A TARTALOMBÓL: Columbo...2. Egy hihetetlennek tûnõ igaz történet Land of the Freedom? Orbán világossá tette pártja hovatartozását...

Átírás

1 A TARTALOMBÓL: Columbo Egy hihetetlennek tûnõ igaz történet... 2 Land of the Freedom? Orbán világossá tette pártja hovatartozását Ölni mikor fogtok? A Kína-szindróma A medvetáncoltatás veszélyes játék Célpontban: Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos Válasz Zsoltnak Megkezdõdtek Izrael végnapjai? Hegyen, völgyön zakatol az M6-os Kitálal az olimpikonokat pumpáló doppingbáró És megszólalt a mi kis Viktorunk is Irak az irakiaké, Afganisztán az afgánoké!. 21 Terminator Mit mondott, és mit nem mondott Toroczkay László Torontóban? Betelt a fideszes pohár! A férget nem szalvétával söprik Emberállatok vagy lázadó rabszolgák?.. 30 A parlamenti pártok ismételt nemzetárulása II Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 avagy Amikor túlságosan klappol minden Láttak már akár csak egy epizódot is a Columbo címû sorozatból? Én láttam. Tudják, Peter Falk ballonkabátban az elmaradhatatlan szivarral. Szóval. Ki a gyilkos a Columbo-ban? Mindig. Az, akinél mindenre, még a legutolsó szögre is van magyarázat. Akinél túlságosan klappol minden. Nem tehetek róla, de nekem azonnal a Columbo jutott eszembe, ahogy elõkerült az ügyvéd úr és az új hangfelvétel. Most hogy kiborult a bili, érdekes módon elõkerült egy újabb felvétel. Most hogy kiborult a bili, már az ölebmédia sem mutatkozhat tovább közönyösnek, nem lehet eltussolni a dolgot, muszáj lesz vele foglalkozni. Igaz, annak jelei már most mutatkoznak, hogy az államhatalom megpróbál a lehetõ legjobban kijönni a dologból, és ha lehetséges, az ellenséges médiamunkások ellen fordítani a történteket. A rendõrség nem tartja szükségesnek a vizsgálatot, az ügyészség pedig ide-oda pofozgatja az ügyet. Hát nem érdekes? De bizony az! Ja! És talán ami a legfigyelemreméltóbb az egészben s egyúttal jelzésértékû is, hogy mindez történik 2008-ban Európa kellõs közepén egy ún. teljes jogú európai uniós tagállamban, amely teli torokból üvöltve bizonygatja magáról, hogy õ egy demokratikus jogállam. The show must go on! Vagyis a mûsornak folytatódnia kell! Jó Ha Figyelünk! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára Egy polgármester szájából idézünk: Nekünk is sok gondot okoz a szociális segély kérdése. Még az elõdöm is szociális segélyt vesz igénybe... Gépésztechnikus lévén még a közmunkát sem vállalja és nem is tudok ellene tenni... De elkezdõdött egy sajnálatos folyamat a környéken. Elmentem az egyik érintett családhoz, hogy pontos számokat írjak Dél-baranyai roma emberek lakta falu. A családnak van 6 gyereke. Beadták intézetbe õket. Majd jelentkezett a család rokonsága és pár nap múlva kihozták õket, mint nevelõszülõk. Az állam megszabadul a gyerekektõl és fizet. Nem keveset. Gyerekenként !!! Azaz összesen forintot havonta. Az apa és az anya nem válnak el, de külön lakcímre jelentkeznek be így mindkettõ megkapja a szociális segélyt az önkormányzattól, forintot (????). Így további forinthoz jutnak. Lakásfenntartási támogatásként további Forintot kap a család. Erre jön még a családi pótlék, gyerekenként. Természetesen ingyen tankönyv és ingyenes iskolai étkezés is jár. Ezen kívül minden hónapban átmeneti segélyért is sorban állnak, ami havi forint Az önkormányzattól (ha nem kapnak, ott hagyják a gyerekeket a jegyzõségen, ezzel zsarolva2 a hatóságot). Így a család havonta cirka forint bevételhez jut. Telik már plazmatévére és lízinges Suzuki ra is a papának... Ha dolgozni menne és keresne forintot, akkor a bevétel lecsökkenne forintra. ( havi mínuszért én sem mennék dolgozni, még elfáradnék.) Mert hülyék azért nem vagytok! Aki megkérdõjelezi, hogy joguk van-e így élõsködni a társadalmon, az egy rohadt fasiszta, antiszemita, fradista, trapista, rasszista, ki-berekesztõ, magyar (leginkább), és arra vadászni fog az SZDSZ!!! (olvasónktól) HARMINCNÉGY ÉV MÚLVA KISEBBSÉG LESZ AZ AMERIKAI FEHÉR EMBER 2050-re 305 millióról 439 millióra duzzad az egyesült államok lakossága, de a fehérek várhatóan már 2042-re kisebbségbe kerülnek. Ugyanis ha a tartják a jelenlegi növekedési tempót, a spanyolajkú, az afroamerikai, illetve az ázsiai közösség létszáma is megduplázódik, a fehéreké meg leginkább elöregszik re a fehér emberek kisebbségbe kerülnek majd az Egyesült Államokban, derül ki az amerikai Népszámlálási Hivatal legfrissebb adataiból. Vagyis a fehérek nyolc évvel korábban válnak kisebbséggé, mint amire a népszámlálók eredetileg számítottak. A legújabb születési, halálozási és bevándorlási adatok alapján összeállított statisztikák szerint a jelenlegi kisebbségek hamarosan az 55 százalékát teszik majd ki az amerikai lakosságnak. A spanyolajkúak most a népesség 15 százalékát alkotják, 2050-re ez az arány várhatóan 30 százalék lesz. Az afroamerikaiak száma feltételezhetõen 15 százalékra nõ, az ázsiai populáció pedig 4-rõl 9 százalékra terebélyesedik. Az adatokból az is kiderül, hogy az amerikai lakosság száma 305 millióról 439 millióra nõ 2050-re. Emellett a fehér lakosság egyre idõsebb lesz: így a 85 évnél öregebb emberek száma várhatóan megháromszorozódik a következõ 40 évben. Független Hírügynökség 2 jó ha figyelünk

3 Még el sem ültek a Hír tévés oknyomozó riporterek ellen kitervelt kábszeres buli által keltett disszonáns zörejek a honi média zûrzavaros kakofóniától gondterhelt egének horizontján, ha bátorkodhatom kifejezni magamat e csodás képzavarral, máris itt van a legújabb sutka, a divat és jövõformáló trendi ámerikai intézkedés, mely kétségkívül a Patriot Act (kb. úgy lehetne lefordítani, hogy Hazafias Törvény) szellemében született. Ha majd mindjárt elolvasod az Index internetes portálnak errõl a legújabb amerikai eszement baromságról készített rövid kis összefoglalóját, minden bizonnyal Te is hozzám hasonlóan arra a megállapításra fogsz jutni, hogy a világ megõrült. Lássuk a részleteket: Elvehetik a laptopokat az amerikai határon , 13:31 Se konkrét gyanú, sem indok nem kell ahhoz, hogy a nemzetbiztonság emberei határozatlan idõre elvegyék az USA-ba beutazóktól az adathordozó eszközöket, és lemásolják azok tartalmát. A kritikusok szerint az új szabályok sértik a civilszférát. Laptop, merevlemez, flash-memória, mobiltelefon, ipod, személyi hívó, videó és audiókazetta, CD és DVD-lemez: az amerikai határon bármit elvehetnek, ami digitális vagy analóg információtárolásra alkalmas. Ugyanez vonatkozik a könyvekre, és minden nyomtatott kiadványra is írja a Washington Post. ( ) Az új eljárásokat a DHS két szerve, a Vám és Határvédelmi, illetve a Bevándorlási és Vámrendészeti Hivatal a Washington Post cikke szerint már hosszabb ideje alkalmazza, ám azokat (július 16-i dátummal) csak a múlt héten hozták nyilvánosságra. Az ügynökök a lemásolt adattartalmat más szövetségi hatóságokkal is megoszthatják, sõt, akár privát cégeknek is elküldhetik, hogy azt lefordítsák vagy megfejtsék. A rendelkezések szerint a tisztviselõk a laptopokat ésszerû ideig zárolhatják, hogy áttekintsék és elemezzék az információkat. Minderre az érintett utazóval szembeni konkrét gyanú hiányában is sor kerülhet. A DHS tisztviselõi a szabályzatot melyek minden beutazóra, tehát az amerikai állampolgárokra is vonatkoznak ésszerûnek és a terrorizmus megakadályozása érdekében szükségesnek tartják. A szabályok szerint az eljárás során biztosítani kell a hatóság birtokába kerülõ üzleti és az ügyvédi titkok védelmét, ugyanakkor nincs szó a privát személyi adatok, így pl. az egészségügyi és pénzügyi információk sorsáról. Ha nincs ok az információk rögzítésére, a vizsgálat végén az eszközöket visszaadják, a lemásolt adatállományokat pedig törlik. A magáncégekhez került adatokat vissza kell juttatni a DHS-hez, ugyanakkor a hatóságok bármeddig megõrizhetik a feljegyzéseket az anyagokról. avagy Kíméletlen szembesítés a meztelen igazsággal A Center for Democracy and Technology adatvédelmi civilszervezet vezetõ tanácsadója helyteleníti, hogy a hatóságok akkor is áttúrhatjákalaptopot,hafikarcnyigyanújuksincsabeutazóval szemben. Greg Nojiem úgy véli, a szabályok nem állapítanak meg feltételeket, hogy kinek a számítógépét lehet ellenõrizni. A rendelkezések igen aggasztók nyilatkozta Russel Feingold demokrata szenátor, aki olyan törvényt szeretne elfogadtatni, ami érdemi gyanúhoz kötné az adatvizsgálatokat. Feingold tiltaná a beutazók faji, vallási vagy nemzetiségi hovatartozás alapján történõ kategorizálását is. Michael Chertoff nemzetbiztonsági miniszter júliusban a USA Today napilapban arról írt, hogy a legveszélyesebb becsempészett dolgok gyakran a laptopokon és egyéb elektronikai eszközökön találhatók. Szerinte az eddigi vizsgálatok erõszakos dzsihádista anyagokat, valamit gyermekpornót tártak fel. Az évi 400 millió beutazóból csak azokat vizsgálják alaposabban, akiknél felmerül valamilyen gyanú. Ha azonban törvényben szabványosítanák az ellenõrzéseket, az dermesztõen hatna határõrökre, akik gyakran a másodperc tört része alatt döntenek írta a miniszter. A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság áprilisban úgy ítélte, nincs törvényi akadálya, hogy a kormány a nemzetközi utasok laptopjait bûncselekmény gyanúja nélkül is átvizsgálhassa. Forrás: Index Az elõbb már szóba került a Patriot Act. Rövid tudnivaló errõl a jogszabályról a Wikipedia, internetes lexikon segítségével. Íme: A terrorizmus visszaszorítására született Patriot Act (kb. hazafias törvény) tovább növelte az FBI hatalmát, kifejezetten a telefonlehallgatások és az internetezés nyomon követése terén. A Patriot Act egyik legvitatottabb kitétele ugyanis feljogosítja a nyomozóirodát arra, hogy a lakók távollétében, értesítés nélkül végezzen házkutatásokat, és errõl csak több héttel késõbb adjon tájékoztatást. A Patriot Act rendelkezései alapján az FBI újrakezdte a könyvtári kölcsönzések áttekintését azon személyek esetén, akiket terrorizmussal vádolnak könyvtári vizsgálatokat állítólag a hetvenes évek óta nem végeztek. Forrás: Wikipedia És akkor az amik vannak kiakadva Kínára, hogy cenzúrázzák az internet használatot, meg hogy ipari kémkedés útján autóktól a DVD-játszón keresztül a legutolsó mûszaki herkentyûik lemásolnak mindent? Ugyan kérem! Ennek a rendelkezésnek a meghozatala után az USA gyakorlatilag csak azt nem vesz el tõlünk informatikailag, azaz a világ többi részétõl, amit nem akar. Minden mást igen. Mi a biztosíték arra, hogy az infók nem kerülnek magán vagy korporációs kezekbe? Mi a biztosíték arra, hogy tényleg letörlik az infókat? Semmi. Az égvilágon semmi! Amint azt láthattuk, Oroszországban egyszerûen elteszik láb alól a hatalom számára kényelmetlenné váló firkászokat. Ámerikában totális rémuralom veszi kezdetét, méghozzá törvényesítve! Mi valahol a közép tájékon sertepertélünk. Posztkommunistákból botcsinálta rabló-kapitalistákká, ó pardon, eredeti tõkefelhalmozókká avanzsált, a globális világhatalmat gátlástalanul kiszolgáló helyi komprádor burzsoák egyelõre csak próbálgatják a hollywoodi eksönmúvikból ellesett, s a filmvásznon mindig olajozottan és gördülékenyen mûködõ technikákat. Asszem a Vörös Zsaru címû Schwarzenegger filmben mond valami olyasmit a negatív fõhõs egy helyütt Arnoldnak, aki ezúttal egy izomagyú ruszki hekust alakít, hogy a szabad Oroszország szabad levegõjének elsõ szippantása kokain illatú kell, hogy legyen. Talán innen vehették az ihletet a két oknyomozó srác ellen? Nem tudom. Talán. A homoszexuálisok felvonulása körül csapott ramazuri, s az arra rögtön elsõre adott kormányfõi reagálás minden kétséget eloszlatott afelõl hogy milyen jövõ vár ránk, s egyben abban is megerõsített bennünket, jó ha figyelünk 3

4 hogy Lári Fári, a botcsinálta mûminiszterelnök, Bushmannak, az ámerikai majomembernek az egyik legjobb és legkészségesebb európai tanítványa. Elõre megjósolható tehát, mi vár még ránk. Mondanám azt, hogy talán nem olyan sokkoló mértékben, mint a nagy víz túloldalán, de ma már ezt nem állíthatom, hiszen láttunk már egy s mást itt e lángoktól ölelt kis országban. Gondolom ezért hozatták Izraelbõl az új vízágyúkat. Mi lesz a következõ lépés? Merre szigorodunk tovább? Kérés és figyelmeztetés nélkül bekukucskálnak, hallgatóznak vagy belopóznak majd a békés polgári otthonokba? Vagy távollétünkben megpróbálnak kompromittálni bennünket? Láttuk, ma már egy valamire való vállalkozó sem tesz egy lépést sem anélkül, hogy ne vinne magával rejtett kamerát vagy hangrögzítõ berendezést. Vagy gyilkosságok következnek? Lövetni már lövettek, meddig tart az azonosító szám nélküli robotokkal kicseréltetni a gumilövedékeket éles lõszerre? Semeddig. A hivatkozási alap is meg van rá: a terrorizmus elleni harc. Mit harc?! Ez már háború! Amibõl szövetségeseink oldalán nekünk is ki kell vennünk a részünket. Hátha csurran cseppen néhány dollár nekünk is. Csak az oly sokat és oly sokszor tévesen emlegetett politikai korrektség kedvéért jegyezzük meg: Irakban egy árva kanyiló olaj-dollárocska nem sok, annyi sem cseppent a számunkra, Afganisztánban pedig már két tûzszerész katonánk lelte a halálát. No, de sebaj, megyünk tovább. Különben is, egy olyan országban, ahol az ún. sebesvonat kisiklása után elmondják, hogy a pálya állapota helyenként olyan rossz, hogy a szerelvények mindösszesen km/h tempóval közlekedhetnek, nos, egy ilyen országban minden és annak az ellenkezõje is megtörténhet. Belegondoltam, ha a km/h sebességgel közlekedõ vonat a sebes, milyen lehet akkor, amelyik csak olyan sima, átlagos? No, de sebaj, megyünk tovább. Amatõrök ezek a javából. A munkatársai révén látókörbe került közszolga legalábbis papíron az, szóval a miniszter, akinek úgy egyébként a neve el sem hangzik az üggyel kapcsolatban, még az adás elõtt bejelentést tesz a rendõrségen. Vajon honnan tudott a dologról? Vagy mégis elvezetnek hozzá azok a szálak, melyeket lázas igyekezettel éppen most próbálnak elvarrni? Nos, kétszáz kilométerre a Gerbeaud Cukrászda kirakatától némileg más rálátás nyílik az eseményhorizontra, a szocialista nagyváros öntudatos polgára is csak hozott anyagból dolgozik, éppen úgy, mint a konzumidióta barom, ó pardon, az egyszeri tévénézõ, ha ne adj isten átkapcsol a Hír Tévére. Mert hát érdekes módon, a többi adón az Echo Tévét kivéve valahogy mintha ez a sajtó és véleményszabadságot alapvetõen megkérdõjelezõ és rombadöntõ esemény egyáltalában nem szerepel. A MÚOSZ e cikk írásának idõpontjáig augusztus óra 45 percig valahogy nem nagyon hallatta a hangját. A Teller levél kapcsán elhíresült etikai fõ hallja kend meg sem mukkan. A kollegiális szolidaritás, amely az utcákon rendõri atrocitást ért zsurnaliszták irányában még megmutatkozott, itt már besokall, a szakma is hallgat. Szép új világ, a rettegés, a félelemkeltés, az elhallgatás és az elhallgattatás szép és új világa. Vajon Orwell és Huxley meglepõdnének, ha ma is élnének, vagy egyszerûen csak lemondóan legyintenének egyet, hogy: ugye én megmondtam? Ez a világ ugyanis se nem szép, se nem új, csak egyszer csak lehullott a lepel. Hogy mit kezdünk a meztelen igazsággal, nos az már csak rajtunk múlik. Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára Többen írtak már véleményt a legutóbbi Orbán nyilatkozatról. Sokan nagyon lényeges, magyarázó kommentárt fûztek ehhez a FIDESZ valóságos arcát bemutató megnyilvánuláshoz. Így azt gondolhatnánk, hogy már voltaképpen nincs is mit hozzátenni. Azonban elemezzük egy kicsit ezt a nyilatkozatot abból a szempontból is, hogy az elkövetkezendõ választások fényében, amely 2010-ben lesz, ennek mekkora lehet a jelentõsége. Ugyan két esztendõ van hátra a választásokig, de valamennyien érezzük, hogy ez a két év még nagyon sok keserûséget és a nemzettõl hihetetlen áldozatokat követel majd, amennyiben nem történik közben valamilyen drámai, ugyanakkor pozitív fordulat. Ez pedig nem valószínû annak ellenére sem, hogy a médiában folyamatosan az elõrehozott választások meglebegtetésével próbálják a tömegek hangulatát csitítani. Az orbáni nyilatkozat Oroszországnak Grúziával történõ hadba szállásáról lényegében nem más, mint Orbán Viktornak és pártjának abszolút meghajlása a neokon-cionista világhatalmi erõk törekvései elõtt, illetve behódolás a 2010-es választásokat, és a választások kimenetelét meghatározó világtõkének. Itt abszolút tetten érhetõ a FIDESZ álnemzeti tevékenysége. Bodorság azt gondolni, hogy a most legnagyobb úgynevezett ellenzéki párt hatalomra kerülése esetén a valós nemzeti érdekek mentén irányítaná az országot. Ez már csak azért is ostobaság, mert ebben az esetben a FIDESZ-nek meg kell fizetnie hatalomra kerülésének az árát. Ez pedig nem lesz olcsó mulatság. Fizetni a tõkének csak pénzzel lehet. Pénzt pedig, csak a nemzet további kifacsarása árán lehet elõteremteni. Az, hogy ez milyen stratégia alkalmazásával legyen megvalósítható, majd eldönti a FIDESZ-t hatalomra segítõ neokon-cionista hatalom. >> 4 jó ha figyelünk

5 Mindenekelõtt azt tanácsolom Krakkó Ákosnak és Kisberk Szabolcsnak úgy is, mint egykori kollégáimnak, hogy nagyon vigyázzanak azzal a drogteszttel. Hiszen akadt annyi pénz ebben az országban, amennyiért egy IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTÕ hajlandó volt kiállítani egy szakvéleményt egy bûnözõrõl, amely szakvélemény szerint nevezett bûnözõ elmebeteg (kóros agysorvadásban szenved). A megbízó maga a bûnözõ volt. Ebben az esetben pedig a megbízó maga az állam lehet, vagy maga a titkosszolgálat ki tudja? Úgyhogy óvatosan... Ha lehet, inkább külföldön készüljön az a drogteszt. Hiszen ebben az országban leérettségizhet a regnáló miniszterelnök fia úgy, hogy mindenféle felügyelet nélkül kap még egy órácskát az írásra s aztán semmi sem történik. Nem sorolom tovább. Úgysem lenne elég helyem, és elsikkadna a lényeg. A lényeg pedig, hogy én mindent el tudtam ezekrõl a gazemberekrõl képzelni. Most mégis megleptek. Megleptek, mert ilyet jó, közepesen rossz és nagyon rossz filmekben lát az ember. Hogy gengszterállamok hogyan tesznek el láb alól, csinálnak ki nekik nem tetszõ embereket. No és persze ott a tapasztalat is szüleink, nagyszüleink tapasztalata. Amikor 1951 ben jöttek az ávósok házkutatást tartani, és megtalálták a szekrényben a valutát, a fegyvert, attól függõen, hogy az illetõt csak internálni akarták, vagy mindjárt ki is végezni. Nem gondoltam, hogy egyszer még újra valóság lesz mindez. Hát az lett. Amit immár hangfelvételek bizonyítanak, az több mint megdöbbentõ. Három gazembert ismerünk eddig név szerint ebben a bûzlõ történetben, két politikust és egy ügyvédet. A negyedik gazembert nem ismerjük név szerint illetve dehogynem! Csak az õ neve nem hangzik el a rejtett felvételeken. De aki nem teljesen hülye, igazán hamar ki tudja találni, ki lehet õ. Csupa-csupa cégéres gazember. Két emeszpés, s egy éppen emdéefes (õ az ügyvéd), no és persze a miniszter. Ezek ötlik ki, hogy kábítószert tetetnek egy Miklós nevû emberrel a Hír Tv riportereinek kocsijába, amit aztán a rendõrség véletlenül megtalál. (Csodálatos, ahogy a felvételen a gazember zugügyvéd kifejti:...mert azért az lenne a nagy fogás, tudod, hogy egy csapásra kettõt megfogni b...d meg (...) A fél Hír Tv, b...d meg... Úgy kell megrendezni b...d meg, hogy közúti ellenõrzés, a kutyás rendõr, van haveri kutya a rendõröknél, és a kutya elkezd vergõdni, mintha véletlen lenne, hogy a kutya észrevette volna. Ez a három mondat tartalmát és stiláris elemeit tekintve egyaránt a mi rendszerváltásunk története, tökéletes és hû lenyomata. A mi rendszerváltásunk húsz esztendõ elteltével egy Tóth Viktort, egy Csedrik Katalint, egy Helmeczy Lászlót izzadott ki magából. No és egy Veres Jánost, egy Szilvásy Györgyöt meg egy Gyurcsány Ferencet. Igazgyöngy meg sehol. És most ezek az izzadmányok vannak hatalmon, és pakolásznak kábítószert az autóinkba. Kun Béláék az elõszobáinkban, a hálóinkban, az életünkben s az életünkön. Undorító... És tényleg: ki lesz a következõ? Talán nem szerénytelenség, ha élek a gyanúperrel, akár én. Néhány nap múlva elutazom. Öt gyerekkel. Lehet, hogy már Ferihegyen némi heroint találnak majd a bõröndömben? Sietve közlöm tehát: soha nem kereskedtem kábítószerrel ben szívtam el utoljára egy hasisos cigit Párizsban, mert azt gondoltam akkor, az a szabadság. Azóta nem szívtam semmit sem, és nem is lövöm magam. Csak a miheztartás végett, ha mégis lebuknék. Ahogy akár lebukhatott volna Krakkó Ákos és Kisberk Szabolcs is. Két fiatalember, akiket ezek a gazemberek tönkre akartak tenni. S most, hogy lebuktak: azokat mocskolják, akik majdnem az áldozataik lettek. Merthogy Helmeczy verziója szerint Ákos és Szabolcs két fogyasztó és díler, ezért kereste meg õket a Miklós nevû kábítószer-kereskedõ. S Ákos és Szabolcs ebben a helyzetben mi egyebet tehet, mint kikéri magának, valamint elmegy drogtesztre. Nos, óvatosan azzal a teszttel barátaim! Mondom, inkább valahol külföldön. Mert ezek nem riadnak vissza semmitõl. Ezekhez fogható gazemberek az ötvenes évek óta nem voltak hatalmon ebben az országban. Tényleg: ölni mikor fogtok? Bayer Zsolt, fõmunkatárs Magyar Hírlap A nemzeti radikálisok már évek óta bizonygatják a FIDESZ nemzeti voltának hamisságát. Amennyiben megvizsgáljuk ennek a pártnak a óta tartó ténykedését jól látható, hogy a hangzatos szólamok mögött egészen más cselekvési megnyilvánulások állnak. Világossá kell válnia minden nemzeti érzelmû magyar számára, hogy a FIDESZ ma pontosan ott tart, ahonnan 1988-ban elindult. A FIDESZ neoliberális párt, mely széles tömegek nemzeti érzéseire ráülve kerülhetett hatalomra 1998-ban. Az MDF összeomlásával ugyanis egy politikai vákuum alakult ki, amelyet be kellett tölteni. Meg kellett fogni a nemzeti érzésû tömegeket, hogy azokat kordában lehessen tartani. Ez lett a feladata a FIDESZ-nek, hiszen erre a továbbiakban a tekintélyében és társadalmi támogatottságában is megtépázott MDF már alkalmatlan volt. Ugyanakkor ne feledjük el azt sem, hogy a vezérek (Orbán, Kövért stb.) mind úgy tanulhattak külföldön, ahogyan csak azok a fiatalok, akiknek ezt a lehetõséget az akkori MSZMP jóváhagyta mind keletre, mind nyugatra egyaránt. Valamennyien kiválasztottak voltak és valamennyien most fizetik tanulmányaik és jelenlegi jólétük árát. Természetesen ezen a színpadon magának a magyarságnak nem osztottak szerepet. Visszatérve Orbán Viktornak Oroszországot elítélõ nyilatkozatára azt kell megállapítanunk, hogy az elnök ezzel csak azt tette, amit elvártak tõle. Így is egy újabb jó pontot begyûjtve a 2010-es választásokra. Sokan sértve érzik magukat, amikor a radikális oldalról markánsan bíráljuk Orbánt és pártját. Mégis, újra és újra el kell mondanunk, hogy jelenleg egyik úgynevezett parlamenti párt sem a magyarság képviselõje, tehát a FIDESZ sem. Sokan mondják azt is, hogy ahelyett, hogy Orbánékat bírálnánk, jobban tennénk, ha a törvénytelen, nyíltan nemzetellenes gyurcsányi társaságot kritizálnánk. Már csak az a kérdés, minek? Az MSZP-SZDSZ koalíciótól pontosan azt kaptuk, amire számítottunk. Legalábbis mi, Nemzeti Konzervatívak errõl beszéltünk már 2002-ben is, amikor a FIDESZ mély hallgatásba burkolózott, akárcsak annak vezére, aki több mint két éven keresztül meg sem szólalt a parlamentben. Orbán és a FIDESZ tehát minden kétséget kizáróan újra világossá tette, hol áll, kiket képvisel. Ne legyenek hiú ábrándjaink velük kapcsolatban. Ugyanakkor rengeteg jó szándékú, nemzetben gondolkodó, de a radikális gondolatokat elvetõ nemzettársunknak fog még fájni a feje késõbb, amennyiben nem veszi tudomásul a tényeket és a realitásokat. Sajnos erre a fejfájásra nem lesz elég az aszpirin, ha egyáltalán lesz rá pénz. Bella Árpád jó ha figyelünk 5

6 Bár az olimpia a világ közepévé teszi Kínát, arra eddig sem panaszkodhatott, hogy a világ nem mutat érdeklõdést iránta. Ami most Kínában történik, az példátlan a világgazdaság történetében. Az elmúlt kétszáz évben mindig voltak feljövõ országok (Anglia a 19. század elején, az Egyesült Államok a 19. század végén, Japán 1945 és Dél-Korea 1960 után). Tíz-tizenöt évig voltak képesek két számjegyû növekedésre, utána a trendek csillapodtak. Kína azonban már harminc éve produkálja ezt, és semmi jele a csillapodásnak, sõt! A folyamat tehát láthatólag nem illeszthetõ be a hivatalos gazdaságelméletek értelmezési keretébe. Vagyis Kína példája valószínûleg paradigmaváltásra kényszeríti a közgazdaságtani elméleteket, és új megvilágításba helyezi a globalizációnak nevezett jelenségkört is. Ha ezek a trendek tovább élnek, néhány év múlva lehagyja Japánt, tizenöt év múlva az Egyesült Államokat, és három évtized múltán az egész nyugati civilizáció akkori teljesítményét túlszárnyalhatja. (Feltéve persze, hogy a Föld ökoszisztémája még képes elviselni a nyugatias létfelélés ezen újabb hullámát.) Nem árt megjegyezni: az elmúlt kétezer évbõl csak az utolsó kétszáz lógna ki a sorból, mert elõtte (és a jelek szerint utána) Kína önmagában is népesebb, gazdagabb és fejlettebb kulturális univerzum volt, mint a mindenkori Nyugat, beleértve a Római Birodalmat is. Az 1850 utáni átmeneti hanyatlást is kizárólag a Nyugat brutalitása okozta (ópiumháború, kikényszerített szabad kereskedelem stb.). Kína évszázadokon át semmilyen érdeklõdést nem mutatott a Nyugat iránt, nem akarta például Európát felfedezni, pedig, lévén a haditechnikai színvonala is sokkal magasabb, 1700-ig minden nehézség nélkül gyarmatosíthatta volna. A Nyugat talán éppen ezt a megaláztatást akarta megtorolni azzal, hogy valószínûleg a világtörténelem legbrutálisabb kifosztási folyamatának tárgyává tette a Mennyei Birodalmat, amint erre alkalma nyílt. Most újra fordulni látszik a kocka. Amit Kína tesz, az sajátos kísérlet arra, hogy a Nyugat létszervezõdési módját átvéve, ismét megszégyenítse azzal, hogy sokkal sikeresebben képes annak egész rendszerét mûködtetni, mint maga a Nyugat. Ez tehát egy hihetetlenül összesûrített globalo-modernizációs idõkapszula következményei beláthatatlanok. Egyelõre nem is ezeket a következményeket próbálják kezelni a westernglobalitás urai, hanem legalább a kockázatokat és mellékhatásokat akarják beazonosítani. Ezekbõl pedigvanbõvenakínánbelüliésakínánkívüli térben is. Ezért is van konszenzus a világelitek és a Kínát uraló elitek között abban, hogy lassuljon a gazdasági növekedés üteme. Ezzel önmagában persze semmi nincs megoldva, de legalább valami kis idõt nyernének a felek a helyzet megértéséhez. Így állt elõ az a furcsa helyzet, hogy míg a világ minden országa és a globalitás aktorai a növekedés gyorsításának módjait keresik mindenütt, Kína az egyetlen gigantikus ellenpont: itt a növekedés lassulása volna a konszenzuális cél, egyelõre azonban sikertelenül. Sõt az a tény, hogy minden ellenkezõ törekvés ellenére inkább gyorsul a már így is kezelhetetlenül magas növekedési ütem, azt is kérdésessé teszi, hogy egyáltalán milyen erõk és mechanizmusok fûtik ezt a hatalmas masinériát. És itt nem csak mennyiségi kérdésrõl van szó, mert a hegeli logika szerint a mennyiség átcsap minõségbe. Erre hívja fel a figyelmet a The Economist Kínáról szóló két címlapsztorija is. Az egyik a T-shirttõl a T-bondig feliratot viseli, vagyis arra utal, hogy a csak legprimitívebb textiltermékeket exportálni képes Kína hogy jutott el oda, hogy ma már 1500 milliárd dollárnyi amerikai államkötvény van a tulajdonában. Egy másik címlapon a Wall Street utcatáblája látható, amelyre valaki ráfirkálta, hogy Great Wall Street, vagyis Nagy Fal Utca. És valóban: Kína (Hongkong és Sanghaj) a Wall Street és a City mellett ma már a világ harmadik legbefolyásosabb pénzügyi központja, amellyel már nem lehet nem számolniuk a nyugati globalitás urainak. És mivel erre egyáltalán nincsenek felkészülve, legalább lassítani szeretnék a folyamatot, hogy idõt nyerjenek. Amióta Kína a Világkereskedelmi Szervezet tagja, megnyíltak elõtte olyan terek is, amelyeket eddig nem érhetett el. A tizenöt éve még csak néhány milliárd dolláros amerikai kínai kétoldalú kereskedelemben ma már 280 milliárdos (!) aktívuma van az utóbbinak, és ezzel a veszedelmesen növekvõ amerikai kereskedelmi hiány egyharmadát termeli meg. Kína azonban nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldalát is szinte szétrobbantotta a világgazdaságnak. Lassan egy évtizede a világ nyersanyag és energiakereskedelmi növekedésének majd felét a kínai importtöbblet provokálja, de van, ahol ez a kilencven százalékot (!) is meghaladja. És ami a legkényesebb: a kõolaj iránti éhsége hihetetlen ütemben nõ és ez akár önmagában is a következõ évtizedek legsúlyosabb összecsapását válthatja ki a motorizációra épülõ westernitás és Kína között. Ám épp a motorizáció irányítja a figyelmet arra, hogy a sikeres globalo-modernizáció mögött óriási öko-szocio-kulturális pusztítás is zajlik. Ennek tán a legmegrendítõbb mozzanata: a kormány megelégelve, hogy az üzemi balesetekben a világon elhunytak majdnem fele kínai, ahogy a bányaszerencsétlenségek áldozatainak több mint hetven százaléka is az elmúlt két évben hatezer (!) bányát zárt be. A világtörténelem legnagyobb környezetpusztítása zajlik ezen a kontinensnyi területen. Hasonló dimenziójúak a szociális, kulturális és demográfiai változások is. Ben Wattenberg amerikai szociológus cinikus mondása szerint the capitalism is the best contraceptiv, vagyis a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló. Kínában harmincöt év alatt a termékenységi ráta 5,3-ról 1,7-re csökkent, ami szintén példátlan történelmi folyamat, és ma még elképzelhetetlen konfliktusok okozója lesz, amikor a magas létszámú nyugdíjast a ma már az egyszerû újratermelést sem biztosító létszámú korosztályoknak kell(ene) eltartaniuk. Ma a világ kontinensein százmillió kínai család él diaszpórában. Ezek, túl azon, hogy kulturális identitásukat megõrzik, egy sajátos mikroglobalizációs stratégia részei. Mindegyikük hihetetlenül hatékony mikroüzemként mûködik, amelyet nehezen beazonosítható, de nagyon is létezõ stratégia hangol össze. Így valójában Kína nemcsak mint külsõ aktor jelenik meg gazdaságilag, politikailag és kulturálisan a világ valamennyi régiójában, de belülrõl is jelen van ezzel a sajátos hálózattal. És mivel mindenütt a legszegényebb társadalmi csoportok szükségleteit elégítik ki, így a lokális társadalmi stabilitás nélkülözhetetlen eszközei a világ országainak többségében Magyarországon is. Van tehát számos okunk arra, hogy az olimpia ürügyén igyekezzünk jobban megismerni a világot meghatározó leendõ birodalmat. Forrás: Bogár László 6 jó ha figyelünk

7 Saakashvili döntése az Olympia leple alatti Ossetia invázióról ugyanolyan ostoba volt mint Nasser határozata lezárni a Tinari öblöt a zsidó hajók elõl. Nasser butasága a Sinai félsziget elvesztéséhez és a hat napos háborúhoz vezetett, ahol otthagyták az egyptomiak nem csak fogukat de még cipõiket is. A georgiai cionyenki bábú hülyeségének eredménye a végleges elvesztése nem csak Ossetiának, de nyugati enclave Abhkaziának is. Miután megtámadta az elnök saját országát, legyilkolt civileknek százait és elérte hogy harmincezer saját lakósa elmeneküljön Oroszországba, a georgiai hadsereget 48 órán belül természetesen szétverte és visszavonulásra kényszerítette az orosz. Az ostoba kardcsörgetés kitûnõ lehetõséget adott Putyinnak kirúgni a georgiai katonaságot az összes oroszok által lakott területekrõl, szétbombázni Tbilisit és elfoglalni Sztálin szülõhelyét Gorit. A bábelnök abban a tudatban lubickolt, hogy a fehér házi Idióta-Cheney és a százéves háborúkat szorgalmazó McCain közeli barátja és egyetlen demokratikus fegyvertársa a régióban, aki megengedhet magának egy Blitzkrieg -et ami után a világot fait accompli elé állíthatja. (fordító megjegyzése: majdnem garantált hogy ennek az inváziónak tervét is a washingtoni boszorkánykonyhán fõzték ki és elhitették bábjukkal, hogy mindenben számíthat rájuk.) Báb Mikheil nem számolt az orosz medvének sem dühével sem elszántságával. Amerika visongatásai az orosz agresszióról üres pléh hangon konganak. Gerogia kezdte a fegyveres beavatkozást, az oroszok befejezték. Aki háborúzni akar helyesebb ha megfontolja elõre annak ütemét és kimenetelét. Bush brutálisnak és eltúlzottnak mínõsítette az orosz beavatkozást. Bezzeg mikor a zsidók 35 napon keresztül bombázták Lebanont egy határ villongás miatt ahol két zsidó katona meghalt és kettõt fogságba ejtettek, senki nem kiabált eltúlzott erõ haszálatról, a nyugat a zsidó akcióját nem találta brutálisnak! Az oroszok megtámadtak egy szuverén országot jajong a neokon banda. Vajon nem Usrael bombázta le Serbiát és kényszerítette rá Koszovó átadására? Annak a Koszovónak mely Serbia bölcsõje volt, és amihez ezerszer több történelmi joga van, mint Georgiának Ossetiához vagy Abkaziához ahol a lakósság etnikailag nem georgiai, természetesen Moszkvához és nem Tbilisihez húz? A nyugati hipokrizmusnak valóban nincs határa. Amikor a SZU 15 államra szakadt szét a nyugat mámorosan ünnepelt. Mikor Jugoszlávia szétesett a nyugat dörszölte szõrös Patrick J. Buchanan mancsait. Honnan hát a nagy felháborodás két provincia miatt ahol a lakósság erõs és kitartó harcok árán önállósította magát Tbilisitõl? A szecessziók nyilván csak akkor dícséretre méltóak amikor azok az oroszokat gyûlölõ, cionista neokonon terveit segítik elõ. Kétségtelen hogy Putyin sárba dörzsölte báb-mikheil orrát, de vajon nem érthetõ-e az oroszok dühe? Évtizedeken keresztül dörzsölték az oroszok orrát a sárba a nyugatiak az ún. hidegháború után és úgy kezelték mint a weimari Németországot. A SZU szétesése után Moszkva kivonta a Vörös Hadsereget Európából, lezárta kubai bázisait és barátságos együttmûködést ajánlott fel Usraelnek mely válaszképpen elárasztotta jött-ment szerencselovagjaival és McDonaldsokkal Oroszországot. A kalandorok aztán ugyanazt tették volna Oroszországgal mint teszik velünk az izraeli gyarmatosítók és azoknak hazai segítõi, ha nem jön Putyin aki végre rendet teremtett. Az amerikaiak szentül megigérték Gorbachevnek hogy nem fognak katonai terjeszkedésbe kezdeni és fenttartják a status quot. Ez az igéret épp olyan hamis volt, mint minden más amerikai szólam. Hónapokon belül Keleteurópára terjesztették ki a NATO szövetséget, utána Oroszország küszöbéig terjeszkedtek. Ma három ex-szovjet állam NATO tag és cionyenkiék mindent megtesznek annak érdekében hogy ez a szám exponenciálisan emelkedjen. Usrael önkényeses felmondta a fentálló ABM (Anti Ballistic Missile) nemzetközi egyezményt (is!) és nekiállt amerikai nukleáris bázisokat felépíteni Lengyel és Csehországban. Még csak meg sem hallgatták az orosz javaslatot hogy Irán ellen Azerbaijanban lenne legokosabb bázist felépíteni. (Persze mint tudjuk az amerikai bázisoknak Európában semmi köze nincs Iránhoz.) Miért annyira fontos a Bush-Cheney McCain kabalnak a kaukázusi államok bekebelezése? Természetesen az olaj források megkaparintása miatt. Megépítették a Baku-Tbilisi-Csecsen csõvezetéket ami Azerbaijanon és Georgián keresztül Törökországba vezet és kikapcsolja-elkerüli Oroszországot. Ez elsõsorban Izrael olaj szükségletének ellátására épült az oroszok feldühítése mellett. (nem véletlen hogy a zsidók százbilliókat költöttek a georgiai kormányváltásra ). Idõközben demokratikus forradalmakat pénzeltek billiókkal cionyenkiék Ukrajnától Georgiáig, hogy minél több Oroszországgal barátságos kormányt váltsanak le és megpróbálják teljesen elszigetelni az oroszokat. Bush-Cheney-McCain mindent megtesznek annak érdekében hogy Ukrajnát és Georgiát is bevigyék az amerikaiak által kontrollált NATO-ba. Ez automatikusan azt jelenti hogy Amerika háborút üzen Oroszországnak, aki természetesen nem fogja magától feladni a Krimeai félszigetet avagy az orosz flotta bázisát, Sebastopolt. Vajon a nyugat hogy reagált volna ha Moszkva beinvitálja Nyugateurópát a Varsó paktumba? Ha katonai bázisokat állított volna fel Mexikóban és Panamában és rocket bázisokat Kubában? Ha csatlakozott volna Kínához olajvezetékek építésében melyek a Mexikói és Venezuelai olajat vezetik el majd Ázsiába és evvel kikapcsolják az amerikai érdekeltségeket? Mit szólnának nyugaton ha orosz és kínai tanácsadók képeznék ki a latinamerikai hadseregeket, ahogy teszik azt az amerikai-zsidó tanácsadók a Kaukázusban? Vajon miért csodálkoznak ma azon hogy az oroszoknak elegük lett a nyugati fojtogatási igyekezetekbõl és visszavágtak a demokratikus imperialistáknak? Meddig tûrheti bármely állam a ketrecbezárási kísérleteket és szembeköpéseket? Georgiában az orosz medve hátsólábra állt és ELÉG kiáltott. Tbilisiben megfelelõ választ adott az orosz a nyugati világ felfordítóknak akik ezen visítva csodálkoznak. Lehet hogy az amerikaiaknak vannak jó tulajdonságaik is. Önismeret és józan ész garantáltan nem tartozik ezek közé. forrás: house.info/article20522.htm fordította: Metz Éva jó ha figyelünk 7

8 exkluzív interjú a két riporterrel Az ember egy ilyen szélsõséges esetben szembesül azzal, hogy szélhámosok, gazemberek vannak a politika közelében, de azt nem feltételezné, amíg meg nem történik vele, hogy céltáblája lehet ezeknek a politikai érdekköröknek nyilatkozta a barikád.hu-nak Krakkó Ákos, aki kollégájával, Kisberk Szabolccsal a Baráth Miklós ügyrõl és a hazai sajtó szerepérõl beszélt. barikád.hu: Áprilisban keresett meg titeket Baráth Miklós a sajtóban már ismertetett történettel. Miért csak most, augusztusban lett belõle szenzáció? Kisberk Szabolcs: Így alakult, az idõzítés nem volt szándékos. Áprilisban, körülbelül négy nappal a Baráth Miklóssal való találkozó után értesítettük a rendõrséget. Júniusig kivártuk, hogy alakulnak az események. Június 2-án történt meg az akció, akkor a rendõrség a nyomozás érdekeire hivatkozva azt kérte, hogy egy darabig ne beszéljünk a dologról. Júniusban még nem tudhattuk azt sem, hogy majd Veres János lesz az aki augusztusban helyettesíti Gyurcsány Ferencet. A sajtóban megjelent dolgok, mind találgatások. b: Rögtön komolyan vetted az sms-t, vagy megfordult a fejedben, hogy átverés is lehet? K. Sz: Megfordult a fejemben, hogy átverés is lehet. Az üzenetet este negyed tízkor kaptam, és rögtön válaszoltam Miklósnak. Kérdeztem tõle, hogy miért nem tudunk beszélni. Azt válaszolta, hogy nincs olyan helyen. Végül másnap beszéltem vele telefonon és nagyon titokzatos volt. Éreztem, hogy telefonban nem nagyon akar mondani semmit, ezért találkozni kell vele. Akkor ment le Ákos hozzá. Megdöbbentõ volt, amit neki elmesélt, majd utána feljöttek és találkoztam vele én is. Akkor már nem jutott eszembe, hogy átverés lenne, engem már meggyõzött a történettel. b: Ákos, Te is így emlékszel? Krakkó Ákos: Amikor találkoztunk Miklós elmesélte, hogy megkeresték õt, és felbérelték másfél millió forintot ígérve neki, hogy csempésszen a lakásunkba, vagy az autónkba kábítószert. Az a különös, hogy mindenki Baráth Miklós személyét boncolgatja, hogy szélhámos vagy kétkulacsos-e, esetleg az egyik vagy másik oldalra játszik. Nem szánalmat kívánok kelteni a személyünket illetõen, de azt látni kellene, hogy ha az ember kap egy olyan sms-t, amiben az áll, hogy téged és Szabolcsot valamilyen módszerrel, eszközzel el akarnak lehetetleníteni vagy hiteltelenné tenni, illetve rajtatok keresztül a televíziót kompromittálni, úgy gondolom, akkor teljesen természetes és egészséges emberi tulajdonság, hogy az ember a lehetõ legrosszabbra gondol. Arra, hogy a családjával akarnak valamit csinálni, esetleg õt akarják baseball ütõkkel helybenhagyni, egy sötét utcában leszúrni, hogy szélsõséges dolgokat mondjak. Amíg erre a találkozóra nem került sor, az ember a legrosszabbra gondolt. Miután találkoztunk Miklóssal, bár kicsit megnyugodtunk, hogy a családunkat nem kell félteni és tettlegességre sem kell gondolni, a napjaink kétségek közt teltek. Az a kettõsség volt bennünk, hogy mi van, ha ez az ember nem ad át minden információt, és mi van, ha az autónkban már régen ott van a drog. Tulajdonképpen ezzel a lelki terrorral elérték amit akartak, félelemkeltésre elegendõ volt. Az már a szerencsén múlott, hogy Baráth Miklós úgy gondolta, hogy meg kell keresnie minket. b: A Célpont c. mûsorban elhangzik, ahogy Baráth Miklós azt mondja Neked, hogy megfigyelnek Titeket. Észrevettél ebbõl valamit? K. Á.: Valóban olyan dolgokat tudott rólam, amiket nem lehet az internetrõl letölteni, vagy nem lehet anélkül tudni, hogy engem ne követnének, vagy a vidéken élõ szüleimet ne figyelnék. Az újságírói életemet megelõzõ idõszakból is tudott dolgokat, de ezzel érdekes módon senki nem foglalkozik, inkább összeesküvés-elméleteket gyártanak, hogy ennek a történetnek mi vagyunk a kitalálói. Ha ez az egész egy blöff, egy szélhámosnak az összeesküvés-elmélete, akkor felteszem a kérdést, hogy ennek az embernek hogyan és honnan vannak titkosszolgálati eszközei arra, hogy megfigyeljen minket? K. Sz.: Miklós elmondta, hogy az én címemet is tudta, ahogy azt is, hogy merre járok haza kocsival. Azért mondta azt, hogy ha igazoltatnak majd, akkor itt a közelben fognak megállítani a rendõrök. Ismerte az autóm rendszámát, és azzal is tisztában volt, hogy két kisgyermekem van. Nyilvánvaló, hogy e mögött volt megfigyelés. b: Ebbõl észleltetek valamit? K. Sz.: Nem. K. Á.: Nem. Az ember utólag rakja össze a mozaikokat. Nekem az a furcsa, hogy Kántorjánosiban, egy kis faluban élõ ember hogy rendelkezik Budapesten ekkora helyismerettel, olyan infrastruktúrával, hogy egyszerre Szabolcsot és engem is tud követni. Az újságírói és a Budapest elõtti életemrõl egészen apró részleteket tud, ahogy Szabolcsnak a családjáról is. Nem azért mondom, mert krimiken nõtten fel, de egy ember ezt a mennyiségû adatot nem tudja két és fél hónap alatt összeszedni. Nekünk hétrõl-hétre szolgáltatott ilyen információkat, tehát valószínûleg több ember lihegett a nyomunkban, de ez csak feltételezés b: A hírtv rengeteg oknyomozó, tényfeltáró anyagot készített már kormánypárti politikusok eltussolt ügyeirõl. Miért pont Ti ketten kerültetek célpontba, illetve miért pont Veres János és Kabai pikkel rátok? 8 jó ha figyelünk

9 K. Sz.: Tulajdonképpen Kabait ketten találtuk meg és ezután került börtönbe. Aztán késõbb kiderítettük, hogy Kabai Károly a börtönbõl irányítja a céget és megdöbbentõ honvédségi információkhoz jut hozzá. Ez kiverte a biztosítékot Vereséknél lent Nyírbátorban és a nyírbogáti körben is. Utólag is visszahallottuk, hogy nagyon nem tetszett nekik. Ezen kívül ott volt még a Tóth Viktoros telefonálós eset (Kisberk Szabolcs Tóth Viktor nevében hívta fel a cigányokat szerk.) is. K. Á.: Valóban a Célpont, és a HírTv tudósításai, sok miniszter visszásságairól vagy megkérdõjelezhetõ üzelmeirõl, uniós pénzek lenyúlásáról, leosztásáról beszámol. Érdekes módon ezek a miniszterek, vagy méltósággal, vagy otthoni hümmögéssel, de tudomásul vették, hogy a Célpont leleplez, megtalál, a Híradó utánamegy. Itt van viszont Veres János, aki a legaljasabb és a leggaládabb szándékokkal, illetve eszközökkel él bizonyos szituációkban. Nem állítom, hogy ehhez az ügyhez köze van, de nem lehet véletlen, hogy abból a térségbõl jött ez az informátor vagy megbízott, akit ezzel a projekttel vagy feladattal megtaláltak, nem lehet véletlen, hogy Szabolcs legalább ötször, én háromszor, Rákóczi Peti ugyancsak háromszor disznóságok nyomára akad Nyírbátor húsz kilométeres körzetében. Nem véletlen, hogy Veres János fiait Kovács Andrea azon éri, hogy védelmi pénzt szednek. Tehát az indítékuk meg volt arra, hogy ezeket a cselekményeket velünk szemben elkövessék. b: A Baráth Miklós-ügy kapcsán, talán a felgyorsult események hatására is, úgy tûnik a hazai sajtó pártkötõdés szerint, az aktuális széljárásnak megfelelõen foglal állást. A lényeg pedig elsikkadni látszik K. Á.: Azt mindketten vállalhatjuk, hogy ez az ügy már jócskán túlmutat azon, hogy Baráth Miklós szélhámos, vagy nem szélhámos, Helmeczy László fizetett volna, vagy nem fizetett volna. Olyan végén fogják meg ezt a kérdést, ami homlokegyenest elmegy a lényegtõl egy teljesen másik irányba. A magyar sajtó azt elmúlt 10 napban azt találgatja, hogy Szabolcs meg én drogozunk-e. Amikor negatív tesztet adunk, arra változik a kommunikáció, hogy biztos kiürült már a szervezetbõl, vagy valójában mi magunk vagyunk a dílerek és ezért nem találtak a szervezetünkben drogot vagy bármiféle tiltott szert. Nem voltak illúzióim az ügyben, hogy ha majd bizonyítjuk, hogy nem élünk tiltott szerekkel, változik valamerre a kommunikáció. De az a sajtó, aki magát mindenek fölé helyezi, és az objektivitás élharcosának mondja magát egyszer sem tette fel azt a kérdést, hogy: Helmeczy úr, próbáljuk már elemezni, hogy mit jelent az, hogy: Miklós, ha szólnak nekem, hogy megvan a drog, akkor én adom neked a másfélmilliót odafelé. Lehet, hogy fajsúlyosabb és jobban kommunikálható a drogos botrány, de mi hitelt érdemlõen igazoltuk, hogy nem élünk tiltott szerekkel. Aki magát komoly újságírónak gondolja, vennie kellett volna a fáradtságot, és Helmeczy Lászlót a saját kijelentéseivel szembesítenie. Ha ezt nem teszik, akkor az ügy vesz egy olyan kanyart, ami a kabátlopás tipikus esete lesz: az emberek nem azt fogják mondani, hogy ez az a két riporter, akit megpróbáltak gyanúba keverni, hanem a drog-gyanúba keveredett riporterekrõl beszélnek majd. b: Volt már erre példa? K. Á.: Igen. Tegnap bementem egy étterembe és azt mondta viccesen a pincér, aki a hozzáállásából ítélve látszólag a mi pártukon volt, hogy: Ne félj, nem lesz semmilyen por a vacsorádban. Nyilván ez egy odaszúrt vicc, de kétségbeejtõ, hogy az embereknek ez az elsõ asszociációjuk, ha a HírTv-re gondolnak, a tévériporterekkel személyesen találkoznak. A sajtónak át kéne értékelnie ezt, vagy magába kéne szállnia, hogy melyik végén fogták meg ezt a történetet. b: Arról viszont nem cikkeznek a lapok, hogy büntetlenül ki lehet iktatni két riportert. K. Á.: Nem.Eztislátniakelleneakülönbözõ lapoknak, hogy mi hangfelvétellel igazoltuk, hogy Helmeczy László felbújtó ebben a sztoriban. A sajtó arról is elfelejtkezik, hogy Helmeczy László minden hangfelvételen azt mondja, hogy a megbízóitól kapja a pénzt. Ha a sajtó Helmeczy Lászlót szent tehénnek gondolja, akkor miért nem próbálják legalább azt kideríteni, hogy kik lehetnek az ügyvéd megbízói? Ne törõdjenek bele abba, hogy az ügyvéd úr azt mondja, hogy az ügyvédi titoktartás köti. Fel kéne tenni azt a kérdést, hogy az ügyvédi etikával hogy egyeztethetõ össze az, hogy neki ötmillió forintot érne a HírTv-sek kompromittálása, tehát kvázi vérdíjat dob fel Helmeczy László. A másik kérdés az ügyvédi letét. Tudjuk, hogy Helmeczy irodájában ügyvédi letétbe helyezték el azt a másfélmillió forintot, amit õ ügyvédként akkor szabadít fel, ha hírt vagy visszajelzést kap arról, hogy a drogot megtalálták. Egyrészrõl õ hivatkozik az ügyvédi alapelvekre, másrészrõl lábbal tiporja azt. Talán ezek után Bánáti úr (az Ügyvédi Kamara elnöke -a szerk.) is átgondolhatja, kell-e ezek után fegyelmi eljárást indítani. K. Sz.: Én azért azt is hozzátenném, azt sem kérdezte meg senki az elmúlt két hét alatt Veres Jánostól, hogy ugyan miért adott ki közleményt még azelõtt, mielõtt a Célpont beszámolt volna az egészrõl. Az ötórás Híradóban közöltünk egy pici részletet az esti mûsorunkból, ahol egyébként nem nevezték meg a pénzügyminisztert. Õ az egyes szám elsõ személyben írott közleményével mégis elismerte, hogy tudott róla. Állítólag azonnal feljelentéseket tettek a hatóságoknál, ami azóta sincs meg. Hogyan lehetséges, hogy az elmúlt két hétben egyetlen televíziós riporternek sem, vagy akármelyik kormánypárti lap újságírójának sem fordult meg a fejében, hogy megkérdezzék a pénzügyminiszter urat, miért érezte fontosnak kiadni azt a közleményt, ha az õ neve el sem hangzott? Elsõ kézbõl sietve kiadott egy közleményt, mert nekünk már nem nyilatkozik érdemben jó ideje, inkább csak fejelgetni szokott, meg lökdösõdni. b: Hol tart most az ügy, illetve mire számítotok, lesz-e valami elszámoltatás? K. Sz.: A legfrissebb hír, hogy Helmeczy mindenkit feljelentett, a Magyar Nemzettõl kezdve a Heti Válaszon át a HírTv-ig hamis vád, illetve hatóság félrevezetése miatt. A tv és mi is meg fogjuk tenni a jogi lépéseket, mert mi mindent, hangsúlyozom mindent tudunk hangfelvételekkel bizonyítani. Innentõl kezdve azt hiszem nincs sok kétség afelõl, hogy a hatóságnál merre fog menni ez az ügy. jó ha figyelünk 9

10 K. Á.: Helmeczy László mindennap tromfolja a butaságát, mindennap cáfolja az azt megelõzõ nap állítottakat. K. Sz.: Ezért is be fog perelni. K. Á.: Nem baj, vállalom ezt a pert. Az az ember, aki azt állítja, hogy mindenre dokumentumai vannak és mindent bizonyítani tud, de ez idáig még egy hangfelvétel kivételével semmi bizonyítékot nem hozott nyilvánosságra. Nem értem egyébként, hogy jogászként hogy nyújthatott át a sajtónak egy olyan anyagot, amelyen Baráth Miklós megkérdezi tõle, hogy forduljak a rendõrséghez?, mire Helmeczy László az általa készített és az általa a rendõrségnek átadott felvételen azt mondja, hogy Miklós, Isten ments ne menjél te sehová. Ezek után nem látom azokat a bizonyítékokat, amelyek az õ oldalukra billenthetnék ezt az ügyet, természetesen feltételezve azt, hogy Magyarországon, független bíróság, független ügyészség és független hatóságok járnak majd el az ügyünkben. b: A hazai sajtó reakciója az ügyben felemás. A MÚOSZ kijelentette, hogy addig nem foglal állást, amíg nem látja az ügy végét. Furcsa, hogy 2007-ben Csintalan Sándor megverése kapcsán mikor még nem lehetett ismerni a részleteket azonnal azt nyilatkozták, hogy felháborító, ami Magyarországon az újságírókkal történik. Ezek szerint különbség van HírTv és HírTv között? Mûködik a kettõs mérce? K. Sz.: Ez azért is érdekes, mert amikor felhívtam Tóth Viktor nevében a nyírségi cigányvezetõket, Eötvös úr a MÚOSZ elnöke sietett világgá kürtölni, hogy ez etikátlan, sõt még etikai vizsgálatot is akartak indítani, csakhogy én nem vagyok MÚOSZ tag. Egyébként érdekes, amikor Csintalan Sándort megverték, akkor gyorsan kiállt mellette, a mi esetünkben meg kivárja a végét. Lehet, hogy minket nem szeret annyira K. Á.: Csintalan Sándor vérzett. b: Ti még nem K. Á.: Mi még nem. Nyilván Eötvös úr a biztosra játszik, az õ politikai barátaitól biztos valami nagyon komoly retorzióra számíthatna, ha esetleg a MÚOSZ unszolására Kisberk Szabolcs újságíróként kiállna mellettünk. Biztos vagyok benne, ha ez az ügy bíróságra kerül és ott a mi javunkra billen a mérleg, Eötvös Pál lesz az elsõ, aki kiáll és elmondja, hogy ez az újságírók és a demokrácia megcsúfolása volt. b: A történtek után óvatosabbak lesztek, vagy ez inkább erõt ad? K. Sz.: Óvatosabbak biztosan nem leszünk. Nem sikerült elérnie ennek a körnek, hogy ettõl megrettenjünk. Nem tartom magunkat ijedõs embereknek. Aztán lehet, ha fél év múlva elütnek a zebrán, akkor mást fogok mondani. K. Á.: Nálam sem. Biztos, hogy másként nem fogom csinálni, mert ha most megfutamodnánk, azzal elismernénk, hogy ebben az országban, ezzel a szakmával bármit meg lehet csinálni. Azt nem tagadom, hogy ezzel az egész szakmába vetett bizalmam megrendült. Azt vártam, hogy ha a politikai elit nem is, de újságírók felismerve azt, hogy ez velük is megtörténhetne szolidaritásukról Krakkó Ákos biztosítanak minket. Ha a háttérbõl is, a nevüket és orgánumukat nyilvánosságra hozatala nélkül azt mondják, hogy fiúk, veletek vagyunk. De egyetlenegy ilyen telefont nem kaptunk, leszámítva azt a néhány újságírót, akivel egyébként napi kapcsolatban vagyunk. K. Sz.: Én a barikád.hu-tól kaptam. K. Á.: Nem voltam itthon, de biztos, hogy én is kaptam volna. Remélem. (mosolyog) A szakmába vetett hitemet sikerült megrendíteni, meg a demokráciába, meg a rendszerváltozásba, meg sorolhatnám, de ez már filozófia kérdés Az ember egy ilyen szélsõséges esetben szembesül azzal, hogy szélhámosok, gazemberek vannak a politika közelében, de azt nem feltételezné, amíg meg nem történik vele, hogy céltáblája lehet ezeknek a politikai érdekköröknek. Aztán mikor mégis szembetalálkozik vele, elgondolkodik, hogy mi történt itt 18 évvel ezelõtt. Forrás: Usztics Anna Szilvási Péter fotók: HaMi Emil barikád.hu Kedves Zsolt! Volt egy amerikai munkatársam, aki innen Szaud-Arábiába ment dolgozni. Onnan írta, hogy egyszer megállították az utcán és kényszerítették, hogy végignézze, amint valakinek nyilvánosan levágták a kezét büntetésbõl. A nyilvános lefejezés is divatban van az USA leghûségesebb arab szövetségesénél. (Az utóbbi kifejezést a National Geographicban olvastam egyszer.) Ez azonban sosem háborította föl az USA-t és sosem lépett fel az emberi jogok ottani megsértése ellen. Ha valaki borzalmakat akar látni, nézze meg a honlapot. De elég beütni a keresõbe az Abu Ghraib, a torture, vagy a depleteed uranium kifejezéseket, hogy bõséges anyagot találjunk a mûvelt nyugat, fõleg az USA és Izrael barbárságának a szemléltetésére. (Bár a fejlett angol demokrácia sem nagyon marad el mögöttük.) Ha valaki csak egy kicsit is tud angolul, annak ajánlom megtekintésre a lay?docid= &hl=de címen látható filmet. (The doctor, the depleted uranium and dying children érdekes, hogy a fõhõs egy zsidó származású német orvos, aki hõsies erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy felnyissa világ szemét arra, hogy az USA már most atomháborút vív. Érted, Zsolt? Atomháborút!) Ami a náci borzalmakat illeti, tessék elolvasni a következõ dolgozatot, amelyet egy Angliában élõ zsidó, Paul Eisen írt és 10 jó ha figyelünk

11 az Izraelben élõ, de ott megkeresztelkedett, volt zsidónak, Israel Shamirnak a honlapján olvasható: Hungarian/Hungarian16.htm. Ma már a nyugati történészek nem a náci gaztettekkel, hanem a jó háború mítoszának a lebontásával és a szövetséges gaztettekkel foglalkoznak. Nézz utána pl. a és az info/ honlapokon. Bõséges anyagot fogsz találni. Csatoltam is néhány képet a valódi holokausztról, amelyek az áldozatai elevenen égtek meg a szövetségesek barbársága miatt. Az amerikai c. amerikai honlapon, mindjárt a fõoldalon, statisztikailag hasonlítják össze a zsidó és palesztin barbárságot. Csak néhány számadat: Izraelt 65 határozatban bélyegezte meg az ENSZ, a palesztinokat egyetlen esetben sem. Jelenleg palesztint tartanak fogva a zsidók, a palesztinok egyetlen zsidót óta a zsidók palesztin lakást romboltak le, a palesztinok egyetlen zsidó lakást sem. A zsidókra jellemzõ, hogy amikor nagy csindadtrattával kivonultak Gázából, hogy haláltáborrá alakíthassák, minden telepes házat leromboltak és a palesztinokra hagyták a romeltakarítás feladatait. Nem állatok az ilyenek? A zsinagógákat viszont meghagyták, és utána fölháborodtak, hogy a gaz palesztinok lerombolták, megszentségtelenítették az õ szent helyeiket. Izrael az az állam, ahol egy tömeggyilkos terroristát (Baruch Goldstein) szentként tisztelnek. Aki nem harcolt, hanem a moszlim szokás szerint leborulva imádkozó arabokat lõtt le hátulról, gépfegyverrel az Ábrahám mecsetben. Ez szerintük hõstett volt. Díszsírhelye van, ahol szentként tisztelik. A Közel- -Kelet egyetlen demkráciájában! Kell még valami a barbárságról és primitívségrõl? Én nem Ahmadinedzsad nem létezõ atombombájától félek, hanem Izrael létezõ 200 darabjától és az USA 15 ezer darabjától. Attól, hogy mélyen leszarják az atomsorompó szerzõdésbõl fakadó kötelességeiket, és az atomfegyverek leszerelése helyett új generációs fegyverek fejlesztésével foglalkoznak, együtt az angolokkal. Ez a félelmetes, nem a busheri erõmû felépítése, vagy akár Iránnak az atomsorompó egyezményben biztosított jogai. Az egyik kép felirata: szemet szemért. Ez nem az iszlám, hanem a Talmud törvénye, ha valaki nem tudná. Egyszer olvastam egy zsidó rabbi írását, amelyben azt fejtegette, hogy a talmudizmus mennyivel magasabbrendû, mint a kereszténység, mert nem bocsát meg a bûnösnek, hanem mindig méltó bosszút áll. De errõl ír Israel Shamir is a Jiddish Medina c. írásában. ( net/hungarian/hungarian.htm). Szerintük a keresztény megbocsátás és ellenségszeretet puhányság. Talán ezért maradt ki a kereszténység megemlítése az EU alkotmányából is. Mert nem a keresztény, hanem a talmudista erkölcsre épül. Nem folytatom. Az ilyen zsidó propaganda anyagok mellé jó volna odatenni a zsidók által a palesztinok ellen elkövetett rémtetteket, amelyeket már zsidó történészek is feldolgoztak. (Pl. Ilan Pappe, de ajánlom az angolul olvasók figyelmébe Gilad Atzmon írásait is. Mindkettõnek van honlapja.) Ezeket nem a Tora Bora hegyei között élõ félvad, vallási fanatikusok követték el, hanem Nobel békedíjas zsidó terroristák. Csak ízelítõül nézd meg a kanadai professzornak, Michel Chossudovskynak a honlapján ( a következõ felvételeket a zsidó rémségekrõl: research.ca/index.php?context=va&aid=7942. Én olvastam Ahmadinedzsádnak az ENSZ-ben és az egyik amerikai egyetemen elmondott beszédét és az utóbbit követõ vita átiratát, valamint az amerikai néphez, Bushhoz és Merkelhez írott leveleit. Meg kell mondanom, hogy nem Ehud Olmert kocsmai kidobólegény stílusa volt, sem Bush bárgyú primitívsége. Ahmadi Nedzsad a honlapján így írják a nevét, két szóban közlekedési mérnök, PhD fokozattal és a teheráni mûszaki egyetemen dolgozott, az általános mérnöki kar igazgató tanácsának a tagja volt. Ha valaha lesz Magyarországon rendszerváltás, azt nem Bushnak és az EU-nak fogjuk köszönhetni, hanem az olyan politikusoknak, mint Ahmadi Nedzsad, Chavez, Nashrallah és kapaszkodj meg Putyin, valamint az iraki és afganisztáni ellenállóknak, bármily barbárok is némelykor (Bár amerikai vélemények szerint a tömeges áldozatokkal járó robbantásokat a CIA szervezi a vallási ellentétek kiélezése érdekében. Ezt nem én mondom, hanem amerikai lapokban lehet olvasni.), továbbá a Hezbollahnak és a Hamasznak. Csak õk képesek megtörni a világ három terrorista lator-államának, Izraelnek, az USA-nak és Angliának vér és kõolaj szomját és hatalmi tébolyát, mert csak õk mernek valamit tenni a judeomammonita világuralom ellen. Én Putyint tartom jó ha figyelünk 11

12 Mahmud Ahmadi Nedzsad Hugo Chavez Vlagyimir Putyin az egyetlen európai politikusnak. Több nincs. A többi nem politikus, hanem kesztyûbáb. Megvesztegetett, hazaáruló csõcselék. Van azért egy magyar kivétel is: Nem, nem Orbán, hanem Patrubány Miklós, aki mellett Orbán egy nímand. Az egyik képen egy nõt elásnak büntetésbõl. Nem tudom, hogy nem palesztin nõrõl van-e szó, akit zsidók ásnak el, mert Szaddam Irakja volt az az arab állam, ahol a nõk európai viseletben járhattak, ahol egyetemet végezhettek, ahol végzettségüknek megfelelõen dolgozhattak, ahol részt vehettek a közéletben, a politikában. Ez már mind a múlté. Bush és Izrael zsidó fundamentalistái fegyveres erõszakkal, több mint egy millió ember meggyilkolásával visszaállították az iszlám fundamentalizmust. Ki segítette uralomra a Talibánt? Az USA! Akkor ki felelõs ezekért a rémségekért? Az USA, és gazdája, Izrael. Ezután van pofájuk ilyen propaganda anyagokat készíteni, és mi elég hülyék vagyunk ahhoz, hogy segítsünk nekik terjeszteni. Azt is érdemes felidézni, hogy amikor Szaddam az addig õt támogató Amerika bátorításával (Vagy inkább beugratásával! Remélem, Zsolt, ezt tudtad!) megtámadta Kuwaitot, az amerikai TV hálózatok bemutattak egy szemtanút, egy fiatal lányt, aki sírva mesélte el az amerikai TV nézõknek, hogy saját szemével látta, hogy az iraki katonák azt inkubátorokban lévõ csecsemõket a földhöz vagdosták. Aztán kiderült, hogy az egész egy megrendezett hazugság volt, a lány a kuvaiti nagykövet lánya volt és a néhány napig tartó háború alatt az USA-ban tartózkodott. De nagyon jó volt a dolog a szentimentális amerikaiak Irak ellen hangolására. Amikor Bush támadta meg Irakot, elsõ dolga volt a közmûvek lebombázása. Két óra alatt felszámolták az áramszolgáltatást (ami a genfi egyezmény megszegése!). Ez azt jelentette, hogy minden, érted(?), MINDEN egyes inkubátorban fekvõ csecsemõ meghalt, megszûnt a dializis lehetõsége, az intenzív osztályok minden betege meghalt, a hûtõszekrények, hûtõkamrák nem mûködtek tovább, gyógyszerek és vérkészítmények tömegével mentek tönkre és az utánpótlás lehetetlen volt, de ennek ellenére nem Bush a barbár, hanem az iraki katonák, akik nem romboltak polgári célpontokat Kuvaitban. Tudod mit mondok? Tudnék megnevezni néhány embert, akire saját kezûleg mérnék 80 botütést, ahogy az egyik kép mutatja, majd utána felhúznám a lámpavasra további embermilliók életének a preventív megmentése érdekében. Én, aki egy csirkét nem tudok levágni! De erõt adna az a tudat, hogy tömegmészárlásokat elõznék meg a tettemmel. Sõt, akkor is megtenném, ha utána engem akasztanának föl. Lehet, hogy nem hiszel nekem, de akkor higgy egy nálam nagyobb tekintélynek. Brzezinsky mondta: Noha az iráni atomügy komoly, és bizonyos mértékig benne vannak a libanoni ügyben is, a tény az, hogy a kihívás, amit jelentenek, egyáltalán nem közvetlen. Ez azt jelenti, hogy van idõnk foglalkozni vele. A nemzetközi politikában néha bölcsebb elhalasztani a veszélyt, mint megpróbálni teljesen kiküszöbölni. Ha ezt tesszük, az erõs ellenállást vált ki, ami rossz hatású. Van idõnk arra, hogy Iránnal foglalkozzunk, föltéve, hogy a folyamatot sínre tesszük azzal, hogy az atomenergia ügyével foglalkozunk, ami aztán kiterjeszthetõ úgy, hogy magába foglalja a térség biztonsági kérdéseit is. Tárgyilagosan szemlélve Irán komoly ország. (Érted, Zsolt!!! Ezt Brzezinski mondja, nem én!)... Kész megérteni. Kész az együttmûködés- re. Hosszabb történelmi távon minden elõfeltétele megvan egy felemelkedõ nemzetközi fejlõdésre, ha azt az írástudatlanság mértékével, a továbbtanulási lehetõségekkel és a nõk társadalmi szerepével mérjük. (Érted, Zsolt? Brzezinski mondaná ezt, ha ott elevenen ásnák el a nõket?) A mullahok Irán múltjához tartoznak, nem a jövõjéhez. Iránban a változás elkötelezettség, nem pedig szembenállás útján fog bekövetkezni. (Érted, Zsolt? Ezt is Brzezinski mondja, nem én! De Te higgy inkább a cionista propagandának) Ha ilyen politikát folytatunk, talán elkerülhetjük a legrosszabbat. Ha nem ezt tesszük, félek, hogy a térség robbanni fog. Akkor hosszabb távon Izrael életveszélybe fog kerülni." (Egyébként az egész cikket csatolom. Elmélkedhetsz rajta.) Ami a kivégzéseket illeti: Bush, amikor texasi kormányzó volt, azzal örökítette meg a nevét, hogy a kormányzósága alatt hozták a legtöbb halálos ítéletet, ma pedig az USA a világ vezetõ állama a börtönlakók abszolút és relatív száma tekintetében. Valaha a Szovjetunió és a Dél-Afrikai Köztársaságé volt ez a dicsõség, most a bátrak és szabadok országáé, ahol mindenki telefonját és jét és postáját le szabad hallgatni, ill. elolvasni, ahol a repülõtéren bárkitõl elvehetik a laptopját, hogy ellenõrizzék a benne lévõ adatokat, ahol embereket bírósági eljárás nélkül korlátlan ideig börtönben lehet tartani, ha azt mondják rá, hogy kulákgyanús, bocsánat terrorista gyanús, és ahol egy millió fölött van a hivatalosan nyilvántartott terroristák száma. Paul Craig Roberts, aki valaha Reagan idejében helyettes pénzügyminiszter volt, írja az Airport Gestapo c. írásában ( counterpunch.org/roberts html): A nyilvántartott egymillió terrorista egyike Jim Robertson, korábbi helyettes fõállamügyész, aki a legmagasabb szintû, még érvényes átvilágításnak volt alávetve. Valahányszor hivatalos úton van, föltartóztatják egy totálisan használhatatlan terrorista felhajtás miatt, amely nem tud megkülönböztetni egy Jim Robinson nevû személyt, aki valaha az US kormányzat legfelsõbb köreihez tartozott, egy muszlim terroristától. Mennyire bízhatunk egy olyan hatalomban, amely képtelen megkülönböztetni egy amerikai fõállamügyészt egy muszlim terroristától? Mr. Robison mondta: Ha biztos volnék abban, hogy Amerika biztonságosabb hely lesz attól, hogy engem zaklatnak a repülõtéren, beletörõdnék, de kételkedem benne. Azt gondolom, hogy az én esetem hasonló ahhoz a sok százezer emberéhez, akik rajta vannak ezen a listán és emiatt zaklatják õket. Emberek százezrei egy olyan megfigyelési jegyzékben, amelyhez az égadta világon semmi közük? Igen! A Kongresszus tagjait, apácákat, háborús hõsöket és más gyanús egyéneket, olyan nevekkel, mint Robert Johnson és Gary Shmith, ejtett csapdába e jegyzék kaffkai harapófogója, a legcsekélyebb eséllyel arra, hogy kiszabaduljanak" Mondta Caroline Frederickson az ACLU (Amerikai Polgárjogi Egyesület) washingtoni jogi irodájának az igazgatója.ésezamerika,nempediganácinémetország!" Tehát ezt egy volt, amerikai helyettes pénzügyminiszter írja. Nem folytatom! Így is túl hosszúra nyúlt. Egy biztos: én nem küldöm tovább az anyagot, de elmentem Irán ellenes hazug zsidó propaganda címmel. Baráti üdvözlettel, Mihály 12 jó ha figyelünk

13 Nathan Gardels beszélget Zbigniew Brzezinskivel A legzavarbaejtõbb elemzés Zbigniew Brzezinskitõl, az USA hajdani nemzetbiztonsági tanácsadójától származik, aki összefüggésbe hozza az iraki és az izraeli viszályt, és nyersen kimondja: A neokon javallat (erõszakkal, egyoldalúan változtatni a dolgokat), amelyet Izrael is oszt, végzetes Amerikára, és végeredményben Izraelre is. Az a Közel-Kelet népességének a túlnyomó többségét teljesen az USA ellen fogja fordítani. Az iraki tanulságok magukért beszélnek. Ha tovább folytatja a neokon politikát, akkor az USA-t kikergetik a térségbõl, ami Izrael számára is a vég kezdete lesz. Az alábbiakban olvasható a Brzezinskivel folytatott beszélgetés a teljes terjedelmében: Nathan Gardels: Izrael hat nap alatt megverte a nagy arab országokat, de nem volt képes a Hezbollahot legyõzni a visszavonulása elõtti megszállás több, mint tíz éve alatt. Arra sem volt képes, hogy háromheti intenzív légicsapások, tüzérségi tûz és különleges földi mûveletek után véget vessen a rakétacsapásoknak. Azt jelentené ez, hogy a Hezbollah gyõzött, mert felnõtt Izraelhez, megsemmisítve az izraeli elrettentést azzal, hogy leleplezte a legyõzhetetlenségét? Zbigniew Brzezinski: Nagyon fontos, hogy észrevegyük, hogy Izrael szabályszerû hadseregeket gyõzött le, amelyeket a legtöbb esetben tehetetlen és romlott kormányok vezettek. A Hezbollah aszimmetrikus háborút viselt Izrael ellen, amelynek egyre jobban radikalizálódó, sõt fanatizálódó tömegtámogatás képezte az alapját. Igen, Izraelnek sokkal több nehézsége lesz, ha ezzel kell szembe néznie, mint a korábbival. Gardels: Az izraeli keményvonalasok, Atiel Sharon és Benjamin Netanyahu évek úóta úgy érvelnek, hogy Izrael kemény szomszédságban él, ahol az ellenségei csak az erõbõl értenek. Az amerikai neokonok ugyanúgy érveltek: hogyha egyoldalúan Irakba mennek, az az amerikai túlerõt olyan szemléltetõen fogja bemutatni, hogy rémületbe ejtve a kemény szomszédságot, azok el fogják fogadni az USA célkitûzéseit. Ez nem bizonyult tévedésnek? Nem vezetett a katonai fölény nyers eszköze biztonság helyett örökös ellenségeskedéshez? Sharon 1982-es támadása után bejárva Dél-Libanon lerombolt városait, az ember megjósolhatta, hogy ennek az eredménye évek multán olyasmi lesz, mint a Hezbollah Irael gyûlölete. Brzezinski: A neokon javallat (erõszakkal, egyoldalúan változtatni a dolgokat), amelyet Izrael is oszt, végzetes Amerikára, és végeredményben Izraelre is. Az a Közel- -Kelet népességének a túlnyomó többségét teljesen az USA ellen fogja fordítani. Az iraki tanulságok magukért beszélnek. Ha tovább folytatja a neokon politikát, akkor az USA-t kikergetik a térségbõl, ami Izrael számára is a vég kezdete lesz. Gardels: A rengeteg ártatlan civil halála a dél-libanoni Kanaban mint az amerikai csapatok által végrehajtott hadithai vérengzés Irakban nem küld egy olyan üzenetet az araboknak és az irániaknak, hogy az USA-ból érkezõ Új Közel-Kelet hódítást, vérfürdõt és vérontást fog jelenteni? Még Shirin Ebadi is, a Nobel díjas iráni disszidens is azt mondta nekem legutóbb, hogy az irániak inkább el fogják szenvedni a mullahokat, mint a szörnyûségeket, amelyeket Irakban látnak. Brzezinski: Pontosan ez az, ami miatt a neokon politika olyan felelõtlenül veszélyes mind Amerikára, mind Izraelre. Gardels: Túllépve az Izrael-Hezbollah ellentéten, merre mozdul az USA térségi diplomáciája? Brzezinski: Napjaink új eleme, hogy egyre nehezebb szétválasztani az izraeli-palesztin ügyet, az iraki ügyet és Iránt. Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem képes hogy egyoldalú megoldást kényszeríteni a Közel-Keletre. Bár biztosan vannak emberek, akik becsapják magukat és hisznek benne. Az izraeli-palesztin ügy csak erõs nemzetközi részvétellel oldható meg, amely mindkét félnél a mérsékelteket támogatja, bármilyen sokan, vagy kevesen vannak, és egy olyan helyzetet hoz létre, amelyben a hadban álló feleknek inkább lesz érdeke a megegyezés, mint az ellenállás, mind a javasolt megoldás, mind a külsõ beavatkozás büntetõ képessége miatt. Amikor az iraki miniszterelnök (Jawad) al-maliki élesen bírálta Izraelt a libanoni összecsapás miatt, az a jövendõ dolgok elõjele volt. Az a nézet, hogy az USA majd létrehoz egy simulékony, demokratikus, stabil, Amerika párti, Izraelt szeretõ Irakot, csak gyorsan foszló mítosz. Emiatt kell az USA-nak megkezdeni Irakkal a tárgyalást a kivonulás idõpontjáról. Nem kéne elsietve kivonulnunk. (Zalmay) Khalilzad, az USA iraki nagykövete azt mondta nekem, hogy négy hónap elsietett volna. Elfogadom. De meg kéne egyeznünk, hogy valamikor ezután kivonulunk. Ami Iránt illeti, mi tettünk nekik egy ésszerû ajánlatot. Nem tudom, hogy elég okosak-e, hogy kedvezõen válaszoljanak, vagy legalábbis ne elutasítóan. Hajlok arra a nézetre, hogy sem elutasítóan, sem elfogadóan nem fognak válaszolni, hanem megpróbálják befulladni az ügyet. De ez nem nagy baj, ha nem utasítják vissza. Noha az iráni atomügy komoly, és bizonyos mértékig benne vannak a libanoni ügyben is, a tény az, hogy a kihívás, amit jelentenek, egyáltalán nem közvetlen. Ez azt jelenti, hogy van idõnk foglalkozni vele. A nemzetközi politikában néha bölcsebb elhalasztani a veszélyt, mint megpróbálni tel- jó ha figyelünk 13

14 jesen kiküszöbölni. Ha ezt tesszük, az erõs ellenállást vált ki, ami rossz hatású. Van idõnk arra, hogy Iránnal foglalkozzunk, föltéve, hogy a folyamatot sínre tesszük azzal, hogy az atomenergia ügyével foglalkozunk, ami aztán kiterjeszthetõ úgy, hogy magába foglalja a térség biztonsági kérdéseit is. Tárgyilagosan szemlélve Irán komoly ország. Nem olyan, min Irak. Õ kész megérteni. Kész az együttmûködésre. Hosszabb történelmi távon minden elõfeltétele megvan egy felemelkedõ nemzetközi fejlõdésre, ha azt az írástudatlanság mértékével, a továbbtanulási lehetõségekkel és a nõk társadalmi szerepével mérjük. A mullahok Irán múltjához tartoznak, nem a jövõjéhez. Iránban a változás elkötelezettség, nem pedig szembenállás útján fog bekövetkezni. Ha ilyen politikát folytatunk, talán elkerülhetjük a legrosszabbat. Ha nem ezt tesszük, félek, hogy a térség robbanni fog. Akkor hosszabb távon Izrael életveszélybe fog kerülni. Forrás: beginning-of-the-end-for-_b_26247.html És még alagútban is! Pedig se hegy, se völgy! Bevezetésként csodáljuk meg a kõröshegyi völgyhidat, az M7-es autópálya ragyogó ékkövét: KÉP_1 A 88 méter magas völgyhíd 41,5 milliárdba került, és amelyrõl Tóta W.-tõl kezdve az Állami Számvevõszékig elég sokan megírták, hogy felesleges volt megépíteni. Nos, erre a kormányzati reakció annyi volt, hogy elemzik a jelentést, és hogy ÁSZ kritikájában nem szerepel törvénysértés. Egyszó mint száz, nem tanultak semmit sem a kõröshegyi völgyhíd esetébõl, mert itt van nekünk a szenzációs M6-os autópálya. A 80 km-es szakasz Szekszárd és Pécs között 250 milliárd forintba kerül, lesz benne egy 8 kilométeres szakasz, melyben 4 alagút és 3 völgyhíd lesz. Ez az 8 (!) kilométer 40 milliárd forintba kerül. Ja, az autópálya nyomvonala nem is érinti a Mecseket. No, innentõl kezdenek el dübörögni Abszurdisztán billenõ teherautói! Pósta Zoltán, szekszárdi közlekedésépítõ mérnök tavaly még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõje volt. Szerinte a lankás Geresdi-dombságban teljesen fölösleges alagutakat fúrni, és minden követ megmozgatott a minisztériumban hogy másik nyomvonalon épüljön meg ez a szakasz. Egy tanácskozáson, ahol felvonultatta számításokkal alátámasztott észrevételeit, költségkímélõ ötleteit, valaki megkérdezte tõle: Pósta úr, miért fáj önnek 50 milliárd? Természetesen semmit sem tudott elérni, így 2007 novemberében kérte a felmentését. Pósa Pósta Zoltán szerint a bevágásokkal elkészült új nyomvonalon végig lehetne 130 km/h-val közlekedni, szemben az alagútban korlátozott 90 km/h-val, és természetesen sokkal olcsóbb lenne, mint alagutat fúrni, fõleg hogy néhány helyen csak pár méter föld lesz az alagút felett. Mi volt minderre a válasz? A bevágásokkal annyi föld jön ki, hogy nem tudják hova tenni; és az alagútépítés a helyes mérnöki megoldás. 60 kilométeren belül pedig nincs olyan hely, ahová a kinyert talajt elhelyezhetnék. Ennyi. Kész. Pósa így összegezte a történteket: Mindent az érdekek mozgatnak, nem az ésszerûség. Az egyik tervezõ cég bármit lerajzolhat, elfogadják, a másikat meg kizárják, ha ronthatja a boltot. Mögé álltak sokan, amikor felvállalta a konfrontációt, ám lassan kihátráltak, amikor meglátták, hogy nagyobb erõk nyomulnak a túloldalon. Négyszemközt vállon veregették, de a nyíltszíni kiállást nem vállalták, féltették a milliós tervezési és egyéb megrendeléseiket. Pósa tavasszal jelezte, hogy csak idõ kérdése, hogy mikor fog beomlani az M6-os alagútja. Szerinte ugyanis a tervezéskor nem vették figyelembe a löszös, agyagos talaj azon tulajdonságát, hogy esõs idõben megszívja magát, és könnyen megindul, roskad. Talán mert nem kérték ki a kivitelezõk a Földtani Intézetet véleményét a terület geológiai viszonyairól. Természetesen ahogy megjósolta, beomlott az M6-os alagútja. Egy szakember szerint a kivitelezõk az Alpokban sziklában fúrtak alagutakat (milyen meglepõ,nem?) és meglepte (!) õket a löszös talaj. Talán ezért kellett volna megnézetni a talajt, mielõtt belevágunk. Végül is egy 250 milliárdos projekt, faszán felkészültek, évekig tervezték, vizsgálták, terepszemle... vajon milyen arcot vághattak az osztrákok, amikor elõször lementek megnézni a hegyet, amibe majd az algutat kell fúrniuk? Itt van az ominózus szakasz az alagutakkal és völgyhídakkal. Sajnos igen, jól látjátok, a mûholdfotó nem hazudik. Se hegy, se völgy nincs a képen, csak búzamezõk és szõlõbirtokok. Rákattintva bejön nagyban! 14 jó ha figyelünk

15 a viaduktokon, alagutakon futó sztrádán, ha elkészül, élmény lesz autózni a dombokon vezetõ szakasz pedig olyan látványosság lesz, mint mondjuk az osztrák vagy horvát autópályák alpesi szakaszai. írja a bama.hu És mindenki jaj, de nagyon happy lesz! Olyan lesz mint a sógoroknál! Igaz látványosság, az Alpok beköszönt Dél-Magyarországra. Palotabozsobok és Vémend között van a szakasz, itt a Google Maps kép: A leghoszszabb, ezerháromszáz méteres alagút omlott be egy szakaszon múlt csütörtökön. A Bátaszék nevet viselõ építmény déli bejáratától közel ötszázhetven méterre mindkét járata mintegy száz-száz méter hosszan szakadt be. Az alagút felett negyven méter széles, helyenként tíz méternél is mélyebb kráter keletkezett. A Bátaszék mellett a másik három alagút a Baranya 865, a Véménd 418, míg a Geresd -alagút 399 méter hosszú lesz munkálatait is leállíttatta a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amíg a szakértõk megvizsgálják, mi vezetett az omláshoz. Akkor jöjjenek a fotók az alagutakról és a völgyhídakakról! Öveket kérem bekapcsolni, szédítõ magasságok és mély szakadéok következnek! Az A jelzésû alagút két kijárata: >> jó ha figyelünk 15

16 Tavaly elutaztunk Splitbe, végig autópályán. Ezek az idióta horvátok! Valami múltszázadi elavult gondolkodásmód miatt ez a szerencsétlen balkáni ország IGAZI HEGYEKBE(!) fúrt alagutakat, és iszonyú mély szakadékok fölé épített völgyhídakat! Igazán eltanulhatnák a magyar módszert! Alagutat csak búzamezõ alá fúrunk, a pénzt meg lenyúljuk és elosztjuk... Forrás: Angel Heredia szerint az atlétika, az úszás, a sífutás, a kerékpár menthetetlen, és a golf sem tiszta Két éven át bujkált álnéven Texasban, de aztán az FBI megtalálta. A bizonyítékok lehallgatott telefonbeszélgetések, elcsípett ek, számlakivonatok hatására megtört, és beszélni kezdett. Végül kiegyezett a hatóságokkal, vállalta az együttmûködést, azt, hogy mindent elmond, és hogy csak az igazat. A mexikói Angel Herediával, a sztárok 33 éves doppingdílerével a Der Spiegel címû német hetilap készített interjút, ebbõl közlünk részleteket. Az interjú végén pedig rövid leírást adunk a cikkben szereplõ szerekrõl és szereplõkrõl. Megnézi a százméteres síkfutás pekingi döntõjét? Persze. De tiszta olimpiai gyõztest nem fogunk látni. Még csak tiszta résztvevõt sem. A nyolc futóból. Nyolc be lesz doppingolva. Ezt persze bizonyítani nem lehet. Mégis kétséget kizáróan így van. A 10,0 és a 9,7 másodperc között a dopping a különbség. A szerek képesek bárkibõl világrekordert csinálni? Nem, ez tévhit. Valójában elképesztõen keményen kell edzeni, nagyon tehetségesnek kell lenni, és szükség van egy edzõkbõl és segítõkbõl álló tökéletes csapatra is. És csak ez- után teszik hozzá a legjobb doppingszerek a különbséget. Ez az egész egy kompozíció, egy szimfónia. Minden mindennel összefügg, és a szerek hosszú távon játszanak szerepet: segítenek abban, hogy ki tudd magad pihenni, hogy el tudd kerülni a leépülési fázisokat. Röplabdázni a strandon, az lehet, hogy egészséges az élsport nem az. Szétrombolod a tested. Marion Jones például. Ötszörös érmes Sydney-ben. Olyan keményen edzett, hogy az páratlan. A szerek védték a sérülésektõl. Aztán gyõzött, és begyûjtötte az érmeket. Büszke rá? Igen, persze, még mindig. Hatalmas teljesítmény marad, és ne gondolják, hogy Marion vetélytársai szerencsétlen becsapottak voltak. Nem amerikai problémáról van szó? Micsoda? Minden ország, minden szövetség, minden élsportoló érintett, és a felelõsök közé tartoznak a nagy cipõgyártók is, a Nike, az Adidas. Ismerek sportolókat, akik rekordokat futottak, egy évvel késõbb megsérültek, és jött a telefon: ötven százalékot leveszünk a szponzori pénzedbõl. Mit 16 jó ha figyelünk

17 Marion Jones háromszoros olimpiai bajnok amerikai futó tájékoztatja a sajtó képviselõit október 5-én, miután a bíróságon elismerte, hogy doppingszereket használt a 2000-es sydney-i olimpia elõtt gondolnak, mit tesznek ilyenkor ezek a sportolók? Magyarázza el, ön mit tett az ügyfeleinek? A sportolók állandóan pletykákat hallanak, és aggódnak: a konkurenciának más trükkjei vannak, hogy elkaphatják õket, ha utaznak. Nem szabad hibázni, mert egy hiba karriereket tesz tönkre. Tehát a sportolók terapeutája lett doppingügyekben? Inkább edzõjük. Együtt találtuk ki, melyikük szervezetének mi a jó, és hogy milyen lebomlási idõkkel kell számolni. Javaslatokat készítettem koktélokra és kúrákra, attól függõen, hogy a sportoló mennyi pénzt szánt rá. Utcai doppingszerek olcsón, dizájnerszerek néhány tízezer dollárért. Marion Jonesnál? Nála a pihenõfázisok voltak a kritikusak. Versenyrõl versenyre ment 2000-ben, szüksége volt pihenésre. Kapott EPO-t, növekedési hormont, adrenalininjekciókat, inzulint. Az inzulin edzés után segít a fehérjeitalokkal együtt, mert gyorsabban szállítja a fehérjét és az ásványi anyagokat a sejtekhez. Jones félt az injekcióktól. Igen, ezért kevert össze három alkotóelemet egy injekcióba az akkori férje, C. J. Hunter és az edzõje Trevor Graham. Pedig nem ajánlottam nekik, szerintem kockázatos volt. Milyen kapcsolat fûzte a sportolóihoz? Üzleti. Határértékekrõl és adagolásokról volt szó. Marionnal ritkán beszéltem. Az edzõjén keresztül futott a dolog. Létezik a doppingolásnak ritmusa? Igen, amikor a szezon véget ér, októberben, várunk pár hetet, hogy a szervezet kitisztuljon. Aztán novemberben bepakoljuk a növekedésihormontésazepo-t,majdhetente kétszer átvizsgáljuk a szervezetet, nehogy csomók képzõdjenek a vérben. Plusz jönnek a tesztoszteronlöketek. Ez az elsõ program nyolc-tíz hétig tart, aztán szünet. Ekkor rögzítik a szezon céljait? Igen, ez a sportolótól függ. Néhányan áprilisban akarnak jó idõt futni, hogy szerzõdéseket kapjanak a legnagyobb versenyekre, másoknak csak a válogatók járnak a fejükben, az amerikai kvalifikációs versenyek a világbajnokságokra, s vannak, akiknek a céljuk az olimpia. Aztán beindítjuk a kijelölt célhoz igazított visszaszámlálást, és elkezdõdik a következõ ciklus. Ismernem kell jól a sportolóimat, és tudnom kell, hol melyik szövetség milyen módszerekkel tesztel. Honnan lehet ezt tudni? Éberség. Informátorok. Annak idején maga is jó diszkoszvetõ volt. Miért kezdett el doppingolni? Amiért minden sportoló: mert mások is doppingolnak. Hirtelen olyan fiatalok, akiket addig megvertem, tíz méterrel nagyobbakat dobtak. Aztán megsérültem, de szerettem volna mégis bekerülni az olimpiai csapatba. A dopping azzá vált számomra, ami a legtöbb sportolónak: a sport része. Ha ma 12 órát edzel, az edzõd holnap megint 12 órát vár tõled. Doppingolsz, mert ez másképp nem megy. Én mindent elolvastam, ami csak elérhetõ volt, beszéltem más sportolókkal, és hamarosan elterjedt, Angel jól kiismeri magát ezekben az ügyekben. Elõször csak tanácsért jöttek hozzám. Így kezdõdött, aztán Trevor Graham edzõ megkérdezte, tudnék-e neki segíteni. Mi tette önt alkalmassá arra, hogy a világ legjobb sportolóinak doppingdílere legyen? Az édesapám kémiaprofesszor, imádom a kémiát. És sportoló voltam. Megszállottan megtanultam mindent. Igazi élvezetté vált: a legjobbakkal dolgozhattam, és még jobbakká tehettem õket. Egy példa. Mindenki az EPO-ról beszél. Divatos. De az EPO vas nél- jó ha figyelünk 17

18 kül csak félig mûködik olyan jól. Vannak olyan oxigénhordozók, amelyek felturbózzák az EPO-t. Az én szeremet EPO-sokszorosítónak nevezem, s ha beinjekciózom, megtízszerezem az EPO hatását. Vannak más titkai? Ó, persze. Vannak tabletták a vesének, amelyek a szteroidok maradványait blokkolják: ha a sportolók vizeletmintát adnak, ezek a maradványok nem választódnak ki, így a tesztjük negatív marad. Vagy létezik egy enzim, amely lassan fal fel fehérjéket. Az EPO proteinstruktúrákból áll, így aztán ez az enzim gondoskodik arról, hogy egy versenyzõ B próbája egészen más eredményeket mutasson, mint az A próba. Aztán akadnak anyagok, amelyeket pár órával a verseny elõtt kell bevenni, és megakadályozza az izmok elsavasodását. Az EPO-val együtt valóságos csodát mûvelnek. Húszféle doppingszerem van, amelyek még mindig kimutathatatlanok az ellenõrzéseknél. Létezik valamiféle sablon? Igen. Mindig több dolgot kombináltam. Volt például egy szerem, Actovison, amelyik a vérellátást javította nem kimutatható. Ehhez jöttek a növekedési faktorok: az IGF-1 és IGF-2. És az EPO. Az EPO megnöveli a vörös vértestek számát és így az oxigéntranszportot. Minden sportoló számára ez a kulcs. A sportoló gyorsan akar regenerálódni, a terhelés szintjét magasan szeretné tartani, állandó teljesítményt akar nyújtani. Még egyszer: állandó teljesítmény világszínvonalon dopping nélkül elképzelhetetlen? Igen. 44 másodperc 400 méteren? Elképzelhetetlen. 71 méter a diszkosszal? Kizárt. Elõfordulhat, hogy valaki egyszer hátszéllel 9,8 másodperc alatt futja a százat. De tízszer egy évben tíz alatt esõben és hõségben? Csak doppinggal. Tesztoszteron, növekedési hormon, EPO, ez volt a kombinációja? Igen, egyéni változatokkal. És így csodálatos dolgok válnak lehetõvé. Jerome Young 2002-ben a harmincnyolcadik volt a 400 méteres világranglistán, aztán elkezdtünk együtt dolgozni, és 2003-ban majdnem minden nagy versenyt megnyert. Hogyan fizették önt? Éves honoráriumot kaptam. Nagy eredményeknél 40 ezer dolláros bónusszal. Az atlétái 26 olimpiai érmet nyertek. Mennyi pénzt keresett? Számoljunk úgy, hogy eredményes sportoló egy évben, és ezer dollár sportolónként. Jó életem volt. De nem volt rossz az, hogy a sportvilág árnyékában kellett élnie, ahol senki nem láthatta? Nem, bár ritkán mentem el a nagy versenyekre, ez csak a féltékenység miatt volt. Az amerikaiak nem akarták, hogy a jamaicaiakkal dolgozzak, és viszont. De árnyék? Nem. Ez az egész egy lánc volt, a sportolóktól az ügynökön át a szponzorokig, én ennek voltam a része, és mindenki tudta, hogyan játsszák ezt a játékot. És mindenki így akarta, mert így gazdagodtak meg belõle. Maurice Greene? A százas szupersztár az olimpiai mozgalom egyik példaképe, esküszik rá, hogy tiszta. Hazugság ban és 2004-ben együtt dolgoztunk. Vannak bizonyítékai? Igen, például egy tízezer dolláros átutalás. Greene azt állítja, barátoknak adott pénzt. Mit kapott öntõl? IGF-1-et és IGF-2-t, EPO-t és ATP-t, vagyis adenozintrifoszfátot, ami erõsíti az izom-összehúzódást. Kimutathatatlan? Kimutathatatlan. Használtunk krémeket is, amelyek nem hagynak nyomot maguk után, és lényegesen emelik a sportolók tesztoszteronszintjét. A sport minden szintjén doppingolnak? Igen, csak a dopping minõsége különbözik. A szegények egyszerû szteroidokat vesznek, és reménykednek, hogy nem ellenõrzik õket. Ha a sztárok közé tartozol, havi ötvenezer dollárt keresel, ehhez jönnek még a fellépõpénzek, a cipõszerzõdések. Befektetsz százezer dollárt, és én építek neked egy kimutathatatlan dizájnerszert. Magyarázza el, mik ezek! A dizájnerdoppingok több olyan szerbõl állnak össze, amelyek a kívánt reakciót idézik elõ. És aztán megváltoztatok bennük egy-két molekulát a lánc végén, így az egész nem akad fenn a tesztelések szûrõjén. Az ellenõrök vadászata a sportolókra. Maga is sport. Versenyfutás. Egy-két évvel elõrébb kell lennünk. Tudnunk kell, melyik gyógyszer hol tart a kutatásban, állatkísérletekben, hogyan tudjuk beszerezni. És ismernünk kell az ellenõrök módszereit. Megnyerhetik az ellenõrök ezt a versenyt? Elméletileg igen. Ha minden szövetség, szponzor, menedzser, sportoló és edzõ összefog, és minden pénzt bevetnek, és minden sportolót hetente kétszer ellenõriznek, csak akkor. Ami most folyik, nevetséges. Alibi. A pénzt megspórolhatnák, adják nekem, és szétosztom a mexikói árvák között! Az elképzelés, hogy a sport tiszta verseny, rögzített szabályok között, a valóságban már rég halott? Persze. A nagy sporteseményeken ötezer dollárt kap az, aki a nyolcadik lesz. Az elsõ százezret. Ezen elgondolkodik a sportoló, és azt mondja, hogy amúgy is mindenki doppingol, amiben igaza is van. Azt gondolják, hogy egy sportoló ideákról és erkölcsrõl elmélkedik? A tiszta csúcsteljesítmények mesék, barátaim. Tulajdonképpen a doppingszerek engedélyezése mellett érvel? Nem, de azt gondolom, hogy az EPO-t, az IGF-et és a tesztoszteront engedélyeznünk kellene, aztán az adrenalint és az epitesztoszteront, vagyis azokat az anyagokat, amelyeket a szervezetünk maga is elõállít gyakorlati okokból is, hiszen az üldözése lehetetlen, de a sportszerûség szempontjából is. Sportszerûségbõl? Komolyan beszél? Bizony, vegyük csak a legnépszerûbb szert,azepo-t:megváltoztatjaahemoglobinszintet, márpedig az embereknek különbözõ a hemoglobinszintjük. Az engedélyezés tehát éppen azt az egyenlõséget és igazságosságot valósítaná meg, amit állítólag mindenki akar. Hiszen genetikai különbségek vannak sportolók között. Az, hogy élõlények különböznek, természetes. Minden sportolót egyenlõvé akar tenni a doppinggal? Az átlagos sportolónak egy milliliter vérében három nanogramm tesztoszteron van, a sprinter Tim Montgomerynek is három nanogrammja van, Maurice Greene-nek viszont kilenc. Mit tehet Tim? Nem a dopping igazságtalan, hanem a természet. Tiltana azért valamit? Minden mást, mindent, ami veszélyes lehet. Amfetamin? Betiltani. Szteroidok? Betiltani. Léteznek még tiszta sportágak? Az atlétika, az úszás, a sífutás, a kerékpár menthetetlen. A golf? Az sem tiszta. Foci? Focisták jönnek hozzám, és mondják, hogy vonaltól vonalig kell rohangálniuk anélkül, hogy elfáradnának, háromnaponta pedig játszaniuk. A kosarasok zsírégetõket szednek, amfetamint, efedrint. Baseball? Haha. Szteroid az elõkészületeknél, amfetamin a meccsen. Még az íjászok is szednek nyugtatókat, hogy a karjuk ne remegjen. Mindenki doppingol. Mit csinál most, mibõl él? Még van egy kis pénzem. Újra tanulok, gyógyszerész akarok lenni. Persze nem tudom, vád alá helyeznek-e majd, vagy mi lesz velem. De Jerome Younghoz képest azért egész jól megy nekem. Miért, mit csinál a 2003-as világbajnok? 31 éves, és egy teherautóval kenyeret szállít. Azt mondják, megszegte a sport szabályait. De ez nem igaz, éppen hogy ezeket a szabályokat követte. *** Angel Heredia tehetséges mexikói diszkoszvetõként indult (ahogy maga mondja, nagyon jó voltam Mexikóban, nagyon átlagos világviszonylatban ), kilenc éven át látta el az atléták legjobbjait, elsõsorban az Egyesült Államok, Jamaica, a Bahamák és Mexikó versenyzõit mindenféle doppingszerrel. Saját adatai szerint 41 atléta volt az ügyfelei között, rajtuk kívül még néhány bokszoló, focista és sífutó. Köztük volt Jamaicából Raymond Stewart, Beverly McDonald, Brandon Simpson. A Bahama-szigetekrõl Chandra Sturrup. Amerikából pedig Jerome Young, 18 jó ha figyelünk

19 Antonio Pettigrew, Tim Montgomery, Duane Ross, Michelle Collins, Marion Jones, C. J. Hunter, Ramon Clay, Dennis Mitchell, Joshua J. Johnson, Randall Evans, Justin Gatlin vagy Maurice Greene. A fentiek közül egyesek bevallották, hogy doppingoltak, mások tagadják. Marion Jones például a százméteres síkfutás gyõztese Sydney-ben márciusban kezdte meg féléves börtönbüntetését, miután 2000-ig visszamenõleg minden érmétõl megfosztották. Az edzõ, Trevor Graham még várja, mekkora büntetést szabnak ki rá, mindenesetre minden amerikai sportlétesítménybõl kitiltották, a Nike is felbontotta vele a szerzõdését. A Sydney-ben 4x400-on gyõztes egész amerikai váltót megfosztották a bajnoki címétõl. EPO: az állóképesség lényegében az oxigénfelvételtõl függ. Az erythropoetin (EPO) hormon, amely a vörös vértestek termelését serkenti. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság már több mint 12 éve tiltja a használatát óta lehet szintetikusan is elõállítani, eredetileg vesebetegeknek fejlesztették ki, hogy a vérszegénységüket kezeljék. HGH: human growth hormone, azaz emberi növekedési hormon, a törpenövekedés ellen kezdték elõször alkalmazni. Egy egész sor enzim, hormon és más növekedési faktor termelését emeli, utóbbiak között a legfontosabb az IGF (Insulin-like Growth Factor vagyis inzulinszerû növekedési faktor). A HGH nemcsak az izmokat, hanem a csontokat is növeli, így lesznek a szedésének következményei a hosszú végtagok, a megváltozott fej és a hatalmas kezek. Anabolikus szteroidok: a férfi nemi hormon, a tesztoszteron leszármazottai. Ezeknek az anabolikus szteroidoknak vagy növekedési hormonoknak nemcsak izomnövelõ, hanem elférfiasító hatásuk is van. Stimulálószerek: olyan anyagok, amelyek élénkítõen hatnak a szervezetre, a központi idegrendszer aktivitását javítják. Ajzószerként közvetlenül a verseny elõtt vagy alatt használják õket, mert növelik a kockázatvállalási hajlandóságot, a motorikus aktivitást, elûzik a fáradtságot, alkalmazásuk azzal jár, hogy a sportoló nem érzékeli természetes teljesítõképességének a határát. A legismertebb stimulánsok az amfetaminok, a kokain, az efedrin és a koffein (az utóbbi csak nagy adagban tiltott). Sok stimulánsnál a rendszeres fogyasztás függõséget okozhat. Már 1967 óta a tiltólistán vannak, miután elõzõleg számos halálesetet lehetett visszavezetni használatukra. Narkotikumok: kábítószereket, például morfint használnak, hogy elnyomják a nagy teljesítménynél fellépõ fájdalmakat például maratonfutásnál. Itt is fennáll a függõség veszélye. Forrás: zona.hu AZ ÚN. RENDSZERVÁLTÁS ÓTA MEGTÍZSZEREZTÉK HAZÁNK ADÓSSÁGÁT Magyarország államadóssága az elmúlt 18 évben 1124 százalékkal növekedett, míg az elmúlt öt évben a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva (GDP) 11,2%-os növekedést regisztrálhattunk hangzott el az államadósságról szóló konferencián pénteken. A visegrádi négyek közül hazánk adóssága a legnagyobb, ami a magas kamatterhek miatt jelentõsen rontja az ország versenyképességét. Magyarországon ma egy újszülött automatikusan 1,5 millió forintos államadóssággal jön a világra mondta el rövid bevezetõjében Dr. Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértõk Egyesületének elnöke. Az államadósság mérete és finanszírozhatósága alapvetõen befolyásolja a költségvetés mozgásterét tette hozzá. Herich a költségvetési hiány kapcsán kiemelte, hogy 1944-ben 5,8%-os volt a költségvetés hiánya (2007-ben 5%-os volt a hiány a KSH legfrissebb jelentése szerint), pedig akkor háborús viszonyok uralkodtak végén Magyarország bruttó adóssága 100 milliárd, míg nettó adóssága 50 milliárd euró volt. Forrás: Kuruc.Info jó ha figyelünk 19

20 Pár napos alábbi hír elsõ része. Elõszór fordult elõ, hogy a többiekhez képest lemaradtam a kommentálásával. Örvendetes. Itt az elefántcsonttorony tetején tisztább a levegõ, messzire ellátszik, és néha hajlamos vagyok azt hinni más, vagy legalábbis kevesen látják azt mit én innen. A magyar nyelvû internet lapok tekintélyes része telve vagyon a Soros-ösztöndíjas Orbán grúz helyzettel kapcsolatos nyilatkozatát elítélõ írásokkal. Örvendetes ismétlem és megnyugtató, hogy dõlnek a tabuk, a szent tehenek már nem azok -szent tehenek többé, szárnyál az igazság. Orbán: Hazánk nem hallgathat a grúziai kérdésrõl A Fidesz elnöke szerint az elmúlt húsz évben nem volt példa olyan nyers erõpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban folytatott. Orbán Viktor egy rádiónak adott interjúban azt mondta: Magyarországnak egyértelmûen állást kell foglalnia Grúzia lerohanásáról. Az ellenzéki vezetõ szerint az Amerikával együttmûködõ Európának felelõssége van abban, hogy a jövõben teret nyer-e az oroszokéhoz hasonló erõszakos politika, vagy a nemzetközi közösségek megfékezik ezt. Orbán Viktor az InfoRádiónak azt mondta: hiába érzi erõsnek magát Oroszország, konfliktusait nem rendezheti olyan eszközökkel, amelyekkel megsérti az emberi méltóságot és életet. hírtv Enyhe undorral fogadta Orbán szavait az orosz nagykövet Visszautasította a Fidesz elnökének kijelentését a budapesti orosz nagykövet. Orbán Viktor a grúz-orosz konfliktusról egyebek mellett azt mondta: az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erõpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt. Az orosz nagykövet, Igor Szavolszkij a TV2-ben kijelentette: Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait. A diplomata hozzátette: ami a külpolitikai kérdéseket illeti, õk (a Fidesz politikusai a szerk.) az amerikai neokonzervatívok zsebébõl prédikálnak. A Fidesz elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta: az orosz-grúz konfliktus nagy kérdése, hogy a jövõben teret nyer-e az oroszhoz hasonló erõszakos politika, vagy a nemzetközi közösségek megfékezik ezt. A puszta tények szerint idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlõnek városokat és ártatlan civilek halnak meg fogalmazott Orbán Viktor. A volt miniszterelnök hozzátette: Amit az oroszok most mondanak, az semmivel sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestrõl. InfoRádió És akik megelõztek a kommentárral: Orbán döbbenetes nyilatkozata A barikád.hu kommentárjával Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elõ. A nyers erõpolitika birodalmi szemléletû és erejû érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Barikád.hu kommentár: Igen? Orbán Viktor bizonyára nem emlékszik már az Egyesült Államok Afganisztán és Irak elleni háborújára, vagy Izrael Libanon elleni agressziójára. Bár igaz, hogy van két óriási különbség: az egyik, hogy ezek megfelelõ indok nélküli agressziók voltak (itt viszont a grúz hadsereg meggyilkolt 2000 orosz állampolgárt), másrészt a fenti három háború mind kudarcot vallott. A pártelnök szerint az orosz-grúz konfliktus miatt kialakult helyzetben kérdés, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erõpolitika sikereket érhet el a világban, vagy a nemzetközi közösség elég erõs, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerõsödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti, ami elfogadhatatlan a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában. Barikád.hu: Megható ez az aggodalom, hogy milyen világ vár ránk, de elég képmutató. Az Egyesült Államok révén jelenleg is egy olyan világban élünk, amely az erõre építi hatalmát. Nagyon várjuk, hogy ha Orbán Viktor ennyire érzékeny ezen a területen, mikor emeli fel a szavát Izrael palesztin-politikája ellen. Lehet, hogy rosszul emlékszünk, de ez ügyben miniszterelnök úr még soha sem szólalt meg. Vagy az elfogadható a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában? Arra a kérdésre, hogy miért van meggyõzõdve arról, hogy Oroszország, és nem Grúzia kezdte a konfliktust, Orbán Viktor úgy válaszolt: Magyarországnak van tapasztalata a vele szemben indított katonai akciókat illetõen. Mint mondta, ezért is tartja fontosnak, hogy a politika, az erkölcs és a jövõ szempontjából Magyarország egyértelmûen foglaljon állást. Barikád.hu: Tanítani kellene. Feltesznek egy kérdést, mondasz valamit, de a kérdésre nem válaszoltál... A politikus úgy érvelt: Magyarországot az elmúlt évszázadban többször is elfoglalták, de nem emlékszik olyanra, amikor a támadók ne érezték volna igazságosnak, hogy városokat foglaljanak el, és a lakosság egy részét deportálják; így a 20. század történelmének fényében õt hidegen hagyják az agresszornak azon nyilatkozatai, miszerint semmi rosszat nem tettek. Barikád.hu: Vajon ezt az afganisztáni és iraki hadmûveletek során elhangzó a Gonosz ellen harcolunk szánalmas amerikai kifogások idején miért nem mondta Orbán Viktor? Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestrõl válaszolta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a mostani orosz hadmûveletet a szeptember 11-i merényletekre adott amerikai válaszhoz hasonlította. A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a puszta tények szerint idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlõnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg. Szerinte ezért egyértelmûen és erõteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttmûködõ Európának igenis van felelõssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell. A Fidesz vezetõje úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külsõ szemlélõ szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét. Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz. Barikád.hu: Döbbenetes rövidlátású nyilatkozat. Szerkesztõségünk minden tagjának kavarog a gyomra ettõl a fõképp Németh Zsolt külügyér által szorgalmazott, és Orbán Viktor által is elfogadott nyílt, átlátszó és szolgai hozzáállástól. Ez nem más, mint talpnyalás. Nem mondjuk azt, hogy Oroszország egy ma született bárány, de azért legyünk már annyira objektívek, hogy észrevesszük az egész konfliktus mögött az amerikai sast. A szomorú az, hogy ezt Orbán Viktor nagyon jól tudja. Ha már mindenképp történelmi hasonlatot akarunk találni, mi jobbat tudunk 1956-nál. Amit ugyanis most Orbán Viktor képvisel az USA felé, az olyan, mint amilyet a kommunisták képviseltek a Szovjetunió felé. Szolgai megfelelés. Egyébként kíváncsiak vagyunk, hogy ha Orbán újra miniszterelnök lesz, mit fog majd mondani, ha az oroszok ennyi sértés után elzárják a gázcsapot. Majd ad nekik két pofont?... (Záró megjegyzés tõlem: nem egy esetben voltak gondjaim a barikad.hu anyagaival, azok tartalmával, ez esetben viszont teljes mértékben egyetértek a fenti kommentárjaikkal...akár én is írhattam volna) Forrás: Eduardo 20 jó ha figyelünk