Lévai András életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei dr. Gács Iván előadásában

Átírás

1 Energetika, ahogy Lévai professzor egykor megálmodta Múlt-jelen-jövő Az Energetikai Szakkollégium őszi, Lévai András emlékfélévének nyitóelőadására szeptember 17-én került sor. Az érdeklődők Lévai Tanár úr életpályájáról, oktatási, iparirányító szerepéről illetve az energetikai oktatás kezdetéről, jelen helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kaphattak információkat. Első előadónk dr. Gács Iván, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek-és Rendszerek Tanszék (továbbiakban: EGR) nyugalmazott egyetemi docense, második előadónk dr. Bihari Péter a BME Gépészmérnöki karának oktatási dékánhelyettese volt. Elhunyt dr. Büki Gergely Rendezvényünket egy szomorú esemény bejelentésével kezdtük, miszerint szeptember 12-én életének 84. évében elhunyt dr. Büki Gergely nyugalmazott egyetemi tanár, az EGR Tanszék jogelődjének, az Energetika Tanszéknek alapító vezetője, a Lévai örökség továbbfejlesztője. Büki Gergely egész pályafutása a BME-hez kötődött. Az 1960-as években a Hőerőművek tanszék tanszékvezető-helyettese, a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóhelyettese, majd között az Energetika Tanszék alapító vezetője. Tudományos munkája az energetika minden területét átfogta, 1. Dr. Büki Gergely melynek magas szintű műveléséért a Magyar Gépészmérnökért, Gruber Díj kitüntetést 2010-ben, a Magyar Köztársasági Érdem-rend tisztikeresztje kitüntetést 2011-ben kapta meg. Büki Tanár urat dr. Bihari Péter méltatta. Lévai András életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei dr. Gács Iván előadásában Életút Lévai András Erdélyben született, Oravicán, 1902 december 2-án. A Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, először a grazi majd a Bécsi Műszaki Főiskolán tanult. Ezek után viszszatért Romániába, ahol részt vett többek között vízerőművek tervezésében és az olaj-

2 kitermelés fellendítésében ben az Antonescu-kormány kiutasította, ezért Budapestre költözött és 1946 között Weiss Manfréd csepeli erőművében dolgozott, ahol jelentős fejlesztésekbe fogott, miszerint elvégezte az erőmű fejelését. Ez egy újszerű erőmű létrehozását eredményezte. A szakmai életben ez nagy vitákat szült, de megvédte saját elképzelését, ami nagy sikert hozott. Ipari tevékenysége 1945 júniusától az Iparügyi Minisztériumban dolgozott, e közben folytatta munkáját a Weiss Manfrédnál ban a Nehézipari Központban kezdett tevékenykedni, kezdeményezte az Energiaosztály megalapítását majd vezetője is lett től a Nehézgépipari központba került át, fontosnak tartotta az energetikai gépgyártás támogatását, ezért indítványozta az Erőmű 2. Oroszlányi erőmű osztály létrehozását, aminek később vezetője is lett ben megalapította az Erőmű Tervező Irodát (nv.), ahol vezérigazgatói posztot töltött be. Az ő irányítása alatt épültek többek között az inotai, pécsi, oroszlányi erőművek és 1967 között Nehézipari miniszterhelyettesként tevékenykedett. Kiemelkedő eredményei közé tartozik többek között az egységes magyar villamosenergia-rendszer kialakítása, amely az óbudai és újpesti kábelrendszer összekapcsolásával jött létre. Erőműrendszer tervezési, gazdasági értékelési metodikájának a kidolgozása is Lévai nevéhez fűződik. Hazánkban ő kezdte szorgalmazni a szénerőművek létesítését. Nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában szintén újítónak számított. Egyik legnagyobb eredménye, hogy a Paksi Atomerőmű létrehozását kezdeményezte, a viták ellenére kiállt álláspontja mellett, és annak létesítését is előkészítette.

3 Az új gondolkodásmód Lévai András egyértelműen megfogalmazta céljait a hazai energetikával kapcsolatban, amelyeket hosszú, eredményes pályája alatt sikerült is megvalósítania. Az első az energiahatékonyság, amely a hatásfok növelését és a fejlesztések szorgalmazását jelentette. Gazdasági elemzéseket is végzett, melynek eredményeként a félszabadtéri kivitelt támogatta, ami azt jelentette, hogy a kazánok és a turbinák köré ne építsenek hatalmas épületeket, hanem próbálják olcsóbban, sátrakkal megoldani lefedésüket vagy a kevésbé érzékeny részeket teljesen szabadon hagyni. Rendszerszemléletével egy együttműködő villamosenergia-rendszert kívánt létrehozni, figyelte az erőművek egymásra való hatását és a népgazdaság más ágazataira mért hatásokat, mint például a gépgyártás és a bányászat. Oktatási tevékenység A kezdetekben meghívott előadóként volt jelen a Verebélÿ és Komondy Tanszékeken, amelyek a Villamos-illetve a Gépészmérnöki Karokhoz tartoztak ban alapító tanszékvezető a Hőerőművek Tanszéken, először félállásban, majd miniszterhelyettesi kinevezésének lejárta után teljes állásban ben lett munkatársa Büki Gergely a tanszéken ben kötelezően nyugdíjba kellett vonulnia, professor emeritus címet kapott, és tanszéke ezzel együtt meg is szűnt. 3. Tanreaktor avatás (1971)-Lévai András beszédet mond Számos könyvet, jegyzetet köszönhetünk neki, ezek közül a legfontosabbak: Hőerőművek I. és II. kötet A magenergiahasznosítás várható szerepe Magyarország távlati energiaellátásában Atomerőművek 4. Lévai Hőerőművek c. könyvének fedlapja

4 Lévai Tanár urat joggal hívhatjuk iskolateremtőnek, hiszen olyan ismeretanyagot, módszertant állított össze, amely hosszú távon is megállja a helyét. Ezt örökítette tanítványaira, akik továbbvitték, továbbfejlesztették. ) 5. A lévai iskola További szerepkörei A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományos Osztályában az Áramlás - és Hőtechnikai Bizottságának, majd az Energetikai Bizottságnak az elnöke, ezután osztályelnök-helyettes, majd elnök. A BME Tudományos Rektorhelyettese, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben és a Magyar Energetikai Társaságban is több funkciót betöltött, később tiszteletbeli elnök lett mindkét szervezetnél, továbbá az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Tanács tagjaként is tevékenykedett. Legjelentősebb címei, kitüntetései 1953-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1958-ban a műszaki tudomány doktora címet nyerte el től az MTA levelező tagja, 1973-tól az MTA rendes tagja. Kitüntetései közé tartozik a Magyar Köztársaság Érdemérem (1948), Kossuth-díj (1949), Szocialsita Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (1968), Szocialista Magyarországért Érdemérem (1978), Magyar Népköztársaság Csillagendje (1988) és a Széchenyi-díj (1993). Az energetikai okatás kezdetei Az első energetikai végzettséget adó képzés 1987-ben indult a Paksi Atomerőművel együttműködve, mely egy főiskolai szintű energetikai mérnök-oktatás volt ban létrejött az energetikai mérnökasszisztens képzés, 2 évet felölelő tananyaggal ben indult az egyetemi szintű (okleveles) energetikai mérnöki szak a Gépész-és a Villamosmérnöki Karok együttműködésével. Fontos megjegyezni, hogy akkoriban a tan-

5 anyag nem tartalmazott nukleáris ismereteket ben a felsőoktatás bolognai-rendszerre való átállásakor kialakították az alapdiplomás, 2009-ben a mesterdiplomás energetikai mérnöki képzést. Az energetikai oktatás múltja, jelene, jövője dr. Bihari Péter előadásában A múlt Az energetikai képzés befogadó kara a Gépészmérnöki Kar, amely a másodikként jött létre a Műszaki Egyetem történetében az Építészmérnöki Kar után. Ebből vált ki később a Vegyészmérnöki majd a Villamosmérnöki Kar is (a teljesség igénye nélkül felsorolva). Az 1970-es évek közepéig a gépészmérnöki képzés keretein belül Gépgyártástechnológia, Mezőgazdasági gépész, Vegyipari gépész, Textiltechnológia, Műszaki tanár szakokon lehetett tovább tanulni. Ezek mellé társult még az Erőgépész szak, amely a hőerőgépész (3 tanszék) áramlástechnikai gépész és épületgépész ágazataiban már megjelentek energetikai tanulmányok. A szakok kínálata folyamatos változásokon ment keresztül, 1996-ig a folyamattervező szakon hőerőgépek és energiatermelés ágazatokon lehetett az energetika felé orientálódni. A 90-es évektől kezdődően nagy változások mentek végbe a felsőoktatásban, hiszen egyetemünk - az országban az elsők között ban beveztette a kreditrendszert. Az alapképzés erősödött, időtartama 3 évre növekedett, ez után a hallgatók 2 évig szakmai modult tanultak. 23 modul közül választhattak, ami igen széles spektrumot mutat, ezzel is alkalmazkodva az ipar igényeihez. A 2 év alatt párhuzamosan 2 modult kel- 6. Tanterv a 90-es évekből lett elvégezni, amelyek nem lehettek egymás rokonterületei. Ezekben az években erősödtek meg a közgazdasági és a bölcsész képzések, amelyek elszívtak sok hallgatót a műszaki képzésből, mindezek ellenére az új szak életképesnek bizonyult.

6 Az energetika, mint önálló szak az 1987/1988-as tanévben jelent meg először. Főiskolai szintű üzemmérnöki képzést kínáltak a érdeklődő diákoknak, 3 éves időtartammal és paksi telephellyel, ugyanis a képzést a Paksi Atomerőművel szoros együttműködésben hozták létre. Három ágazata: hő- és atomenergetika rendszer- és irányítástechnika energetikai informatika 2001-ig összesen 567 felvett hallgató közül 378-an szereztek oklevelet. Az oktatást 2001-től 2004-ig áthelyezték Budapestre, de ez lecsökkentette népszerűségét. Ebben az időszakban összesen 75 felvett hallgatóból 20 szerzett oklevelet, majd megszűnt ig osztatlan, 10 féléves egyetemi szintű képzés volt elérhető, gépész és villamos energetika modulokkal. 7. Többszintű képzés a múltban A jelen ( ) A bolognai rendszer bevezetésével kialakult a ma is ismert 3 szint: alap-, mester-, és doktori képzés. Kiegészítő szintként jelen van felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés is.

7 Manapság a szak egyre jobban ismertté válik, aminek köszönhetően népszerűsége is nő az érettségiző diákok körében. A hallagtók létszámának csökkenése a jogszabályi változtatások és a demográfiai viszonyoknak tudhatók be. 8. A mai többciklusú rendszer Szakunk az egyetemen egyedülálló a felvételi követelmények tekintetében, hiszen egy emelt szintű érettségi kritérium a feltétel, amely csak matematika vagy fizika tárgyakból fogadható el. Az energetikai mérnök gólyák a matematika szintfelmérőn minden évben kimagaslóan jól teljesítenek. Eddig összesen 1100 diák látogatta a képzést, közülük 342-en szereztek diplomát. Az oktatás rendkívül interdiszciplináris, mivel tartalmaz gépész, villamos és nukleáris ismereteket is. 9. A jelenleg választható szakirányok

8 A jövő 2017-től a Magyar Képzési Keretrendszert (MKKR) tervezik bevezetni, amely 8 szintbe csoportosítja az oktatás fokozatait az óvodától egészen a doktori képzésig. Ez a rendszer teljes mértékben kompatibilis lesz a nyolc szintű Európai Képzési Keretrendszerrel. Az oktatás módját illetően is újításokat kívánnak bevezetni, a bemenet alapú (tanterv, előkövetelvény, számonkérés) gondolkodásmód helyett, egy kimenet alapú (tanulási eredmény, használható tudás) tanítást szorgalmaznak. Ez tartalmi változásokat jelent a tantervekben és szemléletváltást mind oktatói mind hallgatói oldalon. 10. Az új szemlélet az alábbi 4 alappillérre épülne Az új tartalom illeszkedne az ipari igényekhez, elvárásokhoz: nagyobb nyitottság a megújulók felé; technológia, gazdaság, társadalom összehangolása, centralizált rendszerek helyett elosztott rendszerek.