A magyar húscsirke termelés versenyképessége Competitiveness of hungarian poultry production
|
|
- Gyöngyi Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Aliczki Katalin Kornélia 1 - Szerző Sándor 2 A magyar húscsirke termelés versenyképessége Competitiveness of hungarian poultry production aliczki.katalin@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Második szerző intézménye, státusa Kulcsszavak: húscsirke előállítás, versenyképesség, naturális mutatók Bevezetés A takarmányárak emelkedése, az extrém időjárás, az EU szigorú állatjóléti és egészségügyi szabályai európai versenytársainkat is sújtják, azonban a csirkehízlalásban Magyarország és az EU más tagországainak termelési paraméterei között jelentős különbségek mutatkoznak. Az állattenyésztés egyik alapvető feladata olyan termelési feltételek kialakítása, amelyek a takarmányok és állati termékek folytonosan változó ára mellett is biztosítani tudják a fenntartható fejlődést, az optimális hatékonyságot, illetve a maximális jövedelemszintet. A különféle tényezők közül a termelő elsősorban a naturális mutatók javításán és a költséggazdálkodás optimalizálásán keresztül tud a jövedelmezőségre és hatékonyságra befolyást gyakorolni. Anyag és módszer A brojlerhús előállításának eredményességére elsősorban a takarmányozás, a genetika, az állománysűrűség, a nevelés időtartama és a rotáció hatnak, ezért a hazai termelés helyzetének megítéléséhez ezeket a paramétereket hasonlítottuk össze Németország és Magyarország között. A vizsgáltunk során a termelési paraméterek összehasonlításánál elsősorban a Baromfi Terméktanács (BTT) és a Mastergood Kft. adataira támaszkodtunk. Az ágazati eredményeket Magyarország vonatkozásában az AKI tesztüzemi adatbázisa alapján határoztuk meg. Munkánk során a hazai termelési környezet feltárásához nem kizárólagosan a hivatalos adatokra támaszkodtunk, hanem a problémáinak széleskörű feltárásához riportot készítettünk az ágazat több szereplőjével. Vizsgálat Kalmár (2001) szerint a termelőknek azt kell szem előtt tartaniuk a brojlercsirke-előállítás megkezdésekor, hogy naposcsibe vásárlásakor nem csak hizlalandó élőtömeget vásárolnak, hanem genetikai potenciált is, mely az összes későbbi ráfordítás hatékonyságát döntően befolyásolja. Ebből következik, hogy az árutermelő telepeken nagy genetikai értékű hibridekkel dolgoznak, még akkor is, ha költségük magasabb a saját előállítású alapanyagnál. Fontos kiemelni, hogy a hibridek nevelése esetén nem csak a bekerülési költség magasabb, hanem a számukra optimális környezeti tényezők megteremtése is jelentős többletráfordításokat igényel. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is két hibridnek (ROSS, COBB) jut vezető szerep a csirkehús-előállításban. Míg a ROSS Magyarországon rendelkezik nagyszülőpár-teleppel, addig a COBB zömében szülőpárok tenyésztojásaival vagy napos importjával elégíti ki az igényeket. A BTT adatai szerint a szülőpárok esetében éves szinten mintegy 1,6 millió telepített napos nőivarú egyeddel számolhatunk, ami az előnevelést és a selejtezést követően 1,4 millió beólazott hústípusú tyúkot jelent. Az ezek által termelt mintegy millió keltetőtojás, 80 százalékos keltethetőség mellett, millió kikeltett naposcsibét jelent. Részben a keltetőtojások, részben a naposcsibék kereskedelme befolyásolja a tényleges belföldi telepítést (éves szinten millió, hetente átlagosan 2,88 millió naposcsibe). Kalmár (2003) szerint a brojler hizlaláskor az állománysűrűség a gazdaságosság egyik döntőtényezője, mert az optimumot meghaladó sűrűség kedvezőtlen hatású a végsúlyra, a takarmányértékesítésre, valamint növeli az elhullást. Hazai viszonylatban, mélyalmos tartás esetén az állománysűrűség kg/m2-ben határozható meg. Ez 2 kg átlagos testtömegre hizlalt állományban db brojlercsirkének felel meg négyzetméterenként. Jövedelemvizsgálatkor előtérbe kerül az egy év alatt egy négyzetméterre vetített megtermelt brojler élőtömeg, amely intenzív termelés esetén elérheti a 180 kg-ot is. 8
2 Az optimális telepítési sűrűséget végül az istálló műszaki és technikai felszereltsége határozza meg. Zagyva (2003) szerint az állománysűrűséget a technológiai elemek leggyengébb láncszem -éhez kell igazítani, vagy pedig a technikai berendezéseket kell a választott sűrűséghez felfejleszteni. A húscsirke előállítást Magyarországon és Németországban hasonlítottuk össze (1. ábra). Az adatok 2012-ből a Mastergood Kft gyűjtéséből származnak. 1. ábra: A húscsirke-előállítás termelési paraméteri közti különbség Németország kontra Magyarország (2012) 0% -5% Elhullás Átlagos vágási nap Átlagsúly Fajlagos nettó takarmány felhasználás Napi átlagos testtömeg gyarapodás Broilerindex -10% -15% H 4,4% H 41,3 H 2,35 kg H 58 g/nap H 294,4-20% H 1,88 kg/kg -25% -30% -35% Forrás: készült a Baromfistratégia 2013 adatai alapján, az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán, az adatokat a Mastergood Kft. gyűjtötte Magyarországon egy kilogramm csirkehús előállításához a termelők átlagosan 1,88 kilogramm takarmányt használnak fel, 14 százalékkal többet, mint németországi versenytársaik. Ez forint többletköltséget jelent élőcsirke-kilogrammonként (110 forint/kilogramm takarmányátlagárral számolva). A Baromfi Terméktanács 300 ezer tonna iparszerűen termelt és feldolgozott csirkére számolta ki a lemaradást, ami a takarmányok többletfelhasználása következményeként évente több mint 8 milliárd forintot jelent ágazati szinten. A rotáció, a hízlalás éves forgója Magyarországon 5,8 6 körül alakul, míg a németországi versenytársaknál 7,3 az évente felnevelt broilercsoportok száma. Az állományforgó nagyságát egyrészt az egy turnus hizlalásának időtartama, másrészt az istálló üresen állásának ideje határozza meg. Az előbbi a napi testtömeg-gyarapodás és a vágáskori testtömeg, míg az utóbbi a takarításra, fertőtlenítésre és pihentetésre fordított idő függvénye. Az, hogy a német gazdálkodók 1,3-1,5 turnussal többet termelnek évente, az éves állandó költségekkel (kamat, munkabér, amortizáció stb.) kalkulálva 3,6 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé a termékpályán. Az elhullásban abszolút értékben kifejezve 1,4 százalékos a különbség Németország javára, ami szintén a hazai termelők versenyhátrányát növeli. Mivel a Magyarországon alkalmazott genetika megegyezik a németországival, a rosszabb termelési paraméterek hátterében más tényezők húzódnak meg. A keveréktakarmányok alapanyagainak áraiban sem mutatkozik számottevő különbség, vagyis nem következtethetünk arra, hogy Magyarországon esetleg gyengébb minőségű takarmányokat használnánk fel. Tehát annak okaként, hogy Magyarországon a termelők a Németországban is használt hibridekkel és közel hasonló összetételű keveréktakarmánnyal rosszabb termelési eredményeket érnek el, elsősorban a tartástechnológiai, illetve a technológiai előírások be nem tartása hozhatók fel. Nem térünk itt ki az olyan illegális tevékenységekre, mint például a termelt és értékesített áru elhullásként történő elkönyvelése. 9 9
3 Szalay (2006) szerint a baromfi hibridek gazdaságos termelésének alapvető feltétele a mesterségesen előállított, lehetőleg stresszmentes környezet, ami az állatok létfenntartásához és termeléséhez szükséges, így például: korszerű technológiai berendezések, életszakaszonként előírt hőmérséklet, tiszta levegő és zárt istálló. Vahid és Vahidné Kóbori (2003) szerint ez csak úgy érhető el, ha a termeléshez szükséges legelemibb feltételeket megteremtjük az állatállomány számára, vagyis a kellemes közérzetet, nyugodt és lehetőleg állandóan azonos, a külső ártalmas befolyásoktól mentes környezeti feltételeket biztosító elhelyezést teremtünk. Ezeket a feltételeket csak újabb és egyre költségesebb beruházások árán érhetjük el, ezek vonzata pedig az egyre költségesebb energiafelhasználás növekedése. A BTT felmérte az ágazat által használt istállók műszaki állapotát. A húscsirke alapanyag-termelésében az épületállomány százaléka 20 évesnél idősebbnek bizonyult. Az 1,28 millió négyzetméter istállóterületből a műszaki állapot alapján 325 ezer négyzetméter jónak, 661 ezer négyzetméter megfelelőnek, 292 ezer négyzetméter pedig gyengének minősült. Valamennyi öt évnél idősebb épületnél rekonstrukciós munkák lennének szükségesek, így az épületek hőszigetelése, tetőhéjazatok cseréje, a vízellátás, vízkezelés korszerűsítése. A nyári hűtőpanelek többlet-vízigénye miatt a kapacitásuk bővítése, az épületen belüli padozatok felújítása, résmentesítése, cseréje, az épületek szellőztető technológiájának cseréje, a légbeejtők, fénykirekesztők cseréje, új, energiatakarékos világítórendszerek beépítése lenne szükséges, amelyek mindegyike jelentős költségigényű ráfordítás. Mindamellett, hogy az épületállomány elöregedett, a tartástechnológia fejlesztése nem maradt el, mivel az ÁTK (Állattartó telepek korszerűsítése) pályázatoknak köszönhetően e téren számos korszerűsítés, fejlesztés történt. A felújítások dacára a hazai szélsőséges időjárás miatt télen a fűtési, nyáron a hűtési költségek mindenképpen jelentős kiadást jelentenek a termelésben. Horn (2014) kutatásában összefoglalta azokat az elemzéseket, amik rámutatnak arra, hogy a különböző növekedésű erélyű húshibridek és az intenzív rendszerektől többé kevésbé eltérő tartásmódok növelik az az egységre vetített erőforrásigényt és ezzel együtt a költségeket és nem elhanyagolható módon a környezetet terhelő hatásokat. Az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a brojlerek átlagteljesítménye különböző értékmérőkben milyen módon változik a típustól és a nevelési rendszertől függően, valamint ezek eredőjeként a ráfordítások milyen módon változnak meg döntően az EU állatjóléti szabályozásának megfelelő tartásrendszereket alkalmazva. A közzétett adatok alapján amint az várható volt a lassúbb növekedési brojlertípusokat organikus rendszerben hizlalva több, mint 60 százalék a ráfordítások növekedése a standard, intenzív hizlaláshoz képest (Horn, 2014). 10
4 1. táblázat: Az EU állatjóléti szabályozásának hatásai brojlerek előállítási költségeire Típus és nevelési rendszer Korrigált 2 kg élőtömeg elérésekor (nap) Napi súlygyarapodás (g) Tak.ért (kg/kg) Vágási % Ráfordítás növekedés (%) Standard, hagyományos 37 59,5 1,68 73,5 - Standard, kifutós 42 52,4 1,80 73,5 10,7 Kissé növekedésű, hagyományos lassúbb 44 50,0 1,85 69,5 11,2 Lassú kifutós növekedésű, 56 39,3 2,05 68,0 25,0 Lassú növekedésű, organikus 70 31,4 2,65 66,0 67,3 Forrás: Horn, 2014 A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar problémái alapvetően nem csak a mezőgazdasági termelés vagy élelmiszer-előállítás specifikus jellemzőiből adódnak, hanem horizontális jellegűek. Mindenekelőtt adózási rendszerének a megítélése a gazdasági szereplők részéről drámaian rossz. A fogyasztás és a munka adóztatása a nyugat-európai átlagnál is lényegesen magasabb nálunk. Ha a genetika és a takarmányozás mellett a tartástechnológia is azonos lenne a két országban, a hazai termelők akkor sem startolnának azonos pozícióból a németekkel szemben. Őket ugyanis alacsonyabb adók, közüzemi díjak terhelik. Németországban a fűtés és az elektromos áram egy kilogramm élő csirkére vetített költsége 3,5 forinttal alacsonyabb, mint Magyarországon, ami összességében további egy milliárd forint többletköltséget okoz a hazai termelőknek. A húscsirke-termelés jövedelmezősége az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi adatai alapján 2008-tól évről évre folyamatosan romlik. Míg 2010-ben a nyereséget a támogatások egy része biztosította, 2011-ben és 2012-ben már az állami támogatások ellenére is veszteséges volt az ágazat
5 2. ábra: A csirkehízlalás (élősúly) ágazati eredménye Magyarországon Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások A termékpálya szerkezete a rendszerváltáskor kedvezőtlen irányba mozdult el. A gazdaságok zöme Magyarországon nem rendelkezik termőterülettel, az állattartáshoz szükséges takarmányt a piacon szerzi be, ami állandó és nehezen kigazdálkodható többletköltséget eredményez. A hazai és a nemzetközi versenyképesség csak akkor biztosítható, ha a baromfitartó üzemek maguk termelik meg a gazdasági abrakot és így meg tudják takarítani a piaci ár és az önköltség közti különbséget és hozzájutnak a területalapú támogatáshoz is. A termőföld használatból illetve a területalapú támogatásból nyerhető összeget számszerűsítve az 2. táblázat mutatja be. Egy kilogramm baromfiabrak piaci ára és önköltségi ára között 2013-ban 20 forint különbséget lehetett realizálni. Ez egy kg tápra vonatkoztatva aminek abrak tartalma 65 százalék 13 Ft/kg-ot jelent. Egy kg vágóbaromfi előállítása 1,85 kg/kg takarmány felhasználás mellett kilónként 24,05 forinttal többe kerül a saját földtulajdonnal nem rendelkező termelőnek. Ha hozzászámoljuk a területalapú támogatás összegét is (ami kilónként 12,02 forint), akkor az egy kilogramm vágóbaromfira vonatkoztatva 36,07 Ft/kg veszteséget okoz a termelőnek. 12
6 2. táblázat: Kalkuláció a termőföld hasznosítására és a terület alapú támogatás kihatására a húscsirke termelésben (2013) Kalkuláció a termőföld hasznosítására Kalkuláció a terület alapú támogatás kihatására 1 kg abrak Piaci ára 60 Ft, önköltségi ára 1 kg táp Táp gazdasági abrak hányada 65 %, így (20 Ft/kg x 65 %) 1 kg vágóbaromfi Különbségből adódó nyereség Ft/kg 1 tonnára Átlagtermés ,85 kg/kg takarmány felhasználás esetén 13 Ft/kg 24,05 Ft/kg 1 kg vágóbaromfi Támogatásból adódó nyereség kg/ha, támogatás Ft/ha 10 Ft/kg 1,85 kg/kg takarmány felhasználás esetén 1 kg vágóbaromfi vonatkoztatva a két tétel együttesen 36,07 Ft/kg 12,02 Ft/kg Forrás: Gyöngyösmente Baromfi Termelői és Értékesítési Szövetkezet és a Baromfiértékesítő és Termeltető Termelői Csoportok Országos Szövetségének elnökével folytatott konzultáció alapján AKI- APKO szerkesztés A termelés hatékonyságának javítási lehetőségei Aliczki és munkatársai (2009) szerint a múltban nem volt együttműködési kényszer, mert a kooperáció hiányából fakadó versenyképességi problémákat elfedték a folyamatos, tűzoltó jellegű állami intézkedések. Az integráció kérdésében nem a forma a meghatározó, mert a közös cél a kockázat minimalizálása és a hatékonyság javítása. A működőképes vertikális integráció hiánya a gyenge versenyképesség egyik meghatározó oka. A nemzetközi tapasztalatok alapján a folyamatosan változó gazdasági környezetben az integrált termékpálya rendszerek sikeresebbek az egyéni gazdálkodásnál. Az integráció tehát méretgazdaságosság adta előnyök kihasználása mellett kockázatmegosztó és jövedelem-elosztó rendszer is. Az együttműködést a szakmai szervezetek között is létre kell hozni, mert a szűkös anyagi és intellektuális forrás tükrében csak közös erővel lehet választ adni a szakmapolitikai kihívásokra. Az állattenyésztés ezen belül a baromfiágazat versenyképességének növelése csak komplex fejlesztési programmal elképzelhető, aminek szükséges kitérnie a szakmai problémákon túlmenően a szakemberellátásra, a foglalkoztatás ösztönzésére, az adó- és járulékkedvezményekre és az uniós támogatások elosztásának átgondolására. Hivatkozások: 1. Aliczki, K., Aradi, I., Csikai, M., Erdész, F., Fogarasi, J., Garay, R., Gáti, E., Kozak, A., Nyárs, L., Papp, G., Popp, J., Potori N., Udovecz, G., Varga, E., Vőneki, É., (2008): A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzáadott-értékű termékeket előállító ország leszünk? (szerk. Popp József Potori Norbert Udovecz Gábor Csikai Miklós). Budapest: Magyar Agrárkamara és Szaktudás Kiadó Ház. (ISBN ) 2. Horn, P. (2014): Termelés és versenyképesség. Baromfiágazat. 14. évfolyam. 2014/3. szeptember p
7 3. Kalmár S. (2003): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Magda S. (szerk.): Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 4. Kalmár S. (2001): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Pfau E., Széles Gy. (szerk.): Mezőgazdasági üzemtan II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 5. Szalay I. (2006): A szélsőséges időjárási események hatása a baromfitenyésztésre. A Baromfi IX., Vahid Y. Vahidné Kóbori J. (2003): A hazai juhtenyésztés gazdasági és szervezési problémái. Agrárágazat, ( 7. Zagyva L. (2003): A korszerő technológiai berendezések és az eredményesség összefüggései. A Baromfi VI
BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenA MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenBROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 708 Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenBROJLER Teljesítménymutatók
08 BROJLER Teljesítménymutatók An Aviagen Brand ROSS 708 BROJLER: Teljesítménymutatók Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel
RészletesebbenA baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács
A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995
RészletesebbenRESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása
RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása SERTÉSAKADÉMIA 1.2.0 (Budapest, 2012. február 18.) Dr. Ózsvári László Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenSZÜLŐPÁR Teljesítmény Mutatók június
08 SZÜLŐPÁR Teljesítmény Mutatók Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Világ és nemzetgazdasági jelentőség Vállalatgazdasági előnyök, hátrányok
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenPartnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal
Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal A takarmány önmagában nem elegendő a magas színvonalú termeléshez. Termelést befolyásoló tényezők Takarmány Genetika Egyéb tényezők (menedzsment,
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JANKOVICS PÉTER. KAPOSVÁRI EGYETEM Agrárgazdasági és Menedzsment Tanszék
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JANKOVICS PÉTER KAPOSVÁRI EGYETEM Agrárgazdasági és Menedzsment Tanszék 2017 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola
RészletesebbenKÖZÖS CÉL A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FELZÁRKÓZTATÁSA
KÖZÖS CÉL A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FELZÁRKÓZTATÁSA A baromfiágazat 7 éves fejlesztési stratégiája, annak pénzügyi és gazdasági hatásai 1. Előzmények, helyzetkép 1.1. A baromfiágazat az elmúlt hét évben (2007-2013)
RészletesebbenA VÁGÓCSIRKE HIZLALÁS NATURÁLIS HATÉKONYSÁGÁNAK GAZDASÁGI SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI KORSZERŰ TELEP ADATAI ALAPJÁN SZŐLLŐSI LÁSZLÓ DORKA NIKOLETT
ACTA CAROLUS ROBERTUS 6 (1) A VÁGÓCSIRKE HIZLALÁS NATURÁLIS HATÉKONYSÁGÁNAK GAZDASÁGI SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI KORSZERŰ TELEP ADATAI ALAPJÁN Összefoglalás SZŐLLŐSI LÁSZLÓ DORKA NIKOLETT A tanulmány célja
RészletesebbenStudia Mundi - Economica Vol. 5. No. 2.(2018)
Studia Mundi - Economica Vol. 5. No. 2.(218) A MAGYAR VÁGÓCSIRKE HIZLALÁS KÖLTSÉGÉT ÉS JÖVEDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ALAKULÁSA 1986-214 KÖZÖTT DEVELOPMENT OF FACTORS AFFECTING THE COST AND INCOME OF
RészletesebbenEURÓPA. Teljesítménymutatók ROSS 708 SZÜLŐPÁR. An Aviagen Brand
EURÓPA ROSS 708 SZÜLŐPÁR Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 szülőpár-állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel együtt
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenEURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand
EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel
RészletesebbenA madárinfluenza járvány hazai kára és következményei, jövőkép. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács
A madárinfluenza járvány hazai kára és következményei, jövőkép Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984
RészletesebbenPrecíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; Hol vannak még tartalékok?
Precíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; Hol vannak még tartalékok?, PhD egyetemi docens, Kaposvári Egyetem Budapest, 2018. február 20. Bevezetés Precíziós gazdálkodás 4R szabály - Right amount
RészletesebbenROSS 308. Teljesítménymutatók SZÜLŐPÁR EURÓPA. An Aviagen Brand
ROSS 308 Teljesítménymutatók EURÓPA SZÜLŐPÁR An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenMadárinfluenza hatása a baromfiágazatra Derzsy napok Bükkfürdő, Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács
Madárinfluenza hatása a baromfiágazatra Derzsy napok Bükkfürdő, 2017.06.01-02. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 Gazdasági szerepe,
RészletesebbenA sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága
Feed Price/100 kg A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága A sertéshústermelés hatékonyságát alapvetően befolyásolja a takarmányárak és a sertés felvásárlási árának szintje és aránya. A takarmány
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenTájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul.
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a Baromfitartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás! A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek
RészletesebbenROSS 708. Teljesítménymutatók SZÜLŐPÁR EURÓPA. An Aviagen Brand
ROSS 708 Teljesítménymutatók EURÓPA SZÜLŐPÁR An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 szülőpár állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenA K I. 300 Ft/kg. tonna
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Állattartó telepek korszerűsítése
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Állattartó telepek A támogatás célja: A Felhívás alapvető célja az állattartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti számának növelése és a hozzáadott
RészletesebbenKöltség- és hatékonyságelemzés Új útjai az agráriumban
Költség- és hatékonyságelemzés Új útjai az agráriumban 2017 Kiindulási helyzet a mezőgazdasági termelés ciklusokban zajlik a ciklusok eltérnek a pénzügyi elszámolási periódusoktól 350 300 Termelési ciklusok
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenA sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban
gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2010 634 A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban POGÁNY ÉVA TENK ANTAL TROJÁN SZABOLCS VARGA RUDOLF Kulcsszavak: tartási és takarmányozási
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában
Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása
Részletesebben(telefon, e-mail, stb.)
I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Részletesebbenösszefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter
Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Tojástermelés jelentősége Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai Berendezkedés
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenGyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság
1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenEllenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenLátits Miklós Dr. Molnár Györgyi Baromfi Termék Tanács XVIII. Kiskunfélegyházi Libafesztivál Szakmai Konferencia Szeptember 9.
A lúd ágazat eredményei és aktuális feladatai Látits Miklós Dr. Molnár Györgyi Baromfi Termék Tanács XVIII. Kiskunfélegyházi Libafesztivál Szakmai Konferencia 2016. Szeptember 9. A lúd ágazat eredményei
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenAntibiotikum használat a baromfi ágazatban Ausztriában
Antibiotikum használat a baromfi ágazatban Ausztriában Dr. Peter Mitsch Baromfi szakértő Derzy`s Days 2019, 6th and 7th June, Balatonfüred Témák A baromfiszektor Ausztriában Hústermelés Tojástermelés Antibiotikum
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenTeljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására
Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására Dr. Halas Veronika és Dukhta Galyna Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszék XXI. Kaposvári Baromfitenyésztési
RészletesebbenSertéstartó gazdaságok eszközellátottságának
GAZDÁLKODÁS Sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának - - - - - - - - - - - Sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának vizsgálata 583 BEVEZETÉS - folyamataiban. További kihívást jelentett Unióhoz
Részletesebbennem minősülök nagyvállalkozásnak (ide értendő őstermelő, egyéni vállalkozó, oktatási intézmény is),
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások Támogatási kérelem 2015. IV. negyedévétől a támogatás-igényléséhez Benyújtás helye: az MVH - igénylő
RészletesebbenTájékoztató a Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című, VP számú pályázatról
Tájékoztató a Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című, VP2-4.1.1.3-16 számú pályázatról A pályázati kiírás keretében a következő vállalkozások pályázhatnak: 1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenXVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenÁrutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig
Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenTETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia
TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően
RészletesebbenKettős hasznosítású (háztáji) hibridek. Nevelési és tojástermelési technológiája
BÁBOLNA TETRA Kettős hasznosítású (háztáji) hibridek Nevelési és tojástermelési technológiája BÁBOLNA SUPER HARCO & BÁBOLNA TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia Bábolna TETRA Kft a technológiában
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenA baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai
A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,
RészletesebbenÖtmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill
A 150 esztendőnél is régebb múltra visszatekintő amerikai cég magyarországi leányvállalata 1995 óta van jelen hazánkban, azóta pedig három városban s öt telephelyen foglalkozik egyebek között takarmánygyártással,
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenSzámvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium
1. Feladat Egy vállalat néhány éve alapanyagot vásárolt, amelynek beszerzési értéke 100 000 forint volt. Az alapanyag felhasználásával gyártott termékre nincs kereslet, egy vevő kivételével, aki az általa
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenWellCome. A legoptimálisabb indítás naposcsibék számára
A legoptimálisabb indítás naposcsibék számára A legoptimálisabb indítás A modern baromfitartásban a naposcsibék első életnapjai kiemelten fontosak az állomány jövőbeni termelési eredménye szempontjából.
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenAPC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)
APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenA málna- és szedertermesztés gazdaságossága
A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma
RészletesebbenXIV. évfolyam, 15. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 2014. augusztus 05. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenMinőségi takarmányozás költséghatékonyan! MOLNÁR ISTVÁN, AGROFEED KFT.
Minőségi takarmányozás költséghatékonyan! MOLNÁR ISTVÁN, AGROFEED KFT. MELYIK AZ ERŐSEBB ÉS MELYIK AZ OLCSÓBB TAKARMÁNY? tak. alap Kukorica % 37,14 Búza % 20,00 Extr. szójadara % 33,50 Napraforgó olaj
RészletesebbenXXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2012. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenA nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók
A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező kedvezőtlen változásokat. A hőstressz negatív hatásai
RészletesebbenNEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok
Eitv.melléklete II/14 szerinti közzétételhez NEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok Beérkezési határidő: a tárgynegyedévet követő hó 20.
RészletesebbenAz Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.
RészletesebbenSFH - EUME. - 1 EUME = 1200 EUR SFH - 1 EUR = 255 Ft akkor 1 EUME = Ft
SFH - EUME 1. A gazdaságilag életképes üzem kritériumai Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-től már országos lefedettséggel működik a Mezőgazdasági Számvitel Információs Hálózat
RészletesebbenNemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság
(gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. november
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
RészletesebbenKMS Védjegy általános szakmai követelményei
KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre
RészletesebbenIntegrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások Támogatási kérelem
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások Támogatási kérelem 2014. II negyedévére és az azt követő negyedévekre vonatkozóan Benyújtás helye:
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenAz EU közös agrárpolitikája 2014-től
Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,
RészletesebbenA Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.
Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: Inno-Comp Kft. év A jelentést készítette: Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-1-83/216
RészletesebbenLetűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora.
Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a baromfitartásban? DERZSY napok Zalakaros, 2015. június 5. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani
Részletesebben1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása
19846 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 137. szám A földművelésügyi miniszter 58/2015. (IX. 24.) FM rendelete a baromfi és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokat, valamint a Tanyafejlesztési
RészletesebbenDALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA
DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA CÉGISMERTETŐ A Dalmand Zrt. elődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok helyén 2000 hold területtel.
Részletesebben