információval nem rendelkezik a helyettes szülői szolgáltatásról. Ami talán ennél is szomorúbb, a gyermekvédelemben, illetve a jel- 1. NRSZH hatályos működési engedélyek listája november 24-i állapot szerint 2. KSH OSAP Sidlovics Ferenc: A helyettes szülői hálózatok működési adatainak vizsgálata. NCSSZI,

9 zőrendszerben dolgozó szakemberek közül is csak igen kevesen rendelkeznek elégséges mennyiségű, minőségű ismerettel a szolgáltatással kapcsolatosan. Evidenciaként kezelhető, hogy az igény akkor tud megjelenni, ha az információ elérhető a szülők és a szakemberek számára. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet II. Országos Gyermekvédelmi Módszertani Értekezletének helyettes szülői ellátással foglalkozó szekciója az ellátás ismertségének hiányát a kiépületlenség egyik okaként fogalmazta meg. A szekcióban közreműködő szakemberek egyetértettek abban, hogy hiányzik az ellátás a gyermekvédelmi alapellátás napi rutinjából, a területen dolgozó munkatársak nem számolnak azzal, mint az adott probléma egyik lehetséges megoldásával. Sajnos ez a megállapítás 2012-ben is érvényes. A probléma másik velejárója, hogy ennek következtében több esetben, amikor helyettes szülői ellátás történik, nem az eredeti funkciójának megfelelően teszik azt, hanem mint hiánypótló eszközt alkalmazzák. Ezeknek az eseteknek magas száma végződik azzal, hogy a gyermek ellátása nem tölti be funkcióját, az átmeneti gondozásból a szakellátásba kerül. Ahol a helyi ellátó rendszerben megtalálta a helyét a helyettes szülői szolgáltatás, ott a kollégák arról számoltak be, hogy a gyermekjóléti alapellátások olyan eszközzel gazdagodtak, amely rugalmassága miatt egy partnerközpontú, valódi együttműködésen alapuló segítőkapcsolatot hívott életre a helyi gyermekvédelemben. Kiadványunk célja egyrészt rögzíteni a kialakult szakmai tudást, terjeszteni a szolgáltatás gyakorlatáról összegyűlt ismereteket, másrészt lefektetni azokat a szakmai alapelveket, amelyek a garantált minőségű szolgáltatásnyújtás alapfeltételei. -7-

10 A helyettes szülői szolgáltatásról A helyettes szülői szolgáltatás a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti gondozás egyik formája. A Gyermekvédelmi törvény szabályozása szerint, a gyermek átmeneti gondozása megszervezhető helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. A szolgáltatás az átmeneti gondozást, ennek keretében a gyermek teljes körű ellátását családi környezetben, speciálisan erre a feladatra felkészített családoknál biztosítja a szülő akadályoztatottságának időtartamára. Amennyiben a gyermek ellátása testi, vagy lelki betegsége miatt helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában nem oldható meg, úgy ellátását a gyermekek átmeneti házi gondozásával saját otthonában kell biztosítani. 4 A helyettes szülői szolgáltatás célja, hogy a rászorultság mértékében segítse a családot gyermeknevelésben, olyan módon, hogy ha szükséges, átmeneti időre pótolja a gyermekek számára a szülői gondoskodást,- a probléma megoldásáig. Mindezt a település önkormányzata annak érdekében nyújtja, hogy erősödjön a család megtartó ereje, illetve hogy megelőzze a gyermek veszélyeztetettségének kialakulását, vagy megszüntesse a kiskorú már kialakult veszélyeztetettségét 5, tehát még időben, a súlyosabb probléma kialakulása előtt nyújtson segítő beavatkozást a gyermek érdekében. A szolgáltatást a vérszerinti szülők önkéntesen veszik igénybe, az ellátás tartalmát, időtartamát, az elhelyezés kezdetét és a végét, a szülő igénye alapján közösen határozzák meg. A vérszerinti szülő és a szolgáltatást nyújtó közös feladata, hogy a gyermek elhelyezése alatt, a szülő és gyermeke kötődését, személyes kapcsolatát a lehető legmagasabb szinten tartsák, és mindeközben a gyermek hazakerülése érdekében a család problémáját minél rövidebb idő alatt megoldják. A szolgáltatás kezdetétől fontos alapelv, hogy a veszélyeztetett gyermekeket nem a saját szüleiktől kell megvédenünk, hanem a krízishelyzetbe jutott szülő megsegítésén keresztül, az ő partnereként, az ő aktív részvételével eredményesebb preventív gyakorlatot lehet megvalósítani. 6 Az átmeneti gondozás alapelvei Az ellátás feladata, hogy szélesítse az alapellátás eszköztárát azoknak a problémáknak a rugalmas megoldására, ahol a szülők gyermeknevelési alkalmassága nem kérdőjeleződik meg, ugyanakkor átmeneti időre nem tudják gondozási feladataikat ellátni. A jogszabály értelmében az ellátás igénybevételének indoka lehet egészségügyi körülmény, életvezetési probléma, indokolt távollét, vagy más akadályoztatás évi XXXI.tv. 48. (2) 5. Dr. Mátay Katalin Nyári Gabriella: A helyettes szülő. A gyermekek átmeneti gondozásának új típusú szolgáltatása. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, p. 6. Révész Piroska: A helyettes szülői szolgáltatás. In: Esély 1999/ p. -8-

11 A helyettes szülői ellátást a szülő, vagy más törvényes képviselő kérelmére, vagy beleegyezésével kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermeke gondozását családjában nem tudja megoldani. A gyermek kötödéseinek fenntartása érdekében, valamint a gyermek veszteségélményének minimalizálása céljából kiemelten lényeges szempont, hogy a gyermeket lehetőleg ne szakítsuk ki megszokott környezetéből. Ennek érdekében a helyettes szülői elhelyezését úgy kell biztosítani, hogy az lehetőleg iskola és óvodaváltás nélkül történjen, a lehető legnagyobb mértékben legyen lehetősége szociális kapcsolatainak ápolására. A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tarthat 7. Amennyiben a gondozási idő maximális mértéke letelt és még a gyermek családjába nem térhet vissza, indokolt esetben a szülő kérheti a gondozási idő meghosszabbítását hat hónappal, illetve a tanítási év végéig. A helyettes szülői szolgáltatás igénybevétele önkéntes, a kérvényt a gyermek törvényes képviselője terjesztheti elő. A gyermek esetében a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmet törvényes képviselője terjesztheti elő. Amennyiben az ellátás igénybevételét illetően a kiskorú és törvényes képviselője között vita van, a körülmények feltárása után a vitás kérdésekben a jegyző dönt 8. Ez alól egy eset kivétel, hiszen abban az esetben, ha egy kiskorú otthonából önkényesen eltávozott, így felügyelet és ellátás nélkül maradt, az átmeneti gondozás keretében ideiglenes gondozásban kell részesíteni. Ez esetben a gyermek önállóan is kezdeményezheti a szolgáltatás igénybevételét. Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradásának okát, és haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét, vagy más törvényes képviselőjét. A szülőn kívül értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tegyen lépéseket a kiskorú további átmeneti gondozására, vagy gyámhatósági intézkedés megindítására. Amennyiben a gyermek további átmeneti gondozására kerül sor, minden esetben be kell szerezni a szülő beleegyező nyilatkozatát. A helyettes szülői ellátást meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn. Megszűnik a helyettes szülői szolgáltatás továbbá, ha a gondozási idő letelt és a szülő nem kéri tovább a szolgáltatás igénybevételét. Haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, más, a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedés megtétele céljából, ha a gondozási idő letelt, de a gyermek nem térhet vissza családjába. 9 Ez utóbbira azokban az esetekben kerülhet sor, ha a gondozási idő törvényben meghatározott időtartama lejárt, de a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, az olyan mértékű, hogy saját családjába történő hazatérése érdekével ellentétes 10. A gyámhivatalt értesíteni kell továbbá a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha: a. a szülő vagy más törvényes képviselő az értesítésétől számított három napon belül nem gondoskodik gyermekéről; b. ha a szülő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, vagy azt nem kéri; évi XXXI.tv. 45. (6) évi XXXI. tv 31. (1) évi XXXI. tv évi XXXI. tv

12 c. amennyiben a szülő két éven belül, ugyanabban az intézményben másodszor kérvényezi gyermeke átmeneti gondozását, erről értesíteni kell az illetékes gyámhivatalt. 11 A fentek megvalósulása érdekében a helyettes szülői ellátás folyamata során a következő szakmai alapelvek figyelembevétele elengedhetetlen: A gyermek mindenek felett álló érdekének szolgálata: A szolgáltatás nyújtása során a gyermek jogai, érdeke, szükségletei kell, hogy a meghatározóak legyenek mind az ellátás igénybevételéről hozott döntés, mind annak tartalmának tervezése, megvalósítása kapcsán. A szolgáltatás keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az tökéletes összhangban legyen a gyermek szükségleteivel, azzal a törekvéssel, hogy a problémákat helyben és a szülő, gyermek aktív részvételével oldjuk meg. A legkisebb kényszer (önkéntesség) elve: Az átmeneti gondozás igénybevétele önkéntes, melyben a gyermekvédelem szolgáltatás alapú szemlélete valósul meg, miszerint a szülő kérésére, beleegyezésével és csak a problémák, a krízishelyzet megoldásának idejére kerül átmeneti gondozásba a gyermek. Így csak olyan mértékű segítséget kap, csak olyan mértékben avatkozunk be, amely az adott helyzet megoldására alkalmas és indokolt. A szubszidiaritás elve: Az alapelv szerint a problémát ott kell kezelni ahol keletkezett, olyan szintű és mértékű beavatkozással, amely a kialakult problémának megfelel, azzal arányos. Az elv értelmében a gyermekjóléti alapellátásban kezelhető problémát annak eszközeivel kell ellátni, ugyanakkor a helyettes szülői szolgáltatással nem váltható ki a gyermekvédelmi gondoskodást igénylő esetek kezelése. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szolgáltatás összhangban van a Gyermekvédelmi törvény azon szellemiségével, mely szerint a szülőt, családot kell erősíteni szerepében, s így a veszélyeztetett gyermeket a krízishelyzetbe jutott szülő megsegítésén keresztül az ő partnereként aktív részvételével kell támogatni. Így eredményesebb preventív gyakorlatot alakítható ki. A helyettes szülői ellátás specifikumai A helyettes szülői ellátás elsődleges speciális jellege a szolgáltatás családias formájából adódik, abból, hogy a helyettes szülői család, saját otthonába fogadja a segítségre szoruló gyermeket, a nap 24 órájára. Ez azt jelenti, hogy a befogadó család élete is nagymértékben megváltozik. Új kapcsolati rendszerek, új dinamikák alakulnak, új szükségletek merülnek fel, új helyzetekhez kell alkalmazkodni a családtagoknak. Megváltozik a család korábbi napi működése. A családtagok szokásait, működését befolyásolja az, hogy még ha átmeneti időre is, de új taggal bővül közösségük. A változás új rendszert, működési módokat eredményez, figyelembe véve a vendég szükségleteit, igényeit. Érinti a család tagjainak napirendjét, szokásrendjét, így pl. gyerekek között kialakult sorrendet a fürdésnél, stb. tehát heti teendőinek sorát évi XXXI.tv

13 Egy új gyermek családba kerülésével mindenkinek csorbulnak és akár sérülhetnek a személyes szükségletei: a befogadó család minden tagja részéről komoly alkalmazkodást kíván az új családtag jelenléte, aki számtalan fájdalmat él, vagy élt meg, sok sérülést szenvedett el már csak azzal is, hogy kikerült megszokott családi környezetéből. A bekerülő gyermektől kevésbé várható el az alkalmazkodás, hiszen ő nem várta és akarta ezt a változást. Valójában súlyos veszteséget él át. Ennek a veszteségnek a feldolgozásában minden családtagnak szerepe van, még akkor is, ha őket is érte némi veszteség a befogadás által. A helyettes szülői családban nyújtott teljes körű ellátás során, annak átmeneti jellegéből adódóan, a befogadott gyermek szükségleteinek teljes körű figyelembevétele szükséges. Teljes mértékben figyelembe kell venni a vérszerinti családban kialakult korábbi szokásokat, melyek gyakran eltérőek a befogadó családétól pl. étkezések időpontja, fogyasztott élelmiszerek, alvási szokások, stb. Ahhoz, hogy a befogadott gyermek számára minél kisebb törést okozzon az új környezetbe kerülés, törekedni kell arra, hogy a lehető legtöbb dologban kövesse a befogadó család a vérszerinti szülő által kialakított szokások rendjét, ill. ha szükséges, nagyon finoman, tapintatosan, apró lépésekben változtassa meg azokat. Semmiképp sem csorbítható a vérszerinti család szerepe, súlya, tekintélye, tisztelete a gyermekben, ellátása során arra kell törekedni, hogy erősítsük benne a családja iránti bizalmát, amihez alapfeltétel, hogy mi is bizalommal, tisztelettel forduljunk feléjük. A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy egy-egy elhelyezés feldúlhatja a helyettes szülői család életét, működését. A helyettes szülő kiválasztása során arra kell törekednünk, hogy a lehető legműködőképesebb illeszkedéseket keressük gondozást nyújtó család és ellátásra szoruló gyermek között. A jó helyettes szülői működés alapja az érzelmileg kiegyensúlyozott, funkcióiban, működésében stabil helyettes család. Az elhelyezés során ebbe a stabil rendszerbe illesztjük be az átmenetileg segítségre szoruló gyermeket úgy, hogy közben megőrizzük a befogadó család stabilitását. A helyettes szülői szolgáltatás egyedülállóan rugalmas tud lenni a gyermek és vérszerinti szülője egyéni igényei, szükségletei szempontjából. A gyermek ellátása egy kis családi közösségben történik, ahol a kialakult szokások, működések stabilitást, a családi légkör érzelmi biztonságot, ugyanakkor ezen keresztül kellő rugalmasságot tud biztosítani. -11-

14 Helyettes szülői szolgáltatás létrehozása A helyettes szülői szolgáltatás létrehozása során két célt kell szem előtt tartanunk. Egyrészt a jogszabályban meghatározott tartalmú ellátást kell életre hívnunk, másrészt azt be kell illesztenünk a helyi szolgáltatások rendszerébe. Csak mindkét cél együttes figyelembevétele esetén képzelhető el hatékony működés. Az első cél konkrétan azt jelenti, hogy a szükségletfelmérésre alapozva meghatározzuk a biztosítani kívánt szolgáltatási kapacitás mértékét, azaz, hogy hány helyettes szülővel, mennyi férőhelyet kívánunk létrehozni. Ezt követi a helyettes szülők toborzása, azaz azoknak a jelentkezőknek az összegyűjtése, akik vállalják a feladat ellátását. A leendő helyettes szülők kiválasztása után kerül sor a képzésükre, szakmai felkészítésükre, majd a működési engedélyeztetésre. A második célként meghatározott szakmai feltétel szerint, a működési engedéllyel bíró szolgáltatásunkat úgy tudjuk elhelyezni a helyi ellátórendszerben, ha kiépítjük azokat a szakmai kapcsolódásokat, amelyek egyrészt a szolgáltatásunk bemenetét alkotják azaz eljuttatják a potenciális igénybevevőt a szolgáltatáshoz másrészt a működés folyamatában, a gyermek ellátása során biztosítják a szükségleteinek megfelelő együttműködéseket. Ennek során kell végiggondolni azokat a partneri együttműködéseket, amely garantálni képes, hogy az elhelyezés okául szolgáló probléma megoldása szakmai team-ben történjen, azaz a gyermek ellátása mellett a szülők és a helyettes szülő támogatásához, a gyermek egyéni szükségleteinek biztosításához minden szükséges szakember rendelkezésre álljon. A legfontosabb partnerek így a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások, a közoktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók és a szociális alapszolgáltatások. Mindezek szerepére később részletesen kitérünk, ugyanakkor azt már itt le kell szögeznünk, hogy az érintett szakemberek informálása és bevonása a szolgáltatás létrehozásába nélkülözhetetlen. Úgy fogják tudni munkájuk során alkalmazni az ellátórendszer új eszközét, ha elégséges információval bírnak annak célcsoportjáról, tartalmáról, működéséről. A szolgáltatás létrehozása a későbbi fenntarthatóság érdekében körültekintő előkészítést igényel, melynek során a létrejövő ellátás kapacitásait a helyi szükségletekre alapozva szükséges megtervezni. A szükségletfelmérés jelen esetben a helyi potenciális igénybevevők felmérését jelenti. Számos esetben vélik úgy a szakemberek, hogy a településükön nincs igény a szolgáltatásra. Ennek a kérdésnek a mérlegelése során figyelembe kell venni, hogy általában nem nevesítődik az igény olyan szolgáltatások esetében, amiről semmilyen információval nem rendelkezik sem a potenciális igénybevevői kör, sem az érintett gyermekellátások. Ahhoz, hogy a tényleges igénybevételt pontosan tervezni tudjuk szükséges azoknak az eseteknek a számbavétele, ahol a gyermek veszélyeztetettségét a szülőt pótló szolgáltatással meg lehetett volna oldani. Ilyen esetek pl. azok az ideiglenes hatályú elhelyezések, amelyekből aztán nem került sor átmeneti nevelésbe vételre; vagy az olyan elhelyezések, amelyek egy-másfél éven belül lezárultak, és nem a szülők nevelési alkalmasságának hiányával függtek össze, hanem sokkal inkább szociális, életviteli, egészségügyi problémák, nehéz élethelyzetek halmozódásából következtek. Érdemes összegyűjteni azokat az eseteket, amikor a segítő szakemberek rokonoknál, is- -12-

15 merősöknél, közoktatási, vagy egészségügyi intézményekben helyezték el a gyermeket a fennálló probléma átmeneti megoldása érdekében. Mindezen esetek számából következtetni tudunk arra, hogy megközelítőleg milyen méretű szolgáltatást hozzunk létre. Az ilyen módon létrejövő szolgáltatások fokozatosan fogják betölteni helyüket a helyi ellátórendszerben, ami egy tudatos és szisztematikus építkezés eredménye lesz. Az ellátás működésének beindulása három szakaszra osztható: Az első szakasz a szolgáltatás kipróbálásának időszaka. A családgondozók és a helyettes szülők felfedezik a szolgáltatás adta lehetőségeket. A település gyermekvédelmi szakemberei megtanulják alkalmazni, beilleszteni az ellátórendszerbe. A helyettes szülők kipróbálják magukat, megtapasztalják kompetenciáikat és azok határait. A szakasz fontos jellemzője, hogy minden esetet az elhelyezésekben együttműködő szakmai csoport sok szempontú elemzésnek vet alá és tanulságokat fogalmaz meg. Az első szakasz kb. fél-egy éves időtartamú. A második a szolgáltatás tényleges bevezetésének szakasza. A megfogalmazott tanulságok alapján részleteiben is bejáratódik a szolgáltatás működési rendje, kialakításra kerül az ellátás helyi protokollja. Az ellátás szakemberei erőteljes külső kommunikációval bemutatják a helyettes szülői szolgáltatást a jelzőrendszer intézményeinek. Ezzel a szakasszal illeszkedik be ténylegesen az ellátórendszerbe a szolgáltatás, működése egyúttal professzionalizálódik. A folyamat várható időtartama egy-másfél év. A harmadik szakasz az ellátás kiterjesztésének periódusa. A szakasz első fele a kapacitás növelésének, pótlásának időszaka. Ez a gyakorlatban a tényleges férőhelyek növelését jelenti, másrészt az esetlegesen lecsökkent férőhelyek pótlását foglalja magában újabb családok kiképzésével. Teljesen természetes jelenség, hogy lesznek családok, akik valamilyen okból nem tudják tovább vállalni a feladat ellátását és az így kiesett férőhelyeket pótolni szükséges. A szakasz második fele az intézmény külső PR tevékenységének erősítését foglalja magába. Az erőteljes kommunikáció itt a lakosság felé irányul és felhasznál minden csatornát az információ közlésére (elektronikus és írott sajtó, szülői értekezletek, stb). A fentek alapján látható, hogy a kommunikáció jelentős mértékben befolyásolja létrehozandó szolgáltatásunk működését. Nézzük meg tehát, hogy kommunikációnk egyes célcsoportjai milyen sajátosságokkal bírnak 12. A kommunikáció célcsoportjai a céloknak megfelelően két fő részre bonthatók: egyrészt az érintett szakemberek, másrészt a potenciális igénybevevői kör. A szakemberek vonatkozásában a célcsoport tovább bontható. Az első szegmens a gyermekvédelem rendszerében dolgozó szakemberek csoportja. A célcsoportra jellemző, hogy ismerik a gyermekjóléti alapellátások struktúráját, képesek a Gyermekvédelmi törvény keretei között szervezni szakmai tevékenységüket, rendelkeznek a gyermekvédelmi munka szakmai kompetenciáival, ismerik azok határait. A számukra közvetítendő 12. Sidlovics Ferenc: A közigazgatási kommunikáció lehetőségei a helyettes szülő szolgáltatás fejlesztésében. (szakdolgozat) Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, pp. -13-

16 információ tartalma az ellátás szakmai lehetőségeinek, mint eszköznek a használatára vonatkozik. Arra, hogy milyen esetekben, milyen feltételeknek megfelelve alkalmazható a szolgáltatás, milyen módon szervezhető meg, és az hogyan működtethető. Erre a célcsoportra vonatkoztatva a kommunikáció célja a következőkben foglalható össze: A szolgáltatás pozíciójának erősítése a gyermekjóléti alapellátások között alapozza meg az ellátás szakmai céloknak megfelelő, professzionális működését. Ennek alapján, szükséges, hogy a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai rendelkezzenek kellő mennyiségű és minőségű ismerettel az átmeneti gondozás működéséről; készség szintjén legyenek képesek adott szükséglet felmerülése esetén gyorsan, hatékonyan megszervezni az ellátás igénybevételét. Legyenek képesek felismerni azokat az esettípusokat, amelyekben a helyettes szülői ellátás adekvát szakmai válaszokat adhat. Legalább kistérségenként legyen elérhető egy olyan szakmai team, amely képes a szolgáltatás szakmai támogatására, a helyettes szülői tanácsadói feladatok ellátására, szupervíziók, esetmegbeszélések tartására. A fenti információk eljuttatása a helyi ellátórendszer szakembereihez, alapvető feltétele az ellátás hálózatszerű országos kiépítésének. Ehhez a célcsoporthoz viszonylag könnyen eljuthatunk, hiszen az ellátás belső környezetét alkotják. Az ágazati irányítás a belső kommunikáció eszközeivel és csatornáin hatékony kommunikációt tud folytatni a cél elérése érdekében. Az ágazat irányítása rendeletben szabályozhatja a legfontosabb szakmai feltételeket, módszertani utasítást adhat ki az egységes szakmai gyakorlat közvetítésére; a minisztérium és a háttérintézmények módszertani segédanyagokat, címlistákat, képzések hozzáférhetőségét publikálhatnak weblapjaikon. Képzéseket, továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervezhetnek, amelyek alkalmasak az ismeretek elmélyítésére, és a kétirányú kommunikációra. Tematikus konferenciákat, szakmai napokat, módszertani értekezleteket rendezhetnek a területen dolgozó kollégák számára. A gyermekvédelmi rendszer egyik speciális információs csatornája a megyei szociális és gyámhivatalok szakmai ellenőrzése, amely eredetileg a működés jogszabályi megfelelését vizsgálja, ugyanakkor az ellenőrzés, mint interakció, igen jelentős információs csatorna is. A szakemberek másik célcsoportja a gyermekjóléti alapellátások szervezeti környezetét alkotó, a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozó szakemberekből áll. A célcsoport jellemzője: részismeretekkel rendelkeznek a gyermekjóléti alapellátások tekintetében, ugyanakkor konkrét feladatok kapcsán hatékonyan tudják kapcsolni szakmai tudásukat a gyermekek jólétét elősegítő szolgáltatások tartalmához, kiegészítve azt szakmai ismereteikkel. Problémaorientáltan közelítenek a gyermekvédelem rendszeréhez. A szervezeti környezet szakembereinek szükséges a szolgáltatásról, annak szakmai kereteiről, alkalmazhatóságáról korrekt ismereteket nyújtani. A gyermekvédelmi jelzőrendszert alkotó szakemberek a gyermek születésétől kapcsolatban vannak a családdal, így a védőnők, gyermekorvosok, pedagógusok végigkísérik a felnőtté válás küszöbéig a gyermeket. Ezek a szakemberek mindannyian a családok környezetét alkotják, belelátnak életükbe, ők az elsők, akik tudomást szereznek arról, ha egy gyermek otthoni környezetében működési zavar támad. A szakmai cél teljesülésének kritériuma, hogy egy kórházi dolgozó, egy rendőr, védőnő, pedagógus, ha munkája során olyan esettel találkozik, amikor egy szülő egészségi állapota, életviteli problémája, vagy más okból nem tud- -14-

17 ja átmeneti ideig ellátni gyermeke gondozását, kézenfekvő szakmai megoldásként vegye számba a helyettes szülői elhelyezés lehetőségét. Mindamellett, hogy a gyermekjóléti rendszer működését erősíti, munkájukat is segíti, ha problémamegoldó eszköztáruk gyarapodik a helyettes szülői eszköztárral. Ennek a célcsoportnak az elérése összetettebb feladat, hiszen eltérő ágazati irányításhoz tartoznak, eltérő csatornákon és eltérő módon lehet eljutni hozzájuk. Az első lépés tehát, annak vizsgálata, hogy az adott ágazatban milyen módon történik a szakmai információk közvetítése. Ennek technikáját az ágazatok közötti, helyi szakmai egyeztetések során lehet kideríteni. Ezeken az egyirányú információközvetítéseken kívül nagyon nagy hangsúlyt kell fordítani a helyi, személyes tapasztalatok szerzésének lehetőségeire, így lehetőséget biztosítani a téma konferenciákon, szakmai napokon, módszertani tanácskozásokon, jelzőrendszeri értekezleteken való megjelentetésének. Ezek az interaktív munkaformák lehetőséget biztosítanak az információk részleteinek, kérdéseknek a tisztázására, nézetek egyeztetésére, érvek-ellenérvek ütköztetésére. Az egyik legmélyebb rétege a szakmai ismeretek közvetítésének az együttműködések közös stratégiai kidolgozására. A célcsoportok másik fő szegmense a potenciális igénybevevői kör. A szülők, leendő szülők, akikre jellemző, hogy nagyon heterogén csoportot alkotnak. A gyakorlat tapasztalatai alapján nem határolhatók be egy társadalmi csoportba, vagy iskolai végzettségük szerint. Nagyon eltérő ismeretekkel rendelkeznek az igénybe vehető szolgáltatásokról. Eltérőek fogyasztási szokásaik a média vonatkozásában is, így az információk eljuttatása körültekintést igénylő feladat. Ahhoz, hogy a helyettes szülői ellátás, mint univerzális ellátás elérhető legyen szélesebb rétegeknek, az ellátásnak be kell épülnie a köztudatba. A kommunikáció akkor éri el a célját, ha a szülő, amikor olyan helyzetbe kerül, hogy egy rövid időre segítségre lenne szüksége gyermeke gondozásában, tudja azt, hogy hová fordulhat. Ehhez a közgondolkodás szintjére kell jutnia a szolgáltatás tartalmának mint információnak. Ez azonban még nem elégséges a cél megvalósulásához, hiszen ahhoz, hogy igénybe vegye a szolgáltatást, bizalmat kell éreznie a helyettes szülői ellátás iránt. El kell hinnie, hogy a szolgáltatás igénybevétele nem csorbítja szülői jogait, nem következik belőle szülői alkalmasságának megkérdőjelezése, nevelési hibáinak vagy életvitelének bírálata. Az üzenetünk ebben az esetben az, hogy a szülőt pótolni nem lehet, de gyermeke gondozásában partnerei vagyunk. Az üzenet alapvető eleme, hogy a szülőt pótolni nem lehet, ami megerősíti szerepében a szülőt, biztonságot kelt benne. Magában foglalja, hogy nem akarják elszakítani tőle gyermekét, hiszen ő pótolhatatlan. A másik fontos elem a partnerség. A szülőnek éreznie kell, hogy ha segítséget kér, akkor nem a feje felett fognak döntéseket hozni, hanem az ellátás keretei, lehetőségein belül döntési pozícióban marad, beleszólása van a játékszabályok kialakításába. Az üzenetben karakteresen meg kell jelennie az átmeneti gondozás legfontosabb szakmai alapelvének, miszerint úgy biztosítja az ellátást, hogy közben minimális intervenciót igyekszik gyakorolni az igénybevevők életében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eszközként funkcionál a kliensek életében, semmi olyan dologban nem korlátozza az ellátott kompetenciáit, ami önállóságukat, önellátó képességüket csorbítaná. A szülőnek éreznie kell, hogy a szolgáltatás célja az, hogy minél előbb visszakerüljön a gyermeke a saját, korábbi, megszokott életébe. Így az ellátás arra irányul, hogy fenntartsa, fejlessze az önmagáról, illetve a gyermekeiről való gondoskodás képességét Papp Krisztina Tüski Anna (szerk.) Átmeneti gondozás célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, oldal -15-

18 A fenti üzenet eljuttatása ennek a célcsoportnak az esetében, heterogén összetétele miatt a legbonyolultabb feladat. Sokszínű médiafogyasztása, illetve a kommunikációs cél sajátossága is azt indokolja, hogy az üzenet közvetítése több csatornán történjen. Az információ a televízió adta kommunikációs lehetőségek széles spektrumán megjeleníthető, így közhasznú hirdetésként reklámfilm formájában, ismeretterjesztő műsorok beszélgetésein. Ez ugyanakkor a célcsoport sokszínűsége miatt önmagában nem elégséges. A televízión kívül ugyanilyen fontos szerepe lehet a rádióműsoroknak, amelyeket általában háttérként hallgat a fogyasztó, valamilyen más tevékenység mellett, így viszonylag kis ellenállással fogadja be a hallott tartalmát. 14 Az írott média felhasználása a kampányban hasonlóságokat mutat a televízió felhasználásához. Itt is lehetőség van hirdetések formájában jelen lenni az információval, riportokon keresztül informálni a lakosságot a szolgáltatásról. Nagyon sok új lehetőséget biztosít az Internet világa a kommunikációs célok eléréséhez. Egyre több szülő rendelkezik Internet hozzáféréssel, így bővül azoknak a köre, akik információhoz tudnak jutni különböző portálokról, elektronikusan képesek ügyeiket intézni. Nagyon hasznos lehet helyi információs oldal létrehozása, ahol konkrét problémáik megoldására hasznosítható, szakmailag korrekt válaszokhoz jutnak. Kiemelt jelentősége van a hagyományos tájékoztató anyagoknak, így a plakátoknak szórólapoknak. Ezeknek minden olyan intézményben, segítő szervezetben, hivatalban fel kell bukkannia, ahol a gyermekes szülők megfordulnak. Ha a kommunikációs kampány során elkészített plakát minden gyermekorvosi rendelőben, szakorvosi rendelő várójában, iskolában, óvodában, polgármesteri hivatal szociális irodájának folyosóján, gyámhivatalban, rendőrségen megtalálható, egyrészt igen nagy a valószínűsége, hogy legalább egyszer végigolvassa azt; másrészt, amikor ezeken a helyeken segítséget kell kérnie problémái megoldásához, szeme előtt van a megoldás. A plakát ebben az esetben, mint vizuális csalétek működik, amelynek hatását kiegészíti a szórólapok tágabb információs tartalma, amelyet a szülő eltehet, ismerőseinek továbbadhat, vagy annak alapján kérdéseket tehet fel a szakembernek. Konkrét információhoz jut arról, hogy mit, kitől, milyen módon kérhet. Negyedik, speciális célcsoportnak tekinthető a leendő helyettes szülők csoportja. Ha a toborzásuk során a leendő helyettes szülők felé kommunikálunk, mindig a potenciális igénybevevők felé is információkat közvetítünk. A helyettes szülők toborzása, általában a helyi médián keresztül történik. Olyan szülőket keresünk, akik kedvet, elhivatottságot, segítő szándékot éreznek magukban arra, hogy nehéz helyzetbe jutott gyermekeken segítsenek. Ahhoz, hogy a hirdetés felkeltse az érdeklődésüket, információra van szükségük, ezért elterjedt gyakorlat, hogy a hirdetést megelőző időszakban és azzal párhuzamosan, egy kommunikációs kampány kezdődik a helyettes szülői szolgáltatás bemutatására. A kommunikáció elsődleges célcsoportja ebben az esetben a helyettes szülő, ugyanakkor a hirdetés minden a médiaterméket fogyasztóhoz eljut. Ez a kommunikációs cél az információn kívül egy másodlagos funkciót is ellát, hiszen azáltal, hogy találkozik a potenciális igénybevevő a helyettes szülői feladatok ellátásának feltételrendszerével, garanciákat kap a benne lévő esetleges bizalmatlanságot okozó kételyek eloszlatására. 14. Bruce I. Newman: A politika tömegmarketingje. Demokrácia a gyártott imázsok korában. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, oldal -16-

19 Ki lehet helyettes szülő? A jogszabály szerint az a személy létesíthet helyettes szülői jogviszonyt, aki: 24. életévét betöltötte; erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik; személyisége és egészségi állapota alkalmas a feladat ellátására; vállalja, hogy saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb négy gyermeket gondoz; otthoni környezete alkalmas gyermekek fogadására; a jogszabályban előírt felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégezte; családjában házastársa, vagy élettársa egyetért ezzel és hozzájárul a helyettes szülői tevékenységhez. Helyettes szülő az a cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki huszonnegyedik életévét betöltötte, és személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermekek átmeneti gondozása keretében, helyettes szülőként meghatározott feladatok ellátására. Nem alkalmazható helyettes szülőként az a személy, aki ellen gyermekek ellen szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik, vagy akit ilyen bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, illetve akinek szülői felügyeleti joga gyermeke átmeneti nevelése miatt szünetel, vagy azt a bíróság jogerős ítéletével megszüntette. 15 A helyettes szülő alkalmasságának vizsgálata során a büntetlenségét erkölcsi bizonyítvány meglétével, míg egészségügyi alkalmasságát a háziorvos igazolásával kell dokumentálni. A háziorvos igazolása ki kell, hogy térjen a vele egy háztartásban élők egészségi állapotára, mely szerint nincs a családban olyan fertőző, vagy pszichés megbetegedés, amely az elhelyezett gyermekeket veszélyeztetné. A fent részletezett a Gyermekvédelmi törvény 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró tényezők esetében a leendő helyettes szülőnek nyilatkoznia kell, hogy vele szemben sem állnak fenn azok. A helyettes szülő saját gyermekeit is beleszámítva egyszerre négy gyermek gondozását végezheti, azaz a kiválasztás során figyelembe kell venni a családban élő kiskorú gyermekek számát és a lehetséges maximális férőhelyet ez alapján, őket beleszámolva kell megállapítani. A jogviszony létesítésének feltétele a külön jogszabályban előírt tanfolyam eredményes elvégzése. 16 A 29/2003. (V.20.) ESZCSM rendelete szerint helyettes szülő lehet az, aki elvégezte a 28 órás döntés-előkészítő programot, illetve a 22 órás helyettes szülői tanfolyamot. A fenti képzéseket a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tartja nyilván. A helyettes szülő lakáskörülményei akkor tekinthetők alkalmasnak, ha lakhatása stabilan biztosított, otthona száraz, világos, jól fűthető. A helyettes szülő lakhatását akkor lehet stabilan biztosítottnak tekinteni, ha tartós bérleményben, vagy saját tulajdonú lakásban él, ahol a bérleti jogviszony szerződésbe foglaltan tartósan fennáll. Biztosítania kell a gyermek, felnőttektől külön szobában történő elhelyezését, ahol a személyes élettér gyerme évi XXXI.tv. 15. (8) évi XXXI.tv

20 kenként legalább 6 m 2. Az elhelyezett gyermek a befogadó család saját gyermekével, gyermekeivel lehet egy szobában, ha annak mérete, berendezése alkalmas arra, hogy számára megfelelő méretű és felszereltségű életteret lehessen kialakítani. A lakás berendezése, bútorzata a mindennapi életvitelhez szükséges felszereltséggel kell rendelkezzen. A gondozott gyermeket nem érheti hátrány a családban nevelkedő, más gyermekekhez viszonyítva. 17 Az alkalmassági vizsgálat kiterjed a helyettes család egészére. A jogszabály, bár mindenütt egyes szám harmadik személyben fogalmaz a helyettes szülőre vonatkozó feltételek rögzítésénél, de befogadáskor mégis az egész család vállal szerepet. Az előzőek miatt a működtetőnek, a működési engedély kiadójának és a képzést végzőknek is fontos kívánalma lehet a házastárs vagy az élettárs egyetértése, valamint a befogadó család gyermekeinek véleménye, hozzájárulása a helyettes szülői tevékenységhez. Toborzás A helyettes szülői feladatra jelentkezők megkeresése időigényes feladat, amely számtalan buktatót rejt magában. A leggyakoribb problémaként azt jelzik a szolgáltatók, hogy nem találnak jelentkezőket a feladat ellátására, a toborzás érdektelenségbe fullad. A tapasztalatok szerint e mögött általában az információ hiánya áll. Természetesen senki sem jelentkezik szívesen olyan feladatra, amelyről kevés információval rendelkezik. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az állampolgárok általában kevés ismerettel rendelkeznek a gyermekvédelem rendszeréről, nem tudják beazonosítani az egyes szereplőket. A helyettes szülő elnevezésében nagyon hasonlít a nevelő szülői, örökbefogadó szülői feladatok elnevezéséhez, ami a hatósági szemléletű gyermekvédelmet hívja elő asszociációikból. Több példa volt arra, hogy a feladat elől korábban elzárkózó szülők akiket taszított a gyermekvédelem hatósági feladataiban partnerként működni örömmel jelentkeztek a feladatra, amikor annak megismerték tényleges, szolgáltatásközpontú tartalmát. A toborzás első lépése tehát információhoz juttatni a lakosságot a helyettes szülői szolgáltatásról. Ebben nem elhanyagolható lehetőség, ha a családokat ismerő, családlátogatásokat egyébként is végző védőnőket, óvodai- és iskolai pedagógusokat megnyerjük az ügynek. Ők úgy a potenciális, alkalmasnak tartott helyettes szülők felé is tehetnek ajánlásokat, mint ahogy segíthetnek a krízishelyzetben lévő család útbaigazításához, a legnehezebb első lépés megtételéhez. Az információnyújtás történhet a helyi lehetőségekhez mérten az összes médián keresztül, interjúk, riportok, beszélgetések, esetek leírásán keresztül. A leghatásosabb, ha minden rendelkezésre álló forráson keresztül egyszerre próbáljuk eljuttatni az információt a lakossághoz. A kommunikáció számtalan lehetőséget rejt magában, hogy megválaszoljuk az állampolgárokban felmerülő kérdéseket, ugyanakkor eloszlassuk azokat a tévhiteket, félelmeket, amely körbelengi a feladatot. Fontos, hogy ismertessük, hogy milyen esetekre ad választ a szolgáltatás, feloldva ezzel azokat a félelmeket, amik bűnöző családok kezelhetetlen gyerekeire vonatkoznak. Ismertetnünk kell a szolgáltatás tartalmát, működését. Fontos, hogy kihangsúlyozzuk, hogy a helyettes szülő egy szakembercsapat tagjaként látja el feladatát, amely során folyamatos támogatást élvez. Közkeletű félreértés és sok félelem alapja, amit el kell oszlatni, hogy nem a helyettes szülőnek kell megoldani a vérszerinti szülők problémáit. Ő a gyermek ellátásán keresztül segíti a családot nehézségei leküzdésében /1998. (IV.30.) NM rendelet 105. (2) -18-