MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET évfolyam

Átírás

1 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET évfolyam Éves óraszám 11. évfolyam: heti 1 óra 36 óra 12. évfolyam: heti 1 óra 30 óra Információs és kommunikációs kultúra, a mozgóképkultúra és a médiaoktatás célja: Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadására, értelmezésére és megválaszolására. Az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. A sokféle látásélmény befogadására, célszerű hasznosítására és elrendezésére készít fel a Mozgóképkultúra és médiaismeret. Komplex eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz. E területek közös feladata, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse. Aktív mozgóképi kommunikációs készség, az értelmezés és a közlés 1

2 képességének fejlesztése a mozgókép sajátos kifejezési eszközeinek tanulmányozásával. Annak a bonyolult mechanizmusnak a megértése, ami az adó és a vevő, a néző és a gyártó, a műsorrend és a polgár hétköznapi szokásai körül kialakul. Célja, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani hagyományos és az új médiumok világában, értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. Általános követelmények: Mozgóképírás- és olvasás, a nyelv-tan A helyes szövegértés és az értelmes szövegalkotás képességének elsajátítása, vagyis a mozgóképi szövegek olvasását lehetővé tevő kódok megfigyelése és megkülönböztetése, az aktív mozgóképi kommunikációhoz szükséges kifejezési készség, formaérzék és kreativitás fejlesztése. Művészeti ismeretek Az alkotás és a befogadás folyamatainak tudatosítása, vagyis a mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése, azok hatásának értelmezése, a művészi hatás összetevőinek, a jelentés szintjeinek felismerése. Művelődéstörténet A diákok értsék és ismerjék a mozgókép nyelvének, művészi alkotásainak, az audiovizuális média kialakulásának és formálódásának fontosabb művelődéstörténeti összefüggéseit; vagyis ismerjék és értsék az audiovizuális reprodukciós és távközlési technikák fejlődésének és kulturális-társadalmi hatásának meghatározó mozzanatait, a filmművészet fejlődésének alapvető állomásait, és tudjanak különbséget tenni a mozgókép különféle alkalmazási területei között. Kommunikációs rendszerek A diákok értsék és ismerjék az audiovizuális médium működését, tudják azt szuverén módon használni, vagyis a tudatos, szelektív befogadói stratégiák kialakítása és az audiovizuális média tömegkommunikációs szerepéből adódó hatásmechanizmusainak felismerése, a műsorelemzés képességének fejlesztése. Az oktatás során a fenti célkitűzések értelmében törekednünk kell arra, hogy a tantárgy tanulása: alkalmat adjon a tanulóknak a megfelelő mozgóképi alkotások 2

3 tanulmányozása útján saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések feltárására, megszerettesse a mozgóképi kultúra értékeit, esztétikai élményhez segítse a tanulókat, minőségi műsorok megtekintésére ösztönözze őket, gazdagítsa tapasztalataikat a filmi és más típusú mozgóképi szövegek olvasásában, tartalmuk és rejtett mondanivalójuk megértésében, tanítsa és nevelje a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára, legyen segítségére a tanulóknak abban, hogy elsajátíthassák a hétköznapi életben előforduló kamera előtti viselkedési normákat, fejlessze a tanulók mozgóképi kifejezőképességét és kifejezőkedvét, segítse őket személyes és árnyalt audiovizuális üzeneteik megfogalmazásában, segítse a tanulókat abban, hogy a magyar nyelvű kultúra részeseivé, aktív alakítójává válhassanak, fejlessze az audiovizuális szövegértést és szövegalkotást, ismereteket közvetít a média társadalmi szerepével kapcsolatban Eszközei: 1. Megfigyelés A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. 2. Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése (elmondása, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről. 3. Kommunikáció Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, 3

4 interjú). 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban. Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról. 5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás. 6. Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos műés műsorválasztás. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok. Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. 4

5 ÓRATERV 11. évfolyam Témakör Óra Korunk, a technikai gépek kora 2 A kommunikáció 8 A mozgóképi közlésmód 12 A tömegkommunikáció 12 Ismétlés 2 Ö s s z e s e n : 36 óra Témakör 1. Korunk, a technikai képek kora 2 óra A képernyő világa; vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet Közönség és televízió Egy kis környezetismeret Tevékenységek Beszélgetés a televíziózási szokásokról Az egy főre jutó televíziózás adatainak vizsgálata A diák családjának televíziózási szokásai beszámolók. A tévé és a nyomtatott sajtó viszonya az osztály tagjainak sajtófogyasztási szokásai Ismeretek Televíziózási szokások nézettség korcsoport napilapok hetilapok televíziós szolgáltatás 2. A kommunikáció 8 óra A kommunikáció fogalma a Jakobson-modell A kép mint közvetett kommunikáció; a figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei A kép mágikus természete A kép a képsor A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményei A könyvnyomtatás és jelentősége 5

6 A polgári nyilvánosság A modern távközlés kialakulása A mozgókép és a mozi a mozgás fotografikus ábrázolása A mozgókép kezdetei; a mozgóképi elbeszélés A modern nyilvánosság kialakulása Hatalom és társadalmi nyilvánosság Tevékenységek A közvetlen emberi kommunikáció megfigyelése a metakommunikáció jellegzetességei fotók elemzése, esetleg készítése egymásról, mindennapi cselekvés közben. Lehetséges újságokból kivágott, embereket ábrázoló fotók elemzése. Festmény és fotó összehasonlítása. Elképzelhető tanulói beszámoló a sajtó illetve a fényképezés, majd a film (a mozi) felfedezéséről. Tanulói fotó-gyűjtés alapján vita arról: a fényképezés reprodukál és/vagy ábrázol. A családi fotó és a riportfotó tanulói gyűjtőmunka Napilapok összevetése: hogyan írnak ugyanarról az eseményről A bulvárlap és fogalma: vessük össze a bulvárlapok szenzációit tanulói kiselőadások Ismeretek Verbális- vokális és metakommunikáció közvetlen és közvetett kommunikáció; az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése A képsorozat a képmás kép és mulandóság Írásbeliség tömeges sokszorosíthatóság a sajtó a nyilvánosság fogalma az információhoz jutás társadalmisága audiovizualitás audiovizuális médium távközlés hírközlés hírügynökség a telefon a médiaszöveg a médiaszöveg továbbítása a távíró Bell és a telefon tömegközlési technikák sorozatfotók és pillanatfelvételek Muybridge a mozgókép vizuális játékok camera obscura Edison, Agust és Louis Lumière A tömegkommunikáció a nyilvánosság funkciói médium médiaintézmény a kulturális befolyásolás 3. A mozgóképi közlésmód 12 óra A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése 6

7 A montázs A mozgóképi elbeszélés A cselekmény; tér- és időszervezés A mozgóképi szövegek rendezése A megjelenítés eltérő közegei: mozi, televízió, számítógép, mobiltelefon Filmműfajok és televíziós műsortípusok Dokumentumfilm és játékfilm Tevékenységek Találjunk ki történetet hozott képek (fotók) segítségével kollázskészítés Filmrészletek megtekintése és megvitatása Story board készítése Egy-egy film expozíciójának, illetve befejezésének vizsgálata Hozott fotók alapján egy-egy rövidfilm tervezése Tekintsünk meg közösen egy-egy szerzői filmet! Pl. Szabó István: Apa, Szerelmesfilm vagy Rokonok Jellemezzük a realista filmkészítés sajátosságait! Egy szappanopera elemzése Egy dokumentumfilm megtervezése Ismeretek Reprodukció ábrázolás kiválasztás keretezés az utalás beállítás és jelenet a kiemelés megvilágítás és színkezelés az ismétlés a hossz és a tempó vágás és montázs a jelen idejű kép A történet történet és cselekmény expozíció és lezárás Adathordozók műsortípus valóságviszony dokumentumfilm szerzői film 7

8 4. A szerzői kultúra és a tömegkultúra, mint eltérő beszédmódok 12 óra A tömegkultúra, archetípusok A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az ezeket szolgáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészlet alapján A médiaipar Kereskedelmi és közszolgálati média A műsoridő a műsorrend A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a filmen és a médiában: ismert személyiségek image-ének elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok meghatározása A valóság médiareprezentációja A kisebbség és a média A választás szabadsága A reklám A hír és fogalma Tevékenységek Projektmunka-kísérlet: TV- logo tervezése. Egy ifjúsági műsorrend összeállítása. Műsorújság tervezése. Híradó, reklámblokk, magazinműsor főcímének tervezése Közszolgálati és kereskedelmi csatornák ugyanolyan típusú műsorainak vagy műsorrészleteinek összehasonlítása A DVD elterjedtsége, a házimozi megjelenése Sztereotípiák elemzése Beszélgetés a különböző csatornák híradóinak műsorvezetőiről, a valóságshow-k szereplőinek figuráiról! Az osztály tagjainak illetve családtagjainak médiafogyasztásának elemzése A reklám befolyásoló szerepének megvitatása Plakáttervezés és -verseny adott termékkel kapcsolatosan Iskolánk sajtóban közzéteendő reklámjának megtervezése Televíziós reklámok értelmezése Kedvenc ételünk, autómárkánk, mobiltelefon-márkánk reklámjának megtervezése Reklámszlogenek írása Iskolánk reklámfilmjének néhány snittjének megtervezése 8

9 Ismeretek A médiaszöveg mint árucikk Közönség fogyasztás választás műfaj műfajtípus a sztereotípia Adásidő közönség és áru multinacionális médiavállalkozás A közszolgálatiság kereskedelmi média és verseny a műsorsáv a manipuláció a médiahatás húzó termék a jól kialakított imázs A valóság és annak megjelenítése a kisebbség fogalma A reklám és alkalmazott művészet a reklámfelület a célcsoport a reklámüzenet A hír a szelekció hír és tömegmédia hírforrás és hírügynökség tényfeltárás pártatlanság és média A továbblépés feltételei A tanuló rendelkezzen azon alapvető fogalmi bázissal (a mozgókép és annak természete; film és cselekmény; a mozgókép kifejező formái; kollázs-montázs; audiovizualitás; video; CD-ROM, DVD, internet, hálózat, web-oldal, média és mediatizált környezet, közszolgálati és kereskedelmi média; vizuális manipuláció; virtuális valóság), amelynek birtokában a 12. osztályban elmélyítheti tudását. Mutasson a tanuló kommunikációs és együttműködési készséget, alakuljon ki igénye az alkotásra, szerezze meg a megfigyelő, problémamegoldó, tájékozódó, rendszerező képességeket. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával legyen reális énképe. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével legyen toleráns, másokkal szemben empatikus, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek kezelésében humánus. Tudatosuljon, hogy a mediatizálódó kommunikáció (a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját ( információfüggőség, kényszerfogyasztás), az is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Ismerje fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. 9

10 12. évfolyam Évi óraszám: 30 óra Óraterv: A technikai kép A film nyelve A mozgóképek A mozgóképkultúra fejlődése Szemelvények a film történetéből A médiumok üzenete, társadalmi szerepe Identitások virtuális térben: Facebook Az új média formái Interaktív online média 2 óra 2 óra 4 óra 5 óra 5 óra Belépő tevékenységformák Audiovizuális szövegek és műalkotások elemzése: filmklub, filmmúzeum, vetítéssorozatok és rendezvények látogatása, a mozgóképkultúra fejlődésével valamint aktuális eseményeivel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és feldolgozása, egyes audiovizuális eszközök használatának elsajátítása, kreatív gyakorlatok. Műsorelemzés, műsortervezés, műsorok és média-események hatáselemzése, ezekkel kapcsolatos attitűd-vizsgálatok. Ismerkedés a helyi vagy országos műsorszolgáltatók működésével, részvétel valóságos vagy imitált nyilvános vita-helyzetekben. Interjú-készítés, kreatív médiamunka, elemzési gyakorlatok audiovizuális eszközökkel. Részvétel a hálózati kommunikációban, multimédia-eszközök használatának begyakorlása. 10

11 TÉMAKÖRÖK A technikai kép 2 óra A film nyelve 2 óra A mozgóképek 4 óra A mozgóképkultúra fejlődése 5 óra Szemelvények a film történetéből 5 óra A médiumok üzenete Facebook TARTALMAK A film születésének kulturális és társadalmi körülményei. A technológia kialakulása: fotografikus képalkotás, mozgásábrázolás, képek távközlése. A mozgókép észlelése és a mozi élmény hatásmechanizmusai. Testbeszéd, képnyelv, filmidő. A montázs. A téridő-szervezés sajátos eljárásai. A filmelbeszélés alapfogalmai (cselekmény, történet, feszültség). A megértés folyamata, szintjei és összetevői. Alkotó befogadás. A mozgókép hordozói (film, elektronikus, digitális információhordozók), a mozgókép közvetítő rendszerei ( mozi, televízió, internet), funkciók (hírközlés, oktatás, reklám, szórakoztatás, műalkotás). Valamint a hitelesség igénye szerint (dokumentum, fikció). Műfajok és műsortípusok. A technológia fejlődése a laterna magicától az internetig. A mozgóképnyelv társadalmi használatának differenciálódása a mozi és a televízió korszakában, valamint a hálózati kommunikációban. A mozgóképkultúra intézményei. A mozgókép kulturális hatása és a mindennapi életre gyakorolt befolyása. A modern tömegkultúra kialakulása és problematikája. Művelődés, művészet, szórakozás. Tudatipar és élménytársadalom. A kultúra autonómiája és sokfélesége a techno-telemédiumok korában. A klasszikus némafilm, burleszk, filmavantgarde, Hollywood születése, neorealizmus, újhullám, sci-fi. A magyar filmművészet útja. Irányzatok a kortárs filmművészetben. A társadalmi nyilvánosság átalakulása a technikai tömegkommunikációs rendszerek hatására. A hír megalkotottságának tudatosítása változatos médiaszövegek elemzése révén. Különbségek és összefüggések a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hálózati kommunikáció között. A média virtuális valósága: fiktív információ hírként való megformálása a világhálón. Az intézmény és a műsor. Tájékoztatás, meggyőzés, szórakoztatás. A műsorrend üzenete. Hírérték és ingerküszöb. Kulturális sokféleség és egyenkultúra. A néző szabadsága és kiszolgáltatottsága. A megszólítás stratégiái. A hiteles médiaszemélyiség jellemzői. Politika, üzlet, reklám a médiában. Közszolgálati, kereskedelmi és közösségi műsorszolgáltatás. Televíziós műsortípusok sajátosságai. 11

12 Műsor és műelemzés. Az új média formái Interaktív média A televíziózás hatása a személyiség fejlődésére és a szocializációra. Erőszak és szex a képernyőn. A sajtó szabadsága és etikája. A személyiség védelme. A nyilvános beszéd szabályai, alapvető etikai kérdései: normasértések. Multimédia, internet Közlés, kapcsolat és tájékozódás a hálózati kommunikációban. Az információ kultusza. Ismeret, tudás, műveltség. Az e-szolgáltatások. A médiatörvény. A várt eredmény: A tanulók legyenek tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudják. Képesek legyenek a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírására és értelmezésére. Tudjanak érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteiket a műsorválasztás során is alkalmazni tudják. Sajátítsák el az audiovizuális tömegkommunikáció, távközlési rendszerek és a média-nyilvánosság működésével kapcsolatos alapvető ismereteket. A tanulók ismerjék és értelmezzék a média hatása nyomán a köz- és magánéletben, a társadalmi érintkezés különféle területein végbemenő változásokat. A tanulók legyenek képesek a mozgóképkultúra fejlődésnek egyes mozzanatait elhelyezni a huszonegyedik századi művelődéstörténet összefüggéseiben. Ismerjék az audiovizuális tömegkultúra, illetve a fogyasztói kultúra jellegzetességeit, a megítélésükkel kapcsolatos problémákat. A megismert művekről, műsorokról vagy műfajokról alkotott véleményüket szóban és írásban szabatosan tudják kifejezni. Ismerjék fel a filmnyelv egyes kifejező eszközeit, és az audiovizuális szövegek értelmezésénél alkalmazzák helyesen ezekkel kapcsolatos ismereteiket. A tanulók értik a hálózati kommunikáció működésmódját, képesek abban felelősen részt venni, ismerik és megfelelően használják annak alapvető szövegtípusait. Ismeretekkel rendelkeznek a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tudnak megfogalmazni azokkal kapcsolatban. 12

13 Tankönyvek, tanulmányi segédletek Boda Edit: Médiakalauz I-IV. Honffy Pál: Képek, mozgó képek, hangos képek Herskó Jánossal: Filmórák, médiaórák I-II. Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép- és médiaismeret. 1. Bp., Korona Kiadó Tanári segédanyagok Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Tanári kézikönyv. Bp., Korona Kiadó A film krónikája. Bp., Officina Nova Buldózer. Médiaelméleti antológia. Szerk. Ivacs Ágnes és Sugár János. Bp., Fordulópont, Jel-Kép, Új Pedagógiai Szemle, Filmspirál, Filmvilág, stb. Internetcímek: Taneszközök: Videomagnó és televízió Digitális tábla, laptop Szemléltetéshez válogatott filmrészletek (filmek DVD-n) Videokamera, fényképezőgép (videokazetták és fotónyersanyagok) Művészeti albumok és fotóalbumok 13